1287/H/1993. AB határozat
Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által helyi népszavazás elrendelése tárgyában hozott 46/1993. (XI. 30.) számú határozata törvényellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás jogszabálysértő elutasítása tárgyában benyújtott alkotmányossági panasz alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által helyi népszavazás elrendelése tárgyában hozott 46/1993. (XI. 30.) számú határozat törvénysértő, ezért azt, valamint a törvénysértő határozat alapján 1994. január 23-án megtartott helyi népszavazás eredményét megsemmisíti. Egyúttal felhívja Mátranovák Község Képviselő-testületét, hogy a választópolgárok benyújtott kezdeményezése alapján rendeljen el újabb helyi népszavazást az ügyben.
INDOKOLÁS
I.
Mátranovák bányatelepi lakosok alkotmányossági panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérték annak megállapítását, hogy a Mátranovák Község Képviselő-testülete által a népszavazás elrendelése tárgyában hozott 46/1993. (XI. 30.) határozat (a továbbiakban: Öhat.) törvénysértő. Mátranovák bányatelep lakossága 1993 októberében aláírások gyűjtésével népszavazás elrendelését kezdeményezte Mátranovák bányatelep községrész Mátraterenye községhez történő csatolása érdekében. Az aláírásgyűjtő íveken a következő szöveg állt: "Az 1990. LXV. tv. 56. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével népszavazás kiírását kérem annak érdekében, hogy Mátranovák-Bányatelep községrész közigazgatásilag kiváljon Mátranovák községből és Mátraterenye nagyközséghez tartozzon." Mátranovák község Képviselő-testülete 1993. november 30-i ülésén hozott határozatában 1994. január 23-ra kiírta a népszavazást a Szabadság út páratlan oldala és a Vadrózsa út páros oldala által határolt területen. Az Öhat. a népszavazásra bocsátandó kérdést a következőképpen határozta meg: "Akarja-e Ön, hogy Mátranovák-bányatelep Szabadság út páratlan oldala és a Vadrózsa út páros oldala által határolt területe kiváljon Mátranovák községből és Mátraterenye községhez tartozzon?"
Indítványozók azt kifogásolják, hogy a képviselő-testület megváltoztatta azt a kérdést, amelynek népszavazásra bocsátását a választópolgárok kezdeményezték, s ezzel nem a választópolgárok kezdeményezése által érintett terület, hanem annak csak egy része átcsatolásának tárgyában rendelte a népszavazást.
A képviselő-testület helyi népszavazást elrendelő határozatának megfelelően 1994. január 23-án megtartották a helyi népszavazást. A népszavazás során a 400 választásra jogosult polgárból 161 fő adott le érvényes szavazatot, ebből 16-an szavaztak "igen"-nel a népszavazásra bocsátott kérdésben. Így a népszavazás érvénytelen, és eredménytelen volt.
II.
Eljárása során az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányossági panaszra vonatkozóan a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 51. §-ában megállapított törvényi követelményeknek. Az Ötv. 51. §-a úgy rendelkezik, hogy a helyi népszavazással kapcsolatosan alkotmányossági panaszt lehet benyújtani a népszavazás elrendelésének jogszabálysértő elutasítása, és a népszavazás törvénysértő lebonyolítása miatt. A panaszt a jogszabálysértéstől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy indítványozók a törvény által előírt határidőn belül nyújtották be panaszukat. Az Ötv. idézett rendelkezése alapján alkotmányossági panasz benyújtásának a helyi népszavazás elrendelésének jogsértő elutasítása miatt van helye. A konkrét ügyben a képviselő-testület nem tagadta meg a népszavazás elrendelését, kitűzte a népszavazást, de - indítványozók álláspontja szerint - a kezdeményezők akaratától eltérő kérdésben. Ezért az Alkotmánybíróságnak állást kellett foglalnia abban a kérdésben is, hogy a választópolgárok kezdeményezésétől eltérő tartalmú népszavazást elrendelő határozat ellen van-e helye alkotmányossági panasz benyújtásának.
Az Ötv. 47. § (1) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a helyi népszavazást kezdeményezheti " az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál." A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. A törvénynek ez a szabálya arra kötelezi a képviselő-testületet, hogy - ha a rendeletben előírt számú választópolgár kezdeményezi a népszavazás elrendelését - abban a kérdésben tűzze ki a népszavazást, amelyre a választópolgárok kezdeményezése irányul. Ha a képviselő-testület nem a választópolgárok kezdeményezésének megfelelő kérdésben írja ki a népszavazást, a döntése azt fejezi ki, hogy nem ért egyet a választópolgárok kezdeményezésével, annak a kezdeményezésben foglalt tartalommal nem kíván helyt adni. Így az ilyen döntés tartalmát tekintve magában foglalja a népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezés elutasítását is. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ha a képviselő-testület az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezése esetén nem abban a kérdésben rendeli el a helyi népszavazást, amelyre a választópolgári kezdeményezés irányult, határozata a népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezés elutasításának minősül, ellene alkotmányossági panasz benyújtásának van helye. Ezért az indítványozók által benyújtott alkotmányossági panaszt érdemben bírálta el.
III.
A panasz érdemi elbírálása során az Alkotmánybíróság két kérdést vizsgált.
Vizsgálta egyrészt azt, hogy a képviselő-testület a választópolgárok kezdeményezésének megfelelő kérdésben tűzte-e ki a helyi népszavazást, másrészt pedig azt, hogy ha határozatában a kezdeményező választópolgárok szándékától eltérő kérdésben rendelte el a népszavazást, jogszerű volt-e a döntése.
Az Alkotmánybíróság a képviselő-testület álláspontjának megismerése érdekében megkereste a község polgármesterét. A polgármester válaszában kifejtette, hogy a képviselő-testület nem változtatta meg a népszavazást kezdeményező választópolgárok által megfogalmazott népszavazásra bocsátandó kérdést, csupán pontosította a benne szereplő terület határait. Amit az tett szükségessé, hogy a kezdeményezők nem határozták meg egyértelműen, hogy mely terület átadása érdekében kezdeményezik a népszavazást. Mátranovák-Bányatelep nem képez elkülönült települési egységet Mátranovák község területén belül. Soha nem volt önálló község, Mátranováktól külterületi határok soha nem választották el, s ma sem választják el. Ezért a népszavazás elrendelésekor a képviselő-testületnek kellett döntenie abban a kérdésben, hogy pontosan mely terület értendő a Bányatelep elnevezés alatt. A válaszból az is egyértelműen megállapítható, hogy a képviselő-testület előtt döntése meghozatalakor nyilvánvaló volt, hogy a kezdeményezők nem a határozatban meghatározott terület átadása érdekében kezdeményezték a helyi népszavazás elrendelését. Az aláírásgyűjtő íveket aláíró 282 választópolgárból 75 nem a határozat által kijelölt területen, hanem a lakosság által Bányatelepként ismert területen lakott. A köztársasági megbízott területi hivatala vezetőjének kezdeményezésére képviselő-testület tagjai és a kezdeményezők részvételével értekezletet is tartottak a helyi népszavazás kérdésében. Döntésének meghozatala során a képviselő-testület a kezdeményezők szándékán kívül további szempontokat is figyelembe vett. A bányatelep határainak kijelölése során figyelemmel volt arra is, hogy a kérdéses terület átadása esetén természetes határokkal elhatárolható legyen. Mivel az Ötv. 56. § (2) bekezdése lakott területrész átadásáról rendelkezik a népszavazással érintett területet úgy határozta meg, hogy az ne foglaljon magában nem lakott területrészeket (üzemi területek, természetvédelmi park, csak üzleteket, szolgáltató egységeket magában foglaló területeket). Tekintettel volt arra is, hogy a községben 720 fő aláírásával népszavazást kezdeményeztek abban a kérdésben is, hogy a bányatelep ne szakadjon el Mátranovák községtől. Mivel e tárgyban népszavazás elrendelésére az Ötv. 56. § (2) bekezdése alapján nem kerülhetett sor " a képviselő-testület tagjai úgy érezték döntésükben tiszteletben kell tartaniuk a többség kinyilvánított akaratát is".
Indítványozók álláspontja szerint a Mátranovák-Bányatelep elnevezés egy pontosan meghatározható területet jelöl. Olyan területi egysége Mátranovák községnek, amelynek külön postai irányítószáma van, országgyűlési szavazókörzet, háziorvosi körzet, korábban helységnévtábla is jelölte határait.
Az Alkotmánybíróság nem ténybíróság. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 28. § (2) bekezdése alapján nem alkalmazhat olyan bizonyítási módokat, bizonyítási eszközöket, amelyek segítségével megállapítható lenne, hogy hol húzódnak Mátranovák-Bányatelep településrész határai. Az azonban a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a képviselő-testület nem abban a kérdésben rendelte el a helyi népszavazást, amelyre a választópolgárok kezdeményezése irányult.
Az Alkotmánybíróság által az indokolás n. pontjában kifejtett álláspontnak megfelelően a képviselő-testület az Ötv. 47. § (2) bekezdése alapján - ha azt az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte - abban a kérdésben köteles kiírni a népszavazást, amelyre a kezdeményező választópolgárok akarata irányul. A népszavazás elrendelését csak akkor tagadhatja meg, ha a kezdeményezéssel érintett ügyben nincs helye helyi népszavazásnak.
Az Ötv. 56. § (1) bekezdése alapján területrész átadása, átvétele, vagy cseréje az érintett képviselő-testületek megállapodásának a tárgya. A (2) bekezdés szerint lakott területrész átadása esetén a megállapodáshoz az ott lakó választópolgárok - falugyűlésen vagy helyi népszavazással kinyilvánított - többségi támogatása szükséges. Nem tagadható meg a lakott területrész átadása akkor, ha azt az ott lakó választópolgárok többsége helyi népszavazással kezdeményezi.
A választópolgárok tehát olyan kérdésben kérték a népszavazás elrendelését, amelyben az Ötv. alapján helyi népszavazásnak van helye.
A Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1994. (I. 19.) Ör. számú rendelet 6. § (1) bekezdés d) pontja, valamint 12. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület köteles kiírni a népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a kezdeményezés által érintett területen -indítványozók álláspontja szerint a népszavazási kezdeményezéssel érintett területtel azonos területen - lévő országgyűlési választási szavazókörzetben 680 választópolgár él. Ebből 282 fő kezdeményezte aláírásával a népszavazást. Ebből 15 aláírást a helyi választási bizottság az aláírások hitelesítése során érvénytelennek talált, 7 aláíró visszavonta az aláírását, és 7 aláíró írásban nyilatkozott arra nézve, hogy nem a népszavazás elrendelése céljából írta alá az aláírásgyűjtő ívet. A kezdeményező választópolgárok száma még e 29 fő levonása után is meghaladja az önkormányzati rendeletben a helyi népszavazás kezdeményezéséhez előírt választópolgárok számát.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jogszerűtlenül tagadta meg a választópolgárok által kezdeményezett népszavazás elrendelését. Ezért a képviselőtestület népszavazás elrendeléséről szóló 46/1993. (XI. 30.) számú határozatát, valamint az annak alapján megtartott népszavazás eredményét megsemmisítette, és felhívta a képviselő-testületet arra, hogy rendeljen el új, a kezdeményező választópolgárok szándékának megfelelő népszavazást az ügyben.
Budapest, 1994. június 22.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró