51. BK vélemény

A személyi és tárgyi összefüggésről a katonai büntetőeljárásban[1]

A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.

Több terhelt esetében a katonai büntetőeljárás hatálya alá egyébként nem tartozó terhelt cselekményét a katonai tanács csak akkor bírálja el, ha a tényállás közvetlen és szoros összefüggése miatt az elkülönítés nem lehetséges.

A 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 147. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a különböző bíróságok előtt folyamatban levő ügyek egyesítése, illetve annak mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt. Amennyiben az egyesítés, illetve az elkülönítés kérdése a katonai tanács és más bíróság előtt folyamatban levő ügyek kapcsán merül fel, a katonai tanács határoz. A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személyek körét viszont a Be. XCVI. Fejezetének 696. §-a tartalmazza.

A Be. 696. § (3) bekezdése szerint több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás elkülönítése - tekintettel a tényállás szoros összefüggésére - nem lehetséges (tárgyi összefüggés).

E rendelkezés alapján az egyesítés, illetve az elkülönítés eldöntésénél a katonai tanácsnak azt kell vizsgálnia, hogy a terheltek cselekményei ténylegesen milyen mértékben függenek össze, a közvetlen és szoros kapcsolódás megállapítható-e.

Biztosítani kell ugyanis, hogy - lehetőség szerint - minden elkövető az általános szabályoknak megfelelően vele szemben hatáskörrel rendelkező bíróság előtt feleljen tettéért. Polgári személy katonai büntetőeljárás alá vonására tehát csak akkor kerülhet sor, amikor a katonával közösen elkövetett cselekmény elbírálása ezt feltétlenül indokolja, pl. amikor az elkövetők társtettesek vagy egyébként közösen követték el a bűncselekményt. Indokolhatja az együttes elbírálást az is, hogy az elkülönítés folytán külön tárgyalandó ügyekben eltérő ténymegállapítás veszélye merül fel.

Ha azonban a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó terhelttel együtt bűncselekményt elkövetőhöz - tárgyi összefüggés folytán - további terheltek is kapcsolódnak, ezek cselekményének elbírálása céljából az elkülönítés rendszerint indokolt.

Ennek megfelelően azoknak a terhelteknek az ügyét, akiknek cselekménye közvetlenül nem függ össze a katonai büntetőeljárásra tartozó terheltek által elkövetett bűncselekménnyel, el kell különíteni és az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz kell áttenni, illetőleg az ilyen ügyek egyesítését mellőzni kell.