32010D0690[1]

2010/690/EU: A Bizottság határozata ( 2010. augusztus 4. ) a C 40/08 (korábbi N 163/08) számú, Lengyelország által a PZL Hydral S.A. számára nyújtott állami támogatásról (az értesítés a C(2010) 5406. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. augusztus 4.)

a C 40/08 (korábbi N 163/08) számú, Lengyelország által a PZL Hydral S.A. számára nyújtott állami támogatásról

(az értesítés a C(2010) 5406. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/690/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésre és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a C(2008) 4753 végleges határozatra (1), amelyben a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról határozott, és a C(2008) 6371 végleges határozatra (2), amely a C 40/2008 (korábbi N 163/2008) számú támogatás tekintetében meghosszabbítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást,

miután felkérte az érdekelt feleket, hogy a fent említett rendelkezések alapján tegyék meg észrevételeiket,

mivel:

I. ELJÁRÁS

(1) A 2008. március 27-én kelt levélben a lengyel hatóságok bejelentették a PZL Hydral S.A. (a továbbiakban: PZL Hydral) szerkezetátalakítására vonatkozó tervet. 2008. május 6-án kelt levelében a Bizottság további információkat kért. A lengyel hatóságok 2008. június 4-i levelükben kérték a válaszadási határidő 2008. június 27-éig történő meghosszabbítását; a Bizottság 2008. június 10-én kelt levelében hozzájárult ehhez. A lengyel hatóságok 2008. július 7-i levelükben közöltek további információkat a szerkezetátalakítási tervet illetően.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (2) bekezdése szerinti eljárást (a hivatalos vizsgálati eljárást) 2008. szeptember 10-én indították meg. Ezt követően egy 2008. november 12-én elfogadott határozattal meghosszabbították a hivatalos vizsgálati eljárást.

(3) Lengyelország 2008. október 14-én és 2008. december 22-én tette meg észrevételeit, további információkat pedig 2009. április 7-én közölt. A Bizottság harmadik felektől nem kapott észrevételeket.

(4) A lengyel hatóságokkal való találkozókra 2009. április 27-én, 2009. október 14-én és 2010. február 12-én került sor. A Bizottság 2009. december 18-án további információkat kért. Több e-mail váltásra került sor a Bizottság és a lengyel hatóságok között, a lengyel hatóságok a következő napokon szolgáltak e-mailben további információkkal: 2009. október 20., 2009. november 23., 2009. december 15., 2010. január 13., 2010. január 16., 2010. február 9., 2010. február 10., 2010. február 26., 2010. március 1., 2010. március 3., 2010. március 4., 2010. március 19., 2010. május 5., 2010. május 12., 2010. május 20., 2010. május 28., 2010. június 3., 2010. június 4., 2010. június 7., 2010. június 8., 2010. június 9., 2010. június 17., 2010. június 23., 2010. június 24., 2010. június 28., 2010. július 7., 2010. július 8., 2010. július 9., 2010. július 12. és 2010. július 13.

II. LEÍRÁS

II.1. A kedvezményezettek: PZL Hydral és PZL Wrocław

(5) A PLZ Hydralt 1946-ban állami vállalatként alapították. Jelenleg nagyvállalat, amely 2008-ig polgári és katonai ipari hidraulika gyártására, valamint mindenféle típusú repülőgépmotor elektronikus hidromechanikus üzemanyag-szabályozó rendszerének, légi járművek hidraulikus irányítórendszereinek és helikopterek erőátviteli hidraulikájának tervezésére, gyártására és szervizelésére szakosodott. 2008 óta a PZL Hydral egy vállalatcsoport anyavállalataként működik, saját ipari tevékenységet már nem folytat.

(6) 2003-ban az állami tulajdonban álló Iparfejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: IÜ) megszerezte az Államkincstártól a PZL Hydral részvényeinek 80,94 %-át (1 284 686 részvényt). További részvényeket ruházott át az Államkincstár az IÜ-re 2005-ben (499 103 részvény), ami az IÜ részesedését 87,39 %-ra növelte, 2007-ben (64 374 részvény), ami a részesedést 90,54 %-ra növelte, és 2010. január 12-én (38 399 részvény), amivel a részesedés 92,42 %-ra nőtt. Minden ilyen tranzakcióra 1 PLN jelképes áron került sor. 2010. január 12. óta 18 886 562 részvény van az IÜ tulajdonában, 18 865 620 PLN névértékben. A fennmaradó (7,58 %) részvények, amelyek névértéke 1 547 210, jelenleg az alkalmazottak tulajdonában vannak.

(7) 2007-ben a PZL Hydral a következő leányvállalatokat irányította: Zakład Odlewniczy "Hydral" Sp. z o.o., amelynek fő tevékenysége acél alkatrészek öntése, megmunkálása és kezelése; Zakład Cieplowniczy Term "Hydral" Sp. z o.o., amely hőenergia előállításával és értékesítésével foglalkozik; Przedsiębiorstwo Usługowo Handlowe Zakład Produkcji Hydrauliki "Hydral" Sp. z o.o., amely szelepeket és hidraulikus elosztókat gyárt, fémberendezéseket munkál meg és hidraulikus gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó javítási szolgáltatásokat nyújt, és a PZL Wrocław Sp. z o.o. (a továbbiakban: PZL Wrocław). Ezenkívül a PZL Hydral két másik, jelenleg felszámolási eljárás alatt álló vállalatot is irányított. 2006 végén a vállalatcsoportnak összesen 795 alkalmazottja volt.

(8) A PZL Wrocławot a PZL Hydral kizárólagos tulajdonában lévő leányvállalatként alapították 2004-ben, abból a célból, hogy egy olyan működő vállalkozást hozzanak létre, amely átvenné a PZL Hydral operatív ágát, így lehetővé téve ez utóbbi számára, hogy holdingtársaságként működjön és irányítsa a PZL Hydral csoport szerkezetátalakítási folyamatát.

(9) A PZL Wrocław eszközeinek egy része 2004 óta vagy a PZL Wrocław tőkéjéhez való természetbeni hozzájárulásként, vagy a PZL Hydral könyvei szerinti értéken történő értékesítés útján került a PZL Hydraltól a PZL Wrocław tulajdonába, amint az 1. táblázatban szerepel. 1. táblázat Eszközök átruházása természetbeni hozzájárulásként vagy értékesítés útján (PLN-ben)

(10) Azokat a tárgyi befektetett eszközöket, amelyek a PZL Hydraltól kerültek a PZL Wrocław tulajdonába, vagy a PZL Wrocław tőkéjéhez való természetbeni hozzájárulásként, vagy értékesítés útján ruházták át, a 2. táblázat szerint. Az ügylet értéke mindkét esetben független szakértő értékelésén alapult. Az átruházásukkor ezeket a befektetett eszközöket már ingatlanra vonatkozó jelzálog terhelte a következő állami hitelezők javára: Társadalombiztosítási Hivatal, Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal és Wrocław Város Tanácsa, 142,558 millió PLN értékben. 2. táblázat Ingatlanátruházás (PLN-ben)

(11) 2007. december 31-én a PZL Hydral a PZL Wrocław tőkéjéhez történő természetbeni hozzájárulásként 918 900 PLN névértékű pénzeszközöket ruházott át a PZL Wrocławra.

(12) A PZL Hydral által a PZL Wrocławra 2006. január 17. és 2010. április 27. között átruházott többi eszközt a könyv szerinti értékén értékesítették, és ezeket zálogjog- vagy jelzálogmentes, befejezetlen beruházások átruházásai alkották.

(13) A PZL Hydral által a PZL Wrocławra 2004 és 2010 között átruházott eszközök összértéke 44 708 791,02 PLN-t tett ki.

(14) A PZL Hydral 2008-ban 559, 2009-ben pedig 37 alkalmazottat adott át a PZL Wrocławnak.

(15) A PZL Wrocław a lengyel fegyveres erők által használt légi járművekhez való alkatrészeket gyárt (2007 végéig ezt a PZL Hydral végezte), és a lengyel hadsereg által használt felszerelések karbantartásából és javításából álló szolgáltatásokat nyújt. A katonai termékek a lengyel fegyveres erők technikai követelményeinek megfelelően átesnek a terméktípusnak megfelelő tanúsítási eljáráson. Minden lépésnél egyedi dokumentáció készül, és ezeket a termékeket (és a hozzájuk kapcsolódó karbantartási szolgáltatásokat) állandó katonai képviselő felügyeli.

(16) A PZL Wrocław jelenleg a bel- és közigazgatásügyi miniszter 2007. január 17-én kiadott, B-007/2007 számú, a következő területeken végzett üzleti tevékenységekre vonatkozó engedélye alapján működik:

- a fegyverek és lőszerek típusairól, valamint a gyártás és forgalmazás tekintetében engedélyköteles katonai és rendőrségi termékek és technológiák felsorolásáról szóló, 2001. december 3-i kormányrendelet (3) 1. függelékének 8. bekezdésében (Fegyverek és lőszerek típusai) meghatározott, riasztó-, jelző- és gázlőszerek kilövésére szolgáló eszközök gyártása és forgalmazása;

- a fent említett kormányrendelet 2. függelékének (A gyártás és forgalmazás tekintetében engedélyköteles katonai és rendőrségi termékek és technológiák felsorolása) "WT V" címében meghatározott katonai vagy rendőrségi termékek, valamint a termékek "WT II", "WT III" és "WT XIV" címben (1-4. és 7-10. bekezdés) meghatározott alkatrészeinek és összetevőinek gyártása és forgalmazása;

- a fent említett kormányrendelet 2. függelékének (A gyártás és forgalmazás tekintetében engedélyköteles katonai és rendőrségi termékek és technológiák felsorolása) "WT XIII" címében meghatározott, katonai vagy rendőrségi termékek gyártására szolgáló berendezések gyártása és forgalmazása, valamint az ilyen célra szánt termékek gyártására vonatkozó technológia forgalmazása.

(17) A PZL Wrocław az alábbi tanúsítványokkal rendelkezik:

- a Bureau Veritas Certification által odaítélt, az ISO 9001:2000 követelményeinek való megfelelést igazoló megfelelőségi tanúsítvány;

- a Bureau Veritas Certification által odaítélt, az AS9100-B követelményeinek való megfelelést igazoló megfelelőségi tanúsítvány;

- a Lengyel Polgári Légi Közlekedési Hivatal által odaítélt, a PART 21 repülésügyi rendeletek követelményeinek megfelelő légi közlekedési kiegészítők gyártását engedélyező tanúsítvány;

- a Lengyel Polgári Légi Közlekedési Hivatal által odaítélt, a PART 145 repülésügyi rendeletek követelményeinek megfelelő termékek műszaki szervizelésének elvégzésére vonatkozó tanúsítvány;

- a Teljesítményértékelő Intézet (Performance Review Institute) által odaítélt, bizonyos különleges eljárásokra - hőkezelés (HT), roncsolásmentes vizsgálatok (NDT), kémiai eljárások (CHP) és szikraforgácsolás (EDM) - vonatkozó NADCAP tanúsítvány.

(18) A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a PZL Hydral (és jelenleg a PZL Wrocław) termékskálája fontos részét képezi a lengyel kormány által 1995-ben az 1996 és 2000, 2000-ben pedig a 2001 és 2006 közti időszakra vonatkozóan kibocsátott gazdaságfejlesztési tervnek.

(19) Ezenkívül kifejezetten megemlítik a PZL Hydralt vagy annak üzleti tevékenységeit a gazdaságfejlesztési tervhez kapcsolódó számos végrehajtási intézkedésben és kormányzati iránymutatásban, például a következőkben:

- a Központi Tervezési Hivatal miniszterének/vezetőjének 1995. január 30-i iránymutatásai az 1996-2000. évi gazdaságfejlesztési tervről;

- a gazdasági miniszter 2000. júliusi iránymutatásai a 2001-2006. évi központi gazdaságfejlesztési tervről;

- A 2001. augusztus 23-i nemzeti védelmi törvény végrehajtása érdekében a vállalatok által végzett munka szervezése (4);

- az állam biztonsága és védelme szempontjából különös jelentőségű létesítményekről és azok különleges védelméről szóló, 2003. június 24-i kormányrendelet (5);

- a különös gazdasági és védelmi jelentőséggel bíró vállalatokat felsoroló, 2004. augusztus 20-i kormányrendelet (6);

- a különös gazdasági és védelmi jelentőséggel bíró vállalatokat felsoroló, 2007. november 9-i kormányrendelet (7).

(20) Az ilyen típusú felsorolásokban szereplő vállalatoktól megkövetelik, hogy részletes éves jelentéseket tegyenek a védelmi termelési kapacitásukról (mennyiségek, profil, értékek) annak érdekében, hogy a minisztérium biztosíthassa a katonai feladatok teljesítését.

(21) A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a vonatkozó engedélyek és tanúsítványok ((16) és (17) preambulumbekezdés) lehetővé teszik, hogy speciális megrendelőket (az állam védelme szempontjából különös jelentőséggel bíró vállalkozásokat és a Védelmi Minisztériumot) sajátos minőségű termékekkel és szolgáltatásokkal lássanak el. A PZL Wrocław (korábban PZL Hydral) nem csak a hidraulikus rendszerek, üzemanyagrendszerek és irányítórendszerek alkatrészeit szállítja; a beszerelt részegységek javítása létfontosságú a lengyel fegyveres erők által működtetett légi járművek (W-3, Mi-2, M28 Bryza és PZL 130 Orlik) működése szempontjából; a lengyel hatóságok hangsúlyozták azt is, hogy a W-3 és a Mi-2 a lengyel hadsereg által leginkább használt helikopterek.

(22) A PZL Hydral által a fegyveres erők használatára gyártott áruk rendelkeznek a NATO Szabványosítási Egyezménye szerinti megfelelő NATO kóddal, és magának a vállalatnak is van NATO kódja.

(23) A fenti (9) és azt követő preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint 2004. decemberétől kezdve a PZL Hydral eszközöket ruházott át a PZL Wrocławra. Csak a 2007. december 30-án átruházott eszközöket (ingatlan) terhelte állami hitelezők javára szóló jelzálog.

(24) A lengyel hatóságok megerősítették, hogy működésének megkezdése óta a PZL Wrocław időben rendezte az állami hitelezőkkel szemben fennálló minden tartozását, ideértve az alkalmazottaihoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulékokat és adókat is.

II.2 A PZL Hydral pénzügyi nehézségei

(25) A PZL Hydral nehézségei a magán- és állami hitelezők felé fennálló tartozásai visszafizetését illetően 1998-ban kezdődtek.

(26) 1998 végén a PZL Hydral bankokkal és beszállítókkal szembeni magántartozásai 90,4 millió PLN-t tettek ki. Ezeknek az adósságoknak a nagy részével két banknak tartozott: a/az [...] (8) Banknak és a/az [...] Banknak.

(27) A/az [...] Banknak 54 millió PLN összeggel tartozott a PZL Hydral 1998 végén és 86,4 millióval 2006 novemberében, amikor fizetési megállapodást írtak alá, a követelés rendezésére végül 2007-ben került sor. A/az [...] Banknak 23 millió PLN összeggel tartozott a PZL Hydral 1998 végén, és 55,6 millióval 2003 októberében, a követelés rendezésére végül 2004-ben került sor. 3. táblázat A PZL Hydral [...] felé fennálló tartozásának teljes összegében bekövetkezett változások (ezer PLN) 4. táblázat A PZL Hydral [...] felé fennálló tartozásának teljes összegében bekövetkezett változások (ezer PLN)

(28) Ezek a magánbankok első ranghelyű biztosítékkal rendelkeztek (lásd az alábbi (32) és (34) preambulumbekezdésben szereplő részletes leírást), és banki végrehajtási rendelkezés útján könnyedén behajthatták volna a követeléseiket. Az 1997. évi bankügyi törvény (9) szerint a bankok a nyilvántartásuk vagy a banki ügyletekre vonatkozó más dokumentumaik alapján banki végrehajtási rendelkezéseket adhatnak ki. A banki végrehajtási rendelkezés, miután azt a bíróság végrehajtási záradékkal látja el, végrehajtás alapjául szolgálhat. Ez sokkal gyorsabb módszer, mint az egyéb hitelezők esetén, akiknek a végrehajtás előtt az illetékes bírósághoz kell fordulniuk egy határozat kiadásáért. Ennek ellenére a magánhitelezők nem tettek semmilyen kényszerítő erejű végrehajtási lépést; vagyis nem kérték csődeljárás megindítását a PZL Hydral ellen, és más lépést sem tettek az eszközökhöz kapcsolódó követeléseik végrehajtására.

(29) Amikor a PZL Hydralnak 1998 és 2006 között nehézségei támadtak a kölcsönei visszafizetésével kapcsolatban, a bankok a polgári törvénykönyv szerint a kormány által meghatározott mértékű törvényes kamatot számíthattak volna fel a vállalatnak a 7. táblázatban foglaltak szerint. Azonban ahelyett, hogy ezt a kamatot rendszeresen felszámították volna, egyes esetekben csak az 5. és 6. táblázatban meghatározott mértékű kamatot számították fel. 5. táblázat A/az [...]Bank által felszámított kamatlábak (USD kölcsönök LIBOR alapon) 6. táblázat A/az [...]által felszámított kamatlábak (USD kölcsönök LIBOR alapon) 7. táblázat Törvényes kamatlábak

(30) A lengyel hatóságok megítélése szerint ezek a bankok úgy gondolták, hogy magasabb megtérülést érhetnek el, ha hozzájárulnak a PZL Hydral szerkezetátalakítási folyamatához. Szorosan figyelemmel kísérték a PZL Wrocław megszerzése iránt érdeklődést mutató első vállalattal, vagyis a/az [...]-val/vel folytatott tárgyalásokat (lásd az (57) és azt követő preambulumbekezdéseket). A bankok rendszeresen nyomon követték a PZL Hydral gazdasági helyzetét a pénzügyi jelentései, helyszíni látogatások és piacelemzések alapján.

(31) A/az [...] Bank végül egy 2003 áprilisában megkötött fizetési megállapodás útján rendezte a követeléseit. 51,6 millió PLN-t írt le és elfogadta mindössze 4 millió PLN (7 %) visszafizetését. A fizetési megállapodásból eredő leírások a PZL Hydral könyveiben a 2004-es pénzügyi évre vonatkozóan szerepelnek.

(32) A/az [...] Bank a saját gazdasági értékelése alapján beleegyezett a rendezésbe, annak ellenére, hogy első ranghelyű, elsőbbséget biztosító jelzáloggal rendelkezett. A bank úgy biztosította a hitelét, hogy 13,7 millió PLN értékű, ingatlanra vonatkozó biztosítékot létesített, 1,2 millió USD (kb. 3 968 000 PLN) (10) értékben engedményezte a/az [...]-val/vel kötött, légkondicionáló berendezések gyártására vonatkozó licencmegállapodás szerinti minden licencjogosultságát és kereskedelmi jogát, 2,4 millió USD (kb. 7 938 000 PLN) értékben átruházta a licencmegállapodás szerint a/az [...] által szállított gépeket és berendezéseket, és legalább évi 8 millió USD (kb. 26,5 millió PLN) (11) értékben engedményezte a légkondicionálók eladásából származó követeléseket.

(33) 2006 novemberében a/az [...] Bank egy fizetési megállapodásban beleegyezett 86,4 millió PLN elengedésébe és elfogadta mindössze 11,5 millió PLN visszafizetését. Ilyen módon a PZL Hydral a tartozásnak végül csak 13 %-át fizette vissza. A fennmaradó összeget, vagyis 74,9 millió PLN-t, elengedték.

(34) A/az [...] Bank annak ellenére fogadta el ezt az alacsony összeget, hogy első ranghelyű biztosítékkal rendelkezett a legjelentősebb ingatlanon, amelytől a termelés nagy része függött és amelyen az adminisztratív szervezetek elhelyezkedtek. Ez a biztosíték főként két ingatlanon összesen 19,75 millió PLN értékben fennálló első ranghelyű jelzálogból, egy kompresszorok gyártására szolgáló gyártósoron 20 millió PLN értékben fennálló elsőbbségi zálogjogból, kompresszorok értékesítésére kötött megállapodásokból származó, 20 millió PLN értékű követelések első ranghelyű átruházásából, 2,8 millió PLN összértékű gépekre és berendezésekre bejegyzett elsőbbségi zálogjogból, valamint 2,65 millió PLN, 2,4 millió PLN, 0,56 millió PLN illetve 1,1 millió PLN értékű ingóságokra vonatkozó első ranghelyű átruházási megállapodásokból áll. A biztosíték jellege továbbá lehetővé tenné minden lehetséges vevő számára, hogy a vásárlás után folytassa a termelést; lehetséges lenne a gépek egyben vagy részegységként történő, szétszerelés nélküli elszállítása is, ha egy potenciális vevő az elmozdításuk mellett döntene.

(35) A bankokkal kötött megállapodásokat követően a befektetett eszközökhöz kapcsolódó biztosítékot megszüntették. Ennek eredményeképp az állami hitelezők e biztosítékkal kapcsolatban jobb helyzetbe kerültek, vagyis magasabb jelzálogi ranghelyre kerültek (12).

(36) 1998-ban a vállalat állami hitelezők felé fennálló, a közjog szerint felmerülő követeléseken (vagyis a Társadalombiztosítási Hivatal, az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal, a Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal, az Alsó-sziléziai Regionális Hivatal, Wrocław Város Tanácsa és a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapjának követelésein) alapuló tartozásai 29 millió PLN-t tettek ki. Ezenkívül a Pénzügyminisztériumnak 9,4 millió PLN összegű polgári jogi követelése is volt. Ezek az egyes állami hitelezők felé fennálló tartozások a 8., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. táblázatban látható módon alakultak. 8. táblázat A PLZ Hydral Társadalombiztosítási Hivatal felé fennálló tartozásai (ezer PLN) 9. táblázat A PLZ Hydral Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal felé fennálló tartozásai (ezer PLN) 10. táblázat A PLZ Hydral Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal felé fennálló tartozásai (ezer PLN) 11. táblázat A PLZ Hydral Wrocław Város Tanácsa felé fennálló tartozásai (ezer PLN) 12. táblázat A PLZ Hydral Alsó-sziléziai Regionális Hivatal felé fennálló tartozásai (ezer PLN) 13. táblázat A PLZ Hydral Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja felé fennálló tartozásai (ezer PLN) 14. táblázat A PLZ Hydral Pénzügyminisztérium felé fennálló tartozásai (ezer PLN)

(37) Az állami hitelezők a 15. táblázatban szereplő kamatokat számították fel a hátralékok után. Fontos megjegyezni, hogy a 8-14. táblázatok figyelembe veszik az összegek részleges törlesztését és az év végi szintet mutatják; ezért a bármely adott évben járó kamat nem kapcsolódik közvetlenül a tőkéhez, amely ingadozhat. 15. táblázat Az adóhátralékok után felszámított kamat (14)

(38) Azonkívül, hogy felszámították a megfelelő kamatot az adóhátralékok után, a Társadalombiztosítási Hivatal, az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal, a Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal, Wrocław Város Tanácsa és az Alsó-sziléziai Regionális Hivatal a PZL Hydral ingatlan javaira bejegyzett jelzáloggal biztosította a vállalattal szembeni követeléseit. A 16., 17., 18., 19. és 20. táblázat a PZL Hydral eszközein a fenti állami hitelezők javára fennálló jelzálogokban bekövetkezett változásokat mutatja. 16. táblázat A Társadalombiztosítási Hivatal biztosítékai a PZL Hydral eszközeire vonatkozóan 17. táblázat Az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal biztosítékai a PZL Hydral eszközeire vonatkozóan 18. táblázat A Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal biztosítékai a PZL Hydral eszközeire vonatkozóan 19. táblázat Wrocław Város Tanácsának biztosítékai a PZL Hydral eszközeire vonatkozóan 20. táblázat Az Alsó-sziléziai Regionális Hivatal biztosítékai a PZL Hydral eszközeire vonatkozóan

(39) A lengyel hatóságok megállapították azt is, hogy az állami hitelezők figyelembe vették a wrocławi ipari ingatlanok értékének 2003 és 2008 között bekövetkezett jelentős növekedését. Az ingatlanárak összességében 100 %-kal emelkedtek, a PZL Hydral ingatlanainak értéke pedig 300 %-kal nőtt. Azok az állami hitelezők tehát, akik jelzáloggal rendelkeztek a PZL Hydral eszközeire vonatkozóan, a biztosítékuk értékének tényleges növekedését tapasztalhatták.

(40) A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja és a Pénzügyminisztérium nem rendelkezett semmilyen biztosítékkal (jelzáloggal) a PZL Hydral eszközeire vonatkozóan. A Pénzügyminisztérium azonban követelései egy részének a PZL Hydrallal 2002. május 20-án megkötött megállapodás útján érvényt szerzett, amely szerint a PZL Hydral a 14. táblázatban foglaltak szerint 2002 végéig visszafizeti a tartozása egy jelentős részét.

(41) A lengyel hatóságok szerint az állami hitelezők - a magánhitelezőkkel szemben - egy bírósági végrehajtó útján kényszerítő erejű végrehajtási intézkedéseket tettek. 1998 és 2007 között a Társadalombiztosítási Hivatal 119,95 millió PLN, az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal 43,8 millió PLN, a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja 2,1 millió PLN értékben bocsátott ki végrehajtható okiratokat, a végrehajtás útján szerzett tényleges összeg azonban nem érte el a végrehajtható okiratokban jelzett tartozások szintjét. A lengyel hatóságok kiemelték, hogy az olyan alternatív lehetőségek megvalósítását, mint amilyen az eszközök birtokbavétele, a bírósági végrehajtó nem tartotta ésszerűnek, és azoknak gazdaságilag nem volt értelme. Az egyéb állami hitelezők semmilyen végrehajtási intézkedést nem tettek, de figyelemmel kísérték a privatizációs és szerkezetátalakítási folyamatot, amely - úgy vélték - magasabb megtérülést biztosít számukra, mint az igényeik közvetlen végrehajtása. 21. táblázat Az állami hitelezők PZL Hydrallal szembeni végrehajtási intézkedéseinek összefoglalása (1997-2009)

(42) 1998 és 2009 között 87,846 millió PLN (26 %) köztartozást fizettek vissza.

(43) 2003 óta jelentős növekedés történt a PZL Hydral köztartozásainak törlesztésében.

II.3 A PZL Hydral mint nehéz helyzetben lévő vállalkozás

(44) A 22. táblázat a PZL Hydral 1998-2009 közötti pénzügyi adatait ismerteti. 22. táblázat Válogatott adatok a PZL Hydral pénzügyi jelentéseiből (ezer PLN)

(45) 1998-tól 2002-ig a PZL Hydral pozitív saját tőkével rendelkezett. 2003-tól kezdve negatív volt a saját tőkéje, és rendszeresen nettó veszteséget könyvelt el 2007-ig. 2007-től 2009-ig a PZL Hydral nyereséges volt. A PZL Hydral eszközeinek értéke az 1998. évi 203,936 millió PLN-ről 2006-ra 76,986 millió PLN-re csökkent. A hosszú lejáratú kötelezettségek következetesen emelkedtek 1998-tól 2001-ig és 2003-tól 2006-ig, amikor 327,486 millió PLN-t értek el.

(46) A fentebb kifejtettek szerint 2008-tól kezdve a PZL Hydral főként szolgáltatások és a korábbi években előállított készlet értékesítéséből, valamint korlátozott mértékben a leányvállalataitól szerezte a bevételeit.

II.4 A PZL Wrocław mint nehéz helyzetben lévő vállalkozás

(47) Ami a PZL Wrocław pénzügyi helyzetét illeti, a PZL Wrocław sem 2007-ben, sem 2008-ban vagy 2009-ben nem vesztett többet a tőkéjének 50 %-ánál és nem felelt meg a fizetésképtelenségi eljárás megindításához a lengyel jog szerint szükséges követelményeknek sem. A PZL Wrocław forgalma 2006-ban 5,3 millió PLN, 2007-ben 23 millió PLN, 2008-ban pedig 60 millió PLN összeget tett ki. 2006-ban 1 millió PLN volt a nettó veszteség, míg 2007-ben a nettó nyereség 0,04 millió PLN-t tett ki, 2008-ra pedig ez meredeken 8,7 millió PLN-re növekedett.

(48) A PZL Wrocław pénzügyi jelentései szerint befektetett eszközeinek értéke a 2006. évi 4,8 millió PLN-ről 2007-re 25,7 millió PLN-re, 2008-ra 27 millió PLN-re, 2009-re pedig 29 millió PLN-re nőtt. A lengyel költségvetési törvény szerint a katonai vásárlásokra szolgáló pénzügyi forrásokat évente osztja ki a Védelmi Minisztérium. 2008-ban a PZL Wrocław [...] összegben kapott katonai árukra (pl. hidraulikus rendszerek, üzemanyag-szabályozó rendszerek pneumatikus alkatrészei) vonatkozó szerződéseket és adott el ilyen termékeket, valamint [...] értékű karbantartási szolgáltatásokat végzett a Védelmi Minisztérium számára, vagyis a teljes összeg [...] volt.

(49) A lengyel hatóságok fenntartják azt is, hogy 2008 végéig a PZL Wrocław működésének piaca, vagyis a légi közlekedési és védelmi piac, a lassulásnak semmilyen jelét nem mutatta.

(50) 2009-ben azonban a PZL Wrocławnak pénzügyi nehézségei támadtak, mivel a Védelmi Minisztérium megrendelései a gazdasági válság miatt hirtelen visszaestek. 2009-ben a megrendelt és eladott katonai áruk (pl. hidraulikus rendszerek, üzemanyag-szabályozó rendszerek pneumatikus alkatrészei) értéke [...] összegre esett vissza, a nyújtott karbantartási szolgáltatások értéke pedig [...] összegre csökkent. Ennek eredményeképpen 2008-hoz képest [...] %-kal csökkentek a katonai áruk eladásai. Következésképpen a PZL Wrocław 2009-ben 8,3 millió PLN nettó veszteséget könyvelt el. A forgalma a 2008. évi 60 millió PLN-ről 2009-re 41 millió PLN-re csökkent.

(51) A vállalat tartozásai a 2008. évi 31 millió PLN-ről 2009-re 35 millió PLN-re nőttek. 2006-ban a tartozások 7 millió PLN-t, 2007-ben pedig 18,4 millió PLN-t tettek ki.

(52) A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a lengyel jog (16) szerint a PZL Wrocław ellen még nem lehetett csődeljárást indítani. Azonban ha a Hydral csoport folyamatban lévő, a köztartozások átütemezési tervét alátámasztó feltételezéseken és a befektetővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerkezetátalakítási folyamata sikertelen lenne, akkor a PZL Wrocławnak csődeljárás megindítása iránti kérelmet kellene majd benyújtania.

II.5 A szerkezetátalakítási terv és a privatizációs folyamat

(53) A PZL Hydral és a PZL Wrocław szerkezetátalakítási tervét (a továbbiakban: a terv) Lengyelország azon törekvéseinek összefüggésében kell vizsgálni, amelyek az üzlet életképes részeinek privatizációjára irányulnak, különösen a légi közlekedés és a védelem területén.

(54) 1998-ban egy magán tanácsadó csoport, a Business Management Finance S.A elkészített egy stratégiát a PZL Hydral szerkezetátalakítására vonatkozóan. A stratégiának részét képezte a PZL Hydral aktuális pénzügyi helyzetének felmérése és a költségek és szerkezetátalakítási tevékenységek elemzése. A stratégia szerint ésszerű lenne leválasztani a PZL Hydral egyes eszközeit, és azokat egy magánbefektetőnek eladni a PZL Hydral tartozásainak átütemezése érdekében.

(55) A PZL Hydral és - 2004-es bejegyzését követően - a PZL Wrocław részvényesei rendszeresen találkoztak a csoport vagy annak részei (PZL Wrocław) privatizálásának megfontolása céljából, és megtárgyalták az ügylet feltételeit az érdekelt felekkel.

(56) Ebből következően a lengyel hatóságok tárgyalásokba kezdtek a lehetséges beruházókkal, ezeket a tárgyalásokat szorosan figyelemmel kísérték a magánhitelezők (csak az első, [...] általi privatizációra irányuló kísérletnél) és az állami hitelezők. A következő vállalatokkal került sor tárgyalásokra: [...] (2002-2006), [...] (2007-2008), [...] (2008) és 2009-től kezdődően pedig a jelenlegi beruházóval, a/az [...]-val/vel (a továbbiakban: [...] vagy a befektető).

(57) 2002-ben ipari együttműködés eredményeként megkezdődtek a PZL Hydral eladására vonatkozó megbeszélések a/az [...]-val/vel, egy légijármű-alkatrészeket gyártó világpiaci szereplővel, amelynek a 2009-es éves forgalma [...] volt. 2002. november 25-én a/az [...] és a PZL Hydral titoktartási megállapodást kötöttek. 2003. április 22-én a/az [...] szándéknyilatkozatot küldött a PZL Hydralnak, amelyben kifejezte érdeklődését a PZL Hydral részvényeinek lehetséges megvásárlása iránt, és kinyilvánította, hogy hajlandó átvilágítást végrehajtani. Az átvilágítást 2003 májusában végezték el. 2005 áprilisában a/az [...] kiterjesztette az átvilágítás körét, tekintettel a 2004-ben bejegyzett PZL Wrocław lehetséges megvásárlására. 2005 júniusában átadták a dokumentációt a/az [...]-nak/nek. 2005 második felében és 2006 első felében számos találkozóra került sor a/az [...] képviselőivel. A/az [...] azonban 2006 novembere óta nem tett lépéseket az ügylet befejezése érdekében.

(58) A lengyel hatóságok szerint a/az [...] azért lépett vissza a tárgyalásoktól, mert a vállalat tartozásai kérdésének ügye megoldatlan maradt.

(59) E tárgyalások során a magán- és állami hitelezőket rendszeresen, egyes esetekben hetente tájékoztatták a tárgyalások előrehaladásáról.

(60) A lengyel hatóságok új privatizációs stratégiát követtek, amely arra összpontosított, hogy a PZL Wrocławot életképes vállalkozássá tegyék az eladása érdekében, a PZL Hydralt pedig ezt követően a PZL Wrocław és más leányvállalatok és eszközök eladásából származó bevétel felhasználásával számolják fel. Erről a stratégiáról az IÜ, a PZL Hydral és a PZL Hydral állami hitelezői állapodtak meg, és az a 2007-2010. évi szerkezetátalakítási tervként (a továbbiakban: a terv) kapott hivatalos keretet 2007 utolsó negyedévében.

(61) A terv szerint az állami hitelezőket a PZL Hydral eszközei értékesítésének bevételeiből elégítették volna ki, amely eszközök a következők: Zakład Ciepłowniczy "Term-Hydral" Sp. z o.o. - 1 millió PLN, Zakład Produkcji Hydrauliki "Hydral" Sp. z o.o. - 3 millió PLN. A PZL Wrocław eladásából 65,9 millió PLN-re számítottak (beleértve az öntödét). Az egyéb pénzügyi eszközök eladása a várakozások szerint 0,5 millió PLN bevételt hozott volna, a BBCenter nevű ingatlan eladása 47,5 millió PLN-t, egy parkolóé 2 millió PLN-t, egy erőmű (GSZ) eladása pedig 0,9 millió PLN-t. A terv tehát azon a feltevésen alapult, hogy az eszközök értékesítése összesen legalább 120,8 millió PLN bevételt keletkeztet.

(62) A terv rendelkezett egy 36 millió PLN összegű tőkeinjekcióról is, hogy garantálják 156,8 millió PLN visszafizetését az állami hitelezőknek. Azt a lehetőséget is számba vették, hogy az IÜ 77,4 millió PLN összegű kiegészítő tőkeinjekciót nyújt a Társadalombiztosítási Hivatal 1996-1998 közötti követeléseinek a visszafizetésére.

(63) Ezt követően 2007 januárjában a PZL Wrocław katonai tanúsítványokat és fegyverkereskedelmi engedélyeket szerzett (lásd a (16) preambulumbekezdést). A 2007. év során további eszközöket, gépeket, berendezéseket és know-how-t szerzett. Ezeket a beszerzéseket abból a 12,5 millió PLN összegű kölcsönből finanszírozta, amelyet az IÜ 2007. május 24-én nyújtott a PZL Wrocław számára (a továbbiakban: a 2007. évi kölcsön), valamint az anyavállalat, a PZL Hydral által a PZL Wrocław tőkéjéhez nyújtott természetbeni hozzájárulásból, amelyre 2007 decemberében eszközátruházás formájában került sor.

(64) A lengyel hatóságok hangsúlyozták azt is, hogy a 2007. évi kölcsönt abból a célból nyújtották, hogy az IÜ körülbelül [...] %-os részesedést szerezzen a PZL Wrocławban (ez egy adósság-részvény swapügyletnek felelt meg), valamint hangsúlyozták, hogy az IÜ a befektetett tőke után megfelelő megtérülést érhet el, miután eladja a PZL Wrocławban meglévő részvényeit, míg a PZL Hydral az állami hitelezők kielégítésére használná a részesedését.

(65) A 2007. évi kölcsönt változó 3 havi WIBOR plusz 200 bázispont mellett - akkor 6,45 % - nyújtották egy 2007-ig tartó kezdeti időszakra, és azon az egyetértésen alapult, hogy meghosszabbítják addig, amíg a PZL Wrocław eladása előtt sor nem kerül az adósság-részvény swapügyletre. A kölcsönt a következő biztosítékok biztosították:

- a PZL Wrocław befektetett eszközeire (gépek) vonatkozó, a zálognyilvántartásba bejegyzett zálogjog (17) 5,5 millió PLN értékben;

- közönséges zálogjog (18)66 850 részvényre vonatkozóan, amelyek az ügylet idején, 2007 májusában a vállalat 100 %-át, 2007 végén pedig [...] %-át tették ki.

(66) A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy 2007 márciusában az IÜ felkérésére a Realizacja Inwestycji Techniczno-Ekonomicznych tanácsadó cég - független szakértőként eljárva - felmérte a PZL Wrocław értékét. Három becslési módszert alkalmaztak: a diszkontált nettó nyereségen alapuló bevételi módszert (1. módszer), a diszkontált nettó nyereségen plusz az értékcsökkenésen alapuló bevételi módszert (2. módszer) és a diszkontált pénzforgalmi módszert (3. módszer) (19), beleértve egy érzékenységvizsgálatot is (mérsékelt, optimista és pesszimista forgatókönyv).

(67) E három módszer használatával a PZL Wrocław értékét a következőkre becsülték:

1. módszer:

a) a mérsékelt forgatókönyv esetében a becsült érték [...];

b) az optimista forgatókönyv esetében a becsült érték [...];

c) a pesszimista forgatókönyv esetében a becsült érték [...]

2. módszer:

a) a mérsékelt forgatókönyv esetében a becsült érték [...];

b) az optimista forgatókönyv esetében a becsült érték [...];

c) a pesszimista forgatókönyv esetében a becsült érték [...].

3. módszer:

a) a mérsékelt forgatókönyv esetében a becsült érték [...];

b) az optimista forgatókönyv esetében a becsült érték [...];

c) a pesszimista forgatókönyv esetében a becsült érték [...].

(68) A PZL Wrocław értékének megállapításához a következő három elemet használták: 23. táblázat A 2007. évi tanulmányban foglalt különböző forgatókönyvek (ezer PLN)

- a vállalat pénzügyi előrejelzései, ideértve a 2007-2011 közötti pénzforgalmat, nettó nyereséget és értékcsökkenést, érzékenységvizsgálattal (mérsékelt, optimista és pesszimista forgatókönyv); lásd az alábbi 23. táblázatot;

- a 10,25 %-nak megfelelő súlyozott átlagos tőkeköltségre (WACC) épülő leszámítolási kamatláb;

- az a feltételezés, hogy 2007-2011 után a pénzforgalom állandó lesz.

(69) A leszámítolási kamatláb mindhárom értékelési módszerre vonatkozóan a 10,25 %-nak megfelelő súlyozott átlagos tőkeköltségen (20) alapul. A vállalat pénzügyi előrejelzése, ideértve a 2007-2011 közötti pénzforgalmat, nettó nyereséget és értékcsökkenést érzékenységvizsgálattal (mérsékelt, optimista és pesszimista forgatókönyv) együtt, a PZL Wrocław által közölt adatokra épül. A tanulmány szerint ezek az adatok nagymértékben a Védelmi Minisztérium előre jelzett megrendelésein alapulnak.

(70) Ennek az értékelésnek alapján a vállalat részvényei értékének meghatározásakor a lengyel hatóságok a pesszimista forgatókönyvre támaszkodtak, amely a legalacsonyabb eredményt hozta. Ezen az alapon azt feltételezték, hogy a PZL Wrocław részvényeire vonatkozó, közönséges zálogjog formáját öltő biztosíték piaci értéke legalább 20,3 millió PLN (21). Az abban az időben 5,5 millió PLN-t érő gépekre vonatkozó zálogjoggal együtt tehát a lengyel hatóságok úgy vélik, hogy a biztosíték értéke abban az időben meghaladta a kölcsön értékét.

(71) A szakértők általi vizsgálat alapján továbbá az IÜ 2007-ben úgy vélte, hogy ésszerű lenne a PZL Wrocław 2007 végi értékét [...]-nak/nek tekinteni, és a mérsékelt forgatókönyvet venni figyelembe. Az IÜ úgy vélte továbbá, hogy megtérülne a befektetése. Az IÜ által elért közvetlen megtérülés, annak alapján, hogy az értékesítés előtt adósság-részvény swapügyletet hajtana végre és a részvények [...] %-ával rendelkezne (ez egy körülbelüli százalékos arány, amely az IÜ által használt munkahipotézis volt), legalább 48,5 millió PLN lenne.

(72) Ennek megfelelően a lengyel hatóságok azt állították, hogy a 2007. évi kölcsönt illetően az IÜ a PZL Wrocław értékesítésének keretében befektetőként járt el. A lengyel hatóságok rámutattak arra is, hogy a 2007. évi kölcsönt tehát nem a PZL Hydral számára nyújtották, ahogyan az az eljárás megindításáról szóló határozatban szerepel.

(73) Az új privatizációs stratégia és a 2007-2010. évi szerkezetátalakítási terv alapján a/az [...], egy [...] területén vezető szerepet betöltő, a légiközlekedési-, űr- és védelmi ipart globálisan rendszerekkel és szolgáltatásokkal ellátó beszállító, amely 2009-ben [...] bevételre tett szert, 2007 első negyedévében tárgyalásokba kezdett a PZL Wrocław értékesítésére vonatkozóan, és a PZL Wrocław számára átvilágítást hajtott végre 2007 júliusában/augusztusában és 2008 februárjában. Ezek a tárgyalások már meglévő ipari együttműködés eredményét képezték.

(74) 2008. január 31-én a/az [...] ajánlatott tett a PZL Wrocław részvényeire, amelyet először 2008. február 14-én emelt meg. 2008. március 17.-18-án a/az [...] képviselői találkozót tartottak az IÜ-vel. 2008. április 2-án a/az [...] második alkalommal is megemelte az ajánlatát. A részvényekért 2008. április 2-án ajánlott ár [...] volt (amely a PZL Wrocław 2007. december 31-i értékét tükrözte), plusz a forgóeszközök egy bizonyos képlet szerint kiszámított változásai. A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a képletnek a nyereség növekedésének tükrözése érdekében történő alkalmazása [...] mértékű árnövekedést eredményezne.

(75) Ez az ajánlat összhangban volt az IÜ által megrendelt független szakértői értékeléssel. Ez az értékelés, amelyet a Doradztwo Ekonomiczne Dariusz Zarzecki végzett, arra az eredményre jutott, hogy 2008 márciusában a PZL Wrocław értéke [...] volt a nettó eszközérték-módszer ("NAV módszer") alapján. Ez a módszer eszközközpontú megközelítést alkalmaz az érték megállapításakor, és figyelembe veszi az eszközök értékét és úgy a mérlegben szereplő, mint az azon kívüli tartozási és követelési oldalt. Ugyanakkor a PZL Hydral értékét a diszkontált pénzforgalmi módszer ("DFC módszer") alapján, amely figyelembe veszi a nemcsak az anyagból, hanem a PZL Wrocław birtokában lévő immateriális javakból származó jövőbeli bevételt is, [...] összegre becsülték. A tanulmány nem tartalmaz érzékenységvizsgálatot (vagyis nem ír le különböző forgatókönyveket).

(76) A DCF módszer szerint a 2008 utáni pénzforgalmi előrejelzések a PZL Wrocław 2007-2013 közötti pénzügyi tervén alapulnak, amely azt feltételezi, hogy az infláció ugyanakkora lesz, mint amekkorát a Lengyel Nemzeti Bank 2008 februárjában megjósolt a kérdéses időszakra vonatkozóan. A tőkeköltséget 16,65 %-nak értékelik, ez magában foglalja a kockázatmentes hozamot (4,70 %), a piaci kockázati prémiumot (7,17 %), az ágazati kockázati prémiumot (1,78 %) és a piac méretéhez kapcsolódó prémiumot (3 %), és lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék a PZL Wrocław méretét a versenytársaihoz (mint pl. a/az [...] vagy a/az [...]) képest. 2014-től kezdődően a tanulmány azt feltételezi, hogy a pénzforgalom évente 3 %-kal emelkedik (2 %-os infláció alapján). 24. táblázat A PZL Wrocław jövőbeli pénzforgalmi becslései (ezer PLN)

(77) A kiigazított nettó eszközérték-módszer az egyik mód a működő vállalkozások értékének megállapítására, az összes eszköz és kötelezettség értékének a valós piaci értékhez (22) való igazításával. A 18,35 millió PLN könyv szerinti értékű kötelezettségek [...] nettó eszközértékhez való igazítását a 2007. évi tervezett adósság-részvény swapügylet alapján hajtották végre. Az utolsó kiigazítás figyelembe vette a mérlegen kívüli eszközöket. 25. táblázat PZL Wrocław - kiigazított NAV módszer (ezer PLN) (23)

(78) A befektetett eszközök kiigazított nettó értéke [...], míg a könyv szerinti értékük 25,710 millió PLN-t tesz ki. A kiigazítás alapvetően az összes eszköz valós piaci értékének egy 2007. március 29-én készült és a Bizottság számára egy független szakértő, a Realizacja Inwestycji Techniczno-ekonomicznych által benyújtott tanulmány alapján történő kiszámításával történik. A tanulmány alapvetően az ingatlanok, mint az épületek és a föld értékét állapítja meg. Az épületek értékét a következő képlet alapján állapították meg:

V = Cn(1-Lu/100) × R

"Cn" egy új épület felépítésének a költsége; "Lu" az épület használatának szintje, az "R" pedig egy olyan együttható, amelynek a különböző régiók közti árkülönbségek esetén van szerepe. A föld értékét összehasonlító megközelítés alapján határozzák meg, amely a föld értékét egyenlőnek tekinti a hasonló telkekért kapott, az inflációs eltérések tükrözése érdekében kiigazított árral.

(79) A 18,350 millió PLN könyv szerinti értékű kötelezettségek [...] nettó eszközértékre való igazítását a tervezett 2007. évi adósság-részvény swapügylet alapján valósították meg.

(80) Az utolsó kiigazítás figyelembe vette a mérlegen kívüli eszközöket. Azok az elemek, amelyek nem szerepelnek a mérlegben, de amelyeknek a tanulmány szerzői szerint meg kellene jelenniük az érték megállapításakor, a következők: "humánerőforrás-szervezet" és "a gyártási folyamat szervezése", figyelembe véve az értékelés nem számszerűsíthető, a vállalat vezetéséhez kapcsolódó vonatkozásait.

(81) A/az [...] ajánlatát követően a lengyel hatóságok 2008. márciusában jelentették be a Bizottságnak a tervet mint a PZL Hydral részére nyújtott szerkezetátalakítási támogatást, feltételezve, hogy a PZL Wrocławot [...]-ért értékesítik. A bejelentésben szerepelt a 2007. évi kölcsön és a PZL Wrocławnak nyújtandó, 4 millió PLN értékű további kölcsön, a/az [...]-val/vel folytatott tárgyalások véglegesítését célzó intézkedések részeként.

(82) A kiegészítő kölcsönt (a továbbiakban: a 2008. évi kölcsön) 2008. április 2-án nyújtották, azon a napon, amikor az IÜ értesült az ajánlat második emelésének részleteiről. Az IÜ ezt a kölcsönt áthidaló kölcsönként nyújtotta addig, amíg megkötik a megállapodást a/az [...]-val/vel. A PZL Wrocławnak azért volt szüksége a pénzre, hogy feldolgozza a Védelmi Minisztériumtól kapott, egyre több megrendelést.

(83) A kölcsönt ötéves időszakra nyújtották, a Bizottság Lengyelországra vonatkozó referencia-kamatlábán (a kölcsön nyújtásakor 6,42 %) alapuló változó kamatlábbal, és azt az alábbi biztosítékok biztosították:

- a PZL Wrocław befektetett eszközeire (négy gép és berendezési tárgyak) vonatkozó, a zálognyilvántartásba bejegyzett zálogjog 2,8 millió PLN értékben;

- egy kereskedelmi szerződésből eredő követelések átruházása 5,2 millió PLN értékben.

(84) A lengyel hatóságok ezért úgy vélik, hogy a zálogok értéke meghaladta a kölcsön értékét.

(85) A kölcsönt annak érdekében nyújtották, hogy a PZL Wrocław beszerezhesse a gyártási folyamathoz szükséges gépeket. A 2008. évi kölcsönt az IÜ a/az [...]-val/vel folytatott tárgyalások előrehaladott szakaszában nyújtotta, azt feltételezve, hogy a kölcsönt vagy a PZL Wrocław fizeti vissza a saját forrásai felhasználásával, vagy a befektető.

(86) Ennek alapján a lengyel hatóságok azt állították, hogy az IÜ nemcsak magánbefektetőhöz hasonlítható módon járt el, hanem mint a PZL Wrocławot értékesítő jogalany.

(87) A Bizottságot hasonlóképpen arról is értesítették a lengyel hatóságok, hogy a PZL Wrocław tevékenységét 2008-ban részben operatív lízinggel finanszírozták. 2008 júniusában két operatív lízingre vonatkozó megállapodást - [...] és [...] - írtak alá a/az [...] nevű magánvállalattal. Az e megállapodások szerinti lízing nettó értéke 271 002 EUR-t és 401 263,20 EUR-t tett ki (hozzáadottérték-adóval együtt 0,82 millió PLN) (24). E megállapodások szerinti a lízing költsége a PZL Wrocław számára 88 762,30 EUR volt, amely a gépek nettó értéke és a lízing nettó értéke közti különbség. Ezek a megállapodások a kölcsönökhöz hasonlóan működnek, a lízingelt tárgy szolgál biztosítékul. A lízing lejárta után a PZL Wrocław megszerzi a jogot a gépek 5 835 EUR áron történő megvásárlására. Mielőtt megkötötte volna ezeket a lízingszerződéseket a PZL Wrocław-val, a/az [...] alaposan elemezte a vállalat pénzügyi és gazdasági helyzetét, ideértve azt is, hogy az mennyire képes megfelelő pénzforgalmat generálni a részletek törlesztéséhez.

(88) A lengyel hatóságok az első bejelentésükben megemlítették a tervben szereplő, 13,5 millió PLN (plusz kamat) értékű adósság-részvény swapügyletet is.

(89) 2008 márciusában és áprilisában tárgyalásokat folytattak a részvényátruházási megállapodás feltételeiről és rendelkezéseiről. 2008. április 14-én azonban a/az [...] visszavonta az ajánlatát. A lengyel hatóságok szerint a visszalépés valószínű okai a világpiacon a gazdasági válság eredményeképp bekövetkező jelentős változások voltak.

(90) A/az [...] tárgyalásoktól való visszalépésének eredményeképpen újraindították az értékesítési folyamatot. Az értékesítést a helyi és a nemzetközi sajtóban egy felhívás formájában hirdették meg, amely a PZL Wrocław részvényei 100 %-ának megvásárlására vonatkozó tárgyalásokban való részvételre vonatkozott. 2008. május 19-én közzétették a felhívást a Puls Biznesu (Üzleti Pulzus) c. lapban, a legnagyobb lengyel szaklapban, és a Rzeczpospolitában, az ország legnagyobb napilapjában. 2008. május 20.-26-án megjelent a Flight Internationalben, a globális légi közlekedési szaklapban is. 2008 novemberében a tervezett értékesítés részleteit közzétették a Raport Wojsko Technika Obronność című lapban, egy nemzetközi olvasóközönséggel rendelkező, lengyel nyelvű légi közlekedési magazinban. A részvények megvásárlására nem érkezett ajánlat.

(91) Ennek megfelelően további erőfeszítésekre került sor, és a fent említett információkat a PZL Hydral közvetlenül a PZL Wrocław megvásárlása iránt potenciálisan érdeklődő vállalatoknak továbbította és mutatta be. A lengyel hatóságok kiemelték, hogy az értékesítést hirdették vásárok és ipari események, így légibemutatók (25) alkalmával, továbbá több mint 80 vállalatnak küldött levél útján is. A lengyel hatóságok jelezték azt is, hogy az értékesítésre vonatkozó információk folyamatosan elérhetőek voltak a PZL Hydral honlapján, amely évi 500 000 látogatást regisztrál. Figyelembe véve a PZL Wrocław termelésének sajátos jellegét (mint áruk és szolgáltatások beszállítója a lengyel fegyveres erők számára, nemzetbiztonsági szempontból a PZL Wrocław különösen fontos) és a légi közlekedési ipar világszerte tapasztalható meglehetősen nagymértékű koncentráltságát, amelynek köszönhetően a lehetséges befektetők száma viszonylag alacsony, a lengyel hatóságok szerint minden potenciális befektetőnek volt lehetősége információkat szerezni a PZL Wrocław értékesítéséről és részt venni a privatizációs folyamatban. A lengyel hatóságok szerint tehát az egész ágazat tudott az értékesítésről.

(92) Az értékesítésről szóló értesítés csak tárgyalásra való felhívás volt, nem tartalmazott semmilyen konkrét feltételt.

(93) A lengyel hatóságok megújult erőfeszítéseit követően 2008 második felében kapott az IÜ először szándéknyilatkozatot, majd később ajánlatot a/az [...]-tól/től. 2008 második felében az IÜ kapott egy második szándéknyilatkozatot, ezúttal a/az [...]-tól/től.

(94) 2008. szeptember 30-án a/az [...] előzetes, nem kötelező erejű ajánlatot tett a PZL Wrocław részvényei 100 %-ának megvásárlására ("a 2008. szeptember 30-i ajánlat"), [...] összegben. A/az [...] befektetési alap, amely a magántőkepiacon fektet be, és amelynek tulajdonosa (egy magánszemély) 100 %-os részesedéssel rendelkezik a/az [...]-ban/ben (26). A 2008. szeptember 30-i ajánlat adósságoktól mentes vállalatra vonatkozott, és ezt attól tették függővé, hogy a 2009. évi pénzügyi eredmények (különösen a nettó nyereség és az EBITDA) hasonlóak legyenek a 2008. éviekhez. Konkrétan legalább [...] EBITDA-t kellett elérni, a 2009. évi nettó nyereségnek pedig legalább [...]-nak/nek kellett lennie; ezenkívül az eladások 5 %-os növekedését kívánták meg. A pénzügyi válság eredményeképp azonban a PZL Wrocław bevételei nagyjából 35 %-kal csökkentek és az ajánlatban lefektetett értékek nem teljesültek. 2009 első negyedévére a PZL Hydral már teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy a pénzügyi eredmény nem éri el a/az [...] ajánlatában megállapított minimumkövetelményeket. Ezenkívül 2009 elején megerősítették a Védelmi Minisztérium megrendeléseinek csökkentését, ami jelentős következményekkel járt a vállalat adott évi nyereségességére nézve. Ezután megszakadt a kapcsolat a/az [...]-val/vel.

(95) A/az [...], a világ egyik legnagyobb, fejlett technológiájú légi közlekedési termékeket (kereskedelmi, regionális, vállalati és katonai légi járművek számára) és ipari termékeket szállító [...] vállalata, amelynek 2009-ben [...] volt a forgalma, 2009 első negyedévében kezdett megbeszéléseket a PZL Wrocław részvényeinek megvásárlása céljából.

(96) Ez a vállalat 2009. április 20. és 2009. május 12. között átvilágítást hajtott végre. E vizsgálat alapján 2009. augusztus 20-án egyetértési megállapodást írt alá (jelezve a tervezett ügylet általános jellemzőit) az IÜ-vel a PZL Wrocław részvényeinek [...] összegért történő megvásárlására vonatkozóan. Az IÜ vállalta annak biztosítását, hogy a PZL Wrocław minden eszköze mentes legyen a PZL Hydral állami hitelezőinek bármilyen követelésétől. Az egyetértési megállapodás azt feltételezte, hogy maga az IÜ venné meg a PZL Wrocław részvényeinek 100 %-át, majd később eladná azokat a befektetőnek. A befektető vállalta, hogy az értékesítés után végrehajtja a saját, további [...]-t érő, részletes befektetési tervét. 2009. december 18-án az IÜ, a PZL Hydral és a/az [...] keretmegállapodást írtak alá. A megállapodás 2. mellékletét, amely a részleges adósság-részvény swapügylet, valamint a 2007. és 2008. évi kölcsön részleges megszüntetésének és részleges törlesztésének a szabályait határozza meg, 2010. március 12-én kötötték meg.

(97) A lengyel hatóságok megerősítették, hogy az értékesítés nem feltételes volt, különösen nem a fenntartandó munkahelyekre vonatkozóan. A lengyel hatóságok arról is tájékoztatták a Bizottságot, hogy a befektető szabadon dönthetett a Védelmi Minisztériumhoz kapcsolódó üzleti ügyeiről.

(98) A/az [...]-val/vel folytatott tárgyalások részletes leírása a VI. szakaszban található.

II.6 A terv lengyel hatóságok általi jogi értékelése

(99) A lengyel hatóságok rámutattak, hogy a szerkezetátalakítás teljes költségei 262,2 millió PLN-t tennének ki, az alábbi részletezés szerint: a köztartozások átütemezése 234 millió PLN értékben, egyéb pénzügyi átütemezés 11,5 millió PLN értékben, 11 millió PLN befektetés, az eszközállomány átszervezése 5,6 millió PLN értékben és foglalkoztatási szerkezetátalakítás 0,3 millió PLN értékben.

(100) A lengyel hatóságok szerint a PZL Hydral szerkezetátalakításának teljes költségét 130,5 millió PLN értékű állami támogatásból és 132 millió PLN értékű saját hozzájárulásból finanszíroznák. A terv szerint a saját hozzájárulás a szerkezetátalakítási költségek 50,3 %-át teszi ki. A saját hozzájárulás a befektetett eszközök és a részvények eladásából származó bevételből, valamint a PZL Wrocław jövőbeli befektetője által biztosítandó pénzeszközökből áll.

(101) Ami a kompenzációs intézkedéseket illeti, a terv egyes termelőeszközök eladását javasolta, ezt 2004 és 2006 között részben megvalósították, ami a kapacitás csökkenéséhez vezetett. A terv szerint a gépek és berendezések eladása összesen 380 000 gépórával, vagyis 42 %-kal csökkentené a vállalat kapacitását. A tervezett csökkentés nagy részét (315 000 gépóra) már megvalósították. A lengyel hatóságok azt állították, hogy e csökkentés egyharmada nem az életképesség helyreállítása érdekében volt szükséges, hanem a termelés csökkentését célozta az ipari hidraulikák terén, amely egy alacsony nyereségű szegmens, amelyet illetően a vállalat a részvétele korlátozása mellett döntött.

(102) Ezenkívül a terv szerint a bizonyos (állítólagosan nyereséges) tevékenységektől való visszalépés és a termeléshez nem kapcsolódó eszközök értékesítése a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (27) (a továbbiakban: a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) értelmében kompenzációs intézkedésnek tekintendő. Végül a lengyel hatóságok azt állították, hogy a PZL Wrocław privatizációja, ami lehetővé fogja tenni a vállalat versenytársai számára a PZL Hydral kapacitásának, know-how-jának és piaci részesedésének megszerzését, szintén kompenzációs intézkedésnek tekintendő.

III. A BIZOTTSÁG KÉTELYEI A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSAKOR ÉS MEGHOSSZABBÍTÁSAKOR

(103) A tervet a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás szerint szerkezetátalakítási forgatókönyvként jelentették be. A Bizottság tehát az adott szakaszban rendelkezésére álló információkra alapozta az előzetes értékelését. Az adott információk alapján a Bizottság a következő aggodalmaknak adott hangot:

(104) Ami a vállalatnak a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás szerinti szerkezetátalakítási támogatásra való jogosultságát illeti, a Bizottság kételkedett abban hogy a PZL Hydral nem részesült semmilyen megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban az utóbbi tíz év során.

(105) A Bizottság különösen azon tűnődött, hogy a köztartozások végrehajtásának elmulasztását vagy késedelmes végrehajtását nem kellene-e állami támogatásként kezelni. A Bizottság rámutatott, hogy ha egy társadalombiztosítási járulékokat beszedő állami szerv hosszú időn keresztül eltűri az ilyen járulékok be nem fizetését vagy késedelmes befizetését, akkor kétségtelenül előnyhöz juttatja a támogatásban részesülő felet azáltal, hogy csökkenti azt a terhet, amelyet a társadalombiztosítási rendszer rendes alkalmazása jelent a számára. (28) A Bizottság, elismerve, hogy az állami hitelezők tettek bizonyos végrehajtási intézkedéseket, kétségbe vonta ezek elégséges mértékét, illetve azt, hogy ha egy későbbi szakaszban kerül rájuk sor, akkor ezek hatékonyak voltak-e, különösen az állami hitelezők javára szóló biztosítékokra tekintettel, amelyekre támaszkodni lehetett volna. Az eljárásnak ebben a szakaszában tehát a Bizottság kétségbe vonta, hogy az állami hitelezők eljárása megfelel annak, ahogyan az adott körülmények között a magánhitelezők viselkedtek volna.

(106) A Bizottság kétségeit fejezte ki a lengyel hatóságok által állami támogatástól mentesként bejelentett más intézkedésekkel kapcsolatban is.

(107) A Bizottság kétségbe vonta, hogy a köztartozások részleges visszafizetése és részleges elengedése, amelyet a lengyel hatóságok állami támogatástól mentesként jelentettek be, megfelelt a magánhitelezői szabálynak.

(108) Kételyeknek adott hangot a Bizottság azzal kapcsolatban is, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 31. és azt követő pontjai fényében a terv összeegyeztethető-e a belső piaccal.

(109) A Bizottság kétségbe vonta, hogy a javasolt hozzájárulás valós és tényleges volt, és így azt is, hogy a terv megfelelt a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 43-45. pontjának. A Bizottság kétségbe vonta, hogy a PZL Wrocław értékesítéséhez kapcsolódóan tervezett bevétel, még ha befolyik is, a szerkezetátalakításhoz való saját hozzájárulásnak tekinthető. A fent említettek szerint a PZL Wrocławot 2004 végén hozták létre. A terv szerint már 2007-ben átruházták volna a termelési eszközöket és megindították volna a privatizációs folyamatot. A potenciális befektetők kezdeti ajánlatait 2007 negyedik negyedévéig kellett benyújtani, és a tárgyalásokat követően 2008 első felében kötöttek volna előzetes adásvételi megállapodást. Azonban az eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásáig a Bizottságot nem értesítették arról, hogy potenciális befektetők érdeklődnének a PZL Wrocław megszerzése iránt.

(110) Kételyeknek adott hangot a Bizottság azt illetően is, hogy a terv biztosítaná a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 34-37. pontjában megkövetelt hosszú távú életképességet. A Bizottság megjegyezte, hogy a tervezett szerkezetátalakítás a pénzügyi szerkezetátalakításra összpontosított, vagyis az összes szerkezetátalakítási költség nagyjából 90 %-át a köztartozás-hátralékok törlesztésére különítették el. Következésképpen a fennmaradó szerkezetátalakítási intézkedések meglehetősen korlátozottak voltak. A Bizottság megjegyezte azt is, hogy - a már kifejtettek szerint - az eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásakor nem volt tudomása arról, hogy potenciális befektetők érdeklődnének. Lengyelország jelezte azt is, hogy a vállalat privatizálása után további szerkezetátalakítási intézkedésekre lehet szükség, ami a terv megvalósíthatóságát illetően további kételyeket vetett fel.

(111) A Bizottság kijelentette azt is, hogy további pontosításokra van szüksége a javasolt kompenzációs intézkedéseknek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 38-42. pontjával való összeegyeztethetőségét illetően. Az értesítésben a lengyel hatóságok azzal érveltek, hogy a kapacitáscsökkentés legalább egyharmada az alacsony nyereségű ipari hidraulikai szegmens kapacitásának csökkentését szolgálta. A rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság kétségbe vonta, hogy a gyártási kapacitásnak a vállalat által végrehajtott vagy tervezett csökkentése elegendő lenne. A Bizottság megállapította azt is, hogy legalább néhány javasolt intézkedés szükségesnek látszott a hosszú távú életképesség eléréséhez. A Bizottság kiemelte különösen azt, hogy egyes termelési eszközök múltbeli eladása úgy tűnt, hogy kifejezetten az életképesség helyreállítása érdekében történt. Hasonlóképpen, a tervezett ingatlanértékesítés finanszírozási forrásként szolgálna, nem pedig a versenytorzulás kompenzációjaként.

IV. LENGYELORSZÁG MEGJEGYZÉSEI A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

(112) A lengyel hatóságok benyújtották az eljárás megindításáról szóló határozathoz kapcsolódó megjegyzéseiket a magánhitelezői tesztnek a bejelentett forgatókönyvben, vagyis a tőkeinjekciókkal összefüggésben történő alkalmazásának lehetőségére vonatkozóan.

(113) A lengyel hatóságok kijelentették, hogy a javasolt leírások összhangban voltak a magánhitelezői szabállyal, tekintettel arra, hogy az állami hitelezők többet kapnának abban az esetben, ha a PZL Hydral eszközeit értékesítenék, mint akkor, ha a vállalat csődbe menne. A lengyel hatóságok kijelentették azt is, hogy ez az álláspont gazdasági és pénzügyi elemzésen alapul, és azt az érintett állami hitelezők is osztják.

(114) A lengyel hatóságok azt állították, hogy az IÜ által a PZL Hydralnak nyújtandó két tőkeinjekció, amelyeket az értesítés szerint az állami hitelezők kielégítésére fordítanak, nem zárja ki a magánhitelezői szabály alkalmazását.

(115) Ezenkívül a lengyel hatóságok azt is állították, hogy a PZL Wrocław piaci értéke szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy rendelkezik légi közlekedési tanúsítványokkal és fegyverkereskedelmi engedélyekkel, valamint egyedülállóan tapasztalt és képzett munkaerővel. Csőd esetén nem lehetne olyan mértékben helyreállítani ezt a szervezetet, hogy az elfogadható legyen a légi közlekedést felügyelő szolgálatok számára.

(116) A lengyel hatóságok 130 millió PLN-re értékelték a saját hozzájárulást, amely a szerkezetátalakítási költségek 50 %-át tenné ki akkor is, ha a köztartozások végre nem hajtását állami támogatásként kezelnék. Emellett a lengyel hatóságok megjegyezték, hogy az eszközök értékesítése már folyamatban van, így a tervben szereplő összes eszközt a szerkezetátalakítás keretében idegenítenék el.

(117) Ami a terv hosszú távú megvalósíthatóságát illeti, a lengyel hatóságok megerősítették, hogy a szerkezetátalakítás célkitűzéseit megfelelően hajtották végre. Pontosabban az a folyamat, hogy a gyártást a PZL Hydral telephelyének keleti részére koncentrálták, csökkentette az állandó költségeket, működési fejlesztéseket eredményezett a gyártás terén és kiegészítő bevételeket hozott a felszabaduló hely bérbeadásából kifolyólag. Ezenkívül a gyártást és az értékesítést (ideértve 570 munkavállalót) áthelyezték a PZL Wrocławhoz, amely abban az időben gazdaságilag életképes volt (2008 első tíz hónapjára vonatkozó adat). A PZL Wrocław 2008 végi nettó nyereségét körülbelül 6 millió PLN-re becsülték, 50 millió PLN értékű eladásokkal. A lengyel hatóságok hozzátették, hogy mivel 2007 negyedik negyedévében megállapodás született a magánhitelezői forgatókönyvről, mind a PZL Hydral, mind a PZL Wrocław időben befizették az akkori tartozásaikat az állami hitelezőknek.

V. HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEI

(118) A Bizottság harmadik felektől nem kapott észrevételeket.

VI. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁT KÖVETŐ ESEMÉNYEK - A FELÜLVIZSGÁLT TERV

(119) A lengyel hatóságok úgy vélik, hogy a PZL Wrocław részvényeiért a/az [...] által kínált vételár megfelel a vállalat piaci értékének. A lengyel hatóságok szerint a kínált ár tükrözte a vállalat pénzügyi helyzetét, amely 2009-ben romlott a gazdasági válság és a lengyel fegyveres erőktől érkező megrendelések visszaesése miatt.

(120) A lengyel hatóságok kijelentették azt is, hogy ez az ár tükrözte a makroökonómiai körülményeket. Csak a varsói tőzsdén 36 %-kal esett a varsói tőzsdeindex (WIG). 2008 áprilisa (a/az [...] visszalépése a tárgyalásoktól) és 2009 júniusa között a PZL Wrocławhoz hasonló termelési profillal rendelkező, tőzsdén jegyzett, légi közlekedési ágazathoz tartozó vállalatok piaci részesedése drámai mértékben visszaesett. A/az [...] részvényei, amelyhez a/az [...] tartozik, [...] %-kal estek vissza, a/az [...] részvényei [...] %-kal, a/az [...] részvényei pedig [...] %-kal.

(121) A/az [...]átvilágítást hajtott végre (lásd a (96) preambulumbekezdést). A vizsgálat 32 légi közlekedési ágazatbeli társaság vonatkozásában hasonlította össze a/az [...]-ra/re vonatkozó számokat. Ezután olyan átlagos együtthatókat számított ki, amelyek meghatározták, hogy ezek hogyan [...]. Az együtthatókat azután alkalmazták a/az [...]-ra/re. Az eredmény [...] volt.

(122) Az IÜ-vel folytatott, a befektető értékelésére vonatkozó megbeszélések azonban azt sugallják, hogy ebben a szakaszban a/az [...] nagy mértékben függ egyetlen vevőtől, a lengyel fegyveres erőktől, ahonnan a várakozások szerint a - bizonytalan kimenetelű - korszerűsítési program szerinti, 2010-13-ra tervezett bevételének [...] %-a származik, és csődeljárás indulhat, ha 2010-ben nem javul a PZL Wrocław pénzügyi helyzete.

(123) Ezek alapján a befektető fenntartja, hogy azzal, hogy [...]-t kínál a PZL Wrocław részvényeiért, tényleges felárat fizet.

(124) Amint a befektető által kínált ár ismertté vált, az IÜ tárgyalásokba kezdett az állami hitelezőkkel az igényeik részleges törlesztéséről és részleges elengedéséről, ahogyan az a tervben szerepelt, a PZL Hydral eszközei értékesítésének bevételei alapján, további tőkeinjekciók nélkül.

(125) Ebből a célból 2010. január 15-én az IÜ megrendelt egy tanulmányt az Ernst&Youngtól. Az Ernst&Youngot mint független szakértőt, a következő két forgatókönyv összehasonlítására kérték fel:

- csődeljárás a PZL Hydral ellen, ideértve a leányvállalatát, a PZL Wrocławot;

- a tartozások rendezése a PZL Wrocław [...]-nak/nek [...] áron történő értékesítéséből és a PZL Hydral egyéb eszközeinek értékesítéséből befolyt bevételek alapján.

(126) Az Ernst&Young értékelte a helyzetet minden egyes állami hitelező szempontjából: a Társadalombiztosítási Hivatal, az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal, a Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal, Wrocław Város Tanácsa, a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja, az Alsó-sziléziai Regionális Hivatal és a Pénzügyminisztérium szempontjából. Az elemzés nem terjed ki az IÜ-re, mert az a PZL Hydralnak nem hitelezője volt, hanem csak részvényese.

(127) Az Ernst&Young tanulmánya 2010. február 24-én készült el. Konzervatív megközelítésen alapult: csak az egyes forgatókönyvek szerint várhatóan közvetlenül visszafizetett összegeket számszerűsítették. Az elemzés tehát nem vette figyelembe az alternatív költségeket (29), a hosszú távú nyereség-előrejelzéseket és az inflációt.

(128) A felszámoláshoz vezető csőd-forgatókönyvet azon feltevés alapján elemezték, hogy a felszámolás meglehetősen hatásos lenne. A módszertana alapjaként egy ítélkezési gyakorlaton (Spanyolország kontra Bizottság és Hamsa kontra Bizottság) alapuló magánhitelezői teszt követelményeire hivatkozik, amely egy állami szerv viselkedését egy olyan magánhitelező szemszögéből elemzi, amely egy pénzügyi gondokkal küzdő adóstól próbál pénzt behajtani (30). A jelentés az egyes hitelezők elemzésére épül, figyelembe véve különösen a hitelező javára az adós vagyonán fennálló biztosítékot és azt, hogy az igényeket milyen mértékben lehet kielégíteni, ha az adós csődbe megy (31).

(129) Az eszközök csődeljárásbeli értékének megállapítása érdekében az Ernst&Young tanulmánya azt feltételezte, hogy az ingatlan befektetett eszközök szükségeladási értéke a valós értékük 50 %-a. A valós érték megállapításához az Ernst&Young az ingatlanra, gépekre és berendezésekre vonatkozó IAS 16 nemzetközi számviteli standardban meghatározott módszerekre támaszkodott, és felhasználta a független szakértők által készített, rendelkezésre álló értékeléseket. Az 50 %-os csökkentést az indokolja, hogy Lengyelországban alacsony a csődeljárások hatékonysága, az eszközök értékesítéséből származó bevétel átlagosan a valós értékük 26,86 %-át teszi ki.

(130) Az Ernst&Young tanulmánya megjegyzi azt is, hogy a csőd-forgatókönyv esetén az állami hitelezők által várható bevételek a jelzáloggal terhelt eszközökre vonatkozó biztosítékuk ranghelyétől függenek. Az Ernst&Young tanulmánya ezért áttekintést nyújt a PZL Hydral vagyonának egyes elemeit terhelő jelzálogokról, az egyes jelzálogok értékéről és a hitelezők rangsoráról.

(131) Az előző két bekezdésben foglalt feltevések alapján az Ernst&Young úgy becsüli, hogy csőd esetén a jelzáloggal biztosított eszközökből behajtható teljes összeg 52,4 millió PLN; három állami hitelező (a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja, az Alsó-sziléziai Regionális Hivatal és a Pénzügyminisztérium) semmit nem lesz képes behajtani, a többi hitelező pedig a következő összegeket lesz képes visszaszerezni: Társadalombiztosítási Hivatal - 44,8 millió PLN, Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal - 2,3 millió PLN, Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal - 0,457 millió PLN és Wrocław Város Tanácsa - 4,9 millió PLN.

(132) A csőd-forgatókönyv szerinti tényleges bevételeket később korrigálni kell a PZL Hydral egyéb eszközeinek értékesítéséből behajtott összeg, vagyis 13,5 millió PLN hozzáadásával (32). Ennek megfelelően a csődből származó bevételek 66 millió PLN-t tesznek ki, a 26. táblázatban foglaltak szerint.

(133) Az eszközértékesítési forgatókönyv a PZL Hydral összes, a tervben szereplő eszközének értékesítését tartalmazza, 122 323 202,31 PLN-ért: Zakład Produkcji Hydrauliki "Hydral" Sp. z o.o. [...]-ért, BBCenter ingatlana [...]-ért, parkoló [...]-ért, Zakład Cieplowniczy "Term-Hydral" Sp. z o.o. [...]-ért, erőmű (GSZ) [...]-ért, a PZL Wrocław [...]-ért, öntöde [...] PLN-ért, kisebbségi részvények [...]-ért és a PZL Hydral követeléseinek visszafizetése [...] összegben. 26. táblázat Az értékesítési forgatókönyv és a csőd-forgatókönyv összehasonlítása a PZL Hydral szempontjából 2010-ben (PLN-ben) az Ernst&Young tanulmánya szerint

(134) A 26. táblázat azt mutatja, hogy azt Ernst&Young-tanulmány szerint a Társadalombiztosítási Hivatal a követeléseinek 47,7 %-át hajtaná be, az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal 30,6 %-át, a Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal 85,8 %-át, Wrocław Város Tanácsa 18,2 %-át, az Alsó-sziléziai Regionális Hivatal minden követelését behajtaná, a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja a követelései 38,9 %-át, a Pénzügyminisztérium pedig 2,1 %-át hajtaná be.

(135) A lengyel jog szerint ha az állami hitelezők beleegyeztek a követeléseik részleges leírásokkal történő rendezésébe, a továbbiakban ezek után a követelések után nem halmozódik a kamat, és azt csak akkor számítják fel, ha a rendezés nem valósul meg - ahogyan egy csőd-forgatókönyv esetén történne. Így a 26. táblázatban szereplő tartozások minden állami hitelezőre vonatkozóan tartalmazzák a megfelelő kamatot, a 2007. évi megállapodás dátumáig visszamenőleg, kivéve az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatalt (amelynek továbbra is jár kamat egyes adótartozások után) és az Alsó-sziléziai Regionális Hivatalt (amelynek továbbra is jár kamat), az igényeik sajátos jogi természete miatt.

(136) Meg kell jegyezni, hogy ami Wrocław Város Tanácsát, a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapját és az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatalt illeti, a felülvizsgált terv az állami hitelezők felé való törlesztés részleges halasztásáról és e tartozások egy részének részletekben való törlesztéséről rendelkezett, amíg sor nem kerül a PZL Hydral eszközeinek értékesítésére, vagyis a tartozásokat részlegesen fizetnék vissza. A megállapodás részletesen rendelkezik különösen a következőkről:

- a Wrocław Város Tanácsa felé fennálló 4,9 millió PLN összegű tartozás visszafizetését elhalasztják;

- a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja felé fennálló 5 millió PLN összegű tartozás visszafizetését elhalasztják;

- 18,25 millió PLN-t felhasználnak az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal felé fennálló tartozás részleges törlesztésére; e törlesztés egy részét elhalasztják, a tartozás egy részét részletekben fizetik vissza (34), egy részét pedig a fizetés napján kiszámított kamattal fizetik vissza.

(137) Ennek alapján az Ernst&Young tanulmánya szerint (lásd a 26. táblázatot) a hitelezők a PZL Wrocław és a PZL Hydral egyéb eszközeinek értékesítése esetén összesen 122 millió PLN-t kapnának, míg a PZL Hydral felszámolását eredményező csőd esetén csak 66 millió PLN-t, és három hitelező (a Pénzügyminisztérium, az Alsó-sziléziai Regionális Hivatal és a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja) nem kapna semmit.

(138) Az értékesítési forgatókönyv szerint az állami hitelezők összesen 195 millió PLN köztartozást fognak elengedni. Ennek ellenére minden állami hitelező jobban jár az értékesítési forgatókönyv szerint, mint a csőd-forgatókönyv esetén. Az állami hitelezők összességében a nekik járó tartozások összegének 38,5 %-át kapnák vissza.

(139) A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az Ernst&Young-tanulmány megállapításai alapján az állami hitelezők beleegyeztek a követeléseik 2010-ben történő részleges törlesztésébe.

(140) A/az [...]-val/vel folytatott megbeszélések keretében az IÜ beleegyezett, hogy a hitelei részben swapügylet tárgyát képezzék, azokat részben visszafizessék és részben elengedésre kerüljenek. A keretmegállapodás 2. melléklete szerint az IÜ a 2007. évi kölcsön tőkeösszegének és a 2008. évi kölcsön tőkeösszegének egy összesen [...] értékű részét átváltja a PZL Wrocław részvénytőkéjére és likvid eszközeire, valamint [...] értékben elengedi a 2007. évi kölcsön kamatait. Ezután a swapügylet után a PZL Wrocław részvénytőkéjét egy az illetékes bírósághoz benyújtandó ilyen tárgyú kérelem útján csökkentették volna.

(141) A lengyel hatóságok rámutattak, hogy a PZL Wrocław pénzügyi helyzetének rosszabbodására csak 2009-ben került sor, és azt a gazdasági visszaesés okozta, amelyet nem lehetett volna megjósolni, és amelynek eredményeképp a lengyel fegyveres erőktől származó megrendelések csaknem [...] %-kal estek vissza. Következésképp az IÜ hitelezői helyzete jelentősen romlott, csakúgy, mint a követelései teljes behajtására vonatkozó kilátásai.

(142) A keretmegállapodás 2. mellékletének rendelkezéseiről az Ernst&Young-tanulmány kiegészítésének eredményeivel szoros összefüggésben tárgyaltak. Ezt a kiegészítést 2010. február 24-én készítették. Két forgatókönyvet elemez, a PZL Wrocław felszámolásához vezető csődöt és a PZL Wrocław eladását a befektetőnek. Különösen arra összpontosít, hogy mit kapna az IÜ a biztosítékából a csőd-forgatókönyvben, és összehasonlítja ezt azzal az összeggel, amelyet a PZL Wrocławnak a befektető részére történő eladása esetében várhatna.

(143) Az Ernst&Young-tanulmány kiegészítése kiemeli, hogy a PZL Wrocław eszközeit zálogjogok és jelzálogok terhelték. A PZL Wrocław összes eszközének 2009. december 31-i könyv szerinti értéke 52,5 millió PLN volt, amelyből a biztosított eszközök 21,3 millió PLN-t, a biztosíték nélküli/tehermentes eszközök pedig 31,2 millió PLN-t tettek ki.

(144) Még ha a biztosíték nélküli/tehermentes eszközök a PZL Wrocław eszközei értékének [...] %-át képviselnék is, ha a PZL Wrocław értékesítésére nem kerülne sor, az adóhatóságok - a követeléseik behajtása érdekében - az adótörvénykönyv (35) 112. és 118. cikke alapján adóügyi határozatot adnának ki, kinyilvánítva, hogy a PZL Wrocław felelős a PZL Hydral 2006-07 közötti tartozásaiért. Ezt az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal 2007. november 23-án kelt levele erősíti meg, amelyben kijelentik, hogy a szerkezetátalakítás sikertelensége esetén az adótörvénykönyv 112. cikke alapján végrehajtási lépésekre kerül majd sor.

(145) Mivel a PZL Hydral termelési eszközei a PZL Wrocław tulajdonában állnak (2004 és 2007 között vásárolta meg azokat), ez a határozat hatással lenne a PZL Hydral egyes köztartozásaira. Az ilyen eljárásokkal érintett követelések összege megfelelne a PZL Hydral által 2006-07 során felhalmozott köztartozásoknak, és minimum 64,4 millió PLN-t (36) tenne ki. Az Ernst&Young-tanulmány kiegészítése szerint e követelések összege meghaladná a nem biztosított/tehermentes eszközök könyv szerinti értékét. Az ilyen eszközök könyv szerinti értékét ugyanakkor a piaci értékük fényében kellene figyelembe venni, mivel ezek követelések, készpénz és egyéb monetáris eszközök.

(146) Abban az esetben, ha a PZL Wrocław csődbe megy, csak a jelzáloggal és bejegyzett zálogjoggal biztosított eszközök élveznének tehát elsőbbséget az adóhatóságok követeléseivel szemben. A PZL Wrocław biztosítékkal nem rendelkező magánhitelezőinek követeléseit nem lehetne kielégíteni a PZL Wrocław eszközeiből. Annak fényében, hogy nem minden hitelező követelését elégítenék ki a csődvagyonból, a PZL Wrocław részvényeinek csőd esetén nulla lenne az értékük. Hasonlóképpen, mivel csak a bejegyzett zálogjogok vagy jelzálogok jogosultjait elégítenék ki, a közönséges zálogok értéktelenek.

(147) Ennek alapján az Ernst&Young-tanulmány kiegészítése elemzi az IÜ javára a PZL Wrocław eszközein fennálló bejegyzett zálogjog értékét. A gépekre vonatkozó, bejegyzett zálogjog formáját öltő biztosíték értékét azon feltevés alapján határozzák meg, hogy csőd esetén a zálogba adott eszközök értéke a nettó könyv szerinti értékük 50 %-a lenne, mivel a valós értékük nem állt rendelkezésre, az ingó befektetett eszközök értéke pedig az alkalmazandó értékcsökkenési rátának megfelelően változhatott. Az Ernst&Young arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szükségeladási érték reprezentatív volt annak a lehetőségnek a fényében, hogy az értékelt eszközöket bizonyos célokra és bizonyos gyártási folyamatok részeként használnák, hogy alternatív célokból használnák őket, és a hozzájuk kapcsolódó szerződések természetének a fényében is. Az Ernst&Young-tanulmány kiemeli, hogy ha az értékesítendő eszközök nagyon speciálisak és azokat egy adott vásárló részére történő gyártáshoz használják, akkor a felszámolási értékük nagyon alacsony lehet és a nettó könyv szerinti értékük 30 %-át teheti ki. Például az Autoglass Group SA, amelynek a mérleg szerinti értéke 19,8 millió PLN volt, egy csődeljárás során 6 millió PLN áron került eladásra. Ezenkívül a PZL Wrocław kérdéses, bejegyzett zálogjog tárgyául szolgáló eszközei között sok alacsony értékű tétel is volt. Konkrétabban a 2007. évi kölcsönt 1 709 tárggyal biztosították, amelyek értéke az évek során csökkent, és körülbelül 1 400 olyan tárggyal, amelyek értéke 3 500 PLN-nél kisebb volt; ebből következően egyszeri értékcsökkentést hajtottak végre.

(148) A fő jelentéshez hasonlóan - a potenciálisan hosszadalmas csődeljárásra figyelemmel - az Ernst&Young-tanulmány kiegészítése is figyelmen kívül hagyta az inflációnak a csőd-forgatókönyv PZL Wrocław hitelezői szempontjából történő értékelésére gyakorolt hatását.

(149) E tanulmány szerint a gépekre vonatkozó bejegyzett zálogjog tárgyául szolgáló eszközök nettó könyv szerinti értéke 2010. január 31-én2 106 392,71 PLN volt. Ha ezt a képletet alkalmazzák az eszközök nettó könyv szerinti értékére, a (csődeljárásbeli) értéküket szükségeladás esetén 1 053 196,36 PLN-re becsülik.

(150) Az Ernst&Young-tanulmány kiegészítése arra a következtetésre jut, hogy az IÜ 1 053 196,36 PLN-t kap a csőd-forgatókönyv alapján, és [> 1 053 196,36 PLN]-t az értékesítési forgatókönyv alapján (a keretmegállapodás 2. mellékletében meghatározottak szerint).

(151) A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a 2007. évi kölcsönre vonatkozóan bejegyzett zálogjog tárgyául szolgáló eszközök nettó könyv szerinti értéke a 2007. évi auditált pénzügyi jelentésekben 5 480 861,37 PLN, a 2010. január 31-i helyzet szerinti auditált pénzügyi jelentésekben pedig 818 967,55 PLN volt.

(152) A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a 2008. évi kölcsönre vonatkozóan bejegyzett zálogjog tárgyául szolgáló eszközök nettó könyv szerinti értéke a 2008. február 1-i független szakértői jelentés szerint 2 763 000 PLN volt. Az auditált pénzügyi jelentések szerint ezeknek az eszközöknek a könyv szerinti értéke 2008. február 1-jén1 883 098,97 PLN volt, a nettó könyv szerinti értékük pedig az auditált pénzügyi jelentések szerint 2010. január 31-én1 287 425,16 PLN-t tett ki.

(153) Ennek megfelelően a lengyel hatóságok visszaléptek a PZL Hydralnak nyújtandó két tőkeinjekciótól, arra hivatkozva, hogy a köztartozások részleges elengedése és részleges törlesztése a magánhitelezői szabály fényében mentes az állami támogatástól. Kijelentették azt is, hogy az állami hitelezők múltbeli (1998-2007) eljárása megfelelt a magánhitelezői szabálynak. Jelezték azt is, hogy a PZL Wrocław értékesítése nyílt, átlátható és feltétel nélküli volt és a befektető által kínált ár piaci árnak volt tekinthető. A lengyel hatóságok arra hivatkoztak, hogy mind a 2007., mind a 2008. évi kölcsönt piaci feltételekkel nyújtották. Visszaléptek a 2007. évi kölcsönhöz kapcsolódó, fent leírt adósság-részvény swapügylettől is, de az értékesítés előtt mind a 2007., mind a 2008. évi kölcsönre vonatkozóan részleges swapügyletet javasoltak, azzal érvelve, hogy ez megfelelt a magánhitelezői szabálynak.

VII. A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE

(154) Bizonyos intézkedések kezdeti szakasza, azaz a PZL Hydral köztartozásainak végre nem hajtása, 1998-ban kezdődött, vagyis azelőtt, hogy Lengyelország 2004. május 1-jén csatlakozott az EU-hoz.

(155) A csatlakozási szerződés szerint az új tagállamban a csatlakozás előtt végrehajtott és a csatlakozást követően még hatályos támogatási intézkedések, amelyek az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek és nem meglévő támogatások, az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában új támogatásként kezelendők.

(156) A csatlakozási szerződés IV. mellékletének 3. pontja meghatározza az átmeneti mechanizmusra vonatkozó eljárást. Ez jelenti az új tagállamok európai uniós csatlakozása előtt hatályba léptetett és a csatlakozást követően még mindig alkalmazandó támogatási rendszerek és egyedi támogatási intézkedések jogi keretét.

(157) A csatlakozás előtt hatályba léptetett, és a csatlakozást követően már nem alkalmazandó támogatási intézkedéseket a Bizottság sem az átmeneti mechanizmusra vonatkozó eljárás, sem az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás alapján nem vizsgálhatja meg. Másfelől a csatlakozás előtt hatályba nem léptetett intézkedéseket a Bizottság - az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - bejelentett támogatásként vagy jogellenes támogatásként értékeli.

(158) A csatlakozást követően valamely adott intézkedést akkor kell alkalmazni, ha az a csatlakozás előtt lépett hatályba, de még a csatlakozást követően is alkalmat adhat kiegészítő állami támogatás nyújtására vagy a már biztosított támogatás növelésére, azaz ha az állam pontos gazdasági kötelezettségvállalása a támogatás hatálybaléptetésének napján és a csatlakozás napján sem ismert.

(159) Ebben az esetben a Bizottság megállapítja, hogy az állami hitelezők követeléseinek végre nem hajtása 1998-ban kezdődött, és a csatlakozáskor is folytatódott. A Bizottság úgy véli, hogy minden, 2004. május 1-jén fennálló tartozás végrehajtásának elmulasztása ettől a naptól a hatáskörébe tartozik.

(160) A fentiek fényében a 2004. május 1-jén fennálló köztartozások végre nem hajtása a csatlakozást követően alkalmazandó intézkedésnek minősül, és az EUMSz. 108. cikke értelmében a Bizottság hatáskörébe tartozik.

VIII. ÉRTÉKELÉS

(161) Az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(162) Az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek kumulatívak, így ahhoz, hogy egy támogatás állami támogatásnak minősüljön, az összes feltételnek együtt kell teljesülnie.

(163) A következő szakaszokban a Bizottság külön értékeli a PZL Hydral és a PZL Wrocław részére nyújtott lehetséges állami támogatásokat.

(164) A PZL Hydral vonatkozásában a következő intézkedéseket azonosítja:

- a PZL Hydral számára tervezett majd visszavont tőkeinjekciók;

- a PZL Hydral köztartozásainak végrehajtása (1998-2007);

- a PZL Hydral állami hitelezőivel kötött megállapodás (2007-10).

(165) A PZL Wrocław vonatkozásában a következő intézkedéseket azonosítja:

- a 2007. évi kölcsön;

- a 2008. évi kölcsön;

- a 2007. és 2008. évi kölcsönökre vonatkozó adósság-részvény swapügylet.

(166) A Bizottság megállapítja, hogy a lengyel hatóságok vitatták a fent említett intézkedések állami támogatásnak minősítését, azt állítva, hogy az intézkedések megfeleltek a magánhitelezői tesztnek (a PZL Hydralra vonatkozó intézkedések és a PZL Wrocławhoz kapcsolódó 2010. évi adósság-részvény swapügylet esetében) és a piaci befektetői tesztnek (a PZL Wrocławnak nyújtott 2007. és 2008. évi kölcsön esetében).

VIII.1 A PZL Hydral visszavont tőkeinjekciói

(167) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (37) (az eljárási rendelet) 8. cikke értelmében egy tagállam a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása után megfelelő időben visszavonhatja bejelentését, még mielőtt a Bizottság határozatot hozna arról, hogy a bejelentett intézkedés támogatásnak minősül-e. Ezekben az esetekben a Bizottság megszünteti az eljárást, mivel az okafogyottá vált.

(168) A lengyel hatóságok visszavonták a két bejelentett tőkeinjekciót (113 millió PLN). Ennek megfelelően az ezekhez az intézkedésekhez kapcsolódó bizottsági vizsgálat okafogyottá vált.

VIII.2 A PZL Hydral köztartozásainak végre nem hajtása (1998-2007)

(169) Állami támogatást nyújthattak a PZL Hydralnak azzal, hogy több állami hitelező folyamatosan elmulasztotta a vállalat köztartozásainak végrehajtását.

(170) A Bizottság kiemeli, hogy az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése különböző formájú beavatkozásokra vonatkozik, amelyek csökkentik egy társaság rendes költségeit, és amelyek ezáltal, anélkül hogy a szó szoros értelmében támogatások lennének, jellegükben hasonlóak, és ugyanolyan hatással bírnak. Az ítélkezési gyakorlatban általánosan elfogadott, hogy a társadalombiztosítási járulékok beszedéséért felelős közintézmények olyan eljárása, amely eltűri e járulékok késedelmes fizetését, jelentős üzleti előnyhöz juttatja az ebből profitáló, pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatot azáltal, hogy csökkenti a társadalombiztosítási rendszer rendes működésével járó terhelést, és ezt az előnyt nem küszöbölik ki teljes mértékben a hozzá kapcsolódó kamatok és késedelmi pótlékok (38). Ez az érvelés értelemszerűen alkalmazandó az állami hatóságok által beszedett egyéb díjakra, terhekre és adókra is.

(171) Ebben az esetben a beszedő állami szervek nem hajtották be teljes mértékben a PZL Hydrallal szembeni, 1998-2007 közti követeléseiket, amikor az állami hitelezők elfogadták a tervet (lásd a (60) és azt követő preambulumbekezdéseket).

(172) Az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy annak megállapítása érdekében, hogy a köztartozások végre nem hajtása útján nyújtottak-e állami támogatást a közintézmények, meg kell bizonyosodni arról, hogy az érintett vállalat nyilvánvalóan képtelen lett-e volna hasonló megoldást kieszközölni egy olyan magánhitelező esetén, amely a vállalattal szemben ugyanolyan helyzetben van, mint a pénzt beszedő közintézmény (39).

(173) A Bizottság megállapítja, hogy a PZL Hydral hosszú távú gazdasági életképességének biztosítása érdekében akkori tulajdonosa, a Lengyel Államkincstár, és azt követően az IÜ privatizációs stratégiát dolgozott ki egy magántanácsadók által 1998-ban végzett vizsgálat alapján, és befektetőket kezdett keresni (lásd az (54) preambulumbekezdést). A magán- és állami hitelezők támogatták ezt a megközelítést és abba szorosan bevonódtak.

(174) 2002-ben a lengyel hatóságok, továbbra is a magán- és állami hitelezők támogatása mellett, tárgyalásokba kezdtek a/az [...]-val/vel. A hitelezőket rendszeresen tájékoztatták az elért eredményekről (lásd a (30) és (56) preambulumbekezdést).

(175) A Bizottság megállapítja, hogy mind a magán-, mind az állami hitelezők azt az álláspontot képviselték, hogy a PZL Hydral értéke, és különösen a légi közlekedési és védelmi tevékenységeinek az értéke, mint működő vállalkozásé, messze meghaladta az eszközeinek értékét, különösen a katonai tanúsítványainak, fegyverkereskedelmi engedélyeinek és humán tőkéjének köszönhetően, és ezért beleegyeztek, hogy nem kezdeményeznek csődeljárást a PZL Hydral ellen.

(176) A Bizottság megállapítja különösen, hogy a fő magánhitelezők, vagyis a/az [...] Bank és a/az [...] Bank tartózkodtak a kintlévőségeik kényszerítő erejű behajtásától, annak ellenére, hogy első ranghelyű biztosítékkal rendelkeztek (lásd a (32) és (34) preambulumbekezdést), amelyet banki végrehajtási rendelkezés útján közvetlenül végre lehetett volna hajtani és viszonylag könnyen el lehetett volna idegeníteni (lásd a (28) preambulumbekezdést).

(177) Az állami hitelezők viszont végrehajtási intézkedéseket tettek a bírósági végrehajtó útján, és 2007 végére összesen 28,76 millió PLN-t hajtottak be (lásd a (41) preambulumbekezdést).

(178) A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy 1998 és 2007 között a PZL Hydral képes volt hasonló megoldást kieszközölni két magánhitelező, vagyis a/az Bank és a/az [...] Bank esetén, amelyek nemcsak ugyanolyan, hanem valójában jobb helyzetben voltak a vállalattal szemben, mint a pénzt beszedő közintézmények.

(179) A Bizottság levonja azt a következtetést is, hogy a magán- és állami hitelezők azon döntését, hogy nem kezdeményeznek csődeljárást a PZL Hydral ellen, az indokolta, hogy jó kilátások mutatkoztak arra, hogy a tartozási hátralékok törlesztése után helyre lehet állítani a légi közlekedési és védelmi tevékenységek életképességét, ahogyan az 1998-ban kidolgozott stratégiában szerepel (lásd az (54) preambulumbekezdést).

(180) Ezért az, hogy a pénzt beszedő közintézmények nem érvényesítették a nekik 1998-2007 között járó összegeket, nem juttatja előnyhöz a PZL Hydralt, mert a közintézmények ugyanúgy jártak el, ahogyan egy magánhitelező is eljárt volna, így ez nem minősül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

VIII.3 A PZL Hydral köztartozásainak visszafizetése (2007-10)

(181) A/az [...]-val/vel folytatott privatizációs tárgyalások kudarca után a PZL Hydral legfőbb magánhitelezői, vagyis a/az [...] Bank és a/az [...] Bank rendezték a PZL Hydrallal szemben fennálló követeléseiket.

(182) A magánhitelezők követeléseit 2003 áprilisában a/az ([...] Bank), illetve 2006 novemberében a/az ([...] Bank) rendezték. A jó minőségű biztosítékaik ellenére a/az [...] Bank elfogadta a PZL Hydral 51,6 millió PLN összegű tartozásának rendezését 4 millió PLN befizetése ellenében, a/az [...] Bank pedig elfogadta a PZL Hydral 86,4 millió PLN összegű tartozásának rendezését 11,5 millió PLN befizetése ellenében (lásd a (31) és (33) preambulumbekezdést).

(183) A pénzt beszedő közintézmények 2007-ben adósságrendezési megállapodást kötöttek az IÜ-vel és a PZL Hydrallal, és ezt 2007 novemberében belefoglalták a tervbe. Ez a megállapodás négy alapvető elemet tartalmazott:

- a PZL Hydral időben befizet minden új adót, terhet és hozzájárulás;

- a PZL Hydral részletekben fizeti meg a fennálló tartozásainak egy részét, a maradék törlesztését pedig elhalasztják, amíg a PZL Hydral el nem adja a leányvállalatait és eszközeit;

- a PZL Hydral eladja minden leányvállalatát és eszközét, a bevételt pedig az adósságai törlesztésére fordítja;

- a PZL Hydral légi közlekedési és védelmi üzletágát a PZL Wrocław leányvállalathoz költöztetik, amelyet azután privatizálnak és a bevételből kielégítik az állami hitelezőket. Ezután a PZL Hydral puszta váz marad, amelyet felszámolnak.

(184) A 2007-2010 közötti értékesítések becsült bevételének megfelelően a terv szerint a pénzt begyűjtő közintézmények 120,8 millió PLN-t szereznek vissza (lásd a (61) preambulumbekezdést). Ez utólag jó becslésnek bizonyult, mivel a 2010-ben megállapított összeg 122,3 millió PLN (lásd a (133) preambulumbekezdést).

(185) A Bizottság megállapítja, hogy a terv rendelkezett a PZL Hydralnak nyújtott két tőkeinjekcióról is, amelyek célja a múltbeli kötelezettségek rendezésére rendelkezésre álló pénzösszeg növelése volt. Az, hogy ezeket a tőkeinjekciókat szerepeltetik-e a tervben, a Bizottság előzetes engedélyétől függött; így tehát a tervre vonatkozó megállapodás megkötésekor az állami hitelezők számára egyértelmű volt, hogy nem tekinthetik biztosnak ezeknek a további összegeknek a tervben való szerepeltetését.

(186) A Bizottság megállapítja azt is, hogy a terv nem tartalmaz végleges döntést azt illetően, hogy a bevételeket hogyan osztják majd fel a különböző állami hitelezők között. A felosztásra azután kerülne sor, hogy végrehajtották a leányvállalatok és eszközök értékesítésének folyamatát, az eladás tényleges bevételei alapján, figyelembe véve a különböző állami hitelezőknek az ezeken az eszközökön fennálló biztosítékait.

(187) Ami az állami hitelezők 2007 és 2010 közötti eljárásának értékelését illeti, a Bizottság úgy véli, hogy az állami hitelezők részéről két különböző döntést kell értékelni: először is azt a 2007. évi döntést, hogy beleegyeznek a tervbe, másodszor pedig azt a 2010. évi döntést, hogy elfogadják az e határozat 26. táblázatában részletezett végső rendezést.

(188) A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ilyen esetekben a Bizottságnak a magánhitelezői szabályt kell alkalmaznia, vagyis ahhoz, hogy megállapítsa, hogy egy nehéz helyzetben lévő cég közjogi személy felé fennálló tartozásai egy részének csökkentése állami támogatásnak minősül-e, a közjogi személyt egy magánhitelezőhöz kell hasonlítania, amely egy pénzügyi nehézségekkel küzdő adóstól igyekszik összegeket behajtani (40).

(189) Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban ha egy jelentősen megromlott pénzügyi helyzetű vállalat adósság-átütemezési megállapodást vagy megállapodásokat ajánl a hitelezőinek abból a célból, hogy orvosolja a helyzetet, és elkerülje a csődöt, akkor minden hitelezőnek egyrészt a javasolt megállapodás szerint neki ajánlott összeg, másrészt a várakozásai szerint az általa a vállalat felszámolása esetén behajtható összeg fényében kell meghoznia a döntését. A döntését több tényező befolyásolja, ideértve, hogy a hitelező biztosított, elsőbbségi vagy közönséges követelés jogosultja-e, a biztosítékainak természetét és terjedelmét, azt, hogy mennyire tartja valószínűnek, hogy a vállalat újra életképes lesz, és hogyan értékeli a veszteségek kockázatát abban az esetben, ha ez nem történik meg, valamint hogy felszámolás esetén milyen összeghez jutna hozzá. Ha például az derülne ki, hogy a vállalat felszámolása esetén az eszközeinek vételára csak a jelzálogokat és az elsőbbségi követeléseket fedezné, a közönséges követeléseknek nem lenne értéke. Ilyen körülmények között az, hogy egy közönséges hitelező elfogadja a követelése nagy részének eltörlését, nem igazán lenne áldozat (41).

(190) A Bizottság megállapítja, hogy a rendezés feltételei eltérnek a pénzt beszedő közintézmények, illetve a két magánbank esetében.

(191) Először is a magánbankok azonnali kifizetést választottak, míg a pénzbeszedő állami szervek beleegyeztek, hogy megvárják a PZL Hydral eszközei és leányvállalatai értékesítésének eredményét.

(192) Másodszor a pénzt beszedő állami hatóságok részéről várható megtérülési arány messze meghaladja a magánbankokra vonatkozó megtérülési arányát: a/az [...] Bank 7 %-ot, a/az [...] Bank pedig 13 %-ot szerzett vissza, miközben a pénzt beszedő állami hatóságok 38,5 % megtérülésére számíthatnak 122,3 millió PLN értékesítési bevétel alapján.

(193) A Bizottságnak - a fenti (188) és (189) preambulumbekezdésben meghatározott elvek alkalmazásával - értékelnie kell, hogy az állami hitelezők azon döntését, hogy 2007-ben hozzájárultak a tervhez, amely jellegét illetően különbözik a magánhitelezők által elért rendezéstől, egy a helyükben lévő magánhitelező is meghozta-e volna.

(194) A Bizottság először is megállapítja, hogy az állami hitelezők csak korlátozott biztosítékkal rendelkeztek, és hogy a biztosítékuk alsóbbrendű volt, mint a magánbankoké (lásd a fenti 16-20. táblázatot). Ezért a tárgyalási pozíciójuk gyengébb volt. Ugyanakkor a magánhitelezők követeléseinek rendezését követően az állami hitelezők biztosítékának minősége jelentősen javult, ezzel biztosabbá vált, hogy még akkor is, ha a terv nem az előrejelzések szerinti eredménnyel járna, elfogadható megtérülési arányt érhetnének el az eszközökből.

(195) Másodszor a Bizottság megállapítja, hogy a terv alapjául szolgáló feltételezések alapján az állami hitelezők jelentősen magasabb megtérülési arányra számíthattak, mint a magánhitelezők, akik a gyors rendezést választották.

(196) Harmadszor a Bizottság megállapítja, hogy a magánhitelezők biztosítékokat kaptak a PZL Hydral és a PZL Wrocław részéről azt illetően, hogy minden új tartozást időben megfizetnek.

(197) Negyedszer a Bizottság megjegyzi, hogy a fennálló követeléseket illetően a PZL Hydral beleegyezett egy olyan fizetési ütemezésbe, amely szerint az adósság egy részét részletekben törleszti, a maradékot pedig akkor fizeti vissza, amikor ismertté válnak az eszközök és leányvállalatok eladásából származó bevételek. Ezek a fizetések jelentős fejlődést jelentettek a terv elfogadása előtti években elért megtérüléshez képest: 2008-ban, a terv első évében a PZL Hydral 54,6 millió PLN-t fizetett vissza, szemben a 2007. évi mindössze 9,5 millió PLN-nel (lásd a 21. táblázatot).

(198) A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy e garanciák és a PZL Hydraltól kapott biztosítékok alapján az állami hitelezők úgy jártak el, ahogyan egy hasonló helyzetben lévő magánhitelező eljárt volna.

(199) A Bizottság megjegyzi azt is, hogy a/az [...]-val/vel és a/az [...]-val/vel folytatott tárgyalások kudarca miatt (lásd a (94) preambulumbekezdést) a terv tényleges megvalósítása hosszabb ideig tartott, mint kezdetben tervezték. A Bizottság megítélése szerint ez a kockázat benne rejlett a pénzt beszedő közintézmények tervhez adott hozzájárulásában.

(200) A PZL Hydral és az állami hitelezői közötti végső rendezést a 26. táblázat szemlélteti. Miután a/az [...] által tett ajánlatot követően megállapították a PZL Wrocław eladási árát, az állami hitelezők hozzájárultak a PZL Hydral eszközeinek értékesítéséből, tőkeinjekciók nélkül történő rendezéshez, a magánhitelezői szabállyal összhangban, figyelembe véve a követeléseik értékét és a biztosítékuk minőségét (lásd a (96) preambulumbekezdést).

(201) A Bizottságnak ezért meg kell határoznia, hogy tőkeinjekciók nélküli értékesítés esetén az egyes állami hitelezők jobban járnak-e, mint csőd esetén, és hogy a/az [...]-nak/nek való eladás-e a legjobb értékesítési forgatókönyv, amelyre az állami hitelezők számíthatnak.

(202) Minden állami hitelező nagyobb megtérülést ér el, mint a magánhitelezők (lásd a (134) preambulumbekezdést), kivéve a Pénzügyminisztériumot, amelynek azonban nem volt biztosítéka, így nem hasonlítható az első ranghelyű biztosítékkal rendelkező magánhitelezőkhöz (lásd a (32) és (34) preambulumbekezdést).

(203) Meg kell jegyezni azt is, hogy az IÜ által megrendelt Ernst&Young-tanulmány összehasonlította azokat az összegeket, amelyekre az egyes állami hitelezők számíthatnának a csőd és az értékesítés (amelyre 2010-ben sor került) esetén (lásd a (137) preambulumbekezdést). A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az értékesítés esetén minden állami hitelező jobban jár.

(204) A Bizottság a fenti (188) és (189) preambulumbekezdésekben hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján kritikusan értékelte az Ernst&Young tanulmányát, hogy megállapítsa, a tanulmány megállapításai kiállják-e az alapos vizsgálat próbáját, és azt mutatják-e, hogy azzal, hogy hozzájárultak a rendezéshez, az egyes állami hitelezők a hasonló helyzetben lévő magánhitelezőkhöz hasonlóan jártak el.

(205) Először is a Bizottság megállapítja, hogy az Ernst&Young tanulmánya módszerként az európai bíróságok idevágó ítélkezési gyakorlatát használta a magánhitelezői szabály értékelésére, és figyelembe vette az egyes állami hitelezők helyzetét, a biztosítékaikat, a rangsorukat és azt, hogy felszámolás esetén a hitelező milyen összeghez jutna hozzá.

(206) E határozat 26. táblázata azt mutatja, hogy ezen értékelés alapján minden állami hitelező (a Társadalombiztosítási Hivatal, az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal, a Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal, Wrocław Város Tanácsa, a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja, az Alsó-sziléziai Regionális Hivatal és a Pénzügyminisztérium) jobban jár a PZL Hydral összes eszközének értékesítése esetén, vagyis mindegyikük a fennálló követelései nagyobb hányadát szerzi vissza, mint a felszámoláshoz vezető csőd-forgatókönyv esetén, figyelembe véve az állami hitelezők rangsorát és a biztosítékaikat (lásd a (134) preambulumbekezdést).

(207) A Bizottság ezután meggyőződött az Ernst&Young által kidolgozott csőd-forgatókönyv valószerűségéről. Az értékelés kiindulópontja az, hogy a PZL Hydral értéke nulla, a tartozásai pedig messze meghaladják az eszközei és leányvállalatai értékét. Így a csőd-forgatókönyv esetén minden hitelező csak a fennálló követelései biztosítékkal biztosított hányadát tudná behajtani, amennyiben a ranghely lehetővé teszi, hogy részesüljön a biztosított eszközök felszámolási értékéből.

(208) A 16-20. táblázatok az egyes állami hitelezők biztosítékait ismertetik. Azt, hogy a PZL Hydral fizetésképtelenné nyilvánítása esetén az egyes állami hitelezőket milyen mértékben elégítik ki a biztosítékukból, figyelembe véve annak ranghelyét, a (131) preambulumbekezdés írja le. Az ingatlan szükségeladási értékének megbecsléséhez az Ernst&Young a vállalat részét képező eszközök aktuális valós értékét vette alapul, összhangban az ingatlanra, gépekre és berendezésekre vonatkozó IAS 16 nemzetközi számviteli standard (IAS) 30. pontjával (42). A Bizottság megjegyzi, hogy ezen IAS haszálata az EU-ban kötelező és így megfelelő kiindulási pont a felszámolási érték meghatározásához. A Bizottság ésszerűnek tartja, hogy ezen eszközök csődeljárásbeli értéke a szükségeladás során 50 %-kal csökken, mivel az eszközöket külön-külön értékesítik, másrészt nem lehet majd a működő vállalkozás szabályát alkalmazni, mivel a gazdasági válságban csökkent az ipari eszközök iránti kereslet, valamint ez az érték meghaladja a Lengyelországban csőd esetén értékesített eszközök eladásából származó átlagos bevételt, amely a valós értékükhöz képest 26,86 %.

(209) A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy minden állami hitelező jobban jár a/az [...] részére történő értékesítésre vonatkozó forgatókönyv szerint, mint egy csőd-forgatókönyv szerint.

(210) A későbbiekben kell meghatározni, hogy a/az [...] ajánlata-e a legjobb, amelyre az állami hitelezők számíthatnak. A Bizottság megállapítja, hogy amikor 2009 első felében nyilvánvalóvá vált, hogy a/az [...] ajánlatában foglalt feltételek nem teljesültek, a/az [...] volt az egyetlen vevő, aki érdeklődött a PZL Wrocław részvényeinek megvásárlása iránt. Az érdeklődés kifejezésére való felhívás közzététele és a lehetséges befektetők 2008 májusától kezdődő aktív keresése (lásd a (90) és azt követő preambulumbekezdéseket) ellenére más befektetők nem jelentkeztek. Ezért az állami hitelezők ésszerű alapon nem számíthattak arra, hogy bármely más befektető jobb árat kínálna a jövőben.

(211) Ezen az alapon a Bizottság úgy véli, hogy azzal, hogy 2010-ben hozzájárultak a 26. táblázatban bemutatott rendezési struktúrához, az állami hitelezők úgy jártak el, mint egy magánhitelező, amely egy pénzügyi nehézségekkel küzdő adóstól igyekszik behajtani a neki járó összegeket. Az állami hitelezők tehát nem juttatták előnyhöz a PZL Hydralt. Ennek megfelelően a fennálló követeléseknek az Ernst&Young-tanulmány szerinti, a köztartozások részleges elengedése formájában történő rendezése nem minősül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

VIII.4 A PZL Wrocławot illető intézkedések

(212) A Bizottságnak el kell döntenie, hogy a 2007. évi kölcsön előnyhöz juttatta-e a PZL Wrocławot. Ebből a célból a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy egy magánbefektető ("piacgazdasági befektető elve") ugyanolyan feltételek mellett kötötte-e volna meg a kérdéses ügyletet, és ha nem, akkor milyen feltételek mellett kötötte volna azt meg (43).

(213) A Bizottság megállapítja, hogy annak érdekében, hogy megbizonyosodjon róla, hogy a vállalatban már részesedést szerzett állami szerv által nyújtott kölcsön megfelel-e a piacgazdasági befektető elvének, a befektetést egy olyan magán vagyonkezelő vállalat vagy magán vállalatcsoport befektetéseihez kell hasonlítania, amely strukturális politikát folytat és a hosszabb távú kilátások vezérlik (44).

(214) A Bizottság azt a nézetet vallja, hogy az IÜ nem külső hitelező, amely azért fektet be, hogy a befektetése megtérülése alapján kamat formájában jelentkező nyereségre tegyen szert, hanem a PZL Hydral részvényeinek több mint 90 %-ával rendelkező részvényes, a PZL Hydral pedig a PZL Wrocław részvényeinek 100 %-ával rendelkezik. Ezért meg kell állapítani, hogy azonos körülmények között egy magánbefektető is nyújtotta-e volna a 2007. évi kölcsönt.

(215) Ami a PZL Wrocław számára nyújtott 2007. évi kölcsönt illeti, a Bizottság először is megállapítja, hogy azt a PZL Wrocław számára nyújtották, amely abban az időben egy pénzügyileg életképes vállalat volt és a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében nem küzdött pénzügyi nehézségekkel (lásd a (47) és (48) preambulumbekezdést). Ehelyett egy új, adósságoktól mentes vállalat volt, amely máris jelentős számú megrendelést könyvelhetett el, főként a vele már hosszabb ideje üzleti kapcsolatban álló lengyel Védelmi Minisztériummal kötött szerződések formájában.

(216) A Bizottság megállapítja, hogy az IÜ a befektetése megtérülését egy [...] %-os adósság-részvény swapügylet útján, majd a PZL Wrocław e hányadának egy magánbefektető számára történő (becslések szerint [...]-ért való) értékesítése útján remélte biztosítani, ahogyan az a tervben szerepel.

(217) Az IÜ figyelembe vette a/az [...]-val/vel folytatott, folyamatban lévő tárgyalásokat (lásd a (74) preambulumbekezdést).

(218) Annak megállapításához, hogy az IÜ a magánbefektetői elvnek megfelelően járt-e el, szükséges tehát annak meghatározása, hogy az IÜ milyen vételárat várhatott a részesedéséért, milyen szintű volt a kockázat, és hogy a befektetésnek az ebből az értékesítésből következő megtérülése arányos volt-e az IÜ által vállalt kockázattal.

(219) A kölcsön nyújtása előtt az IÜ megrendelt egy tanulmányt egy független szakértőtől annak érdekében, hogy megállapítsa a PZL Wrocław PZL Hydralról való leválása utáni értékét (lásd a (66) preambulumbekezdést).

(220) A Bizottság kritikusan értékelte ezt a tanulmányt, és arra a következtetésre jutott, hogy ésszerűen legalább [...] vételárra lehetett számítani (lásd a (71) és azt követő preambulumbekezdéseket). A részvények körülbelül [...] %-ának értékesítésével tehát az IÜ egy sikeres értékesítés esetén legalább 48,5 millió PLN értékű, számottevő megtérülésre számíthatott.

(221) A Bizottság tudomásul veszi, hogy a privatizáció mindig jelentős kockázatokat rejt magában. Ebben az esetben az első kísérlet már sikertelen volt. Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy a lengyel légi közlekedési és védelmi vállalatra vonatkozó átfogó kilátások viszonylag stabilak voltak, figyelembe véve a lengyel hadsereg folyamatban lévő külföldi kötelezettségeit és Lengyelországnak a NATO felé fennálló kötelezettségeit a védelmi kapacitását illetően. Továbbá - tekintettel arra, hogy speciális engedélyekre van szükség - a vonatkozó piaci szegmensre való belépés előtti akadályok jelentősek, ami viszont növeli a már régebben működő szereplők vonzerejét.

(222) A Bizottság megállapítja azt is, hogy a beruházás várt megtérülése megfelelően fontos volt ahhoz, hogy indokoljon egy viszonylag magas kockázatot, és hogy az IÜ ráadásul biztosítékot is kapott egy gépekre vonatkozó, 5,5 millió PLN értékű bejegyzett zálogjog és a részvények [...] %-ára vonatkozó közönséges zálogjog formájában (lásd a (65) preambulumbekezdést).

(223) Ezen az alapon a Bizottság meggyőződött arról, hogy a 2007. évi kölcsönt a magánbefektetői elvvel összhangban nyújtották, így az nem minősül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

(224) A Bizottságnak el kell döntenie, hogy a 2008. évi kölcsön előnyhöz juttatta-e a PZL Wrocławot. A Bizottság ebből a célból és az ott meghatározott okokból a (212)-(214) preambulumbekezdésben meghatározott magánbefektetői elvet fogja alkalmazni.

(225) Ami a PZL Wrocław számára nyújtott 2008. évi kölcsönt illeti, a Bizottság először is megállapítja, hogy azt a PZL Wrocław számára nyújtották, amely abban az időben egy pénzügyileg életképes vállalat volt, és a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében nem küzdött pénzügyi nehézségekkel. Ehelyett egy új, adósságmentes vállalat volt, amely máris jelentős számú megrendelést könyvelhetett el, főként a Védelmi Minisztériummal kötött, [...] összegű szerződések formájában (lásd a (48) preambulumbekezdést). A Bizottság úgy véli, hogy ezt a kölcsönt kifejezetten a Védelmi Minisztériumtól érkezett, egyre nagyobb számú megrendelés feldolgozásának céljából nyújtották. Ezen túlmenően 2008-ban a vállalat egy operatív lízing formájában magánfinanszírozásban részesült (lásd a (87) preambulumbekezdést).

(226) A Bizottság megállapítja, hogy az IÜ a 2008. évi kölcsönt kevéssel a/az [...]-val/vel folytatott, a PZL Wrocław értékesítésére vonatkozó tárgyalások (lásd a (74) preambulumbekezdést) várt lezárása előtt nyújtotta. Azért tett így, hogy áthidaló kölcsönt nyújtson a megállapodás lezárása előtti időszakra, amikor a PZL Wrocławnak gyorsan kellett bővítenie a kapacitását, hogy megbirkózzon a Védelmi Minisztérium növekvő számú megrendeléseivel. A kölcsön nyújtásakor az IÜ fő motivációja tehát az volt, hogy biztosítsa, hogy a vállalat kihasználhassa az üzleti lehetőségeket a/az [...]-val/vel való megállapodás lezárása előtt, és hogy biztosítsa, hogy a megállapodást gyorsan megkössék.

(227) A Bizottság megállapítja, hogy a kölcsön összege csak 4 millió PLN, ez az összeg szükséges a Védelmi Minisztérium megnövekedett igényeinek kielégítéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez.

(228) A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kölcsönt gépekre vonatkozó, 2,8 millió PLN értékű bejegyzett zálogjoggal és kereskedelmi szerződésekből eredő követelésekre vonatkozó, 5,2 millió PLN értékű közönséges zálogjoggal biztosították, és hogy a kölcsön változó kamatlába megfelelt a Bizottság által közzétett, alkalmazandó referencia-kamatlábnak (lásd a (83) preambulumbekezdést). Mindazonáltal a 2008. évi kölcsön nyújtása előtt az IÜ megvizsgálta a PZL Wrocław pénzügyi helyzetét, és nyereségesnek találta a vállalatot. Ennek alapján az IÜ számíthatott arra, hogy a PZL Wrocław elegendő pénzforgalmat generál a kölcsön visszafizetéséhez és ahhoz, hogy az IÜ befektetése megtérüljön.

(229) A Bizottság megjegyzi, hogy a vállalat eladásának folyamatában egy többségi tulajdonos részéről normális üzleti magatartás, hogy kis összegű áthidaló kölcsönt nyújt, ha a kölcsön szükséges az üzleti lehetőségek kihasználásához és biztosítja, hogy az értékesítés zökkenőmentesen megtörténjen. A Bizottság úgy véli, hogy a 2008. évi kölcsönt, amelyet továbbá megfelelően biztosítottak és a referencia-kamatlábnak megfelelő kamattal járt, az IDA ennek a logikának megfelelően nyújtotta.

(230) Ezen az alapon a Bizottság meggyőződött arról, hogy a 2008. évi kölcsönt a piacgazdasági befektetői elvvel összhangban nyújtották, így az nem minősül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

(231) Azzal, hogy beleegyezett abba, hogy a tervben szereplő módon az adósságot először részesedésre cseréljék, majd a részesedés eladásából származó teljes bevételt átadják a PZL Hydralnak, hogy az rendezhesse a közintézmények felé fennálló tartozásait, az IÜ gyakorlatilag elengedett 17,2 millió PLN tartozást, és csak [> 1 053 196,36 PLN]-t hajtott be.

(232) Meg kell állapítani, hogy az adósság-részvény swapügylettel az IÜ előnyben részesíti-e a PZL Wrocławot. Ebből a célból a Bizottságnak el kell döntenie, hogy az ügylet végrehajtásakor az IÜ megfelelt-e a (188) és (189) preambulumbekezdésben meghatározott magánbefektetői elvnek.

(233) A Bizottság először is megállapítja, hogy a/az [...] 2009. évi ajánlata [...] [...]-val/vel alacsonyabb volt, mint a/az [...] 2008. évi ajánlata. A Bizottság úgy véli, hogy ez a különbség a PZL Wrocław helyzetének romlását tükrözi, a vállalat ugyanis 2008-ban nyereséges volt, jó kilátásokkal, míg 2009-ben a nehézségek jeleit mutatta, főként a Védelmi Minisztérium megrendeléseinek jelentős visszaesése miatt.

(234) A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az IÜ nem számíthatott arra, hogy a/az [...]-n kívül más vevőt talál a PZL Wrocław részvényeire, amelyeket az adósság-részvény swapügylet (lásd a (210) preambulumbekezdést) révén szerzett. Annak érdekében, hogy biztosítsa az ügylet sikerességét, az IÜ-nek biztosítania kellett, hogy képes rendezni az állami hitelezők követeléseit annyiban, amennyiben azok jelzáloggal rendelkeznek a PZL Wrocław eszközein, mivel egyébként nem lett volna olyan helyzetben, hogy eleget tegyen annak a kötelezettségének, hogy minden eszközt biztosítéktól mentesen ruházzon át.

(235) Továbbá amennyiben a PZL Wrocław értékesítése - amely esemény szolgált a köztartozások részleges visszafizetés útján való átütemezésének alapjául - nem történik meg, az adótörvénykönyv alapján az adóhatóságok végrehajtanák a követeléseiket (lásd a (144) preambulumbekezdést). Ezenkívül a PZL Wrocław pénzügyi helyzetére tekintettel az adásvételi megállapodás kudarca a PZL Wrocław csődjéhez vezetne (lásd az (52) preambulumbekezdést).

(236) A Bizottság tehát arra a következtetésre jut, hogy a 17,2 millió PLN tényleges elengedése elfogadásának egyetlen alternatívája a PZL Wrocław és a PZL Hydral felszámolása volt.

(237) Az Ernst&Young-tanulmány kiegészítése értékelte ezt a két forgatókönyvet. A Bizottság a fenti (188) és (189) preambulumbekezdésben hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján kritikusan értékelte az Ernst&Young tanulmányát, hogy megállapítsa, a tanulmány megállapításai kiállják-e az alapos vizsgálat próbáját, és azt mutatják-e, hogy azzal, hogy hozzájárult a rendezéshez, az IÜ a hasonló helyzetben lévő magánhitelezőkhöz hasonlóan járt el.

(238) A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy csőd esetén a közönséges hitelezők nem kapnak semmit, mivel sok eszközt terhel zálogjog és jelzálog, és ezenkívül az adóhatóságok végrehajthatják a PZL Wrocław-val szembeni követeléseiket (lásd a (143) és azt követő preambulumbekezdéseket). A Bizottság ezt az információt a PZL Wrocław pénzügyi jelentéseinek vizsgálatával és a lengyel jog végrehajtásának elemzésével erősítette meg, és arra a következtetésre jutott, hogy az Ernst&Young értékelése megalapozott.

(239) Ebből következően a Bizottság úgy véli, hogy a követeléseken fennálló, a 2008. évi kölcsönt biztosító közönséges zálogjog a felszámolási forgatókönyvben értéktelen. Ezenkívül a részvények [...] %-án fennálló zálogjog is értéktelen a felszámolási forgatókönyv esetén, mert maguknak a részvényeknek az értéke nulla.

(240) Ezért tehát annak megállapítása érdekében, hogy az IÜ mit kapna a elszámolási forgatókönyv esetén, meg kell becsülni azt a nyereséget, amit a javára szóló bejegyzett zálogjoggal terhelt eszközök eladásából várhat.

(241) Az Ernst&Young-tanulmány kiegészítése megállapítja, hogy azoknak a gépeknek a könyv szerinti értéke, amelyeken az IÜ a 2007. évi kölcsön biztosítására zálogjoggal rendelkezett, 5,5 millió PLN volt 2007-ben, míg a 2008. évi kölcsönt biztosító zálogjoggal terhelt gépek könyv szerinti értéke 2,8 millió PLN volt 2008-ban.

(242) Az Ernst&Young-tanulmány kiegészítésében az IÜ javára bejegyzett zálogjogok felszámolási értéke értékelésének az alapja a PZL Wrocław auditált pénzügyi jelentéseiben szereplő eszközök könyv szerinti értéke volt (lásd a (151) és a (152) preambulumbekezdést) a 2010. január 31-i helyzet szerint, vagyis 2,1 millió PLN.

(243) A Bizottság úgy véli, hogy az ingó befektetett eszközök (amelyek zálogként szolgálnak a 2007. és 2008. évi kölcsönök kapcsán) könyv szerinti értéke, amint az az auditált pénzügyi jelentésekben szerepel, megfelelő kiindulópont a felszámolási értékük meghatározásához. A Bizottság először is megállapítja, hogy a könyv szerinti érték és a nettó eszközérték közötti hatalmas eltérés, amelyet a PZL Wrocławot értékelő 2008. évi tanulmány talált, az ingatlan értékének jelentős emelkedése miatt volt észlelhető. A gépek értékét nem korrigálták. Másodszor, a Bizottság megállapítja, hogy a zálog alapítása és az értékelés között eltelt idő rövidségére tekintettel semmi más sem utal arra, hogy a könyv szerinti érték nem tükrözi a gépek konzervatív módon megállapított értékét.

(244) Az Ernst&Young-tanulmány kiegészítése szerint felszámolás esetén ezeket az eszközöket szükségeladás során, 50 %-os árcsökkenés mellett kellene értékesíteni, és így tehát a várt érték 1 053 196,36 PLN. A Bizottság elismeri, hogy a gépekhez hasonló eszközök, amelyeket a felszámolás során eladásra kínálnak, általában a könyv szerinti értékük alatti áron kelnek el.

(245) A Bizottság úgy véli, hogy az Ernst&Young által említett és a fenti (147) preambulumbekezdésben kifejtett okokból indokolt az 50 %-os árcsökkenés. Úgy véli különösen, hogy a csőd esetére vonatkozó feltételezett értékük megállapítása olyan módszer használatával történt, amely megfelelőnek tekinthető az igények csőd által fenyegetett adósokkal szemben realizálható értékének megállapításához, figyelembe véve az értékesítendő gépek speciális típusát és az egy adott, olyan vásárlóra (a Védelmi Minisztériumra) jutó eladások mértékét, amely vásárló csökkenti a kiadásait, mivel alkalmazkodnia kell a válságból eredően visszaeső adóbevételekhez.

(246) A Bizottság így azt a következtetést vonja le, hogy az e döntés elfogadásakor rendelkezésére álló információk alapján az IÜ vissza nem fizetett kölcsöneinek csődeljárásbeli értéke 1 053 196,36 PLN volt.

(247) Az értékesítési forgatókönyvben az IÜ vissza nem fizetett kölcsöneinek értéke magasabb volt, mivel a/az [...] [> 1 053 196,36 PLN]-t kínált az IÜ-nek.

(248) A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az IÜ helyzetében lévő magánhitelező elfogadta volna 17,2 millió PLN elengedését, mert ésszerűen nem számíthatott arra, hogy csődeljárás során többhöz juthat hozzá a követeléseiből. A Bizottság ezek alapján tehát meggyőződött arról, hogy az IÜ-nek a 2010. évi adósság-részvény swapügylettel kapcsolatos eljárása megfelel a magánhitelezői elvnek, és hogy az adósság-részvény swapügylet nem minősül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

IX. KÖVETKEZTETÉSEK

(249) A Bizottság megállapítja, hogy a lengyel hatóságok által bejelentett, majd később visszavont, 113 millió PLN értékű tőkeinjekciók hivatalos vizsgálata az eljárási rendelet 8. cikke szerint okafogyottá vált.

(250) Az állami hitelezők követeléseinek végre nem hajtását majd végül rendezését illetően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az állami hitelezők a magánhitelezői szabálynak megfelelően jártak el. Ebből következően az állami hitelezők eljárása nem foglal magában az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást.

(251) A Bizottság azt állapítja meg, hogy a tervezett, az Iparfejlesztési Ügynökség által a módosított terv keretében végzett részleges adósság-részvény swapügylet nem minősül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, mivel megfelel a magánhitelezői szabálynak. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a PZL Wrocław részére nyújtott 2007. és 2008. évi kölcsönök nem minősülnek az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, mivel megfelelnek a magánbefektetői elvnek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság úgy határozott, hogy a 113 millió PLN értékű tőkeinjekciókra vonatkozóan lezárja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást, tekintettel arra, hogy Lengyelország visszavonta bejelentését és a továbbiakban eláll a támogatásnyújtás szándékától.

2. cikk

(1) A lengyel hatóságok PZL Hydrallal szembeni követeléseinek 1998 és 2007 közötti részleges végre nem hajtása és ezeknek az adósságoknak a 2007 és 2010 közötti rendezése nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

(2) Az IÜ által a PZL Wrocław részére 2007-ben (12,5 millió PLN) és 2008-ban (4 millió PLN) nyújtott kölcsönök nem minősülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

(3) A kölcsönök ezt követő, 17,2 millió PLN-t érintő részleges elengedése, amelyet adósság-részvény swapügylet formájában valósítottak meg, nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. augusztus 4-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 324., 2008.12.19., 17. o.

(2) HL C 158., 2010.6.18., 9. o.

(3) Jogi Közlöny 145. szám, 1625. pont, módosítva.

(4) Jogi Közlöny 122. szám, 1320. pont, módosítva.

(5) Jogi Közlöny 116. szám, 1090. pont, módosítva.

(6) Jogi Közlöny 192. szám, 1965. pont, módosítva.

(7) Jogi Közlöny 214. szám, 1571. pont, módosítva.

(8) Bizalmas információ.

(9) Jogi Közlöny 1997/140. szám, 939. pont, módosítva.

(10) 1 USD = 3,3 PLN 2010. június. 22-én. Az aznapi átváltási árfolyamot használták az ebben a határozatban USD-ről PLN-re átváltott minden összeg esetén, ezek az összegek a PLN-nel való összehasonlítás alapjául és csak iránymutatásként szolgálnak.

(11) A tényleges összegek az elért értékesítési mennyiségtől függnek.

(12) A lengyel jogban azt a szabályt, hogy az alacsonyabb ranghelyű jelzálog automatikusan magasabb ranghelyűre változik, az ingatlan-nyilvántartásról és jelzálogról szóló törvény (Jogi Közlöny 19. szám, 147. pont) 12. cikke tartalmazza.

(13) Ez az összeg a Wrocław Psie Pole-i Adóhivatal által kiszámított behajtási költségeket foglalja magában.

(14) Az adóhátralékok kamata minden, az adóhatóságoknak és közintézményeknek járó közjogi követelésre vonatkozik. Míg a Társadalombiztosítási Alaphoz hasonló hatóságoknak megvannak a saját jogi rendelkezéseik, amelyek megkövetelik az időben be nem fizetett járulékok behajtását, ami az ezek után az összegek után járó kamat kiszámításának szabályait illeti, a jogi rendelkezések az 1997. augusztus 29-i adótörvénykönyvre utalnak. A táblázat az éves kamatlábakat mutatja, mivel ezek gyakran változhatnak. Ez a Pénzügyminiszternek az adótörvénykönyv 56. cikke szerinti azon kötelezettségéből fakad, hogy a piaci fejleményeknek és a Lengyel Nemzeti Bank által felszámított kamatlábaknak megfelelően megállapítsa és közzétegye az adóhátralékokra vonatkozó aktuális kamatlábakat. Az adóhátralékok után felszámított kamat kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter 2005. augusztus 22-i rendelete (Jogi Közlöny 165. szám, 1373. pont) tartalmazza, korábban pedig a pénzügyminiszter 1997., 2001. és 2002. évi rendeletei tartalmazták. Az állami hitelezők felé fennálló tartozások változásai figyelembe veszik a visszafizetendő összegek minden részleges törlesztését.

(15) A nettó nyereség itt és a határozat további részében az adózás előtti nyereséget jelenti.

(16) A csődeljárásról és szerkezetátalakításról szóló, 2003. február 28-i törvény (Jogi Közlöny 60. szám, 535. pont, módosítva).

(17) A bejegyzett zálogjogra a bejegyzett zálogjogról és a zálognyilvántartásról szóló törvény (Jogi Közlöny, 1996. december 6-i 149. szám, 703. pont, módosítva) vonatkozik. A bejegyzett zálogjoghoz a hitelező és a zálogtárgy elidegenítésére jogosult személy írásbeli szerződése, valamint a kerületi bíróságok által vezetett zálognyilvántartásba való bejegyzés szükséges. A kérdéses tárgy a tulajdonos birtokában maradhat, aki továbbra is jogosult azt elidegeníteni, vagy lehet egy harmadik fél birtokában is, a harmadik fél beleegyezésétől függően.

(18) A közönséges zálogjogra a polgári törvénykönyv vonatkozik. A zálogjog a tulajdonos és a hitelező szerződése révén keletkezik, és - ha törvény másként nem rendelkezik - a zálogtárgyat ki kell adni a hitelezőnek vagy egy harmadik félnek.

(19) Mindhárom módszer bevételen alapuló módszer, ahol az előre jelzett nettó nyereséget, az előre jelzett nettó pénzforgalmat vagy az előre jelzett nettó nyereséget plusz az értékcsökkenést használják a jövőbeli bevétel értékének megállapításához. A nettó nyereség plusz értékcsökkenés az első lépés a pénzforgalom elemzésének elvégzéséhez a pénzügyi elszámolási rendszerben.

(20) A gazdasági irodalomban a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) a cég összes tőkeköltségének olyan összege, ahol a tőke minden kategóriája (akár saját tőke, akár adósság) arányosan súlyozva szerepel. A WACC kiszámításában szerepet kap minden tőkeforrás - közönséges részvény, elsőbbségi részvény, kötvények és egyéb hosszú lejáratú adósságok. A WACC a tőke egyes összetevőinek súlyozott átlagos költsége. Így a WACC kiszámítása nem vitatható, mivel egy alkalmazott matematikai képlet eredménye.

(21) A lengyel hatóságok ésszerűnek tartották azt feltételezni, hogy a PZL Wrocław értéke legalább [...] volt. Ennek alapján a PZL Wrocław részvényei [...] %-ának értéke 20,3 millió PLN volt.

(22) A gazdasági irodalomban a valós piaci értéket úgy határozzák meg, mint azt az árat, amelyért egy vállalkozás vagy eszközök gazdát cserélnek egy készséges vevő és egy készséges eladó között, akik nem kényszerülnek a vásárlásra vagy eladásra, és akik az adott időben mindketten ésszerű ismeretekkel rendelkeznek minden fontos tényről.

(23) A kiigazított nettó eszközérték-módszer egy működő vállalkozás értékének megállapítására szolgáló módszer, amelynek alapja az, hogy minden eszköz és tartozás értékét a valós piaci értékhez igazítják. A gazdasági irodalomban a valós piaci értéket úgy határozzák meg, mint azt az árat, amelyért egy vállalkozás vagy eszközök gazdát cserélnek egy készséges vevő és egy készséges eladó között, akik nem kényszerülnek a vásárlásra vagy eladásra, és akik az adott időben mindketten ésszerű ismeretekkel rendelkeznek minden fontos tényről.

(24) E megállapodások névleges pénzneme az euro volt.

(25) Pontosabban az ILA Berlin, a nemzetközi párizsi légibemutató, az egyesült királyságbeli farnborough-i légibemutató és a lengyelországi védelmi ipari vásár (MSPO).

(26) A/az [...] Európa egyik legnagyobb kiszervező vállalata, amely közel [...] munkavállalót alkalmaz, és a becsült értéke körülbelül [...] (a 2008. szeptember 30-i ajánlat megfogalmazása szerint).

(27) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(28) A C-256/97. sz. DMT ügy, 21. pont, EBHT 1999, I-3919. o.

(29) Azok a költségek, amelyek más körülmények vagy feltevések érvényesülése esetén keletkeznének (a jelenlegi körülmények között keletkezett vagy felmerülő költségekhez képest).

(30) C-342/96. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügy, EBHT 1999, I-2459. o.

(31) T-152/99. sz. HAMSA kontra Bizottság ügy, 170. pont, EBHT 2002, II-3049. o.

(32) Ezt az összeget a Társadalombiztosítási Hivatal felé fennálló tartozások visszafizetésére fordítják.

(33) A lengyel hatóságok azt is pontosították, hogy a vállalatok Wrocław Város Tanácsa felé fennálló összes tartozása 32 094 812,25 PLN-t tett ki, a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja felé fennálló összes tartozásuk pedig 14 578 542,46 PLN-t. Ahogyan a 135. pontban szerepel, erre a két hitelezőre vonatkozóan a tanulmány nem tartalmazott visszamenőleges kamatokat.

(34) Meghosszabbítási díjat számítanak fel.

(35) Az 1997. augusztus 29-i adótörvénykönyv (Jogi Közlöny 2005/8. szám, 60. pont, módosítva). A 112. cikk kimondja, hogy egy vállalat vagy önálló vállalatrész megvásárlója minden vagyonával az adófizetővel egyetemlegesen felelős a megvétel napja előtt keletkezett, üzleti tevékenységekhez kapcsolódó adóhátralékokért, kivéve, ha a vevő kellő gondossággal eljárva sem tudhatott ezekről a hátralékokról. A 118. cikk kimondja, hogy adókötelezettségre vonatkozó határozatot nem lehet kiadni harmadik fél számára, ha már öt év eltelt annak a naptári évnek a végétől számítva, amelyben az adóhátralékok keletkeztek.

(36) Ebbe beletartozik a Társadalombiztosítási Hivatalnak járó 7,5 millió PLN, az Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatalnak járó 19,1 millió PLN, a Wrocław Város Tanácsának járó 24,9 millió PLN és a Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapjának járó 12,9 millió PLN.

(37) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(38) C-256/97. sz. DM Transports ügy, 30. pont, EBHT 1999, I-3913. o.; T-36/99. sz. Lenzing kontra Bizottság ügy, 137. és 139. pont, EBHT 2004, II-3597. o.

(39) C-256/97. sz. DM Transports ügy, 30. pont, EBHT 1999, I-3913. o.

(40) A C-342/96. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügy, 46. pont, EBHT 1999, I-2459. o.; a C-256/97. sz. DMT ügy, 24. pont, EBHT 1999, I-3913. o., a T-152/99. sz. HAMSA kontra Bizottság ügy, 167. pont, EBHT 2002, II-3049. o., a T-198/01. sz. Technische Glaswerke Ilmenau kontra Bizottság ügy, 99. pont, EBHT 2004, II-2717. o.; a T-68/03. sz. Olympic Airways kontra Bizottság ügy, 283. pont, EBHT 2007, II-2911. o.

(41) A C-256/97. sz. DMT ügy, 30. pont, EBHT 1999, I-3913. o., a T-152/99 HAMSA kontra Bizottság ügy, 168. pont, EBHT 2002, II-3049. o., a T-46/97. sz. SIC kontra Bizottság ügy, 95. pont, EBHT 2000, II-2125. o., a T-68/03. sz. Olympic Airways kontra Bizottság ügy, 283. pont, EBHT 2007, II-2911. o.

(42) Az EU-ban az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2003. szeptember 29-i bizottsági rendelet (HL L 261., 2003.10.13., 1. o.) szerint kötelező az IAS használata.

(43) A T-16/96. sz. Cityflyer kontra Bizottság ügy, 52. pont, EBHT 1998, II-575. o.

(44) A T-228. és a 233/99. sz. Westdeutsche Landesbank kontra Bizottság ügyek, 314. pont, EBHT 2003, II-435. o.