3303/2012. (XI. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz alapján indult eljárás megszüntetéséről

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.

Indokolás

I.

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

[2] Eredeti, 2011-ben előterjesztett indítványában az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: régi Abtv.) 1. § b) pontjára és 21. § (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - az egyes természetvédelmi és agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) módosított - az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Agrtv.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (1) bekezdésének, valamint 63. §-ának sérelmére hivatkozva. 2012. január 1-jével az Alkotmány helyébe Magyarország Alaptörvénye lépett, a régi Abtv.-t pedig felváltotta az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiak ban: Abtv.). Az Abtv. 71. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az Abtv. hatályba lépésével minden olyan folyamatban lévő eljárás megszűnik, amely tartalma szerint jogszabály alkotmányellenességének a 24. § (1) bekezdésében meghatározott utólagos vizsgálatára irányul, és amelyet nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó terjesztett elő. Egyúttal ugyanezen szakasz (3) bekezdése lehetőséget teremtett arra, hogy a megszűnt eljárás indítványozója az el nem bírált indítványban meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban felvetett tartalomnak megfelelő alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványt az Abtv. 26. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén 2012. március 31 -ig az Alkotmánybíróság elé terjessze, ha az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem alaptörvény-ellenességet valósít meg. Az indítványozó erre tekintettel az Abtv. 26. § (2) bekezdésében szabályozott kivételes alkotmányjogi panasz keretében kérte az Agrtv. alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[3] 2. Az Agrtv. módosítás előtti rendelkezései értelmében a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény szerinti országos és területi agrárkamarák mellé az agrárpolitikáért felelős miniszter az agrárkamarai rendszer átalakítását felügyelő megbízottat, ún. kamarai biztost nevezett ki. A kamarai biztos a feladatait az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételeit meghatározó törvény hatálybalépéséig, de legfeljebb 2011. június 30-ig látta volna el. A 2011. június 24-én kihirdetett és június 30-án hatályba lépett Módtv1. 3. §-a e szabályt úgy módosította, hogy a konkrét időponthoz kötött időkorlátot a szabályozásból kivette, s úgy rendelkezett, hogy a biztos a feladatait az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételeit meghatározó törvény alapján megalakuló országos kamara elnökének megválasztását követő nyolcadik napig látja el. Egyúttal kibővítette a biztos jogköreit.

[4] Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések az Alaptörvény B) cikkének (2) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvét és VIII. cikk (2) és (5) bekezdésébe foglalt egyesülési jogot sértik. Emellett hivatkozott a Q) cikk (2) bekezdésére és a T) cikk (3) bekezdésére is. Az előbbi kapcsán utalt arra, hogy a támadott előírások az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménynek a gyülekezés és egyesülés szabadságáról szóló 11. cikkével is ellentétesek.

[5] Álláspontja szerint alaptörvény-ellenes, hogy az egyesülési jogon alapuló önkormányzattal és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti nyilvántartott tagsággal rendelkező agrárkamara tekintetében a felügyeleti joggal egyébként nem rendelkező agrárminisztert kamarai biztos kinevezésére irányuló joggal ruházták fel. A kamarai biztos feladatait az önkormányzati testületek és a kamarai tisztségviselők feladatait elvonva határozták meg. Mindez pedig a kamara mint köztestül et megszűnését eredményezte. A kamarai biztos bizonytalan időre szóló megbízatása tovább növeli az agrárkamarák működésével összefüggésben kialakult bizonytalanságot. A vitatott rendelkezések megszüntetik a tagok önrendelkezési jogát mind szervezeti, mind vagyoni kérdésekben, végeredményben biztosítják az önkényes vagyonelvonás lehetőségét.

[6] 3. Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés elfogadta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt (a továbbiakban: Kamarai törvény). Erre tekintettel az indítványozó 2012. augusztus 23-án érkezett beadványával eredeti alkotmányjogi panaszát kiterjesztette a Kamarai törvényre: kérte annak egésze, illetve egyes fejezetei és rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, VII. cikk (2) és (5) bekezdésének és XIII. cikk (1) bekezdésének sérelme miatt. Tekintettel arra, hogy az indítványozó ezen kérelme egy teljesen új jogszabály ellen irányul részben új alkotmányos indokolás alapján, az Alkotmánybíróság az Abtv. 58. § (3) bekezdése és az Ügyrend 32. § (2) bekezdése alapján elrendelte, hogy e kérdés elkülönülve kerüljön érdemi vizsgálatra és elbírálásra.

[7] 4. A 2012. augusztus 1-jén hatályba lépett Kamarai törvény új agrárkamarai rendszer alapjait tette le. Átmeneti rendelkezései között (különösen 45-46. §) rögzítette, hogy a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) megalakulásával egyidejűleg általános jogutódlással beolvadnak az agrárkamarába. A Magyar Agrárkamarának, illetve a területi agrárkamaráknak jogszabályokban meghatározott feladatait és szerződésben vállalt kötelezettségeit az agrárkamara létrejöttétől az agrárkamara látja el.

A Kamarai törvény 46. § (1) bekezdése értelmében a törvény hatályba lépésétől számított harminc napon belül a miniszter kinevezi az agrárkamara a húsz fős átmeneti elnökségének tagjait, illetve az átmeneti elnököt (együtt: átmeneti elnökség). A (4) bekezdés értelmében pedig az átmeneti elnökség a kinevezést követő 30 napon belül köteles elfogadni ideiglenes ügyrendjét. Az elnökségi tagok kinevezése és az ideiglenes ügyrend elfogadása között az agrárkamara vezetését a kamarai biztos látja el. Az ideiglenes ügyrend elfogadásával egyidejűleg azonban a kamarai biztos jogköre megszűnik, feladatait az átmeneti elnök veszi át. Ezzel összhangban a Kamarai törvény 54. § (2) bekezdése úgy szólt, hogy az ideiglenes ügyrend elfogadása napján az Agrtv. hatályát veszti.

[8] Az Országgyűlés a Kamarai törvényt is módosította a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiak -ban: Módtv2.). A Módtv2. 26. § (2) bekezdése és 28. § (1) bekezdése alapján az Agrtv. 2012. szeptember 19-én hatályát vesztette. Emellett a Módtv2. több vonatkozásban módosította a Kamarai törvény fent említett, a kamarai biztost is érintő rendelkezéseit. E módosításokból az vezethető le, hogy a kamarai biztos megbízatása és jogköre megszűnt, általa végzett tevékenységről a miniszter és az átmeneti elnökség részére be kell számolnia.

[9] Alkotmányjogi panasz eljárásban a támadott jogszabály hatályvesztése - szemben az elvont normakontroll eljárással - nem vezet szükségképpen az eljárás megszüntetéséhez. Előfordulhat azonban, hogy az ügy a jogszabály hatályon kívül helyezése miatt - figyelemmel a vizsgált rendelkezések és a panasz tartalmára - nyilvánvalóan okafogyottá (Abtv. 59. §) válik, s ezért az eljárást az Alkotmánybíróság megszüntetheti.

[10] Jelen esetben az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy a kamarai biztos jogállását meghatározó szabályok alkalmazása időben eleve az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételeit meghatározó törvény alapján megalakuló országos kamara elnökének megválasztását követő nyolcadik napig tartott volna. Ezt az időt az új Kamarai törvény ugyan módosította az ideiglenes ügyrend elfogadására, de egyúttal maga is rendelkezett a kamarai biztos jogköreinek megszüntetéséről. Mivel a kifogásolt rendelkezések kifejezetten a kamarai biztos kinevezéséről, jogosultságainak köréről, illetve megbízatásának időtartamáról rendelkeztek, s a Kamarai törvény előírásai folytán attól a naptól kezdve, amikor az Agrtv. hatályát vesztette, a kamarai biztos sem járhat el, feladatait pedig a Kamarai törvényben meghatározottak szerint az átmeneti elnök vette át, illetve meg is szűntek, a támadott szabályokat konkrét esetben már nem kell alkalmazni. Az Abtv. 41. § (3) bekezdése értelmében hatályon kívül jogszabály alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság akkor állapíthatja meg, ha a jogszabályt konkrét esetben még alkalmazni kellene. Ha az említett feltétel hiányában nem állapítható meg az alaptörvény-ellenesség, akkor az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot sem folytatja le.

[11] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást az Abtv. 59. §-a és az Ügyrend 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján megszüntette.

Budapest, 2012. október 29.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2396/2012.