2012. évi CXXVI. törvény

a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról[1]

Az Országgyűlés az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének képviselete érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §[2] E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó szervezetre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara) terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában

a)[3] gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező

aa)[4] mezőgazdasági őstermelő (a továbbiakban: őstermelő),

ab) az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá

ac) az aa) és ab) pont szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy;

b)[5] gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képvi-selettel vagy fiókteleppel rendelkező

ba)[6] az 1. vagy a 2. mellékletben szereplő agrárgazdasági tevékenységet fő-, illetve melléktevékenységként folytató,

bb)[7] a ba) pont szerinti feltételek hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és a 3. mellékletben szereplő agrárgazdasági tevékenységet folytató

bc) a ba) és bb) pont szerinti feltételek hiányában mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott,

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti gazdálkodó szervezet, kivéve az egyéni vállalkozót;[8]

c)[9]

d)[10] agrárgazdasági tevékenység: az 1-3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek;

e) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara;

f)[11] közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó;

g) szakmai kamara: meghatározott szakmát gyakorló személyek törvény által létrehozott köztestülete;

h) ÖVTJ: az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott tevékenységek jegyzéke;

i) TEÁOR: a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek felel meg.

j)[12]

2/A. §[13] (1)[14] E törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenység folytatásának kell tekinteni, ha az 1-3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szervnek, vagy a cégbíróságnak az érintett személyről vezetett nyilvántartásában szerepelnek.

(2)[15] Amennyiben a tevékenység folytatásának feltétele az 1-3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységeknek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való bejelentése, úgy a tevékenység folytatása kezdőnapjának a bejelentés napja minősül.

(3)[16] E törvény alkalmazásában az 1-3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek folytatása megszűnésének minősül, ha az érintett tevékenységet a közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szerv által az érintett személyről vezetett nyilvántartásból törlik vagy onnan kivezetésre kerül. Ebben az esetben az érintett tevékenység folytatása megszűnése időpontjának a nyilvántartásból való törlés vagy kivezetés hatályának időpontját kell tekinteni, amely azonban nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gazdálkodó szervezet vagy az egyéni vállalkozó a törlés iránti kérelmét benyújtotta.

(4)[17] Amennyiben az 1-3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenység folytatásának feltétele a tevékenység az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való bejelentése, a tevékenység folytatása megszűnésének az a nap minősül, amikor az érintett személy a tevékenység folytatásának megszüntetését az érintett közigazgatási szerv felé bejelenti.

II. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA

Általános szabályok

3. § (1) Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők e törvény által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestülete.

(2) Az agrárkamara önkormányzati és közfeladatait e törvényben, az alapszabályban, valamint a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározottak szerint

a) testületi szervei,

b) tisztségviselői és

c) ügyintéző szervezete útján látja el.

(3) Az agrárkamara - külön törvény rendelkezései szerint - jogosult kezdeményezni közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

4. § Az agrárkamarát a Fővárosi Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései szerint veszi nyilvántartásba. Az agrárkamara megszűnésére és a megszűnő agrárkamara bírósági nyilvántartásból való törlésének kezdeményezésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA TAGSÁGA

A kamarai tagsági viszony keletkezése

5. §[18] (1) Kamarai tagság e törvény alapján:

a)[19] mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartásba vétellel

b)[20] egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdő napjával;

c)[21] a 2. § b) pont ba) alpont szerint újonnan alapított gazdálkodó szervezet esetén a szervezet bírósági bejegyzésével, működő jogalany bármely tevékenységének a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységre történő kiterjesztése esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdőnapjával;

d)[22] a 2. § b) pont bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet esetén a 3. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenység folytatása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vétel együttes fennállásának napján;

e) az a)-d) pontban foglaltak szerinti feltételek hiányában földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétellel; valamint

f) az e törvényben szabályozott egyéb feltétel bekövetkezésével

keletkezik.

(2)[23] Az (1) bekezdés a) pontja az őstermelők családi gazdaságában tag mezőgazdasági őstermelő esetében akkor keletkeztet kamarai tagságot, ha a mezőgazdasági őstermelő az őstermelők családi gazdaságának képviselőjeként van bejegyezve.

(3)[24]

(4)[25] Az azonos időpontban az (1) bekezdés a) és b) pontjának is megfelelő gazda esetében egy agrárkamarai tagsági jogviszony keletkezik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a gazda azonos tárgyéven belül szünteti meg egyéni vállalkozói tevékenységét, de őstermelőként nyilvántartásba veszik, őstermelői jogviszonyát megszünteti és egyéni vállalkozói tevékenység végzését jelenti be, vagy egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítja át.

(5)[26] Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltelése alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony is szünetel, kivéve, ha a kamarai tagsági viszony a mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartás miatt egyébként fennáll, illetve földművesként történő nyilvántartottság esetén.

(6) Ha az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek.

(7) Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (6) bekezdés alapján bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre.

(8) Az agrárkamara a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személyek vagy szervezetek számára az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet.

(9) Nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet tagja

a) a Magyar Állatorvosi Kamarának,

b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának,

c) a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezet országos vagy területi szervének, vagy

d) valamelyik hegyközségnek,

feltéve, ha az érintett személy vagy szervezet - ide nem értve az (1) bekezdés e) pontja szerinti személyt - a (10) bekezdésben foglaltakra figyelemmel meghatározott tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

(10)[27] A (9) bekezdésben felsoroltak szerinti szervezet a kamara megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az 1-3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek közül mely tevékenység tekinthető szervezetük vonatkozásában a törvény alapján kötelező tagságot megalapozó tevékenységnek.

(11) A (9) bekezdésben említett gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek a tárgyév azon időszakára vonatkozóan keletkezik agrárkamarai tagsága, amikor nem tagja a (9) bekezdésben meghatározott szervezeteknek, és az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. E rendelkezés alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a (9) bekezdésben meghatározott szervezetben való tagság keletkezésére vonatkozó jogszabályban foglaltakra is.

(12) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pont b) alpontja alapján földművesként nyilvántartásba vett személynek erre vonatkozó nyilatkozata alapján nem keletkezik agrárkamarai tagsága a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet agrárkamarai tagságának tartama alatt, feltéve ha ezen időtartam alatt a legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

(13) Amennyiben

a) a (9) bekezdésben foglaltak alapján érintett személy,

b) a nyilvántartásba vett szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadó,

c) közösségi-, illetve nemzeti forrásból finanszírozott agrár-, vidékfejlesztési-, illetve halászati támogatást igénybe vevő szervezet vagy személy, valamint

d) az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy

az alapszabályban meghatározottak szerint önkéntesen vállal kamarai tagságot, ugyanazok a jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, mint akiknek kamarai tagsági viszonya a törvény alapján keletkezett.

(13a)[28] Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az e törvény alapján keletkezett agrárkamarai tagság ideje alatt szünetel. Az e törvény alapján keletkezett agrárkamarai tagság szünetelésének ideje alatt az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság nem szünetel.

(14)[29] Amennyiben az érintett személynek a kamarai tagság adott jogcímen történő megszűnését követő napon más jogcímen kamarai tagsága keletkezik, agrárkamarai tagságát folyamatosnak kell tekinteni.

(15)[30] A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet esetén, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben a gazdálkodó szervezet számára kiadott FELIR azonosító felfüggesztésének időtartama alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony szünetel, kivéve, ha az érintett gazdálkodó szervezet mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott.

(16)[31] A 3. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységek esetében, tekintettel arra, hogy azok keretében nem kizárólagosan agrárgazdasági tevékenység folytatható, az agrárkamara vélelmezi az agrárgazdasági tevékenység folytatását. A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet nyilatkozatával megdöntheti a vélelmet, ha a 3. mellélet szerinti agrárgazdasági tevékenységi körön kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytatott, nem folytat, illetve a jövőben sem kíván folytatni. Ha a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet úgy nyilatkozik, hogy a jövőben sem kíván folytatni agrárgazdasági tevékenységet, a gazdálkodó szervezet köteles a nyilatkozata tekintetében beállt változást a változástól számított 30 napon belül bejelenteni az agrárkamara részére.

Az agrárkamarai tagság megszűnése

6. §[32] (1)[33] Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha

a) az őstermelő:

aa) meghal,

ab)[34] az őstermelői nyilvántartásból törlésre kerül,

ac)[35] az őstermelők családi gazdaságának nem a képviselőjeként bejegyezett tagjává válik;

b) az egyéni vállalkozó:

ba) meghal,

bb) az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti,

bc)[36] az egyéni vállalkozók nyilvántartásából törlésre kerül;

c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyt a földművesekről vezetett nyilvántartásból törlik;

d) a gazdálkodó szervezet:

da) jogutód nélkül megszűnik,

db)[37] a 2. § b) pont ba) alpontja szerinti esetben az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó valamennyi tevékenységét megszünteti,

dc)[38] a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből kivezetésre kerül, illetve valamennyi 3. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenység folytatását megszünteti,

dd) a db) és a dc) alpont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból való törléssel.

(2)[39]

(3)[40] Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével - a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az agrárkamara a volt agrárkamarai tagot törli a tagjegyzékből. Az agrárkamara a tagjegyzékből törölt adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, az agrárkamarai tagsággal összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az agrárkamarai tagság megszűnésétől számított tíz évig kezeli.

(4)[41] Az őstermelői nyilvántartásban szereplő, egyéni vállalkozói tevékenységet folytató agrárkamarai tag tagsági viszonya akkor szűnik meg, ha a tagsági viszony megszűnésének mind az őstermelőkre, mind az egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételei együttesen fennállnak, kivéve, ha az e törvényben szabályozott egyéb feltétel alapján agrárkamarai tagsága keletkezik vagy fennáll.

(5) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában meghatározottak szerint szűnik meg.

(6) Ha az agrárkamara tagja számára az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagságot - tevékenység végzésének feltételeként - törvény kötelezővé teszi, az agrárkamarai tagság - a tagnak az agrárkamara irányába tett ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozata hiányában - az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagsági jogviszonya létrejöttének napjával - figyelemmel az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagság keletkezésének a vonatkozó jogszabályban rögzített szabályaira - megszűnik, ha e szervezeti tagságával összefüggő tevékenységén kívül a 2/A. §-ban foglaltak szerint más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

Az agrárkamara tagjegyzéke

7. §[42] (1) A kamara a törvényben, az alapszabályban, valamint az adatszolgáltatási szabályzatban meghatározottak szerint

a) a tagjairól tagjegyzéket, valamint

b) a tagok által végzett agrárgazdasági tevékenységről gazdaságszerkezeti

nyilvántartást vezet.

(2)[43] A tagjegyzék tartalmazza:

a) gazda esetében

aa) a nevét,

ab) a lakcímét,

ac) az értesítési címét,

ad)[44] az elektronikus levelezési címét, telefonszámát,

ae) a születési helyét és idejét,

af) az anyja nevét,

ag) az adóazonosító jelét, adószámát,

ah) az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdetét és végét,

ai)[45] az őstermelői igazolványa számát, az őstermelői nyilvántartásban azonosítására szolgáló számát, azok hatályossági és érvényességi időtartamát, a nyilvántartásba vétel kezdetét és végét, valamint a biztosítási jogviszonyára vonatkozó adatát;

aj)[46] az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződés számát,

ak)[47] az őstermelők családi gazdaságában szereplő tagok aa), ab), ac), ae), af), ag), al), ar) alpontok szerinti adatait,

al) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

am) az agrárkamarai nyilvántartási számát,

an) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,

ao) a bankszámlaszámát,

ap) a tagsági viszony kezdetét,

aq) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott FELIR-azonosítót,

ar) a személyi azonosítóját,

as) a kamarai igazolvány számát, érvényességének kezdetét és végét;

b) gazdálkodó szervezet esetében:

ba) a cégnevét,

bb)[48] a székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát, cégkapu azonosítóját,

bc) a cégjegyzékszámát, a nem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartozása esetében - a gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számát, a nyilvántartás megnevezésével,

bd) az adószámát,

be)[49] a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét, elérhetőségeit, egyéb, a nyilvános cégnyilvántartásban szereplő adatait, és - önkéntes adatszolgáltatás alapján, a gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén - a kamarai kapcsolattartásra jogosult személy nevét és elérhetőségeit,

bf) a statisztikai azonosítóját,

bg) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

bh) az agrárkamarai nyilvántartási számát,

bi)[50] az általa folytatott tevékenységek körét,

bj) a bankszámlaszámát,

bk) a tagsági viszony kezdetét,

bl)[51] az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott FELIR-azonosítót és annak állapotát,

bm) az értesítési címét,

bn) a kamarai igazolvány számát, érvényességének kezdetét és végét;

bo)[52] a családi mezőgazdasági társasági minősítést.

c) természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag a) pontban rögzített adatait;

d)[53] nem természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag b) pontban rögzített adatait;

e) a kamarai tag önkéntes adatszolgáltatása alapján nyújtott adatait;

f) a kamarai tagra vonatkozóan a 10. § (3) bekezdés szerinti kizárásra vonatkozó adatot.

(3)[54] A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag által

a)[55] használt földterületre vonatkozó adatokat;

b) folytatott agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételének adatait;

c) igénybe vett agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatási jogcímeket, a támogatás alapjául szolgáló mértéket, a támogatáshoz kapcsolódó térinformatikai és az azzal összefüggő adatokat, a támogatás összegét, valamint a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokat;

d) az agrárgazdasági tevékenysége folytatásához használt épületekre és építményekre, valamint

e) az a)-d) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó kapacitására vonatkozó adatokat.

(4)[56] Az agrárkamara a tagjegyzékben, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő, tagra vonatkozó adatokat kezeli.

(5)[57] A tag a (2) bekezdés szerinti adatokról - a (2) bekezdés a) pont am) és ap) alpontja, valamint a b) pont bh) és bk) alpontja kivételével - a tagsági viszony létrejöttét - változás esetén a változást - követő harminc napon belül köteles nyilatkozni.

(6)[58] Az agrárkamara a (2) bekezdés aa)-ah) pontjaiban meghatározott adatokat az élelmiszerlánc felügyeleti szerv részére annak kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen, évente legkésőbb április 15-ig átadja. Az agrárkamara a Központi Statisztikai Hivatal számára statisztikai célból a (2) bekezdésében foglalt tagjegy-zékéhez hozzáférést biztosít, vagy kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon adatot ad át.

(7)[59] A tag által a (3) bekezdésben foglaltak szerint szolgáltatandó adatok körét - a tevékenység jellegétől függően - az országos küldöttgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási szabályzat határozza meg.

7/A. §[60] (1) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona, azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető, továbbá a kamarának az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési joga, valamint ezen adatoknak a kamara részére elektronikus úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére megállapodás nem köthető.

(2)[61]

(3)[62]

(4) A kamara az általa kezelt adatokat kizárólag

a) a tagjegyzékben szereplő adatok naprakész vezetéséhez,

b) a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez,

c) a gazdaságszerkezeti nyilvántartás összeállításához és folyamatos vezetéséhez,

d) jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátásához, valamint

e) az (5) bekezdésben foglaltak szerinti célokra

használhatja fel.

(5) A kamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon:

a) piac- és termelésszervezési célokra,

b) statisztikai célokra,

c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele, valamint

d) gazdasági program megalkotásával összefüggő tevékenysége során

használhatja fel.

(6) A gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok és az etikai eljárás során megszerzett adatok - a törvény szerinti nyilvános adatok kivételével - üzleti titoknak minősülnek.

(7) Az adatkezelés során a kamarának biztosítania kell, hogy az adatokat illetéktelen személy ne ismerhesse meg, azokat a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározottól eltérő célra ne használják fel.

(8)[63] A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy - a tagra vonatkozó adatok tekintetében - csak

a) az érintett tag hozzájárulásával,

b) közérdekű feladat ellátása érdekében,

c) közhatalom gyakorlása körében, vagy

d) törvényi felhatalmazás alapján

tekinthet be a tagjegyzékbe, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba.

7/B. §[64] (1) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonságának, a gazdaság fejlesztésének előmozdítása, valamint az etikus üzleti magatartás vizsgálata érdekében a gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységére jellemző, nyilvánosan elérhető nyilvántartásból származó információkat tartalmazó adatbázist működtethet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis tartalmazza, hogy:

a) a gazdálkodó szervezet

aa) köztartozásmentes adózónak minősül-e,

ab) kiemelt adózónak minősül-e,

ac) minősített ajánlattevőnek minősül-e,

ad) a békéltető testületi eljárásra és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatra vonatkozóan általános alávetési nyilatkozatot tett-e,

ae) a fogyasztóvédelmi hatóság pozitív listának minősülő nyilvántartásában szerepel-e;

b) a gazdálkodó szervezet

ba) csődeljárás, felszámolás eljárás, végelszámolás alatt áll-e, továbbá annak kezdő időpontját és befejezését,

bb) ellen végrehajtási eljárás folyamatban van-e, továbbá a végrehajtás elrendelését és megszüntetését;

c) a gazdálkodó szervezet

ca) az adószám alkalmazásának felfüggesztése hatálya alatt áll-e,

cb) adószámát az állami adóhatóság törölte,

cc) terhére az állami adhatóság az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg,

cd) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot meghaladja;

d) a gazdálkodó szervezetet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerősen eltiltotta;

e) a gazdálkodó szervezettel szemben jogerősen megállapították a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését;

f)[65] a gazdálkodó szervezetet véglegessé vált határozattal jelentős összegre elmarasztalták

fa) versenyfelügyeleti eljárásban,

fb) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában;

g) a gazdálkodó szervezet a békéltető testület eljárásában a tanács ajánlásának nem tett eleget.

(3) Az adatbázis tartalmazza a gazdálkodó szervezet nettó árbevételére vonatkozó, valamint a gazdasági teljesítményét jellemző egyéb, nyilvánosan elérhető adatokat.

(4) A (2) bekezdés f) pontja alkalmazásában jelentős összegűnek tekintendő bírság mértékét az agrárkamara és az érintett hatóságok közötti, az agrárkamara honlapján is közzétett megállapodás tartalmazza.

(5) Az adatbázisban szereplő adatok valóságtartalmával összefüggő, az agrárkamara előtt benyújtott kifogás elbírálására az a hatóság köteles amely e § szerinti adatokat szolgáltatta. Ebben az esetben az adatbázisban fel kell tüntetni, hogy az adat, tény valóságtartalmával összefüggésben az érintett gazdálkodó szervezet kifogást emelt. Az érintett hatóság a kifogással kapcsolatos döntését a kifogást tevővel, és az agrárkamarával egyidejűleg közli. Az agrárkamara az érintett szerv döntésének megfelelően módosítja az adatbázist, továbbá törli a kifogás tényére vonatkozó bejegyzést.

(6) Az adatátadás végrehajtásával kapcsolatos részletes feltételeket az agrárkamara és az adatszolgáltató közötti megállapodás tartalmazza.

8. §[66] (1) Az ingatlanügyi hatóság a tárgyév július 31. napjáig köteles szolgáltatni a kamara részére a kamara tagjának használatában a tárgyév június 9. napján álló összes földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat.

(2)[67] Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére

a) a tárgyévben adóbevallást készítő őstermelő nevéről, adóazonosító jeléről, őstermelői tevékenységéből származó bevételéről, valamint arról, hogy őstermelőként rendelkezik-e biztosítási jogviszonnyal,

b) a bevallásában az 1. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet feltüntető egyéni vállalkozó, egyéni cég nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a vállalkozói tevékenységből származó tárgyévi, a kapott támogatást nem tartalmazó bevételéről,

c) a bevallásában a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag esetében a tárgyévi nettó árbevételéről, ennek hiányában a tárgyévi bevétel rendelkezésre álló adatairól,

d) a mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vett jogalany tárgyévi nettó árbevételéről, ennek hiányában a tárgyévi bevétel rendelkezésre álló adatairól.

e)[68] amennyiben rendelkezésre áll az a)-d) pontban foglalt személyek vonatkozásában - a 11. §-ban foglaltak céljából - az alábbi adatokról

ea) a tárgyévben megfizetendő és vissza nem térített, illetve meg nem térülő, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány után fizetendő jövedéki adó - lehetőség szerint összesített - összegéről,

eb) a tárgyévben fizetendő népegészségügyi termékadó összegéről,

f)[69] amennyiben rendelkezésre áll az a)-b) pontban foglalt személyek vonatkozásában - a 11. §-ban foglaltak céljából - a tárgyévben a támogatási szerv által folyósított támogatások összegéről.

(2a)[70] Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a tárgyévben elhunyt őstermelő, az agrárkamarai tag egyéni vállalkozó adóazonosító jeléről és adószámáról, valamint megszűnt agrárkamarai tag egyéni cég nevéről és adószámáról. Az állami adóhatóságnak az e bekezdés szerint nyújtott adatokat úgy kell átadnia, hogy az agrárkamara számára megállapítható legyen az elhunyt őstermelő, egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég tagja elhalálozásának időpontja.

(2b)[71] Az állami adóhatóság a Ctv. 24. § (4a) bekezdése szerinti értesülésével és a Ctv. 24. § (4b) bekezdése szerinti értesítésével egyidejűleg értesíti az agrárkamarát a cég agrárgazdasági tevékenységnek minősülő fő- és további tevékenységi köreiről és az azokat érintő változásokról. Az értesítésben az adóhatóság megjelöli a tevékenységi kör megváltozására vonatkozó bejelentés megtételének napját.

(2c)[72] Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárkamara számára az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerhez folyamatos hozzáférést biztosít.

(2d)[73] A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult szerv az adat keletkezésével, illetve a változás átvezetésével egyidejűleg köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére

a) a földműves

aa) természetes személyazonosító adatairól,

ab) lakcíméről,

ac) személyi azonosítójáról,

b) a mezőgazdasági termelőszervezet

ba) megnevezéséről,

bb) - a Ctv. hatálya alá tartozása esetében - cégjegyzékszámáról, - a nem a Ctv. hatálya alá tartozása esetében - a mezőgazdasági termelőszervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számáról a nyilvántartás megnevezésével,

bc) székhelyéről (telephelyéről, fióktelepéről).

(2e)[74] Az agrárkamara a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103. §-ában meghatározott feladatának ellátása érdekében az ingatlan-nyilvántartásból adatszolgáltatást vagy lekérdezést igényelhet a tulajdonos valamennyi ingatlanáról, ideértve a tulajdonosok jegyzékéből (névmutatóból) történő igénylést is.

(2f)[75] Az agrárkamara jogosult - a megjelölt kötelező adatszolgáltatási időponton kívül is - újabb adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól a (2)-(2a) bekezdésekben foglalt adatokra.

(3)[76] A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa kezelt adatok közül a tárgyévet követő év június 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a tárgyévben a központi költségvetésből, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA), továbbá az Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) - ideértve ezen pénzügyi alapok helyébe lépő közösségi pénzügyi forrásokat is - finanszírozott támogatásban részesülő kamarai tagra vonatkozóan a következő adattartalommal:

a) ügyfélazonosító száma;

b) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye;

c) támogatási jogcíme;

d) a jóváhagyott támogatási összege;

e) az EMGA-ból finanszírozott intézkedések esetében továbbá

ea) a támogatás alapjául szolgáló területek vonatkozásában a blokkhoz legközelebb fekvő település neve, a parcella sorszáma, a hasznosítás típusa, a hasznosítás típusához tartozó terület mérete hektárban,

eb) a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám,

ec) a támogatás alapjául szolgáló jogosultság típusa és mértéke;

f) az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetében továbbá a beruházás megvalósulási helyének települése;

g) adóazonosító jele, adószáma.

(3a)[77] A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa kezelt adatok közül havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a kamara közreműködésével - ideértve a jogszabályban meghatározott kamarai meghatalmazott útján - benyújtott agrártámogatásokra vonatkozó következő adatokról:

a) a kérelmező ügyfélazonosító száma,

b) a kérelmező adóazonosító jele, adószáma,

c) a kérelmező neve,

d) a kérelmező lakóhelye, székhelye, telephelye,

e) a kérelem jogcíme,

f) a kérelmet benyújtó kamarai alkalmazott ügyfélazonosító száma,

g) a kérelem benyújtásának időpontja.

(4)[78] Az 5. § (9) bekezdése szerinti szervezetek az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az állami és önkormányzati adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, az agrárkár-enyhítési szerv, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a kereskedelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a polgárok személyi, lakcím- és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartások vezetéséhez szükséges, az e törvényben meghatározott adatokat, továbbá az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat átadja az agrárkamara számára.

(4a)[79] A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartás vezetéséhez és az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat tovább feldolgozásra alkalmas módon, elektronikus úton, díj- és térítésmentesen - a cégnyilvántartás elektronikus hálózata használatával az átadónál felmerülő költség megtérítésével - és a szükséges időben átadja az agrárkamara számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat közti megállapodásban kell meghatározni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást díj- és térítésmentesen, tovább-feldolgozásra alkalmas módon elektronikusan kell végrehajtani.

(6) Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és az (1)-(4) bekezdés szerinti adatszolgáltató közti megállapodásban kell meghatározni.

(7)[80] A kamarai tagot nyilvántartó bíróság - ide nem értve a cégbíróságot - az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartás vezetése és az agrárkamarai közfeladatok ellátása érdekében a kamarai tagra vonatkozó, az e törvényben meghatározottak szerinti, és a bíróság nyilvántartásában szereplő nyilvános adatokat továbbfeldolgozásra alkalmas módon, elektronikus úton, díj- és térítésmentesen átadja az agrárkamara számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és a kamarai tagot nyilvántartó bíróság közti megállapodásban kell meghatározni.

(8)[81] A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv az agrárkamara megkeresésére annak jogszabályban rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, továbbá - ha a természetes személy a digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

Az agrárkamara tagjainak jogai és kötelességei

9. § (1) Az agrárkamara tagjának joga, hogy

a)[82] részt vegyen a vármegyei küldöttek megválasztásában, e törvényben foglaltak és e törvény felhatalmazása alapján megalkotott szabályok szerint,

b) küldöttnek vagy a testületi szervek tagjának válasszák,

c) a küldöttgyűlésben vagy a testületi szervekben tisztséget viseljen,

d)[83] az agrárkamara tisztségviselőitől a feladatkörükbe tartozó kérdésben tájékoztatást kérjen,

e) bármely agrárkamarai ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen,

f) az agrárkamara által szervezett rendezvényen az alapszabályban meghatározottak szerint részt vegyen,

g) az agrárkamara által nyújtott alapszolgáltatásokat térítésmentesen, valamint egyéb szolgáltatásokat térítés ellenében igénybe vegyen.

(2)[84] Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogokat - amennyiben az alapszabály másképp nem rendelkezik - a gazda közvetlenül, a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője útján gyakorolhatja.

(3) A pártoló vagy tiszteletbeli tag jogosult

a)[85]

b) igénybe venni az agrárkamara által nyújtott - az alapszabály által meghatározott körű - szolgáltatásokat.

(4) A jogok gyakorlása során valamennyi tagot azonos szavazati jog illet meg.

(5) A tagok között a tagsági jogok gyakorlása során megkülönböztetés nem tehető.

10. § (1)[86] Az agrárkamara tagja köteles

a) az alapszabályban és az agrárkamara más szabályzatában a tagra előírt rendelkezéseket megtartani,

b) az agrárkamara tagnyilvántartásába a tagsága keletkezésével egyidejűleg bejelentkezni,

c) az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni,

d) a statisztikáról szóló törvény vagy az agrárkamara adatszolgáltatási szabályzata szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez adatokat szolgáltatni,

e) a tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a kamarai igazolványát.

(2) A pártoló vagy tiszteletbeli tag köteles

a) az agrárkamara által megállapított pártolói vagy tiszteletbeli tagdíjat megfizetni,

b) megtartani az alapszabály és más kamarai szabályzatok rá vonatkozó előírásait,

c) a pártoló vagy tiszteletbeli tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a pártolói vagy tiszteletbeli kamarai tagsági igazolványát.

(3)[87] Amennyiben a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban meghatározottak szerinti testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb három évig a tag által igénybe vehető kamarai szolgáltatások, vagy azok meghatározott körének igénybevételéből kizárható.

(4) A döntés meghozatalánál és a jogkövetkezmény alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a kötelességszegés súlyára, a tag gazdasági helyzetére és az ügy összes körülményére. Az agrárkamara elnöke a tag kérelme alapján, a tag gazdasági helyzetére figyelemmel a határozat végrehajtása alól egy alkalommal felmentést adhat.

11. § (1)[88] Az éves tagdíj mértékét, fizetésének módját és feltételeit az alapszabály határozza meg. Az alapszabály a tagdíjfizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket állapíthat meg.

(2)[89] A meg nem fizetett kamarai tagdíj, pótlék, valamint a nyilvántartásba-vételi díj köztartozás, amelyet meg nem fizetésük esetén az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(3)[90] Az 5. § (4) bekezdése szerinti esetben a tagdíjfizetés alapja a tag őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenységéből származó nettó árbevételeinek egybeszámított összege.

(4)[91] Őstermelők családi gazdaságának képviselője esetében a tagdíjfizetés alapja a képviselt őstermelők családi gazdasága tagjainak mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó nettó árbevételeik egybeszámított összege. Az egybeszámítás módját, idejét, egyéb részletszabályait az agrárkamara alapszabályában kell meghatározni.

IV. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA FELADATAI

12. § (1)[92] Az agrárkamara szolgáltatási és igazgatási jellegű közfeladatokat lát el.

(2)[93] Az agrárkamara részére közfeladat abban az esetben állapítható meg, ha a közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosított.

(2a)[94] Az agrárkamara törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerinti egyes közfeladatai ellátásának részletes feltételeiről a Kormány által kijelölt szervvel megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell az agrárkamara által ellátandó közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátás jogalapját, valamint a költségvetési támogatásnak az elvégzendő feladatokkal arányban álló összegét. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az agrárkamara külön megállapodás alapján, díjazás ellenében lát el egyes feladatokat.

(3) Az agrárkamarát az általa ellátott közfeladat ellátásáért támogatás vagy díjazás illeti meg.

(3a)[95] Az agrárkamara által ellátott közfeladat finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő, az e törvényben foglaltaknak megfelelő biztosításával valósul meg. A pénzügyi fedezetet elsődlegesen az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, ennek hiánya esetén - ha a közfeladat jellege alapján egyébként igazgatási szolgáltatási díj állapítható meg - az agrárkamara részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjból kell biztosítani. Az agrárkamara által ellátandó közfeladat költségvetési támogatással, vagy igazgatási szolgáltatási díjjal, továbbá közfeladat vonatkozásában költségvetési szerv és az agrárkamara között létrejött szerződés alapján az agrárkamara számára járó díjjal nem fedezett részének finanszírozásáról való döntés az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(4)[96] Az agrárkamara a jogszabályban meghatározottak, valamint a mezőgazdasági támogatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint átruházott illetve, együttműködői feladatokat lát el.

(5)[97] Az agrárkamara a földről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő megállapítására irányuló eljárásban.

(6)[98] Az agrárkamara a mezőgazdasági igazgatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint közreműködik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmához kapcsolódó hatósági ellenőrzések lefolytatásában.

13. §[99] Az agrárkamara közfeladatai ellátása érdekében a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak és az agrárkamara alapszabályában rögzített adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tagjairól adatokat gyűjt, valamint azokat kezeli, összesíti és nyilvántartja. Az adatszolgáltatás körét az országos küldöttgyűlés tagjai kétharmadának szavazatával állapítja meg.

13/A. §[100] (1) Az agrárkamarát az ügyfél jogállása illeti meg azon közigazgatási hatósági ügyekben és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban, amelyekben nem közigazgatási hatóságként jogszabály által meghatározott feladatot lát el.

(2)[101] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény alapján a helyi földbizottság feladatkörében eljáró agrárkamarát a helyi földbizottság állásfoglalása ellen előterjesztett kifogás elbírálására irányuló eljárásban - ideértve a jogorvoslati eljárásokat is - az ügyfél jogállása, továbbá a kifogás elbírálásáról szóló döntés elleni közigazgatási per vonatkozásában keresetindítási jog illeti meg.

(3)[102] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti helyi földbizottság feladatkörében az agrárkamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szerve alatt az agrárkamara föld fekvése szerinti vármegyei elnökségét kell érteni.

1. Az agrárkamara igazgatási jellegű közfeladatai

14. § (1) Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében

a) részt vesz az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében és közreműködik az agrár-vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában és végrehajtásában;

b)[103] az agrárkamara tagjairól egységes nyilvántartási rendszert alakít ki és működtet;

c) előmozdítja az agrárkamarai tagok gazdasági tevékenysége infrastruktúrájának fejlődését;

d) részt vesz az agrár- és élelmiszergazdasági, a környezet- és tájgazdálkodási, valamint a területi gazdaságfejlesztési programok kialakításában, végrehajtásában;

e)[104] elemzéseket végez, javaslatokat fogalmaz meg a vidéki életminőség javításának, a vidéki népesség foglalkoztatásának és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében, illetve támogatja és előmozdítja azokat a programokat, törekvéseket, amelyek a vidéki életminőség javítását, a vidéki népesség foglalkoztatását és a helyi termékek piacra jutását elősegítik;

f)[105] támogatja és előmozdítja az agrárágazat technológiai fejlődésével összefüggő törekvéseket és az ezzel összefüggő innovációs, illetve kutatási és fejlesztési tevékenységeket, továbbá részt vesz a tevékenységek megvalósításában.

(2) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében

a)[106] az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat;

b) figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését;

c) az agrárkamara etikai és fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárást folytat le a tagjával szemben;

d) külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít;

e) összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat;

f) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtet;

g) a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén indítványozhatja a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét;

h) határozatban figyelmezteti a tagok és a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, és ezzel a tagok és a velük gazdasági kapcsolatban levő más vállalkozások széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot.

i)[107] amennyiben az agrárkamara a kamarai tagot az etikai szabályzatban meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, erről a kamarai tag kérelmére nyilatkozik.

j)[108] agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart,

k)[109] megfelelő határidő biztosításával javaslatot tesz az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott, és a b) pontban foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmazó általános szerződési feltétel módosítására,

l)[110] a j) és k) pont szerinti eljárások eredménytelensége esetén agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól,

m)[111] agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltétellel kapcsolatos álláspontjáról az agrárkamara internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé.

(3)[112] A kamara az agrárgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából

a) véleményezi a tagok tevékenységét érintő kormányzati előterjesztések és jogszabályok tervezeteit;

b) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a tagokra vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati programoknak, intézkedéseknek az agrárgazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;

c) felkérés alapján részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában;

d) kidolgozza az agrárgazdasági kamara részére átadott közfeladatok ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot;

e) a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumok alapján javaslatot tesz az Európai Unióban egy adott kérdésben kialakítandó tagállami álláspontra;

f) a közös agrárpolitikával összefüggő kérdésekben érdekképviseleti és érdekegyeztetési feladatokat lát el;

g) kezdeményezi a tagok általános gazdasági érdekeit elősegítő jogszabály meghozatalát, illetve a tagok általános gazdasági érdekeivel összhangban nem levő jogszabály és egyéb intézkedés módosítását, hatályon kívül helyezését.

(4)[113] Az agrárkamara közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában, illetve részt vesz azok megvalósításában.

(5)[114] A taggal szemben az elismert szakmaközi szervezet írásbeli kezdeményezésére az etikai eljárást le kell folytatni. Az így kezdeményezett etikai eljárásban

a) a szakmaközi szervezetet nyilatkozat tételi, valamint a taggal szembeni intézkedési javaslat tételi jog illeti meg, továbbá

b) etikai intézkedésként a külön jogszabályban meghatározottak szerint termelési, feldolgozási, forgalmazási tevékenység korlátozásának érintett hatóság általi elrendelése is kezdeményezhető.

(6)[115] A kamarát a törvényben, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületetekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett közérdekű keresetindítási jog illeti meg.

(7)[116] Az agrárkamara külön jogszabályban meghatározott egyes igazgatási feladatait a falugazdász hálózat útján látja el.

(8)[117] A mezőgazdasági őstermelők és őstermelők családi gazdasága, valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatokat az agrárkamara látja el. Az agrárkamara jogosult ezen feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok kezelésére, valamint azoknak a tagjegyzékbe, illetve a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba történő átvételére és ezen nyilvántartásokban való kezelésére, továbbá az őstermelői nyilvántartásba vétel iránti kérelem előállításához a jogszabályban meghatározott őstermelői nyilvántartásban szereplő ügyféladatok és az ügyfélhez kapcsolódó igazolványadatok lekérdezésére.

(9)[118]

14/A. §[119] (1) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézés során.

(2) Ha a meghatalmazó nevében kamarai meghatalmazás alapján az agrárkamara jár el, a kamarai meghatalmazás rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek

a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalója és a természetes személy meghatalmazó ügyfélazonosítóját és születési idejét,

b) nem természetes személy meghatalmazó esetén annak ügyfélazonosítóját és adóazonosítóját,

c) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát.

(3) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása érdekében, a kamarai meghatalmazás megszűnésétől számított tíz évig

a) a kamarai meghatalmazást és a létrejöttéhez szükséges, jogszabályban meghatározott, a meghatalmazó beazonosítására és elérhetőségére vonatkozó személyes adatokat nyilvántartja és kezeli, továbbá

b) a kamarai meghatalmazás alapján végzett eljárás során keletkezett összes dokumentumot megőrzi.

(4) A kamarai meghatalmazás tárgyi hatálya az agrárkamara által meghatározott és honlapján közzétett azon agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésre terjedhet ki, amelyek vonatkozásában jogszabály vagy pályázati felhívás a kamarai meghatalmazással való eljárást nem zárja ki. A honlapon közzétett agrártámogatási listát az agrárkamara - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes tájékoztatását követően - legalább háromhavonta felülvizsgálja azzal, hogy annak módosítása nem érinti a hatályos kamarai meghatalmazás alapján folyamatban lévő ügyeket.

(5) A kamarai meghatalmazás alapján az agrárkamara kizárólag

a) a meghatalmazó erre irányuló kifejezett kezdeményezésére és a meghatalmazó által szolgáltatott adatok rögzítésével, a (4) bekezdés szerinti agrártámogatásokra vonatkozó kérelem, dokumentum elektronikus benyújtásáért, és

b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által az agrárkamara részére a kamarai meghatalmazásra tekintettel küldött, a meghatalmazót érintő iratok továbbításáért

felelős.

15. §[120] A tagok széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában az agrárpolitikáért, valamint a vidékfejlesztésért felelős miniszter és az agrárkamara elnöke szükség szerint, de legalább évente kétszer szakmai konzultációt tart.

15/A. §[121] Az agrárkamara a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton is kapcsolatot tarthat az agrárkamara által nyújtott tanácsadással érintett alanyok esetében. Az agrárkamara a tanácsadással kapcsolatos elektronikus dokumentumokat a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus kézbesítésre a Dáptv. 15. alcímében foglaltakat kell alkalmazni.

15/B. §[122] Az agrárkamara ellátja:

a)[123] az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentésével,

b)[124] az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetésével,

c)[125] az agrárgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának ellenőrzésével,

d) a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezésével, koordinálásával,

e)[126] az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységet segítő informatikai rendszer működtetésével,

f)[127] az Európai Unió tagállamainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel való kapcsolat létesítésével, fenntartásával, valamint a nemzetközi fórumokon a magyar agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadás képviseletével

g)[128] a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkárságának működtetésével

összefüggő feladatokat.

15/C. §[129] (1) Az agrárkamara mezőgazdasági igazgatási szervként ellátja

a) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. §-ában, 22. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat, valamint

b) a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat és a hegyközség által létrehozott hegyőrség megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás iránti kérelem elbírálásával összefüggő feladatokat.

(2)[130]

(3)[131]

2. Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai

16. § (1) Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében

a)[132] országos tanácsadói hálózatot működtet;

b)[133] tájékoztatást nyújt a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését;

c)[134] az országos szakmai gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatait, szervezi a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.

d)[135] országos jégkármegelőző rendszert működtet.

e)[136] ellátja az élelmiszerlánc-felügyeletért, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, a mezőgazdasági és az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésével összefüggő feladatokat;

f)[137] ellátja a Digitális Agrárakadémia működtetésével összefüggő feladatokat,

g)[138] ellátja a helyi földbizottsági feladatokat.

(2)[139] A kamara tagjai részére térítésmentes alapszolgáltatásként

a)[140] biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét;

b)[141] az alapszabályban rögzített feltételek szerint biztosítja az agrárkamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvételt;

c) általános növényvédelmi előrejelzést ad;

d) általános piaci információkat ad;

e) nyilvános adatbázisok alapján általános információt szolgáltat a piaci szereplők minősítéséről;

f) jogsegélyszolgálatot működtet;

g) általános gazdasági és szakmai tájékoztatókat tart.

(3)[142] Az agrárkamara alapszabálya meghatározza a tagok részére térítés ellenében nyújtandó, valamint e törvényben meghatározott szolgáltatásokat meghaladóan további térítésmentesen nyújtott szolgáltatások körét.

(4) Az agrárkamara feladatainak ellátása során - azok feladatkörét érintő ügyekben - köteles együttműködni a szakmaközi szervezetekkel, a Magyar Állatorvosi Kamarával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a Magyar Vadászkamarával, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, továbbá azok feladatkörét érintő szolgáltatási közfeladatait a bevonásukkal látja el.

(5)[143] A kamara a tagok bel-, illetve külpiaci tevékenységének előmozdítására közösségi marketing feladatokat lát el.

(6)[144] A kamara a Kormánnyal kötött megállapodásban foglaltak szerinti intézmények és az azok által ellátott egyes feladatok átvételére is alapozva tanácsadói hálózatot működtet. Az átvett intézményekhez és feladatokhoz tartozó költségvetési támogatás arányos része a kamarát illeti meg.

(7)[145] A kamara együttműködik a határon túli magyar gazdaszervezetekkel.

(8)[146] A kamara jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít.

(9)[147] Az agrárkamara részt vesz a közösségi forrásból is támogatott tanácsadási, tájékoztatási feladatok ellátásában.

(10)[148] Az agrárkamara jogosult a tagjai részére kamarai igazolványt kiadni.

(11)[149] Az agrárkamara jogosult naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni azt, hogy melyik kamarai igazolvány szám vonatkozásában áll vagy nem áll fenn kamarai tagság, valamint a 10. § (3) bekezdés szerinti kizárás.

16/A. §[150] Az agrárkamara állítja ki, illetve hitelesíti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozásában az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat.

V. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA ÖNKORMÁNYZATA

A tagok részvétele a kamarai önkormányzat megvalósításában

17. § Az agrárkamara tagja önkormányzati jogait e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolja.

Az agrárkamara alapszabálya

18. § Az agrárkamara alapszabályában - e törvény rendelkezései szerint - meg kell határozni

a) az agrárkamara nevét és székhelyét;

b) az agrárkamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat;

c) az agrárkamara, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, az agrárkamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;

d)[151]

e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit;

f)[152]

g)[153] a kamarai tagdíj mértékét, valamint a tagdíj fizetésének módját, feltételeit,

h)[154]

i)[155]

j) a kamarai osztályok számát, termékkörét, összehívásának módját és határozathozataluk rendjét;

k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát;

l) a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját;

m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját;

n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek körét;

o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;

p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek körét;

q)[156] az elnök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a képviseleti jogkör átruházásának szabályait;

r) a kamara éves költségvetése, a beszámoló és a mérleg elfogadásának rendjét;

s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének eseteit;

t) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.

18/A. §[157] Az agrárkamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.

Az országos küldöttgyűlés

19. § (1)[158] Az agrárkamara legfőbb szerve az öt évre választott országos küldöttgyűlés. Az országos küldöttgyűlés tagjai az országos küldöttek, valamint az agrárkamara vármegyei szervezeteinek elnökei.

(2) Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az agrárkamara alapszabályának, etikai szabályzatának és a fegyelmi eljárás szabályainak, továbbá más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;

b) az agrárkamarán belüli szervezeti egységek létrehozására, azok feladatkörére vonatkozó szabályok elfogadása;

c) az agrárkamara más szervezetekhez való kapcsolódása és működési rendjének meghatározása;

d)[159]

e) a választott tisztségviselők díjazásának jóváhagyása;

f) az Agrárkamarai Választottbíróság választottbíráinak megválasztása;

g) az éves saját bevételt meghaladó kölcsön felvételéről való döntéshozatal;

h)[160] az agrárkamara éves költségvetésének meghatározásáról, az elfogadott éves költségvetés módosításának szabályairól, az éves beszámoló és mérleg elfogadásáról való döntéshozatal;

i)[161] a kamarai tagdíj mértékéről és megfizetésének módjáról való döntéshozatal;

j)[162] az agrárkamara elnökének, alelnökeinek, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása.

k)[163]

(3) Az alapszabály - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - más ügyet is az országos küldöttgyűlés hatáskörébe utalhat.

(4)[164] Az országos küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az országos, valamint a vármegyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének a megállapítása azzal, hogy az országos küldöttgyűlés egyes döntéseket más agrárkamarai testületi szerv hatáskörébe utalhat.

20. § (1) Az országos küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az országos küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.

(2) Az országos küldöttgyűlést - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - az agrárkamara elnöke hívja össze.

(3) Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Ha az országos küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt és eltérő napon tartott országos küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes.

(4)[165] Az országos küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A 19. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a jelenlevő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Az alapszabály valamely döntés meghozatala vonatkozásában nagyobb arányú többségi döntés feltételét is előírhatja.

(5) Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat az agrárkamara alapszabálya és más önkormányzati szabályzata állapítja meg.

(6)[166] Országos küldöttet az országos küldöttgyűlés ülésén másik küldött teljes jogkörrel helyettesíthet az alapszabályban meghatározottak szerint azzal, hogy egy országos küldöttgyűlésen országos küldött csak egy országos küldöttet helyettesíthet.

20/A. §[167] (1) Az alapszabály az országos küldöttgyűlés határozathozatalát ülés tartása nélkül is lehetővé teheti. Az ilyen határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének az országos küldöttgyűlés tagjai részére az alapszabályban meghatározottak szerint történő megküldésével kezdeményezi.

(2) Az országos küldöttgyűlés tagjai számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább öt napot kell biztosítani a határozat tervezet áttanulmányozására, és ezen határidő elteltét követően legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az alapszabályban meghatározottak szerint az elnök részére.

(3) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az alapszabályban meghatározottak szerint az elnök részére, amennyi országos küldöttgyűlési tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(4) Ha az országos küldöttgyűlési tagok egyötöde kívánja az országos küldöttgyűlés összehívását, és ezen igényüket a határozat tervezet áttanulmányozására biztosított időszak alatt az alapszabályban meghatározottak szerint az elnök részére bejelentik, az országos küldöttgyűlés ülését az elnöknek össze kell hívnia.

(5) A szavazásra megállapított határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi országos küldöttgyűlési tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt legkésőbb három napon belül közli az országos küldöttgyűlési tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

20/B. §[168] (1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy az országos küldöttgyűlés az országos küldöttgyűlés tagjainak személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kerüljön megtartásra. Az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy az országos küldöttgyűlés tagjai azonosítása és az országos küldöttgyűlési tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

(2) Az országos küldöttgyűlési tag az országos küldöttgyűlési ülésén jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha ezt az alapszabály lehetővé teszi. Az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy az országos küldöttgyűlési tag azonosítása és az országos küldöttgyűlési tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

(3) Az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával tartott országos küldöttgyűlésen elhangzottakat és meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.

20/C. §[169] A vármegyei (fővárosi) küldöttgyűlésre a 20/A. és 20/B. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Az agrárkamara vármegyei szervezete[170]

21. § (1)[171] A vármegyékben, valamint a fővárosban az alapszabályban meghatározottak szerint működik az agrárkamara területi szervezete.

(2)[172] A vármegyei (fővárosi) küldöttgyűlés az agrárkamara területi önkormányzatiságának szervezete.

(3) A vármegyei (fővárosi) küldöttgyűlés feladata:[173]

a) az agrárkamara területi szervezete elnökének, valamint alapszabályban meghatározott tisztségviselőinek megválasztása,

b) az országos küldöttek megválasztása,

c) az alapszabályban meghatározott döntések meghozatala.

(4) A vármegyei (fővárosi) elnök:[174]

a) tagja az országos küldöttgyűlésnek,

b) tagja az országos elnökségnek, továbbá

c) ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat.

(5)[175] Az agrárkamara vármegyei (fővárosi) szervezetében az alapszabályban meghatározottak szerinti testületi szervek működnek.

Az elnökség

22. § (1)[176] Az elnökség feladata az országos küldöttgyűlések közötti időszakban, az országos küldöttgyűlés határozatainak megfelelően az agrárkamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv.

(2) Az elnökség tagjai:

a) az agrárkamara elnöke,

b) az agrárkamara alelnökei,

c)[177] az agrárkamara vármegyei szervezetének elnökei.

d)[178] országos etikai bizottság elnöke.

(3)[179] Az elnökség ülésein az agrárkamara főigazgatója, valamint az országos kamarai osztályok elnökei állandó meghívottként tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt.

Az elnök, az alelnökök

23. § (1)[180] Az agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. Az elnök a képviseleti jogát a 23. § (2) bekezdés szerinti alelnökre, az agrárkamara vármegyei szervezetének elnökére, az agrárkamara alkalmazásában álló személyre írásban átruházhatja. Az elnök a főigazgató akadályoztatása esetén, valamint ha a főigazgató tisztség nincs betöltve, a főigazgatói jogkörök gyakorlását magához vonhatja, illetve e jogkör gyakorlását az elnök általános helyettesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős alelnökre, a főigazgató helyettesítésére az agrárkamara szervezeti és működési szabályzata alapján feljogosított személyre ruházhatja át.

(2)[181] Az agrárkamara országos küldöttgyűlése alelnököket választ.

(2a)[182] Az alelnökök feladatkörükben felelnek a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos ügyek intézéséért is.

(3) A kamarai osztályok szakmai tevékenységét - az alapszabályban meghatározottak szerint - az alelnök felügyeli.

(4) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja az agrárkamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.

(5)[183] A kamara elnöke és alelnöke a feladataikat csak személyesen láthatják el. Az elnök és az alelnökök a feladatuk elvégzése során a törvényeknek, valamint a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának alávetve a kamara érdekében járnak el. Az elnök és az alelnökök alkalmazásával összefüggésben a jogviszony létesítése és megszüntetése tekintetében az országos küldöttgyűlés, egyebekben az elnökség határoz.

Az ellenőrző bizottság

24. § (1) Az országos küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.

(2) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, az agrárkamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.

(3) Az ellenőrző bizottság az agrárkamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(4) Az ellenőrző bizottság köteles az agrárkamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.

(5) Az országos küldöttgyűlés az agrárkamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról valamint a mérlegről csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(6) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről az országos küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

25. § (1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is.

(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi az országos küldöttgyűlés összehívását.

(3)[184] Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja az országos küldöttgyűlést, ha az elnökség nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.

Az etikai bizottság

26. § (1) Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 14. § (2) bekezdés a)-c) és g)-h) pontjában meghatározott agrárkamarai feladatokat. Az agrárkamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amelynek tagjait az országos küldöttgyűlés, elnökét tagjai közül maga választja.

(2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli az agrárkamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.

A főigazgató és a kamara ügyintéző szervezete

27. §[185] (1) A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének a vezetője, aki az agrárkamarával munkaviszonyban áll.

(2) Főigazgató csak az lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető.

(3) A főigazgató felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről csak az elnökség egyetértésével dönthet.

(4) A főigazgatót az elnök irányítja.

(5)[186] A főigazgató az agrárkamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat - a (6), a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével - önállóan gyakorolja.

(6)[187] A főigazgató vármegyei (fővárosi) ügyintéző szervezet vezetője felett a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja, azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről csak az agrárkamara adott vármegyei szervezete elnökével történt előzetes egyeztetés alapján dönthet.

(7) Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az elnök, az érintett szervezeti egység munkavállalói felett pedig az elnök által irányított szervezeti egység vezetője gyakorolja.

(8)[188] Az igazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezet önálló szervezeti egységének, a vármegyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, aki az agrárkamarával munkaviszonyban áll. Igazgató csak az lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető.

(9) Az igazgatót az agrárkamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az elnök, valamint a főigazgató irányítja.

(10) Az agrárkamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben az agrárkamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a főigazgató a közigazgatási szerv vezetőjeként jár el. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormánytisztviselőnek kinevezhető.

(11)[189] Az agrárkamara ügyintéző szervezete országos és vármegyei ügyintéző szervezetekből áll. Az agrárkamara ügyintéző szervezetének szervezeti és működési szabályzatát a főigazgató javaslata alapján az alapszabályban rögzítettek szerint az elnök állapítja meg.

27/A. §[190] Ha törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján valamely közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására az agrárkamara jogosult, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - első fokon a 15/B. §-ban meghatározott ügyek kivételével az agrárkamara vármegyei ügyintéző szervezete jár el. A 15/B. §-ban meghatározott feladatokat a központi ügyintéző szervezet látja el. A vármegyei ügyintéző szervezet döntése ellen fellebbezésnek van helye, amelynek elbírálására az agrárkamara országos ügyintéző szervezete jogosult.

28. §[191]

Az agrárkamara tisztségviselőire vonatkozó közös rendelkezések

29. § Az agrárkamara tisztségviselői:

a) az elnök, az alelnökök, az elnökség tagja;

b) az ellenőrző bizottság elnöke;

c) az etikai bizottság elnöke;

d) a főigazgató;

e) a területi szervezet elnöke.

30. §[192] (1)[193] Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden agrárkamarai tag, - valamint a gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet nevében eljáró törvényes képviselő, - ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(2) Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag politikai pártban vezető tisztséget tölt be.

(3) Nem viselhet tisztséget az agrárkamarában, aki

a) nem választható küldöttnek;

b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel.

(4) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében - amennyiben az kétséges - a politikai párt nyilatkozata az irányadó.

(5) A tisztségviselő azonos agrárkamarai szervezeten belül egyidejűleg egy agrárkamarai tisztséget tölthet be és egy szavazati jog illeti meg. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet főigazgatója.

(6) Az elnökségnek, az etikai és a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(7) A (2), (3), (5) és (6) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén tizenöt napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(8) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet tisztségviselője esetében - ide nem értve a területi szervezet elnökét - a területi szervezet elnöke határoz bárki kezdeményezésére vagy hivatalból.

(9) A 29. § (1) bekezdés a)-c) valamint e) pontjai szerinti tisztségviselői jogviszony - amennyiben a tisztségviselő lemond a díjazásról - nem minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak, illetve kereső foglalkozásnak.

Egyéb szervek, szervezeti egységek

31. § (1) Az agrárkamarán belül testületi szervként szakmai osztályokat kell létrehozni.

(2) Az agrárkamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá az agrárkamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.

(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben említett szervezeti egységet testületi szervnek minősítheti.

32. §[194] (1) Az agrárkamara a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban állandó választottbíróságot működtet.

(2)[195] Az állandó választottbíróság tagjait az országos küldöttgyűlés öt évre választja meg.

(3) Az agrárkamara tagjai közötti agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő szerződésben választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő választottbíróság köthető ki. Az ezzel ellentétes választottbírósági kikötés semmis.

VI. FEJEZET

VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK

33. §[196] (1)[197] Az országos küldöttgyűlés által meghatározott időpontban a vármegyei küldöttek választása céljából vármegyénként választást kell tartani.

(2)[198] A vármegyei küldöttgyűlési küldöttek választásának időpontja, és ennek alapján a vármegyei alakuló küldöttgyűlés, továbbá az országos alakuló küldöttgyűlés időpontja, a vármegyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb hat hónappal megelőző időpontban is meghatározható.

(3)[199] Azt a vármegyei küldöttlistát kell megválasztottnak tekinteni, amelyik küldöttlista a szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapta.

(4)[200] A vármegyei alakuló küldöttgyűlésen az adott vármegyei tisztségekre jelölt személyekre, valamint az adott vármegyei küldöttgyűlés által választható országos küldötteknek jelölt személyekre javaslatot az adott vármegyei küldöttválasztás során nyertes listát állító jelölő szervezet jogosult megtenni, az országos alakuló küldöttgyűlésen az országos tisztségekre jelölt személyekre, valamint a választottbíróság tagjainak jelölt személyekre javaslatot az országosan legtöbb nyertes vármegyei küldöttlistát állító jelölő szervezet jogosult megtenni.

34. §[201] Az országos küldöttgyűlésbe a vármegyei (fővárosi) küldöttgyűlések az alapszabályban rögzített arányban választhatnak tagokat és póttagokat.

35. § (1)[202] Az országos, illetve a vármegyei alakuló küldöttgyűlés megtartására, illetve az agrárkamarai választásra vonatkozó részletes szabályokat - a törvényben, valamint az agrárkamara alapszabályában foglaltakkal összhangban - az országos küldöttgyűlés által elfogadott eljárási szabályzat határozza meg a 19. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(1a)[203] Az országos, illetve a vármegyei alakuló küldöttgyűlést[204]

a) az alapszabályban foglaltak szerint megalakított Országos Kamarai Választási Bizottság (a továbbiakban: OKVB) hívja össze, továbbá

b)[205] a nyertes vármegyei küldöttlistát, illetve országosan a legtöbb nyertes vármegyei küldöttlistát állító jelölő szervezet javaslata alapján az OKVB által felkért vármegyei, illetve országos küldött vezeti.

(2)[206] Az agrárkamarai választás eljárási szabályainak - az egyenlő szavazati jog kivételével - figyelemmel kell lenni a tagok és a küldöttek ágazati érdekeinek arányos és kiegyensúlyozott meghatározására.

(3)[207] A vármegyei küldöttválasztáson szavazásra jogosult kamarai tagok jegyzékét (a továbbiakban: választási tagjegyzék) a vármegyei küldöttgyűlési küldöttek választására vonatkozó szabályok szerint kell összeállítani. A választási tagjegyzék a kamara tagjegyzékén alapul. A választási tagjegyzék a vármegyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb tizenkét hónappal megelőző időpontja szerinti tagjegyzék állapot alapján is meghatározható. A választási tagjegyzékre a 7/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

36. § (1)[208] Az országos, illetve a vármegyei küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke, alelnökei és más választott tisztségviselői legfeljebb ötévi időtartamra választhatók meg, és - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - újraválaszthatók.

(1a)[209] A vármegyei küldöttek mandátuma a 33. §-ban foglaltak szerint megtartott alakuló vármegyei küldöttgyűlés megalakulásával, az (1) bekezdésben foglaltak szerinti más tisztséget viselők, valamint a választottbíróság tagjainak a mandátuma az alakuló vármegyei, valamint az országos küldöttgyűlésnek az adott tisztségre történő új választás időpontjával szűnik meg.

(2)[210] Az országos, illetve a vármegyei küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint az agrárkamara elnökét, alelnökeit és más választott tisztségviselőjét az őket megválasztó szerv visszahívhatja. A visszahívás feltételeit és eljárási szabályait az alapszabály határozza meg.

37. § (1)[211] Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos, illetve vármegyei küldöttnek[212]

a) az a gazda választható, aki nagykorú, és az agrárkamara tagja,

b) az a gazdálkodó szervezet választható, amely az agrárkamara tagja.

(2) Nem választható országos, illetve vármegyei küldöttnek, aki[213]

a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) büntetett előéletű.

(3)[214] Gazdálkodó szervezet törvényes képviselője a gazdálkodó szervezet országos, illetve vármegyei küldötti jogait abban az esetben gyakorolhatja, ha vele szemben a (2) bekezdésben foglalt kizárási ok nem áll fenn.

VII. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSE

Az agrárkamara kapcsolata más gazdasági kamarákkal, szakmai kamarákkal és egyéb szervekkel

38. § (1) Az agrárkamara feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a civil szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg.

(2) Ha az agrárkamara tagja egyidejűleg más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközségi szervezet tagja is, úgy az agrárkamara köteles egyeztetést kezdeményezni annak érdekében, hogy a testületek a tagjukkal szemben egymásnak ellentmondó döntést vagy ellentétes tartalmú határozatot ne hozzanak. Amennyiben más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközség döntése a tagra nézve - agrárkamarai tagságával összefüggésben - indokolatlan hátrányt okoz, az agrárkamara köteles fellépni tagjának védelme és a hátrány megszüntetése érdekében.

39. § (1) Az agrárkamara feladatai ellátása érdekében együttműködik más gazdasági és szakmai kamarákkal, az állami, a helyi önkormányzati szervekkel és a fogyasztóvédelmi érdekvédelmi szervezetekkel.

(2)[215] Az agrárkamara feladatainak ellátása és a közös érdekek előmozdítása érdekében együttműködik más gazdasági kamarával, szakmai kamarákkal, a hegyközségekkel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó érdek-képviseleti szervezetekkel. Az agrárkamara az alapszabályában meghatározottak szerint kapcsolatot tarthat a külföldi gazdasági kamarák országos és területi szervezeteivel, továbbá más nemzetközi gazdasági, társadalmi szervezetekkel.

(3) Az agrárkamara feladatai ellátása során kifejtett tevékenysége nem sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (különösen a szerződés 101. és 102. cikkében) és az európai uniós jogi aktusokban foglaltakat.

40. § Az agrárkamara az agrárgazdaság szereplőinek általános és együttes érdekét tömörítő, megfogalmazó és az összérdeket képviselő szervezet, ezért az egyes osztályok ágazati érdekeinek képviseletét más osztályok érdekével szemben nem képviselheti. Az osztályok egymás közötti belső egyeztetésének folyamatát az alapszabályban vagy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

VIII. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSÉNEK PÉNZÜGYI FORRÁSAI

41. § (1) Az agrárkamara a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:

a)[216] tagdíjból;

b)[217]

c) az agrárkamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;

d) az agrárkamara által alapított gazdasági társaság tevékenységéből származó bevételből;

e)[218] központi költségvetésből származó bevételekből;

f) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.

(2) Az agrárkamara alanyi adó- és illetékmentességet élvez.

(3)[219] Az agrárkamara közfeladatai ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást az érintett közfeladat szakmai irányításáért, felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.

(4)[220] Az agrárkamara a 12. § (2a) bekezdésben meghatározott megállapodásban foglaltak szerint számol be a részére nyújtott támogatás vagy díjazás felhasználásáról.

(5)[221] A Kormány döntésével a kamara részére közhasznú feladatai ellátásához szükséges állami ingatlan tulajdonjoga ingyenesen átruházható, továbbá ingatlan tulajdonjogának vagy használatának megszerzéséhez támogatás nyújtható.

(6)[222] A kamara a követelményeknek való megfelelés esetén a számlabefogadó hozzájárulása nélkül is jogosult elektronikus számla kiállítására.

Társaság alapítása

42. §[223] (1) Az agrárkamara törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott céljai megvalósítása érdekében végezhet gazdasági, vállalkozási tevékenységet.

(2) Az agrárkamara gazdasági társaságot alapíthat, továbbá részesedést szerezhet gazdasági társaságban azzal, hogy az érintett gazdasági társaságban az agrárkamarát megillető adózott eredményt kizárólag az agrárkamara feladatkörébe tartozó célokra fordíthatja.

(3) Az agrárkamara csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg.

(4)[224] Az agrárkamara (2) bekezdés szerinti gazdasági társasága az agrárkamara gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása során a közfeladatai ellátását veszélyeztető mértékű kölcsönt nem vehet fel, váltót, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, továbbá ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.

IX. FEJEZET[225]

TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS ÉS JOGORVOSLAT

43. §[226] (1) Az agrárkamara felett az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) Az ügyészség ellenőrzi, hogy az agrárkamara

a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) Ha az agrárkamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a köztestületi felügyeleti per szabályai szerint jár el.

44. §[227] Ha az agrárkamara tagja szerint az általa fizetendő tagdíjat és más pénzügyi kötelezettséget megállapító határozat e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, az alapszabályban meghatározottak szerinti határidőben és módon jogorvoslattal élhet. A jogorvoslat kérdésében eljáró szerv 90 napon belül dönt. A tag a jogorvoslati kérelem elbírálásáról szóló döntés közlésétől, vagy a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül közigazgatási pert indíthat. A határidő elmulasztása ellen igazolásnak nincs helye.

X. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

45. §[228]

46. §[229]

47. §[230]

47/A. §[231]

48. §[232]

XI. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)[233] A 16. § (2) bekezdésének c), e), h)-j) pontja 2013. április 1-jén, d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

50. §[234] Ahol jogszabály agrárkamarát, Magyar Agrárkamarát, területi agrárkamarát említ azon az agrárkamara megalakulását követően a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát kell érteni.

51. § A Magyar Agrárkamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtti folyamatban levő eljárásokat e törvény hatálybalépése nem érinti.

52. §[235]

53. §[236] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a)[237] az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal általi, az agrárkamara részére térítésmentesen történő adatszolgáltatási kötelezettség szabályait;

b) az agrárkamara hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok ellátásával és azok elvégzésének díjával kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy egyes agrárigazgatási hatósági feladatok tekintetében eljáró hatóságként, egyes feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként az agrárkamarát rendeletben kijelölje és megállapítsa e hatósági feladatok ellátásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, valamint megfizetésének szabályait.

54. § (1)[238]

(2)[239]

55. §[240] E törvénynek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

56. §[241] (1)[242] Akinek kamarai tagsági viszonya kizárólag a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCXLVII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 18. § b)-c) pontjával megállapított rendelkezéseken alapul, tagsági viszonya 2013. december 31. napján a törvény alapján megszűnik.

(2) E törvénynek a Mód. tv. 15-16. §-ában foglalt rendelkezések alapján az agrárgazdasági tevékenységet folytató gazda, gazdálkodó szervezet tagsági viszonya e törvény alapján 2014. január 1. napjával keletkezik.

57. §[243] Az agrárkamarával munkavállalói, megbízási, tisztségviselői jogviszonyban állók tekintetében a saját tulajdonú jármű, saját tulajdonú személygépkocsi alatt kell érteni a munkavégzéshez, munkába járáshoz használt más személy tulajdonában álló, de az érintett személy által jogszerűen használt járművet. E rendelkezést a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2014. évi CX. törvény (a továbbiakban: 2014. évi CX. törvény) hatálybalépése napjáig elszámolt kiadásokra is alkalmazni kell.

58. §[244] (1) E törvénynek a 2014. évi CX. törvény 8. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezését a 2014. évi CX. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kamarai tagdíj megállapításával összefüggő eljárásban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2014. évi CX. törvénnyel megállapított 44. § (1) és (6) bekezdését a 2014. évi CX. törvény hatálybalépését követően hozott határozatok esetében kell alkalmazni.

(3) A 2014. évi CX. törvény hatálybalépésének napján földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott személyek 2015. január 1-ével válnak az agrárkamara tagjává.

59. §[245] (1) E törvénynek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi XLI. törvény) megállapított 13/A. §-át a 2017. évi XLI. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben és folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2017. évi XLI. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdését első alkalommal a 2017. évi XLI. törvény hatálybalépése után megtartott kamarai választások során kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a 2017. évi XLI. törvénnyel megállapított 32. § (3) bekezdését a 2017. évi XLI. törvény hatálybalépését követően megkötött megállapodásokra kell alkalmazni.

59/A. §[246] E törvénynek a 2017. évi XLI. törvénnyel megállapított 11. § (2) bekezdését a 2017. évi XLI. törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon folyamatban levő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

59/B. §[247] (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi CXXXVII. törvény) megállapított 2. § j) pontját a 2018. évi CXXXVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2018. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított 2. § j) pontját a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(3)[248]

60. §[249] E törvénynek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi XLIV. törvény) megállapított 14/A. §-át a 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépésekor a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez[250]

Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján:

2. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez[252]

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján

3. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez[253]

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján