A Zalaegerszegi Törvényszék P.22155/2005/18. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Borbély Dalma

Kapcsolódó határozatok:

*Zalaegerszegi Törvényszék P.22155/2005/18.*, Győri Ítélőtábla Pf.20278/2006/5., Kúria Pfv.21895/2007/4. (BH+ 2009.4.157)

***********

A Zala Megyei Bíróság

1.P.22.155/2005/18. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Zala Megyei Bíróság a dr. Hubay Gábor (felperes címe) ügyvéd által képviselt dr. felperes neve felperes címe szám alatti felperesnek, dr. Pais József jogtanácsos által képviselt alperes nevealperes címe szám alatti alperes ellen személyiségi jog megsértése és ettől való eltiltás iránt indított perében, nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt 10.000,- (Tízezer) Ft perköltséget fizessen meg az alperesnek, továbbá az államnak külön illetékhivatali felhívásra 21.000,- (Huszonegyezer) Ft le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amit jogi képviselő útján kell írásban és 3 példányban a Zala Megyei Bíróságnál benyújtani a Győri Ítélőtáblához címzetten.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a Győri Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-d. pontok esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a peres felek előadása, írásbeli nyilatkozata, a csatolt Baranya Megyei Bíróság K.20.301/2004. számú iratainak ismertetett része és a csatolt okirati bizonyítékok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes szomszédságában kívánt építkezni szomszéd neve 1, valamint szomszéd neve 2, mely építkezéssel kapcsolatosan a jelen per felperese és köztük az építési engedélyezési eljárás, de már ezt megelőzően a bontási engedéllyel kapcsolatosan is keletkezett, melynek során az alperes kijelölés folytán járt el, mint másodfokú építési hatóság.

A bontási engedéllyel és az építési engedéllyel kapcsolatos felperesi hozzájárulás megtagadásával összefüggésben rendkívüli jogorvoslat keretében az alperes, mint peres fél (azon perben is alperes) a alperes neve nevében 2212/2004/H. számon a Baranya Megyei Bírósághoz előkészítő iratot nyújtott be 2004. június 30-án érkeztetve, amelyben a 3. oldalon egy olyan szövegkörnyezetben, mely szerint az alperes számára a felperesnek a bontási engedéllyel kapcsolatos aggálya nem érthető, tekintettel arra, hogy jogerős és végrehajtható építési engedély hiányában a bontási munkákat elvégezni sem lehet; kifejtette, hogy "a felperes által előterjesztett beadványok tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy a felperest egyetlen szándék vezérli, mégpedig az, hogy a szomszédos ingatlannak új épülettel történő beépítését megakadályozza. Ennek érdekében mindent elkövet és e pernek is csak az a célja, hogy időt nyerjen. Ezt bizonyítja az is, hogy legutóbbi beadványát olyan időpontban terjesztette elő, hogy a bíróságot a tárgyalás elnapolására kényszerítse".

A perben beavatkozóként építtető szomszédok neve szerepeltek, és a Dunántúli Napló 2004. december 8-i számában újságíró neve újságíró "Rossz szomszédság török átok" cikke jelent meg, mely ezt az alperesi előkészítő iratot részben idézi, idézi a fentebb idézett előkészítő iratnak azon mondattöredékét, mely szerint "a felperest egyetlen szándék vezérli, mégpedig az, hogy a szomszédos ingatlannak új épülettel történő beépítését megakadályozza. Ennek érdekében mindent elkövet és e pernek is csak az a célja, hogy időt nyerjen."

A cikk bevezető bekezdéséből megállapítható, hogy az újságíró kizárólag az egyik felet, D-t és családját nyilatkoztatta, és ennek alapján írta meg a cikket. D. és családja pedig az adott felek közül nem lehet más, mint a szomszédok neve család. Ennek tartalma alapján tényszerűen megállapítható, hogy az újságcikket a szomszédok neve család nyilatkozata és az általa felmutatott iratok - köztük az alperesi beadvány kiemelt része - újságírónak történő bemutatása alapján készítették. A szomszédok neve család, valamint a felperes között elmérgesedett a jogvita, amely az államigazgatási határozatokat hozó alperesi szervet is érintette a megindult közigazgatási perek során, melynek során a jelen per felperese is kifejtette véleményét a közigazgatási hivatal volt vezetőjéhez címzett levélben, az építési hatóság eljárását és munkáját illette kritikával lényegében az elfogult döntések meghozatalával (13. számú jegyzőkönyv 3. oldal).

* * *

A felperes keresetében (kiterjesztett keresetében) kérte, hogy a bíróság - "a felperest egyetlen szándék vezérli, mégpedig az, hogy a szomszédos ingatlannak új épülettel történő beépítését megakadályozza." előkészítő iratban tett mondat miatt - a Ptk. 78. § (1) bekezdésére alapozottan állapítsa meg, hogy ezzel megsértette jó hírnevét és személyiségi jogait és ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti megállapítás mellett a b.) pont alapján tiltsa el a további jogsértéstől.

A felperes előadása szerint magában az előkészítő iratban tett mondat sem fogadható el közigazgatási hatóságtól, ezen túlmenően ez a Dunántúli Napló idézett számában is megjelent, ezt mások is olvashatták, így róla ezen cikk és ezen sérelmezett mondat alapján jó hírnevét csorbító véleményt alkothattak. Ezt befolyásolta a társadalomban az átlag állampolgáréhoz képest mértékadóbbnak, fajsúlyosabbnak számító közigazgatási hivatal álláspontja. A sajtóban megjelent cikk nyomán kialakult megítélés és a felperessel szembeni véleményváltozás tartalmára és tényére tanúbizonyítást ajánlott fel.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a cikk megjelenése az ő tudomása és megkérdezése nélkül történt, a sajtóval az előkészítő irat tartalmát a perben beavatkozóként szereplő építtetők közölték. Így ebben őt nem terheli felelősség. Az előkészítő irat tartalmával kapcsolatosan előadta, hogy az perben tett alperesi nyilatkozat, melyet, mint az alperes képviselője "sajnál", azonban megítélése szerint személyiségi jog és jó hírnév megsértésére nem alkalmas, csupán az alperesi álláspont kifejtését tartalmazza; nem nyilvánosságnak szánt irat.

* * *

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak ítélte meg.