A Fővárosi Törvényszék Pf.630861/2019/4. számú határozata tartásdíj felemelése (GYERMEKTARTÁSDÍJ felemelése) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:2. §, 4:4. §, 4:210. §, 4:217. §, 4:218. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 82. §, 83. §, 101. §, 102. §, 237. §, 265. §, 369. §, 383. §, 384. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §] Bírók: Balázsné dr. Wünsch Zsuzsanna, Formanekné dr. Kókai Krisztina, Havassyné dr. Farkas Márta

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.30549/2010/5., Budai Központi Kerületi Bíróság P.30179/2018/39., *Fővárosi Törvényszék Pf.630861/2019/4.*, Kúria Pfv.21474/2019/8. (BH 2020.11.330)

***********

A Fővárosi Törvényszék

50.Pf..../2019/4.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság dr. Landes Judit ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe). szám alatti lakos) felperesnek dr. Rozsnyai Gábor ügyvéd (fél címe2) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen gyermektartásdíj felemelése iránt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 2018. november 22. napján kelt 17.P..../2018/39. számú ítélete ellen az alperes 40. sorszám alatti fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja;

a felperes keresetét elutasítja,

mellőzi az alperes elsőfokú eljárási illetékben marasztalását és a felperest kötelezi arra, hogy az állam javára - külön felhívásra - fizesse meg a 36.000 (harminchatezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

A másodfokú eljárásban feljegyzett 48.000 (negyvennyolcezer) Ft illetéket a felperes köteles az állam javára - külön felhívásra - megfizetni, köteles továbbá 15 nap alatt az alperes részére megfizetni 15.000 (tizenötezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felek házastársak voltak, 2003. szeptember 28-án Gyermek1, 2006. március 30-án Gyermek2 utónevű gyermekeik születettek, akiknek tartására - a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 17.P..../2010. számon folyamatban volt házassági bontóperben a bíróság 5. számú végzésével jóváhagyott, 2010. december 9-én jogerőre emelkedett egyezség értelmében - az alperes 2011. január 1. napjától kezdődően gyermekenként havi 50.000 Ft határozott összegű gyermektartásdíj megfizetésére köteles.

A felperes 2018. február 26-án terjesztette elő keresetlevelét, melyben 2017. szeptember 1. napjára visszamenőleg az alperest terhelő gyermektartásdíj összegének gyermekenként havi 75.000 Ft-ra felemelését kérte azzal, hogy élni kívánt a KSH szerinti indexálás lehetőségével is.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében - a keresetnek megfelelően - 2017. szeptember 1. napjától kezdődően gyermekenként havi 75.000 Ft-ra emelte fel a gyermektartásdíj összegét azzal, hogy 2020. január 1. napjától kezdődően a tartásdíj összege évente a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével - külön intézkedés nélkül - módosul.

Megállapította, hogy 2017. szeptember 1. napjától 2018. november 30. napjáig bezárólag az alperesnek 750.000 Ft gyermektartásdíj hátraléka keletkezett, melynek megfizetésére az ítélet jogerőre emelkedését követő hónaptól kezdve - a folyó havi tartásdíjon felül - havi 50.000 Ft-os részletfizetést engedélyezett azzal, hogy három részlet megfizetésének elmulasztása esetén a hátralék egy összegben válik esedékessé.

A folyamatos gyermektartásdíjra vonatkozó ítéleti rendelkezést előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.

A tárgyi költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt 36.000 Ft eljárási illeték megfizetésére - az illetékes adó- és vámhatóság külön felhívására - az alperest kötelezte, és kimondta, hogy a felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet indokolásában kifejtettek szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. § (1) bekezdése alapján a felperesnek kellett bizonyítania a perben, hogy a bontóperi egyezség óta a körülményekben olyan lényeges változás következett be, ami miatt a tartás változatlan teljesítése a felperes lényeges jogi érdekét sérti. Rámutatott, hogy a kereset jogalapjának vizsgálatánál - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:210. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - azokból a körülményekből kellett kiindulnia, melyeken az egyezség szerinti tartás alapult, és utalt arra, hogy a tartás mértékének megváltoztatására a gyermek(ek) szükségleteivel kapcsolatos, illetőleg a kötelezett teljesítőképességére kiható lényeges és tartós változás bizonyítottsága esetén kerülhet sor.

Az elsőfokú bíróság a gyermekek ellátását, gondozását illetően tényként rögzítette, hogy 2013. szeptembertől megszűnt a szülők közti heti váltásos gondozás rendszere, így azóta a gyermekek több időt töltenek a felperes háztartásában, mint az alperesnél, azaz 2013 őszétől módosult az apai kapcsolattartás rendje. Ezt a tényt, valamint a gyermekek életkorának növekedését, illetőleg az iskolai tanulmányok megkezdését és folytatását olyan körülményváltozásnak tekintette, ami önmagában a gyermekek szükségleteinek emelkedését eredményezte. Álláspontja szerint a gyermekekkel fejenként kb. havi 85.000 Ft rendszeres kiadás merül fel, amihez még a különórák, és a sportolás költségei adódnak, így a felperes által kimunkált gyermeki szükségleteket nagyságrendileg elfogadta, reálisnak találta, és csupán a gyermekek személyes higiéniájára, a lakás tisztán tartására, a gyógyszerre és a vitaminra felszámított költségeket találta eltúlzottnak.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint azzal, hogy az alperes a bontóperi egyezség megkötését követően legalább fél évig gyermekenként havi 75.000 Ft tartásdíjat teljesített, maga is az egyezségben vállaltnál magasabb összegben ismerte el a gyermekek szükségleteit, noha akkor a gyermekek még kisebbek voltak. Azt a tényt, hogy az alperes a nagyobb gyermek vonatkozásában 20.000 Ft-ra emelte fel a havi zsebpénz összegét, szintén úgy értékelte, hogy az alperes tisztában van a gyermekek szükségleteinek változásával. Figyelemmel volt arra, hogy az alperesnek az élettársi kapcsolatából 2016. augusztusban gyermeke született, de úgy tekintette, hogy a bölcsődés gyermek szükségletei alacsonyabbak, mint a perbeli gyermekek szükségletei.

Az alperes teljesítőképességének értékelése kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy az alperes mindenképpen teljesítőképes a felperes által igényelt összeg megfizetésére. Kitért arra, hogy az alperes maga döntött úgy, hogy a gazdasági társaságokban való részesedéseit milyen feltételekkel értékesíti, aminek a következményeit az alperesnek kell viselnie. Szintén az alperes döntése volt, hogy profilt vált, új tevékenységbe kezd, amihez nyilvánvalóan megfelelő anyagi háttérrel rendelkezett. Az alperes terhére értékelte, hogy átlátható módon nem mutatta ki az ingatlanértékesítésből származó jövedelmét, valamint nem tárta fel, hogy milyen formában és milyen összegű megtakarítással rendelkezik.