A Fővárosi Törvényszék Pf.637566/2015/31. számú határozata ráépítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 137. §, 177. §, 220. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 216. §, 334. §, 682. §, 2005. évi XLVII. törvény (Szaktv.) 20. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bodor Krisztina, Haupt Egon, Póta Henriett

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

43.Pf.637.566/2015/5.

A dr. Sztrilich András Péter ügyvéd (fél címe1.) által képviselt

II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) II. r.

III.r. felperes neve (III.r. felperes címe.) III. r.

IV.rendű felperes neve (uo. lakos) IV. r. és

V.rendű felperes neve (V.r. felperes címe.) V. r. felperesnek

a dr. Furulyás Ügyvédi Iroda (fél címe2.) által képviselt

I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe.) I. r. és

II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe.) II. r. alperes

ellen ráépítés miatt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. június 17. napján kelt 2.P.XI.21.115/2013/31. számú ítélete ellen az alperesek által előterjesztett fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperesek mind a vételárra, mind a használati díjra együttesen jogosultak.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 1.016.000 /egymillió-tizenhatezer/ Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A bíróság a felperesek, mint eladókat és az I. és II. r. alpereseket, mint 1/2-ed - 1/2-ed tulajdoni illetőségű vevők között a ... hrsz alatt nyilvántartott, természetben a (ingatlan címe) szám alatt levő ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést létrehozta oly módon, hogy a földterület vételárát 23.300.000 Ft-ban állapította meg. Kötelezte az I. és II. r. alpereseket, hogy 30 napon belül fizessenek meg a felpereseknek 11.650.000 - 11.650.000 Ft vételárat. Megkereste a földhivatalt az alperesek egymás között egyenlő arányú tulajdoni hányada adásvétel jogcímén történő bejegyzése végett a vételárrészek megfizetésének igazolásával egyidejűleg.

Kötelezte az I. és II. r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek 23.072.282 Ft-ot és annak középarányos időtől 2002. szeptember 1. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével megegyező késedelmi kamatot, valamint 2.332.700 Ft perköltséget.

A viszontkeresetet elutasította.

Kötelezte az elsőfokú bíróság az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására 155.000 Ft szakértői díjat.

A megállapított tényállás szerint a ... hrsz-ú természetben a (ingatlan címe) szám alatti ingatlan fél tulajdonát képezte. 1989. december 5-én a földhivatalhoz benyújtásra került ezen ingatlanra vonatkozóan egy 1988. november 21. keletű adásvételi szerződés, mely szerint az alperesek 600.000 Ft vételárért megvásárolták az ingatlant fél eladótól akként, hogy 300.000 Ft vételárat a szerződés aláírásával egyidejűleg megfizettek, míg a fennmaradó vételárat két részletben, 1989. december 31-ig vállalták megfizetni. 1989. december 27. keltezéssel az eladó eltartója, fél2 aláírással átvételi elismervény készült 100.000 Ft telekvásárlás kiegyenlítése címén átvett összegről. félt a bíróság az 1990. február 17-én jogerőre emelkedett ítéletével cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezte. Nevezett 1990. február 19-én elhunyt, hagyatékát - melyben a perbeli ingatlan nem szerepelt - törvényes öröklés címén az örökhagyó testvére gyermekének, fél3-nak adta át a közjegyző. Az örökös által tett feljelentés alapján az I. r. alperessel szemben közokirat hamisítás bűntettének, a II. r. alperessel szemben magánokirat hamisítás vétségének alapos gyanúja miatt indult eljárás 1990. szeptember 20-án megszüntetésre került. A nyomozás során beszerzett három igazságügyi szakértői vélemény szerint az adásvételi szerződésen levő aláírás nem az eladótól származik. fél3 1991. február 18-án pert indított az alperesekkel szemben az adásvételi szerződés érvénytelensége iránt. A perben kirendelt szakértő véleménye alapján a bíróság megállapította, hogy az aláírás nem az eladótól származik, ezért fél közbenső tulajdonjogának visszaállítása mellett öröklés jogcímén fél3 1/1 arányú tulajdonjogának bejegyzéséről rendelkezett a 25.P.88.009/1991. számon folyamatban volt eljárásban. Az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság 52.Pf. 23.909/1994/2. számú ítéletével helybenhagyta. Az alperesek perújítási kérelme nyomán megindult eljárásban az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, a perben beszerzett szakértői vélemény, valamint az addig beszerzett szakértői vélemények felülvizsgálata eredményeként megszületett szakértői vélemények alapján megállapítva, hogy az adásvételi szerződést nem fél írta alá. Az alperesek által benyújtott szakértői véleményt az igazságügyi szakértői véleményekre figyelemmel mellőzte. Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. fél3 1990. április 24-én a kerületi tanácsnál kérte, hogy az alperesek részére építési engedélyt ne adjanak ki, illetőleg a már kiadott engedélyt vonják vissza. Az alperesek 1991. november 13-án a perbeli ingatlanra családi ház építésére vonatkozó építési engedélyt kaptak, 1992. december 16-án bejelentve az építkezés megkezdését. 1993. február 22-én fél3 kérte az építkezés leállítását, a felfüggesztésre irányuló kérelemre irányuló határozatot azonban a hatóság elutasította, a köztársasági megbízott hivatala mint másodfokú hatóság a határozatot helybenhagyta. 1993. február 22-én fél3 az ekkor még folyamatban volt perben is kérte az építkezés leállítását, melynek kapcsán a bíróság tájékoztatta, hogy kérelméről hatáskör hiányában intézkedni nem tud, a kérelmet azonban a II. r. alperes jelenlétében a tárgyaláson ismertette. Az alperesek 1994. március 24-én az ingatlanon emelt felépítményre használatbavételi engedélyt kaptak, az ingatlanba beköltöztek, azt azóta birtokolják.

Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.639.594/2012/2. sorszámú végzésében előírtak, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.125/2006/5. számú végzésében kifejtett iránymutatás szerint járt el, szakértő bevonásával állapítva meg, hogy a perbeli ingatlan felépítménytől mentes üres telek forgalmi értéke 2015. évben 23.300.000 Ft, az eredeti állapotú üres telek használatának értéke pedig 1989. december 5-től 2015. június 30. napjáig 23.072.282 Ft.

Kifejtette, hogy a nyomozási eljárást is figyelembe véve az ügyben beszerzett hat igazságügyi szakértői vélemény alapján kétséget kizáróan megállapítható fél aláírásának nem a névtulajdonostól származó volta. Az előbbi szakértői véleményeknek egyedül ellentmondó, szakértő1 szakértői véleménye figyelembe vehető nem volt, a felülvizsgáló bizottság együttes szakvéleményében kifejtetteket is figyelembe véve. E szakértői vélemények cáfolták az alperesek, valamint az alperesi ismerősök körébe tartozó szerződéses tanúk azon nyilatkozatát, miszerint az eladó a szerződést előttük írta alá. A szakértői vélemények ellenére az alperesek folytatták, illetve befejezték az építkezést, ráépítésük ekként rosszhiszeműnek minősül, hiszen a körülményekből tudniuk kellett, hogy az építkezésre nem jogosultak.