A Fővárosi Ítélőtábla Bf.301/2013/14. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 22. §, 42. §, 59. §, 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 23. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 28. §, 339. §, 348. §, 352. §, 386. §, 580. §] Bírók: Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina, Sebe Mária

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.301/2013/14. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2014. április hó 24. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2013. május hó 30. napján kelt 8.B.1752/2011/68. számú ítéletét mindhárom vádlottal szemben megváltoztatja.

I.r. vádlott cselekményeit egységesen a 2012. évi C. törvény 178. § (1) bekezdésének I. tételébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer birtoklás bűntettének minősíti.

Az I.r. vádlottal szemben a Fővárosi Törvényszék ítéletének a lopás bűntettét elbíráló részét hatályon kívül helyezi és a vádlott ellen a 2012. évi C. törvény 370. § (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés b) és c) pontjaira figyelemmel a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő lopás bűntette miatt indult büntető eljárást megszünteti.

II.r. és III.r. vádlottak cselekményeit a 2012. évi C. törvény 178. § (1) bekezdésének I. tételébe ütköző, és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer birtoklás bűntettének minősíti.

I.r. vádlottnál a halmazati büntetésre utalást mellőzi, fegyházbüntetését 6 (hat) évre enyhíti.

II.r. vádlott büntetését 4 (négy) év fegyházra enyhíti, a kiutasítás büntetését mellőzi.

III.r. vádlott szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) év börtönbüntetésre enyhíti.

I.r. és II.r. vádlottak a büntetés kétharmad részének letöltése után feltételes szabadságra bocsáthatók.

Megállapítja, hogy III.r. vádlott az előzetes fogvatartással a szabadságvesztés büntetését kitöltötte.

Felhívja III.r. vádlott figyelmét arra, hogy a Be. 580. § (2) bekezdés a) pontja alapján kártalanítás jár az előzetes fogvatartásban töltött időért, amely meghaladja a kiszabott szabadságvesztés tartamát. Emiatti igényét a jogerős határozat közlésétől számított hat hónapon belül érvényesítheti, melynek elmulasztása jogvesztő.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindhárom vádlottal szemben helybenhagyja.

A másodfokú eljárás során felmerült 111.840,-(egyszáztizenegyezer-nyolcszáz-negyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A Fővárosi Törvényszék 2013. május hó 30. napján kihirdetett 8.B.1752/2011/68. számú ítéletével I.r., II.r. és III.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében (1978. évi IV. törvény 282/A § (1) bek., (3) bek.), s ezen túlmenően I.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés vétségében (Btk. 282.§ (1) bek.,(5) bek. a/ pont) is.

Ezért I.r. vádlottat - halmazati büntetésül - kilenc év fegyházbüntetésre, tíz év kiutasításra ítélte és vele szemben 1700 USA-dollárra vagyonelkobzást is elrendelt.

II.r. vádlottat hét év hat hónap fegyházbüntetésre és nyolc év kiutasításra, míg III.r. vádlottat öt év fegyházbüntetésre és hat év kiutasításra ítélte.

I.r. vádlottat az ellene lopás bűntette (1978.évi IV. törvény 316.§ (1) bek. (2) bek. d/ pont és (5) bek. b/ pont) miatt emelt vád alól felmentette, míg 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette (1978.évi IV. törvény 274. § (1) bek. a/ pontja) miatt az eljárást megszüntette.

A szabadságvesztésbe beszámította a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött időt és rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be az ügyész mindhárom vádlott terhére, büntetésük súlyosításáért, ezt meghaladóan III.r. vádlott cselekményének téves minősítése miatt és I.r. vádlott bűnösségének a vagyon elleni és közbizalom elleni bűncselekményekben történő kimondásáért is.

Perorvoslattal élt I.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében, II.r. vádlott enyhítésért, védője eltérő minősítés és enyhítés végett, III.r. vádlott enyhítés érdekében, védője felmentésért.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 244/2012/10-I. számú átiratában a bejelentett fellebbezést módosítással tartotta fenn.

Az ügyészi álláspont szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartva ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a történeti tényállás megállapításához szükséges valamennyi bizonyítékot feltárta. Kimerítő alapossággal, az ésszerűség és a logika szabályainak megfelelően számot adott róla, hogy mely bizonyítékok elfogadásával állapított meg tényállást. A mérlegeléssel megállapított tényállásból helyesen vont következtetést a közegészséget sértő bűncselekmények tekintetében valamennyi vádlott bűnösségére. Tévedett azonban, amikor a vagyon elleni bűncselekmény miatt nem állapította meg I.r. vádlott büntetőjogi felelősségét. Indítványozta nevezett bűnösségének társtettesként elkövetett lopás bűntettében történő kimondását, azzal, hogy a közbizalom elleni bűncselekmények miatti eljárás megszüntetésére helyesen a Btk. 22.§ i/ pontja alapján (büntethetőséget kizáró okból) kerülhetett volna sor.

A Fellebbviteli Főügyészség képviselője a másodfokú nyilvános ülésen mindhárom vádlottal szemben - az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazásával, a 2012. évi C. törvény 176. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettéért - a szabadságvesztés büntetés súlyosítását kérte.

Ezen túlmenően indítványozta I.r. vádlott bűnösségének bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében (2012. évi C. törvény 370. § (2) bek. b) és c) pont, (4) bek. b) pont) történő kimondását, mivel ő kötött az ingatlanra bérleti szerződést és közreműködése nélkül nem kerülhetett sor az áram ellenszolgáltatás nélküli vételezésére.

A közokirat-hamisítás miatti eljárás megszüntetése jogcímének helyesbítését (2012. évi C. törvény 15. § a) pont) kérte.

I.r. vádlott védője a felmentést, illetve enyhítést célzó fellebbezését változatlanul fenntartotta.

Álláspontja szerint - az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással szemben - nem sikerült megcáfolni a vádlott cselekmény elkövetését tagadó védekezését. A szerződéskötés tényét illetően sem pp bizonytalan tanúvallomása, sem a fénymásolat alapján készült írásszakértői vélemény nem kétséget kizáró bizonyíték, a vádlottól származó ujjlenyomatot pedig a helyszínen nem találtak. Még ha az ítélőtábla változatlanul azt állapítaná is meg, hogy az I.r. vádlott írta alá a bérleti szerződést, akkor sem bizonyítja tudomását arról, hogy az ingatlanban kábítószert termesztenek. Arra sem merült fel bizonyíték, hogy értékesített kábítószert. Téves az elsőfokú bíróság azon következtetése is, hogy a vádlottnál talált készpénz kábítószer-kereskedelemből származna. Számtalan forrása lehetett ennek a pénznek, kereshette a piacon, munkával szerezhette, vagy rokonai küldték. A II.r. vádlottal való kapcsolata és hogy elfogásakor kulccsal ment a házhoz, - még nem igazolja az I.r.vádlott részvételét a kábítószer-kereskedelemben. Ahogyan az óraállásokat ellenőrző pp nem észlelte az ott folyó termesztést, ezt az I.r. vádlottnak sem kellett észrevennie, de még, ha észrevette sem bizonyított, hogy részt vett a bűncselekmény elkövetésében.