A Kúria Mfv.10093/2015/6. számú precedensképes határozata kormánytisztviselői jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 37. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 8. §] Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A Ktjv. 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a vezető bizalmának elvesztésével indokolt felmentés nem alapítható feltételezésre, a vezető szubjektív érzetére, az intézkedést objektív tényekkel, körülményekkel kell a munkáltatónak alátámasztania.

***********

Mfv.II.10.093/2015/6.szám

A Kúria a Baráth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Baráth Attila János ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Bölcskei Zsolt és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bölcskei Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes ellen kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 12.M.3854/2011. számon megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.630.911/2014/4. számú közbenső ítéletével elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2015. május 20-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.630.911/2014/4. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes Főosztályán a T. Osztályon osztályvezetői munkakört töltött be. A NAV felkérésére a főigazgató-helyettes ellenőrzést rendelt el a C. Kft. C. helységben lévő telephelyén termékdíj mentesség körében történő vizsgálat céljából. Az ellenőrzésen a T. Osztály részéről a felperes, valamint beosztottja, K. D., illetőleg a N. Osztály részéről még két személy vett részt. Mivel a vizsgálandó cég nemzetközi kérdésekben nem volt érintett, a vizsgálatot ténylegesen csak a felperes, illetve K. D. végezték el. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a termékdíj mentességi határozatban szereplő cégeken felül 2010. évben a C. Kft. begyűjtő partnerén keresztül olyan új hasznosító partnerek jelentek meg a műanyaghulladék hasznosítási láncban, melyek "lejelentése" az alperes felé nem történt meg. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést végzők aláírták. Az eseményről az összefoglaló jelentést K. D. készítette el, és azt a felperes és a H. Osztály egyik alkalmazottja is aláírta. Az összefoglaló jelentés nem tartalmazta azt a megállapítást, hogy a vizsgált társaságoknál a hulladékhasznosító láncba történő további társaságok "lejelentése" nem történt meg.

Az alperes a felperes és K. D. jogviszonyát 2011. július 26-án kelt intézkedésével megszüntette. A felperes felmentését azzal indokolta, hogy 2011. július 21-én végzett hatósági ellenőrzés után készült jelentésben a felperes nem tüntette fel azt a tényt, miszerint megállapítást nyert, hogy a termékdíj mentességi határozatban szereplő cégeken felül 2010. évben a C. Kft. begyűjtő partnerén keresztül olyan hasznosító partnerek jelentek meg a műanyaghulladékok hasznosítási láncában, amelyek lejelentése a Főfelügyelőség felé nem történt meg. A felvett jegyzőkönyv és a leadott jelentés tartalmi különbsége olyan, a munkavégzésből megnyilvánuló tény, amely alapján a kormánytisztviselői jogviszonyban álló személlyel szembeni elvárható bizalom, megbízhatóság megszűnt. Ellenőrzési és hatósági engedélyezési feladatok ellátásával ezért nincs mód a továbbiakban a megbízására, mivel nem a Ktv. 37. § (4) bekezdés szerint elvárható vezető iránti szakmai értékek iránti elkötelezettségével látta el a felperes a feladatot, ami által visszavonhatatlanul sérült a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés és szakmai elhivatottsággal történő fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzés lehetősége.

Az intézkedést sérelmezve a felperes keresetet nyújtott be, melyben a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei alkalmazását kérte, 27 nap szabadsága megváltása mellett.

Az alperes a szabadságmegváltás iránti igényét elismerte a felperesnek, egyebekben a felperes keresetének elutasítását kérte.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.3854/2011/32. számú ítéletével kötelezte az alperest 559.764 forint és kamatai szabadságmegváltás megfizetésére, továbbá 4603 forint végkielégítés után járó kamat megfizetésére, egyebekben a keresetet elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy 2011. februárját követő vezetőváltás után az új igazgató kifejezett elvárása volt, hogy a hatósági ellenőrzések során felvett hivatalos jegyzőkönyv tartalma alapján összefoglaló jelentés készüljön. Ennek az volt a célja, hogy a vezetőség ezekből szerezzen tudomást olyan fontos körülményekről, amelyek a további intézkedéseket szükségessé tehették. A főigazgató-helyettes a jelentést szintén aláíró kormánytisztviselő jelzéséből tudomást szerzett arról, hogy abból hiányzik a lefolytatott vizsgálat érdemben tett egyik megállapítása, így kiegészítő jelentés készítését rendelte el. A helyszíni jegyzőkönyv és az összefoglaló jelentés közötti eltérésről tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki ezt követően szüntette meg a felperes jogviszonyát.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy valamennyi meghallgatott tanú igazolta a helyszíni jegyzőkönyv alapján készített összefoglaló jelentésre vonatkozó munkáltatói elvárás tényét, továbbá, hogy az összefoglaló jelentésből valóban kimaradtak az ellenőrzési jegyzőkönyv azon megállapításai, amelyek a vizsgálat eredményére vonatkoztak. Jogellenes magatartása értékelése során fontos körülményként értékelte, hogy a felperes osztályvezető volt, és jogviszonya az alperesnél több mint nyolc éve folyamatosan fennállt, ezért kiemelt felelősség terhelte. Tudomással kellett bírnia az alperes munkavégzésre vonatkozó elvárásairól, szakmai követelményeiről, a munkáltató jelentés készítésre vonatkozó utasítására. Ellenőrzési és felelősségi jogköre folytán a hiányos jelentést módosítani kellett volna, illetve ki kellett volna egészítenie azt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 55.Mf.630.911/2014/4. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes 2011. július 26-án kelt felmentése jogellenes. A követelés összegére nézve a tárgyalást folytatni kell, ezért a másodfokú bíróság az iratokat az elsőfokú bíróságnak küldte meg.