EH 1999.94 Személyiségvédelmi perben több polgári jogi igény együttes érvényesítésekor az eljárási illeték alapjául a kártérítési követelés szolgál.
Az eljárási illeték alapjául a meg nem határozható perérték akkor vehető figyelembe, ha az így számított érték meghaladja a kártérítési követelést [Ptk. 76-78. §, 84. §, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. §, 40. §, 42. §, 46. §, 50. §, 62. §, 64. §-ai, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.].
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és III. r. alperes által kiadott folyóiratokban közölt és a II. r. alperes által írt újságcikk becsületét és jóhírnevét sérti, ezért az alpereseket nyilvános elégtétel adására és 1 500 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével mindhárom alperessel szemben a jogsértést a Ptk. 76. §-a alapján megállapította és kötelezte az I. és III. r. alperest az ítélet jogsértést megállapító rendelkezéseinek az általuk kiadott folyóiratokban való közzétételére. Az alpereseket emellett 100 000 forint kártérítés megfizetésére is kötelezte, míg az ezt meghaladó keresetet elutasította. A felperest 35 000 forint perköltségben marasztalta és úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 90 000 forint kereseti illetékből a felperes 84 000 forintot, az alperesek pedig 6000 forintot kötelesek az államnak megtéríteni.
Az első fokú ítélet ellen a felperes és az alperesek is fellebbeztek. A felperes annak megállapítását is kérte, hogy a kifogásolt újságcikkek valótlan tényeket ís közöltek, amelyek a Ptk. 78. §-ában védett jóhírnevét is sértik. Az elégtételadás keretében az ítélet teljes terjedelemben való közzétételét, továbbá a nem vagyoni kártérítés összegének 1 000 000 forintra való felemelését kérte.
Az alperesek a fellebbezésükben a kereset teljes elutasítását kérték.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A felperest az I. és III. r. alperes javára együttesen 60 000 forint, a II. r. alperes javára 10 000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A le nem rótt kereseti illetéket 96 000 forintban, míg a le nem rótt fellebbezési illetéket 75 000 forintban állapította meg és ezek megfizetésére ugyancsak a felperest kötelezte.
A jogerős ítélet álláspontja szerint a kifogásolt sajtóközlemény glossza, melynek műfaji sajátossága az irónia és a szatíra. A felperes által kifogásolt, a felperes közéleti tevékenységével is összefüggő ironikus hasonlatok nem kirívóan durvák, ezért személyiségvédelmet nem alapoznak meg. A jogerős ítélet álláspontja szerint a jogsértés megállapítására irányuló kereseti igény kapcsán a kereseti illeték összege 6000 forint, míg a nem vagyoni kártérítésre irányuló igény alapján 90 000 forint. Ugyanilyen számítás eredményeként a felperes fellebbezésének illetéke a meg nem határozható perértékű igényre tekintettel 7500 forint, a kártérítési követelés kapcsán pedig 54 000 forint. Az alperesek fellebbezésének illetékét a meg nem határozható perértékű igényre tekintettel 7500 forintban, a terhükre megállapított marasztalási összegre tekintettel pedig 6000 forintban határozta meg. E számításnak megfelelően a felperest a Pp. 78. §-a alapján kötelezte a le nem rótt első és másodfokú eljárási illeték megfizetésére.
A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és a fellebbezésben módosított keresetnek való helyt adás érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a véleménynyilvánítási és sajtószabadságot, amikor nem állapította meg a személyhez fűződő jog megsértését és a nem vagyoni kár megtérítése iránti keresetét is elutasította. Sérelmezte a terhére megállapított perköltség és eljárási illeték összegét is.
Az alperesek a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem az ügy érdemét illetően nem, az illetékfizetési kötelezettség tekintetében azonban részben, az alábbiak szerint alapos.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan utasította el a felperesnek a Ptk. 76. és 78. §-ára alapított keresetét. Az újságcikk lényeges tartalma a felperes becsületét, emberi méltóságát nem sérti, a felperesről valótlan és sértő tényt nem állít. Az újságcikk egy jelenséget ismertet, elemez és bírál. Helyteleníti, hogy a sajtó a politikai élet egyes szereplőivel valódi politikai súlyukhoz képest indokolatlanul foglalkozik és ebben az összefüggésben a felperes politikai szereplésével kapcsolatban is megfogalmaz negatív értékítéletet. Ez azonban a szólás és sajtószabadság, a szabad vélemény-nyilvánítás alapján az alperesek joga, és önmagában nem eredményezi a közéleti szereplést, tehát a nyilvános megmérettetést is vállaló felperes személyhez fűződő jogának a megsértését. Ezért a felperes a per főtárgya tekintetében alaptalanul hivatkozott jogszabálysértésre. A személyhez fűződő jogok sérelmének bizonyítatlansága a nem vagyoni kár megtérítése iránti igényt is megalapozatlanná tette.
A felperes felülvizsgálati kérelme a per főtárgyán túlmenően a le nem rótt eljárási illeték mértékére és viselésére ís kiterjedt. Ez a kérelem részben alapos, mert a másodfokú bíróság a felperes által megtérítendő eljárási illeték összegét tévesen állapította meg.
A felperes a Ptk. 84. §-a alapján a személyhez fűződő joga védelme érdekében lépett fel és érvényesített többféle polgári jogi igényt. A jogsértés jogkövetkezményeként érvényesíthető igények körét a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Eszerint akit személyhez fűződő jogában megsértettek, egyrészt objektív szankciók [a)-d) pont], másrészt szubjektív szankció [e) pont], kártérítés iránt érvényesíthet igényt, akár külön-külön, akár együttesen. Ezek az igények miután ugyanazon jogi tényből és ugyanazon jogviszonyból erednek, egységes keresetet jelentenek.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. §-ának (1) bekezdése szerint a polgári peres eljárás illetékének alapja az eljárás tárgyának az értéke. Az Itv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Eszerint az Itv. csak azon igények értékének összevonását teszi lehetővé az illetékalap meghatározásához, ahol az eljárás tárgyának értéke megállapítható. Arra azonban az Itv. nem ad lehetőséget, hogy olyan kereseti kérelem esetén, ahol együtt szerepel a meg nem határozható perérték és a meghatározható perérték, azok összevonásra kerüljenek. Ebből következően ha a jogosult egy keresetben objektív és szubjektív szankciót együtt érvényesít, az a perérték meghatározása szempontjából egységes keresetnek minősül és a Pp. 24. §-a, valamint az Itv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az összegszerűen meghatározott kártérítési követelést kell az illeték alapjaként figyelembe venni. Együttesen érvényesített igények esetén a meg nem határozható perérték [Itv. 39. § (3) bekezdést] akkor szolgálhat az eljárási illeték alapjául, ha az így számítandó érték meghaladja a kártérítési követelést (pl. jelképes összegű kártérítések).
A perbeli esetben a kereseti illeték összege 1 500 000 forint kártérítési követelés után az Itv. 42. § (1) bekezdése szerint 6%, azaz 90 000 forint. A felperes fellebbezésében vitatott követelés értéke 900 000 forint, amely után a fellebbezési illeték az Itv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint 6%, azaz 54 000 forint. Az alperesek fellebbezésükben részint az objektív szankciók alkalmazását kifogásolták, amely után a meg nem határozható perérték az Itv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján 125 000 forint, illetve a 100 000 forint marasztalást támadták. A magasabb összegű meg nem határozható perérték figyelembevételével az alperesek által le nem rótt fellebbezési illeték összege 7500 forint. Az első- és másodfokú eljárásban felmerült valamennyi eljárási illeték megfizetésére az Itv. 64. §-a, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM. r. 13. §-ának (2) bekezdése szerint a felperes köteles. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a le nem rótt eljárási illetékek összegére vonatkozó rendelkezését a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az előzőekben részletezett számítás szerint a felperest terhelő eljárási illetéket megállapította, míg a per főtárgya és a perköltség tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes lett, ezért az Itv. 50. §-ának (1) bekezdése szerint 1 000 000 forint illetékalap után 60 000 forint felülvizsgálati illeték megfizetésére köteles. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20. 065/1995. sz.)