A Debreceni Ítélőtábla Pf.20579/2019/13. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 254. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (Veir. I. (hk) - eljárási cselekmények/határidők, kézbesítés/mulasztás, biztonsági tanúsítványok, személyi ügyek) 29. §] Bírók: Gárdosi Judit, Répássy Árpád, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.579/2019/13. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Ravasz László ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű felperes neve (cím) I. rendű felperesnek és az ugyancsak dr. Ravasz László ügyvéd (cím) által képviselt II.rendű felperes neve (cím) II. rendű felperesnek - a Törös Ügyvédi Iroda (cím; eljáró ügyvéd: dr. Törös Judit) által képviselt I.rendű alperes neve (cím) I. rendű alperes és a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (cím) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Egri Törvényszék 27.P.20.233/2018/36. sorszámú ítélete ellen a felperesek által 37. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az I. rendű alperesnek 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 63 500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási költséget, valamint az államnak külön felhívásra 2 198 000 (kettőmillió-egyszázkilencvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A felperesek, mint adósok, valamint Cs. I. M. és Cs. Iné zálogkötelezettek önálló zálogjoggal biztosított, devizaalapú kölcsönszerződést (banki ügyletazonosító: 60191043) kötöttek az 'I.rendű alperesi jogelőd neve' I. rendű alperesi jogelőd hitelezővel 2005. július 18. napján.

[2] A kölcsönszerződés alapján a hitelező az adósok részére 133 717 svájci frank összegű, legfeljebb 19 400 000 forintnak megfelelő, CHF devizanemben nyilvántartott kölcsönt folyósított.

[3] A szerződés I.9. pontja értelmében

"A Kölcsön kockázatával kapcsolatban az Adós kijelenti, hogy az erre vonatkozó, Hitelező által részére nyújtott részletes tájékoztatást megismerte, megértette, a devizahitel igénybevételével együtt járó és kizárólagosan őt terhelő kockázatokkal tisztában van. Tudomása van különösen azon árfolyamkockázatról, hogy az előfinanszírozási időszak és a futamidő alatt a forintnak a svájci frankhoz viszonyított árfolyamának kedvezőtlen változása (azaz a folyósításkor érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése) esetén a devizában megállapított törlesztő részletek forintban fizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Jelen szerződés aláírásával Adós tudomásul veszi, hogy ezen kockázat vagyoni kihatásait teljes mértékben ő viseli. Kijelenti továbbá, hogy az árfolyamkockázatból adódó lehetséges hatásokat alapos megfontolás tárgyává tette, és a kockázatot fizetőképességének és vagyoni helyzetének megfelelően mérlegelve vállalta, a Bankkal szemben igényt az árfolyamkockázatból eredően nem érvényesít."

[4] A kölcsönügylet biztosítékaként a felek önálló zálogjogot alapítottak a bank javára a Gy., ..26 és ..85 helyrajzi számú ingatlanokra.

[5] A szerződés II.8.1. pontja rögzíti, hogy "(...) az önálló zálogjogból való kielégítési jog (...) felmondással nyílik meg, felmondási idő nélkül, a felmondás közlését követő első napon."

[6] A szerződés II.8.2. pontja értelmében

"A Zálogjogosult felmondással akkor élhet, ha (i) a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (Adós) az esedékességkor szerződésszerűen nem teljesíti a zálogjoggal biztosított fizetési kötelezettségeit (...)"

[7] A fenti szerződő felek 2006. október 5. napján önálló zálogjoggal biztosított ingatlanfelújítási, devizaalapú kölcsönszerződést (banki ügyletazonosító: 60605883) kötöttek, mely szerződés alapján az I. rendű alperes jogelődje 52 371 svájci frank, legfeljebb 8 075 000 forintnak megfelelő, CHF devizanemben nyilvántartott kölcsönt nyújtott az adósok részére.

[8] Az I.9. pont - Kockázatfeltáró nyilatkozat - értelmében

"A Kölcsön kockázataival szemben az Adós kijelenti, hogy az erre vonatkozó, Hitelező által részére nyújtott részletes tájékoztatást megismerte, megértette, a devizahitel igénybevételével együtt járó és kizárólagosan őt terhelő kockázatokkal tisztában van. Tudomása van különösen az árfolyamkockázatról, hogy az előfinanszírozási időszak és a futamidő alatt a forintnak a svájci frankhoz viszonyított árfolyamának kedvezőtlen változása (azaz a folyósításkor érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése) esetén a devizában megállapított törlesztő részletek forintban fizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Jelen szerződés aláírásával Adós tudomásul veszi, hogy ezen kockázat vagyoni kihatásait teljes mértkében ő viseli. Kijelenti továbbá, hogy az árfolyamkockázatból adódó lehetséges hatásokat alapos megfontolás tárgyává tette, és a kockázatot fizetőképességének és vagyoni helyzetének megfelelően mérlegelve vállalta, a Bankkal szemben igényt az árfolyamkockázatból eredően nem érvényesít."

[9] A szerződés biztosítékaként a felek a kölcsön és járulékai erejéig önálló zálogjogot alapítottak a gy.-i ..85 és ..26 helyrajzi számú ingatlanokra.

[10] A felperesek végső formában fenntartott keresetükben a 2005. július 18. napján kelt, 133 717 svájci frank (19 400 000 forint) összegű és a 2006. október 5. napján kelt, 52 371 svájci frank (8 075 000 forint) összegű kölcsön nyújtására vonatkozó szerződések vonatkozásában elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 277. § (1) bekezdés c) pontja és 312. § (3) bekezdése alapján a szerződés teljesítése lehetetlenült, ezért a felperesek szabadultak a tartozás teljesítése alól. Kérték ezért annak megállapítását, hogy kölcsöntartozásuk nincsen, a jogviszony 2010. március 31. napján megszűnt.

[11] Másodlagos keresetük szerint az I. rendű alperesi jogelőd, hitelező kölcsönszerződésből eredő kötelezettségét megszegte, nem a Ptk. 277. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően teljesített, ezért a szerződésszegésből eredően kártérítési igényük van a felpereseknek a Ptk. 318. § (1) bekezdése, 339. § (1) bekezdése, 375. § (1) bekezdése alapján.

[12] Harmadlagosan a Ptk. 277. § (5) bekezdésének megsértésére hivatkozással, annak megállapítását kérték, hogy szerződésből eredő kötelezettségét az I. rendű alperesi jogelőd megszegte, ezért a Ptk. 318. § (1) bekezdése, 339. § (1) bekezdése, 355. § (1) bekezdése alapján kártérítésre jogosultak a felperesek.

[13] A felperesek az elsőfokú eljárás során arra hivatkoztak, hogy a szerződéskötéskor az alperes ügyintézője arról tájékoztatta őket, hogy a devizaalapú kölcsönszerződésnek sokkal alacsonyabb a kamata, mint a forint alapúnak, ezért hosszabb távon is sokkal előnyösebb annak összköltsége és havi törlesztőrészletei. Arról is tájékoztatta őket az ügyintéző, hogy a devizaalapú kölcsönök összköltsége átlagosan és tartósan körülbelül 30 %-kal alacsonyabb, mint a forint kölcsönöké, továbbá, hogy a jövedelmi- és vagyoni viszonyaik alapján csak devizaalapú hitel felvételére jogosultak. Pontosan ezen tájékoztatásra tekintettel kötötték meg a devizaalapú szerződést az I. rendű alperes jogelődjével. Állításuk szerint arról nem kaptak tájékoztatást, hogy a devizaalapú hitelek összköltsége bármikor meghaladhatja a forinthitelek összköltségét. Hivatkoztak arra, hogy az I. rendű alperesi jogelőd vállalása ellenére a devizaalapú kölcsönük összköltsége már 2010. márciusára meghaladta a forinthitelekét, így életük nagymértékben ellehetetlenült, anyagi gondjaik is keletkeztek.