BH 1987.5.162 I. Szerződésen alapuló haszonélvezeti jog bírósági módosítására nincs lehetőség, mert a szerződés egyszeri szolgáltatásra irányul, és a haszonélvezet létrejöttével a teljesítés megtörténik; nincs lehetőség a haszonélvezet mint jog tartalmának vagy időtartamának megváltoztatására sem [Ptk. 157., 241. §].

II. Ha a szerződésen alapuló haszonélvezettel terhelt dolog a haszonélvezet alapítása után lényegesen növekszik, gyarapodik vagy használati értéke jelentősen megváltozik, a tulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy határozza meg a dolog azon részeit, amelyre a haszonélvezet nem terjed ki. Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a bíróság a haszonélvezeti jogot az ingatlan természetben meghatározott illetőleg kijelölt részére jegyeztesse be, - feltéve, ha a felek a szerződésben nem rendelkeztek a haszonélvezetnek a dolog megváltozása utáni terjedelméről [Ptk. 157. § (1) és (2) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 14. §].

A peres felek közeli rokonságban állnak egymással: az I. r. alperes a felperes gyermeke, a II. r. alperes az I. r. alperes házastársa. A felperes ajándékozási szerződéssel az alpereseknek ajándékozta a tulajdonát képező "ház, udvar és kertingatlanból a beltelket és a beltelken lévő házból kikerülő bontási anyagokat". Az alperesek az ajándékot elfogadták, és holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítottak az ingatlanra a felperesnek. A tulajdonváltozást és a felperes haszonélvezeti jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték.

Ezt követően a felek közös elhatározással az ingatlanon levő épület nagyobb részét elbontották, és az alperesek annak helyébe kétszintes családi házat építettek. A régi épület hátsó része, amely eredetileg melléképület volt, megmaradt, és a felperes használatában van. A felperes az építkezéshez a bontási anyagon kívül saját költségén építőanyagokat is vásárolt, amelyeket az alperesek az új épülethez felhasználtak.

A felek között a kapcsolat utóbb megromlott, ezért a felperes az ajándékot az alperesektől perben visszakövetelte. Keresetét azonban a bíróság jogerősen elutasította azzal, hogy az ajándék visszakövetelésének a feltételei nem állapíthatók meg.

A felperes ezután keresetet indított, amelyben haszonélvezeti jogára figyelemmel kérte az alpereseknek havi 500 forint használati díj fizetésére való kötelezését.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, és viszontkeresetet indítottak a felperes haszonélvezeti jogának a korlátozása iránt. Kérték, hogy a bíróság a haszonélvezetet a felperes használatában tartott helyiségekre korlátozza. Utóbb a viszontkeresetüket úgy változtatták meg, hogy a haszonélvezeti jog korlátozását az ingatlan 1/4 részére kérték, amely megközelítőleg az ajándékozott értéknek felel meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, egyben a felperes haszonélvezeti jogát az ingatlan 1/4 részére korlátozta. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes által ajándékozott érték - az ajándék visszakövetelése iránt indított perben beszerzett szakvélemény szerint - 191 000 forint volt, az alperesek új házának értéke pedig 725 000 forint, így a felperes a teljes értéknek mintegy 1/4 részét ajándékozta, és a használata is ennek az aránynak felel meg. Ezért a haszonélvezeti jogát az ajándékozott értéknek megfelelően kell korlátozni. Ebből az is következik, hogy a felperes "lakbér szedésére alperesekkel szemben nem jogosult".

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyben felhívta a földhivatalt, a perbeli ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jognak az ítélet szerinti módosítására. Az ítélet indokolása szerint a haszonélvezeti jogot alkotó szerződés tartós kötelmi viszonyt hoz létre, módosítása - a Ptk. 241. §-ában írt feltételek megléte esetén - bírósági úton lehetséges. A másodfokú bíróság megítélése szerint a haszonélvezet korlátozása kérdésében az elsőfokú bíróság a felek összes körülményeinek mérlegelésével, megalapozott szakértői vélemény alapján döntött.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.