BK 84. szám

I. 1. A bűntetti eljárásban az elsőfokú ítélet megalapozatlansága kiküszöbölésének módját az határozza meg, hogy a megalapozatlanság részleges avagy teljes (a tényállás túlnyomó részét érintő).

2. Részleges a megalapozatlanság, ha az elsőfokú ítéletben iratellenes vagy helytelen ténybeli következtetésen nyugvó ténymegállapítások vannak, továbbá ha a tényállás hiányos vagy részben nincs felderítve. A másodfokú eljárásban a részleges megalapozatlanság kiküszöbölésének módja: a tényállás kiegészítése, helyesbítése.

3. Teljes (a tényállás túlnyomó részét érintő) a megalapozatlanság, ha az elsőfokú bíróság tényállást nem állapított meg, vagy a tényállás felderítetlen. E megalapozatlanság bizonyítás alapján eltérő tényállás megállapításával küszöbölhető ki, erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a másodfokú bíróság a vádlottatfelmenti vagy az eljárást megszünteti. Egyébként, ha eltérő tényállás megállapításának szükségessége merül fel, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének törvényi feltételeit kell vizsgálni.

4. Teljes megalapozatlanság esetén az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Amennyiben a megalapozatlanság a tényállás túlnyomó részét érinti, a hatályon kívül helyezés kivételesen mellőzhető akkor, ha a megalapozatlanságnak a bűnösség megállapítására, illetőleg a büntetés kiszabására lényeges kihatása nincs. Az utóbbi esetben a másodfokú bíróság az ügyet - eltérő tényállás megállapítása nélkül - a tényállás megalapozott része alapján bírálja felül.

II. A vétségi eljárásban a másodfokú bíróság - a Be. 274. §-a (2) bekezdésének esetét kivéve - eltérő tényállást állapíthat meg és ezzel a teljes megalapozatlanságot kiküszöbölheti.[1]