BH+ 2007.2.85 A tag kizárására irányuló perben a bíróság jogszerűen vizsgálhatja, hogy a per folyamatban léte alatt az alperes tagsági viszonya megszűnt-e [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 50. § (2), (3) és (4) bek., Pp. 215. §].

A felperes társaság a 2004. augusztus 12-én kelt taggyűlési határozat alapján 2004. augusztus 26-án nyújtotta be az alperesek társaságból történő kizárása iránti keresetét. A peres eljárás során 2005. április 13-án kelt végzésével az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az alperesek tagsági jogainak gyakorlását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette. 2005. április 30-án kelt ajándékozási szerződéssel az alperesek a felperes társaságban levő üzletrészüket elajándékozták fiúknak, T. Sz.-nak.

A megyei bíróság ítéletével az alpereseket a felperes társaságból kizárta, rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről. Az elsőfokú bíróság egyebek mellett rámutatott, a cégbíróság T. Sz. megajándékozottat a cégjegyzékbe, mint a felperes társaság tagját még nem jegyezte be, így az alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala idején a társaság tagjainak tekintendők.

Az ítélőtábla ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Rendelkezett az első- és másodfokú perköltség viseléséről. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy T. Sz. 2005. május 5-én a felperes társaság ügyvezetőjéhez intézett levélben bejelentette, hogy az alperesek üzletrészét 2005. április 30-án kelt ajándékozási szerződéssel megszerezte. T. Sz. 2005. június elsején a felpereshez intézett levélben kijelentette, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit ismeri, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tagváltozás bejegyzése iránti kérelmet azonban a felperes a másodfokú tárgyalás időpontjáig nem nyújtotta be. A másodfokú bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem vette figyelembe, hogy az elsőfokú eljárás ideje alatt az alperesek a felperes társaságban levő üzletrészüket átruházták. Álláspontja szerint az alperesek tagsági jogai gyakorlásának felfüggesztése nem jelenti azt, hogy nem gyakorolhatnák a Ptk. 112. § (1) bekezdésében szabályozott, a tulajdonost megillető, a tulajdonnal való rendelkezés jogát, mely jog nem a Gt.-ben szabályozott tagsági jog, hanem a Ptk. rendelkezésein alapuló jogosultság. A Legfelsőbb Bíróság 1145/2004. számú elvi bírósági határozatában kifejtettekre hivatkozva a másodfokú ítélet rögzítette, a társasággal szemben a tagváltozás akkortól hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzés tényét a társaságnak a Gt. szerinti szabályok betartásával bejelenti. Az 1381/2003. számú elvi határozatban foglaltak szerint a kizárási per megindításának az üzletrészt átruházó taggal szemben addig van helye, amíg az üzletrész társasággal szemben hatályos átruházása nem történik meg, melyre 2005. június 1-jén került sor. Hangsúlyozta, nincs jelentősége, hogy a bejelentés és a nyilatkozat nem egy okiratban történt, továbbá megállapította, hogy a nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokirati formában tette meg az üzletrész megszerzője, figyelemmel a Pp. 196. § (1) bekezdés e) pontjában írtakra. Annak, hogy a T. Sz. által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás még jogerősen nem fejeződött be, jelen eljárásra nincs kihatása. A felperes jelen perben az alperesek és T. Sz. közti szerződés színleltségére eredményesen nem hivatkozhat, azt a bíróság nem vizsgálhatja.

Felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, a Gt. 50. § (2) bekezdése értelmében a felperes az eredetileg előterjesztett kereseti tényálláshoz képest más ténybeli indokra a kizárási per folyamán nem térhet át. Ezt a jogszabályi rendelkezést a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta és a perindítást követően 8 hónap múlva létrejött, hiányos okirattal alátámasztott ajándékozási jogügyletre alapítva megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. Döntése a Gt. 50. § (2) bekezdésébe, illetve a Pp. 215. §-ába ütközik. Hangsúlyozta, az ítélet meghozatala időpontjában az ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt már per volt folyamatban. Hivatkozott továbbá arra, hogy a megyei bíróság 2005. szeptember 12-én kelt végzésével elutasította az alperesek kérelmét, amelyet tagsági jogaik felfüggesztésének megszüntetése iránt terjesztettek elő. Ezt a végzést a másodfokú bíróság helybenhagyta. A felperes előadta továbbá, már a másodfokú eljárás során is észrevételezte, hogy az alperesek az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésüket a Gt. 50. §-ának (6) bekezdésében meghatározott határidőn túl terjesztették elő.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérték.

A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy figyelemmel a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra a felülvizsgálni kért ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül.