A Kúria Gfv.30367/2016/8. számú precedensképes határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Csőke Andrea, Farkas Attila, Török Judit

A határozat elvi tartalma:

A tisztességes eljárás elvével ellentétes az a választottbírósági eljárás, amelyben a választottbíróság ítéletében iratellenesen tagadja a fél által tett valamely előadás, védekezés tényét, majd a ténylegesen megtett előadás, védekezés hiányára hivatkozással hozza meg érdemi határozatát. 1994. LXXI. Tv. 55. § (1) c), 1994. LXXI. Tv. 55. § (1) e)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.44728/2015/9., *Kúria Gfv.30367/2016/8.* (BH 2017.5.161), 3304/2017. (XI. 20.) AB végzés

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Gfv.VII.30.367/2016/8.

A tanács tagjai: Dr. Török Judit a tanács elnöke

Dr. Csőke Andrea előadó bíró

Dr. Farkas Attila bíró

A felperes:

A felperes jogi képviselője: Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Pigler Csaba ügyvéd

Az alperes:

Az alperes jogi képviselője: Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Perenyei Tamás ügyvéd és dr. Szabó H. Gábor ügyvéd)

A per tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

Az elsőfokú bíróság neve és az eljárás száma:

Fővárosi Törvényszék, 9.G.44.728/2015/9.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság VB/14023. számú ítéletét érvényteleníti.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.240.000 (húszmillió-kettőszáznegyvenezer) Ft együttes elsőfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek 2006. január 23-án kötötték meg a budapesti 4-es metróvonal I. szakasza vonalalagutakra és kapcsolódó műtárgyakra vonatkozó tervezési és kivitelezési munkáinak elvégzésére irányuló szerződésüket.

A szerződésben a határidők elmulasztásának szankciójaként a felek késedelmi kötbért kötöttek ki, melynek részleteit az Általános Szerződési Feltételek (ÁF) illetve az azt esetenként kiegészítő, módosító Különleges Feltételek (KF) tartalmazták. Ez utóbbi beiktatta a 8.7A. cikkelyt a felek szerződésébe, mely szerint, ha a vállalkozó kifizeti a kötbérterhes határidőhöz tartozó teljesítés miatt fellépő késedelmi kötbért, az nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a megbízó követelést nyújthasson be az ÁF 2.5. alcikkely szerinti eljárásban a más vállalkozó azon készenléti (ha van ilyen) vagy lassítási (ha van ilyen) költségei miatt, melyek a vállalkozó fenti kötbérterhes határidőkhöz tartozó teljesítésének elmulasztásából erednek.

Az ÁF 2.5. cikkelye a megbízó követelésének érvényesítéséről rendelkezett. Előírta, hogy ha a megbízó úgy véli, a részére valamilyen fizetség jár a szerződés alapján, akkor erről az igényéről ő maga vagy a Mérnök (azaz a megbízó által kinevezett és a szerződés szerint számára előírt jogok gyakorlására jogosult, illetve teljesítésére köteles közreműködő) értesíti a vállalkozót és átadja a követeléssel kapcsolatos részletes információkat. Ezt követően a Mérnök dönt a megbízó követeléséről, elfogadja azt vagy megállapítja a helyes összeget, ha ez szükséges. A Mérnök döntésének felülvizsgálatát a szerződés szerinti Döntőbizottságtól lehet kérni, míg ennek a határozatával elégedetlen fél választottbírósághoz fordulhat. A megbízói követelés összegét a megbízó jogosult levonni a vállalkozónak járó díjból.

A vállalkozási szerződésben abban is megállapodtak, hogy "bármilyen vitát, amelynek tárgyában a Döntőbizottság határozata (ha van ilyen) nem vált véglegessé és kötelezővé, végül Választottbíráskodás útján kell rendezni." Választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot (a továbbiakban: választottbíróság) jelölték meg. Megállapodásuk szerint a választottbírói tanácsban 3 választottbíró jár el a választottbíróság Eljárási Szabályzatában (a továbbiakban: Eljárási Szabályzat) foglaltaknak megfelelően, a magyar jogot alkalmazzák, és magyar nyelven folytatják le az eljárást.