BH 2017.5.161 A tisztességes eljárás elvével, így az Eljárási Szabályzat 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelménnyel ellentétes az a választottbírósági eljárás, amelyben a választottbíróság ítéletében iratellenesen tagadja a fél által tett valamely előadás, védekezés tényét, majd a ténylegesen megtett előadás, védekezés hiányára hivatkozással hozza meg érdemi határozatát [1994. évi LXXI. tv. (Vbt.) 55. § (1) bek. c) és e) pont; a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata 17. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek 2006. január 23-án kötötték meg a perbeli vonalalagutakra és kapcsolódó műtárgyakra vonatkozó tervezési és kivitelezési munkák elvégzésére irányuló szerződésüket.

A szerződésben a határidők elmulasztásának szankciójaként a felek késedelmi kötbért kötöttek ki, melynek részleteit az Általános Szerződési Feltételek (ÁF), illetve az azt esetenként kiegészítő, módosító Különleges Feltételek (KF) tartalmazták. Ez utóbbi beiktatta a 8.7A. cikkelyt a felek szerződésébe, mely szerint, ha a vállalkozó kifizeti a kötbérterhes határidőhöz tartozó teljesítés miatt fellépő késedelmi kötbért, az nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a megbízó követelést nyújthasson be az ÁF 2.5. alcikkely szerinti eljárásban a más vállalkozó azon készenléti (ha van ilyen) vagy lassítási (ha van ilyen) költségei miatt, melyek a vállalkozó fenti kötbérterhes határidőkhöz tartozó teljesítésének elmulasztásából erednek.

Az ÁF 2.5. cikkelye a megbízó követelésének érvényesítéséről rendelkezett. Előírta, hogy ha a megbízó úgy véli, a részére valamilyen fizetség jár a szerződés alapján, akkor erről az igényéről ő maga vagy a Mérnök (azaz a megbízó által kinevezett és a szerződés szerint számára előírt jogok gyakorlására jogosult, illetve teljesítésére köteles közreműködő) értesíti a vállalkozót és átadja a követeléssel kapcsolatos részletes információkat. Ezt követően a Mérnök dönt a megbízó követeléséről, elfogadja azt vagy megállapítja a helyes összeget, ha ez szükséges. A Mérnök döntésének felülvizsgálatát a szerződés szerinti Döntőbizottságtól lehet kérni, míg az ennek határozatával elégedetlen fél választottbírósághoz fordulhat. A megbízói követelés összegét a megbízó jogosult levonni a vállalkozónak járó díjból.

A vállalkozási szerződésben abban is megállapodtak, hogy bármilyen vitát, amelynek tárgyában a Döntőbizottság határozata (ha van ilyen) nem vált véglegessé és kötelezővé, végül Választottbíráskodás útján kell rendezni. Választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot (a továbbiakban: Választottbíróság) jelölték meg. Megállapodásuk szerint a választottbírói tanácsban három választottbíró jár el a választottbíróság Eljárási Szabályzatában (a továbbiakban: Eljárási Szabályzat) foglaltaknak megfelelően, a magyar jogot alkalmazzák, és magyar nyelven folytatják le az eljárást.

[2] A szerződés szerinti létesítmény a megbízó álláspontja szerint késedelmesen került átadásra, ezért a megbízó alperes kötbérigényt jelentett be a vállalkozó felperessel szemben. A felperes vitatta a kötbér jogszerűségét, a Mérnök azonban 20 741 584,10 € összegben azt jogosnak ismerte el, melyet az alperes beszámított a felperes vállalkozói díjába. A felperes a Mérnök döntése ellen a Döntőbizottsághoz fordult, amely elutasította a kifogásait. E döntés ellen a felperes 2014. március 5-én benyújtott keresettel kezdeményezett választottbírósági eljárást.

E perben a Választottbíróság a 21. számú ítéletben az alperes által kötbér jogcímén visszatartott összeg 50%-ának megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint a szerződésben foglalt kötbérterhes határidők már kezdettől fogva illuzórikussá váltak szerkezeti változtatások miatt, továbbá egyes esetekben az építési engedélyek késedelmes megszületése, illetve a más vállalkozók által épített állomások késedelmes befejezése is az eredeti teljesítési határidők betartása ellen hatott.

A felperes vállalkozó kezdeményezte új kötbérterhes határidők megállapítását. A Mérnöknek ugyan a szerződés szerint joga volt a kötbérterhes határidők megváltoztatásáról határozni, az erről szóló határozatok azonban a Választottbíróság álláspontja szerint mégis érvénytelenek, mert részben a határidőhöz tartozó műszaki tartalmat is módosították, részben pedig visszamenő hatályúak. "Az így megállapított Kötbérterhes Határidők tehát érvénytelenek, azokra az alperes nem alapíthat jogot, kötbérigényt nem alapozhatott, és kötbér címén a felperes vállalkozói díjából levonásokat nem alkalmazhatott". A választottbírósági tanács az ügy összes körülményét mérlegelve 50%-os kötbér felszámítását találta méltányosnak. Az ítélet érvénytelenítése iránti perben a bíróság a keresetet elutasította.

[3] 2013. május 10-én az alperes a felperes késedelmére hivatkozással a kötbérigényen felül további költségigényeket is előterjesztett a szerződés 8.7A. alcikke­lyére hivatkozással. Az MB113/Co-02. számú, összesen 20 745 866,21 € összegű követelést a felperes nem fogadta el, a Mérnök azonban a teljes összeget megalapozottnak találta. A felperes nem fogadta el a Mérnök határozatát és az összeget sem fizette meg az alperesnek. Az alperes ebből az igényből 2 277 151,33 € összeget beszámított a felperes vállalkozóidíj-követelésébe, azaz az elismert és esedékessé vált díjból levonta ezt az összeget, és azt nem fizette meg a felperesnek.

[4] A felperes (a választottbírósági eljárásban is felperes) a Választottbírósághoz 2014. március 13-án benyújtott - utóbb módosított - keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes MB113/Co-02. számú követelésében szereplő közvetett költségek nem más vállalkozók készenléti és lassítási költségei, és ezért kötelezze az alperest 2 277 151,33 _ vállalkozói díj, és ezen összeg után 2013. augusztus 7-től a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. § szerinti késedelmi kamat, ezen felül 32 172 _ kártérítés és ennek késedelmi kamata megfizetésére.

[5] A Választottbíróság megalakulását követően az alperes nem vitatta, hogy a felperesnek járt a vállalkozói díj, és azt teljes mértékben nem fizette meg a felperesnek. Állította, hogy a szerződés 8.7A. pontja szerint a felperes késedelme miatt a kötbéren felül az alperest megilletik az érvényesített költségek, melyeket a felperes által megjelölt összegben beszámított a felperest megillető vállalkozói díjba. Az alperes a Választottbíróság eljárása során beszámítási kifogásként érvényesítette az összeget, melyet három vállalkozónak kifizetett díjjal indokolt. A felperes kártérítési igényét kérte elutasítani.

[6] A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte. Egyebek mellett állította, hogy nem következett be késedelem, mert a Választottbíróság 21. számú ügyben hozott ítélete is megállapította, hogy nem voltak olyan kötbérterhes határidők, amelyeket a felperes megszeghetett volna, s ez az ítélet res iudicata hatással bír.

Hivatkozott arra is, hogy az alperes nem más vállalkozók lassítási vagy készenléti díjait kívánja beszámítani, hanem egyéb saját költségeit, vagy a megbízottai költségeit, ezért ezek a költségek nem felelnek meg a kötbéren felül felszámítható költségeknek. Az alperes nem bizonyította, hogy ha volt is késedelem, azért a felperest terhelné a felelősség. Az MB113/Co-02. számú alperesi igény oszthatatlan, abból nem lehet egyes követeléseket kiragadva érvényesíteni, legfeljebb arányosítva lehetne követelni a harmadik személyeknek történő kifizetéseket.