A Kúria Gfv.30332/2012/7. számú precedensképes határozata zálog (jelzálogjog TÖRLÉSE) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 263. §] Bírók: Csőke Andrea, Osztovits András, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

I. Ha a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszony jogosultja a jogviszonyból eredő követelést az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt engedményezi (külön erre irányuló nyilatkozattal), a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés-rész új jogosultja és a még fennálló jogviszonyhoz kapcsolódó keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja között a keret megoszlik.

II. Az új jogosult tekintetében a keretbiztosítéki jelzálogjognak csak az a jellemzője marad fenn, hogy a keret reá eső része erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból. Csak a jogviszonyból származó, engedményezéssel megszerzett biztosított követeléseket érvényesítheti zálogjoggal biztosított követelésként a keret erejéig.

1959. IV. Tv. 263. § 109/1999. FVM rend. 91. § 1991. XLIX. Tv. 35. § 1991. XLIX. Tv. 47. § (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.332/2012/7. szám

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a dr. Zudor Mónika Csilla ügyvéd által képviselt R.K.M. felperesnek a dr. Molnár Tamás ügyvéd által képviselt Ny. Korlátolt Felelősségű Társaság II. rendű, a M. Korlátolt Felelősségű Társaság III. rendű és a dr. Apátiné dr. Vengrinyák Andrea jogtanácsos által képviselt Sz. Takarékszövetkezet IV. rendű alperes ellen keretbiztosítéki jelzálogjog törlése iránt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon 10.G.15-09-040172 számon indított és 10.G.15-11-040028 szám alatt folytatódott perében, a Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.31.084/2011/4. számú ítélete ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján indult felülvizsgálati eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II-III. rendű alpereseknek együttesen 400.000 (négyszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, az államnak - felhívásra - 2.000.000 (kettőmillió) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

A G. Kft. (a továbbiakban: Kft.) és a IV.r. alperes között több hitelszerződés, illetve bankgarancia szerződés jött létre, melyet részben a Kft. tulajdonában álló vagyontárgyakon alapított zálogjogokkal, engedményezésekkel, részben magánszemélyek által nyújtott fedezetekkel biztosítottak.

2003. április 7-én a felperes és a IV.r. alperes keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötött. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés szerint a Kft. mint adós és a IV.r. alperes mint hitelező "egymással tartós jogviszonyban állnak kölcsön, váltó, faktoring, készfizető kezességi szerződés és egyéb hitelügyletek - továbbiakban hitelügyletek - alapján" (2. pont).A IV.r. alperes és a felperes megállapodtak abban, hogy a IV.r. alperesnek a 2. pontban írt hitelügyletekből eredő követelései megfizetésének biztosítására 20 millió forint összegben keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítanak a IV.r. alperes javára a felperes tulajdonában álló, egyedileg megjelölt ingatlanra. "A jelzálogjog kiterjed a 2. pontban írt hitelügyletekből eredő tőketartozáson, járulékain és díjain túlmenően a követelés és a jelzálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a jelzálogtárgyra fordított szükséges költségekre is."(3.pont)

A Kft. ellen 2004. január 21-én indult felszámolási eljárásban a IV.r. alperes hitelezői igényéből a felszámoló 61.802.018.Ft-ot a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57.§ (1) bekezdés b) pontjába sorolt, további 2.364.098 Ft-ot pedig g) pontban igazolt vissza.

A IV.r. alperes a felszámolás kezdő időpontjában a hitelezői igénybejelentésében megjelölt kölcsönszerződéseket nem mondta fel.

A IV.r. alperes 2004. augusztus 12-én értesítette a felszámolót, hogy a követelést engedményezte az A. Rt-re (a továbbiakban: Zrt.), és kérte a jogutódlás átvezetését. Az ugyanezen a napon kelt engedményezési szerződés 1. pontja szerint a kölcsönszerződésekből eredő több mint 67 millió értékű követelést a IV.r. alperes a Zrt-re engedményezte, míg a 3. pont szerint a követelések biztosítékai, köztük a felperes terhére megkötött keretbiztosítéki jelzálogszerződés is engedményezésre került a Zrt. javára. Az engedményezésről a IV.r. alperes 2004. augusztus 12-én kelt levelében tájékoztatta a felperest (10.G.15-09-040.172/10/A/II-III. 3. és 4. számú melléklet).

A felszámolási eljárás során a Kft. tulajdonosai egyezséget kívántak kötni a hitelezőkkel, melyre nem került sor. A keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított - fel nem mondott - jogviszonyból a IV. r. alperesnek újabb követelése nem keletkezett.

A Kft. felszámolási eljárása 2009. január 23-án fejeződött be, a Cstv. 57.§ (1) bekezdés b) pontjába sorolt követelése részleges kiegyenlítése címén a Zrt. részére 38.908.000 Ft-ot utaltak át.

2009. augusztus 10-én a Zrt. értesítette a felperest, hogy a követelés IV.r. alperestől történt megvásárlásakor a II.r. alperes és a III.r. alperes megbízása alapján járt el. A Zrt-t, illetve megbízóit 2004. augusztus 12-től a Kft-vel szemben megillette 67.607.676 Ft tőkekövetelés és ennek a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése után megállapított késedelmi kamata is. A felszámolás során befolyt összeget megbízóinak átutalta. A követelésnek a felszámolás során meg nem térült részét 2006. december 29-én egyenlő arányban a II. és III.r. alperes részére adta át. Felhívta a jelzálogkötelezettet, hogy a követelés még fennmaradó részét a II-III.r. alpereseknek teljesítse.

A IV.r. alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjogot 2004. augusztus 19-én törölték, a földhivatal jogosultként a Zrt-t jegyezte be, az őt illető jelzálogjogot 2009-ben törölte és a jogosultságot 1/2-1/2 részben osztottként a II-III. r. alperesek javára jegyezte be.

A keresetet a felperes eredetileg a Zrt-vel szemben indította (korábbi I.r. alperes), később a keresetét kiterjesztette a II-IV.r. alperesekre, az I.r. alperessel szembeni keresetétől elállt.

Módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a tulajdonát képező ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja továbbra is a IV.r. alperes maradt, mert a keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapjául szolgáló hitelszerződéseket a IV.r. alperes nem mondta fel, felmondás hiányában pedig a jogviszony alanyai az engedményezés következtében nem változtak. Ebből következően a keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja a IV.r. alperes maradt, akinek azonban a főkötelezettel szembeni követelése időközben megszűnt. A követelés megszűnésére tekintettel a jelzálogjog törlésének van helye (Ptk. 259.§ (3) bekezdés, 263.§ (3) bekezdés).

Másodlagosan kérte a II-III.r. alperesek javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését arra hivatkozva, hogy a felperes és a IV.r. alperes között 2003. április 7-én létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés - annak helyes tartalma szerint - a főkötelezett és a IV.r. alperes között a szerződéskötést követően létrejött hiteljogviszonyokból származó követelésekre nem terjedt ki. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés megkötését megelőzően létrejött hitelügyletből származó követelés azonban a felszámolási eljárásban történt részteljesítéssel megszűnt, ezért az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjog is megszűnt.