BH 2014.4.116 I. Ha a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszony jogosultja a jogviszonyból eredő követelést az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt engedményezi (külön erre irányuló nyilatkozattal), a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés-rész új jogosultja és a még fennálló jogviszonyhoz kapcsolódó keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja között a keret megoszlik.

II. Az új jogosult tekintetében a keretbiztosítéki jelzálogjognak csak az a jellemzője marad fenn, hogy a keret reá eső része erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból, s csak a jogviszonyból származó, engedményezéssel megszerzett biztosított követeléseket érvényesítheti zálogjoggal biztosított követelésként a keret erejéig [Ptk. 263. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.vhr.) 91. §; 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 35. §, 47. § (1) bek.].

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a G. Kft. (a továbbiakban: Kft.) és a IV. r. alperes között több hitelszerződés, illetve bankgarancia szerződés jött létre, melyet részben a Kft. tulajdonában álló vagyontárgyakon alapított zálogjogokkal, engedményezésekkel, részben magánszemélyek által nyújtott fedezetekkel biztosítottak.

2003. április 7-én a felperes és a IV. r. alperes keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötött. E szerződés szerint a Kft. mint adós és a IV. r. alperes mint hitelező "egymással tartós jogviszonyban állnak kölcsön, váltó, faktoring, készfizető kezességi szerződés és egyéb hitelügyletek - továbbiakban hitelügyletek - alapján" (2. pont). A IV. r. alperes és a felperes megállapodtak abban, hogy a IV. r. alperesnek a 2. pontban írt hitelügyletekből eredő követelései megfizetésének biztosítására 20 millió forint összegben keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítanak a IV. r. alperes javára a felperes tulajdonában álló, egyedileg megjelölt ingatlanra. "A jelzálogjog kiterjed a 2. pontban írt hitelügyletekből eredő tőketartozáson, járulékain és díjain túlmenően a követelés és a jelzálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a jelzálogtárgyra fordított szükséges költségekre is." (3. pont)

A Kft. ellen 2004. január 21-én indult felszámolási eljárásban a IV. r. alperes hitelezői igényéből a felszámoló 61 802 018 Ft-ot a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolt, további 2 364 098 Ft-ot pedig g) pontban igazolt vissza.

A IV. r. alperes a felszámolás kezdő időpontjában a hitelezői igénybejelentésében megjelölt kölcsönszerződéseket nem mondta fel.

A IV. r. alperes 2004. augusztus 12-én értesítette a felszámolót, hogy a követelést engedményezte az A. C. Pénzügyi Rt.-re (a továbbiakban: Zrt.), és kérte a jogutódlás átvezetését. Az ugyanezen a napon kelt engedményezési szerződés 1. pontja szerint a kölcsönszerződésekből eredő több mint 67 millió Ft értékű követelést a IV. r. alperes a Zrt.-re engedményezte, míg a 3. pont szerint a követelések biztosítékai, köztük a felperes terhére megkötött keretbiztosítéki jelzálogszerződés is engedményezésre került a Zrt. javára. Az engedményezésről a IV. r. alperes 2004. augusztus 12-én kelt levelében tájékoztatta a felperest.

A felszámolási eljárás során a Kft. tulajdonosai egyezséget kívántak kötni a hitelezőkkel, melyre nem került sor. A keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított - fel nem mondott - jogviszonyból a IV. r. alperesnek újabb követelése nem keletkezett.

A Kft. felszámolási eljárása 2009. január 23-án fejeződött be, a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolt követelése részleges kiegyenlítése címén a Zrt. részére 38 908 000 Ft-ot utaltak át.

2009. augusztus 10-én a Zrt. értesítette a felperest, hogy a követelés IV. r. alperestől történt megvásárlásakor a

II. r. alperes és a III. r. alperes megbízása alapján járt el. A Zrt.-t, illetve megbízóit 2004. augusztus 12-től a Kft.-vel szemben megillette 67 607 676 Ft tőkekövetelés és ennek a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése után megállapított késedelmi kamata is. A felszámolás során befolyt összeget megbízóinak átutalta. A követelésnek a felszámolás során meg nem térült részét 2006. december 29-én egyenlő arányban a II. és III. r. alperes részére adta át. Felhívta a jelzálogkötelezettet, hogy a követelés még fennmaradó részét a II-III. r. alpereseknek teljesítse.

A IV. r. alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjogot 2004. augusztus 19-én törölték, a földhivatal jogosultként a Zrt.-t jegyezte be, az őt illető jelzálogjogot 2009-ben törölte és a jogosultságot 1/2-1/2 részben megosztottként a II-III. r. alperesek javára jegyezte be.

A keresetet a felperes eredetileg a Zrt.-vel szemben indította (korábbi I. r. alperes), később a keresetét kiterjesztette a II-IV. r. alperesekre, az I. r. alperessel szembeni keresetétől elállt.

Módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a tulajdonát képező ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja továbbra is a IV. r. alperes maradt, mert a keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapjául szolgáló hitelszerződéseket a IV. r. alperes nem mondta fel, felmondás hiányában pedig a jogviszony alanyai az engedményezés következtében nem változtak. Ebből következően a keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja a IV. r. alperes maradt, akinek azonban a főkötelezettel szembeni követelése időközben megszűnt. A követelés megszűnésére tekintettel a jelzálogjog törlésének van helye [Ptk. 259. § (3) bekezdés, 263. § (3) bekezdés].

Másodlagosan kérte a II-III. r. alperesek javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését arra hivatkozva, hogy a felperes és a IV. r. alperes között 2003. április 7-én létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés - annak helyes tartalma szerint - a főkötelezett és a IV. r. alperes között a szerződéskötést követően létrejött hiteljogviszonyokból származó követelésekre nem terjedt ki. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés megkötését megelőzően létrejött hitelügyletből származó követelés azonban a felszámolási eljárásban történt részteljesítéssel megszűnt, ezért az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjog is megszűnt.

A harmadlagos és negyedleges kereseti kérelmeiben a II-III. r. alpereseknek a fennálló követelés összegével kapcsolatos elszámolását sérelmezte. Ötödleges keresetében arra hivatkozott, hogy a Zrt. a zálogjogot a saját nevében nem szerezte meg, ezért erre tekintettel tőle nem szerezhették meg a II-III. r. alperesek sem.

A II-IV. r. alperesek érdemi ellenkérelmükben kérték a felperes keresetének elutasítását.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet ellen az alábbiak szerint.

Elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát oly módon, hogy a Kúria az elsődleges, illetőleg másodlagos kereseti kérelmének adjon helyt, azaz a perbeli ingatlant terhelő 20 millió Ft összegű keretbiztosítéki jelzálogjogot törölje. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését és annak megváltoztatását oly módon, hogy a perbeli ingatlant terhelő 20 M Ft összegű keretbiztosítéki jelzálogjogot egyszerű jelzálogként a felszámolás alatt történt teljesítés figyelembevételével állapítsa meg a Kúria. Harmadlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezését.