BH 1995.10.602 Alkoholtartalmú ital reklámozásának versenyjogi értékelése [1990. évi LXXXVI. tv. 3. §, 32. §, 42. § (1) bek., 95/1991. (VII. 28.) Korm. r. 2. §].

A felperes 1992. január 16-tól 1992. június 20-ig ismételten több alkalommal alkoholtartalmú italt, illetőleg cigarettát reklámozó hirdetéseket jelentetett meg.

Az alperes az 1993. június hó 1. napján hozott határozatával megállapította, hogy a felperes tisztességtelen piaci magatartást tanúsított az E. H. című délutáni napilapban megjelent alkoholtartalmú ital és dohányáru reklámozásával. A tisztességtelen piaci magatartás további folytatásától a felperest eltiltotta, és egyidejűleg 700 000 Ft bírságot szabott ki a felperessel szemben, kötelezte továbbá 10 000 Ft eljárási díj megfizetésére. Az alperes határozatát a tiltott reklámhirdetések versenyellenes hatására, illetőleg a tiltott reklámtevékenységgel megvalósított tisztességtelen piaci magatartásra alapította. Megállapította, hogy az eljárás alá vont felperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. tv. (a továbbiakban: Vtv.) 3. §-ának (2) bekezdését, valamint a 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet megsértésével tisztességtelen piaci magatartást tanúsított. A Versenytanács a Vtv. 43. §-ának (1) bekezdése alapján járt el, illetőleg a Vtv. 48. §-ának (2) bekezdése szerint állapított meg bírságot az eljárás alá vont felperessel szemben.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen a Fővárosi Bírósághoz, és kérte annak hatályon kívül helyezését azzal az indokkal, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelősége a tiltott reklámtevékenységet elbírálta, azzal kapcsolatosan határozatot hozott, az alperesnek nem volt hatásköre arra, hogy ugyanazért a cselekményét versenyjogilag is felelősségre vonja a felperest. A Fővárosi Bíróság a felperes keresetének részben helyt adott, és az alperes határozatát megváltoztatva megállapította, hogy a felperes 1992. január 16., január 18., február 28., március 3., március 5., valamint január 24. és február 29. közötti pénteki és szombati lapszámaiban megjelent termékhirdetésekkel nem követett el versenyjogsértést. A Fővárosi Bíróság az alperes által kiszabott bírság összegét 200 000 Ft-ra mérsékelte.

A Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Vtv. megalkotásakor a jogalkotó már ismerte a tiltott reklámtevékenységet és ennek a fogyasztókra, illetőleg a piacra gyakorolt hatását, mégsem szabályozta önálló törvényi tényállásban az ezzel kapcsolatos magatartást és annak megfelelő szankcióját. Ebből az következik, hogy jogalkotó nem kívánta a Vtv.-ben szabályozni a tiltott reklám következményeit és hatását, miután annak elbírálására és minősítésére önálló hatáskörrel rendelkező másik állami szervet jogosított fel. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelősége jogerős határozatában a felperessel szemben csak az 1992. június 17., 18., 19. és 20-i lapszámaiban megjelent hirdetések esetében állapította meg a tiltott reklámtevékenységet, így az alperes más időpontokban megjelent hirdetéseket tiltott reklámtevékenységnek nem minősítheti, és nem vizsgálhatja meg, hogy e tevékenység megvalósított-e versenyjogsértést.

Az alperes fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Bíróság ítélete ellen, amelyben kérte az első fokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. A fellebbezésben kifejtett jogi érvelés szerint az alperesnek eljárása során az eljárás alá vont valamennyi hirdetésének a piacra gyakorolt hatását vizsgálnia kellett, függetlenül attól, hogy más állami szerv e tevékenységet a hatáskörébe tartozó eljárás kapcsán hogyan minősítette. Az alperes álláspontja szerint a tisztességtelen piaci magatartás megvalósult a jogszabályba ütköző hirdetés megjelenésével. A felperes magatartását nem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség határozata minősíti a Versenyhivatal előtt, hanem a fogyasztókra, a versenyre és a versenytársakra gyakorolt és az alperes által megvizsgált és értékelt hatása szerint kell az alperesnek azt megítélnie. A fellebbezésben előadottak szerint a jogszabály által tilalmazott versenycselekmény tanúsítása önmagában versenysérelmet valósít meg minden egyéb feltétel bevárása nélkül.

A fellebbezés alapos.