12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet

a belföldi reklám és hirdetési tevékenységről

Az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és országos szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) Reklám és hirdetési tevékenységet csak szocialista szervezet folytathat, ha alapító okirata (alapszabálya) szerint tevékenységi köre erre kiterjed.

(2) Vállalatok saját gyártmányaik, illetve szolgáltatásaik értékesítésének fokozása, kereskedelmi vállalatok a forgalom növelése érdekében maguk is folytathatnak reklám és hirdetési tevékenységet. E rendelkezés vonatkozik kisiparosokra és kiskereskedőkre is.

(3) A külföldre irányuló reklámtevékenység folytatására és a külföldi megbízásból külföldi áruk belföldi reklámozására a külkereskedelmi miniszter rendelkezései az irányadók.

(4) Állampolgárok saját érdekkörükben e rendelet keretei között hirdetéseket tehetnek közzé.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

- reklám: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely vállalat tevékenységét népszerűsíti;

- hirdetés: valamely tény, körülmény közzététele a hirdettető érdekében.

3. §

(1) Közterületen csak a reklám (hirdetési) tevékenység végzésére szervezett vállalat folytathat ilyen tevékenységet.

(2) A közterület reklám és hirdetés céljára történő igénybevételéhez engedély szükséges.

(3) A közterület használati engedély iránti eljárásra és a terület igénybevételéért felszámítható díjra a 22/1970. (XI. 18.) ÉVM-KPM együttes rendelet rendelkezései az irányadók.

(4) Nem közterületi reklámozás (hirdetés)

- a vállalatok által gyártmányaiknak (szolgáltatásaiknak) saját épületeiken történő népszerűsítése, illetve tevékenységükről ott adott tájékoztatás;

- a közlekedési vállalatok által saját szolgáltatásaikról megállóikon elhelyezett hirdetések.

4. §

(1) Reklámmal és hirdetéssel kapcsolatos üzletszerzői (ügynöki) tevékenység folytatásához állami vállalat esetében a belkereskedelmi miniszter előzetes véleményét kell megkérni. Állami vállalat tevékenységi köre ilyen tevékenységgel csak akkor egészíthető ki, ha az főtevékenységi körének gazdaságos ellátásához szükséges [11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.].

(2) Szövetkezet reklámmal és hirdetéssel kapcsolatos üzletszerzői (ügynöki) tevékenységet gazdálkodó szervezetek között a belkereskedelmi miniszter engedélyével folytathat [41/1971. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §, valamint a rendelet 2. számú mellékletének 12. pontja].

(3) Fotomodellek és manökenek külföldre, illetve külföldi megrendelőnek való közvetítése reklám és hirdetési tevékenység körében sem folytatható.

5. §

Reklám és hirdetési tevékenységet folytató vállalatnál 1975. január 1-től vezető állásban csak az foglalkoztatható, aki - egyetemet vagy főiskolát végzett és 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy - elvégezte a Belkereskedelmi Reklám Szaktanfolyamot vagy a Kereskedelmi Kamara Reklám Szaktanfolyamát és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

6. §

(1) Tilos minden olyan reklám és hirdetés közzététele, amely

a) jogszabályba ütközik,

b) közerkölcsöt sért,

c) az érdekeltek megtévesztésére alkalmas, így különösen: a valóságnak nem felel meg, túlzó, félrevezető, más terméket vagy szolgáltatást ócsárol, kellő mennyiségben rendelkezésre nem álló árut reklámoz, megtévesztő módon tünteti fel az áru kizárólagos forgalombahozatali jogát.

(2) Emberorvoslásban használatos gyógyszerről reklám és hirdetés közzététele tilos. Ez a tilalom nem terjed ki a gyógyszerek tudományos és ismeretterjesztő jellegű ismertetésére.

7. §

(1) A 6. § a) és b) pontjában meghatározott reklám és hirdetés közzétételéért a megrendelő és a reklámszolgáltató, a c) pontban meghatározott reklám és hirdetés közzétételéért a megrendelő, illetőleg a saját gyártmányait, szolgáltatásait reklámozó és hirdető vállalat [1. § (2) bek.] felelős.

(2) Ha a közzététel után derül ki, hogy a reklám (hirdetés) tilalomba ütközik (6. §), a felelős szerv haladéktalanul köteles annak közzétételét megszüntetni.

8. §

(1) A községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, valamint a városi, fővárosi kerületi tanács vb kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: illetékes szakigazgatási szerv) a reklámokat és hirdetéseket figyelemmel kíséri.

(2) Tilalomba ütköző reklám (hirdetés) észlelése esetén a felelős szerv székhelye szerint illetékes szakigazgatási szerv a felelős szervet - határidő kitűzésével - felszólítja a közzététel megszüntetésére.

(3) Egészségügyi szempontból kifogásolható vagy megtévesztő hirdetés (reklám stb.) esetén az intézkedés a felelős szerv székhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(4) Ha a felelős szerv a közzététel megszüntetése iránt nem intézkedett, az illetékes szakigazgatási szerv a tilalomba ütköző reklám (hirdetés) további közzétételét megtiltja és a felelős személy ellen szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezi.

(5) Intézkedés megtételét társadalmi szervezetek is kérhetik, továbbá az, aki a tiltott reklám (hirdetés) miatt sérelmet szenvedett.

(6) Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

9. §

(1) A tiltott reklámmal (hirdetéssel) másnak okozott kár megtérítésére a polgári jog szabályai irányadók; az ilyen igények elbírálására a bíróságnak van hatásköre.

(2) Ez a rendelet nem érinti a tisztességtelen versenyről szóló jogszabály rendelkezéseit.

(3) A reklám és hirdetési célú sajtótermék előállításához és terjesztéséhez a jogszabályokban [26/1959. (V. 1.) Korm., 4/1959. (VI. 9.) MM rend.] előírt engedélyt meg kell szerezni.

(4) A hirdetési díjról szóló hátraléki kimutatást a közjegyző a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet 14. §-ának h) pontja értelmében végrehajtási záradékkal látja el.

10. §

Ez a rendelet 1972. július 1. napjával lép hatályba; egyidejűleg a 22.200/1949. (IV. 30.) KözlM rendelet hatályát veszti.

Szurdi István s. k.,

belkereskedelmi miniszter