A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33855/2015/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 57. §] Bíró: Bíró Péter

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

21.K.33.855/2015/11.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Kulcsár István pártfogó ügyvéd (Cím), valamint ... (Cím) hozzátartozó, meghatalmazott képviselő által képviselt felperes neve (Cím) - dr. Szólláth Edina jogtanácsos (....) által képviselt Budapesti Műszaki Egyetem Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (alperes címe) alperessel szemben közigazgatási határozat (17/2015/HJB) bírósági felülvizsgálata iránti perében - tárgyaláson - meghozta a következő

Ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a peres eljárás 30.000,- (harmincezer) forint összegű feljegyzett illetéke a Magyar Állam terhén marad.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A felperes az alperesi egyetem hallgatója, aki 2015. június 3. napján Egyéb kérések/13814 azonosítójú kérelmet nyújtott be az első fokú alperesi szervnél. Ebben kérte a szabályosan megírt és beadott számonkérése 2. és 3. feladatának kijavítását, pontozását, értékelését. Kérte e feladatokra kapott pontjainak beleszámítását a teljes dolgozata pontszámai közé és az összpontszáma alapján kérte az ellenőrzése értékelését, osztályozását. Személy 1. oktatási dékánhelyettes a 2015. június 11. napján kelt elsőfokú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Indokolásként hivatkozott az azonos tárgykörben, de másik zárthelyi dolgozat tekintetében született korábbi döntésének indokolására. A fenti első fokú határozatot az oktatási dékánhelyettes a ... által rá átruházott hatáskörben hozta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes, mint másodfokú szerv a 2015. július 22. napján kelt 17/2015/HJB/.... számú határozatával a felperes fellebbezési kérelmét elutasította és az első fokú határozatot hatályában fenntartotta. Kötelezte továbbá a felperest 3.000 Ft szolgáltatási díj megfizetésére. A másodfokú határozatot eseti bizottság hozta, melynek három tagja volt, Személy 2. elnök, valamint Személy 3. és Személy 4., továbbá adminisztratív feladatokat ellátó ügyintézőként a határozat meghozatalánál jelen volt Személy 5.. A másodfokú döntés utalt arra, hogy a tárgyi zárthelyi dolgozat megírásakor jogszerűen kerültek a 2. és 3. feladatok értékelésének feltételeként megadásra beugró kérdések. Mivel ezeket a kérdéseket a felperes nem teljesítette az elvárt minimális szintre, a 2. és 3. feladatainak értékelésére már nem kellett, hogy sor kerüljön. Hivatkozta továbbá, hogy a kirótt szolgáltatási díj nem a képzéshez kapcsolódó, azt az eredménytelenül fellebbező felperesnek a vonatkozó jogszabályi háttér alapján meg kell fizetni. Egyebekben kifejtette, hogy az első fokon eljárt szerv formailag és tartalmilag is helytálló döntést hozott. Az alperesi határozat meghozatalakor a felperes az alperesi karon ösztöndíjas hallgató volt.

A felperes a keresetében az alperesi határozatnak az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte és az első fokú szerv új eljárásra utasítását. Hivatkozott arra, hogy az első fokon eljárt Személy 1. oktatási dékánhelyettes a ... által rá átruházott hatáskörben hozta meg az első fokú döntést. A hatáskör átruházás tilalma az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében garantált jogállamiság elvéből következő alapvető elv. A hatáskör átruházásra csak kivételes esetben kerülhet sor, ahogy az a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 19. § (3) bekezdésében is megjelenik. A ... azonban általános jelleggel időbeli, tárgybeli, vagy más megszorítás nélkül teszi lehetővé a ... hatáskörének átruházását. Sérelmezte továbbá, hogy ugyan az ügyben másodfokon a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (HJB) járt el, a másodfokú határozaton mégis a ... bélyegzője került elhelyezésre. Tehát a másodfokú határozat formailag, eljárásjogilag hibás, szabálytalan. Mindezek azt mutatják, hogy Személy 2. a ... nevében járt el, tehát az első fokú határozatot hozó kart és annak határozatát képviselte. Ez pedig lehetetlenné teszi, hogy tárgyilagosan és befolyásmentesen járjon el másodfokon, tehát sérül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 57. § (4) bekezdés c) pontja. Sérelmezte, hogy a BME Hallgatók Fegyelmi, Jogorvoslati és Kártérítési Szabályzata (HFKJSZ) 15. § (2) pontja szerint a HJB három főből áll, ezzel szemben a másodfokú határozatban megállapíthatóan a HJB négy főből állt az adott esetben. Nem tartotta életszerűnek, hogy a ... ügyintézője csak azért volt jelen, hogy a dokumentumokat előkeresse a HJB számára. Álláspontja szerint a döntéshozatalban részt vett és nyilván befolyásolta azt. Szabálytalan volt továbbá a HJB összetétele, mert a bizottság tagjai nem rendelkeztek megfelelő felhatalmazással, delegálással. Jogtalannak tartotta azt, hogy a másodfokú határozat őt 3.000 Ft szolgáltatási díj megfizetésére kötelezi. A felperes ugyanis ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, az Nftv. 81. § (2) bekezdése alapján az alperes nem kérhet szolgáltatási díjat. A tárgyi díj a képzéshez köthető, a tanulmányok folytatásával kapcsolatos jogorvoslati eljárásról van szó ugyanis a tárgyi esetben. Álláspontja szerint a mérlegelés nélkül kirótt díjjal a tisztességes eljáráshoz való joga is csorbult. Az 1/2013.(I.28.) Rektori Utasítás 1. § (2) bekezdés i) pontja alapján a jogorvoslati szolgáltatást nem a HJB, hanem a ... nyújta. Ez azonban ellentétes a BME Jogorvoslati Szabályzatával, mivel a jogorvoslati szolgáltatást a HJB-nek kell nyújtania, nem a GMF Jogi Csoportjának. Sérelmezte a szolgáltatási díj kapcsán, hogy nem került elbírálásra a fellebbezésében előterjesztett költségmentességi kérelem. Ezzel sérült a 51/2007.(III.26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, 4. § (7) bekezdése, a Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pontja, 72. § (1) bekezdése, 73. § (3) bekezdése. Továbbá a Pp. 339. § (1) bekezdése és Pp. 339/B. §-a is, figyelemmel arra, hogy ezen utóbbi jogszabályhelyben írt jogszabályi kötelezettségek nem kerültek betartásra az alperesi határozat meghozatalakor. Előadta továbbá, hogy a megkeresésére 51 másik magyarországi felsőoktatási intézmény olyan választ adott, hogy nem szednek semmiféle díjat az ösztöndíjas hallgatóktól a jogorvoslati eljárással kapcsolatban. Előadta továbbá, hogy az egyetem részesül költségvetési támogatásban és ennek fedeznie kell az államilag támogatott hallgatók képzésével felmerült költségeket is.

Sérelmezte, hogy az adott zárthelyi dolgozatnál a 2. és 3. feladatok elbírálását az alperes a beugró kérdések sikeres megoldásához kötötte. Álláspontja szerint ez ütközik a TVSz. 13. § (4) bekezdésébe, 13. § (1) bekezdésébe és 12. § (10) bekezdésébe. Mindezek alapján ugyanis álláspontja szerint a további feladatok megoldása nem köthető beugró feladatok megoldásához. Mindezek alapján az alperes jogellenesen nem értékelte a 2. és 3. feladatok megoldását és nem számította be azok pontjait a felperes osztályzatába. Nem emlékezett rá, hogy szerepelt-e a zárthelyi dolgozat feladatlapján a beugróra és ennek értékelésére vonatkozó tájékoztatás, de ha szerepelt is, az kötőerővel nem bír, az szabálytalan a TVSZ 9. § (7) bekezdése alapján, mivel ilyen kitétel a tantárgyi adatlapban és a tantárgyi követelményekben nem szerepel. Álláspontja szerint a TVSZ 13. § (4) bekezdése alapján a feladatok kiadását, vagy a megoldások megoldását lehet feltételhez kötni. A jelen esetben egyben kiadták az összes feladatot és a megoldás megkezdését nem kötötték feltételhez. A zárthelyi dolgozatban sehol nem volt szó beugró kérdésekről. Álláspontja szerint nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy ténylegesen ki hozta az elsőfokú határozatot, ugyanis képernyőterv nem okirat és olyat bárki szerkeszthet. A ... rendszer adatai nem tekinthetők hitelesnek. Hivatkozta, hogy a TVSZ 2. § (6) bekezdése alapján a ... elnökének egyetértési joga van az elsőfokú határozat meghozatala során. Vitatta azt, hogy a ... elnökének egyetértési jogát kikérték volna az eljárás során. Sérelmezte, hogy az első fokú határozatot szóban nem közölték vele, hanem csak elektronikusan, írásban kapta azt meg. Álláspontja szerint az elsőfokú határozat az adott formában nem hiteles, törvénytelen, elektronikus aláírás, illetve bélyegző hiányzik róla. Ezzel sérült a 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet 53. § (1) és (3) bekezdése, 52. § (2) bekezdése, valamint a Ket. 72. § (1) és 73. § (2) bekezdése. Álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy ki volt az, aki kiadmányozta az elsőfokú határozatot. Ezzel sérült a fenti kormányrendelet 52. § (1) bekezdése.