A Kúria Kfv.37538/2016/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (OKTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 57. §, 58. §, 81. §, 82. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Jogorvoslati szolgáltatási díj a magyar állami ösztöndíjas hallgatóra nem szabható ki. Beugró kérdés alkalmazása zárthelyi dolgozatnál.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.538/2016/7.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... párfogó ügyvéd

Az alperes: alperes neve Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: oktatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 13.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. február 19-én kelt 21.K.33.855/2015/11. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.33.855/2015/11. számú ítéletét és az alperes 17/2015/HJB/VIK számú határozatát a szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezés körében hatályon kívül helyezi, ezt meghaladóan az ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek összesen 20.000.- (húszezer) forint elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az alperes hallgatójaként 2015. június 3-án "Egyéb kérések/13814" azonosítójú kérelmet nyújtott be az egyetem felé. Ebben a 2015. május 21-én megírt és beadott zárthelyi dolgozata második és harmadik feladatának kijavítását és értékelését, valamint ennek a teljes dolgozata értékelésébe való beszámítását kérte. Az elsőfokú egyetemi szervként eljárt Dr. ... oktatási dékánhelyettes határozatával - melyet a Kari Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: KTB) által rá átruházott hatáskörében hozott meg - a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. július 22-én kelt 17/2015/HJB/VIK. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta, egyben kötelezte a felperest 3000.- forint szolgáltatási díj megfizetésére. Az indokolásban kifejtette, a felperes számonkérése a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) írtaknak megfelelően, szabályszerűen történt, a szolgáltatási díj kirovását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) nem tiltja.

A kereseti kérelem

[2] A felperes keresetében eljárási- és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú ítélet

[3] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Hangsúlyozta, annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a TVSZ hatáskör átruházására vonatkozó szabályai megfelelnek-e az Alaptörvény, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásainak, nem tartozik jelen közigazgatási perre. A másodfokú határozaton nem az alperes bélyegzője szerepel, ugyanis saját bélyegzővel az alperes nem rendelkezik, így nem jogszerűtlen, miszerint ott az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (a továbbiakban: VIK) bélyegzője került elhelyezésre. Az alperes eljárt eseti bizottsága szabályszerűen alakult meg, elnökként a kar dékánja eljárhatott. A feltüntetett negyedik személy adminisztratív munkát végzett, jelenléte az alperesi határozat jogszerűségét nem érinti.

[4] Az elsőfokú bíróság rámutatott, az Nftv. 81. § (2) bekezdésében megjelölt mentesség nem terjed ki a felperesre kiszabott jogorvoslati szolgáltatási díjra. Különbséget kell tenni az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárási szolgáltatási díj között, melyet megtesz az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) is. Nem helytálló az a felperesi hivatkozás, mely szerint az alperes nem határozott a fellebbezésében foglalt azon kérelméről, hogy mentesítsék a szolgáltatási díj alól. Annak megfizetésére kötelezés egyben döntés arról is, hogy a mentesítési kérelem elutasításra került. A jogorvoslati szolgáltatási díj kiszabására a hallgatók által fizetendő egyéb díjakról szóló 2/2013. (I.31.) Rektori Utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1. § (2) bekezdés i) pontja alapján jogszerűen került sor. Ebben a körben nem alkalmazható a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-a. A bíróság okfejtése szerint nem releváns a felperes azon hivatkozása, hogy az elsőfokú határozat nem felel meg a Ket. formai követelményeinek, ugyanis a per tárgya az alperesi határozat felülvizsgálata. Ugyanezen ok miatt irreleváns az, hogy az elsőfokú szerv kikérte-e a hallgatói képviselet tagjának egyetértési jogát, avagy nem. Az elsőfokú határozat kiadmányozójának személye a határozatból kiderül. Nincs jelentősége annak, hogy az elsőfokú döntés indokolása és rendelkező része egy ponton ellentmondásban áll. A támadott határozat egyértelműen a 2015. május 21-én megírt dolgozatra vonatkozik. Az alperes eljárása nem sérti a felperesnek a tisztességes eljáráshoz való jogát.