51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. § (1) bekezdésének 12-13. és 23. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) rendelkezéseire is - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

(2)[2] E rendelet hatálya - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - nem terjed ki a honvéd tisztjelöltekre, a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú hallgatóira, továbbá a rendészeti képzésben részt vevő ösztöndíjas hallgatókra.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; történelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informatikatanár; számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos tanár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; művészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1-je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a költségtérítés megfizetése alól;

b) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;

c) félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;

d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki

da) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy

db)[3] munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll;

e) családfenntartó: az a hallgató,

ea) akinek legalább egy gyermeke van,

eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult;

f) nagycsaládos: az a hallgató, akinek

fa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy

fb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy

fc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;

g)[4] szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki

ga) államilag támogatott képzési formában, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjasként vesz részt, vagy

gb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre;

h)[5] saját bevétel: az Nftv. 82. § (1)-(2) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá az intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, jogi személytől kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pályázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás.

i)[6] államilag támogatott hallgató: az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, valamint 2012 szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató.

j)[7] külhoni magyar hallgató: külföldön lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló hallgató, ideértve a kedvezménytörvény hatálya alatt álló hallgatót is.

(2)[8]

3. §[9]

Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az Nftv. 114/D. § (3) bekezdésében meghatározott hallgató.

A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési lehetőség biztosításának feltételei és szabályai[10]

4. §

(1) A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat.

(2) A hallgató szociális alapon - az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint - az alábbi fizetési kötelezettségek esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása:

a)[11]

b) a térítési díj,

c) a kollégiumi díj.

(3) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján - az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint - mentesíthető a fizetési kötelezettség alól

a)[12]

b)[13] az Nftv. 82. §-ában foglaltak szerint igénybe vett szolgáltatások térítési díja

esetében.

(4) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az intézmény a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint.

(5)[14] Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség az Nftv. 82. § (2) bekezdése alapján a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján.

(6)[15] A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint létrehozott bizottság vagy az intézményi szabályzat hallgatói követelményrendszere részében megjelölt szervezet jár el.

(7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A részletfizetési lehetőséget biztosító határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről.

5. §[16]

Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei[17]

6. §[18]

Az Nftv. 85/B. §-ában meghatározottak szerint a hallgató részére nyújtható szociális, illetve teljesítmény alapú támogatáson túlmenően a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjat adományozhat.

7. §[19]

8. §

(1)[20]

(2)[21] Az Nftv. 85/C. § ba)-bb) és be)-bf) pontja szerinti juttatások kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított

a) hallgatói normatíva legalább 20 százalékát,

b) lakhatási támogatás normatívája intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legalább 30 százalékát, és

c) tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 százalékát.

9. §[22]

(1)[23] Az Nftv. 85/C. § ea) pontja szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva e rendelet hatálya alá tartozó felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított intézményi összegének 24%-át.

(2)[24] Az Nftv. 85/C. § eb) pontja szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva e rendelet hatálya alá tartozó hallgatói után biztosított intézményi összegének 20%-át.

(3)[25] Az Nftv. 85/C. § ab) pontja szerint kell felhasználni a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegét.

(4)[26] Az Nftv. 85/C. § ec) pontja szerint kell felhasználni a kollégiumi támogatás intézményi összegét.

(5)[27] Az Nftv. 85/C. § ed) pontja szerint kell felhasználni a lakhatási támogatás e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegének intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legfeljebb 70%-át.

(6)[28] Az Nftv. 85/C. § ee) pontja szerint kell felhasználni a hallgatói normatíva e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegének minimum 1%-át.

10. §

(1)[29] Az Nftv. 85/C. § a)-d) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére.

(2)[30] Az Nftv. 85/C. § a), ba), bc)-bf), c)-d) pontjaiban meghatározott ösztöndíjat - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. A felsőoktatási intézmény - a tanulmányi félév első hónapjának kivételével - legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig köteles a számlavezető hitelintézet felé intézkedni e juttatások átutalásáról.

(3)[31] Az Nftv. 85/C. § aa) és be) alpontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Az Nftv. 85/C. § ab) alpontjában meghatározott jogcímen az alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet. Az Nftv. 85/C. § ac) alpontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Az Nftv. 85/C. § ba)-bb) alpontjaiban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásokra jogosult hallgató részesülhet támogatásban. Az Nftv. 85/C. § bc) alpontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben, felsőfokú vagy felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet. Az Nftv. 85/C. § bd) alpontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, osztatlan képzésben és mesterképzésben, illetve a résztanulmányokat folytató hallgató részesülhet támogatásban. Az Nftv. 85/C. § bf) alpontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet. Az Nftv. 85/C. § c) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban.

(4)[32] Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére - az intézmény térítési és juttatási szabályzatában rögzített eljárási rend és elvek szerint - pályázat alapján, meghatározott időre, havonta vagy egyszeri alkalommal folyósított nem kötelező juttatás.

(5) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a felsőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot.

(6) A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv - az Nftv. 61. § (2) bekezdése alapján - a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt azzal, hogy[33]

a)[34] a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi, valamint mentálhigiénés életvezetési tanácsadás;

b) a sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás.

(7)[35] A hallgató az Nftv. 85/C. § b) és c) pontjaiban meghatározott támogatási jogcímeken egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támogatást. Ha a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, akkor abban a felsőoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó közösen meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelő) - kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. Az Nftv. 103. § (9) bekezdése alapján közösen hirdetett magyar állami (rész) ösztöndíjas képzésben a hallgató a szakot meghirdető és az oklevelet kiadó intézménytől részesülhet ezekben a támogatásokban. A hallgató az Nftv. 85/C. § ab) alpontja által meghatározott jogcímen egyidejűleg csak egy intézményben részesülhet támogatásban. Ha több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül az Nftv. 85/C. § ab) alpontja szerinti juttatásban, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt.

(8)[36] Az Nftv. 85/C. § aa) alpontjában meghatározott tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható.

11. §

(1) A felsőoktatási intézmények által a hallgató részére nyújtható támogatások jogcímeit és feltételeit egy tanév időtartamára előre kell megállapítani, továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni.

(2)[37] A felsőoktatási intézményben a hallgató által a mulasztás és késedelmes teljesítés miatt fizetendő díjak, a térítési díjak jogcímeit, feltételeit és mértékét, valamint a kollégiumi díjat, és az Nftv. 46. § (3) bekezdése és 83. §-a alapján az önköltség, illetve a költségtérítés mértékét egy tanév időtartamára kell megállapítani, továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni.

(3)[38] Az Nftv. 85/C. § (b) pontban meghatározott juttatás hallgatói kérelemre adható.

A kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek[39]

12. §

(1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni.

(2) A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni.

(3)[40] A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, a 4. § (4) bekezdése szerint mentesülést, valamint ha a hallgatót az Nftv. 41. § (1) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés Nftv.-ben meghatározott feltételének fennállását is.

(4) A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok a (3) bekezdéstől eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak.

(5) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.

Az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételek[41]

Tanulmányi ösztöndíj

13. §

(1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget.

(2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.

(3) Felsőoktatási intézménybe első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.

(4) Korábban felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában kell rendelkezni.

(5)[42]

Doktorandusz ösztöndíj

14. §

(1)[43] Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusz hallgató doktorandusz-ösztöndíjának (a továbbiakban: doktorandusz-ösztöndíj) éves összege az Nftv.-ben e célra megállapított normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ával.

(1a)[44] A doktorandusz-ösztöndíj összegét a felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben is meghatározhatja, ebben az esetben a különbözetet a felsőoktatási intézmény a bevételeiből, külső adományokból vagy hozzájárulásokból keletkezett források terhére fedezi.

(2)[45] A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) és az (1a) bekezdés szerint meghatározott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni.

(3)[46] Az (1a) bekezdés szerint megemelt összeg mértékét, a magasabb összeg megállapításának esetleges feltételeit a térítési és juttatási szabályzatban kell rögzíteni. A doktorandusz-ösztöndíj összegét egy vagy több félévre előre kell megállapítani.

(4)[47] A felsőoktatási intézmény a (3) bekezdés szerinti feltételeket a doktoranduszra nézve kedvezőtlenebb módon csak felmenő rendszerben módosíthatja.

Szakmai gyakorlati ösztöndíj[48]

14/A. §

(1) Szakmai gyakorlati ösztöndíj a képzési és kimeneti követelményben meghatározott legfeljebb féléves összefüggő gyakorlaton részt vevő hallgatónak, pályázat alapján, legfeljebb egy tanulmányi félévre adható juttatás.

(2) A szakmai gyakorlati ösztöndíj odaítélésének feltételeiről a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzata rendelkezik oly módon, hogy az ösztöndíjban az a hallgató részesülhet, aki a szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézmény székhelyétől, illetve telephelyétől eltérő helyen teljesíti, és e helyen nem részesül kollégiumi ellátásban, valamint a szakmai gyakorlat végzésének helye és a lakóhely közötti távolság mértéke megfelel az intézményi szabályzatban meghatározottaknak.

(3) A szakmai gyakorlati ösztöndíj havi összege a hallgatói normatíva éves összegének 10%-át nem haladhatja meg.

A rászorultsági alapon adható juttatások[49]

Alaptámogatás

15. §

(1)[50] Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

16. §

(1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.

(2)[51] A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult e rendelet 21. §-ában foglaltakat figyelembe véve és

a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy

b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy

c) családfenntartó, vagy

d) nagycsaládos, vagy

e) árva.

(3)[52] A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult e rendelet 21. §-ában foglaltakat figyelembe véve és

a) hátrányos helyzetű, vagy

b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy

c) félárva.

(4)[53] A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a 26-26/A. § szerinti - nem a részképzés idejére adományozott - ösztöndíjban részesül.

17. §

(1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - folyósított egyszeri juttatás.

(2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

18. §

(1)[54] A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíj) olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és vármegyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll.

(2)[55] Bursa Hungarica Ösztöndíjban részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

(3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás.

(4)[56] A települési, illetve a vármegyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás eljárási rendjét a felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján teszi közzé.

(5)[57] Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) a miniszter évente a minisztérium honlapján teszi közzé.

(6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt.

(7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe.

(8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól.

19. §

(1)[58] Az Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és vármegyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) látja el.

(2)[59] Az intézményi ösztöndíjrészt a miniszter adományozza.

(3)[60] A települési, illetve a vármegyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelő szervezet kezelésében levő számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő szervezet félévente egy összegben, a kifizetés helyéül szolgáló felsőoktatási intézmény számára pénzeszközátadásként köteles átadni, és az átutalásról félévente köteles elszámolni a települési, illetve a vármegyei önkormányzatnak.

(4) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizető intézmény folyósítja a hallgatónak. A felsőoktatási intézmény kötelessége a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni a jogosultságot.

(5) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt.

(6) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos rendben történik október (keresztféléves képzések esetében március) hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves képzések esetében március) hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt.

(7) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül - teljes egészében szünetel.

(8)[61] Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a felsőoktatási intézmény köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. A felsőoktatási intézmény a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelő szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást követően a pályázatkezelő szervezet közli a települési, illetve a vármegyei önkormányzatokkal.

(9)[62] Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt a felsőoktatási intézmény a pályázatkezelő szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázatkezelő szervezet az intézményektől visszaérkezett összegeket az ösztöndíjat adó települési, illetve vármegyei önkormányzat részére a tanulmányi félév lezárását követően visszautalja.

(10) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn - de legfeljebb 15 napon - belül írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a pályázatkezelő szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:

a)[63] a hallgató neve, lakóhelye, elektronikus levelezési címe,

b)[64] a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, finanszírozási formája,

c) a tanulmányok halasztása.

(11) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

20. §

(1) A felsőoktatási intézmények térítésmentesen kötelesek havonta, az egyéb általuk nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat a felsőoktatási intézmény csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezetét a pályázatkezelő szervezettől a számlájára átutalta.

(2) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján.

(3) Az állami felsőoktatási intézmények költségvetésében az intézményi ösztöndíjrészként megjelenő költségvetési támogatások elszámolására - a jogosultság figyelembevételével - az éves beszámoló keretében kerül sor.

(4)[65] A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények az intézményi ösztöndíjrészt biztosító finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint kötelesek az ösztöndíj folyósításáról elszámolni a minisztériumnak.

(5)[66] E rendelet alkalmazásában a fővárosi önkormányzatot vármegyei önkormányzatnak, a fővárosi kerületi önkormányzatot települési önkormányzatnak kell tekinteni.

A hallgató szociális helyzete

21. §

(1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni

a)[67] a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét;

b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét,

c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit,

d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére,

e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait,

f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára,

g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.

(2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.

(3) A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg.

(4)[68] A hallgató szociális helyzetét - a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével - tanulmányi félévente egyszer, intézményi szinten - a 11. § (3) bekezdése szerinti kérelmezői körben - egységesen vizsgálja az erre kijelölt bizottság, majd ennek eredményét használja fel mind a szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához.

Az állami fenntartásban működő kollégiumok alapszolgáltatásai, a kérhető térítési díj legmagasabb összege, a kollégium komfortfokozat szerinti osztályba sorolásának feltételei[69]

A kollégiumi elhelyezés

22. §

(1) A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni.

(2) A komfortfokozat szerinti besorolás során elsődlegesen az épület állapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni. Az intézményben alkalmazott további feltételekről az intézményi térítési és juttatási szabályzat rendelkezik.

(3) Az egyes férőhelyek besorolásáról a felsőoktatási intézmény vezetője és a hallgatói önkormányzat közötti, a tanév kezdetét megelőző május 30-ig megkötendő megállapodás rendelkezik azzal, hogy

a) csak az I. kategóriába sorolható az a kollégiumi férőhely, melynél a vizesblokk közös használatú, egy helyiségben 3 vagy annál több fő kap elhelyezést és az épület 10 éven belül nem volt felújítva;

b) a II. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, ha egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést;

c) a III. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést;

d) a IV. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést és az épület 10 éven belül volt felújítva.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során felújítás minden olyan beruházás, amely a kollégium összértékéhez képest meghatározó költségráfordítás során a kollégiumi lakhatási körülményeket javítja, kivéve a kollégium állagmegőrzését célzó ráfordítást.

(5)[70]

23. §

(1) Az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók és az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének

a) az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a;

b) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a;

c) a III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a;

d) a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a.

(2) A kollégiumi alapszolgáltatásként legalább a jogszabályban a kollégium, illetve diákotthon működésének engedélyezéséhez előírt feltételek folyamatos biztosítását és működtetését, továbbá a személyi számítógépek, szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kisfogyasztású háztartási eszközök üzemeltetési lehetőségét kell érteni.

A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei[71]

24. §

(1)[72] A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével.

(2)[73] A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő.

(3)[74] Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban az az alapképzésben, mesterképzésben vagy osztatlan képzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett.

(4)[75] A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást, a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően - a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt - a felsőoktatási intézményben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatot a hallgató a felsőoktatási intézményhez nyújtja be. A pályázat benyújtásának feltétele a pályázat benyújtásának időpontjában teljes idejű képzésben való részvétel. A pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot a miniszternek a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozására, az alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten.

(5)[76] Az adott tanévre elnyert nemzeti felsőoktatási ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható.

(6)[77] Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj számára nem folyósítható.

(7)[78] Amennyiben a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében az intézményi jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, a miniszter jogosult a hallgató részére nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat adományozni az intézmény javaslata alapján. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni.

(8)[79] A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.

A Vásáry Tamás-ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei[80]

24/A. §[81] (1) A Vásáry Tamás-ösztöndíj (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ösztöndíj) a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja

a) ifjú zenészek szakmai munkájának, művészeti tevékenységének ösztönzése,

b) a kiemelkedő önkéntes tevékenységet végző személyek támogatása.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti célra külön alprogram keretében egy ösztöndíjpályázatot kell meghirdetni.

24/B. §[82] (1)[83] Az ösztöndíj működtetéséért a miniszter felel.

(2)[84] A miniszter (1) bekezdés szerinti tevékenységében közreműködik a Vásáry Tamás-ösztöndíj Bizottság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bizottság).

(3) A bizottság a 24/A. § (1) bekezdés a), valamint b) pontja alapján tanévenként meghirdetett ösztöndíjpályázatok alapján alprogramonként egy-egy ösztöndíj adományozására tesz javaslatot.

(4)[85] A bizottság a miniszter által felkért szakértőkből álló háromfős testület. A testület elnöke az ösztöndíj névadója vagy az általa megjelölt személy.

(5) A bizottság javaslatot tesz a pályázat elbírálására. A bizottság tagja a testületben végzett tevékenységéért díjazásban nem részesül.

(6)[86] A pályázat eredményéről a miniszter dönt.

24/C. §[87] (1) Az ösztöndíjra - a pályázat benyújtásának időpontjában - legfeljebb a harmincadik életévét betöltött magyar állampolgár vagy az Nftv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott személy pályázhat.

(2) A 24/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint az a személy nyerheti el az ösztöndíjat, aki a pályázat benyújtásának időpontjában, valamint az ösztöndíj folyósításának teljes időtartama alatt tanulmányait az Nftv. 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézményben

a)[88]

b) zeneművészeti képzésen - az Nftv. 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti képzési szinten - aktív hallgatói

jogviszony keretében folytatja.

(3) A 24/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján az a személy nyerheti el az ösztöndíjat, aki

a) a pályázat benyújtásának időpontjában, valamint az ösztöndíj folyósításának teljes időtartama alatt tanulmányait az Nftv. 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézményben az Nftv. 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti képzési szinten hallgatói jogviszony keretében folytatja, és

b) vállalja, hogy dokumentálja a már elvégzett vagy folyamatban lévő önkéntes tevékenységét, annak eredményeit, népszerűsítve ezzel az önkéntességet.

(4) A meghirdetett ösztöndíjpályázat elbírálása során előnyt élvez az a pályázó, aki

a) a 24/A. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetén az Nftv. 108. § 9. és 10. pontja szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül,

b) a 24/A. § (1) bekezdés b) pontja esetén az önkéntes tevékenységét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű személyek körében folytatja vagy folytatta.

24/D. §[89] (1)[90] Az ösztöndíjas az ösztöndíj-támogatással érintett év befejezésével egyidejűleg részletes - minden, az ösztöndíjas jogviszonnyal összefüggő eseményről, körülményről - beszámolót készít és nyújt be a miniszternek. A beszámoló része a teljesítés igazolása.

(2) A megüresedett ösztöndíjas helyre az adott tanévre vonatkozóan további pályázat nem írható ki.

(3) Abban az esetben, ha az adott tanévben nincs két érvényes pályázat, a pályázat soron következő tanévi meghirdetésekor az ösztöndíjas helyek száma az előző tanévben be nem töltött helyek számával megnövelhető. Ebben az esetben a bizottság - a 24/B. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérőn - legfeljebb négy fő részére tesz javaslatot az ösztöndíj adományozására.

24/E. §[91] (1) Az ösztöndíj pénzügyi fedezetét a minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni.

(2)[92] Az ösztöndíj mértéke díjazottanként havonta százezer forint tíz hónapon keresztül, amely összeg a pályázati kiírás szerinti tanévben, két részletben kerül folyósításra.

A Törőcsik Mari-ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei[93]

24/F. §[94] A Törőcsik Mari-ösztöndíj (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ösztöndíj) a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja színművész szakon tanulmányokat folytató hallgatók szakmai munkájának, művészeti tevékenységének ösztönzése.

24/G. §[95] (1)[96] Az ösztöndíj működtetéséért a miniszter felel.

(2)[97] A miniszter (1) bekezdés szerinti tevékenységében a Törőcsik Mari-ösztöndíj Bizottság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bizottság) működik közre.

(3) A bizottság a tanévenként meghirdetett ösztöndíjpályázat keretében két fő részére tesz javaslatot az ösztöndíj adományozására.

(4)[98] A bizottság a miniszter által felkért szakértőkből álló háromfős testület.

(5)[99] A bizottság javaslatot tesz a pályázat elbírálására. A bizottság tagja a testületben végzett tevékenységéért díjazásban nem részesül.

(6)[100] A pályázat eredményéről a miniszter dönt.

24/H. §[101] (1) Az ösztöndíjra - a pályázat benyújtásának időpontjában - legfeljebb a harmincadik életévét betöltött személy pályázhat.

(2) Az a személy nyerheti el az ösztöndíjat, aki

a)[102] a pályázat benyújtásának időpontjában a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem színművész szakjának - a képzés második vagy az azt követő bármely félévére bejelentkezett - hallgatója, és

b)[103] az ösztöndíj folyósításának teljes időtartama alatt tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem színművész szakján - az Nftv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzési szinten - aktív hallgatói jogviszony keretében folytatja.

24/I. §[104] (1)[105] Az ösztöndíjas az ösztöndíj-támogatással érintett időszak befejezésével egyidejűleg részletes - minden, az ösztöndíjas jogviszonnyal összefüggő eseményt, körülményt tartalmazó - beszámolót készít és nyújt be a miniszternek. A beszámoló része a teljesítés igazolása.

(2) A megüresedett ösztöndíjas helyre az adott tanévre vonatkozóan további pályázat nem írható ki.

(3) Abban az esetben, ha az adott tanévben nincs két érvényes pályázat, a pályázat soron következő tanévi meghirdetésekor az ösztöndíjas helyek száma az előző tanévben be nem töltött helyek számával megnövelhető. Ebben az esetben a bizottság - a 24/G. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérőn - legfeljebb négy fő részére tesz javaslatot az ösztöndíj adományozására.

24/J. §[106] (1) Az ösztöndíj pénzügyi fedezetét a minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni.

(2)[107] Az ösztöndíj mértéke díjazottakként havonta százezer forint tíz hónapon keresztül, amely összeg a pályázati kiírás szerinti tanévben, két részletben kerül folyósításra.

A Dózsa Imre-ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei[108]

24/K. §[109] A Dózsa Imre-ösztöndíj (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ösztöndíj) a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja táncművész szakon, nappali munkarendben tanulmányokat folytató hallgatók szakmai munkájának, művészeti tevékenységének ösztönzése.

24/L. §[110] (1)[111] Az ösztöndíj működtetéséért a miniszter felel.

(2)[112] A miniszter (1) bekezdés szerinti tevékenységében közreműködik az ösztöndíj névadója és a Dózsa Imre-ösztöndíj Bizottság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bizottság).

(3) A bizottság a tanévenként meghirdetett ösztöndíjpályázat keretében két fő részére tesz javaslatot az ösztöndíj adományozására.

(4)[113] A bizottság a miniszter által felkért szakértőkből álló háromfős testület. A testület elnöke az ösztöndíj névadója vagy az általa megjelölt személy.

(5)[114] A bizottság javaslatot tesz a pályázat elbírálására. A bizottság tagja a testületben végzett tevékenységéért díjazásban nem részesül.

(6)[115] A pályázat eredményéről a miniszter dönt.

24/M. §[116] (1) Az ösztöndíjra - a pályázat benyújtásának időpontjában - legfeljebb a harmincadik életévét betöltött személy pályázhat.

(2) Az a személy nyerheti el az ösztöndíjat, aki

a)[117] a pályázat benyújtásának időpontjában a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola táncművész szakának - a képzés második vagy azt követő bármely félévére bejelentkezett - hallgatója, és

b)[118] az ösztöndíj folyósításának teljes időtartama alatt tanulmányait a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola táncművész szakán - az Nftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzési szinten - aktív hallgatói jogviszony keretében folytatja.

24/N. §[119] (1)[120] Az ösztöndíjas az ösztöndíj-támogatással érintett időszak befejezésével egyidejűleg részletes - minden, az ösztöndíjas jogviszonnyal összefüggő eseményt, körülményt tartalmazó - beszámolót készít és nyújt be a miniszternek. A beszámoló része a teljesítés igazolása.

(2) A megüresedett ösztöndíjas helyre az adott tanévre vonatkozóan további pályázat nem írható ki.

(3) Abban az esetben, ha az adott tanévben nincs két érvényes pályázat, a pályázat soron következő tanévi meghirdetésekor az ösztöndíjas helyek száma az előző tanévben be nem töltött helyek számával megnövelhető. Ebben az esetben a bizottság - a 24/L. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - legfeljebb négy fő részére tesz javaslatot az ösztöndíj adományozására.

24/O. §[121] (1) Az ösztöndíj pénzügyi fedezetét a minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni.

(2)[122] Az ösztöndíj mértéke díjazottanként havonta százezer forint tíz hónapon keresztül, amely összeg a pályázati kiírás szerinti tanévben, két részletben kerül folyósításra.

A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei[123]

24/P. §[124] A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram (a továbbiakban: mentorprogram) keretében adományozott ösztöndíj (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ösztöndíj) a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók társadalmi felelősségvállalásának, alap- és középfokú oktatásban, képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű tanulók részére nyújtott mentori tevékenységének ösztönzése.

24/Q. §[125] (1) A mentorprogram működtetéséért a miniszter felel.

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti tevékenységét a miniszter által kijelölt szervezet koordinálja a miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: koordináló szervezet) között létrejött szerződés alapján.

(3) A koordináló szervezet pályázat útján felsőoktatási intézményeket von be a mentorprogram működtetésébe. A bevont felsőoktatási intézmények a mentorprogram működési szabályaival összhangban tanévenként ösztöndíjpályázat keretében ösztöndíjat adományoznak a mentorprogramban részt vevő hallgatóknak.

(4) A ösztöndíj-pályázati felhívást, a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően - a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt - a felsőoktatási intézményben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatot a hallgató a felsőoktatási intézményhez nyújtja be.

(5) Az adott tanévre elnyert ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható.

24/R. §[126] (1) Az a személy nyerheti el az ösztöndíjat, aki

a) a pályázat benyújtásának időpontjában az ösztöndíjprogramba bevont felsőoktatási intézmény első vagy azt követő félévére bejelentkezett hallgatója,

b) az ösztöndíj folyósításának teljes időtartama alatt tanulmányait az Nftv. 3. § (1) bekezdése szerinti képzési szinten aktív hallgatói jogviszony keretében folytatja, továbbá

c) a pályázat benyújtásával vállalja, hogy elvégzi az ösztöndíj feltételeként előírt, a felsőoktatási intézmény által részére térítésmentesen biztosított, kreditértékkel bíró mentor kurzust, amelynek keretében a hallgató elsajátítja a mentori tevékenységhez kapcsolódó ismereteket és kompetenciákat.

(2) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, az ösztöndíj számára nem folyósítható.

(3) Ha a hallgató az ösztöndíj folyósításának feltételeit neki felróható okból nem teljesíti, abban az esetben a mentorprogramban részt vevő felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint a folyósított ösztöndíjat vissza kell fizetni.

24/S. §[127] (1) Az ösztöndíjas az ösztöndíj-támogatással érintett időszak befejezésével egyidejűleg részletes - minden, az ösztöndíjas jogviszonnyal összefüggő eseményt, körülményt tartalmazó - beszámolót készít és nyújt be a felsőoktatási intézménynek. A beszámoló része a teljesítés igazolása.

(2) A megüresedett ösztöndíjas helyre az adott tanévre vonatkozóan további pályázat írható ki.

24/T. §[128] (1) Az ösztöndíj pénzügyi fedezetét hazai költségvetési forrás esetén a minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni.

(2) Az ösztöndíj mértéke, folyósításának és elszámolásának szabályai a koordináló szervezet által megjelentetett, a felsőoktatási intézmények részére meghirdetett pályázati kiírásban, a miniszter előzetes jóváhagyásával kerülnek meghatározásra.

Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje[129]

25. §

(1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el.

(2)[130] A pályázat

a)[131] a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven - az adott országgal kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint -

b) külföldi teljes vagy részképzés keretében

államilag elismert felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését szolgálja.

(3)[132] A pályázatot - a költségvetési törvényben meghatározott keretek között - a miniszter írja ki.

(4) A pályázat elbírálására a vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.

(5)[133] A miniszter a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség szerint szakértők bevonásával - dönt a pályázatokról, értesíti a pályázót, és hallgató esetén a felsőoktatási intézményt is.

(6)[134] A pályázati felhívást a minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe és az érintett országos nemzetiségi önkormányzathoz is.

(7) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje[135]

26. §

(1)[136] A kétoldalú nemzetközi szerződés alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben képzésben részt vevő hallgató részére - magyar állami ösztöndíjas doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve - a miniszter ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól.

(2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel

a)[137]

b) más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának,

c) doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének.

(3) A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény fizeti ki.

(4)[138] Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre. A két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján Magyarországon önköltséges tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre, amelynek díját a miniszteri ösztöndíjából fizeti.

(5)[139]

(6)[140]

(7)[141] Nemzetközi megállapodás alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól.

26/A. §[142]

(1)[143] Az államilag elismert felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben részt vevő külhoni magyar hallgató részére - az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve - a miniszter Hunyadi János Ösztöndíjat adományozhat.

(2)[144] A teljes képzésben részt vevő hallgató részére az ösztöndíj a tanév tíz hónapjára szól, egy főre jutó havi összege 30 000 Ft/hó. A részképzésben részt vevő hallgató részére az ösztöndíj a részképzés időtartamára szól, egy főre jutó havi összege 80 000 Ft/hó.

(3)[145] A hallgató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el. A pályázat lebonyolítóját a miniszter egyedi határozatban jelöli ki. Az egyedi határozatot miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) az ösztöndíj célját,

b) az ösztöndíjra jogosultak körét;

c) az ösztöndíjasnak az ösztöndíjjal összefüggésben álló jogait, illetve az őt terhelő kötelezettségeket;

d) a döntésre jogosultat;

e) a pályázat lebonyolítóját, illetve a szerződéskötésre jogosultat;

f) az ösztöndíjas adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségeit;

g) a pályázati határidők (benyújtás, elbírálás, értesítés) megnevezését és ezek idejét, helyét;

h) hiánypótlási lehetőséget.

(5)[146] A Hunyadi János Ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény fizeti ki.

(6)[147]

27. §

(1)[148] A Magyarországon költségtérítéses, illetve önköltséges képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére - a 26. § (1) bekezdése szerinti hallgatók kivételével - tanévenként a miniszter ösztöndíjat adományozhat. Az államközi megállapodás alapján miniszteri ösztöndíjjal támogatott harmadik országbeli állampolgárságú személyt a miniszteri ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan nem terhelik a magyar állami ösztöndíjhoz fűződő, az Nftv.-ben meghatározott kötelezettségek.

(2)[149] A pályázatot - a költségvetési törvényben meghatározott keretek között - a miniszter írja ki.

(3) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.

(4)[150] A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. A miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség szerint szakértők bevonásával - dönt a pályázatokról.

(5)[151] A pályázati felhívást a minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe.

(6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

27/A. §[152]

(1)[153] A miniszter államilag elismert felsőoktatási intézményben önköltséges képzésben részt vevő külföldi hallgató részére az "Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak" elnevezésű ösztöndíjprogramról és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2017. (VI. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ösztöndíjrendelet) meghatározott feltételek szerint ösztöndíjat adományoz.

(2) Az ösztöndíj keretében nyújtott juttatásokat és azok folyósítására vonatkozó részletes rendelkezéseket az Ösztöndíjrendelet tartalmazza.

28. §

(1)[154]

(2)[155] Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU kék kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót.

[156]

29. §[157]

30. §[158]

31. §[159]

A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehető hallgatói kör és a figyelembe vehető hallgatói létszám megállapításának rendje[160]

32. §

(1) Az intézményi támogatás megállapításakor

a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosult létszámok számtani közepét kell figyelembe venni

aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra,

ab) a kollégiumi támogatásra,

ac) a lakhatási támogatásra,

ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében;

b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizenkettedét kell figyelembe venni a doktorandusz ösztöndíj esetében;

c)[161] a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj esetében;

d)[162] a ténylegesen kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében.

(2) Márciusi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény március 15-i állapotát, októberi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény október 15-i állapotát rögzítő, a felsőoktatási intézmény által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni.

(3) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosulti létszámok megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik.

33. §

(1)[163] A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egyetemi szintű képzésben, főiskolai szintű képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók száma. A számítás során a 2006. szeptember 1-je előtt tanulmányokat kezdett hallgatókat legfeljebb a képzési időt nem meghaladó számú félévben lehet figyelembe venni.

(2)[164] A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott vagy a 26. § (1) bekezdése szerinti önköltséges teljes idejű képzésben vesznek részt, és

a) az intézmény kollégiumában,

b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban,

c) e rendelet szerinti a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítő, a felsőoktatási intézmény által bérelt férőhelyen

vannak elhelyezve.

(3)[165] A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakóhellyel rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95%-át, továbbá levonva a (2) bekezdés szerinti létszámot.

(4) A doktorandusz ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevők létszáma.

(5) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosulti létszám az (1) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti jogosulti létszámok összege.

(6)[166] A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülő hallgatók száma.

(7) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosult létszámok megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik.

33/A. §[167]

Az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény a részére az e rendelet alapján megállapított és előleg formájában rendelkezésre bocsátott hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulás összegével - a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatok és az azokról készített összesítő alkalmazása nélkül - a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók tényértékei alapján számol el a finanszírozási megállapodásban meghatározott tartalommal és határidőben. A külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében az elszámolásban a ténylegesen kifizetett összeget kell figyelembe venni.

Elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret[168]

34. §

(1)[169] Az Nftv. 85/C. § ea) alpontja szerinti rész felhasználható elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény.

(2)[170] Az (1) bekezdés szerinti részről az intézmény térítési és juttatási szabályzata - az Nftv. előírásai szerint a hallgatói önkormányzat egyetértésével - rendelkezik.

Az Európai Gazdasági Térség országaiban résztanulmányokat folytató hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje[171]

35. §

(1)[172] Az Nftv. 81. § (5) bekezdésében meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíj esetében

a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni;

b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a hallgatói önkormányzat egyetértésével születik döntés;

c) a pályázati felhívást a felsőoktatási intézményben szokásos módon, valamint a felsőoktatási intézmény honlapján kell közzétenni;

d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább 30 napot kell biztosítani;

e) az ösztöndíj átutalásáról a felsőoktatási intézmény lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodik;

f) sikertelen résztanulmányok esetében a felsőoktatási intézmény előírhatja a támogatás legfeljebb felének visszafizetését.

(2) A részletszabályokat a felsőoktatási intézmény a térítési és juttatási szabályzatában határozza meg.

Átmeneti rendelkezések

36. §

(1)[173] Az a hallgató, aki

a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és

aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy

ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és

b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,

azon a szakon, szakképzésben, melyben e rendelet hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben részesült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

(2)[174] Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján a minisztérium - az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével - a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték.

(3)[175] Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bekezdések szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében a minisztérium teszi közzé a szakok két finanszírozási csoportba történő besorolását. Az adott hallgató után járó támogatás összege nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.

(4) A katonai felsőoktatási intézmények esetében az (1) bekezdés szerint meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az érintett tárca saját fejezetén belül biztosítja.

(5) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Ezen hallgatókat - amennyiben a képzésben 2007. szeptember 1-jéig költségtérítés fizetésére nem voltak kötelezve - ezt követően a további félévekben csak a felsőoktatási intézmény szabályzatának ilyen értelmű kifejezett rendelkezése esetén lehet költségtérítés fizetésére kötelezni.

(6)[176] A 10. § (4) bekezdésében és a 17. §-ában meghatározott juttatás kivételével a hallgatókat megillető juttatásokra való jogosultság megállapítására, valamint a hallgatók által fizetendő térítések megfizetésére - a doktori képzés kivételével - az adott tanulmányi félévre (5 hónapra) vonatkozóan kerül sor. A doktori képzésre vonatkozó 12 hónapos juttatás az őszi félév vonatkozásában szeptember 1-től január 31-ig, a tavaszi tanulmányi félév vonatkozásában február 1-től augusztus 31-ig fizethető.

(7)[177] E rendeletnek - a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 116/2019. (V. 16.) Korm. rendelettel megállapított - 2. § (1) bekezdés j) pontját, 24. § (2)-(4) bekezdését, 26/A. § (1), (2) és (5) bekezdését először a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 116/2019. (V. 16.) Korm. rendelet hatálybalépését követően közzétett pályázati eljárások esetében kell alkalmazni.

(8)[178] E rendeletnek - az egyes felsőoktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 346/2019. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított - 24/A-24/E. §-a és a 24/F-24/J. §-a alapján az ösztöndíj első alkalommal a 2020/2021-es tanévben kerül adományozásra.

(9)[179] E rendeletnek - az egyes felsőoktatási tárgyú és kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 617/2022. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított - 24/P-24/T. §-a alapján az ösztöndíj első alkalommal a 2023/2024. tanévben kerül adományozásra.

Hatályba léptető rendelkezések

37. §

(1)[180] E rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2)[181]

(3) 2009. augusztus 1-jén e rendelet

a) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 7. § aa) és ac) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] 59 százalékát."

b) 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] 35-40 százalékát, továbbá"

(4)[182]

38. §[183]

Ez a rendelet

a) az Európai Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

b)[184] a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök