Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2018.3.99 A letéti szerződés alapján múzeumban kiállított tárgy nem áll általános védelem alatt. A kulturális javak védetté nyilvánítása iránti eljárásban a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályok az irányadók. A visszaviteli kötelezettség intézménye a közjog által szabályozott, nem azonos a letéti szerződéshez kapcsolódó visszaadási kötelezettséggel. A visszaviteli kötelezettség fennállását elsődlegesen az alkotás országba történő behozatalakor hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján kell vizsgálni [2001. évi LXIV. tv. (Kötv.) 46. §, 47. § (2) bek., 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 50. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 221. § (1) bek., 213. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Munkácsy Mihály 1884-ben készült Golgota című festményét J. B. és P. B. tulajdonosok az 1991. június 24-én kelt szerződéssel letétbe adták a Magyar Nemzeti Múzeumnak azzal, hogy a Múzeum köteles a kép restaurálására és jogosult azt bármely más magyarországi múzeumban kiállítani. A festményt 1991 novemberében szállították Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból. A mű a restaurálást követően 1993-ban a debreceni Déri Múzeumba került, ahol az Ecce homo című festménnyel együtt mutatták be, majd 1995-től a trilógia harmadik darabjával, a Krisztus Pilátus előtt című művel együtt láthatta a nagyközönség. A Golgotát 2003-ban vásárolta meg a felperes, aki az Amerikai Egyesült Államok állampolgára. 2004. január 15-én a felperes a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságával a festményre ingyenes letéti szerződést kötött, mely 2006. január 22-én módosításra került. 2012. november 21-én új letéti szerződés jött létre egyéves időtartammal, mellyel a felek korábbi szerződései hatályukat vesztették. Az utóbbi letéti szerződésben meghatározott időtartam meghosszabbítás nélkül eltelt.

[2] A felperes és a Magyar Állam képviselői (a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Magyar Nemzeti Bank alelnöke) között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, melyek nem vezettek eredményre. A felperes 2015. június 7-én bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a Déri Múzeumból, mert az eladásról szóló tárgyalások megszakadtak, mivel a Magyar Állam 6 000 000 amerikai dollárt ajánlott fel az alkotásért, a felperes azonban 9 000 000 amerikai dollárt kért. Másnap, 2015. június 8-án a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája a festmény védetté nyilvánítása tárgyában hivatalból eljárást indított azzal a tájékoztatással, hogy az alkotás az eljárás időtartalma alatt ideiglenesen védett. A Miniszterelnökség 2015. június 8-án közleményt tett közzé, mely szerint "a védési eljárással a Kormány azt kívánja elérni, hogy nemzeti festészetünk kiemelkedő alkotása magyar érdekkörben maradjon".

[3] Az elsőfokú hatóság eljárása során beszerezte a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (a továbbiakban: SZM-MNG) kiegészített szakvéleményét, mely szerint a Golgota, mint a festő által készített trilógia egyik eleme egyedi, kiemelt jelentőségű és pótolhatatlan darabja a magyar kultúrának, ezért kiemelt védettségét minden körülmények között javasolja. A hatóság által megkeresett Kulturális Javak Bizottsága állásfoglalásában elismerte a Golgota fő mű jellegét és jelentőségét, ugyanakkor tulajdonosának külföldi illetősége, az e körüli tisztázatlan kérdések miatt, valamint a külföldi műtárgy-behozatali gyakorlat hosszabb távon történő élénkítése érdekében a védetté nyilvánítást nem támogatta.

[4] Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgota című festményt védetté nyilvánította, annak őrzésével és kezelésével kapcsolatban feltételeket írt elő, kötelezte a felperest a festmény épségben tartására, őrzésére, szakszerű kezelésére és megóvására. Rögzítette, hogy ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg, amely jogát a hatóságon keresztül gyakorolja. Előírta, hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indokolásban kiemelte, hogy a védetté nyilvánításnak nincsen ismert jogi akadálya, visszaviteli kötelezettség a festmény vonatkozásában nem áll fenn.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2016. február 19-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a festmény védettségét hatályában fenntartotta. Az indokolásban vizsgálta, hogy az alkotáshoz kapcsolódóan áll-e fenn külföldre történő visszaviteli kötelezettség. Hangsúlyozta, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 47. § (2) bekezdés b) pontja szerinti visszaviteli kötelezettség - mint a védetté nyilvánítást kizáró ok - szerepeltetését indokolttá tevő jogalkotói szándék nem a külföldi állampolgár tulajdonában álló kulturális javak magyarországi védetté nyilvánításának megakadályozása, hanem elsősorban a más állam kulturális örökségvédelmének elemeként, külföldi állam nemzeti joga alapján védetté nyilvánított, Magyarország területére ideiglenes kiviteli engedély alapján, visszaviteli kötelezettség mellett behozott kulturális javak engedélytől eltérő Magyarországon tartásának kiküszöbölése. A rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják a felperes által hangoztatott külföldre történő visszaviteli kötelezettség fennállását. A letéti szerződésekben rögzített visszaadási kötelezettség nem azonos a külföldre történő visszaviteli kötelezettséggel. Az alperes kifejtette, hogy a Kötv. 2014. január 12-ig hatályos 46. §-a alapján a festmény, mint muzeális intézményben őrzött kulturális tárgy a törvény erejénél fogva védettnek minősült, így ezen határidő előtt egyedi védetté nyilvánítása fel sem merült. Az alperes részletesen indokolta, hogy a Kötv. 47. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt védetté nyilvánítást akadályozó ok nem áll fenn, mert az alkotás a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan és meghatározó műve.

A kereseti kérelem és ellenkérelem

[6] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Érvelése szerint a festmény a Kötv. 47. § (2) bekezdés b) és d) pontjai­ra figyelemmel egyrészt az országból visszaviteli kötelezettséggel került behozatalra, másrészt magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkezik.

[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta azzal, hogy határozata nem jogszabálysértő.

Az elsőfokú ítélet

[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A festmény - utóbb felülvizsgálati kérelemmel nem támadott - magyar kultúrtörténeti vonatkozása tekintetében rögzítette, hogy a közigazgatási eljárás során az SZM-MNG-től beszerzett szakértői vélemény aggálymentesen alátámasztotta a Golgota pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségét, továbbá annak egyértelmű magyar kultúrtörténeti vonatkozását.

[9] A visszaviteli kötelezettség vonatkozásában a bíróság kiemelte, hogy a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvényben (a továbbiakban: Kktv.) meghatározott különleges védelem a festményre nem vonatkozik, mert az legfeljebb 12 hónapig tarthat, azonban a festmény 1991 óta Magyarországon található. Ezt meghaladóan a Kötv. 2014. január 12-ig hatályos 46. §-a alapján az alkotás ezen időpontig általános védelem alatt állt, ezért szükségtelen volt az egyedi védetté nyilvánítása.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!