BH+ 2008.4.153 Nem értékelhető üzletszerűen elkövetettnek a terhelt cselekménye, aki munkahelyén, a repülőtéren két-három alkalommal a szabálysértési értékhatárt el nem érő értékű dolgokat tulajdonít el [Btk. 137. § 9. pont, 326. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

A kerületi bíróság a 2003. május 16. napján - tárgyalás mellőzésével - meghozott és 2003. június 24. napján jogerőre emelkedett végzésével megállapította, hogy K. Z. terhelt elkövette az orgazdaság vétségét. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta.

A megállapított és irányadó tényállás lényege a következő.

A terhelt 2002. év első felében több alkalommal, a munkahelyén megszerzett a M. Rt. tulajdonát képező és ismeretlen személyek által eltulajdonított összesen 4 üveg különféle bort, 7 csomag kekszet, valamint 4 doboz desszertet, mindösszesen 6748 Ft értékben; tudva arról, hogy e tárgyak lopásból származnak.

Az eljárt bíróság jogi értékelése szerint a terhelt magatartása a Btk. 326. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő orgazdáság vétségét valósította meg.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt felmentés érdekében.

Az indítvány azt sérelmezi, hogy az eljárt bíróság a terhelt szabálysértési értékre elkövetett orgazdasági cselekményét üzletszerűen elkövetettnek értékelte.

Az indítvány lényege szerint önmagában a lopásból származó, egyenként is szabálysértési értékhatáron belüli dolgok több alkalommal való megszerzése nem elegendő az üzletszerűség megállapításához. Álláspontja szerint az üzletszerűség akkor állapítható meg, ha az elkövetőnek a bűncselekménnyel biztosított haszna a bűnöző életmódja kialakításában jelentőséggel bír, s tényként állapítható meg, hogy a bűncselekményekből származó, rendszeresen szerzett haszon a bűnöző életmódot biztosítja.

Az indítvány - hivatkozva a BH 1983/350. számú eseti döntésre - kifejtette, hogy a cselekmény elkövetésekor a terhelt munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkezett; nincs adat arra, s az irányadó tényállás sem tartalmazza, hogy a dolgokat pénz ellenében szerezte volna meg, értékesíteni akarta volna, s az értékesítés révén anyagi haszonhoz akart volna jutni.

A felülvizsgálati indítvány utal arra is, hogy az irányadó tényállásban rögzített cselekmény kapcsán az illetékes önkormányzat jegyzője, mint szabálysértési hatóság a 2002. szeptember 19. napján meghozott határozatával a terheltet lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt 10 000 Ft pénzbírsággal sújtotta; amit a terhelt 2002. október 1. napján befizetett.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta, és a megtámadott határozat megváltoztatását s a terhelt felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség - hivatkozva a Btk. 137. § 9. pontjára - kifejtette, hogy az üzletszerűség általában a bűncselekmények sorozatos elkövetésével valósul meg. Megállapításának alanyi feltétele a rendszeres haszonszerzésre törekvés, vagyis az, hogy az elkövető az ugyanolyan, vagy hasonló bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekintse.