BH 2006.5.147 Az elállás jogszerűségének vizsgálata során az elállás közlését követően tanúsított kötelezetti magatartás már nem értékelhető az elállás jogszerűsége megállapításának alapjaként [Ptk. 306. §].

A 2000. augusztus 2-án kötött szerződésben az alperes vállalta a felperes egyedi igénye szerint összeállított elemrajz, valamint elemtartozékok felsorolása alapján a gyártónál a "N." típusú konyhabútor megrendelését, és a felperes részére történő leszállítását. A szerződés aláírásával egyidejűleg a felperes 180 000 forint előleget átadott az alperesnek. 2000. augusztus 27-én a felperes a konyhabútor munkalapját is megrendelte az alperesnél. A megrendelés szerint a munkalap vastagsága 4 cm volt. Az alperes megrendelése alapján a W. Kft. legyártotta a konyhabútort. A W. Kft. részéről közvetlenül megkeresték a felperest, hogy tekintse meg a lefestett konyhabútort. A felperes elégedetlen volt a konyhabútor színével, ezért egy másik színt választott, amelyre a gyártó a konyhabútort átfestette. Az alperes 538 696 forintról kiállított számlájának megfizetését követően a konyhabútort a felperes részére leszállította, ahol a bútor beszerelését egy, az alperes által ajánlott vállalkozó 26 500 forintért elvégezte.

A szerelés megkezdésekor a felperes észlelte, hogy valamennyi megrendelt elem leszállítására nem került sor, és a megrendeléstől eltérően 2 db kétajtós szekrény tekintetében a nyitott részek külön készültek el. Az üveges szekrény leszállítására nem a megrendelt üveggel került sor, és az alsó szekrénysor magassága meghaladta a 85 cm-t, így az időközben a felperes által mással felszereltetett réz vízzáró csík eltakarásra került. Nem volt megfelelő az átadópult munkalapja sem. A felperes megkeresése folytán a W. Kft. munkatársai a hiányzó elemek egy részét leszállították, és különböző javításokat végeztek, azonban a javításokat a felperes részben nem találta megfelelőnek és kifogásolta a színeltérést. Miután a felperes által megadott határidőn belül az igényének megfelelő javítások szerinte nem történtek meg, 2000. november 20-án a szerződéstől elállt, amit azonban az alperes nem fogadott el.

A felperes elsődleges keresetében az alperes hibás teljesítésére hivatkozva, az elállására figyelemmel az alperest 745 196 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a bútor vételárának megfelelően, továbbá 26 000 forint szerelési díj és járulékai, valamint 62 500 forint a pert megelőzően készített szakértői vélemény díjának megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Másodlagos kereseti kérelmében a konyhabútor kicserélésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte.

A bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felek között adásvételi szerződés megkötésére került sor a konyhabútor tekintetében. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a 85 cm-től eltérő magasságú konyhabútor szállításával az alperes nem teljesített hibásan, mivel a felperes nem tájékoztatta arról, hogy a 85 cm magasságú konyhabútort azért kéri, mert már külön megrendelte a réz vízelvezető csíkot. Szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a bútor magassága jelenleg 85 cm.

A bíróság a színeltérés tekintetében sem találta alaposnak a keresetet, mivel a gyártó a felperes kérésére festette újra az eredeti színre lefestett elemeket, és a festéssel kapcsolatos hiba rövid időn belül értékcsökkenés nélkül kijavítható lett volna.

A bíróság megállapította, hogy két elem tekintetében a megrendeléstől eltérően két darabban történt a gyártás, azonban a szakértői vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy ez hibás teljesítésként nem értékelhető, figyelemmel arra is, hogy a terhelhetőséget a két darabból történt gyártás javította. A bíróság a másodlagos kereseti kérelemként előterjesztett kicserélés iránti igényt is alaptalannak ítélte.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes. Szerinte az általa kifogásolt hibák az alperes által elismerten fennálltak. Érvelése értelmében azért is alapos a keresete, mert az alperes a bíróság előtt kijelentette, hogy a hibák kijavítását nem vállalja. Sérelmezte, hogy a bíróság ennek a nyilatkozatnak nem tulajdonított jelentőséget, és a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére ennek indokát sem adta. Arra hivatkozott, hogy a Ptk. 306. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennálltak. Szerinte tévesen minősítette a bíróság a szerződést tisztán minta utáni adásvételnek, mivel a szerződés vállalkozási elemet is tartalmazott. Kifejtette, hogy az alperes hibás teljesítése a színeltérés, az egy darab helyett két darabból legyártott elemek, valamint a 85 cm-es magasságtól eltérés miatt megállapítható, ezért sérelmezte a kereset elutasítását.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 9.) AB határozatára figyelemmel azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a Pp. 270. § (2) bekezdése szerint jogszabálysértő-e.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.

Alaptalanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 306. § (3) bekezdésének megsértésére.