32002D1513[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 1513/2002/EK határozata (2002. június 27.) az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hatodik keretprogramjáról (2002-2006)
Az Európai Parlament és a Tanács 1513/2002/EK határozata
(2002. június 27.)
az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hatodik keretprogramjáról (2002-2006)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 166. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára [1],
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],
mivel:
(1) A Szerződés 2. cikkében megállapított feladatok végrehajtására a Szerződés 163. cikke célkitűzésként előírja, hogy a Közösség erősítse a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait, ösztönözze nemzetközi versenyképességének fejlődését, ugyanakkor támogassa az e szerződés egyéb fejezetei alapján szükségesnek ítélt kutatási tevékenységeket.
(2) A Szerződés 164. cikke felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeket a Közösségnek a tagállamokban végzett tevékenységek kiegészítéseként e célkitűzések megvalósítása érdekében folytatnia kell.
(3) A Szerződés a Közösség valamennyi kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységét (KTF) magában foglaló többéves keretprogram elfogadásáról rendelkezik. E keretprogram teljes mértékben tiszteletben tartja a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvét.
(4) A Szerződés 165. cikke szerint a Közösség és a tagállamok a nemzeti politikák és a közösségi politika kölcsönös összhangjának biztosítása érdekében összehangolják kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységeiket.
(5) A Bizottság 2000-ben két közleményt nyújtott be az Európai Kutatási Térség létrehozásának távlatairól és célkitűzéseiről, valamint az Európai Kutatási Térség megvalósításáról és az Európai Unió 2002-2006 közötti kutatási tevékenységének iránymutatásairól. 2000-ben a Bizottság további közleményt nyújtott be "az innováció egy tudásalapú gazdaságban" témáról.
(6) Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni, 2000. júniusi Santa Maria de Feira-i és 2001. márciusi stockholmi ülésén következtetéseket fogadott el, amelyek egy európai kutatási és fejlesztési térség gyors kialakítására irányultak a fenntartható gazdasági fejlődés, a nagyobb foglalkoztatás és társadalmi kohézió megteremtésének szándékával, és azzal a végső céllal, hogy az Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága legyen.
A Szerződés 6. cikke szerinti kötelezettség alapján, az Európai Tanács a 2001. júniusi göteborgi ülésén a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiáról állapodott meg, és harmadik, környezeti dimenzióval bővítette ki a lisszaboni stratégiát.
Különösen az Európai Tanács lisszaboni ülése hangsúlyozta a Bizottság e-Európára vonatkozó kezdeményezésének fontosságát, amelynek célja a mindenki számára nyitott információs társadalom kialakítása, miközben az Európai Tanács stockholmi ülése szintén hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az új technológiák, különösen a biotechnológia területén erőfeszítéseket tegyenek.
(7) Az Európai Parlament [5] [6], a Tanács [7] [8], a Gazdasági és Szociális Bizottság [9] és a Régiók Bizottsága [10] szintén támogatta az Európai Kutatási Térség létrehozását.
(8) A Bizottság 2000. október 19-én benyújtotta az előző öt évben végzett közösségi tevékenységek megvalósításának és eredményeinek külső felméréséből levont következtetéseket, amelyekhez csatolta saját megfigyeléseit.
(9) A hatodik keretprogramnak szerkezetalakító hatást kell gyakorolnia az európai kutatásra és technológiai fejlesztésre, ideértve a tagállamokat, a csatlakozni kívánó és más társult országokat, továbbá jelentősen hozzá kell járulnia az Európai Kutatási Térség kialakításához és az innovációhoz.
(10) A Szerződés 166. cikkének (1) bekezdésével összhangban meg kell határozni az előirányzott tevékenységekre vonatkozó tudományos és technológiai célkitűzéseket, és rögzíteni kell az ezzel kapcsolatos prioritásokat, a Közösség hatodik keretprogramban való pénzügyi részvételének legmagasabb teljes összegét és részletes szabályait, valamint az egyes előirányzott tevékenységekre vonatkozó részösszegeket, továbbá meg kell határozni a kérdéses tevékenységek általános irányvonalait, amelyeket a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó célkitűzéseknek megfelelően hajtanak végre. Fontos a hatodik keretprogram hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása.
(11) Különös hangsúlyt kell fektetni a kis- és középvállalkozások (KKV-k) szükségleteire, figyelembe véve az Európai Tanács feirai ülése által jóváhagyott Európai Kisvállalkozási Chartát, amelynek elvei és nyolcadik akciósora a kisvállalkozások technológiai kapacitásának megerősítését, valamint a legjobb kutatási eredményekhez és technológiához történő hozzáférés lehetővé tételét célozzák.
(12) A hatodik keretprogramnak az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő teljes skálán hozzá kell járulnia a tudományos és technikai kiválóság kialakításához és az európai kutatás összehangolásához. A keretprogramnak hangsúlyoznia kell annak fontosságát, hogy a csatlakozni kívánó társult országokat bevonják a Közösség kutatási politikájába és az Európai Kutatási Térségbe.
(13) Az egyedi célzott projektek és koordinációs intézkedések a kiválóság felé vezető "lépcsőfokként" is alkalmazhatók annak érdekében, hogy a kutatási kiválóság kisebb méretű szereplői, így a kis- és középvállalkozások, valamint a csatlakozni kívánó társult országok kutatási szereplői hozzáférjenek e keretprogram tevékenységeihez.
(14) Az egyedi helyzetükhöz alkalmazott megfelelő mechanizmusok segítésével lehetővé kell tenni, hogy a legperiférikusabb régiók is részt vehessenek a Közösség KTF-programjában.
(15) A kölcsönös előnyhöz jutás érdekében fontos a nemzetközi és a globális dimenzió az európai kutatási tevékenységekben. A hatodik keretprogram nyitott az ehhez szükséges megállapodásokkal rendelkező országok részvételére, és a projektek szintjén, illetve a kölcsönös előnyök alapján nyitott harmadik országok szervezetei és a tudományos együttműködésben érdekelt nemzetközi szervezetek részvétele iránt is. Különleges támogatást kell nyújtani a fejlődő országok, a mediterrán országok, köztük a Nyugat-Balkán országai, valamint Oroszország és a Szovjetunió újonnan függetlenné vált utódállamai tudósainak és intézményeinek részvételéhez.
(16) A Közös Kutatóközpontnak hozzá kell járulnia a keretprogram megvalósításához, amelynek során független, felhasználó-központú támogatást nyújthat a saját hatáskörébe tartozó közösségi politikák kialakításához és megvalósításához, ideértve az ilyen politikák megvalósításának ellenőrzését.
(17) A hatodik keretprogram keretében végzett kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az etikai alapelveket, ideértve azokat is, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája tartalmaz.
(18) A Bizottság "Mobilitási stratégia az Európai Kutatási Térségben" című közleménye alapján támogatni fogják a kutatók mobilitását az Európai Kutatási Térség sikeres létrehozása érdekében.
(19) A Bizottság "Nők a tudományban" című közleménye, az 1999. május 20-i [11] és 2001. június 26-i [12] tanácsi állásfoglalás, valamint az e témával foglalkozó, 2000. február 3-i európai parlamenti állásfoglalás [13] alapján cselekvési tervet valósítanak meg a nők tudományban és kutatásban betöltött helyének és szerepének megerősítése és növelése érdekében, és további fokozott intézkedések szükségesek.
(20) A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács részére a hatodik keretprogram végrehajtásáról. Szem előtt tartva, hogy a hatodik keretprogram mennyiben járult hozzá az Európai Kutatási Térség létrehozásához, indokolt, hogy a Bizottság megfelelő időben és a hetedik keretprogramra vonatkozó javaslat benyújtását megelőzően független értékelést készíttessen a vállalt tevékenységek végrehajtásáról; ennek a nyíltság szellemében minden érintett résztvevőre tekintettel kell történnie.
(21) A hatodik keretprogram megvalósítása alkalmat ad arra, hogy a Közösség részt vegyen a különböző tagállamok által indított programokban, illetve arra, hogy a Szerződés 169-171. cikke értelmében közös vállalkozásokat alapítsanak vagy más megállapodásokat kössenek.
(22) Egyeztettek a Tudományos és Műszaki Kutatási Bizottsággal (CREST),
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
(1) Egy közösségi kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó többéves programot (a továbbiakban: "hatodik keretprogram") fogadnak el a 2002-től 2006-ig terjedő időtartamra.
(2) A hatodik keretprogram a Szerződés 164. cikkében előirányzott valamennyi közösségi tevékenységet magában foglalja.
(3) A hatodik keretprogram hozzájárul az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz.
(4) Az I. melléklet meghatározza a tudományos és technológiai célokat, valamint a kapcsolódó prioritásokat, továbbá jelzi az előirányzott tevékenységek általános irányvonalait.
2. cikk
(1) A Közösség hatodik keretprogramban történő részvételének legmagasabb teljes összege 16270 millió euró. Az egyes tevékenységekre meghatározott arányokat a II. melléklet tartalmazza.
(2) A Közösség pénzügyi részvételének részletes szabályait az Európai Közösségek Általános Költségvetését szabályozó, a III. melléklettel kiegészített pénzügyi szabályozás határozza meg.
3. cikk
A hatodik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni.
4. cikk
A Szerződés 173. cikke alapján benyújtandó éves jelentéssel kapcsolatban a Bizottság részletesen beszámol a hatodik keretprogram megvalósításának előrehaladásáról, és különösen a célok elérésének és az I. melléklet címsorában meghatározott prioritások teljesítésének előrehaladásáról; a jelentés pénzügyi vonatkozású és az eszközök alkalmazásáról szóló tájékoztatást is tartalmaz.
5. cikk
A hatodik keretprogram végrehajtása egyedi programok útján történik. E programok meghatározzák a pontos célokat és végrehajtásuk részletes szabályait.
6. cikk
(1) A Bizottság független, képesített szakértők segítségével folyamatosan és rendszeresen felügyeli a hatodik keretprogram és annak egyedi programjainak végrehajtását.
(2) A Bizottság a következő keretprogramra vonatkozó javaslatának benyújtását megelőzően független, magas szinten képzett szakemberekkel külső felmérést végeztet a felmérést megelőző öt év alatt végzett közösségi tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.
A Bizottság ennek eredményét a megfigyeléseivel kiegészítve közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
Kelt Luxembourgban, 2002. június 27-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
P. Cox
a Tanács részéről
az elnök
M. Arias Cañete
[1] HL C 180. E, 2001.6.26., 156. o. és HL C 75. E, 2002.3.26., 132. o.
[2] HL C 260., 2001.9.17., 3. o.
[3] HL C 107., 2002.5.3., 111. o.
[4] Az Európai Parlament 2001. november 14-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2002. január 28-i közös álláspontja (HL C 113. E, 2002.5.14., 54. o.) és a Európai Parlament 2002. május 15-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2002. június 3-i határozata.
[5] 2000. május 18-i állásfoglalás (HL C 59., 2001.2.23., 250. o.).
[6] 2 2001. február 15-i állásfoglalás (HL C 276., 2002.10.1., 271. o.).
[7] 3 2000. június 15-i állásfoglalás (HL C 205., 2000.7.19., 1. o.).
[8] 4 2000. november 16-i állásfoglalás (HL C 374., 2000.12.28., 1. o.).
[9] 2000. május 24-i vélemény (HL C 204., 2000.7.18., 70. o.).
[10] 2000. április 12-i vélemény (HL C 226., 2000.8.8., 18. o.).
[11] HL C 201., 1999.7.16., 1. o.
[12] HL C 199., 2001.7.14., 1. o.
[13] HL C 309., 2000.10.27., 57. o.
--------------------------------------------------
I. MELLÉKLET
TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK, A TEVÉKENYSÉGEK ÉS A PRIORITÁSOK ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE
BEVEZETÉS ÉS ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS
A hatodik keretprogram (a továbbiakban "e program") végrehajtása a Szerződés 163. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés, "a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjainak erősítése, nemzetközi versenyképessége fejlődésének ösztönözése, ugyanakkor az e szerződés más fejezetei alapján szükségesnek ítélt kutatási tevékenységek támogatása" elősegítését célozza.
E célok hatékonyabb elérése, valamint az Európai Kutatási Térség létrehozása és az innováció elősegítése érdekében e program a következő három címszó köré szerveződik, amelyek keretében a Szerződés 164. cikkében megállapított négy tevékenységet végzik:
- a közösségi kutatás összpontosítása és integrálása,
- az Európai Kutatási Térség kialakítása,
- az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése.
Az e három címszó alatt szereplő tevékenységek hozzájárulnak a kutatási törekvések és tevékenységek európai szintű integrációjához, valamint az Európai Kutatási Térség különböző dimenzióinak strukturálásához. A címszavak alá tartozó tevékenységek végzését összehangolják.
Annak érdekében, hogy elősegítsék a KKV-k fejlődését a tudásalapú társadalomban, valamint a KKV-k gazdasági teljesítőképességének kihasználását egy kibővült és jobban integrált Európai Unióban, a KKV-kat, ideértve a kis- és mikrovállalkozásokat, valamint a kézműves vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy közreműködjenek a hatodik keretprogram III. mellékletében megállapított valamennyi területen és eszköznél, különösen a kiemelt témákban végzett tevékenységek vonatkozásában, a kiválóság felé vezető "lépcsőfok" szellemében. Biztosítják az ötödik keretprogram részletes szabályaitól a hatodik keretprogramban alkalmazott szabályokhoz történő zökkenőmentes átmenetet.
E tevékenységekben biztosított lesz a nemzetközi részvétel. A részvétel nyitott lesz minden olyan ország számára, amely ilyen vonatkozású társulási megállapodást kötött a Közösséggel. E programban kétoldalú együttműködési megállapodás keretében más harmadik országok is részt vehetnek.
Harmadik országok kutatói és szervezetei eseti alapon is közreműködhetnek a projektekben. Azokat a részletes feltételeket, ideértve a pénzügyi feltételeket is, amelyek mellett a kutatási tevékenységet végző harmadik országbeli szervezetek és nemzetközi szervezetek részt vehetnek e programban, a Szerződés 167. cikke alapján elfogadott határozat állapítja meg.
Az e program tevékenységeiben történő részvételt oly módon ösztönzik, hogy a tartalomra, a feltételekre és az eljárásokra vonatkozó szükséges információkat közzéteszik annak érdekében, hogy azokat a lehetséges résztvevők, köztük a csatlakozni kívánó és más társult országokból származó résztvevők, időben és alaposan megismerhessék.
Az e program megvalósítása során és keretében végzett kutatási tevékenységek során tiszteletben kell tartani az etikai alapelveket, ideértve az állatok kíméletének követelményeit. Ez többek között magában foglalja az Európai Unió alapjogi chartájában tükröződő elveket, az emberi méltóság és az emberi élet védelmét, a személyes adatok és a magánélet, valamint a környezet védelmét a közösségi joggal és adott esetben a nemzetközi egyezményekkel összhangban, például a Helsinki Nyilatkozattal, az emberi jogokról és az orvosbiológiáról szóló, 1997. április 4-én Oviedóban aláírt európa tanácsi egyezménnyel, valamint az emberi lények klónozásának tilalmáról szóló, 1998. január 12-én Párizsban aláírt kiegészítő jegyzőkönyvvel, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes UNESCO-egyezménnyel, továbbá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó állásfoglalásaival, az állatvédelemről és az állatok kíméletéről szóló Amszterdami Jegyzőkönyvvel; valamint a kutatás helyszínének jelenlegi jogi szabályozását és etikai irányvonalait.
1. A KÖZÖSSÉGI KUTATÁS ÖSSZPONTOSÍTÁSA ÉS INTEGRÁLÁSA
Az e címszó alatt végzett tevékenységek, amelyek e program törekvéseinek legnagyobb részét képviselik, a kutatási törekvések és tevékenységek európai szintű integrálására irányulnak. Elsősorban hét, világosan meghatározott kiemelt témára összpontosulnak, míg a tudományos és technológiai kutatás szélesebb területein további egyedi intézkedéseket hoznak.
A Közös Kutatóközpont (KKK) független, felhasználó-központú támogatást nyújt a saját hatáskörébe tartozó közösségi politikák kialakításához és megvalósításához, ideértve az ilyen politikák megvalósításának felügyeletét.
1.1. Kiemelt témák
Hét kiemelt témát határoztak meg, amelyek a következők:
1. élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában;
2. az információs társadalmi technológiák;
3. nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint új termelési folyamatok és eszközök;
4. repülés és űrkutatás;
5. élelmiszer-minőség és -biztonság;
6. fenntartható fejlődés, globális változás és ökológiai rendszerek;
7. polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban.
1.2. A kutatás szélesebb területét magukban foglaló egyedi tevékenységek
1.2.1. Támogatási politikák, valamint a tudományos és technológiai szükségletek előretervezése
A közösségi politikákat, valamint az új és felmerülő tudományos és technológiai szükségletekre reagáló kutatást támogató tevékenységek
1.2.2. A KKV-kal kapcsolatos horizontális kutatási tevékenységek
Az egyedi tevékenységek célja, hogy segítsék az európai KKV-kat a hagyományos vagy az új területeken a technológiai kapacitásuk fellendítésében, valamint európai és nemzetközi szintű működőképességük fejlesztésében.
1.2.3. Nemzetközi együttműködést támogató egyedi intézkedések
A külső kapcsolatok és a közösségi politika fejlődésének támogatására a nemzetközi kutatási együttműködés ösztönzésére irányuló egyedi intézkedéseket hoznak. Elvben a következő három országcsoport működik közre:
a) a fejlődő országok;
b) a mediterrán országok, ideértve a Balkán nyugati részét;
c) Oroszország és a Szovjetunió újonnan függetlenné vált utódállamai.
1.3. A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei
Két egyedi kutatási területet választottak ki a KKK-tevékenységekre, ezek a következők:
a) élelmiszerek, vegyszerek és az egészség;
b) környezet és fenntartható fejlődés.
2. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG KIALAKÍTÁSA
E területhez a következő tevékenységek tartoznak:
2.1. Kutatás és innováció
E címszó alatt hajtják végre a technológiai innovációt, a kutatási eredmények hasznosítását, a tudás és technológiák átadását, valamint technológiai vállalkozások Közösségen belüli és annak minden régiójában történő alapítását ösztönző tevékenységeket "A közösségi kutatás összpontosítása és integrálása" címszó alatti innovációval kapcsolatos tevékenységek kiegészítése érdekében.
2.2. Humán erőforrás és mobilitás
Világszínvonalú humán erőforrás kialakítása a Közösség valamennyi régiójában a transznacionális mobilitás képzési célú támogatásával, a szaktudásfejlesztés vagy a különböző szektorok közötti tudásátadás elősegítésével, a kiválóság fejlesztésének támogatásával és annak elősegítésével, hogy Európa sokkal vonzóbb legyen a harmadik országok legjobb kutatói számára. Megfelelő támogatási intézkedésekkel kell fejleszteni a lakosság valamennyi szektora, különösen a nők potenciálját.
2.3. Kutatási infrastruktúrák
A kutatási infrastruktúrák legkedvezőbb kihasználását, ideértve a hozzáférést elősegítő és az európai érdekeltségű, fejlett kutatási létesítmények meghatározását, tervezését és megfelelően indokolt esetekben felállítását támogató tevékenységek.
2.4. Tudomány és társadalom
A tudomány és a társadalom közötti harmonikus kapcsolatokat ösztönző és az innováció tekintetében a kutatók, az ipar képviselői, a politikai döntéshozók, valamint a polgárok közötti új kapcsolatok eredményeként a társadalom tudatosságát növelő tevékenységek.
3. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG ALAPJAINAK ERŐSÍTÉSE
Az összehangolást kialakító, valamint az európai kutatási és fejlesztési politikák következetes fejlesztését támogató tevékenységek, amelyek pénzügyi támogatást nyújtanak intézkedésekhez, például nemzeti programok indításához.
A következőkben részletesebb leírás következik az e három címszó alatt végzett tevékenységekről.
I. A KÖZÖSSÉGI KUTATÁS ÖSSZPONTOSÍTÁSA ÉS INTEGRÁLÁSA
Az e címszó alatt végzett tevékenységek képviselik az e program szerinti törekvések legnagyobb részét, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak a Szerződésnek a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait erősítő, nemzetközi versenyképességének fejlődését ösztönző, ugyanakkor a Szerződés más fejezetei alapján szükségesnek ítélt, kutatási tevékenységeket támogató általános célkitűzéséhez. Az európai hozzáadott értéknek az erőforrások kritikus tömegének összegyűjtésével történő kialakításához e program hét világosan meghatározott kiemelt témára összpontosul, ahol a közösségi kutatási törekvéseket az erőforrások összevonásával és egységesítésével európai szinten integrálják.
Az e címszó alá tartozó tevékenységek során külön figyelmet fordítanak a technológiai innovációra és az európai versenyképesség szempontjából létfontosságú területeken működő rendkívül innovatív vállalkozásokra. Feltáró kutatást végeznek a tudomány úttörő területein olyan témákban, amelyek szoros kapcsolatban állnak egy vagy több kiemelt témával. A mérések és a vizsgálat szempontjai is megfelelő hangsúlyt kapnak. A fenntartható fejlődés elvét, az előirányzott tevékenységek társadalmi-gazdasági, etikai és szélesebb kulturális szempontjait, valamint a nemek egyenlőségét is figyelembe veszik, ahol ez az adott tevékenység szempontjából jelentőséggel bír.
A kiemelt témák törekvéseinek kiegészítése céljából az egyedi horizontális kutatási tevékenységek a KKV-kra, az innovációra és a nemzetközi együttműködésre irányulnak, és megfelelnek a Közösség politikai céljainak és a jövőben felmerülő kutatási igényeinek.
1.1. Kiemelt témák
1.1.1. Élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában [1]
Cél
Az e területen végzett tevékenységek segíteni kívánják Európát abban, hogy az integrált kutatási törekvéseken keresztül az emberi egészség és a polgárok érdekében, valamint az európai biotechnológiai ipar versenyképességének növelése céljából jobban kihasználja az élő szervezetek génállományának dekódolásában elért eredményeket. Az alkalmazás területén a hangsúly arra a kutatásra esik, amelynek célja, hogy az alaptudást alkalmazási szakaszba juttatva ("tudástranszfer-szemlélet") valódi, egységes és összehangolt fejlődést tegyen lehetővé az orvostudományban európai szinten, valamint hogy javítsa az életminőséget.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
Az emberi génállomány és más élő szervezetek génállományának elemzésén alapuló posztgenomikus kutatást számos egészségüggyel kapcsolatos ágazat alkalmazza, különösen az új diagnosztikai eszközök és az olyan új kezelések területén, amelyek a jelenleg még nem gyógyítható betegségek leküzdését segítik, nagy piaci lehetőségeket kínálva. Ez a kutatás jelentőséggel bír a környezetre és a mezőgazdaságra irányuló kutatásban is.
Az egészségügyi területen a cél fejlett, betegközpontú stratégiák kialakítása a betegségek megelőzésére és kezelésére, valamint az egészséges életre és az öregedésre. Ezenkívül adott esetben figyelmet szentelnek a gyermekkori betegségeknek és kezelésüknek. Európa számára különösen sürgető, hogy összehangolt módon törekedjen a rák és a szegénységhez kapcsolódó, súlyos fertőző betegségek elleni küzdelemre. E kutatási tevékenységek ezért arra összpontosítanak, hogy az új, nem csak a genomikára és az alapkutatás más területeire vonatkozó tudást a gyakorlati alkalmazás felé irányítsa, amelynek során javítható a klinikai gyakorlat és a közegészség.
Jelentősen növelni kell a befektetést, és ezzel egyidejűleg az Európában végzett kutatási tevékenységeket integrálni kell annak érdekében, hogy az Unió javíthassa helyzetét e területen, és élhessen a várható fejlődésből származó gazdasági és társadalmi haszonnal, valamint hozzájárulhasson a nemzetközi eszmecseréhez.
Az előirányzott tevékenységek
Az e célból végzett közösségi tevékenységek a következő szempontokra irányulnak.
A. Korszerű genomika és annak alkalmazása az egészségügyben
a) Valamennyi élő szervezet funkcionális genomikájának alapismerete és alapvető eszközei:
i. génexpresszió és proteomika;
ii. szerkezeti genomika;
iii. összehasonlító genomika és populációgenetika;
iv. bioinformatika;
v. multidiszciplináris megközelítés a funkcionális genomikában az alapvető biológiai folyamatok tanulmányozására.
b) Az ismeretek és technológiák egészségügyi célú alkalmazása a genomika és a biotechnológia területén:
i. az új diagnosztika, a megelőző és terápiás eszközök (ideértve a farmakogenetikai szemléletet, az őssejtkutatást és az állatkísérletek alternatív módszereit) fejlesztésére szolgáló technológiai platformok.
B. A jelentősebb betegségek elleni küzdelem
a) Az orvosi genomikai ismeretek és technológiák alkalmazásközpontú megközelítése, beleértve adott esetben az állati és növényi genomika alkalmazását, különösen a következő területeken [2]:
i. a cukorbetegség, az idegrendszer betegségei (mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Creutzfeldt-Jakob-kór új változata és adott esetben az elmebetegségek), a szív- és érrendszeri, valamint a ritka betegségek elleni küzdelem;
ii. az antibiotikumokkal és más gyógyszerekkel szembeni rezisztencia elleni küzdelem;
iii. az emberi fejlődés, az agy és az öregedési folyamat tanulmányozása.
b) Nem csak a genomikára és az alapkutatásra korlátozódó, szélesebb megközelítés alá tartozik:
i. a rák, a megelőzéstől a diagnózison át a kezelésig tartó, betegközpontú stratégiák kialakítására összpontosítva, amely a következő, egymással szoros kapcsolatban álló elemeket foglalja magában:
- a nemzeti kutatási tevékenységek összehangolásához szükséges hálózatok és kezdeményezések kialakítását,
- az új és továbbfejlesztett beavatkozások jóváhagyását célzó klinikai kutatás támogatását,
- a tudástranszfer-orientált kutatás támogatását;
ii. a három, a járványügyi ellenőrzésben uniós és nemzetközi szinten prioritást élvező, szegénységgel kapcsolatos fertőző betegség (AIDS, malária és tuberkulózis) elleni küzdelem.
1.1.2. Információs társadalmi technológiák (ITT)
Cél
Az e területen végzett tevékenységek az Európai Tanács lisszaboni ülésének következtetéseivel, valamint az e-Európára irányuló kezdeményezésével összhangban ösztönzik a hardver- és szoftvertechnológiák, valamint az információs társadalom létrehozásának központi elemének számító alkalmazások fejlődését Európában, annak érdekében, hogy fokozzák az európai ipar versenyképességét, és az európai polgárok számára az Unió valamennyi régiójában lehetővé tegyék, hogy éljenek a tudáslapú társadalom fejlődésének minden előnyével. Az ITT jövő generációjára való összpontosítás révén mindenkihez eljuttathatók az ITT-alkalmazások és szolgáltatások, és lehetővé válik, hogy a technológiák következő generációi sokkal inkább felhasználó-központúak legyenek.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
A XXI. század hajnalán az információs és kommunikációs technológiák forradalmasítják a gazdaság és a táradalom működését, és új termelési, kereskedelmi és kommunikációs módokat alakítanak ki.
Ez lett az Unió második legfontosabb gazdasági ágazata, amely évi 2000 milliárd eurós piacot és több mint 2 millió ember alkalmazását jelenti Európában; a számok folyamatosan növekednek.
Európa helyzete kiváló ahhoz, hogy nem csak a technológia jövőbeni fejlődését, hanem életünkre és munkánkra gyakorolt hatását is irányítsa és formálja. Az európai ipari ágazatok versenyképessége és azeurópai polgárok életszínvonala nagymértékben a termékek, eljárások és szolgáltatások jövő generációjának előkészítését célzó ITT-kutatás jövőbeni törekvésein múlik.
Azok az Európa által elért ipari és kereskedelmi sikerek, amelyeket a globális mobil hírközlőrendszer (GSM) eredményeként a mobil kommunikációban mutatott fel, nem ismételhetők meg, ha nem tesznek összehangolt törekvéseket arra, hogy kutatási források kritikus mennyiségét fektessék e területbe, az állami és magánszektor törekvéseinek európai szintű integrálásával.
A legnagyobb gazdasági és társadalmi hatás kifejtése érdekében a törekvéseket olyan technológiák jövő generációjára kell összpontosítani, amelyekben a számítógépek, az interfészek és a hálózatok jobban integrálódnak a mindennapi környezetbe, és egyszerű és "természetes" interakciókon keresztül hozzáférhető szolgáltatások és alkalmazások sokaságát nyújtják. A "körülvevő intelligenciának" (interaktív intelligens környezet) e jövőképe a felhasználót, az embert szeretné a tudásalapú társadalom jövőbeni fejlődésének középpontjába helyezni.
A közösségi intézkedések azokra a technológiai prioritásokra összpontosulnak, amelyek lehetővé teszik e jövőkép megvalósítását. A kutatók közösségét mobilizálni kívánják a célzott kezdeményezések - mint például a mobil kommunikáció következő generációinak kifejlesztése - köré, hogy elérjék a közép- és hosszú távú célkitűzéseket, miközben reagálni tudnak a piacok, valamint az állami politika és a polgárok új igényeire és követelményeire.
Az előirányzott tevékenységek
A végrehajtandó intézkedések ezért a következő technológiai prioritásokra irányulnak:
A kutatás integrálása a polgárok és a vállalkozások kiemelt érdekeltségébe tartozó technológiákba
Az alaptechnológiák fejlődésében várt haladást kiegészítő és az arra építő kutatás, amelynek célja megoldást találni azokra a jelentős társadalmi és gazdasági kihívásokra, amelyekkel a kialakulófélben lévő tudásalapú társadalom szembesül, ideértve a munka és a munkahelyi környezet következményeit, és amely eszerint a következőkre összpontosul:
a) olyan technológiák kutatása, amelyek a "digitális világ" kulcsfontosságú biztonsági kihívásaira és a polgárok jogainak és magánszférájának biztosítására irányulnak;
b) "környezeti intelligenciarendszerek", amelyek hozzáférést biztosítanak az információs társadalomhoz mindenki számára, korra és helyzetre (mint például fogyatékosságra vagy más egyéni körülményre) való tekintet nélkül, valamint interaktív és intelligens rendszerek az egészségügy, a mobilitás, a biztonság, a pihenés, a turizmus, a kulturális örökség megőrzése és az ahhoz való hozzáférés, valamint a környezet területén;
c) elektronikus és mobil kereskedelem, valamint biztonsági tranzakciókra és infrastruktúrákra vonatkozó technológiák, új munkaeszközök és módszerek, tanulási technológiák (mint például e-tanulás), továbbá a vállalati ismeretek kezelésének, az integrált vállalkozásirányítás és a felhasználók igényeit figyelembe vevő e-kormányzás rendszerei;
d) nagyléptékű megosztott rendszerek és platformok, ideértve a globális erőforrás-információk adatbázisán alapuló rendszereket (GRID), amelyek a környezet, az energia, az egészségügy, a szállítás és az ipari tervezés területén felmerülő összetett problémákra hatékony megoldást nyújtó rendszereken alapulnak.
Hírközlési és adatkezelési infrastruktúrák
Mobil, vezeték nélküli, optikai és szélessávú kommunikációs infrastruktúrák, valamint számítógépes és szoftvertechnológiák, amelyek megbízhatók, széles körben alkalmazhatók és hozzáigazíthatók az alkalmazások és szolgáltatások növekvő igényeihez. A munka a következőkre összpontosul:
a) vezeték nélküli és mobil távközlési rendszerek és hálózatok új generációi; műholdas távközlési rendszerek; teljesen optikai technológiák; a kommunikációs hálózatok integrációja és irányítása, ideértve az interoperabilis hálózati megoldásokat; rendszerek, infrastruktúrák és szolgáltatások, különösen az audiovizuális alkalmazások kifejlesztéséhez szükséges kapacitásnövelő technológiák. A munka a következő internetgeneráció kifejlesztéséhez is elvezet;
b) a több piaci szereplőt magukban foglaló többfunkciós és elosztott szolgáltatások fejlesztését támogató szoftvertechnológiák, architektúrák, elosztott és beágyazott rendszerek; a megbízhatóságot és a stabilitást biztosító összetett és nagyméretű rendszerek tervezése és ellenőrzése.
Alkatrészek és mikrorendszerek
Új anyagokon és a kiterjesztett funkciók integrálásán alapuló miniatürizált és kisköltségű alkatrészek, amelyek esetében a törekvések a következőkre irányulnak:
a) nano-, mikro- és optoelektronikus, valamint fotonikus alkotóelemek tervezése és gyártása, ideértve az információtárolásra használt alkatrészeket, a miniatürizálás határainak tágítása, a mikroelektronikus és mikrorendszer-alkatrészek költségeinek és energiafelhasználásának a lehető legkisebbre történő csökkentése, valamint az ITT-rendszerek környezeti hatásának figyelembevétele;
b) nanoelektronika, mikrotechnológiák, kijelzők és mikrorendszerek, valamint több tudományágat átfogó kutatás az új anyagok és a kvantumeszközök területén; új számítógépes modellek és elvek.
Információkezelés és interfészek
Kutatás az információkezelő eszközök és az interfészek területén a tudásalapú szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal történő könnyebb kölcsönhatás elősegítésére, mindenhol és minden időben, a következő területekre irányuló törekvések mellett:
a) az összefüggésen és a szemantikán alapuló tudásreprezentációs és tudáskezelő rendszerek, ideértve a kognitív rendszereket, valamint digitális tartalom létrehozására, szervezésére, irányítására, visszakeresésére, megosztására, megőrzésére és terjesztésére szolgáló eszközök;
b) olyan multiszenzoros interfészek, amelyek megértik és lefordítják az ember szavakban, gesztusokban és különböző érzékelés által megnyilvánuló természetes kifejezéseit, a virtuális környezetet, valamint az európai szintű, tudásalapú társadalom kialakításához elengedhetetlen többnyelvű és multikulturális rendszereket.
1.1.3. Nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint új termelési folyamatok és eszközök
Cél
Az e területen végzett tevékenységek segíteni kívánják Európát abban, hogy elérje azt a kritikus kapacitást, amellyel különösen a veszélyes anyagok környezetbe történő kibocsátásának nagyobb gazdasági hatékonysága és csökkentése érdekében jelentős előnyt képviselő technológiákat tudna kifejleszteni és hasznosítani az elkövetkező évek tudásalapú termékei, szolgáltatásai és gyártási folyamatai számára.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
Az európai gyáripar jelenleg évente mintegy 4000 milliárd euró értékben állít elő termékeket és nyújt szolgáltatásokat. Az egyre erősebb világpiaci versenyben fenn kell tartania és növelnie kell versenyképességét, miközben meg kell felelnie a fenntartható fejlődés követelményeinek is. Ehhez jelentős mértékben törekednie kell a fejlett technológiák: a nanotechnológia, a tudásalapú többfunkciós anyagok és az új termelési eljárások tervezésére, fejlesztésére és elterjesztésére.
A kvantumtechnika, az anyagtechnológia és a molekuláris biológia határain elhelyezkedő és valószínűleg a következő ipari forradalom egyik kulcspontjának számító nanotechnológia jelentős befektetést igényel.
Európa jelentős szakértelemmel rendelkezik bizonyos ágazatokban, mint például a nanogyártás és a nanokémia területén, és e területen növelnie kell és össze kell hangolnia az erőfeszítéseit.
Az anyagok esetében a cél olyan intelligens anyagok kifejlesztése, amelyektől jelentős érték hozzáadása várható az olyan ágazatokban való felhasználás során, mint például a szállítási, az energia-, az elektronikai és az orvosbiológiai ágazatok, és amelyek lehetséges piacai több tízmilliárd eurós értéket képviselnek.
A rugalmas, integrált és környezetbarát termelési rendszerek kifejlesztése jelentős kutatási erőfeszítéseket is igényel az új technológiák gyártásban és irányításban való alkalmazása tekintetében.
Az előirányzott tevékenységek
Nanotechnológiák és nanotudományok:
a) hosszú távú interdiszciplináris kutatás a jelenségek megértésére, vezérlőfolyamatok és kutatási eszközök kifejlesztése;
b) szupramolekuláris architektúrák és makromolekulák;
c) nanobiotechnológiák;
d) nanométer léptékű technikák anyagok és alkatrészek kifejlesztéséhez;
e) kezelő és ellenőrző eszközök és műszerek kifejlesztése;
f) alkalmazások az egészségügy, a kémia, az energia és a környezet területén.
Tudásalapú többfunkciós anyagok:
a) az alapismeretek fejlesztése;
b) a termeléssel és az átalakítással kapcsolatos technológiák, ideértve a tudásalapú többfunkciós anyagok és a bioanyagok feldolgozását;
c) műszaki háttér.
Új termelési folyamatok és eszközök:
a) olyan új folyamatok, valamint rugalmas és intelligens gyártási rendszerek kialakítása, amelyek magukban foglalják a virtuális gyártási technológiák, köztük a szimulációk, az interaktív döntést elősegítő rendszerek, a nagy pontosságú technika és az innovatív robotika eredményeit;
b) a termelés és a gyártás során, köztük a biológiai folyamatokban, a fenntartható hulladékkezeléshez és a veszélyes anyagok ellenőrzéséhez is szükséges, az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkenését és kisebb szennyezést eredményező rendszerek kutatása;
c) az ipari rendszerek, termékek és szolgáltatások életciklusát optimalizáló új koncepciók kialakítása.
1.1.4. Repülés és űrkutatás
Cél
Az e területen végzett tevékenységek célja kettős: kutatási törekvéseinek integrálásával erősíteni az európai repülési és űripar tudományos és technológiai alapjait, és ösztönözni arra, hogy nemzetközi szinten versenyképesebb legyen; valamint segíteni az európai kutatás lehetőségeinek kihasználását ebben az ágazatban a biztonság és a környezetvédelem javításának céljából.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
A repüléssel és űrhajózással kapcsolatos ipar két, technológiailag és gazdaságilag különálló, de ipari és politikai összefonódásuk és a bennük érdekelt felek miatt egymáshoz szorosan kapcsolódó ágazatra oszlik, amelyek példái azon ágazatoknak, ahol Európa sikeres hagyományokkal, valamint gazdasági és kereskedelmi potenciállal rendelkezik.
Az Egyesült Államok űrhajózással kapcsolatos iparba történő befektetései azonban az ágazattól függően háromszor-hatszor magasabbak.
A növekvő versenyben előreláthatóan világszerte 14000 új repülőgépre lesz igény a következő 15 évben, ami 1000 milliárd euró értékű piacot képvisel. Az e területen európai sikereket hozó ipari kapacitás és fejlesztési tevékenységek integrálására irányuló törekvéseket most hasonló törekvésekkel kell párosítani, a kiemelt témákra és tárgyakra vonatkozó kutatás integrálása érdekében.
E célt szem előtt tartva az európai, a nemzeti és a magánszektor kutatási törekvéseit közös jövőkép és stratégiai kutatási program alapján kell a legkedvezőbbé tenni.
A Közösség a Bizottság "Európa és az űr: új fejezet kezdődik" című közleményéhez kapcsolódva támogatja az űrkutatást, amely elősegíti a világűrnek a piacok és a társadalom javára történő hasznosítását.
Az előirányzott tevékenységek
Repülés
A légi szállítást is magában foglaló közösségi repülésügyi kutatás olyan kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekkel foglalkozik, amelyek a következők érdekében szükségesek:
a) az európai ipar versenyképességének növelése a polgári repülés, a motorok és a felszerelés vonatkozásában;
b) a légi közlekedés környezeti hatásainak csökkentése az üzemanyag-fogyasztás, a CO2, NOx és más vegyi szennyező anyagok kibocsátása, valamint a zajártalmak csökkentésével;
c) a repülőgépek biztonságának növelése a légi forgalom jelentős növekedésével összefüggésben;
d) a légi szállítási rendszer kapacitásának és biztonságának növelése az egységes európai égbolt (légiközlekedés-ellenőrző és -irányító rendszerek) támogatása céljából.
Világűr
A nagy beruházások jobb összehangolása érdekében az Európai Űrügynökséggel (ESA), más űrügynökségekkel, kutatóközpontokkal és iparágakkal szoros együttműködésben végzett, világűrrel kapcsolatos közösségi tevékenységek a következő területekre terjednek ki:
a) műholdas információs rendszerek kutatása és a Galileo műholdas navigációs projektre vonatkozó szolgáltatások;
b) a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés platformjára (GMES) vonatkozó műholdas rendszerek kutatása a felhasználók igényeinek figyelembevételével;
c) a kommunikáció világűrbeli és földi szegmenseinek integrálásához szükséges magas szintű kutatás.
1.1.5. Élelmiszerminőség és -biztonság
Cél
Az e területen végzett tevékenységek célja a biztonságosabb, egészségesebb és változatosabb élelmiszerek, köztük a tengeri halak környezetbarát előállításának és elosztási hálózatának kialakításához szükséges integrált tudományos és technológiai bázisok kialakításának elősegítése, amelyek különösen a biotechnológiai eszközökre alapozva és az utólagos genomikai kutatást figyelembe véve az élelmiszerekkel kapcsolatos, valamint a környezeti változásokból eredő egészségügyi kockázatok ellenőrzésére szolgálnak.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
A jelenlegi élelmiszerválságok és különösen a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) rávilágítottak mind az élelmiszerbiztonsági kérdések összetettségére, mind pedig arra a tényre, hogy ezeknek a legtöbb esetben nemzetközi és határokon átnyúló hatása van.
Az európai belső piac mezőgazdasági és élelmiszeripari integrálása szükségessé teszi az e területen felmerülő problémák kezelését, és így a kapcsolódó kutatás elvégzését európai szinten. Ez az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság [3] létrehozásának háttere.
A polgárok és a fogyasztók annak biztosítását várják el a kutatásoktól, hogy a piaci forgalomba hozott élelmiszerek és termékek kiváló minőségűek, egészségesek és biztonságosan fogyaszthatók legyenek. E célból hangsúlyt kell fektetni a teljes élelmiszer-előállítási láncra "a szántóföldtől az asztalig", adott esetben ideértve az állati és növényi tudományok, valamint az e területre vonatkozó biotechnológia alkalmazását. Figyelembe kell venni az állatok kíméletére és egészségére vonatkozó követelményeket.
Ez a legteljesebb, pontos és naprakész ismeretekhez való hozzáférést igényli. A közegészségügyi vonatkozásoktól eltekintve egy 600 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító és 2,6 millió embert foglalkoztató ágazat gazdasági jóléte forog kockán.
Mivel az élelmiszer-ágazat legnagyobb részét a kisebb vállalkozások jelentik, a vállalt tevékenységek sikere azon múlik, hogy sikerül-e az ismereteket és a folyamatokat hozzáigazítani e vállalkozások egyedi jellemzőihez.
Európának képesnek kell lennie arra, hogy nagy mértékben hozzájáruljon az immár világméretű kérdésekkel foglalkozó kutatáshoz, valamint a velük kapcsolatos nemzetközi vitákhoz a legpontosabb és legteljesebb ismeretek alapján.
Ugyanez vonatkozik a környezeti tényezők egészségügyi hatásaival kapcsolatos problémákra (például az endokrin rendszert károsító tényezők, karcinogének), amelyek növekvő aggodalmat keltenek az európai polgárokban, és gyakran nemzetközi méretekben jelentkeznek. Az említett okokból, de a komplex területeken rendelkezésre álló szaktudás legjobb forrásainak kombinálásából származó előnyök hasznosítása érdekében is a kérdéses kutatást európai szinten kell elvégezni oly módon, hogy a nemzeti tevékenységek valódi összehangolása biztosítható legyen.
Az előirányzott tevékenységek
A közösségi tevékenységek az egészségügyi kockázatok ellenőrzésének különböző szempontjaira, valamint az egészségügyi kockázatok és az élelmiszerek közötti kapcsolatra vonatkozó kutatásra terjednek ki, adott esetben ideértve az utólagos genomikai kutatást:
a) biztonságosabb és környezetbarát termelési és feldolgozási módszerek, valamint egészségesebb, tápláló, funkcionális és változatos élelmiszerek és állati takarmányok, amelyek olyan rendszereken alapulnak, mint az integrált termelés, az alacsonyabb ráfordítással működő mezőgazdaság, ideértve a biogazdálkodást, továbbá a növény- és állattudományok, valamint a biotechnológia felhasználása;
b) az élelmiszerrel kapcsolatos betegségek és allergiák epidemológiája, ideértve a táplálkozásnak a gyermekek egészségére gyakorolt hatását és az élelmiszerrel kapcsolatos allergiák okának elemzési módszereit;
c) az élelmiszerek, például az új termékek, a biogazdálkodás termékei, a funkcionális élelmiszerek, a géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó termékek és a legutóbbi biotechnológiai fejlesztések termékeinek egészségre gyakorolt hatása;
d) kimutathatósági eljárások a termelési lánc teljes hosszában, például a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozóan, ideértve azokat, amelyek a legutóbbi biotechnológiai fejlesztéseken alapulnak;
e) a szennyező vegyi anyagok és a jelenlegi vagy újonnan felmerülő kórokozó mikroorganizmusok (például vírusok, baktériumok, élesztőgombák, gombák, paraziták és kórokozó új anyagok, ideértve a BSE és a surlókór halál előtti diagnózisának kifejlesztését) elemzésének, felfedezésének és ellenőrzésének módszerei;
f) az állati takarmány, beleértve a géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó termékek és a különböző eredetű, takarmányozásra használt melléktermékek emberi egészségre gyakorolt hatása;
g) az élelmiszerlánchoz kapcsolódó környezet-egészségügyi kockázatok (kémiai, biológiai és fizikai) és az engedélyezett anyagok összetett hatása, ideértve a helyi környezeti katasztrófák és szennyezés hatását az élelmiszerekre, különös tekintettel a halmozott hatásokra, az emberre történő átvitel módjaira, a kis dózisok hosszú távú hatásaira és az általuk okozott megterhelésre, valamint a különösen érzékeny csoportokra, elsősorban a gyermekekre gyakorolt hatásokra.
1.1.6. Fenntartható fejlődés, globális változás és ökológiai rendszerek
Cél
Az e területen végzett tevékenységek célja a megújuló energiaforrások, a közlekedés, valamint az európai szárazföldi és tengeri erőforrások révén fenntartható gazdálkodás figyelembevételével annak a tudományos és technológiai kapacitásnak a megerősítése, amely Európa számára az Európai Tanács göteborgi ülése által hangsúlyozott fenntartható fejlődés megvalósításához és annak a környezeti, gazdasági és társadalmi célokba történő integrálásához szükséges. E tevékenységeknek a tagállamok, a csatlakozni kívánó és más társult országok számára lehetővé kell tenniük, hogy jelentősen hozzájáruljanak a globális változás megértésére és ellenőrzésére, valamint az ökológiai rendszer egyensúlyának megőrzésére irányuló törekvésekhez.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
A fenntartható fejlődés globális megvalósításához elsősorban a következőkre van szükség:
a) technológiák és megoldások tervezése, kifejlesztése és terjesztése, mint például az energiafogyasztási szokások megváltoztatásának támogatása (energiatudatos Európát eredményezve) és új, a mobilitásra vonatkozó megközelítések, amelyekkel biztosítható a természeti erőforrások megőrzése, illetve ésszerűbb, hatékonyabb és fenntartható felhasználása kevesebb hulladék és kisebb kibocsátás mellett, valamint a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése. Ebben az összefüggésben stratégiai fontosságú ágazat az energia- és közlekedési ágazat, különösen ezen ágazatok városi és regionális fejlesztésének szempontjai;
b) az ökológiai rendszerek és a globális változás (például az éghajlatváltozás) mechanizmusainak és hatásainak jobb megértése, ideértve e mechanizmusoknak a szárazföldi és tengeri erőforrásokra gyakorolt hatását; valamint a kapcsolódó előrejelzési kapacitások kialakítása.
A Bizottság "Az energiaellátás biztonságát célzó európai stratégia felé" című zöld könyvében és "Az európai közlekedési politika a 2010. évre: ideje dönteni" című fehér könyvében kiemelte, hogy technológiai szempontból az energia és a szállítási ágazat a leginkább érintett, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80 %-áért és a széndioxid-kibocsátás több mint 90 %-áért felelősek.
Az Egyesült Nemzetek 1992-es, éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez kapcsolódó 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv szerint az Európai Uniónak 2008 és 2012 között az 1990-es szinthez viszonyítva 8 %-kal kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ez innovatív, fenntartható energetikai és szállítási megoldásokat követel meg. További fontos kötelezettségeket fogalmaznak meg olyan nemzetközi okmányok, mint az 1992. évi ENSZ-egyezmény a biológiai sokféleségről, az 1994. évi ENSZ-egyezmény a szárazság és/vagy az elsivatagosodás által súlyosan érintett országok, különösen Afrika elsivatagosodása elleni harcról, valamint az 1987. évi Montreali Jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról, továbbá a fenntartható fejlődésre vonatkozó uniós stratégia, ideértve a hatodik környezeti cselekvési programot.
A fenti célok rövid távú eléréséhez a jelenleg fejlesztés alatt álló technológiákat kell alkalmazni. Közösségi intézkedésre van szükség a világszerte tett erőfeszítések és az európai hozzájárulás összehangolásának biztosítására.
E célkitűzés mellett a fenntartható fejlődés következő évtizedekben történő hosszú távú megvalósítása szükségessé teszi, hogy a legmegfelelőbb energiaforrások és -hordozók gazdaságos feltételek mellett rendelkezésre álljanak e vonatkozásban. Ez tartós, hosszú távú kutatási törekvéseket igényel.
Közép- és rövid távú kutatási törekvésekre is szükség lesz a fenntartható európai szállítási rendszer kialakításához és azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek a globális változás, a biológiai sokféleség védelme és az ökológiai rendszerek megőrzése tekintetében hozzájárulnak a szárazföldi és tengeri erőforrások fenntartható felhasználásához. A globális változások szempontjából a mezőgazdasági és erdei ökológiai rendszerek integrált és fenntartható hasznosítása az ökológiai rendszerek megőrzése érdekében különösen fontos, és jelentősen hozzájárul Európa fenntartható fejlődéséhez.
Az előirányzott tevékenységek
A Közösség KTF-törekvései a következő területek tevékenységeire összpontosulnak:
I. Fenntartható energiarendszerek [4]
a) rövid és középtávon, különösen városi környezetben:
i. tiszta energia, különösen a megújuló energiaforrások és az energiarendszerbe történő integrálásuk, ideértve a tárolást, az elosztást és a felhasználást;
ii. energiamegtakarítás és -hatékonyság, ideértve a megújítható nyersanyagok hasznosítását is;
iii. alternatív üzemanyagok;
b) közép- és hosszú távon:
i. üzemanyagcellák, ideértve azok alkalmazását;
ii. az energiahordozók, az energiaszállítás és -tárolás új technológiái európai szinten, különös tekintettel a hidrogéntechnológiára;
iii. új és fejlett megközelítési módok a jelentős jövőbeli energiapotenciált jelentő és hosszú távú kutatási törekvéseket igénylő, megújulóenergia-technológiában;
iv. a tisztább fosszilis üzemanyaggal működő erőművekhez kapcsolódó CO2 - ártalmatlanítás.
II. Fenntartható felszíni szállítás [5]
a) Környezetbarát, biztonságos és versenyképes szállítási rendszerek, valamint utas- és teherszállító eszközök fejlesztése, továbbá tiszta városi szállítás a gépkocsik ésszerű városi használata mellett;
i. új technológiák és elképzelések a felszíni szállításra vonatkozóan, ideértve az újszerű meghajtórendszereket és az üzemanyagcellák szállítási célú integrálását;
ii. jobb minőséget, biztonságot, újrafelhasználhatóságot, kényelmet és költséghatékonyságot eredményező fejlett tervezési és gyártási technológiák;
b) a vasúti és tengeri szállítás hatékonyabbá és versenyképesebbé tétele, a szállítási módok interoperabilitásának megközelítési módja, valamint az intelligens és biztonságos személy- és teherszállítás biztosítása:
i. a különböző közlekedési módok újbóli egyensúlyba hozatala és integrálása, különösen városi és regionális összefüggésekben, ideértve a vasúti és tengeri közlekedést hatékonyabbá tevő új mobilitáskezelő és szállítási logisztikai rendszereket (például az intermodalitás és az interoperabilitás támogatásával);
ii. a biztonság növelése és a forgalmi torlódások elkerülése (különösen a városi területeken) az innovatív elektronikai és szoftvermegoldások integrálásával, valamint a fejlett műholdas navigációs rendszerek és telematikus megoldások alkalmazásával.
III. Globális változás és ökológiai rendszerek
A közösségi tevékenységek elsősorban a következő szempontokra irányulnak:
a) az üvegházhatást okozó gázkibocsátások és a különböző forrásokból származó, így az energiaellátásból, a közlekedésből és a mezőgazdaságból eredő légköri szennyező anyagok hatása az éghajlatra, az ózonréteg elvékonyodására és a szénfelhalmozásra (óceánok, erdők és talaj), valamint ezek mechanizmusára, különösen az előrejelzések javítása, illetve a csökkentés lehetőségeinek értékelése érdekében;
b) a víz körforgása, ideértve a talajhoz kapcsolódó szempontokat;
c) a földi és a tengeri biológiai sokféleség megértése, a tengeri ökológiai rendszer működése, a genetikai források védelme, a földi és tengeri ökológiai rendszerek fenntartható kezelése, valamint az emberi tevékenységek és az említett ökológiai rendszerek közötti kölcsönhatás;
d) az elsivatagosodás folyamata és a természeti katasztrófák;
e) stratégiák a fenntartható talajkezelésre, ideértve a tengerparti zónák integrált kezelését (ICZM), valamint a mezőgazdasági és erdészeti erőforrások többcélú hasznosítására vonatkozó integrált elképzeléseket és az integrált erdészeti/fafeldolgozási termelési láncot;
f) működőképes előrejelzés és modellezés, ideértve a globális éghajlatváltozást megfigyelő rendszereket.
Az e kiemelt témában végzett kutatást kiegészíti a kockázatértékelés és a környezetminőség-felmérés fejlett módszereinek kifejlesztése, ideértve a mérésekkel és az e célból végzett vizsgálatokkal kapcsolatos, jogalkotást megelőző kutatást.
1.1.7. Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban
Cél
Az e területen végzett tevékenységek célja, hogy egységes törekvéssel, teljes gazdagságában és sokféleségében mobilizálják az európai gazdasági, politikai, társadalom- és bölcsészettudományok kutatási teljesítményét, amely szükséges a tudásalapú társadalom kialakulásának megértéséhez, valamint a polgárok közötti, illetve a polgárok és az intézmények közötti újfajta kapcsolatok megértéséhez, továbbá ahhoz, hogy az ezekkel kapcsolatos kérdéseket kezelni lehessen.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén az Európai Unió maga tűzte ki azt a nagyra törő célt, hogy "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, amellyel egyre több és jobb munkalehetőséget és nagyobb társadalmi kohéziót teremt".
E megvilágításban az Európai Tanács lisszaboni ülésén hangsúlyozta, hogy "a humán erőforrás adja Európa legfőbb erejét", kiemelve annak szükségességét, hogy az európai oktatási és képzési rendszer "alkalmazkodjon mind a tudásalapú társadalom igényeihez, mind pedig a foglalkoztatás szintjének emelésével és a minőség javításával kapcsolatos követelményekhez".
Európa tudásalapú gazdasággá és társadalommá alakulása, illetve a valamennyi polgár életminőségének javítását célzó fenntartható fejlődés könnyebben megvalósítható, ha megértik és megfelelő irányítás mellett megy végbe. Ez jelentős kutatási erőfeszítéseket igényel az igazságosság és a szolidaritás alapvető értékein és az európai típusú társadalmi modellre jellemző kulturális sokféleségen alapuló integrált és fenntartható gazdasági és társadalmi előrehaladás vonatkozásában, emellett kutatásra van szükség a vállalkozási készségre és a kisvállalkozások alapítására, növekedésére és fejlesztésére vonatozó kérdésekben.
E tekintetben a gazdasági, politikai, társadalom- és bölcsészettudományoknak sokkal nagyobb mértékben kell segíteniük az információ és a tudás exponenciálisan növekvő mennyiségének hasznosítását és kiaknázását, valamint a munkafolyamatok megértését e területen.
Európában e kérdés különösen a jövőbeli bővítéssel, a demokrácia működésével és a kormányzás új formáival, valamint ezek általános összefüggéseivel kapcsolatban merül fel. A nemzeti, regionális és európai döntéshozói szintek egyidejű létezésével és a civil társadalomnak és képviselőinek a politikai vitákban betöltött növekvő szerepével jellemezhető komplex politikai és döntéshozói környezetben a polgárok és az intézmények közötti kapcsolatról van szó.
Az ehhez hasonló kérdések egyértelműen, valóban európai szintűek, és jelentős eredmények érhetők el, ha azokat a történelmet és a kulturális örökséget figyelembe véve globálisan vizsgálják.
Ezt az európai dimenziót a nemzeti szinten végzett kutatásban csak most kezdik figyelembe venni, és még nem kap akkora figyelmet, mint amekkorát érdemelne.
Fontosnak tűnik e szempontok európai szintű kezelése. Ezen túlmenően az uniós szintű intézkedés lehetővé teszi a megfelelő módszertani következetességet, és garantálja, hogy az Európában létező különböző megközelítések gazdagságát és az európai sokféleség adta előnyöket a legnagyobb mértékben kihasználják.
Az előirányzott tevékenységek
A Közösség fellépése a következő témákra összpontosul:
tudásalapú társadalom és társadalmi kohézió:
a) a lisszaboni és az azt követő európai tanácsi ülések által meghatározott célkitűzésekre vonatkozó kutatás, különösen az európai tudás megszerzését, átadását és hasznosítását javító, bevált módszerek rendszeres elemzése;
b) a lisszaboni, a nizzai és a stockholmi európai tanácsi ülések által hangsúlyozott uniós célokat szolgáló tudásalapú társadalom kialakításának lehetőségei, különös tekintettel az életminőség, a társadalmi, foglalkoztatási és munkaerő-piaci politikák, az egész életen át tartó tanulás fejlesztésére, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés erősítésére, figyelembe véve a különböző európai társadalmi modelleket és a népesség elöregedését;
c) a tudásalapú társadalom felé való átmenet különböző ritmusa és útjai helyi, nemzeti és regionális szinten;
a polgárság, a demokrácia és a kormányzás új formái, különösen az erősödő integráció és globalizáció vonatkozásában, továbbá a történelem és a kulturális örökség szempontjából:
- az európai integráció és az Unió bővítésének hatásai a demokráciára, a legitimáció fogalma, valamint az Unió intézményeinek működése az európai politikai és társadalmi intézmények, valamint történelmi fejlődésük jobb megértése által,
- a hatáskör és a felelősség új meghatározása, valamint egymás közötti kapcsolatuk, továbbá a kormányzás új formáinak kutatása,
- a konfliktusok megoldásával, valamint a béke és az igazságosság helyreállításával kapcsolatos kérdések, ideértve az alapvető jogok védelmét,
- a polgárság és a kulturális azonosság új formáinak megjelenése, az integráció és Európa kulturális sokféleségének formái és hatásai, társadalmi és kulturális párbeszéd Európa és a világ többi része között.
Működési szempontból a közösségi tevékenységek a következők támogatására összpontosulnak:
a) transznacionális kutatás és összehasonlító elemzések, továbbá a statisztikák, valamint a minőségi és mennyiségi mutatók összehangolt fejlesztése;
b) interdiszciplináris kutatás a közrend támogatása érdekében;
c) a kutatási infrastruktúra, valamint az adat- és tudásbázisok európai szintű kialakítása és hasznosítása.
1.2. A kutatás szélesebb területét magukban foglaló egyedi tevékenységek
1.2.1. A politikák támogatása, valamint a tudományos és technológiai szükségletek előretervezése
E tevékenységek a Közösség alapvető célkitűzései szempontjából lényeges kutatások hatékony és rugalmas lebonyolítását biztosítják a közösségi politikák megfogalmazásának és megvalósításának alátámasztásával, valamint az újonnan felmerülő tudományos problémák és lehetőségek felfedezésével, amennyiben e követelmények a kiemelt témák keretében nem teljesíthetők.
E tevékenységek közös jellemzője, hogy többéves távlatban valósulnak meg, amely közvetlenül figyelembe veszi a legfontosabb kapcsolódó szereplők (az adott esettől függően a politikai döntéshozók, az ipari felhasználói csoportok, a legmagasabb szintű kutatói közösségek stb.) szükségleteit és véleményét. Általában ezeket az éves programütemezéssel együtt végzik, amely során a meghatározott igényeknek megfelelő és a fenti célok alá eső egyedi prioritásokat határoznak meg.
A. Politikaorientált kutatás
Az e címszó alá tartozó kutatási tevékenységek célja a közösségi politikák tudományos és technológiai igényeinek való megfelelés a közösségi politikák megfogalmazásának és megvalósításának alátámasztásával, figyelembe véve a Közösség leendő tagjai és a társult országok érdekeit is. Magukban foglalhatnak jogalkotást megelőző kutatást, mérést és vizsgálatokat, amennyiben ez a közösségi politikák igényeinek kielégítéséhez szükséges.
E tevékenységek olyan rugalmas, politikaorientált definíciót, valamint egyedi beavatkozási intézkedéseket és módszereket tesznek szükségessé, amelyek kiegészítik a kiemelt témákat, és amelyeket e program egészén belül összehangolnak.
Ennek megfelelően olyan témákat foglalnak magukban, amelyek a kiemelt témákhoz kapcsolódnak ugyan, de nem alkalmasak az egyes témák tudományos meghatározására. Megfelelő feladatmegosztást és együttműködést biztosítanak e tevékenységek, valamint a Közös Kutatóközpontnak a közösségi politikák igényeire irányuló közvetlen ténykedései között.
A következő területek részesülnek támogatásban:
a) a közös agrárpolitika (KAP) és a közös halászati politika (KHP);
b) a fenntartható fejlődés, különösen a környezetre (ideértve a hatodik környezeti cselekvési programban meghatározottakat), a szállítás és az energia területére vonatkozó közösségi politikai célkitűzések;
c) más közösségi politikák, így az egészségügy (különösen a közegészségügy), a regionális fejlesztés, a kereskedelem, a fejlesztési támogatás, a belső piac és a versenyképesség, a szociális politika és a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés, a kultúra, a nemek egyenlősége, a fogyasztóvédelem térségének, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek a létrehozása, valamint a külső kapcsolatok, ideértve a bővítést támogató politikákat és a szükséges statisztikai módszereket és eszközöket;
d) európai tanácsi iránymutatásokból származó közösségi politikák, például a gazdaságpolitika, az információs társadalom, az e-Európa, valamint a vállalkozáspolitika vonatkozásában.
A kezdetben meghatározott és a program megvalósítása során kiegészített politikai igényekre reagálva e területeken a következő kutatási prioritások érvényesülnek:
1. Európa természeti erőforrásainak fenntartható kezelése
Az e címszó alá tartozó kutatás a következőkre összpontosul:
a) a mezőgazdaság és az erdészet modernizálása és fenntarthatósága, ideértve azok többfunkciós szerepét a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében;
b) a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás eszközei és értékelési módszerei;
c) a halászat modernizálása és fenntarthatósága, ideértve az akvakultúra alapú termelési rendszereket;
d) új és környezetbarát termelési módszerek az állategészségügy és az állatok kíméletének javítására;
e) környezetfelmérés (a talaj, a víz, a levegő állapota, a zaj és a vegyi anyagok hatása stb.);
f) a politikákra vonatkozó döntéseket támogató környezeti technológiák értékelése, különösen a környezettel kapcsolatos jogszabályok betartását célzó hatékony, de alacsony költségű technológiák.
2. Egészség, biztonság és lehetőségek biztosítása az európai polgárok számára
Az e címszó alá tartozó kutatás a következőkre összpontosul:
a) az egészségügyi meghatározó tényezők, a kiváló minőségű és fenntartható egészségügyi szolgáltatások és a nyugdíjrendszer (különösen az öregedés és a demográfiai változás összefüggésében);
b) közegészségügyi kérdések, ideértve a betegségmegelőzést és a felbukkanó ritka és fertőző betegségekre, allergiákra való reakciót segítő járványtant, a biztonságos véradás és szervadományozás eljárásait, valamint a nem állatokon végzett kísérletek módszereit;
c) a környezeti tényezők hatása az egészségre (ideértve a kockázatbecslés módszereit és a természeti katasztrófák emberre gyakorolt hatásának csökkentését);
d) az életminőség kérdései a fogyatékos emberekkel kapcsolatban (ideértve az egyenlő hozzáférést biztosító berendezéseket);
e) a bevándorlás és a menekültáramlás megértése;
f) a bűnözés alakulásának megértése a közbiztonság összefüggésében;
g) a polgári védelemre vonatkozó kérdések (ideértve a biológiai biztonságot és a terrortámadások kockázata elleni védelmet), valamint a válságkezelés.
3. A nagyobb és integráltabb Európai Unió gazdasági potenciáljának és kohéziójának megerősítése
Az e címszó alá tartozó kutatás a következőkre összpontosul:
a) az európai integráció, a fenntartható fejlődés, a versenyképesség és a kereskedelmi politikák támogatása (ideértve a gazdasági fejlődés és a kohézió értékelésére vonatkozó fejlettebb eszközöket);
b) a fenntartható szállítási és energiarendszerek teljesítményének (gazdasági, környezeti és szociális szempontú) értékelésére szolgáló eszközök, mutatók és működési jellemzők fejlesztése;
c) a szállításra vonatkozó globális biztonságelemző és -érvényesítő rendszerek, valamint a mobilitási rendszerek baleseti kockázatára és biztonságára vonatkozó kutatás;
d) a közép- és hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó innovatív politikák előrejelzése és kialakítása;
e) az információs társadalommal kapcsolatos kérdések (például a digitális eszközök kezelése és védelme és ahhoz kapcsolódóan az információs társadalomhoz való hozzáférés);
f) a kulturális örökség védelme és az ehhez kapcsolódó megőrzési stratégiák;
g) az európai statisztikák jobb minősége, hozzáférhetősége és terjesztése.
B. Új és újonnan felmerülő tudományos és technológiai problémák és lehetőségek felfedezésére irányuló kutatás
Az e címszó alatt végzett kutatási tevékenységek rugalmasan és gyorsan kívánnak reagálni a jelentős, előre nem látható fejlődésre, a felmerülő tudományos és technológiai problémákra és lehetőségekre, valamint a tudomány határterületein megjelenő igényekre, különösen a több témát felölelő és interdiszciplináris területekre.
E kérdéssel kapcsolatban az összefüggésben a következő tevékenységeket kell elvégezni:
a) a tudás új területein és a jövő technológiáiban, a kiemelt témákon kívül vagy azon túlmenően, különösen a transzdiszciplináris területeken végzett rendkívül innovatív jellegű kutatás, amely ennek megfelelően nagy (műszaki) kockázattal jár. Nyitott a tudás és a technológiai know-how határterületein megjelenő új, tudományos erőfeszítések előtt, amelyek nagy lehetőséget jelentenek az ipari és/vagy társadalmi hasznosításra, vagy az európai kutatási adottságok hosszú távú kialakítására;
b) az új felfedezések vagy újonnan megfigyelt jelenségek gyors értékelésére szolgáló kutatás, amely kialakulóban lévő, az európai társadalom számára fontos kockázatokat vagy problémákat jelezhet, és az azokra megfelelő válaszokat határozza meg.
Az e címszó alá tartozó lehetséges kutatási témák meghatározásakor különös figyelmet kell fordítani a kutatók közösségeinek szempontjaira és azokra a területekre, amelyeken stratégiai pozíciók kialakítása érdekében európai intézkedések indokoltak az élvonalbeli tudomány és az új piacok területén, vagy azoknak a kérdéseknek az előrejelzésére, amelyekkel az európai társadalom szembesül.
1.2.2. A KKV-kal kapcsolatos horizontális kutatási tevékenységek
Az európai versenyképesség, valamint a vállalkozási és innovációs politika támogatására végzett egyedi tevékenységek célja, hogy segítsék a KKV-kat a hagyományos vagy az új területeken technológiai kapacitásuk fellendítésében, valamint európai és nemzetközi szintű működőképességük fejlesztésében.
A KKV-k bevonására vonatkozó információt és lehetőségeket a Bizottság által felállított kapcsolatfelvételi pontokon keresztül, a nemzeti kapcsolatfelvételi pontok rendszerének alkalmazásával biztosítják.
A KKV-kra vonatkozó egyedi kutatási tevékenységek mellett a KKV-kat arra ösztönzik, hogy vegyenek részt e program minden területén, különösen a kiemelt témákban végzett tevékenységek keretein belül.
A tudomány és technológia teljes területén végezhető, a közösségi kutatási politikába tartozó tevékenységek formája a következő lehet:
a) Kooperatív kutatási tevékenységek
A KTF-szereplők által végzett kutatási tevékenység a közös érdeklődésre számot tartó témákban a KKV-k részére. E tevékenységeket innovatív KKV-k is végezhetik kutatási központokkal és egyetemekkel együttműködésben.
b) Együttes kutatási tevékenységek
A KTF-szereplők által végzett kutatási tevékenység ipari társulások vagy ipari csoportosulások részére abban a teljes ipari ágazatban, ahol a KKV-k vezető szerepet játszanak európai szinten, ideértve az eredmények terjesztését.
1.2.3. A nemzetközi együttműködést támogató egyedi intézkedések
Nemzetközi kutatási együttműködés ösztönzését célzó egyedi intézkedéseket hoznak a külső kapcsolatok, köztük a közösségi politika fejlesztésének támogatására. Az egyedi intézkedések mellett a kiemelt témákban harmadik országok részvétele is lehetséges. Ezekbe a harmadik országok alábbi csoportjait vonják be:
a) a fejlődő országok;
b) a mediterrán országok, ideértve a Balkán nyugati részét;
c) Oroszország és a Szovjetunió újonnan függetlenné vált utódállamai, ideértve különösen a Szovjetunió újonnan függetlenné vált utódállamai tudósaival való együttműködést támogató nemzetközi szövetség (INTAS) által végzett tevékenységet.
Az e tevékenységi csoportba tartozó kutatási prioritásokat a Közösség és az érintett országok közötti partnerség érdekei és céljai, valamint egyedi gazdasági és társadalmi igényei szerint határozzák meg.
Annak érdekében, hogy ezen országok bevonását elősegítsék, egyetlen kapcsolatfelvételi pontot hoznak létre, amely a Közösségen belül a nemzetközi együttműködésben végzett tevékenységekről ad tájékoztatást.
E tevékenységek kiegészítik a kiemelt témákban végzett nemzetközi kutatási együttműködést.
1.3. A Közös Kutatóközpont (KKK) nem nukleáris tevékenységei
A közösségi politikáknak a tudományos és műszaki támogatásra irányuló küldetése értelmében a KKK hatáskörében független, felhasználó-központú támogatást nyújt a közösségi politikák megfogalmazásához és megvalósításhoz, ideértve e politikák végrehajtásának felügyeletét.
A KKK tevékenységét az európai tudományos körökkel, a nemzeti kutatási szervezetekkel, egyetemekkel és üzleti vállalkozásokkal szoros együttműködésben és velük hálózatban összekapcsolódva végzi. A tagállamokban bejegyzett jogi személyekkel azonos alapon jogosult részt venni e program minden kutatási tevékenységében. Különös figyelmet fordít a csatlakozni kívánó országokkal kialakított együttműködésre.
A KKK-tevékenységek lényeges közös nevezője lesz a polgárok biztonsága különböző szempontokból, például az egészség, a környezet és a csalások elleni harc területein.
E címszó alatt a KKK a következő tevékenységeket végzi:
1. A KKK hivatásával összhangban végzett tevékenységek. E tevékenységeket a felhasználók igényeihez igazítják. Ennek keretein belül bizonyos fokú rugalmasság várható a váratlan kutatási igényekkel szemben.
A kutatás két kiemelt témával kapcsolatos, két központi területre összpontosul:
a) élelmiszerek, vegyszerek és az egészség, különös tekintettel:
az élelmiszerbiztonságra és -minőségre, különösen a BSE elleni küzdelemre; a géntechnológiával módosított szervezetekre; a vegyszerekre, ideértve az alternatív, nem állatkísérleti módszerek érvényesítését; az orvosbiológiai alkalmazásokra (pontosabban a referenciák kialakítására e területen);
b) környezet és fenntarthatóság, különös tekintettel:
az éghajlatváltozásra (szénciklus, modellezés, hatások) és a fenntartható fejlődésre vonatkozó technológiákra (megújuló energiaforrások, eszközök a politikák integrálására); a levegő minőségének javítására, az európai környezet védelmére; referenciamérések és -hálózatok kialakítására; műszaki támogatásra a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) céljaihoz.
2. Horizontális tevékenységek a KKK egyedi hatáskörébe tartozó területeken:
a) technológiai előrejelzés: az európai hálózatok munkáján alapuló technológiai és gazdasági előrejelző munka;
b) referenciaanyagok és -mérések: a Közösség referenciairodája (BCR) és hitelesített referenciaanyagok; kémiai és fizikai mérési módszerek validálása és minősítése;
c) a polgárok biztonsága és a csalások elleni küzdelem: a gyalogsági aknák felderítése; természeti és technológiai veszélyek megelőzése; hálózatok a számítógépes biztonság támogatására; csalások elleni technológiák.
II. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG KIALAKÍTÁSA
2.1. Kutatás és innováció
Cél
E tevékenységek a technológiai innovációt, a kutatási eredmények hasznosítását, a tudás és a technológiák átadását ösztönzik, valamint technológiai vállalkozások alapítását a Közösségen belül valamennyi régióban, nem utolsósorban a legkevésbé fejlett területeken. Az innováció e programnak is az egyik legfontosabb eleme.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
Európa egyik leggyengébb pontja az, hogy viszonylag kevéssé képes a kutatási munka eredményeit, valamint a tudományos és technológiai eredményeket gazdasági és kereskedelmi sikerré átalakítani. Az európai szintű vállalkozási innováció ösztönzését célzó lépések segíthetnek az összeurópai teljesítmény szintjének emelésében és e terület európai teljesítményének növelésében azáltal, hogy segítik a vállalkozások és újítók európai szintű és nemzetközi piaci működésére irányuló törekvéseit, valamint azáltal, hogy az érdekelt felek számára az ilyen szintű kezdeményezéseken keresztül az Unió valamennyi régiójában biztosítják a más régiókban szerzett tapasztalatok és tudás előnyeit.
Az előirányzott tevékenységek
Az e címszó alatt végzett tevékenységek kiegészítik az I. címszó alatt említett tevékenységek közé tartozó, innovációval kapcsolatos tevékenységeket.
E lépések általában támogatják az innovációt és kiegészítik a nemzeti és regionális tevékenységeket, annak érdekében, hogy növeljék az e területen tett erőfeszítések következetességét. A következőkben nyújtanak támogatást:
a) az érdekelt felek és a felhasználók hálózatba szervezése az európai innovációs rendszerben, továbbá elemzések és tanulmányok készítése a tapasztalat és a bevált módszerek cseréjének támogatására, valamint a felhasználóknak az innovációs folyamatba történő fokozottabb bevonására;
b) az innovációra vonatkozó, régiók közötti együttműködést és technológiai vállalkozások alapításának támogatását, valamint az e területre, ideértve a csatlakozni szándékozó országokra vonatkozó regionális és régiók közötti stratégiák előkészítését ösztönző lépéseket;
c) a technológiai innovációval kapcsolatos új eszközök és megközelítések kipróbálását célzó intézkedések, különösen az innovációs folyamat kritikus pontjaira vonatkozóan;
d) információs szolgáltatások, különösen elektronikus szolgáltatások, mint például a CORDIS és az innovációval kapcsolatos támogatási szolgáltatások (technológia-transzfer, a szellemi tulajdon védelme, hozzáférés a kockázati tőkéhez) kialakítása vagy egyesítése; ideértve az innovációs közvetítő központok tevékenységét;
e) gazdasági és technológiai kutatási tevékenységek (technológiai fejlesztések elemzései, alkalmazások és piacok, valamint az információ kezelése és terjesztése, amely segítheti a kutatókat, a vállalkozókat, különösen a KKV-kat, valamint a befektetőket a döntéseik meghozatalában);
f) a közösségi kutatási projektek keretében végzett innovációs tevékenységek elemzése és értékelése, valamint az innovációs politikákból levonható tanulságok kiaknázása.
Ezek közül bizonyos tevékenységeket az Európai Beruházási Bank (EBB) (különösen az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül végzett) tevékenységeivel összhangban, annak "Innováció 2000 kezdeményezése" keretében, valamint a strukturális alapokon keresztül végrehajtott intézkedésekkel összhangban végeznek.
2.2. Humán erőforrás és mobilitás
Cél
Az e címszó alatt végzett tevékenységek célja a világszínvonalú humán erőforrás kialakításának támogatása a Közösség valamennyi régiójában, a transznacionális mobilitás képzési célú támogatásával, a szaktudásfejlesztés vagy a különböző szektorok közötti tudásátadás elősegítésével; a kiválóság fejlesztésének támogatásával; és annak elősegítésével, hogy Európa sokkal vonzóbb legyen a harmadik országok kutatói számára. Ezt azzal a céllal kell megvalósítani, hogy a lakosság valamennyi csoportja, különösen a nők és fiatalabb kutatók lehetőségeit a lehető legjobban kihasználják a megfelelő intézkedések meghozatalával, ideértve azokat, amelyek az európai felsőoktatás területén az együttműködés megteremtését célozzák.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
A transznacionális mobilitás támogatása egyszerű, különösen hatékony és eredményes eszköz az európai kiválóság egészének fellendítéséhez és annak az Unió különböző régióiban történő elterjesztéséhez. Lehetőségeket teremt a kutatóképzés minőségének javításához, támogatja a tudás továbbadását és hasznosítását, és segít a vonzó, világszínvonalú kiválósági központok kialakításában egész Európában. Az e területen (mint a humán erőforrással kapcsolatban általában) megtett uniós szintű lépések olyan kritikus tömeg eléréséhez vezetnek, amely kétségkívül jelentős hatást vált ki.
Figyelmet fordítanak a nők minden tevékenységben való részvételére, valamint a férfiak és nők között a kutatásban érvényesülő igazságosabb arány elősegítését célzó megfelelő intézkedésekre; a mobilitás személyi körülményeire, különös tekintettel a családra, a karrierépítésre és a nyelvekre; az Unió kedvezőtlenebb adottságú térségeiben és a társult országokban végzett kutatási tevékenység fejlesztésére és a kutatási szakterületek, valamint a tudományos körök és az ipar, beleértve a KKV-k közötti fokozottabb és hatékonyabb együttműködés szükségességére.
A legmegfelelőbb nemzeti és közösségi lépésekkel együttműködve figyelnek arra, hogy a külföldi kutatók a mobilitással kapcsolatban gyakorlati (jogi, közigazgatási, családi vagy kulturális) segítséget kapjanak.
Az előirányzott tevékenységek
A tudomány és a technológia teljes területén végzett tevékenységek különösen a következő területekre irányulnak:
a) intézkedések az egyetemek, kutatóközpontok, vállalkozások, köztük elsősorban a KKV-k és hálózatok, a befogadó európai és a harmadik országbeli kutatók támogatására, ideértve a doktori fokozat megszerzése előtt állók képzését. E tevékenységek magukban foglalják a hosszú távú képzési hálózatok felállítását és a különböző ágazatok közötti mobilitás ösztönzését;
b) egyedi támogatási intézkedések európai kutatók számára a más európai vagy harmadik országba irányuló mobilitást elősegítő, és harmadik országok olyan legfelsőbb szintű kutatói számára, akik Európába kívánnak jönni. Az ilyen támogatás megfelelően hosszú képzési időszakot biztosít, és legalább négyéves kutatási tapasztalattal rendelkező kutatókra vonatkozik, figyelembe véve a kutatásirányítás képzési szükségleteit is;
c) pénzügyi hozzájárulás a kutatói mobilitást támogató más európai országok kutatói előtt nyitott nemzeti és regionális programokhoz;
d) élvonalbeli, megfelelő potenciállal rendelkező európai kutatói csoportok létrehozásának és fejlesztésének támogatása, különösen a jövőbe mutató tudomány vagy az interdiszciplináris kutatási tevékenységek támogatása, amennyiben ez kiegészíti a nemzeti intézkedéseket;
e) tudományos díjak a mobilitást elősegítő, uniós pénzügyi támogatásban részesült kutatók részére kiváló munkájukért.
A kutatók származási országukba vagy régiójukba történő hazatérését, illetve szakmai reintegrációját segítő eljárásokat dolgoznak ki.
Az előirányzott lépések során törekednek a nemek egyenlő képviseletének biztosítására.
2.3. Kutatási infrastruktúrák
Cél
Az e címszó alatt végzett tevékenységek segíteni kívánják a legmagasabb szintű kutatási infrastruktúra szerkezetének kialakítását Európában, és támogatni kívánják azok legkedvezőbb európai szintű felhasználását.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
A kutatási infrastruktúrára és az e területen végzett uniós szintű tevékenységek végrehajtására vonatkozó európai megközelítés kialakítása jelentősen hozzájárulhat az európai kutatási potenciál fellendítéséhez és annak hasznosításához a különböző tagállamokban működő infrastruktúrákhoz történő szélesebb körű hozzáférés biztosításával és a helyben található berendezések kiegészítő jellegének növelésével; az európai szintű szolgáltatást biztosító infrastruktúrák fejlesztésének vagy kialakításának, valamint az európai és a regionális, illetve transzregionális technológiai fejlesztés számára legkedvezőbb kiépítési lehetőségek támogatásával.
E tevékenységeket a tudomány és a technológia teljes területén végzik, ideértve a kiemelt témákat.
Az előirányzott tevékenységek:
a) transznacionális hozzáférés a tudományos infrastruktúrákhoz;
b) integrált tevékenységek megvalósítása európai szintű infrastruktúrákon vagy infrastruktúrák társulásain keresztül, lehetővé téve az európai szintű szolgáltatásnyújtást és a transznacionális hozzáférés mellett lehetőleg magában foglalva az együttműködési hálózatok kialakítását és működését, valamint a közös kutatási projektek végrehajtását; az érintett infrastruktúrák teljesítményszintjének emelése;
c) nagy teljesítményű és nagy sebességű európai kommunikációs infrastruktúra a Géant-projekt eredményeiből kiindulva (lehetőleg GRID-típusú architektúrák alapján), valamint elektronikus kiadói szolgáltatások;
d) az új európai szintű infrastruktúrák kialakítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok és előkészítő munkák elvégzése, figyelembe véve valamennyi potenciális felhasználó igényét, és rendszeresen figyelve annak várható lehetőségeit, hogy az infrastruktúrák finanszírozásához hozzájárulnak, például az EBB vagy a strukturális alapok;
e) az európai infrastruktúrák optimalizálása megfelelően indokolt esetekben korlátozott támogatás nyújtása által, korlátozott számú projekt új infrastruktúra fejlesztésére, amennyiben ez az európai hozzáadott érték tekintetében jelentős katalizátorhatást válthat ki. E támogatás, a tagállamok véleményét is figyelembe véve, kiegészítheti az EBB vagy a strukturális alapok ezen infrastruktúrák finanszírozásához való hozzájárulását.
2.4. Tudomány és társadalom
Cél
Az e címszó alatt végzett tevékenységek célja a tudomány és a társadalom közötti harmonikus kapcsolatok és az innovációval szembeni nyitottság kialakítása Európában, valamint a tudósok társadalmi problémákkal szembeni kritikus gondolkodásának és reagálásának elősegítése, új kapcsolatok kialakítása, a kutatók, az ipar képviselői, a politikai döntéshozók és a polgárok közötti elmélyült párbeszéd eredményeként. Az e címszó alá tartozó tevékenységek politikákhoz kapcsolódó tudományos és társadalmi kezdeményezések, míg a kiemelt témákhoz tartozó kutatási tevékenységek és különösen a 7. kiemelt téma szélesebb értelemben terjed ki a polgárokra és a kormányzásra vonatkozó kutatásra.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
A tudomány/társadalom kérdéskörével annak jelentős európai dimenziója miatt európai szinten kell foglalkozni. Ez összefügg azzal, hogy e témák nagyon gyakran európai szinten merülnek fel (például az élelmiszer-biztonsági problémák); fontos továbbá, hogy alkalmazzák a különböző országok gyakran egymást kiegészítő tapasztalatát és ismereteit, és végül figyelembe kell venni az európai kulturális sokféleséget tükröző, a kérdéssel kapcsolatos különböző nézeteket.
Az előirányzott tevékenységek
A tudomány és a technológia teljes területén végzett tevékenységek a következő témákra irányulnak:
a) a kutatás és a társadalom közelítése: tudomány és kormányzás; tudományos tanácsadás, a társadalom bevonása a kutatásba; előrejelzés;
b) a tudományos és technológiai haladás felelős felhasználása az alapvető etikai értékekkel összhangban: a bizonytalanság és a kockázat felmérése, kezelése és kommunikációja; szaktudás; a politikai döntéshozatal különböző területein érvényesülő elővigyázatossági elv alkalmazásának bevált gyakorlata, ennek elemzése és támogatása; európai referenciarendszer; a tudomány, a technológiai fejlődés és ezek alkalmazásának etikai szempontú kutatása;
c) a tudományos-társadalmi párbeszéd erősítése: a párbeszéd új formái az érdekelt felek részvételével; a polgárok tudományos ismeretei; a tudatosság fokozása; a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudományos pálya iránt; a nők szerepének és helyének támogatására irányuló kezdeményezések a tudomány és kutatás minden szintjén.
E tevékenységek a következőket támogatják:
a) hálózatépítés és strukturális kapcsolatok kialakítása a nemzeti, regionális és európai szinten érintett intézmények és tevékenységek között, különösen az információs társadalmi technológiák alkalmazása során;
b) a tapasztalatcsere és a bevált gyakorlat cseréje;
c) egyedi kutatás végzése;
d) hangsúlyos, tudatosságot fokozó kezdeményezések, mint például díjak és versenyek;
e) adat- és információs bázisok létrehozása, valamint tanulmányok, különösen statisztikai és módszertani tanulmányok végzése különböző témákban.
III. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG ALAPJAINAK ERŐSÍTÉSE
Cél
Az e címszó alatt végzett tevékenységek célja az együttműködés kialakítása, valamint a kutatási és innovációt ösztönző politikák és tevékenységek egységes fejlődésének támogatása Európában.
A törekvések indokolása és az európai hozzáadott érték
Az Európai Kutatási Térség megvalósítása mindenekelőtt a nemzeti, regionális és európai szinten végzett kutatási és innovációs tevékenységek koherenciájának és összehangolásának javításától függ. A Közösség intézkedései segíthetik az e célra irányuló törekvéseket, valamint a projekt sikeres végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges alapok lefektetését az információ, az ismeretanyag és az elemzések tekintetében.
Az előirányzott tevékenységek
A. A koordinációs tevékenységeket az alsóbb szintről kiinduló kezdeményezések felhasználásával a tudomány és a technológia teljes körére kiterjedően a következő területeken végzik:
a) egészség: a fő népességcsoportok egészsége; súlyos betegségek és rendellenességek (pl. rák, cukorbetegség és a cukorbetegséghez kapcsolódó betegségek, az idegrendszer degeneratív betegségei, pszichiátriai betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, fertőző májgyulladás, allergiák, látáskárosodás), ritka betegségek, alternatív vagy nem hagyományos orvoslás és a fejlődő országokban a szegénységhez kapcsolódó súlyos betegségek; a vonatkozó tevékenységeket, például a kutatás és összehasonlító tanulmányok összehangolásán, az európai adatbázisok és interdiszciplináris hálózatok fejlesztésén, a klinikai gyakorlat átadásán és a klinikai kísérletek összehangolásán keresztül hajtják végre;
b) biotechnológia: nem egészségügyi és nem élelmiszeripari alkalmazások;
c) környezet: városi környezet (ideértve a fenntartható városi fejlődést és a kulturális örökséget); tengeri környezet és termőföld-, talajkezelés; földrengésveszély;
d) energia: az erőművek új generációja (minimális szennyező anyagot kibocsátó erőmű), energiatárolás, szállítás és elosztás.
E tevékenységek fokozzák az Európában végzett kutatási tevékenységeket nemzeti és európai szinten, a következők pénzügyi támogatásával:
a) nemzeti és regionális programok kölcsönös indítása;
b) a nemzeti és regionális szinten végzett kutatási tevékenységek hálózatba szervezése;
c) az európai együttműködés irányítása és összehangolása a tudományos és technológiai kutatás (COST) keretében;
d) a más európai együttműködési keretekben, különösen az Európai Tudományos Alapítvány keretében végzett tudományos és technológiai összehangolási tevékenységek;
e) a szakosodott európai tudományos együttműködési szervezetekkel, mint például CERN, EMBL, ESO, ENO és ESA [6] történő együttműködés és közös kezdeményezések.
E tevékenységeket az európai tudományos és technológiai együttműködés teljesítményének optimalizálására irányuló törekvések általános keretein belül végzik, e tevékenységek pedig biztosítják, hogy a különböző elemek, köztük a COST és az Eureka, kiegészítsék egymást.
B. Intézkedések az európai kutatási és innovációs politikák következetes fejlesztésének elősegítésére:
a) elemzések és tanulmányok készítése, a tudományos és technológiai előrejelzéshez kapcsolódó munka, statisztikák és mutatók;
b) munkaértekezletek és fórumok kialakítása a viták és a politikai nézeteltérések rendezésére, valamint tevékenységük támogatása;
c) a nemzeti, regionális és európai szintű kutatási és innovációs politikák teljesítmény-összehasonlításának támogatása;
d) az európai tudományos és technológiai tudás feltérképezésének támogatása;
e) az európai kutatás és innováció szabályozási és irányítási környezetének fejlesztéséhez szükséges munkák támogatása.
[1] Az (emberi/állati/növényi) genomikával kapcsolatos alaptudásra, valamint annak az emberi egészségre való alkalmazására az első prioritás vonatkozik. Az élelmiszerekre történő alkalmazásával az ötödik prioritás foglalkozik (például az élelmezésre/a jobb minőségű élelmiszerekre vonatkozóan). Más, az élettudományokra vonatkozó kérdésekkel a hatodik prioritás foglalkozik, vagy - megfelelően - azok az 1.2.1. pont ("Politikaorientált kutatás"), illetve a III. címszó alá tartoznak.
[2] További, egészséggel kapcsolatos témákat az 1.2.1. "A politika támogatása és a tudományos és technológiai igények előretervezése" pont, valamint a III. címszó ("Az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése") tartalmaz.
[3] HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
[4] További, energiával kapcsolatos témákat az 1.2.1. pont ("A politika támogatása és a tudományos és technológiai igények előretervezése") és a III. címszó tartalmaz.
[5] További, szállítással kapcsolatos témákkal (mint például szállítási biztonság, eszközök és a szállítási rendszerek teljesítményének mutatói, valamint előrejelzés) az 1.2.1. pont ("A politika támogatása és a tudományos és technológiai igények előretervezése") foglalkozik.
[6] CERN: Európai Nukleáris Kutatási Szervezet; EMBL: Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium; ESO: Európai Szervezet a déli félteke csillagászati megfigyelésére; ENO: Európai Szervezet az északi félteke csillagászati megfigyelésére; ESA: Európai Űrügynökség.
--------------------------------------------------
II. MELLÉKLET
LEGMAGASABB TELJES ÖSSZEG, VONATKOZÓ RÉSZÖSSZEGEK ÉS INDIKATÍV BONTÁS
A Szerződés 164. cikkében említett különböző tevékenységek legmagasabb teljes összege és a vonatkozó előzetes részösszegek a következők:
(millió euróban) |
Első tevékenység | 13800 |
Második tevékenység | 600 |
Harmadik tevékenység | 290 |
Negyedik tevékenység | 1580 |
A legmagasabb teljes összeg | 16270 |
5 Ideértve legfeljebb 200 millió eurót a Géant-projekt és a GRID további fejlesztésére.
(millió euróban) |
1. | A közösségi kutatás összpontosítása és integrálása | | | 13345 |
Kiemelt témák | | 11285 | |
Élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában | 2255 | | |
- Korszerű genomika és alkalmazása az egészségügyben | 1100 | | |
- A jelentősebb betegségek elleni küzdelem | 1155 | | |
Információs társadalmi technológiák | 3625 | | |
Nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint új termelési folyamatok és eszközök | 1300 | | |
Repülés és űrkutatás | 1075 | | |
Élelmiszer-minőség és -biztonság | 685 | | |
Fenntartható fejlődés, globális változás és ökológiai rendszerek | 2120 | | |
- Fenntartható energiarendszerek | 810 | | |
- Fenntartható felszíni szállítás | 610 | | |
- Globális változás és ökológiai rendszerek | 700 | | |
Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban | 225 | | |
A kutatás szélesebb területét magukban foglaló egyedi tevékenységek | | 1300 | |
A politikák támogatása, valamint a tudományos és technológiai szükségletek előretervezése | 555 | | |
A KKV-kal kapcsolatos horizontális kutatási tevékenységek | 430 | | |
A nemzetközi együttműködést támogató egyedi intézkedések | 315 | | |
A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei | | 760 | |
2. | Az Európai Kutatási Térség kialakítása | | | 2605 |
Kutatás és innováció | 290 | | |
Humán erőforrás | 1580 | | |
Kutatási infrastruktúrák | 655 | | |
Tudomány és társadalom | 80 | | |
3. | Az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése | | | 320 |
A tevékenységek összehangolásának támogatása | 270 | | |
A politikák egységes fejlesztésének támogatása | 50 | | |
ÖSSZESEN | | 16270 |
--------------------------------------------------
III. MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG PÉNZÜGYI RÉSZVÉTELÉNEK ESZKÖZEI ÉS SZABÁLYAI
A Közösség az egyedi programok keretében és a részvételi szabályok szerint pénzügyi hozzájárulást biztosít e program kutatási és technológiai tevékenységeihez, köztük a demonstrációs tevékenységekhez.
Ezeket az innovációt ösztönző intézkedéseket magukban foglaló tevékenységeket, a következőkben meghatározott és a továbbiakban "közvetett KTF tevékenységekként" említett eszközökkel valósítják meg, amelyhez a Közösség pénzügyi hozzájárulást biztosít. A Közösség ezenkívül a KKK által végzett tevékenységeket vállal, amelyeket "közvetlen intézkedéseknek" neveznek.
1. ESZKÖZÖK
Bevezetés
Az intézkedést végrehajtó eszköznek arányban kell lennie az érintett kutatási tevékenység alkalmazási körével és céljaival, és szükség esetén figyelembe kell vennie a kutatók közösségének véleményét. Ennek megfelelően az intézkedés a hatálya alá tartozó témák és tárgyak szerint az európai hozzáadott érték előállításához és a várt eredmény eléréséhez szükséges szaktudás kritikus tömegétől függően változhat. Egyes esetekben ez az egyazon cél különböző szempontjaira vonatkozó intézkedések összefogásával érhető el.
Valamennyi eszköznek adott esetben magában kell foglalnia az egyetemeket vagy a hasonló szintű felsőoktatási intézményeket, a kutatószervezeteket és az ipart, ideértve a KKV-kat. Az eszközök az ismeretterjesztésre, az ismeretek átadására és hasznosítására, valamint az érintett technológiák gazdasági és társadalmi hatására és az azok sikeres végrehajtásában érintett tényezők elemzésére és értékelésére vonatkozó tevékenységekre terjedhetnek ki.
Általános szabály, hogy az intézkedések kiválasztása az indokolt esetek kivételével nyilvános ajánlatkérésen és független szakértők vizsgálatán alapul. Minden kutatási tevékenységet rendszeresen felülvizsgálnak, ami különösen a kutatási kiválóság felügyeletét jelenti. Ösztönzik a KKV-k, köztük a KKV-k vállalkozáscsoportjainak, valamint a kisebb jogi személyek részvételét.
A kiemelt területeken (az I. mellékletben meghatározott I. címszó alatt) végzett kutatásra vonatkozóan:
- az új eszközök (integrált projektek és a kiválóság hálózatai) fontosságát olyan kiemelt eszközként ismerik el, amellyel elérhető a kritikus tömeg, a kezelés egyszerűsítése és a közösségi kutatás által támogatott európai hozzáadott értéknek a korábban nemzeti szinten elért szinthez képest történő növelése, valamint megvalósítható a kutatási kapacitások integrációja. A projektek mérete azonban nem kizáró ok, és a hozzáférést a KKV-k és a más kisebb jogi személyek számára is biztosítják,
- az egyes témákban e program kezdetétől az új eszközöket alkalmazzák, ahol indokoltnak tűnik, kiemelt eszközként, az egyedi célzott kutatási projektek és összehangoló intézkedések alkalmazása mellett,
- 2004-ben független szakértők értékelik e három eszköztípus hatékonyságát e program végrehajtása során.
"A kutatás szélesebb területét lefedő egyedi tevékenységeket" (az I. címszó alatt) is magukban foglaló területeken végzett kutatási tevékenységek a KKV-kra vonatkozó egyedi célzott kutatási projektek formájában valósulnak meg. A kiválóság és az integrált projektek hálózatait azonban egyes indokolt esetekben felhasználhatják, amennyiben a kérdéses célkitűzéseket ezekkel az eszközökkel jobban meg lehet valósítani.
A II. címszó (Az Európai Kutatási Térség kialakítása) és a III. címszó (Az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése) tevékenységei a humán erőforrásokat és a mobilitást elősegítő egyedi célzott kutatási és innovációs projektek, integrált infrastrukturális kezdeményezések és intézkedések formájában valósulnak meg.
E programban ezenkívül alkalmazhatók egyedi támogatási intézkedések, összehangoló intézkedések, valamint a Szerződés 169. cikke szerint a Közösség részvétele a különböző tagállamok által vállalt programokban.
1.1. Kiválósági hálózatok
A kiválósági hálózatok célja, hogy a mind nemzeti, mind regionális szinten jelenleg létező vagy kialakulóban lévő kutatási kapacitások európai szintű integrálásával erősítsék és fejlesszék a Közösség tudományos és technológiai kiválóságát. A hálózatok az adott terület ismereteit is gyarapítani kívánják a szaktudás kritikus tömegének összegyűjtésével. Elősegítik az egyetemeken, kutatóintézetekben, vállalkozásokban, ideértve a KKV-kat, és a tudományos és technológiai szervezetekben megjelenő kiválósági kapacitások közötti együttműködést. Az érintett tevékenységek általában inkább hosszú távú, multidiszciplináris célokra, és nem előre meghatározott, termékekben, folyamatokban vagy szolgáltatásokban megnyilvánuló eredményekre irányulnak.
A kiválósági hálózatot a vonatkozó terület résztvevőinek néhány, vagy adott esetben valamennyi kutatási kapacitását magában foglaló közös intézkedési programmal valósítják meg, a szaktudás kritikus tömegének és európai hozzáadott értékének elérése érdekében. A közös intézkedési program célként tűzhet ki egy önálló virtuális kiválósági központ kialakítását, amelynek eredményeként kialakíthatók a kutatási kapacitások tartós integrálásához szükséges eszközök.
A közös intézkedési program szükségszerűen magában foglalja a célzott integrációs, valamint a kiválóság és a hálózaton kívüli eredmények terjesztésre vonatkozó tevékenységeket.
Az egyedi programokban és a részvételi szabályokban meghatározott feltételekre is figyelemmel a kiválósági hálózatok magas szintű irányítási autonómiával rendelkeznek, adott esetben ideértve a hálózat felépítése és a közös intézkedési program tartalma átdolgozásának lehetőségét.
1.2. Integrált projektek
Az integrált projektek célja, hogy lendületet adjanak a Közösség versenyképességének, illetve fontos társadalmi igényekkel foglalkozzanak a kutatási és technológiai fejlesztési források és hatáskörök kritikus tömegének mobilizálásával. Az integrált projekteket világosan meghatározott tudományos és technikai célkitűzésekhez kell rendelni, és úgy kell irányítani, hogy például a termékek, folyamatok vagy szolgáltatások területén egyedi alkalmazható eredményeket hozzanak. Az integrált projektek e célkitűzések értelmében több hosszú távú vagy "kockázatos" kutatást foglalhatnak magukban.
Az integrált projekteknek részintézkedések következetes csoportjait kell magukban foglalniuk, amelyek méretükben és szerkezetükben a megvalósításra váró feladatoknak megfelelően változhatnak; valamennyi a közös általános célkitűzés eléréséhez szükséges kutatás különböző szempontjaival foglalkozik; a projektek következetes egységet alkotnak, megvalósításukra is szoros együttműködésben kerül sor.
Az integrált projekt részeként végzett tevékenységek kutatási és - adott esetben - technológiai fejlesztési és/vagy demonstrációs tevékenységeket, az innováció támogatását célzó, a tudásgazdálkodásra és -hasznosításra vonatkozó tevékenységeket és minden olyan tevékenységtípust magukban foglalnak, amely közvetlenül kapcsolódik az integrált projekt célkitűzéseihez.
Az egyedi programokban és a részvételi szabályokban meghatározott feltételekre figyelemmel az integrált projektek magas szintű irányítási autonómiával rendelkeznek, adott esetben ideértve a partnerség és a projekt tartalma átdolgozásának lehetőségét. Az integrált projekteket az általános finanszírozási tervek alapján hajtják végre, amelyek lehetőleg magukban foglalják az állami és a magánszektor mobilizációjának jelentős támogatását, ideértve az Eureka, EBB és EBA együttműködési rendszerek támogatását is.
1.3. Egyedi, célzott kutatási vagy innovációs projektek
Az egyedi, célzott kutatási projektek az európai versenyképesség javítását célozzák. Az egyedi, célzott kutatási projekteket erősen össze kell fogni, és a következő két forma egyikében, vagy e kettő kombinációjában valósulnak meg:
a) kutatási és technológiai fejlesztési projekt, amelynek célja új tudás megszerzése új termékek, eljárások jelentős javítása vagy kifejlesztése érdekében, vagy a társadalom és a közösségi politikák igényeinek kielégítésére;
b) demonstrációs projekt, amelynek célja a potenciális gazdasági előnnyel járó, de közvetlenül kereskedelmi forgalomba nem kerülő új technológiák életképességének bizonyítása.
Az egyedi célzott innovációs projektek célja az új innovációs elképzelések és módszerek európai szintű vizsgálata, validálása és terjesztése.
1.4. Egyedi kutatási projektek a KKV-k számára
A KKV-k számára kialakított egyedi kutatási projektek a következő két forma egyikében valósulnak meg:
a) számos KKV javára, közös érdeklődésre számot tartó témákban indított kooperatív kutatási projektek;
b) együttes kutatási projektek, amelyeket ipari társulások vagy vállalkozáscsoportok részére hajtanak végre teljes ipari ágazatokban, amelyekben a KKV-k kiemelkedő szerepet játszanak.
1.5. A humán erőforrásokat és a mobilitást támogató intézkedések
A humán erőforrásokat és a mobilitást támogató intézkedések célja a képzés, a szaktudásfejlesztés vagy a tudás átadása. A humán erőforrásokat és a mobilitást támogató intézkedések a természetes személyek, vendégfogadó struktúrák, köztük képzési hálózatok és európai kutatócsoportok által végrehajtott intézkedések támogatását foglalják magukban.
1.6. Koordinációs intézkedések
A koordinációs intézkedések célja, hogy előmozdítsák és támogassák a kutatás és innováció meghatározott szereplőinek a fokozott integrációra irányuló, összehangolt kezdeményezéseit. Olyan tevékenységeket foglalnak magukban, mint konferenciák, találkozók szervezése, tanulmányok bemutatása, a személyzet cseréje, a bevált gyakorlat cseréje és terjesztése, információs rendszerek és szakértői csoportok felállítása és, ha szükséges, magukban foglalhatják a közös kezdeményezések meghatározásának, szervezésének és irányításának támogatását.
1.7. Egyedi támogatási intézkedések
Az egyedi támogatási intézkedések kiegészítik e program végrehajtását, és a jövőbeli közösségi kutatási és technológiai fejlesztési politika előkészítését segíthetik, ideértve a felügyelő és értékelő tevékenységeket. Az intézkedések főként konferenciákat, szemináriumokat, tanulmányokat és elemzéseket, magas szintű tudományos díjakat és versenyeket, munkaértekezleteket és szakértői csoportokat, működési támogatást és terjesztést, információs és kommunikációs tevékenységeket, vagy adott esetben ezek kombinációját foglalják magukban. Olyan kutatási infrastruktúrát támogató intézkedéseket is tartalmazhatnak, amelyek például a transznacionális hozzáférésre vagy az előkészítő technikai munkára (ideértve a megvalósíthatósági tanulmányokat) és az új infrastruktúra kifejlesztésére vonatkoznak.
Egyedi támogató intézkedések végrehajtásával kísérlik meg ösztönözni és lehetővé tenni a KKV-k, kis kutatócsoportok, újonnan alapított és távoli kutatóközpontok, valamint a csatlakozni kívánó országok kiemelt témák területein működő szervezeteinek részvételét, főként a kiválósági hálózatokon és az integrált projekteken keresztül. Az intézkedések végrehajtása a tagállamok és a társult országok által helyi, regionális és nemzeti szinten létrehozott egyedi információs és támogatási struktúrákon alapul, ideértve a nemzeti kapcsolattartási pontok hálózatát, és biztosítani kívánja az ötödik keretprogramból a hatodikba történő zökkenőmentes átmenetet.
1.8. Integrált infrastrukturális kezdeményezések
Az integrált infrastrukturális kezdeményezéseknek az európai szintű szolgáltatásnyújtás érdekében egyetlen intézkedésben kell egyesíteniük a kutatási infrastruktúrák megerősítéséhez és fejlesztéséhez szükséges különböző egyedi intézkedéseket. E célból a hálózati tevékenységeket kombinálni kell támogatási intézkedéssel (transznacionális hozzáférés) vagy az infrastrukturális teljesítmény fokozásához szükséges kutatási tevékenységekkel, kivéve az új infrastruktúrákra vonatkozó beruházások finanszírozását, amelyek kizárólag egyedi támogatási intézkedés formájában finanszírozhatók. E kezdeményezések magukban foglalják azokat az intézkedéseket, amelyekkel a tudás eljuttatható a lehetséges felhasználókhoz, ideértve az ipart és különösen a KKV-kat.
1.9. A Közösség részvétele a különböző tagállamok által indított programokban (169. cikk)
A Szerződés 169. cikke alapján ez az eszköz világosan meghatározott programokat foglal magában, amelyeket a kormányok, a nemzeti vagy regionális hatóságok, illetve kutatószervezetek valósítottak meg, és amelyek e program valamennyi tevékenysége során felhasználhatók [1]. E programok közös megvalósítása egyedi megvalósítási struktúra igénybevételével jár. Ez harmonizált munkaprogramok alkalmazásával és közös vagy összehangolt ajánlatkéréssel érhető el.
2. A KÖZÖSSÉG PÉNZÜGYI RÉSZVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI [2]
A Közösség pénzügyi eszközeit a kutatásra és fejlesztésre fordított állami támogatásról szóló közösségi keretszabállyal, az e területre vonatkozó nemzetközi szabályokkal, különösen a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodással összhangban alkalmazza. E nemzetközi keretszabálynak megfelelően az e program szerinti pénzügyi hozzájárulás mértékét és formáját eseti alapon kiigazíthatóvá kell tenni, különösen, ha más állami szektorokból is rendelkezésre áll támogatás, ideértve a közösségi finanszírozás más forrásait is, mint például az EBB és az EBA.
A fejlődésben elmaradt régiók szervezeteinek részvétele esetén a strukturális alapok kiegészítő hozzájárulást nyújthatnak a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet [3] alapján, ha a projekt az e programban engedélyezett legnagyobb társfinanszírozásban vagy átfogó juttatásban részesül.
A csatlakozni kívánó országok szervezeteinek részvétele esetén az előcsatlakozási pénzügyi eszközökből azonos feltételek mellett kiegészítő hozzájárulás adható.
A mediterrán vagy fejlődő országok szervezeteinek részvétele esetén a MEDA-programból és a Közösség fejlesztési támogatásának pénzügyi eszközeiből hozzájárulás irányozható elő.
A Közösség pénzügyi részvétele a tanulmányok, konferenciák és nyilvános pályázati felhívások finanszírozásának kivételével a társfinanszírozás elvének megfelelően történik.
A Közösség pénzügyi részvételéről - az indokolt eseteket kivéve - a nyilvános ajánlatkérést vagy az ajánlati felhívási eljárást követően döntenek. A projekteket független szakértők értékelése alapján választják ki.
A Bizottság a kutatási tevékenységeket oly módon végzi, hogy biztosítsa a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét a hatékony ellenőrzés és - szabálytalanságok feltárása esetén - a visszatartó erejű és arányos szankciók útján.
Az e programot végrehajtó egyedi programokat elfogadó határozatokban nem lehet eltérni a következő táblázatban megállapított szabályoktól.
KTF-tevékenységek és közösségi pénzügyi hozzájárulás eszköztípus szerint
Az eszköz típusa | KTF tevékenységek | Közösségi hozzájárulás |
Kiválósági hálózatok | Kiemelt témákA politikák támogatása, valamint a tudományos és technológiai szükségletek előretervezése | Integrációs támogatás: a résztvevők által integrációra javasolt kapacitások és források értékének legfeljebb 25 %-a, állandó összegként a közös intézkedési program támogatására |
Integrált projektek | Kiemelt témákA politikák támogatása, valamint a tudományos és technológiai szükségletek előretervezése | A költségvetés támogatása, legfeljebb: 50 % kutatásra35 % demonstrációra100 % egyes más tevékenységekre, mint például kutatóképzés és konzorcium-irányítás |
Egyedi célzott kutatási vagy innovációs projektek | Kiemelt témákA politikák támogatása, valamint a tudományos és technológiai szükségletek előretervezéseEgyedi nemzetközi együttműködési tevékenységekA kutatás és az innováció közötti kölcsönhatás elősegítéseHarmonikus kapcsolatok kialakítása a tudomány és a társadalom között | A költségvetés támogatása: legfeljebb a költségvetés értékének 50 %-a |
Részvétel a különböző tagállamok által indított programokban (169. cikk) | A hatodik keretprogram valamennyi tevékenysége | A 169. cikk alapján hozott későbbi határozatok szerint |
Egyedi kutatási projektek a KKV-k számára | Egyedi kutatási tevékenységek a KKV-k számára | A költségvetés támogatása: legfeljebb a költségvetés értékének 50 %-a |
A humán erőforrásokat és a mobilitást támogató intézkedések | A humán erőforrások és a mobilitás támogatása | A költségvetés támogatása: legfeljebb a költségvetés értékének 100 %-a, szükség esetén átalányként |
Koordinációs intézkedések | A hatodik keretprogram valamennyi tevékenysége területén | A költségvetés támogatása: legfeljebb a költségvetés értékének 100 %-a |
Egyedi támogatási intézkedések | A hatodik keretprogram valamennyi tevékenysége területén | A költségvetés támogatása: legfeljebb a költségvetés értékének 100 %-a, szükség esetén átalányként |
Integrált infrastrukturális kezdeményezések | A kutatási infrastruktúrák támogatása | A költségvetés támogatása: a tevékenység típusától függően, a költségvetés legfeljebb 50-100 %-a |
Közvetlen intézkedések | A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei | 100 % |
[1] Emlékeztetőül: a Szerződés 169. cikke alapján közös végrehajtásra kerülő nemzeti programok az Európai Parlament és a Tanács határozatának tárgyát képezik a Szerződés 251. cikkében előírt eljárás szerint.
[2] Emlékeztetőül: a Szerződés 167. cikke alapján az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szerződés 251. cikkében előírt eljárás szerint kell elfogadnia a vállalkozások, a kutatási központok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokat. E szabályok többek között a résztvevők legkisebb számát, a csatlakozni kívánó és a harmadik országok szervezeteinek részvételét, a KTF-intézkedések értékelési és a kiválasztási kritériumait, a felelősség kérdését és a szellemi tulajdonjogokat foglalják magukban.
[3] HL L 161., 1999.6.26., 1. o.
--------------------------------------------------
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002D1513 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002D1513&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.