31999R1260[1]

A Tanács 1260/1999/EK Rendelete (1999. június 21.) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

A TANÁCS 1260/1999/EK RENDELETE

(1999. június 21.)

a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 4 ),

(1)

mivel a Szerződés 158. cikke alapján a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében a Közösség a különböző régiók fejlettségi szintje közötti eltérés és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek - a vidéki térségeket is beleértve - lemaradottságának csökkentésére törekszik; mivel a 159. cikk úgy rendelkezik, hogy ezt a fellépést a strukturális alapok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök révén támogatni kell;

(2)

mivel a strukturális alapok feladatairól és eredményességéről, továbbá tevékenységüknek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolásáról szóló, 1988. június 24-i 2052/88/EGK tanácsi rendelet 19. cikke ( 5 ) előírja, hogy a Tanács 1999. december 31-ig, a Bizottság javaslata alapján, újra vizsgálja meg az említett rendeletet; mivel a közösségi jogszabályok nagyobb átláthatósága érdekében szükséges egyetlen rendeletben összefoglalni a strukturális alapokra vonatkozó valamennyi rendelkezést és hatályon kívül helyezni a 2052/88/EGK rendeletet, valamint a 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendeletet ( 6 );

(3)

mivel a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló, Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányához csatolt 6. jegyzőkönyv 5. cikke alapján a szóban forgó jegyzőkönyv rendelkezéseit - a 2052/88/EGK rendelet megvizsgálásával egyidejűleg - 1999 végéig újra meg kell vizsgálni;

(4)

mivel a strukturális alapok fokozott koncentrációja és működésük egyszerűsítése érdekében a kiemelt célkitűzések számát a 2052/88/EGK rendeletben foglaltakhoz képest csökkenteni kell; mivel ezeket a célokat oly módon kell újrafogalmazni, hogy elősegítsék a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztését és strukturális alkalmazkodását, valamint a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltását, továbbá módosítsák és korszerűsítsék az oktatási, a képzési és a foglalkoztatási politikákat és rendszereket;

(5)

mivel a Közösség a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós növekedését, a foglalkoztatottság magas szintjét, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a magas szintű környezetvédelmet és környezetminőség-javítást is elő kívánja segíteni; mivel ezen erőfeszítések keretében különösen a környezetvédelmi követelményeket be kell építeni a strukturális alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába, továbbá segíteni az egyenlőtlenségek kiküszöbölését és elősegíteni a nemek közötti egyenlőség biztosítását; mivel az alapok tevékenysége - különösen az igények felmérése, a pénzügyi ösztönzők és a kibővített partnerség segítségével -, a faji, etnikai hovatartozás, a rokkantság, illetve az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet is lehetővé teheti;

(6)

mivel a kulturális fejlődés, a természeti és az épített környezet minősége, az életkörülmények minőségi és kulturális dimenziója, valamint a turizmus fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy a régiók a tartós munkahelyek létrehozásának ösztönzése révén gazdaságilag és társadalmilag vonzóbbá váljanak;

(7)

mivel elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) járul hozzá a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának elősegítésére irányuló cél eléréséhez, valamint a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásához;

(8)

mivel az Európai Szociális Alap (ESZA) feladatait az európai foglalkoztatási stratégia figyelembevételével és végrehajtása céljából ki kell igazítani;

(9)

mivel a közös halászati politika strukturális elemei 1993 óta a strukturális alapokra vonatkozó szabályok szerint önálló strukturális politikaként működő egységet alkotnak; mivel a végrehajtásnak a továbbiakban is a strukturális alapok keretében, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) segítségével kell megvalósulnia; mivel a HOPE-ból az 1. célkitűzés értelmében nyert támogatás az 1. célkitűzés programozásának részét képezi, az 1. célkitűzésen kívül eső támogatás pedig minden érintett tagállamban egy egységes program keretébe tartozik;

(10)

mivel a Közösség a közös agrárpolitika olyan reformjára vállalkozott, amely kiterjed a vidékfejlesztést elősegítő strukturális és kísérő intézkedésekre is; mivel ebben az összefüggésben az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlegének a továbbiakban is hozzá kell járulnia a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztésére és strukturális alkalmazkodására irányuló kiemelt célkitűzés eléréséhez a mezőgazdasági és erdészeti termékek termelési, feldolgozási és forgalmazási struktúrái hatékonyságának javításával, valamint a vidéki térségek helyi potenciáljának fejlesztésével; mivel az EMOGA Garanciarészlege - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelettel ( 7 ) összhangban - hozzájárul a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltására irányuló kiemelt célkitűzés eléréséhez;

(11)

mivel az egyes alapokra alkalmazandó egyedi szabályokat a Szerződés 37., 148. és 162. cikke alapján elfogadott végrehajtási határozatokban kell megállapítani;

(12)

mivel a támogatásra jogosult régiók és térségek kiválasztásának szempontjait meg kell határozni; mivel e célból indokolt, hogy a kiemelt régiók és térségek közösségi szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén - az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által a nemzeti statisztikai intézményekkel együttműködésben létrehozott Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúráján (NUTS) - alapuljon;

(13)

mivel fejlődésben lemaradt régiónak azt kell tekinteni, amelyben az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75 %-át; mivel a támogatások hatékony koncentrációja érdekében a Bizottságnak szigorúan, objektív statisztikai adatok felhasználásával kell alkalmaznia ezt a feltételt; mivel a legkülső régióknak és a nagyon alacsony népsűrűségű térségeknek, amelyek az Ausztria, Finnország és Svédországcsatlakozási okmányához csatolt 6. jegyzőkönyvben meghatározottak szerinti 6. célkitűzés hatókörébe tartoznak az 1995-1999 közötti időszakban, az e rendelet szerinti 1. célkitűzés hatókörébe is kell tartozniuk;

(14)

mivel gazdasági és társadalmi szerkezetváltáson átmenő térségnek kell tekinteni többek között az ipari és szolgáltatási ágazatokban társadalmi-gazdasági változásban lévő térségeket, a hanyatló vidéki térségeket, nehézségekkel küzdő városi térségeket és a halászattól függő, válságban lévő térségeket; mivel ezt a támogatást a Közösség legsúlyosabban érintett részeire kell megfelelően koncentrálni; mivel ezeket a térségeket a tagállamok javaslata alapján és velük részletesen egyeztetve a Bizottságnak kell kijelölnie;

(15)

mivel az alapok tevékenységének közösségi jellegét biztosítandó, az ipari ágazat tekintetében társadalmi-gazdasági változásban lévő térségeket és a hanyatló vidéki térségeket - amennyire lehetséges - közösségi szinten meghatározott objektív mutatók alapján kell kijelölni; mivel ezenkívül a szóban forgó kiemelt célkitűzés által érintett népességnek - általánosságban, tájékoztató jelleggel és a Közösség egészét tekintve - ipari térségek esetében a Közösség népességének körülbelül 10 %-át, vidéki térségek esetében 5 %-át, városi térségek esetében 2 %-át és halászati övezetek esetében 1 %-át kell kitennie; mivel annak biztosítása érdekében, hogy az egyes tagállamok arányosan járuljanak hozzá a koncentrációra irányuló erőfeszítések összességéhez, az e rendeletben meghatározott 2. célkitűzés által érintett népesség maximálisan lehetséges csökkenése 2006-ban nem haladhatja meg a 2052/88/EGK rendeletben megállapított 2. és 5b. célkitűzés által 1999-ben érintett népesség egyharmadát;

(16)

mivel a hatékony programozás érdekében a fejlődésben lemaradt régióknak, ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75 %-át, meg kell egyezniük azokkal a térségekkel, amelyeket a tagállamok a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének alapján támogatnak, figyelembe véve a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, a legkülső régiókat (francia tengerentúli megyék, Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek) támogató egyedi intézkedéseket; mivel - hasonlóképpen - a gazdasági és társadalmi változásban lévő térségek nagy részének meg kell felelnie a tagállamok által a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatott területeknek; mivel a Közösség céljaként azt kell kitűzni, hogy a tagállamok által saját jelenlegi helyzetük tekintetében tett megfelelő erőfeszítések révén a 2000-2006 közötti időszak végére növekedjen az összhang;

(17)

mivel az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek módosításának és korszerűsítésének célja az, hogy az 1. célkitűzés alá nem tartozó régiók és térségek pénzügyi támogatáshoz jussanak; mivel a 3. célkitűzésnek szintén referenciakeretet kell nyújtania az egy adott tagállamban az emberi erőforrásokkal összefüggő valamennyi tevékenységgel kialakítandó összhang biztosítása érdekében;

(18)

mivel az ESZA-támogatásnak a 2. célkitűzés keretében olyan regionális és helyi intézkedéseket kell jelentenie, amelyek megfelelőek egy, a 2. célkitűzés alá tartozó térségben fennálló sajátos helyzetre vonatkozóan, és amelyeket más strukturális alapok közreműködésével összehangoltan hajtanak végre; mivel a 2. célkitűzés szerinti egységes programozási dokumentumhoz kapcsolódó ESZA-hozzájárulásnak el kell érnie az elkülönült kezelést indokoló mértéket, és ennélfogva nem lehet kisebb, mint a strukturális alapokból származó összes támogatás 5 %-a;

(19)

mivel az olyan régióknak, amelyek 1999-ben valamely kiemelt célkitűzés hatókörébe tartoztak, de már nem elégítik ki a támogathatósági feltételeket, fokozatosan csökkenő átmeneti támogatást kell kapniuk; mivel ennek a támogatásnak 2000-ben kisebbnek kell lennie, mint 1999-ben volt;

(20)

mivel rendelkezéseket kell hozni a rendelkezésre álló források elosztásáról; mivel e forrásokat évente kell elosztani, jelentős mértékben a fejlődésben lemaradt régiókra összpontosítva, ideértve az átmeneti támogatásban részesülőket is;

(21)

mivel a strukturális alapokból bármely tagállamban e rendelet alapján keletkező éves összbevétel - a Kohéziós Alapból nyújtott támogatással együtt - a nemzeti abszorpciós képességhez igazodó felső határt nem lépheti túl;

(22)

mivel a Bizottságnak minden kiemelt célkitűzés tekintetében, megfelelő objektív szempontok alapján meg kell állapítania a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok indikatív bontását; mivel az ily módon a tagállamokhoz utalt előirányzatok 4 %-át a Bizottságnak félidőben kell elosztania; mivel - elismerve az észak-írországi békefolyamatot segítő különleges erőfeszítéseket - a PEACE-programot 2004-ig folytatni kell; mivel a 2000-2006 közötti időszakra speciális támogatási programot kell létrehozni a 3. cikk (2) bekezdésében említett listán nem szereplő, az Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási okmánya 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében megállapított feltételeket teljesítő svéd NUTS-II régiók kezelésére;

(23)

mivel az összes rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzat 5,35 %-át a közösségi kezdeményezésekre, 0,65 %-át pedig innovációs intézkedésekre és technikai segítségnyújtásra kell fordítani;

(24)

mivel a strukturális alapok részére rendelkezésre álló előirányzatokat programozási megfontolásokból átalányalapon kell indexálni és amennyiben szükséges, 2003. december 31-ig az indexáláson technikai kiigazítást kell végrehajtani;

(25)

mivel a strukturális alapok 1988. évi reformját jellemző fő elveknek 2006-ig továbbra is meg kell határozniuk az alapok működését; mivel ugyanakkor az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy javítani szükséges a működést a fenti elvek egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele érdekében; mivel különösen a hatékonyságra való törekvést alapelvnek kell tekinteni;

(26)

mivel ahhoz, hogy a strukturális alapok tevékenysége hatékony és átlátható legyen, a tagállamok és a Közösség hatásköreit is pontosan meg kell határozni; mivel ezeket a hatásköröket a programozás, a felügyelet, az értékelés és az ellenőrzés egyes fázisaira vonatkozóan is meg kell állapítani; mivel a szubszidiaritás elvével összhangban és a Bizottságra ruházott hatáskörök sérelme nélkül a támogatás megvalósítása és felügyelete elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik;

(27)

mivel a Közösség fellépésének ki kell egészítenie a tagállamok fellépését, vagy arra kell irányulnia, hogy ahhoz hozzájáruljon; mivel a számottevő értéktöbblet biztosítása érdekében erősíteni kell a partnerséget; mivel ez érinti a regionális és helyi hatóságokat, a hatáskörrel rendelkező egyéb szerveket, beleértve a környezetvédelemért és a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szerveket, a gazdasági és szociális partnereket, valamint a hatáskörrel rendelkező egyéb intézményeket; mivel az érintett partnerek részt vesznek a támogatás előkészítésében, felügyeletében és értékelésében;

(28)

mivel a programozási folyamatot az eredeti koncepciótól a végső kedvezményezettig meg kell határozni és a Bizottság által a strukturális alapokkal kapcsolatos megfelelő és elfogadott közösségi politikákra vonatkozóan kidolgozott általános indikatív iránymutatások révén meg kell könnyíteni a tagállamokban;

(29)

mivel a programozásnak biztosítania kell a strukturális alapok egymással, valamint az egyéb meglévő pénzügyi eszközökkel és az Európai Beruházási Bankkal (EBB) való összehangolását; mivel ez a koordináció kiterjed a juttatások és hitelek kombinációira is;

(30)

mivel az alapok tevékenységének és azoknak a műveleteknek, amelyek finanszírozását az alapok segítik, összeegyeztethetőnek kell lenniük más közösségi politikákkal és meg kell felelniük a közösségi jogszabályoknak, továbbá egyedi rendelkezéseket kell megállapítani; mivel e téren a strukturális alapokkal kapcsolatban végzett kutatás és műszaki fejlesztés eredményeinek terjesztését és hasznosítását célzó műveleteknek biztosítaniuk kell az ismeretek megszerzésével és hasznosításával összefüggő jogok védelmét, és ezeket a műveleteket a Közösség versenyszabályaival összhangban kell végezni;

(31)

mivel az addicionalitás elvének érvényesülését vizsgáló ellenőrzésre és az elv érvényesítésére vonatkozóan egyszerűbb feltételeket és részletes szabályokat kell megállapítani;

(32)

mivel a programozás rendszerét a hétéves egységes programozási időszak rögzítésével egyszerűsíteni kell; mivel e célból a támogatási rendszerek formáit és számát korlátozni kell és ezeket főszabály szerint régiónként egyetlen integrált támogatásnak kell tartalmaznia, a kiemelt célkitűzések esetében főszabály szerint egységes programozási dokumentumok, a jelentős projektek és globális támogatások esetében pedig egyéb támogatási formák alkalmazásával;

(33)

mivel a fejlesztés integrált megközelítésének erősítése érdekében, az érintett régiók sajátos vonásaira kellő figyelemmel lépéseket kell tenni a különböző alapok műveletei és a közösségi politikák, a foglalkoztatási stratégia, a tagállamok gazdaságpolitikája és szociálpolitikája, valamint regionális politikája közötti összhang biztosítása céljából;

(34)

mivel a programozási eljárások felgyorsítása és egyszerűsítése érdekében a Bizottság hatásköreit el kell választani a tagállamok hatásköreitől; mivel ennélfogva rendelkezést kell hozni arról, hogy a tagállamok javaslata alapján eljárva a Bizottság fogadja el azokat a stratégiákat és fejlesztési prioritásokat, amelyek a programozásra, valamint a Közösség pénzügyi hozzájárulásának mértékére és a velük kapcsolatos feltételek megvalósítására nézve irányadók, miközben a tagállamoknak kell dönteniük ezek alkalmazásáról; mivel a különböző támogatási formák tartalmát szintén meg kell határozni;

(35)

mivel a strukturális alapok műveletei tagállamok által történő decentralizált végrehajtásának elegendő biztosítékot kell nyújtania a végrehajtás részleteire és minőségére, a tevékenység eredményeireés értékelésükre, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra és annak ellenőrzésére vonatkozóan;

(36)

mivel azokat a nagyobb beruházási projekteket, amelyek pénzügyi volumene meghalad egy meghatározott összeget, hatásuknak és a közösségi források javasolt felhasználásának felmérése céljából a Bizottságnak kell - szükség szerint az EBB-vel együttműködve - jóváhagynia;

(37)

mivel rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott, közösségi érdekű tevékenységek kiegészítsék a kiemelt célkitűzések keretében végrehajtott műveleteket;

(38)

mivel ezeknek a közösségi kezdeményezéseknek az ERFA finanszírozásában a határokon átnyúló, nemzetek közötti és régiók közötti együttműködés (Interreg) előmozdítására, szintén az ERFA finanszírozásában a válságban lévő városok és városkörnyék gazdasági és társadalmi megújulásának (Urban) előmozdítására, az EMOGA Orientációs Részlegének finanszírozásában a vidékfejlesztés előmozdítására (Leader), valamint az ESZA finanszírozásában - az esélyegyenlőséggel összefüggésben - a humánerőforrás-fejlesztés (Equal) előmozdítására kell összpontosulniuk; mivel a határokon átnyúló együttműködés - különösen a bővítésre tekintettel -, valamint a nemzetek közötti és régiók közötti együttműködés sajátos jelentőséggel bír ebben az összefüggésben; mivel kellő figyelmet kell szentelni a legkülső régiókkal való együttműködésnek; mivel erősíteni kell a határokon átnyúló, nemzetek közötti és régiók közötti együttműködés összhangját a 3906/89/EGK ( 8 ), az 1279/96/Euratom, EK ( 9 ), továbbá az 1488/96/EK tanácsi rendelet ( 10 ) alapján bevezetett intézkedésekkel, különösen az Európai Unió bővítésének fényében, valamint figyelembe véve az Európa és a mediterrán térség közötti partnerséget; mivel az Equal keretében kellően figyelembe kell venni a menedékkérők társadalmi és szakmai beilleszkedését;

(39)

mivel a strukturális alapoknak az innovatív módszerek és gyakorlat egyszerű és átlátható végrehajtás által történő előmozdítása érdekében támogatást kell nyújtaniuk tanulmányok készítéséhez, kísérleti projektekhez és tapasztalatcserékhez;

(40)

mivel a közösségi források kiegyenlítő hatásának a magánszférától származó pénzügyi források lehető legnagyobb mértékű igénybevétele előnyben részesítésével történő erősítése érdekében, valamint a projektek nyereségességének fokozottabb figyelembevétele érdekében, a strukturális alapok keretében rendelkezésre álló támogatási formák skáláját bővíteni kell és a támogatás mértékét differenciáltan kell megállapítani azzal a céllal, hogy ez a közösségi érdekeket előmozdítsa, a pénzügyi források széles körének felhasználását ösztönözze, és az alapok hozzájárulását a támogatás megfelelő formáinak igénybevétele révén korlátozza; mivel e célból csökkentett intervenciós rátákat kell megállapítani az olyan formákba és infrastrukturális projektekbe történő beruházások esetében, amelyek jelentős bevételt eredményeznek; mivel e rendelet alkalmazásában a jelentős nettó bevételt tájékoztató jelleggel úgy kell meghatározni, mint amely az érintett beruházás összköltségének legalább 25 %-át meghaladja;

(41)

mivel a szubszidiaritás elvének megfelelően, közösségi szabályozás hiányában a támogatható kiadásokra vonatkozóan a megfelelő nemzeti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, jóllehet a Bizottság megállapíthat ilyen szabályozást, ha a strukturális alapok egységes és kiegyensúlyozott közösségi felhasználásához egyértelműen szükséges; mivel azonban a kiadások támogathatósága kezdetének és végének időpontját meg kell határozni, és ki kell kötni, hogy a beruházási projekteket nem lehet jelentősen módosítani; mivel következésképpen az alapok által nyújtott támogatás hatékonyságának és tartós hatásának biztosítása érdekében az ezekből származó támogatás egy része vagy egésze csak olyan művelethez kapcsolódhat tartósan, amelynek jellege, illetve megvalósításának feltételei nem módosulnak számottevően oly módon, hogy a támogatott művelet eredeti célja megváltozna;

(42)

mivel a kötelezettségvállalásokra és a kifizetések teljesítésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat egyszerűsíteni kell; mivel e célból költségvetési kötelezettségvállalásokra a többéves pénzügyi tervvel és a támogatásfinanszírozási tervvel összhangban évente egyszer kerülhet sor, míg a kifizetéseket olyan előleg formájában kell teljesíteni, amelyet a felmerült tényleges kiadás megtérítése követ; mivel a megszilárdult esetjoggal összhangban az előleg után fizetett kamatot az érintett tagállam forrásának kell tekinteni, és az alapok hatásának erősítése érdekében az előleg céljával megegyező célhoz rendelten kell felhasználni;

(43)

mivel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást azzal kell biztosítani, hogy a kiadásokat megfelelően indokolják és igazolják, továbbá azzal, hogy a kifizetéseket a programozás felügyeletével, a pénzügyi ellenőrzéssel és a közösségi jog alkalmazásával összefüggő lényeges feladatok teljesítéséhez kötik;

(44)

mivel a közösségi forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás érdekében javítani kell a kiadások előrejelzését és teljesítését; mivel e célból a tagállamoknak rendszeres időközönként meg kell küldeniük a közösségi források felhasználására vonatkozó előrejelzéseiket a Bizottságnak, és a pénzügyi lebonyolításban bekövetkező minden késedelemnek az előlegek visszafizetéséhez és a kötelezettségvállalások automatikus visszavonásához kell vezetnie;

(45)

mivel az 1999. január 1-jétől 2001. december 31-ig tartó átmeneti időszakban az euróra történő minden hivatkozást főszabály szerint az euróra mint az euró bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet 2. cikkének második mondatában ( 11 ) említett monetáris egységre történő hivatkozásként kell értelmezni;

(46)

mivel a strukturális alapok tevékenységének eredményessége többek között a hatékony felügyelet által biztosítható; mivel a felügyeletet javítani kell, és a feladatokat e téren pontosabban meg kell határozni; mivel különösen fontos megkülönböztetni az irányítási feladatokat a felügyeleti feladatoktól;

(47)

mivel minden támogatáshoz egyetlen, meghatározott feladatkörrel rendelkező irányító hatóságot kell kijelölni; mivel ennek a feladatkörnek elsősorban a támogatások eredményére vonatkozó adatok gyűjtését és az adatoknak a Bizottsághoz történő eljuttatását, a hatékony és eredményes pénzügyi lebonyolítást, az értékelések megszervezését, valamint a nyilvánossággal összefüggő és a közösségi jogból adódó kötelezettségek teljesítését kell magában foglalnia; mivel ennek megfelelően rendelkezni kell a Bizottság és az irányító hatóság közötti, a támogatás felügyeletére irányuló rendszeres értekezletek megtartásáról;

(48)

mivel ki kell kötni, hogy a támogatásfelügyeleti bizottságok a támogatást felügyelő tagállam által kinevezett testületek legyenek, amelyek vizsgálják, hogy az irányító hatóság miként irányítja a támogatást, biztosítják a saját iránymutatásaiknak és végrehajtási szabályaiknak való megfelelést, valamint felülvizsgálják az értékeléseket;

(49)

mivel a mutatók és a végrehajtásról szóló éves beszámolók a felügyelet lényeges kellékei, és ezeket pontosabban meg kell határozni annak érdekében, hogy megbízhatóan tükrözzék a támogatások előrehaladását és a programozás minőségét;

(50)

mivel a hatékony és szabályszerű végrehajtás érdekében meg kell határozni a tagállamoknak az irányítási és ellenőrzési rendszerekre, a kiadások igazolására, a szabálytalanságok és a közösségi jogi jogsértések megelőzésére, feltárására és elhárítására vonatkozó kötelezettségeit;

(51)

mivel, a Bizottság pénzügyi ellenőrzési hatáskörének sérelme nélkül, a tagállamok és a Bizottság közötti együ ttműködést javítani kell e tekintetben, különösen rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok és a Bizottság között rendszeres konzultációra kerüljön sor, amelynek keretében áttekinthetők a tagállamok által tett intézkedések, és a Bizottságnak lehetősége van szükség esetén korrekciós intézkedéseket kérni;

(52)

mivel meg kell határozni a tagállamok hatáskörét a szabálytalanságok és jogsértések felderítésével és elhárításával kapcsolatban, és meg kell határozni a Bizottság hatáskörét arra az esetre, ha a tagállamok nem teljesítik kötelezettségeiket;

(53)

mivel a strukturális alapok tevékenységének hatékonysága és hatása a jobb és alaposabb értékelésnek is függvénye; mivel meg kell állapítani a tagállamok és a Bizottság erre vonatkozó hatáskörét, valamint az értékelés megbízhatóságát biztosító feltételeket;

(54)

mivel a támogatásokat előkészítésük, félidős értékelésük és hatásvizsgálatuk céljából értékelni kell, és az értékelési folyamatot be kell illeszteni a támogatás felügyeletébe; mivel e célból meg kell határozni az értékelés egyes szakaszainak céljait és tartalmát,továbbá a gazdasági-társadalmi körülmények, a környezetvédelem, illetőleg a nemek közötti egyenlőség terén a helyzetértékelést javítani kell;

(55)

mivel a félidős értékelés és az eredeti előirányzatok egy részének tartalékként való visszatartása teljesítéshez kötött kiegészítő finanszírozást tesz lehetővé az egyes tagállamokon belül; mivel az ilyen elosztásnak a hatékonyságot, az irányítás minőségét és a pénzügyi ellenőrzést tükröző objektív, egyszerű és átlátható feltételeken kell alapulnia;

(56)

mivel háromévente beszámolót kell készíteni a gazdasági és társadalmi kohézió terén tett előrehaladásról, amely beszámolónak tartalmaznia kell a Közösség régióinak helyzetéről és gazdasági-társadalmi fejlődéséről szóló elemzést;

(57)

mivel a jól működő partnerség és a közösségi támogatás megfelelő előmozdítása érdekében a lehető legszélesebb körű tájékoztatásról és nyilvánosságról kell gondoskodni; mivel a támogatás végrehajtásáért felelős hatóságoknak kell felelniük ezért, és a Bizottságnak a megtett intézkedésekről való folyamatos tájékoztatásáért;

(58)

mivel meg kell állapítani azon bizottságok működési szabályait, amelyeket arra kértek fel, hogy a Bizottság számára e rendelet végrehajtásában segítséget nyújtsanak;

(59)

mivel részletes átmeneti rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik közvetlenül e rendelet hatálybalépését követően az új programozást, és biztosítják, hogy a tagállamok támogatását ne szakítsa meg a területfejlesztési tervek és támogatások új rendszer szerint történő kidolgozása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK

1. cikk

Célkitűzések

A strukturális alapok, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök segítségével történő közösségi fellépés a Szerződés 158. és 160. cikkében foglalt célok eléréséhez nyújt támogatást. A strukturális alapok, az EBB és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök mindegyike megfelelő módon hozzájárul a következő három kiemelt célkitűzés megvalósításához:

1. a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának elősegítése; a továbbiakban: 1. célkitűzés;

2. a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása; a továbbiakban: 2. célkitűzés;

3. az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek kiigazításának és korszerűsítésének támogatása, a továbbiakban: 3. célkitűzés. E célkitűzés az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső régiók pénzügyi támogatására irányul, és az egyes régiók sajátosságainak sérelme nélkül referenciakeretként szolgál minden, az adott országban tett humánerőforrás-fejlesztési intézkedéshez.

E célokat követve, a Közösség hozzájárul a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődéséhez, a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlődéséhez, a környezet védelméhez és minőségének javításához, az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdításához.

2. cikk

Eszközök és feladatok

(1) E rendelet alkalmazásában a "strukturális alapok" az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlegét és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE) foglalják magukban; a továbbiakban: alapok.

(2) A Szerződés 33., 146. és 160. cikkével összhangban az alapok - az egyes alapok működését szabályozó egyedi rendelkezéseknek megfelelően - hozzájárulnak az 1., 2. és 3. célkitűzés megvalósításához, a következők szerint:

1. célkitűzés

:

ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs Részlege és HOPE;

2. célkitűzés

:

ERFA és ESZA;

3. célkitűzés

:

ESZA.

(3) A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközről szóló, 1999. június 21-i 1263/1999/EK tanácsi rendelettel ( 12 ) összhangban a HOPE az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó régiókon kívül járul hozzá a halászati ágazat strukturális támogatásához.

Az EMOGA Garanciarészlege az 1257/1999/EK rendelettel összhangban a 2. célkitűzés eléréséhez járul hozzá.

(4) Az alapok hozzájárulnak a közösségi kezdeményezések finanszírozásához, valamint az innovációs intézkedések és a technikai segítségnyújtás támogatásához.

A technikai segítségnyújtási intézkedéseket a 13-27. cikkben meghatározott programozás keretében, vagy a 23. cikk alapján a Bizottság kezdeményezésére kell végrehajtani.

(5) A közösségi költségvetésnek az 1. cikkben említett célkitűzések megvalósítására felhasználható egyéb forrásai különösen az egyéb strukturális intézkedésekhez és a Kohéziós Alaphoz rendelt források.

A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapok tevékenysége összhangban legyen más közösségi politikákkal és tevékenységekkel, különösen a foglalkoztatás, a nemek közötti egyenlőség, a szociális politika és a szakképzés, a közös agrárpolitika, a közös halászati politika, a közlekedés, az energiaipar és a transzeurópai hálózatok terén, valamint arról, hogy az alapok tevékenységének fogalommeghatározásába és végrehajtásába beépítsék a környezetvédelmi követelményeket.

(6) Az EBB az alapokmányában megállapított eljárásokkal összhangban közreműködik az 1. cikkben foglalt célkitűzések megvalósításában.

Azok az egyéb meglévő pénzügyi eszközök, amelyek hozzájárulhatnak - mindegyik a működését szabályozó egyedi rendelkezéseknek megfelelően - az 1. cikkben foglalt célkitűzések megvalósításához, többek között a következők: az Európai Beruházási Alap és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) (hitelekkel, garanciákkal), a továbbiakban: "egyéb meglévő pénzügyi eszközök".

II. FEJEZET

A KIEMELT CÉLKITŰZÉSEK ALAPJÁN TÁMOGATHATÓ TERÜLETEK FÖLDRAJZI LEHATÁROLÁSA

3. cikk

1. célkitűzés

(1) Az 1. célkitűzés alá tartoznak azok a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája II. szintjének (NUTS-II) megfelelő régiók, amelyekben a vásárlóerő-paritáson mért, az utolsó három évre vonatkozó, 1999. március 26-án rendelkezésre álló közösségi adatok szerinti egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75 %-át.

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében az 1. célkitűzés hatókörébe tartoznak azok a NUTS-II régiók, amelyekben a csatlakozási tárgyalások lezárásának időpontjában a vásárlóerő-paritáson mért, és az 1997-1998-1999 évek közösségi adatai alapján kiszámított egy főre jutó GDP összege nem éri el a közösségi átlag 75 %-át

Szintén kiterjed ez a célkitűzés a legkülső régiókra (a francia tengerentúli megyékre, az Azori-szigetekre, a Kanári-szigetekre és Madeirára), amelyek egyike sem éri el a 75 %-os küszöbértéket, valamint az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányának 6. jegyzőkönyve alapján az 1995-1999 közötti időszakban a 6. célkitűzésbe tartozó térségekre.

(2) Szigorúan az (1) bekezdés első és második albekezdésének megfelelően, a 6. cikk (1) bekezdésének és a 7. cikk (4) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság összeállítja az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó régiók listáját.

Ez a lista 2000. január 1-jétől hét évig marad hatályban. A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia vonatkozásában ez a lista a csatlakozás időpontjától 2006. december 31-ig marad hatályban.

4. cikk

2. célkitűzés

(1) A 2. célkitűzés alá tartoznak azok a strukturális problémákkal küzdő régiók, amelyek társadalmi-gazdasági átalakítása az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban támogatandó, és amelyek népessége vagy területe elég nagy. Ide tartoznak különösen az ipari és szolgáltatási ágazatokban társadalmi-gazdasági változásban lévő térségek, a hanyatló vidéki térségek, a nehézségekkel küzdő városi térségek és a halászattól függő, válságban lévő térségek.

(2) A Bizottság és a tagállamok arra törekednek, hogy a támogatás ténylegesen a legsúlyosabb helyzetben lévő térségekre, és a legmegfelelőbb területi szinten összpontosuljon. Az (1) bekezdésben említett térségek népessége nem haladhatja meg a Közösség össznépességének 18 %-át. Ennek megfelelően a Bizottság a következő szempontok alapján minden egyes tagállam tekintetében népességmaximumot határoz meg:

a) az össznépesség nagysága az egyes tagállamok azon NUTS-III szintű térségeiben, amelyek kielégítik az (5) és a (6) bekezdésben említett feltételeket;

b) a strukturális problémák súlyossága az egyes tagállamokban országos szinten a többi érintett tagállamhoz viszonyítva. A probléma nagyságát az össz-munkanélküliség mértéke és az 1. célkitűzésbe tartozó régiókon kívüli tartós munkanélküliség mértéke alapján állapítják meg;

c) minden tagállam kiegyensúlyozott hozzájárulásának szükségessége az ezen albekezdésben meghatározott, a támogatáskoncentrációra irányuló általános erőfeszítéshez; a 2. célkitűzés hatókörébe tartozó népesség csökkenésének legnagyobb mértéke nem haladhatja meg a 2052/88/EGK rendeletben meghatározott 2. és 5b. célkitűzés hatókörébe 1999-ben tartozó népesség egyharmadát. A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2. célkitűzés szerinti támogatásra vonatkozó népességmaximum az ezen országokban a 2. célkitűzés hatókörébe tartozó összes NUTS-II régió népességének 31 %-a.

A Bizottság minden olyan információval ellátja a tagállamokat, amely az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott kritériumokról rendelkezésére áll.

(3) A (2) bekezdésben említett felső határokra is figyelemmel, a tagállamok javaslatot tesznek a Bizottságnak a támogatás szempontjából fontos térségek listájára, amely tartalmazza:

a) a NUTS-III régiókat, illetve e régiókon belül a legsúlyosabb helyzetben lévő térségeket, amennyiben azok megfelelnek az (5) vagy a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek;

b) azokat a térségeket, amelyek megfelelnek a (7) vagy a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy a (9) bekezdésben említett tagállami egyedi feltételeknek.

A tagállamok a legmegfelelőbb földrajzi területi szinten a Bizottság rendelkezésére bocsátják a Bizottság által az említett javaslatok értékeléséhez igényelt statisztikai és egyéb információkat.

(4) A (3) bekezdésben említett információk alapján a Bizottság, az érintett tagállammal részletesen egyeztetve, a nemzeti prioritásokra kellő tekintettel és a 6. cikk (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, összeállítja a 2. célkitűzésbe tartozó támogatható térségek listáját.

Az (5) és a (6) bekezdésben szereplő feltételeket kielégítő térségek népességének, az objektív körülmények által kellően indokolt esetek kivételével, ki kell tennie minden egyes tagállamban a 2. célkitűzés hatókörébe tartozó népesség legalább 50 %-át.

(5) Az (1) bekezdésben említett, társadalmi-gazdasági változásban lévő térségek olyan NUTS-III szintű területi egységnek felelnek meg vagy ahhoz tartoznak, amely teljesíti a következő feltételeket:

a) a legutóbbi három év folyamán az átlagos munkanélküliségi ráta a közösségi átlag felett volt;

b) 1985 óta bármely referenciaévben az ipari foglalkoztatottságnak az összfoglalkoztatottsághoz viszonyított százalékos aránya a közösségi átlaggal azonos vagy annál nagyobb volt;

c) az ipari foglalkoztatottság a b) pontnak megfelelően kiválasztott referenciaévhez viszonyítva érzékelhetően csökkent.

(6) Az (1) bekezdésben említett vidéki térségek olyan NUTS-III szintű területi egységnek felelnek meg vagy ahhoz tartoznak, amely teljesíti a következő feltételeket:

a) vagy 100 fő/km2-nél kisebb a népsűrűség, vagy 1985 óta bármely referenciaévben a mezőgazdasági foglalkoztatottság százalékos aránya az összfoglalkoztatottsághoz viszonyítva a közösségi átlag kétszerese vagy annál nagyobb volt;

b) a legutóbbi három év folyamán az átlagos munkanélküliségi ráta a közösségi átlag feletti, vagy 1985 óta csökken a népesség.

(7) Az (1) bekezdésben említett városi térségek olyan sűrűn lakott térségek, amelyek a következő feltételek közül legalább egynek megfelelnek:

a) a tartós munkanélküliségi ráta a közösségi átlag felett van;

b) nagyfokú a szegénység, a kedvezőtlen lakásviszonyokat beleértve;

c) különösen károsodott a környezet;

d) magas a bűnözési ráta;

e) alacsony a népesség iskolázottsági szintje.

(8) Az (1) bekezdésben említett, halászattól függő térségek olyan tengerparti térségek, ahol a halászati ágazat által biztosított munkahelyek száma az összfoglalkoztatottság jelentős százalékos arányát teszi ki, és amelyek a halászati ágazati struktúra átalakításával összefüggő strukturális társadalmi-gazdasági problémákkal küzdenek, amely átalakítás az említett ágazatban a munkahelyek számának jelentős csökkenésével jár együtt.

(9) A közösségi támogatás kiterjedhet olyan térségekre is, amelyek népessége vagy területe jelentős, és amelyek a következő kategóriák egyikébe sorolhatók:

a) az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő olyan térségek, amelyek ipari térséggel határosak; a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő olyan térségek, amelyek vidéki térséggel határosak; azok a térségek, amelyek vagy az (5) vagy a (6) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítik és az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó régióval határosak;

b) olyan vidéki térségek, amelyek társadalmi-gazdasági problémái a mezőgazdaságban dolgozó népesség elöregedéséből vagy csökkenéséből erednek;

c) olyan térségek, amelyek jelentős és igazolható jellemzőik miatt súlyos strukturális problémákkal, vagy a mezőgazdasági, ipari vagy szolgáltatatási ágazaton belüli egy vagy több tevékenységi struktúra folyamatban lévő vagy tervezett átalakításából eredően nagy mértékű munkanélküliséggel küzdenek, vagy annak veszélye fenyegeti őket.

(10) Minden térség kizárólag vagy az 1. célkitűzés, vagy a 2. célkitűzés keretében lehet támogatásra jogosult.

(11) A térségek listája 2000. január 1-jétől hét évig marad hatályban.

Ha egy régió súlyos válsághelyzetben van, a Bizottság, valamely tagállam javaslata alapján, 2003 folyamán az (1)-(10) bekezdéssel összhangban módosíthatja a térségek listáját, anélkül, hogy a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyes régiókon belüli népességarányokat növelné.

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a térségek listája a csatlakozás időpontjától 2006. december 31-ig marad hatályban.

5. cikk

3. célkitűzés

A 3. célkitűzés keretében támogatásra jogosult térségek az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső térségek.

6. cikk

Átmeneti támogatás

(1) A 3. cikk ellenére, az 1999-ben a 2052/88/EGK rendelet alapján az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó azon régiók, amelyeket e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 3. cikkének (2) bekezdése nem említ, az 1. célkitűzés keretében a 2000. január 1-jétől 2005. december 31-ig terjedő átmeneti időszakra az alapokból továbbra is támogatásban részesülnek.

A 3. cikk (2) bekezdésében említett lista elfogadásakor a Bizottság a 4. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban összeállítja azoknak a NUTS-III térségeknek a listáját, amelyek az 1. célkitűzés keretében az alapokból 2006-ban átmeneti támogatásban részesülő régiókhoz tartoznak.

Azonban a második albekezdésben említett térségek népességi korlátján belül és összhangban a 4. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében foglalt rendelkezésekkel, a Bizottság, valamely tagállam javaslata alapján, e térségeket helyettesítheti olyan NUTS-III szintű, vagy annál alacsonyabb szintű térségekkel, amelyek a 4. cikk (5)-(9) bekezdésében megfogalmazott szempontoknak megfelelő régiókhoz tartoznak.

A második és a harmadik albekezdésben említett listán nem szereplő régiókhoz tartozó térségek 2006-ban ugyanazon támogatási formában továbbra is részesülnek támogatásban, de csak az ESZA, a HOPE és az EMOGA Orientációs Részleg forrásából.

(2) A 4. cikktől függetlenül, az 1999-ben a 2052/88/EGK rendelet alapján a 2. és az 5b. célkitűzés hatókörébe tartozó olyan régiók, amelyek nem szerepelnek az e rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében említett listán, e rendelet alapján a 2. célkitűzés keretében 2000. január 1-jétől 2005. december 31-ig átmeneti jelleggel továbbra is részesülnek az ERFA által nyújtott támogatásból.

Az ilyen térségek 2000. január 1-jétől 2006. december 31-ig támogatást kapnak az ESZA keretéből a 3. célkitűzés alapján, ugyanazon az alapon, mint a 3. célkitűzés hatókörébe tartozó térségek, az EMOGA Garanciarészlegétől annak vidékfejlesztéshez nyújtott támogatása keretében, valamint a HOPE-ból annak az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső halászati ágazatot érintő strukturális intézkedései keretében.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Források és koncentráció

(1) A kötelezettségvállaláshoz az alapokból Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság részére a 2000. és 2006. közötti időszakban rendelkezésre álló források összege 195 milliárd euró 1999. évi árakon számítva.

E források éves bontását az I. melléklet tartalmazza.

A kötelezettségvállaláshoz az alapokból a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia részére a csatlakozás időpontjától 2006-ig tartó időszakra rendelkezésre álló források összege 14,1559 milliárd euró 1999. évi áron.

E források éves bontását a II. melléklet tartalmazza.

(2) A költségvetési források célkitűzések közötti megoszlásának lehetővé kell tennie az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó térségekre történő jelentős koncentrációt.

A strukturális alapok 69,7 %-át, beleértve 4,3 % átmeneti támogatást, az 1. célkitűzéshez kell rendelni (vagyis összesen 135,9 milliárd eurót).

A strukturális alapok 11,5 %-át, beleértve 1,4 % átmeneti támogatást, a 2. célkitűzéshez kell rendelni (vagyis összesen 22,5 milliárd eurót).

A strukturális alapok 12,3 %-át a 3. célkitűzéshez kell rendelni (vagyis összesen 24,05 milliárd eurót).

A második, harmadik és negyedik albekezdéstől eltérve, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a költségvetési források célkitűzések közötti megoszlása a következő:

- a strukturális alapok 93,49 %-át az 1. célkitűzéshez kell rendelni (vagyis összesen 13,2343 milliárd eurót),

- a strukturális alapok 0,86 %-át a 2. célkitűzéshez kell rendelni (vagyis összesen 0,1212 milliárd eurót),

- a strukturális alapok 0,79 %-át a 3. célkitűzéshez kell rendelni (vagyis összesen 0,1116 milliárd eurót).

Az 1., 2. és 3. célkitűzésre vonatkozóan megállapított számadatok nem tartalmazzák a (6) bekezdésben említett pénzügyi forrásokat, sem a HOPE-nak az 1. célkitűzés hatókörén kívüli finanszírozását.

(3) Átlátható eljárások alkalmazásával a Bizottság elkészíti a 13-19. cikkben említett programozáshoz rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok tagállamonkénti indikatív bontását, az 1. és a 2. célkitűzés esetében teljes mértékben figyelembe véve a 2052/88/EGK rendelet hatálya alá tartozó időszakban fennállókhoz hasonló, egy vagy több objektív szempontot, nevezetesen: támogatható népesség, regionális prosperitás, országos prosperitás és a strukturális problémák viszonylagosan jelentős mértéke, különösen a munkanélküliség mértéke.

A 3. célkitűzés esetében a tagállamonkénti bontást alapvetően a támogatható népesség, a foglalkoztatási helyzet és az olyan problémák súlyossága határozza meg, mint a társadalmi kirekesztés (amennyiben a Cseh Köztársaságra, Észtországra, Ciprusra, Lettországra, Litvániára, Magyarországra, Máltára, Lengyelországra, Szlovéniára és Szlovákiára vonatkozóan az adatok rendelkezésre állnak), az oktatás és képzés színvonala, valamint a nők munkaerő-piaci részvétele.

Az 1. és a 2. célkitűzés esetében ezek a bontások megkülönböztetik az átmeneti támogatásban részesülő régióknak és térségeknek juttatott előirányzatokat. Ezeket az első albekezdésben említett szempontokkal összhangban kell meghatározni. Ezeknek az előirányzatoknak az éves bontása 2000. január 1-jétől degresszívvé válik és 2000-ben alacsonyabb lesz, mint 1999-ben.

Az átmeneti támogatás jellege - a Bizottsággal egyetértésben - hozzáigazítható az egyes régiók sajátos szükségleteihez, feltéve hogy tiszteletben tartják az egyes régiókra vonatkozóan megállapított összeget.

Átlátható eljárások alkalmazásával a Bizottság szintén elkészíti az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó régiókon kívüli halászati ágazatnak a 2. cikk (3) bekezdése első albekezdésében említett strukturális támogatásaihoz rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok tagállamonkénti indikatív bontását.

(4) Az 1. célkitűzés keretében az észak-írországi békefolyamat elősegítésére, valamint Észak-Írország és Írország határmenti területeinek támogatására segélyprogram jött létre PEACE-program néven a 2000-2006. közötti időszakra.

Az 1. célkitűzés keretében a 2000-2006 közötti időszakra speciális program beindítására kerül sor az olyan svéd NUTS-II régiók támogatása céljából, amelyek nem szerepelnek a 3. cikk (2) bekezdésében említett listán és kielégítik az Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási okmánya 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében megállapított feltételeket.

(5) A (3) bekezdésben említett valamennyi nemzeti indikatív bontásban feltüntetett kötelezettségvállalási előirányzatok 4 %-át a 44. cikkel összhangban kell kiutalni.

(6) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett időszakban a strukturális alapokból az (1) bekezdés első és második albekezdésében említett kötelezettségvállalási előirányzatok 5,35 %-át közösségi kezdeményezések finanszírozására kell fordítani.

Az (1) bekezdés első és második albekezdésében említett kötelezettségvállalási előirányzatok 0,65 %-át a 22., illetve a 23. cikkben meghatározott innovációs intézkedések és technikai segítségnyújtás finanszírozására kell fordítani.

Az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett időszakban a strukturális alapokból az (1) bekezdés harmadik és negyedik albekezdésében említett kötelezettségvállalási előirányzatok 4,58 %-át az Interreg és EQUAL elnevezésű közösségi kezdeményezések finanszírozására kell fordítani. Ezen időszakban a Leader+ és az URBAN elnevezésű közösségi kezdeményezések végrehajtására a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában nem kerül sor.

Az (1) bekezdés harmadik és negyedik albekezdésében említett kötelezettségvállalási előirányzatok 0,27 %-át a 23. cikkben meghatározott technikai segítségnyújtás finanszírozására kell fordítani. Ezen időszakban a 22. cikk szerinti innovációs intézkedések végrehajtására a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában nem kerül sor.

(7) Programozásuk és azt követően az Európai Közösségek főköltségvetésébe történő beépítésük céljából az (1) bekezdésben említett összegeket 2000. január 1-jétől évi 2 %-os mértékben kell indexálni.

A 2004-2006 közötti időszak előirányzatainak indexálását szükség esetén a Bizottság technikai kiigazítások keretében, a rendelkezésre álló legfrissebb gazdasági adatok alapján, legkésőbb 2003. december 31-ig felülvizsgálja. Az eredeti programozáshoz képest keletkezett különbözetet az (5) bekezdésben említett összeghez való hozzáadás céljából át kell csoportosítani.

(8) A strukturális alapokból e rendelet alapján származó éves összbevétel - a Kohéziós Alapból származó támogatással együtt - egy tagállamban sem haladhatja meg az adott tagállam GDP-jének 4 %-át.

IV. FEJEZET

SZERVEZET

8. cikk

Kiegészítő jelleg és partnerség

(1) A Közösség intézkedései kiegészítik a megfelelő nemzeti lépéseket, illetve hozzájárulnak azokhoz. A szóban forgó intézkedések kidolgozása a Bizottság és a tagállam közötti szoros konzultatív kapcsolat (a továbbiakban: partnerség) keretében történik, a tagállam által a nemzeti szabályozásnak és a fennálló gyakorlatnak megfelelően kijelölt hatóságok és szervek, nevezetesen a következők, bevonásával:

- a regionális és helyi hatóságok, valamint egyéb, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságok,

- a gazdasági és szociális partnerek,

- bármely egyéb megfelelő illetékes szerv.

A partnerség az első albekezdésben meghatározott egyes partnerek megfelelő intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes tiszteletben tartása mellett működik.

Az országos, regionális, helyi vagy más szintet legmegfelelőbben képviselő partnerek kijelölése során a tagállam valamennyi érintett szerv bevonásával széles körű és hatékony társulást hoz létre, a nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban, figyelembe véve a nemek közötti egyenlőség előmozdításának, valamint a fenntartható fejlődésnek a környezet védelmére és minőségének javítására vonatkozó követelmények összehangolása révén történő elősegítésének szükségességét.

Valamennyi kijelölt fél (a továbbiakban: partnerek) egy közös cél megvalósítására törekszik.

(2) A partnerség kiterjed a támogatás előkészítésére, finanszírozására, felügyeletére és értékelésére. A tagállamok biztosítják a megfelelő partnerek társulását a programozás különböző szakaszaiban, figyelembe véve az egyes szakaszokra vonatkozóan megszabott határidőt.

(3) A szubszidiaritás elvét alkalmazva a támogatás végrehajtása a tagállamok feladata, az egyes tagállamok egyedi rendelkezéseivel összhangban lévő megfelelő területi szinten, és a Bizottságra ruházott hatásköröknek, különösen az Európai Közösségek főköltségvetése végrehajtásának sérelme nélkül.

(4) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy a közösségi alapok felhasználására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban kerüljön sor.

(5) A Bizottság a Közösség strukturális politikájáról évente konzultál a szociális partnereket képviselő európai szintű szervezetekkel.

9. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) programozás: olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamatot jelent, amelynek megvalósítása több szakaszban, az 1. cikkben említett célok elérése érdekében, a Közösség és a tagállamok általi együttes fellépés többéves keretben történő végrehajtása céljából történik;

b) fejlesztési terv (továbbiakban: a terv): olyan helyzetelemzés, amelyet egy tagállam készít az 1. cikkben említett célok és az e célok elérését szolgáló kiemelt szükségletek tükrében, valamint ide tartozik a stratégia, a tervezett cselekvési prioritások, azok konkrét céljai és a hozzájuk kapcsolódó, indikatív pénzügyi források;

c) 3. célkitűzés szerinti referenciakeret: olyan dokumentum, amely megállapítja a foglalkoztatásra és az emberi erőforrások fejlesztésére irányuló, az egyes tagállamok egész területére kiterjedő támogatás kereteit, és meghatározza a támogatásnak a Nemzeti Foglalkoztatási Cselekvési Tervben szereplő prioritásokkal való összefüggését;

d) közösségi támogatási keretterv: olyan dokumentum, amelyet az érintett tagállammal egyetértésben a Bizottság hagy jóvá a tagállam által benyújtott terv elbírálását követően, továbbá amely tartalmazza az alapok és a tagállam fellépésére vonatkozó stratégiát és prioritásokat, azok meghatározott céljait, valamint az alapok és más pénzügyi források hozzájárulását. Ez az okmány szerkezetét tekintve prioritásokból áll, és a benne foglaltak végrehajtása egy vagy több operatív program keretében történik;

e) támogatás: az alapok által nyújtott támogatás formái, vagyis:

i. operatív programok és egységes programozási dokumentumok;

ii. közösségi kezdeményezésen alapuló programok;

iii. technikai segítségnyújtási intézkedésekhez és innovációs tevékenységhez nyújtott támogatás;

f) operatív program: olyan dokumentum, amelyet egy közösségi támogatási keretterv végrehajtására vonatkozóan a Bizottság hagy jóvá, és amely több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó, egymással összhangban lévő prioritások összességét tartalmazza, továbbá amelynek esetében a kerettervben foglaltak egy vagy több alap, és egyéb meglévő pénzügyi eszköz, valamint az EBB segítségével hajthatók végre. Az integrált operatív program több alap által finanszírozott operatív program;

g) egységes programozási dokumentum: a Bizottság által jóváhagyott egységes dokumentum, amely ugyanazt az információt tartalmazza, mint amely a közösségi támogatási kerettervben és az operatív programban található;

h) prioritás: a közösségi támogatási kerettervben vagy támogatásban elfogadott stratégia valamely prioritása; ehhez rendelik hozzá az alapokból és egyéb pénzügyi eszközökből, valamint a tagállam megfelelő pénzügyi forrásaiból származó hozzájárulást, továbbá a meghatározott célok összességét;

i) globális támogatás: a támogatásnak az a része, amelynek a végrehajtásával és irányításával egy vagy több, a 27. cikk (1) bekezdése alapján elismert közvetítőt lehet megbízni, beleértve a helyi hatóságokat, területfejlesztési szervezeteket, illetve nem kormányzati szervezeteket, és amelyet lehetőleg a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatására használnak fel. A globális támogatás alkalmazására vonatkozó döntést a tagállam a Bizottsággal egyetértésben, vagy az irányító hatóság a tagállammal egyetértésben hozza meg.

A közösségi kezdeményezésen alapuló programok és az innovációs intézkedések esetében a Bizottság határozhat arról, hogy a támogatást egészben vagy részben globális támogatás formájában biztosítja. Közösségi kezdeményezések esetében ilyen határozatra csak az érintett tagállamok előzetes hozzájárulásával kerülhet sor;

j) intézkedés: olyan eszköz, amelynek segítségével egy prioritást többéves keretben megvalósítanak, és amely lehetővé teszi műveletek finanszírozását. Intézkedés a Szerződés 87. cikke szerinti bármely támogatási rendszer, valamint minden olyan támogatás, amelyet a tagállamok által kijelölt szervek nyújtanak, továbbá a támogatási rendszerek vagy előbb említett típusú támogatások bármely csoportja, és ezeknek bármely kombinációja, amelyek célja megegyezik;

k) művelet: olyan projekt vagy cselekvés, amelyet a támogatás végső kedvezményezettjei valósítanak meg;

l) végső kedvezményezett: olyan szervezet, illetve állami vagy magánvállalkozás, amely a műveletekre vonatkozó megbízásban megbízóként jár el. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében és a tagállamok által kijelölt szervek által nyújtott támogatás esetében a végső kedvezményezett az a szerv, amely a támogatást odaítéli;

m) programkiegészítő dokumentum: a tagállam vagy az irányító hatóság által kidolgozott és szükség szerint a 34. cikk (3) bekezdésével összhangban felülvizsgált, a támogatási stratégia és támogatási prioritások végrehajtásáról szóló dokumentum, amely intézkedésekre bontva tartalmazza a 18. cikk (3) bekezdésében meghatározott elemeket. A dokumentumot tájékoztatásul megküldik a Bizottságnak;

n) irányító hatóság: az e rendelet alkalmazása céljából valamely támogatás irányítását végző bármely, a tagállam által kijelölt, közjogi, vagy magánjogi, országos, regionális vagy helyi szintű szerv vagy szervezet, illetve maga a tagállam, amennyiben az látja el az említett feladatot. Ha a tagállam irányító hatóságként nem önmagát jelöli meg, meghatározza az irányító hatósággal való kapcsolattartásának, és e hatóság Bizottsággal való kapcsolattartásának részletes szabályait. A tagállam dönthet úgy, hogy az irányító hatóság legyen egyúttal a szóban forgó támogatás tekintetében a kifizető hatóság is;

o) kifizető hatóság: a tagállam által kijelölt egy vagy több, országos, regionális vagy helyi hatóság vagy szerv, amelynek feladata a kifizetés iránti kérelmek készítése és benyújtása, valamint a Bizottságtól érkező kifizetések fogadása. A tagállam meghatározza a kifizető hatósággal való kapcsolattartására, illetve az e szerv és a Bizottság közötti kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.

10. cikk

Koordináció

(1) A különböző alapok koordinációja különösen a következők által történik:

a) (a 9. cikkben meghatározott) tervek, közösségi támogatási kerettervek, operatív programok és egységes programozási dokumentumok, beleértve adott esetben a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti referenciakeretet;

b) valamely célkitűzés keretében nyújtott támogatás felügyelete és értékelése;

c) a (3) bekezdésben említett iránymutatások.

(2) A Bizottság és a tagállam, a partnerségi elvvel összhangban, biztosítja a különböző alapokból származó támogatások alapok között történő, valamint az EBB-től származó és egyéb meglévő pénzügyi eszközökből származó támogatásokkal történő koordinációját.

A felhasznált költségvetési források ösztönző hatásának maximalizálása érdekében, megfelelő pénzügyi eszközök igénybevétele mellett, a szubvenció formájában nyújtott közösségi támogatás megfelelő módon összeköthető hitelekkel és garanciákkal. Ez a kombináció a közösségi támogatási keretterv, illetve az egységes programozási dokumentum kidolgozása során az EBB-vel egyetértésben is meghatározható. Ebben figyelembe lehet venni a javasolt finanszírozási terv egyensúlyát, az alapokból származó hozzájárulást és az elérni kívánt fejlesztési célokat.

(3) Legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül, majd a továbbiakban a 42. cikkben említett félidős értékelést megelőzően, és minden esetben az összes tagállammal folytatott konzultációt követően, a Bizottság az 1. cikkben említett célkitűzésekre vonatkozóan általános indikatív iránymutatásokat tesz közzé a megfelelő és elfogadott közösségi politikákról azzal a céllal, hogy segítsen az országos és regionális szintű illetékes hatóságoknak a fejlesztési tervek kidolgozásában és a támogatások esetleges felülvizsgálatának elvégzésében. Az ilyen iránymutatást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

11. cikk

Addicionalitás

(1) A tényleges gazdasági hatás elérése érdekében az alapok előirányzatai nem léphetnek a tagállam köz-, illetve azzal egyenértékű strukturális kiadásai helyébe.

(2) E célból a Bizottság és az érintett tagállam meghatározza a köz-, illetve azzal egyenértékű strukturális kiadásoknak azt a szintjét, amelyet a tagállamnak a programozási időszak folyamán az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó régiók összességében fenn kell tartania.

A 2. és 3. célkitűzésre vonatkozóan, azokat együttvéve, a Bizottság és az érintett tagállam meghatározza az aktív munkaerő-piaci politikára, és indokolt esetben az említett két célkitűzés megvalósítását lehetővé tevő egyéb lépésekre fordítandó kiadásoknak azt a szintjét, amelyet a tagállamnak a programozási időszak folyamán országos szinten fenn kell tartania.

Az ilyen kiadásokat a tagállam és a Bizottság - a negyedik albekezdés rendelkezéseit figyelembe véve - az érintett tagállamra vonatkozó bármely közösségi támogatási kerettervet vagy egységes programozási dokumentumot jóváhagyó bizottsági határozatot megelőzően határozza meg, és a kiadásokat ezekbe a dokumentumokba be kell építeni.

Főszabályként a kiadások első és második albekezdésben említett szintjének legalább meg kell egyeznie az előző programozási időszakban elért, reálértéken számított átlagos éves kiadások összegével, és meghatározásának a finanszírozás időpontjában fennálló általános makrogazdasági feltételek fényében kell történnie; ugyanakkor számításba kell venni egyes sajátos gazdasági helyzeteket, nevezetesen a privatizációt, a tagállam részéről az előző programozási időszakban biztosított köz-, vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások kivételesen magas szintjét, és a nemzetgazdasági trendeket.

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a kiadások első és második albekezdésben említett szintjének főszabályként legalább meg kell egyeznie a Bizottsággal részletesen egyeztetve megállapított referenciaidőszakban elért, reálértéken számított átlagos éves kiadások összegével, és meghatározásának a finanszírozás időpontjában fennálló általános makrogazdasági feltételek fényében kell történnie; ugyanakkor számításba kell venni egyes sajátos gazdasági helyzeteket, nevezetesen a privatizációt, a tagállam részéről az előző időszakban biztosított köz-, vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások kivételesen magas szintjét és a nemzetgazdasági trendeket.

Számításba kell venni a strukturális alapok kiadásainak bárminemű, az 1994-1999 közötti időszakhoz képest történt csökkentését is.

(3) Az addicionalitás érvényesüléséről a (2) bekezdésben meghatározott területi szinten a programozási időszak folyamán három alkalommal kell meggyőződni:

a) a (2) bekezdés harmadik albekezdése szerinti előzetes vizsgálat keretében, amely az egész programozási időszakra referenciakeretként szolgál;

b) félidős vizsgálat keretében, legkésőbb három évvel a közösségi támogatási keretterv, illetve az egységes programozási dokumentum jóváhagyása után, és főszabálykéntlegkésőbb 2003. december 31-ig; e vizsgálatot követően a Bizottság és a tagállam megegyezhetnek a strukturális kiadások elérendő szintjének felülvizsgálatában, ha a gazdasági helyzet az érintett tagállam állami bevételeit vagy foglalkoztatási viszonyait illetően olyan fejleményekhez vezetett, amelyek lényegesen eltérnek az előzetes vizsgálat idején várhatótól;

c) 2005. december 31-ig elvégzendő vizsgálat keretében.

E célból a tagállam a tervek benyújtásakor, valamint a félidős vizsgálat és a 2005. december 31-ig elvégzendő vizsgálat alkalmával megfelelő tájékoztatást ad a Bizottságnak. Szükség esetén a statisztikai becslés módszereit kell alkalmazni.

Ezektől a vizsgálatoktól függetlenül, a tagállam a programozási időszak bármely időpontjában tájékoztatja a Bizottságot azokról a fejleményekről, amelyek kérdésessé tehetik, hogy képes lesz-e a tagállam fenntartani a (2) bekezdésben említett kiadási szintet.

12. cikk

Összeegyeztethetőség

Az alapokból finanszírozott, illetve az EBB-től vagy egyéb pénzügyi eszközök révén támogatásban részesülő műveleteknek összhangban kell lenniük a Szerződés rendelkezéseivel, az annak alapján elfogadott eszközökkel, a közösségi politikákkal és fellépésekkel, beleértve a versenyre, a közbeszerzési szerződések odaítélésére, a környezet védelmére és minőségének javítására, a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítására vonatkozó szabályokat.

II. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

AZ 1., A 2. ÉS A 3. CÉLKITŰZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Földrajzi hatókör

(1) Az 1. célkitűzés keretében benyújtott terveket az érintett tagállam által legmegfelelőbbnek tartott területi szinten kell kidolgozni, de e terveknek főszabályként a NUTS-II szinthez tartozó egyetlen régióra kell kiterjedniük. A tagállamok azonban a 3. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikk (4) bekezdésében említett listán szereplő néhány, vagy valamennyi régiójukra kiterjedő általános fejlesztési tervet is benyújthatnak, feltéve hogy az ilyen terv tartalmazza a 16. cikkben felsorolt jellemzőket.

(2) A 2. célkitűzés keretében benyújtott terveket az érintett tagállam által legmegfelelőbbnek tartott területi szinten kell kidolgozni, de e terveknek főszabályként minden olyan térségre ki kell terjedniük, amely egyetlen NUTS-II szintű régió része, és szerepel a 4. cikk (4) bekezdésében említett, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében említett listán. A tagállamok azonban a 4. cikk (4) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében említett listán szereplő néhány, vagy valamennyi régiójukra kiterjedő tervet is benyújthatnak, feltéve hogy az ilyen terv tartalmazza a 16. cikkben fel sorolt jellemzőket. Amennyiben a tervek a 2. célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiókon kívüli régiókra terjednek ki, ezekben különbséget kell tenni a 2. célkitűzés alá tartozó régiókban és térségekben folyó, valamint a másutt folyó műveletek között.

(3) A 3. célkitűzés keretében benyújtott terveknek egy tagállam olyan területére kell kiterjedniük, amely a támogatás tekintetében az 1. célkitűzés alá tartozó régiókon kívül esik, és - figyelembe véve a társadalmi-gazdasági átalakulás strukturális problémáival küzdő térségek általános szükségleteit - az egész ország területére vonatkozóan referenciakeretként kell szolgálniuk az emberi erőforrások fejlesztéséhez.

14. cikk

Időtartam és felülvizsgálat

(1) A 6. cikknek és a 7. cikk (4) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül, minden terv, közösségi támogatási keretterv, operatív program és egységes programozási dokumentum időtartama hét év.

A programozási időszak 2000. január 1-jén kezdődik. A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a programozási időszak a csatlakozás időpontjában kezdődik és a csatlakozás időpontjától 2006. december 31-ig tart.

(2) A közösségi támogatási keretterveket, operatív programokat és egységes programozási dokumentumokat újra meg kell vizsgálni, és, szükség esetén, a tagállam kezdeményezésére, vagy a tagállam egyetértésével a Bizottság kezdeményezésére, a 42. cikkben említett félidős értékelést és a teljesítéshez kötött tartalék 44. cikkben említett elkülönítését követően, e címmel összhangban ki kell igazítani.

A társadalmi-gazdasági helyzetben és a munkaerőpiacon bekövetkezett jelentős változások esetében a fent említettek felülvizsgálatára is sor kerülhet.

15. cikk

Előkészítés és jóváhagyás

(1) Az 1., a 2. és a 3. célkitűzés tekintetében a tagállamok tervet nyújtanak be a Bizottsághoz. A tervet a tagállam által országos, regionális és egyéb szinten kijelölt illetékes hatóságok dolgozzák ki. Abban az esetben, ha a támogatás egységes programozási dokumentum formájában jelenik meg, a tervet az egységes programozási dokumentum tervezeteként kell kezelni.

Az 1. célkitűzés tekintetében, az 1. célkitűzés alá tartozó minden régióra vonatkozóan közösségi támogatási kerettervet kell alkalmazni; ha azonban a Közösség általi juttatás 1 000 millió eurónál kevesebb, vagy azt nem haladja meg lényegesen, a tagállamok főszabályként egységes programozási dokumentumtervezetet nyújtanak be.

A 2. és a 3. célkitűzés tekintetében főszabályként egységes programozási dokumentumokat kell alkalmazni; a tagállamok azonban választhatják egy közösségi támogatási keretterv kidolgoztatásának lehetőségét is.

(2) A tagállam a partnerekkel folytatott konzultáció után nyújtja be a terveket a Bizottságnak, a partnerek pedig a második albekezdésben megállapított határidővel összhangban álló időn belül közlik véleményüket.

Az érintett tagállammal kötött eltérő megállapodás hiányában, a terveket legkésőbb a 3. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (4) bekezdésében említett, a támogatásra jogosult régiókat tartalmazó listák összeállítását követő négy hónapon belül kell benyújtani.

(3) A Bizottság értékeli ezeket a terveket és megállapítja, hogy azok összhangban vannak-e e rendelet céljaival, figyelembe véve a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett referenciakeretet, más közösségi politikákat és a 41. cikk (2) bekezdését.

A Bizottság megvizsgálja a 3. célkitűzés keretében benyújtott valamennyi tervet abból a szempontból is, hogy a 16. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az előirányzott intézkedések összhangban vannak-e az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtására irányuló nemzeti tervvel, továbbá abból a szempontból is, hogy milyen módon és milyen mértékig vették figyelembe a társadalmi-gazdasági átalakulás strukturális problémáival küzdő térségek általános szükségleteit.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetekben, a Bizottság az érintett tagállammal egyetértésben és a 48-51. cikkben megállapított eljárásokat követve kidolgozza a közösségi támogatási keretterveket. Az EBB bekapcsolódhat a közösségi támogatási kerettervek elkészítésébe. A Bizottság legkésőbb öt hónappal azután, hogy megkapta a vonatkozó tervet vagy terveket, dönt az alapokból nyújtandó hozzájárulásról, feltéve hogy a tervek a 16. cikkben felsorolt valamennyi jellemzőt tartalmazzák.

A Bizottság értékeli a tagállam által benyújtott operatív programjavaslatokat és megállapítja, hogy összhangban vannak-e a megfelelő közösségi támogatási keretterv céljaival és összeegyeztethetők-e más közösségi politikákkal. A Bizottság a 28. cikk (1) bekezdésével összhangban és az érintett tagállammal egyetértésben határozatot fogad el az alapokból nyújtandó hozzájárulásról, feltéve hogy a javaslatok tartalmazzák a 18. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi jellemzőt.

A kérelmek elbírálásának és a programok végrehajtásának meggyorsítása érdekében, a tagállamok - terveik benyújtásával egy időben - operatív programtervezeteket is benyújthatnak. A Bizottság a közösségi támogatási kerettervről szóló határozata elfogadásával egyidejűleg, a 28. cikk (1) bekezdésével összhangban, a tervekkel egyidejűleg benyújtott operatív programokat is jóváhagyja, feltéve hogy azok a 18. cikk (2) bekezdésben felsorolt összes jellemzőt tartalmazzák.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetekben, a Bizottság - a tervek alapján - az érintett tagállammal egyetértésben és a 48-51. cikkben megállapított eljárásokat követve határoz az egységes programozási dokumentumokról. Az EBB bekapcsolódhat az egységes programozási dokumentum elkészítésébe. A Bizottság legkésőbb öt hónappal a vonatkozó terv kézhezvétele után, a 28. cikk (1) bekezdése alapján egyetlen határozatban dönt az egységes programozási dokumentumról és az alapokból nyújtandó hozzájárulásról, feltéve hogy a terv a 19. cikk (3) bekezdésben felsorolt valamennyi jellemzőt tartalmazza.

(6) A tagállam vagy az irányító hatóság a 9. cikk m) pontjában meghatározott programkiegészítő dokumentumot a támogatásfelügyeleti bizottság beleegyezésének megszerzését követően fogadja el abban az esetben, ha a programkiegészítő dokumentum kidolgozására az alapokból nyújtandó hozzájárulásról szóló bizottsági határozatmeghozatala után kerül sor, illetve azérdekelt partnerekkel folytatott konzultációt követően fogadja el abban az esetben, ha a programkiegészítő dokumentum kidolgozására az alapokból nyújtandó hozzájárulásról szóló határozat meghozatala előtt kerül sor. Az utóbbi esetben a támogatásfelügyeleti bizottság vagy megerősíti a programkiegészítő dokumentumot, vagy a 34. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiigazítást kér.

A Bizottságnak az operatív programot vagy egységes programozási dokumentumot jóváhagyó határozatától számított három hónapon belül a tagállam tájékoztatásul egyetlen dokumentumban megküldi a programkiegészítő dokumentumot a Bizottságnak.

(7) A Bizottságnak a közösségi támogatási kerettervről és az egységes programozási dokumentumról szóló határozatait az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Az Európai Parlament kérésére a Bizottság tájékoztatásul továbbítja részére ezeket a határozatokat, valamint az általa jóváhagyott közösségi támogatási keretterveket és egységes programozási dokumentumokat.

II. FEJEZET

AZ 1., A 2. ÉS A 3. CÉLKITŰZÉSRE VONATKOZÓ PROGRAMOZÁS TARTALMA

16. cikk

Tervek

(1) Az 1., a 2. és a 3. célkitűzés keretében benyújtott tervek a megfelelő országos és regionális prioritásokra épülnek, figyelembe veszik a 10. cikk (3) bekezdésében említett indikatív iránymutatást és tartalmazzák a következőket:

a) az adott helyzet számszerűsített leírása, amennyiben számszerűsíthető, az egyenlőtlenségekre, hiányosságokra és fejlődési potenciálra vonatkozóan az 1. célkitűzés alá tartozó régiókban, vagy az átalakulásra vonatkozóan a 2. célkitűzés alá tartozó térségekben, vagy az emberi erőforrások fejlesztésére és a foglalkoztatáspolitikára vonatkozóan a tagállamban és a 3. célkitűzés alá tartozó térségekben; továbbá az előző programozási időszakban felhasznált pénzügyi forrásoknak és a rendelkezésre álló értékelési eredmények nyomán az elvégzett műveletek fő eredményeinek a leírása;

b) az 1. cikkben említett célkitűzések elérését szolgáló megfelelő stratégiának a leírása, továbbá a régiók és térségek - beleértve a vidéki térségeket - fenntartható fejlődését és átalakulását, valamint a kapcsolódó emberierőforrás-fejlesztést, az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek módosítását és korszerűsítését szolgáló prioritásoknak a leírása.

Az e pontban felsorolt egyéb tételek mellett, a tagállamok valamennyi, a 3. célkitűzés keretébe tartozó tervben a stratégia fő céljainak és elérése fő eszközeinek ismertetése révén kimutatják, hogy a tervezett prioritások összhangban vannak a meglévő nemzeti foglalkoztatási tervvel.

A tagállamok kimutatják azt is, hogy a 2. célkitűzés keretébe tartozó valamennyi tervben szereplő, az emberi erőforrásokra és a foglalkoztatásra vonatkozó, az ESZA-ból támogatandó tevékenységek illeszkednek a szerkezetváltási stratégiába, megvalósításuk a többi alappal összehangoltan történik, és összhangban vannak a 41. cikk (2) bekezdésében említett, az emberi erőforrásokkal és a foglalkoztatással kapcsolatos előzetes értékeléssel. Ha ezek az igények nem érnek el jelentős összeget, a 3. célkitűzés hatókörébe kerülnek;

c) az alapokból, valamint szükség esetén az EBB-től származó, illetve egyéb pénzügyi eszközök révén történő pénzügyi hozzájárulás tervezett felhasználására és formájára vonatkozó információ, ideértve tájékoztatásul az 1257/1999/EK rendelet 33. cikkében említett intézkedések céljaira szolgáló, az EMOGA Garanciarészlegétől származó teljes összeget; a technikai segítségnyújtás terén várható igények; a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban az addicionalitásra vonatkozó információ, amelyet az 1. célkitűzés esetében egy indikatív, átfogó finanszírozási táblázatban kell megadni, a tervben javasolt egyes prioritások szerint összegezve az állami és azzal egyenértékű, valamint szükség esetén a magánszektorból származó becsült forrásokat és a Közösség által juttatott strukturális forrásokat.

A tervekben minden esetben különbséget kell tenni az átmeneti támogatásban részesülő térségeknek, és az 1. vagy a 2. célkitűzésbe tartozó más térségeknek juttatott pénzügyi keretek között.

A 2. vagy 3. célkitűzés keretébe tartozó ESZA-támogatás esetében a százalékban kifejezett hozzájárulás magasabb lehet a 2. célkitűzés alá tartozó térségekben, mint a többi térségben.

A 3. célkitűzés esetében ebben a finanszírozási tervben fel kell tüntetni a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás strukturális problémáival küzdő térségek részére tervbe vett előirányzatok koncentrációját;

d) a partnerekkel való konzultáció érdekében tett intézkedések összefoglalása.

(2) Az 1. célkitűzés alá tartozó régiók esetében a terveknek tartalmazniuk kell a gazdasági és társadalmi szerkezetváltásra vonatkozó, a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett referenciakeretre tekintettel az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó, valamint a vidékfejlesztésre és a halászati struktúrákra vonatkozó összes megfelelő intézkedést.

Ha egy tagállam teljes egészében az 1. célkitűzés alá tartozik, a terv az (1) bekezdés b) pontjának második alpontjában található szempontokra is kiterjed.

(3) A tagállamok feltüntetik az egyes alapok jellemzőit, beleértve a kért pénzügyi hozzájárulás összegét és a tervbe vett operatív programok áttekintését, különös tekintettel azok konkrét céljaira és a tervezett intézkedések főbb típusaira.

17. cikk

Közösségi támogatási keretterv

(1) A közösségi támogatási keretterv biztosítja az összes közösségi strukturális támogatás összehangolását az érintett régiókban, beleértve az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban az emberi erőforrások fejlesztésére irányuló támogatást.

(2) Minden közösségi támogatási keretterv tartalmazza a következőket:

a) nyilatkozat a Közösség és az adott állam együttes fellépésének stratégiájáról és prioritásairól; ezek meghatározott céljai, ha lehetséges, számszerűsített formában; a várható hatás értékelése a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban; információ arról, hogy ez a stratégia és ezek a prioritások miként veszik figyelembe a 10. cikk (3) bekezdésben említett indikatív iránymutatást, a gazdaságpolitikákat, a foglalkoztatásnak az emberek alkalmazkodóképessége és szakképzettsége javításán keresztül történő fejlesztésére irányuló stratégiát, valamint adott esetben az érintett tagállam regionális politikáit;

b) információ azon operatív programok jellegéről és időtartamáról, amelyekről nem a közösségi támogatási kerettervre vonatkozó döntéssel egyidejűleg határoznak, beleértve az ilyen programok konkrét céljait és a kiválasztott prioritásokat;

c) indikatív finanszírozási terv, amely a 28. és a 29. cikkel összhangban meghatározza minden prioritásra és évre vonatkozóan az egyes alapokból, szükség esetén az EBB-től származó hozzájárulásra, valamint az egyéb pénzügyi eszközök révén történő hozzájárulásra előirányzott összegeket - beleértve tájékoztató jelleggel az 1257/1999/EK rendelet 33. cikkében említett intézkedések céljaira szolgáló, az EMOGA Garanciarészlegétől származó teljes összeget -, ha ezek a források közvetlenül részét képezik a kérdéses finanszírozási tervnek, valamint az egyes alapokból történő hozzájárulással kapcsolatban az igénybe vehető közfinanszírozás és a becsült magánfinanszírozás teljes összegét.

A 3. célkitűzés esetében, az említett finanszírozási tervben fel kell tüntetni a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás strukturális problémáival küzdő térségek részére tervbe vett előirányzatok koncentrációját.

Ebben a finanszírozási tervben meg kell különböztetni az átmeneti támogatásban részesülő régiók számára tervezett finanszírozást.

Az alapokból származó, évente az egyes közösségi támogatási kerettervekben tervbe vett összes hozzájárulásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a vonatkozó pénzügyi tervvel, figyelembe véve a 7. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett degresszivitást;

d) a közösségi támogatási kerettervben foglaltak végrehajtására vonatkozó rendelkezések, beleértve:

- a közösségi támogatási keretterv kezeléséért a 34. cikkel összhangban hatáskörrel rendelkező, a 9. cikk n) pontja szerinti irányító hatóság tagállam által történő kijelölését;

- a partnereknek a 35. cikk szerinti támogatásfelügyeleti bizottságokba történő bevonásával összefüggő rendelkezéseket;

e) szükség esetén tájékoztatás a támogatás előkészítéséhez, felügyeletéhez és értékeléséhez szükséges előirányzatokról.

A 11. cikkel összhangban, a közösségi támogatási kerettervek tartalmazzák az addicionalitás előzetes vizsgálatát és a pénzmozgás, különösen az érintett tagállamtól a kedvezményezett régiók felé történő pénzmozgás, átláthatóságára vonatkozó megfelelő információkat.

18. cikk

Operatív programok

(1) A közösségi támogatási kerettervben szereplő támogatást főszabály szerint régiónként, a 9. cikkben meghatározott integrált operatív program formájábannyújtják.

(2) Minden operatív program tartalmazza a következőket:

a) a program prioritásai, a prioritások összhangja a megfelelő közösségi támogatási kerettervvel, azok konkrét céljai, lehetőség szerint számszerűsítve, és a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban, várható hatásuk értékelése;

b) a prioritások megvalósítása céljából tervbe vett intézkedések összefoglaló leírása, beleértve a Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszereknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkat; adott esetben az operatív program előkészítéséhez, felügyeletéhez és értékeléséhez szükséges intézkedések jellege;

c) indikatív finanszírozási terv, amely a 28. és a 29. cikkel összhangban meghatározza minden prioritásra és évre vonatkozóan az egyes alapokból, szükség esetén az EBB-től származó hozzájárulásra, valamint az egyéb pénzügyi eszközök révén történő hozzájárulásra előirányzott összegeket - beleértve tájékoztató jelleggel az 1257/1999/EK rendelet 33. cikkében említett intézkedések céljaira szolgáló, az EMOGA Garanciarészlegétől származó teljes összeget -, amennyiben ezek a források közvetlenül részét képezik a finanszírozási tervnek, valamint az egyes alapokból történő hozzájárulással kapcsolatban az igénybe vehető közfinanszírozás és a becsült magánfinanszírozás teljes összegét.

Ebben a finanszírozási tervben a különböző alapoktól származó összes hozzájáruláson belül el kell különíteni az átmeneti támogatásban részesülő régiók számára tervezett finanszírozást.

Az alapoktól származó, évente tervbe vett összes hozzájárulásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a vonatkozó pénzügyi tervvel, figyelembe véve a 7. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett degresszivitást;

d) az operatív programban foglaltak végrehajtására vonatkozó rendelkezések, beleértve:

i. az operatív program kezelésére a 34. cikkel összhangban hatáskörrel rendelkező, a 9. cikk n) pontja szerinti irányító hatóság tagállam által történő kijelölését;

ii. az operatív program irányítására vonatkozó intézkedések leírását;

iii. a felügyeletre és az értékelésre szolgáló rendszerek leírását, beleértve a támogatásfelügyeleti bizottság szerepét;

iv. az átláthatóság biztosítása céljából a pénzeszközök mobilizálásával és mozgásával kapcsolatos eljárások meghatározását;

v. az operatív program ellenőrzésére szolgáló egyedi intézkedések és eljárások leírását.

(3) A programkiegészítő dokumentum a következőket tartalmazza:

a) az operatív programban szereplő megfelelő prioritások végrehajtására vonatkozó intézkedések; a lehetőség szerint számszerűsített intézkedéseknek a 41. cikk (3) bekezdésével összhangban történő előzetes értékelése; a 36. cikkel összhangban a megfelelő monitoringmutatók;

b) az intézkedések végső kedvezményezetti csoportjainak meghatározása;

c) finanszírozási terv, amely a 28. és 29. cikkel összhangban meghatározza minden intézkedésre vonatkozóan a kérdéses alapokból, szükség esetén az EBB-től származó hozzájárulásra, valamint az egyéb meglévő pénzügyi eszközök révén történő hozzájárulásra előirányzott összegeket, valamint az alapokból történő hozzájárulással kapcsolatban az igénybe vehető köz-, illetve azzal egyenértékű finanszírozás, és a becsült magánfinanszírozás teljes összegét; egy alap a 29. cikk szerinti százalékos hozzájárulását egy intézkedéshez és a szóban forgó prioritásra a közösségi alapokból juttatott teljes összeget figyelembe véve kell meghatározni.

Ebben a finanszírozási tervben meg kell különböztetni az átmeneti támogatásban részesülő régiók számára tervezett finanszírozást.

A finanszírozási tervet, az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi rendszerét figyelembe véve, az intézkedések társfinanszírozására vonatkozó rendelkezések leírása kíséri;

d) az operatív programnak a 46. cikkel összhangban történő nyilvánosságra hozatalára irányuló intézkedések;

e) az e rendeletben az irányítás, a felügyelet és az értékelés tekintetében előírt követelmények teljesítéséhez szükséges adatok - lehetőség szerint - elektronikus cseréjére vonatkozóan a Bizottság és az érintett tagállam által elfogadott megállapodások ismertetése.

19. cikk

Egységes programozási dokumentum

(1) A 2. és a 3. célkitűzés szerinti támogatás, továbbá a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon az 1. célkitűzés szerinti támogatás főszabály szerint egységes programozási dokumentum formájában jelenik meg. A 2. és a 3. célkitűzés esetében a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni.

(2) Az 1. célkitűzés szerinti egységes programozási dokumentum magában foglalja a gazdasági és társadalmi szerkezetváltásra vonatkozó, a foglalkoztatásnak - a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett referenciakeretre tekintettel -, az emberek alkalmazkodóképessége és szakképzettsége javításán keresztül történő fejlesztésére vonatkozó, valamint a vidékfejlesztésre és a halászati struktúrákra vonatkozó valamennyi megfelelő intézkedést.

A 2. célkitűzés szerinti egységes programozási dokumentumban biztosítani kell az összes közösségi strukturális támogatás koordinációját, beleértve az 1257/1999/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban az említett rendelet 33. cikke szerinti vidékfejlesztési intézkedések koordinációját, kivéve ugyanakkor a 3. célkitűzés keretében nyújtott humánerőforrás-fejlesztési támogatást, a 2. célkitűzés hatókörébe tartozó valamennyi térségben.

A 3. célkitűzés szerinti egységes programozási dokumentumban biztosítani kell az emberi erőforrások fejlesztésére irányuló összes közösségi strukturális támogatásnak az 5. cikkben említett térségekben történő koordinációját, kivéve a 2. célkitűzés keretében e tárgyban nyújtott támogatást.

(3) Minden egységes programozási dokumentum tartalmazza a következő elemeket:

a) nyilatkozat a Közösség és az adott ország együttes fellépésének stratégiájáról és prioritásairól; ezek meghatározott céljai, lehetőség szerint számszerűsítve; a várható hatásnak - beleértve a környezet állapotára gyakorolt hatást - a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban történő értékelése; információ arról, hogy ez a stratégia és ezek a prioritások miként veszik figyelembe a 10. cikk (3) bekezdésében említett indikatív iránymutatást, a gazdasági politikákat, a foglalkoztatásnak az emberek alkalmazkodóképessége és szakképzettsége javításán keresztül történő fejlesztésére vonatkozó stratégiát; valamint szükség szerint az érintett tagállam regionális politikáját;

b) a prioritások megvalósítása céljából tervbe vett intézkedések összefoglaló leírása, beleértve a Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszereknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkat; adott esetben az egységes programozási dokumentum előkészítéséhez, felügyeletéhez és értékeléséhez szükséges intézkedések jellege;

c) indikatív finanszírozási terv, amely a 28. és a 29. cikkel összhangban meghatározza minden prioritásra és évre vonatkozóan az egyes alapokból, szükség esetén az EBB-től származó hozzájárulásra, valamint az egyéb pénzügyi eszközök révén történő hozzájárulására előirányzott összegeket - beleértve tájékoztató jelleggel az 1257/1999/EK rendelet 33. cikkében említett intézkedések céljaira szolgáló, az EMOGA Garanciarészlegétől származó teljes összeget -, amennyiben ezek a források közvetlenül részét képezik a finanszírozási tervnek, valamint az egyes alapokból történő hozzájárulással kapcsolatban az igénybe vehető köz-, illetve azzal egyenértékű finanszírozás, és a becsült magánfinanszírozás teljes összegét.

Ebben a finanszírozási tervben meg kell különböztetni az átmeneti támogatásban részesülő régiók számára tervezett finanszírozást.

Az alapoktól származó, évente tervbe vett összes hozzájárulásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a vonatkozó pénzügyi tervvel, figyelembe véve a 7. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett degresszivitást.

A 3. célkitűzés esetében a finanszírozási tervben fel kell tüntetni a gazdasági és társadalmi átalakítás strukturális problémáival küzdő térségek részére tervbe vett előirányzatok koncentrációját;

d) az egységes programozási dokumentum végrehajtására vonatkozó rendelkezések, beleértve:

i. az egységes programozási dokumentum kezelésére a 34. cikkel összhangban hatáskörrel rendelkező, a 9. cikk n) pontja szerinti irányító hatóságnak a tagállam által történő kijelölését;

ii. az egységes programozási dokumentum kezelésére vonatkozó szabályok leírását;

iii. a felügyeletre és az értékelésre szolgáló rendszerek leírását, beleértve a támogatásfelügyeleti bizottság szerepét;

iv. az átláthatóság biztosítása céljából a pénzeszközök mobilizálásával és mozgásával kapcsolatos eljárások meghatározását;

v. az egységes programozási dokumentum ellenőrzésére szolgáló egyedi szabályok és eljárások leírását;

e) szükség szerint a támogatás előkészítéséhez, felügyeletéhez és értékeléséhez szükséges forrásokra vonatkozó információk.

A 11. cikkel összhangban, az egységes programozási dokumentum tartalmazza a tagállam és a Bizottság által elfogadott célkitűzés vagy célkitűzések tekintetében az addicionalitás előzetes vizsgálatát, valamint a pénzmozgás, különösen az érintett tagállamtól a kedvezményezett régiók felé irányuló pénzmozgás, átláthatóságára vonatkozó megfelelő információt.

(4) Minden egységes programozási dokumentum a 9. cikk m) pontjában meghatározott és a 18. cikk (3) bekezdésében ismertetett programkiegészítő dokumentummal egészül ki.

III. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK

20. cikk

Tartalom

(1) A 7. cikk (6) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, a közösségi kezdeményezések a következő területekre terjednek ki:

a) határokon átnyúló, nemzetek közötti és régiók közötti együttműködés, amelynek célja az egész közösségi terület harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének ösztönzése ("Interreg");

b) válságban lévő városok és városkörnyék gazdasági és társadalmi megújulása, amelynek célja a fenntartható városi fejlődés előmozdítása ("Urban");

c) vidékfejlesztés ("Leader");

d) nemzetek közötti együttműködés a munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség minden formája elleni küzdelem új eszközeinek előmozdítása céljából ("Equal").

(2) A strukturális alapokból származó, a 7. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségvállalási előirányzatok legalább 2,5 %-át az "Interreg"-re kell fordítani, amelynek keretében kellő figyelmet kell szentelni a határokon átnyúló tevékenységekre, különösen a bővítésre tekintettel és a csatlakozni kívánó országokkal hosszan határos tagállamok esetében, valamint a PHARE, a Tacis és a MEDA programmal való jobb koordinációra is. Kellő figyelmet kell szentelni a legkülső régiókkal való együttműködésre is.

Az Equal keretében kellően figyelembe kell venni a menedékkérők társadalmi és szakmai beilleszkedését.

(3) A közösségi kezdeményezések keretében jóváhagyott programok a 3. és a 4. cikkben említetteken kívüli térségekre is kiterjedhetnek.

21. cikk

Kidolgozás, jóváhagyás és végrehajtás

(1) A 48-51. cikkben említett eljárásokkal összhangban, és az Európai Parlamentnek tájékoztatásul küldött értesítés után a Bizottság minden kezdeményezésre vonatkozóan iránymutatásokat dolgoz ki, amelyekben meghatározza a célokat, az alkalmazási területet és a végrehajtás megfelelő módját. Ezeket az iránymutatásokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

(2) A 20. cikk (1) bekezdésében említett egyes tevékenységeket egy-egy külön alapból kell finanszírozni: az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységet az ERFA forrásaiból, az (1) bekezdés c) pontjában említett tevékenységet az EMOGA Orientációs Részlege forrásaiból, az (1) bekezdés d) pontjában említett tevékenységet pedig az ESZA forrásaiból. Valamely alapból történő hozzájárulásra vonatkozó döntés az alapnak a rá vonatkozó rendeletekben meghatározott alkalmazási területét mélyítheti, de nem terjesztheti ki, annak érdekében, hogy az az érintett közösségi kezdeményezésen alapuló program végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedésre kiterjedjen.

(3) Az (1) bekezdésben említett iránymutatásokkal és a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban kidolgozott, valamint a tagállam(ok) által benyújtott javaslatok alapján, a Bizottság a 28. cikknek megfelelően határoz a közösségi kezdeményezésen alapuló programokról.

(4) A közösségi kezdeményezésen alapuló programokat a 42. cikkben említett félidős értékelést követően újra meg kell vizsgálni, és szükség szerint az érintett tagállam(ok) kérelmére, vagy a tagállammal, illetve tagállamokkal egyetértésben a Bizottság kérelmére módosítani kell.

(5) A közösségi kezdeményezésen alapuló programok időtartama hét év, amely 2000. január 1-jén kezdődik.

IV. FEJEZET

INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÉS TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

22. cikk

Innovációs tevékenységek

A 7. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság kezdeményezésére és a 48-51. cikkben említett bizottságokkal az innovációs tevékenységek különböző típusaira vonatkozó iránymutatásokról folytatott konzultációt követően, az alapokból, azok éves finanszírozásának maximum 0,40 %-áig, finanszírozhatók innovációs tevékenységek közösségi szinten. Az ilyen tevékenységek közé tartoznak a tanulmányok, a kísérleti projektek és a tapasztalatcserék.

Az ilyen innovációs tevékenységek hozzájárulnak az 1., a 2. és a 3. célkitűzés keretében nyújtott támogatás minőségének javítását célzó innovatív módszerek és eljárások kidolgozásához. A tevékenységek végrehajtása egyszerűen, átlátható módon, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban történik.

(2) A kísérleti projektek egyes tevékenységi területei csak egy alapból finanszírozhatók. Valamely alapból történő hozzájárulásra vonatkozó döntés az alapnak a rá vonatkozó rendeletekben meghatározott alkalmazási területét mélyítheti, de nem terjesztheti ki, annak érdekében, hogy az az érintett kísérleti projekt végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedésre kiterjedjen.

23. cikk

Technikai segítségnyújtás

A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében, és a 48-51. cikkben említett bizottságokkal az intézkedések különböző típusairól folytatott konzultációt követően, az alapokból, azok éves finanszírozásának maximum 0,25 %-áig, finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, felügyeleti, értékelő és ellenőrző intézkedések. A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében az ilyen intézkedésekre vonatkozó felső határ az ezen tíz tagállamnak juttatott egyes alapok megfelelő éves finanszírozásának 0,27 %-a.Ezek a következőket foglalják magukban:

a) tanulmányok, beleértve az alapok működéséről szóló általános jellegű tanulmányokat;

b) technikai segítségnyújtási intézkedések, a partnereknek, az alapokból származó támogatás végső kedvezményezettjeinek és a társadalomnak szánt tapasztalat- és információcserék;

c) az irányítást, a felügyeletet és az értékelést szolgáló informatikai rendszerek üzembe helyezése, működtetése és összekapcsolása;

d) az értékelési módszerek javítása, és az e téren alkalmazott gyakorlatra vonatkozó információcsere.

24. cikk

Az innovációs tevékenységek és a technikai segítségnyújtás jóváhagyása

(1) Az érintett tagállamoktól az innovációs tevékenységekre vonatkozóan kapott információk felhasználásával a Bizottság a következő szempontok alapján értékeli az alapokból nyújtandó hozzájárulás iránt a 22. és a 23. cikk alapján benyújtott kérelmeket:

a) a javasolt támogatásnak, hatókörének - beleértve a földrajzi hatókört -, és konkrét céljainak ismertetése;

b) a támogatás végrehajtásáért felelős szervek, valamint a kedvezményezettek;

c) ütemterv és finanszírozási terv, beleértve a közösségi finanszírozás bármely egyéb forrásaiból származó hozzájárulásokat;

d) a hatékony és szabályszerű végrehajtást biztosító rendelkezések;

e) bármely egyéb, a közösségi politikákkal és a 10. cikk (3) bekezdésében említett iránymutatásokkal való összeegyeztethetőség igazolásához szükséges információ.

Ha az említett információk lehetővé teszik a benyújtott kérelem elbírálását, a Bizottság jóváhagyja az alapokból történő hozzájárulást.

(2) Az érintett tagállamokat a kérelem elfogadását követően a Bizottság haladéktalanul értesíti.

(3) A tagállamok e rendelet értelmében nem tartoznak pénzügyi felelősséggel a 22. cikkben említett innovációs tevékenységekért és a 23. cikkben említett technikai segítségnyújtási intézkedésekért, az egyes tagállamoknak a rájuk vonatkozó intézményi rendelkezésekből eredő kötelezettségei sérelme nélkül.

V. FEJEZET

JELENTŐS PROJEKTEK

25. cikk

Meghatározás

Bármely támogatás keretében az alapokból jelentős projektek finanszírozhatók, vagyis olyanok,

a) amelyek meghatározott műszaki feladatra irányuló munkák gazdaságilag oszthatatlan sorozatát adják és világosan meghatározott célokkal rendelkeznek; valamint

b) amelyeknek az alapokból történő hozzájárulás megállapításához figyelembe vett összköltsége meghaladja az 50 millió eurót.

26. cikk

Jóváhagyás és végrehajtás

(1) A támogatás végrehajtása során, ha egy tagállam vagy irányító hatóság egy jelentős projekthez az alapokból történő hozzájárulást vesz tervbe, előzetesen értesíti a Bizottságot és a következőkről tájékoztatja:

a) a végrehajtásért felelős szerv;

b) a beruházás jellege és leírása, pénzügyi nagyságrendje és helyszíne;

c) a projekt végrehajtásának ütemterve;

d) költség-haszon elemzés, beleértve a pénzügyi költségeket és hasznot, kockázatértékelés, valamint információ a projekt gazdasági életképességéről;

e) továbbá:

- infrastrukturális beruházások esetében: a projekt költségeinek és társadalmi-gazdasági hasznának elemzése, beleértve a hasznosulás várható mértékét, az érintett régió fejlődésére, illetve átalakítására előreláthatóan gyakorolt hatást és a közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását;

- a termelési kapacitások terén történő beruházás esetében: az érintett ágazaton belüli piaci kilátásoknak és a projekt várható megtérülésének elemzése,

f) a foglalkoztatási helyzetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatások, amennyiben lehetséges, közösségi szinten;

g) azon információk, amelyek alapján értékelhető a környezetre gyakorolt hatás, valamint a következő elvek alkalmazása: az elővigyázatosság elve, a megelőzés elve, a környezeti károknak elsősorban a forrásuknál történő elhárítására vonatkozó elv és a "szennyező fizet" elve, továbbá a környezetvédelemre vonatkozó közösségi szabályok betartása;

h) a versenyszabályok, többek között az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartásának értékeléséhez szükséges információk;

i) utalás az alapokból történő hozzájárulásnak a projekt megvalósítására kifejtett hatására;

j) a finanszírozási terv, valamint az alapokból történő hozzájárulásból, és minden egyéb közösségi finanszírozási forrásból történő hozzájárulásból várható pénzügyi források összessége.

(2) A Bizottság, szükség szerint az EBB-vel konzultálva, a következő tényezők szempontjából bírálja el a projektet:

a) a tervezett beruházás típusa és adott esetben a várható bevétel;

b) a költség-haszon elemzés eredményei;

c) a környezetvédelmi hatásvizsgálat eredménye;

d) összhang a megfelelő támogatás prioritásaival;

e) a többi közösségi politikának való megfelelés;

f) a várható gazdasági és társadalmi haszon, különösen a foglalkoztatás terén, a felhasznált pénzügyi forrásokra tekintettel;

g) a pénzügyi eszközök összehangolása, valamint a támogatásnak és a hiteleknek a 10. cikk (2) bekezdésében említett kombinációja.

(3) Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon, illetve amennyiben az EBB megkeresése szükségesnek bizonyul, három hónapon belül a Bizottság határoz a közösségi támogatás mértékének engedélyezéséről vagy módosításáról. Ha úgy ítéli meg, hogy a projektben nem indokolt az alapokból származó hozzájárulás egy része vagy egésze, indokolt határozatot hozhat a hozzájárulás egy részének vagy egészének visszatartásáról.

VI. FEJEZET

GLOBÁLIS TÁMOGATÁSOK

27. cikk

Globális támogatások

(1) Ha a támogatás egy részének végrehajtására vagy irányítására a 9. cikk i) pontjának megfelelően közvetítők kaptak megbízást, a közvetítőknek biztosítékot kell nyújtaniuk fizetőképességükre, valamint az ügyvezetés és pénzügyi irányítás terén elismert szakértelmükre és tapasztalatukra. Ezek a közvetítők rendszerint az érintett régióban vagy régiókban rendelkeznek székhellyel vagy képviselettel, de bizonyos indokolt körülmények fennállása esetén székhelyük ettől eltérő helyen is lehet. Többéves tapasztalattal kell rendelkezniük az adott szakterületen, közérdekű tevékenységet kell folytatniuk és a tervezett intézkedések végrehajtása által közvetlenül érintett társadalmi-gazdasági csoportokat megfelelően be kell vonniuk.

(2) A globális támogatás igénybevételét az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozó megfelelő határozatban a 18. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és a 19. cikk (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott különös végrehajtási rendelkezésként kell feltüntetni. A globális támogatások felhasználásának módja egyrészről a tagállam vagy az irányító hatóság, másrészről az érintett közvetítő szervezet közötti megállapodás tárgyát képezi.

A közösségi kezdeményezésen alapuló programok és az innovációs intézkedések esetében a globális támogatások felhasználásának módja a Bizottság és az érintett közvetítő szervezet közötti megállapodás tárgyát képezi. A közösségi kezdeményezésen alapuló programok esetében a felhasználás módjáról az érintett tagállamokkal is meg kell állapodni. A 18. cikkben említett programkiegészítő dokumentumban nem szerepel a támogatásnak a globális támogatáshoz tartozó része.

(3) A globális támogatás felhasználási módjának leírásában különösen a következőkre kell kitérni:

a) a végrehajtandó intézkedések;

b) a kedvezményezettek kiválasztásának szempontjai;

c) az alapokból származó támogatás feltételei és mértéke, beleértve minden keletkező kamat felhasználását;

d) a globális támogatás felügyeletének, értékelésének és pénzügyi ellenőrzésének szabályai;

e) szükség szerint bankgarancia igénybevétele; ilyen esetben a Bizottságot értesíteni kell.

III. CÍM

AZ ALAPOKBÓL TÖRTÉNŐ HOZZÁJÁRULÁS ÉS AZ ALAPOK PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSA

I. FEJEZET

PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS AZ ALAPOKBÓL

28. cikk

Határozat az alapokból származó hozzájárulásokról

(1) Feltéve, hogy az e rendeletben foglalt minden feltétel teljesül, a Bizottság a támogatási kérelem kézhezvételétől számított öt hónapon belül egyetlen határozatban fogadja el az összes alapból származó hozzájárulást. A határozat szükség szerint egyértelműen megkülönbözteti az átmeneti támogatásban részesülő régiókat és térségeket.

Az alapokból származó hozzájárulás legnagyobb mértékét a támogatáson belül minden egyes prioritásra vonatkozóan rögzíteni kell.

Adott időszakban egy intézkedésre egyszerre csak egy alapból vehető igénybe pénzügyi hozzájárulás.

Egy intézkedésre vagy műveletre az 1. cikkben említett célok közül egyszerre csak egy alapján adható strukturális alapból származó hozzájárulás.

Semmilyen műveletre nem adható valamely alapból hozzájárulás az 1., a 2., vagy a 3. célkitűzés, és ezzel egyidejűleg egy közösségi kezdeményezés keretében.

Semmilyen műveletre nem adható valamely alapból hozzájárulás az 1., a 2., vagy a 3. célkitűzés, és ezzel egyidejűleg az EMOGA Garanciarészlege keretében.

Semmilyen műveletre nem adható valamely alapból hozzájárulás egy közösségi kezdeményezés és ezzel egyidejűleg az EMOGA Garanciarészlege keretében.

(2) Az alapokból a valamely közösségi támogatási keretterv végrehajtását szolgáló operatív programokhoz történő hozzájárulásnak összhangban kell lennie a megfelelő közösségi támogatási kerettervben megállapított, a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti finanszírozási tervvel.

(3) Az intézkedések végrehajtása során az alapokból történő hozzájárulás formája elsősorban vissza nem térítendő közvetlen támogatás (a továbbiakban: közvetlen támogatás), valamint olyan más forma, mint például visszatérítendő támogatás, kamattámogatás, biztosíték, tőkerészesedés, kockázatitőke-részesedés, vagy más finanszírozási forma.

Az irányító hatóság vagy más közigazgatási szerv részére visszafizetett támogatást a hatóság, illetve szerv ismét ugyanarra a célra használja fel.

29. cikk

Különbségtétel a hozzájárulások mértékében

(1) Az alapokból történő hozzájárulást a következő szempontok szerint kell megkülönböztetni:

a) a támogatás segítségével megoldandó konkrét, különösen regionális vagy társadalmi jellegű problémák súlya;

b) az érintett tagállam pénzügyi kapacitása, figyelembe véve különösen a tagállam viszonylagos prosperitását és a költségvetési kiadások túlzott mértékű növekedése elkerülésének szükségességét;

c) az alapok 1. cikkben meghatározott célkitűzései keretében a támogatás és a prioritások jelentősége közösségi nézőpontból, adott esetben a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetése, illetve a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében, valamint a környezet védelme és minőségének javítása érdekében, elsősorban az elővigyázatosság, a megelőzés és a "szennyező fizet" elvének alkalmazása révén;

d) a támogatás és a prioritások jelentősége regionális és országos nézőpontból;

e) a támogatástípus és az érintett prioritástípus egyedi jellemzői, figyelembe véve az előzetes értékelés során megállapított szükségleteket, különösen az emberi erőforrások és a foglalkoztatás terén;

f) a pénzügyi források optimális felhasználása a finanszírozási tervekben, beleértve az állami források és magánforrások kombinációját, a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban a megfelelő pénzügyi eszközök felhasználását és a finanszírozásnak a 28. cikk (3) bekezdésében felsorolt formái kiválasztását.

Amennyiben az ESZA-ból történő hozzájárulást a 16. cikk (1) bekezdésével összhangban különböztetik meg, ezt az előzetes értékelés során - különösen az emberi erőforrások és a foglalkoztatás terén - megállapított szükségletek figyelembevételével teszik.

(2) Az alapokból származó hozzájárulást az adott támogatásokhoz kapcsolódó összes támogatható költséghez, vagy az összes támogatható közkiadáshoz vagy ahhoz hasonló (országos, regionális, helyi és közösségi) kiadáshoz viszonyítva kell kiszámítani.

(3) Az alapokból történő hozzájárulás felső határa a következő:

a) az összes támogatható költség maximum 75 %-a, és, főszabály szerint, a támogatható közkiadások legalább 50 %-a az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó régiókban végrehajtott intézkedések esetében. Amennyiben a régiók a Kohéziós Alap hatókörébe tartozó tagállamban találhatók, a közösségi hozzájárulás - kivételes és kellőképpen indokolt esetben - az összes támogatható költség legfeljebb 80 %-ára nőhet, illetve az összes támogatható költség legfeljebb 85 %-ára nőhet a külső görög szigetek esetében, amelyek távoli elhelyezkedésük miatt hátrányos helyzetben vannak. Valamennyi legkülső régió esetében a közösségi hozzájárulás, kivételes és kellőképpen indokolt esetben, az összes támogatható költség legfeljebb 85 %-ára nőhet;

b) az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-a és, főszabály szerint, a 2. vagy a 3. célkitűzés hatókörébe tartozó térségekben végrehajtott intézkedések esetében a támogatható közkiadások legalább 25 %-a.

Vállalkozásokba való beruházás esetében az alapokból történő hozzájárulás nem lépi túl a támogatások mértékére és a támogatáskombinációkra az állami támogatások terén megállapított felső határt.

(4) Amennyiben a kérdéses támogatás bevételt eredményező beruházások finanszírozásával jár együtt, az alapokból e beruházásokhoz történő hozzájárulást belső jellemzőik alapján kell meghatározni, beleértve a bruttó önfinanszírozási hányadnak a beruházások megvalósításának helyén és idején jellemző makrogazdasági feltételek fényében a szóban forgó beruházások csoportjára vonatkozóan várható nagyságát, és anélkül, hogy az alapokból történő hozzájárulás a nemzeti költségvetési ráfordítások növekedését vonná maga után.

Az alapokból történő hozzájárulás tekintetében mindenképpen a következő felső határokat kell alkalmazni:

a) jelentős nettó bevételt eredményező infrastrukturális beruházás esetében a hozzájárulás nem haladhatja meg:

i. az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó régiókban az összes támogatható költség 40 %-át, amely legfeljebb még 10 %-kal növelhető a Kohéziós Alap hatókörébe tartozó tagállamokban;

ii. a 2. célkitűzés hatókörébe tartozó térségekben az összes támogatható költség 25 %-át;

iii. ezek a százalékarányok bizonyos mértékig növelhetők a közvetlen támogatáson kívüli finanszírozási formák esetében, feltéve hogy ez az emelkedés nem haladja meg az összes támogatható költség 10 %-át;

b) vállalkozásokba történő beruházás esetében a hozzájárulás nem haladhatja meg:

i. az 1. célkitűzés hatókörébe tartozó régiókban az összes támogatható költség 35 %-át;

ii. az összes támogatható költség 50 %-a a legkülső régiókban, és - kivételesen - a kisebb égei-tengeri szigeteken, az 1257/1999/EK rendeletnek megfelelően, kis- és középvállalkozásokba történő beruházások esetén;

iii. a 2. célkitűzés hatókörébe tartozó térségekben az összes támogatható költség 15 %-át;

iv. kis- és középvállalkozásokba történő beruházás esetében ezek a százalékarányok bizonyos mértékig növelhetők a közvetlen támogatáson kívüli finanszírozási formák esetében, feltéve hogy ez az emelkedés nem haladja meg az összes támogatható költség 10 %-át.

(5) Az 1. és a 2. célkitűzés hatókörébe tartozó régiókra és térségekre a (3) és a (4) bekezdésben történő hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mint egyrészt a 6. cikk (1) bekezdése alapján átmeneti támogatásban részesülő, a 7. cikk (4) bekezdése alapján támogatásban részesülő, másrészt a 6. cikk (2) bekezdése alapján támogatásban részesülő régiókra és területekre való hivatkozásokat.

(6) A Bizottság kezdeményezésére megvalósított, a 22. és a 23. cikkben említett intézkedések az összköltség 100 %-ában is finanszírozhatók. A Bizottság nevében végrehajtott, a 23. cikkben említett intézkedéseket az összköltség 100 %-ában kell finanszírozni.

(7) Az e cikkben szereplő százalékarányokat alkalmazni kell a programozás keretébe tartozó technikai segítségnyújtásra, valamint alkalmazni kell a közösségi kezdeményezésekre.

30. cikk

Támogathatóság

(1) Műveletekre fordított kiadás csak akkor támogatható az alapokból származó hozzájárulással, ha ezek a műveletek a kérdéses támogatás részét képezik.

(2) Kiadás nem tekinthető az alapokból származó hozzájárulás által támogathatónak, ha azt a végső kedvezményezett a támogatási kérelem Bizottság általi kézhezvételének időpontja előtt ténylegesen kifizette. Ez az időpont a kiadás támogathatóságának kezdő időpontja.

A kiadás támogathatóságának végső időpontját az alapokból történő hozzájárulásról rendelkező határozatban kell megállapítani. Ez az időpont a végső kedvezményezettek által teljesített kifizetésekhez igazodik. Ezt az időpontot a Bizottság a tagállam kellően megalapozott kérelmére a 14. és a 15. cikkel összhangban elhalaszthatja.

(3) A támogatható kiadásokra a vonatkozó nemzeti szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha szükség esetén a Bizottság, az 53. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, közös szabályokat állapít meg a kiadások támogathatóságára vonatkozóan.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy egy művelet esetében csak akkor lehessen megtartani az alapokból származó hozzájárulást, ha a szóban forgó műveletet az illetékes nemzeti hatóságok vagy az irányító hatóság által az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozóan hozott határozat időpontjától számított öt éven belül nem módosították lényegesen oly módon, hogy:

a) a módosítás a művelet jellegét vagy végrehajtásának feltételeit érintse, illetve egy cégnek vagy köztestületnek jogtalan előnyt biztosítson; továbbá

b) a módosítás valamely infrastrukturális vagyontárgy tulajdoni formájában bekövetkező változásból, vagy pedig egy termelő tevékenység megszűnéséből vagy helyszínének megváltozásából következzen.

A tagállamok minden ilyen módosításról tájékoztatják a Bizottságot. Ilyen módosítás esetében a 39. cikket kell alkalmazni.

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS

31. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

(1) A Közösség költségvetési kötelezettségvállalásai az alapokból történő hozzájárulásról rendelkező határozaton alapulnak.

(2) A két- vagy többéves időtartamú támogatások tekintetében a kötelezettségvállalásokat főszabály szerint évente kell teljesíteni. Az első kötelezettségvállalásra akkor kerül sor, amikor a Bizottság a támogatást jóváhagyó határozatát meghozza. A további kötelezettségvállalásokat főszabály szerint minden év április 30-ig kell megtenni.

A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalásnak azt a részét, amelyet nem egyenlítettek ki előlegfizetéssel, vagy amelyre a Bizottság a kötelezettségvállalás évét követő második év végéig, vagy - szükség szerint és a szóban forgó összegekre vonatkozóan - egy későbbi, valamely intézkedés vagy művelet engedélyezése céljából hozott bizottsági határozat időpontját követően, vagy a 37. cikk (1) bekezdésében említett záró beszámoló megküldésére megállapított határidő lejártáig nem kapott a 32. cikk (3) bekezdésében meghatározott, elfogadható kifizetési kérelmet; az alapokból az adott támogatáshoz nyújtott hozzájárulás az említett összeggel csökken.

Az automatikus visszavonásra a második albekezdés szerint rendelkezésre álló időtartam félbeszakad a kötelezettségvállalásnak olyan művelethez kapcsolódó részére vonatkozóan, amely a visszavonás meghatározott időpontjában bírósági eljárás tárgyát, vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés tárgyát képezi, feltéve hogy a Bizottság előzetes indokolt értesítést kap az érintett tagállamtól és tájékoztatást tesz közzé.

A Bizottság mindenképpen kellő időben tájékoztatja a tagállamot és a kifizető hatóságot, ha fennáll a veszélye a második albekezdés szerinti automatikus visszavonás alkalmazásának.

Ha ez a rendelet 2000. január 1-je után lépásodik albekezdésben említett, automatikus visszavonás határideje az első kötelezettségvállalás tekintetében meghosszabbodik a 2000. január 1-je és az alapokból történő hozzájárulásról rendelkező, a 28. cikkben említett határozat időpontja között eltelt hónapok számával.

(3) A két évnél rövidebb időtartamú támogatások esetében az alapokból származó hozzájárulás teljes összegére vonatkozó kötelezettségvállalásra az alapokból történő hozzájárulásról rendelkező határozatnak a Bizottság által történő elfogadásakor kerül sor.

32. cikk

Kifizetések

(1) A Bizottság az alapokból történő hozzájárulás kifizetését a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokkal összhangban teljesíti a 9. cikk o) pontjában meghatározott kifizető hatóságnak.

A kifizetést a 31. cikk szerint vállalt, legkorábban megnyílt kötelezettségvállalásra vonatkozóan kell teljesíteni.

A kifizetés történhet előleg, időközi kifizetés vagy záró kifizetés formájában. Az időközi kifizetés és a záró kifizetés a ténylegesen kifizetett kiadásokhoz igazodik, amelyeknek meg kell felelniük a végső kedvezményezettek által teljesített, kiegyenlített számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal alátámasztott kifizetéseknek.

A rendelkezésre álló pénzforrásokra is figyelemmel a Bizottság a (3) bekezdésben foglaltak szerint az elfogadható kifizetési kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül teljesíti az időközi kifizetéseket.

A kifizető hatóság biztosítja, hogy a végső kedvezményezettek részére az alapokból őket illető hozzájárulás kifizetése a lehető legrövidebb időn belül és teljes egészében megtörténjen. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy további külön díj, amely ezeket az összegeket csökkentené.

(2) Az első kötelezettségvállaláskor a Bizottság előleget fizet a kifizető hatóságnak. Ez az előleg az alapokból a szóban forgó támogatáshoz való hozzájárulás 7 %-át teszi ki. Elvben ez az előleg, a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól függően, legfeljebb két költségvetési évre bontható le.

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében ez az előleg az alapokból a szóban forgó támogatáshoz való hozzájárulás 16 %-át teszi ki. Ez az előleg két költségvetési évre bontható le: az első évre 10 %, a következő évre pedig 6 %.

A támogatás időtartama alatt a kifizető hatóság az előleget használja fel a támogatáshoz kapcsolódó kiadásokhoz történő közösségi hozzájárulás kifizetésére.

Az előleg egészét vagy egy részét - a támogatás végrehajtásának előrehaladásától függően - a kifizető hatóság visszafizeti a Bizottságnak, amennyiben a Bizottsághoz az alapokból történő hozzájárulásról rendelkező határozatától számított 18 hónapon belül nem érkezik kifizetés iránti kérelem. Ha az előleg kamatbevételt keletkeztet, azt a kifizető hatóság a szóban forgó támogatási formára fordítja.

(3) Az időközi kifizetéseket a Bizottság az alapok keretében ténylegesen kifizetett és a kifizető hatóság által igazolt kiadások megtérítése céljából teljesíti. Az ilyen kifizetéseket támogatásonként kell teljesíteni és a programkiegészítő dokumentum finanszírozási tervében szereplő intézkedések szintjén kell kiszámítani. A kifizetésekhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a 18. cikk (3) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó programkiegészítő dokumentumot bemutatták a Bizottságnak;

b) a 37. cikkben meghatározott adatokat tartalmazó, a legfrissebb esedékes éves végrehajtási beszámolót továbbították a Bizottságnak;

c) a támogatás 42. cikkben említett félidős értékelését esedékessé válásakor továbbították a Bizottságnak;

d) az irányító hatóság és a támogatásfelügyeleti bizottság által hozott döntések összhangban vannak az alapokból történő hozzájárulásnak a kérdéses prioritásokhoz nyújtott teljes összegével;

e) a 34. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi ajánlás ügyében az előírt időn belül intézkedtek, vagy a tagállam megindokolta, hogy miért nem történt intézkedés, amennyiben az ilyen ajánlások célja a felügyeleti, illetve irányítási rendszernek a támogatás megfelelő pénzügyi kezelését akadályozó súlyos hiányosságai orvoslása; a 38. cikk (4) bekezdésében említett korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelmek ügyében intézkedtek, ha a kérelem az érintett intézkedésre vagy intézkedésekre vonatkozik;

f) nem született döntés a 39. cikk (2) bekezdésének első albekezdése alapján a kifizetés felfüggesztéséről, és a Bizottság nem hozott határozatot a Szerződés 226. cikke szerinti, a Szerződés megsértése miatti eljárás megindításáról a szóban forgó kérelem tárgyát képező intézkedésre vagy intézkedésekre vonatkozóan.

A Bizottság haladéktalanul értesíti a tagállamot és a kifizető hatóságot, ha e feltételek valamelyike nem teljesül, és ennélfogva a kifizetés iránti kérelem nem fogadható el, a tagállam és a kifizető hatóság pedig megteszik a szükséges lépéseket a helyzet orvoslására.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyire lehetséges, az időközi kifizetések iránti kérelmeket összesítve, évente háromszor terjesszék a Bizottság elé, és az utolsó kérelem benyújtására legkésőbb október 31-ig kerüljön sor.

Az időközi kifizetések iránti kérelmekben meg kell különböztetni minden egyes prioritás tekintetében az átmeneti támogatásban részesülő régiókban és térségekben felmerülő kiadásokat.

A (2) bekezdésben és az e bekezdésben említett, valamely támogatás tekintetében teljesített kifizetések együttes összege nem haladhatja meg az alapokból a szóban forgó támogatáshoz nyújtott hozzájárulás 95 %-át.

(4) A záró kifizetésre akkor kerül sor, ha:

a) a kifizető hatóság az alapokból történő hozzájárulásról rendelkező határozatban megállapított fizetési határidőtől számított hat hónapon belül benyújtja a Bizottságnak a ténylegesen kifizetett kiadások hiteles kimutatását;

b) a végrehajtásról záró beszámolót nyújtottak be a Bizottságnak, amely azt jóváhagyta;

c) a tagállam megküldte a Bizottságnak a 38. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett nyilatkozatot.

(5) Az utolsó részlet kifizetése már nem korrigálható a tagállam kérésére, ha a kifizető hatóság az utolsó részlet átutalásának időpontjától számított kilenc hónapon belül nem nyújtott be kérelmet a Bizottsághoz.

(6) A tagállamok kijelölik a (3) és a (4) bekezdésben említett igazolások és nyilatkozatok kiadására felhatalmazott hatóságokat.

(7) Minden évben legkésőbb április 30-ig a tagállamok megküldik a Bizottságnak a folyó évi kifizetési kérelmekre vonatkozó naprakész előrejelzésüket és a következő évre vonatkozó előrejelzést.

(8) A 22. cikkben említett innovációs intézkedésekre és a 23. cikkben említett intézkedésekre vonatkozóan a Bizottság, e rendelkezések céljaival összhangban, megfelelő fizetési eljárásokat állapít meg, és tájékoztatja a 48-51. cikkben említett bizottságokat.

33. cikk

Az euró használata

A bizottsági határozatokban szereplő összegeket, valamint a kötelezettségvállalások és kifizetések összegeit, a Bizottság által az 53. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kidolgozandó feltételekkel összhangban, euróban kell kifejezni és kifizetni.

IV.CÍM

AZALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS HATÉKONYSÁGA

I. FEJEZET

FELÜGYELET

34. cikk

Az irányító hatóság irányító tevékenysége

(1) A 8. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a 9. cikk n) pontjában meghatározott irányító hatóság felelős az irányítás és a végrehajtás hatékonyságáért és szabályszerűségéért, továbbá különösen:

a) egy olyan rendszer felállításáért, amelynek feladata a végrehajtásra vonatkozóan megbízható pénzügyi és statisztikai információk gyűjtése, amelyek alapján a 36. cikkben említett monitoringmutatók megállapíthatók, valamint a 42. és a 43. cikk szerinti értékelés elvégezhető; továbbá ezeknek az adatoknak a tagállam és a Bizottság közötti megállapodásban foglalt szabályok szerinti továbbításáért, felhasználva, amennyiben lehetséges, a Bizottsággal folytatott adatcserét lehetővé tevő, a 18. cikk (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott informatikai rendszereket;

b) a 18. cikk (3) bekezdése szerinti programkiegészítő dokumentum (3) bekezdéssel összhangban történő kiigazításáért és végrehajtásáért, a 35. cikk sérelme nélkül;

c) a végrehajtásról szóló éves beszámoló elkészítéséért és - a támogatásfelügyeleti bizottság jóváhagyásának elnyerése után - a Bizottság elé terjesztéséért;

d) a 42. cikkben említett félidős értékelésnek a Bizottsággal és a tagállammal együttműködésben történő megszervezéséért;

e) annak biztosításáért, hogy a támogatás irányításában és végrehajtásában részt vevő szervezetek a támogatással összefüggő ügyletek tekintetében külön számviteli rendszert, vagy megfelelő számviteli szabályzatot alkalmazzanak;

f) a támogatás keretében finanszírozott műveletek szabályszerűségének biztosításáért, különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban lévő belső ellenőrzési intézkedések végrehajtása révén, valamint a 38. cikk (4) bekezdésének első albekezdése alapján elfogadott észrevételekre vagy korrekciós intézkedés iránti kérelmekre adott válaszuk, és az e cikk (2) bekezdése szerinti kiigazítási ajánlásokra adott válaszuk révén, összhangban az említett cikkek rendelkezéseivel;

g) a 12. cikkben foglalt közösségi politikáknak való megfelelés biztosításáért; a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó közösségi szabályok alkalmazása keretében az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételre megküldött hirdetményekben meg kell határozni azokat a projekteket, amelyek tekintetében az alapokból történő hozzájárulás iránti kérelmet nyújtottak be, vagy ilyen hozzájárulást ítéltek oda;

h) a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó, 46. cikkben említett kötelezettségek teljesítéséért.

E rendelet előírásainak sérelme nélkül, feladatainak ellátása során az irányító hatóság teljes mértékben az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi rendszerét tiszteletben tartva jár el.

(2) Minden évben a 37. cikkben említett, végrehajtásról szóló éves beszámoló benyújtásakor a Bizottság és az irányító hatóság, az érintett tagállammal és irányító hatósággal megállapodásban rögzítendő feltételek szerint, megvizsgálja az előző év fő eredményeit.

E vizsgálatot követően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállamnak és az irányító hatóságnak. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az ilyen észrevételek nyomán tett lépésekről. Amennyiben kellően megalapozott esetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megtett intézkedések nem megfelelőek, a támogatás felügyeletére, illetve irányítására vonatkozó szabályok hatékonyságának növelését szolgáló kiigazításokra indokolással ellátott ajánlásokat tehet a tagállamnak és az irányító hatóságnak. Ha az irányító hatóság ilyen ajánlást kap, a későbbiekben be kell mutatnia a felügyeletre, illetve irányításra vonatkozó szabályok javítására tett lépéseit, vagy meg kell indokolnia, hogy miért nem tett ilyen lépéseket.

(3) Az irányító hatóság, a támogatásfelügyeleti bizottság kérelmére vagy saját kezdeményezésére, az alapokból a szóban forgó prioritásra nyújtott hozzájárulás teljes összegének vagy a prioritás meghatározott céljainak megváltoztatása nélkül, kiigazítja a programkiegészítő dokumentumot. A támogatásfelügyeleti bizottság általi jóváhagyást követően egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a kiigazításról.

Az alapokból történő hozzájárulásról szóló határozatban szereplő elemek módosításáról a támogatásfelügyeleti bizottság által megadott jóváhagyástól számított négy hónapon belül, az érintett tagállammal egyetértésben, a Bizottság dönt.

35. cikk

A támogatásfelügyeleti bizottságok

(1) Minden közösségi támogatási kerettervet, egységes programozási dokumentumot és operatív programot egy támogatásfelügyeleti bizottság felügyel.

A támogatásfelügyeleti bizottságot a partnerekkel folytatott konzultációt követően, az irányító hatósággal egyetértésben a tagállam állítja fel. A partnereknek elő kell segíteniük a nemek kiegyensúlyozott részvételét.

A támogatásfelügyeleti bizottságot az alapokból történő hozzájárulásról szóló határozatot követően legkésőbb három hónapon belül kell felállítani. A támogatásfelügyeleti bizottságok a tagállam felhatalmazása alapján és joghatósága alatt járnak el.

(2) A Bizottságnak egy képviselője és szükség szerint az EBB-nek egy képviselője tanácsadói minőségben részt vesz a támogatásfelügyeleti bizottság munkájában.

A támogatásfelügyeleti bizottság az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi rendszerének keretein belül elkészíti, és az irányító hatósággal egyetértésben elfogadja saját eljárási szabályzatát.

A támogatásfelügyeleti bizottságban főszabály szerint a tagállam képviselője vagy az irányító hatóság képviselője elnököl.

(3) A támogatásfelügyeleti bizottság meggyőződik a támogatás végrehajtásának hatékonyságáról és minőségéről. E célból:

a) a 15. cikk alapján megerősíti vagy kiigazítja a programkiegészítő dokumentumot, beleértve a támogatás felügyelete során használatos fizikai és pénzügyi mutatókat. Jóváhagyását minden további kiigazítás előtt be kell szerezni;

b) a támogatás jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja az egyes intézkedések keretében finanszírozott műveletek kiválasztására vonatkozó feltételeket;

c) rendszeres időközönként megvizsgálja a támogatás meghatározott célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket;

d) megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen a különböző intézkedésekkel kapcsolatban kitűzött célok elérését, és a 42. cikkben említett félidős értékelést;

e) a Bizottságnak történő megküldésük előtt megvizsgálja és jóváhagyja a végrehajtásról szóló éves és záró beszámolókat;

f) megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból történő hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosításával kapcsolatban tett javaslatokat;

g) bármely esetben javasolhatja az irányító hatóságnak a támogatás olyan kiigazítását vagy felülvizsgálatát, amely valószínűsíthetően lehetővé teszi az 1. cikkben említett célok elérését, vagy a támogatás irányításának javítását, beleértve pénzügyi irányítását is. A támogatást a 34. cikk (3) bekezdésével összhangban kell kiigazítani.

36. cikk

Monitoringmutatók

(1) Az irányító hatóság és a támogatásfelügyeleti bizottság a felügyeletet az operatív programban, az egységes programozási dokumentumban, illetve a programkiegészítő dokumentumban meghatározott fizikai és pénzügyi mutatók alapján végzi. A mutatók kidolgozásakor figyelembe kell venniük az indikatív módszertant és a Bizottság által közzétett, mutatók példáit tartalmazó listát, valamint a támogatás tárgyainak a Bizottság által e rendelet hatálybalépése után javasolandó csoportosítását. A mutatók a szóban forgó támogatás sajátos jellegére, célkitűzéseire, valamint az érintett tagállamnak és régióinak társadalmi-gazdasági, strukturális, illetőleg környezetvédelmi helyzetére vonatkoznak; továbbá szükség szerint figyelembe veszik az átmeneti támogatásban részesülő régiókat, illetve térségeket. E mutatók között megtalálhatók különösen azok, amelyek a 44. cikkben említett tartalékelosztásra vonatkoznak.

(2) Ezek a mutatók a szóban forgó támogatás tekintetében jelzik:

a) az intézkedések és prioritások meghatározott céljait, lehetőség szerint számszerűsítve, valamint összhangjukat;

b) milyen szakaszban van a támogatás a fizikai kivitelezés, az eredmények és - ésszerű időponttól - a megfelelő szinten (prioritás vagy intézkedés) gyakorolt hatása vonatkozásában;

c) a finanszírozási terv előrehaladását.

Amennyiben atámogatás jellege lehetővé teszi, a statisztikai adatokat nemek szerinti bontásban és a kedvezményezett vállalkozások mérete szerinti bontásban kell feltüntetni.

(3) A pénzügyi és a megvalósulási mutatóknak lehetővé kell tenniük, hogy a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott információkat a jelentős projektekre vonatkozóan külön lehessen azonosítani.

37. cikk

A végrehajtásról szóló éves és záróbeszámolók

(1) A többéves támogatás esetében az irányító hatóság a végrehajtás minden teljes naptári évének végétől számított hat hónapon belül a végrehajtásról szóló éves beszámolót nyújt be a Bizottsághoz a 34. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt módon. Legkésőbb a kiadások támogathatóságának végső időpontjától számított hat hónapon belül záró beszámolót kell benyújtani a Bizottsághoz.

Minden, két évnél rövidebb időtartamú támogatás esetében az irányító hatóság csak záró beszámolót nyújt be a Bizottsághoz. Ezt a kifizető hatóság által teljesített utolsó kifizetéstől számított hat hónapon belül kell benyújtani.

A Bizottság részére történő megküldése előtt a beszámolót a támogatásfelügyeleti bizottság vizsgálja meg és hagyja jóvá.

Miután a Bizottság megkapta a végrehajtásról szóló éves beszámolót, két hónapon belül indokolás mellett jelzi, ha a beszámolót nem tartja kielégítőnek; egyébként a beszámolót elfogadottnak kell tekinteni. A záróbeszámolóra a Bizottság annak kézhezvételétől számított öt hónapon belül válaszol.

(2) A végrehajtásról szóló minden éves és záró beszámoló a következő információkat foglalja magában:

a) a támogatás megvalósítása szempontjából jelentős bármilyen változás az általános feltételekben, különösen a fő társadalmi-gazdasági trendek, az országos, regionális és ágazati politikában, illetve a 9. cikk c) pontjában említett referenciakeretben bekövetkezett változások, és adott esetben e változásoknak a különböző alapokból származó támogatások összhangját, valamint az alapokból származó és más pénzügyi eszközök révén juttatott támogatások összhangját érintő következményei;

b) a prioritások és intézkedések végrehajtásában elért előrehaladás az egyes alapok esetében, meghatározott céljaikkal összefüggésben, a megfelelő szinten (prioritás vagy intézkedés) szereplő, a 36. cikkben említett, lehetőség szerint számszerűsített fizikai, eredmény- és hatásmutatókkal;

c) a támogatás pénzügyi lebonyolítása, intézkedésenként összegezve a kifizető hatóság által ténylegesen kifizetett kiadásokat, és feltüntetve a Bizottságtól kapott összes kifizetést, valamint számszerűsítve a 36. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi mutatókat; az átmeneti támogatásban részesülő térségek esetében a pénzügyi lebonyolítást minden egyes prioritás tekintetében külön kell feltüntetni; az EMOGA Garanciarészlege általi, az 1257/1999/EK rendelet 33. cikkében említett intézkedésekre vonatkozó pénzügyi lebonyolítást a pénzügyi lebonyolítás teljes összegének szintjén kell feltüntetni;

d) az irányító hatóság és a támogatásfelügyeleti bizottság által a végrehajtás minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében tett lépések, különösen:

i. felügyelet, pénzügyi ellenőrzési és értékelési intézkedések, beleértve az adatgyűjtési szabályokat;

ii. a támogatás irányítása során felmerült jelentős problémák összegzése, valamint a megtett intézkedések, beleértve a 34. cikk (2) bekezdése szerint tett kiigazítási ajánlások nyomán, illetve a 38. cikk (4) bekezdése szerinti korrekciós intézkedés iránti kérelem nyomán tett lépéseket;

iii. a technikai segítségnyújtás igénybevétele;

iv. a 46. cikkel összhangban a támogatások nyilvánossága érdekében tett intézkedések;

e) a közösségi politikákkal a 12. cikkben előírtak szerinti összeegyeztethetőség biztosítására, valamint a 17. cikk (1) bekezdésében és a 19. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett valamennyi közösségi strukturális támogatás koordinációjának biztosítására tett lépések;

f) szükség szerint külön szakasz a jelentős projektek és globális támogatások előrehaladásáról és finanszírozásáról.

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS

38. cikk

Általános rendelkezések

(1) A Bizottságnak az Európai Közösségek főköltségvetése végrehajtásáért való felelőssége sérelme nélkül, elsődlegesen a tagállamok vállalnak felelősséget a támogatások pénzügyi ellenőrzéséért. E célból többek között a következő intézkedéseket hozzák:

a) meggyőződnek arról, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszereket oly módon alakították ki és működtetik, hogy a közösségi források hatékony és szabályszerű felhasználása biztosított legyen;

b) az említett rendszerek leírását a Bizottság rendelkezésére bocsátják;

c) biztosítják, hogy a támogatások irányítása valamennyi irányadó közösségi szabállyal összhangban legyen, és hogy a rendelkezésükre bocsátott alapok felhasználása összhangban legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel;

d) igazolják, hogy a Bizottságnak bemutatott kiadásigazoló nyilatkozatok pontosak, valamint biztosítják, hogy azok ellenőrzésre alkalmas bizonylatokkal alátámasztott számviteli rendszerekből származzanak;

e) megelőzik, felderítik és orvosolják a szabálytalanságokat, a szabályoknak megfelelően közlik ezeket a Bizottsággal és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról;

f) minden támogatás befejezésekor bemutatnak a Bizottságnak egy a kijelölt irányító hatóságtól funkcionálisan független személy vagy szervezeti egység által készített nyilatkozatot. Ebben a nyilatkozatban összegezni kell a korábbi években végzett ellenőrzések során tett megállapításokat, és el kell bírálni a záró kifizetés iránti kérelem érvényességét, valamint a kiadásokról szóló záró igazolás tárgyát képező ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A tagállamok, amennyiben szükségesnek tartják, az igazoláshoz csatolhatják saját véleményüket;

g) együttműködnek a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi források felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban legyen;

h) behajtják a feltárt szabálytalanság következtében elveszett összegeket és szükség esetén késedelmi kamatot számítanak fel.

(2) A Bizottság az Európai Közösségek főköltségvetésének végrehajtásáért való hatáskörében biztosítja, hogy a tagállamok zavartalanul működő irányítási és ellenőrzési rendszerekkel rendelkezzenek a közösségi alapok hatékony és szabályszerű felhasználása érdekében.

E célból, a tagállamok által a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban végzett ellenőrzések sérelme nélkül, a Közösség tisztviselői, illetve alkalmazottai, a (3) bekezdésben leírt együttműködés keretében a tagállammal kötött megállapodásnak megfelelően, legalább egy munkanappal korábban történő előzetes értesítés mellett, az alapokból finanszírozott műveletekre vonatkozó, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. A Bizottság minden szükséges segítség végett az érintett tagállamhoz fordul. Az érintett tagállam tisztviselői, illetve alkalmazottai részt vehetnek az ilyen ellenőrzésen.

A Bizottság igényelheti az érintett tagállamtól, hogy egy vagy több ügylet szabályszerűségének megállapítása érdekében végezzen helyszíni ellenőrzést. A Bizottság tisztviselői, illetve alkalmazottai részt vehetnek az ilyen ellenőrzéseken.

(3) A Bizottság és a tagállamok kétoldalú közigazgatási megállapodások alapján, az elvégzett ellenőrzések maximális hasznosítása érdekében együttműködnek az ellenőrzésre vonatkozó tervek, módszerek és az ellenőrzés végrehajtásának koordinálásában. Az elvégzett ellenőrzések eredményeit haladéktalanul kicserélik egymással.

Évente legalább egyszer, és mindenképpen a 34. cikk (2) bekezdésében előírt éves felülvizsgálatot megelőzően a következőket kell megvizsgálni és értékelni:

a) a tagállam és a Bizottság által végzett ellenőrzések eredményei;

b) más nemzeti, illetve közösségi ellenőrző szerv vagy intézmény esetleges észrevételei;

c) a megállapított szabálytalanságok pénzügyi hatása, az ezek orvoslására tett, vagy még megteendő lépések, és szükség szerint az irányítási és ellenőrzési rendszer kiigazítása.

(4) E vizsgálatot és értékelést követően, továbbá az e cikk és a 39. cikk alapján a tagállam által haladéktalanul megteendő intézkedések sérelme nélkül, a Bizottságészrevételeket tehet, különösen a feltárt szabálytalanságok pénzügyi hatását illetően. Ezeket az észrevételeket a tagállamnak és a kérdéses támogatás irányító hatóságának kell címezni. Az észrevételeket szükség esetén az irányítás terén megállapított hiányosságok orvoslására és a feltárt, de még ki nem javított szabálytalanságok kijavítására irányuló korrekciós intézkedések iránti kérelem kíséri. A tagállam ezekre az észrevételekre észrevételeket tehet.

Amennyiben a tagállam észrevételeit követően vagy azok hiányában a Bizottság következtetéseket fogad el, a tagállam az előírt határidőn belül megteszi a Bizottság kéréseinek teljesítésére irányuló szükséges lépéseket és tájékoztatja a Bizottságot lépéseiről.

(5) E cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bizottság, kellő vizsgálatot követően, részben vagy egészben felfüggesztheti az időközi kifizetéseket, ha megállapítja, hogy a szóban forgó kiadással kapcsolatban súlyos szabálytalanság történt, amelyet még nem orvosoltak, és azonnali lépésre van szükség. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a megtett lépésről és annak okairól. Ha öt hónap elteltével is fennállnak a felfüggesztés okai, vagy az érintett tagállam nem értesítette a Bizottságot a súlyos szabálytalanság orvoslására irányuló intézkedésekről, a 39. cikkben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Ha a kétoldalú közigazgatási megállapodásokban másként nem rendelkeznek, az adott támogatás utolsó részletének a Bizottság általi kifizetését követő három éven keresztül a felelős hatóságok a Bizottság rendelkezésére tartanak minden, a szóban forgó támogatás keretébe tartozó kiadásokra és ellenőrzésekre vonatkozó bizonylatot (vagy eredeti példányban, vagy általánosan elfogadott adathordozón az eredetivel megegyezőként hitelesített példányban). Ez az időtartam bírósági eljárás esetében, illetve a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére félbeszakad.

39. cikk

Pénzügyi korrekciók

(1) Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a támogatás végrehajtásának, illetve ellenőrzésének jellegét, illetve feltételeit befolyásoló minden jelentősebb változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.

A tagállam végzi el az egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalansággal összefüggésben szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által végzett korrekció a közösségi hozzájárulás egészének vagy részének visszavonása. Az ily módon felszabadult közösségi alapokat a tagállam, az 53. cikk (2) bekezdése alapján meghatározandó szabályokat tiszteletben tartva, a kérdéses támogatás céljából újra felhasználhatja.

(2) Ha a szükséges vizsgálatokat követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy:

a) egy tagállam nem teljesítette az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeit; vagy

b) egy támogatás részben vagy egészében nem teszi indokolttá az alapokból történő hozzájárulásnak sem egy részét, sem egészét; vagy

c) olyan súlyos hibák vannak az irányítási, illetve az ellenőrzési rendszerben, amelyek a rendszerből adódó szabálytalanságokhoz vezethetnek,

a Bizottság felfüggeszti a szóban forgó időközi kifizetéseket és indokainak megállapítása mellett kéri a tagállamot, hogy meghatározott időn belül nyújtsa be észrevételeit és szükség szerint végezze el a korrekciókat.

Ha a tagállam kifogást emel a Bizottság által tett észrevételekkel szemben, a Bizottság a tagállamot meghallgatásra hívja, amelyen mindkét fél, a partnerségen alapuló együttműködés szellemében, törekszik az észrevételek és az azokból levonandó következtetések tárgyában történő megállapodásra.

(3) A Bizottság által megállapított időszak végén, amennyiben nem jött létre megállapodás és a tagállam nem végezte el a korrekciókat, figyelembe véve a tagállam esetleges észrevételeit, a Bizottság három hónapon belül határozhat úgy, hogy:

a) csökkenti a 32. cikk (2) bekezdésben említett előleg összegét; vagy

b) a kérdéses támogatáshoz az alapokból nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő visszavonása révén elvégzi a szükséges pénzügyi korrekciókat.

A korrekció összegéről való döntéskor a Bizottság az arányosság elvével összhangban figyelembe veszi a szabálytalanság, illetve változás fajtáját, valamint a tagállamok irányítási, illetve ellenőrzési rendszerében megállapított hiányosságok mértékét és pénzügyi következményeit.

Ha sem az a), sem a b) pont szerinti eljárásról nem hoznak határozatot, az időközi kifizetések felfüggesztése haladéktalanul megszűnik.

(4) Minden jogtalanul kifizetett és behajtandó összeget, késedelmi kamattal együtt, a Bizottság részére kell visszafizetni.

(5) E cikk rendelkezéseit a 32. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

III. FEJEZET

ÉRTÉKELÉS

40. cikk

Általános rendelkezések

(1) A hatékonyság mérése céljából a közösségi strukturális támogatást, az 1. cikkben meghatározott célkitűzések tekintetében gyakorolt hatásának megítélése érdekében, valamint a meghatározott strukturális problémákra gyakorolt hatásainak elemzése érdekében előzetes, félidős és utólagos értékelésnek kell alávetni.

(2) Az alapok tevékenységének hatékonyságát a következő szempontok szerint kell mérni:

a) a Szerződés 158. cikkében meghatározott célokra, és különösen a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítésére gyakorolt általános hatásuk;

b) a fejlesztési tervekben javasolt prioritások hatása, továbbá az egyes közösségi támogatási kerettervek és támogatások részét képező prioritások hatása.

(3) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és a Bizottság az értékelés maximális hatékonysága érdekében összegyűjtik a megfelelő forrásokat és a szükséges adatokat. Ezzel összefüggésben az értékelésben hasznosítani kell a felügyeleti rendszer által szolgáltatott különféle részadatokat, szükség szerint kiegészítve olyan információk gyűjtésével, amelyek az értékelés célirányosságát erősítik.

A tagállamok vagy a Bizottság kezdeményezésére, az érintett tagállam tájékoztatása után, kiegészítő értékeléseket lehet kezdeni, adott esetben valamely konkrét témára irányultan, az átadható tapasztalatok azonosítása céljából.

(4) Az értékelés eredményei kérésre a nyilvánosság számára hozzáférhetők. A 42. cikkben előírt értékelés eredményei tekintetében, az egyes tagállamok intézményi előírásaival összhangban a támogatásfelügyeleti bizottság egyetértése szükséges.

(5) Az értékelési eljárásokat a közösségi támogatási kerettervekben és támogatási formákban kell megállapítani.

41. cikk

Előzetes értékelés

(1) Az előzetes értékelés szolgál alapul a fejlesztési tervek, a támogatások és a progamkiegészítő dokumentumok elkészítéséhez, amelyeknek részét képezi.

Az előzetes értékelés elkészítése a tervek, a támogatások és a programkiegészítő dokumentumok készítéséért felelős hatóságok feladata.

(2) A tervek és támogatások elkészítése során az előzetes értékelés az érintett tagállam, régió, illetve ágazat erősségeinek és gyenge pontjainak, valamint lehetőségeinek elemzését foglalja magában. A 40. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt feltételek fényében az értékelésben fel kell mérni a stratégiának és a kiválasztott céloknak az érintett régiók, illetve térségek sajátos jellemzőivel, így a demográfiai trendekkel, való összhangját, és a tervezett cselekvési prioritások várható hatását, lehetőség szerint a kiinduló helyzethez képest számszerűsítve azok meghatározott céljait.

Az előzetes értékelésben figyelembe kell venni többek között a versenyképességet és az innováció helyzetét, a kis- és középvállalkozások helyzetét, az európai foglalkoztatási stratégiára tekintettel a foglalkoztatási és a munkaerő-piaci helyzetet, valamint a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség állapotát, és az értékelésnek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) a társadalmi és gazdasági helyzet előzetes értékelése, főként a nemzeti munkaerő-piaci trendeké, beleértve a konkrét foglalkoztatási problémákkal küzdő régiókban tapasztalható trendeket, továbbá az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó általános stratégiának, valamint az ilyen stratégia nemzeti cselekvési tervekben szereplő nemzeti foglalkoztatási stratégiához való kapcsolódási módjának előzetes értékelése;

b) az érintett régió környezetvédelmi helyzetének előzetes értékelése, különösen a támogatások által várhatóan jelentősen érintett környezetvédelmiágazatoké; a környezetvédelmi dimenziónak a támogatásba történő integrációjára vonatkozó szabályok, és azoknak a meglévő rövid és hosszú távú nemzeti, regionális és helyi célkitűzésekhez (például a környezetgazdálkodási tervekhez) való illeszkedésének mértéke; a környezetvédelemre vonatkozó közösségi szabályoknak való megfelelést biztosító rendelkezések. Az előzetes értékelésben, amennyire lehet számszerűsítve, ismertetni kell a környezetvédelem aktuális helyzetét, valamint a stratégiának és a támogatásoknak a környezetvédelem helyzetére várhatóan gyakorolt hatását;

c) a nemek közötti egyenlőségnek a munkaerő-piaci lehetőségek és a munkahelyi bánásmód szempontjából történő, a két csoportot érintő sajátos korlátozásokra is kiterjedő előzetes értékelése; a stratégiának és a támogatásoknak különösen a nők és férfiak munkaerő-piaci integrációjára, az oktatásra és a szakképzésre, a nők üzleti életben vállalkozóként való részvételére, valamint a családi élet és a hivatás összeegyeztetésére várhatóan gyakorolt hatására vonatkozó becslés.

Az előzetes értékelésnek ki kell terjednie a javasolt végrehajtási és felügyeleti szabályok célirányosságának, a közösségi politikákkal való összhangnak, és a 10. cikk (3) bekezdésében említett indikatív iránymutatás figyelembe vétele mértékének vizsgálatára.

Az előzetes értékelésben figyelembe kell venni a korábbi programozási időszakok értékeléseiből származó eredményeket.

(3) A programkiegészítő dokumentumban szereplő intézkedések értékelésében ki kell mutatni azoknak a megfelelő prioritások céljaival való összhangját, lehetőség szerint számszerűsíteni kell a prioritások meghatározott céljait, és a későbbiekben a 35. cikk (3) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint meg kell vizsgálni a kiválasztási szempontok célirányosságát.

42. cikk

Félidős értékelés

(1) A félidős értékelés az előzetes értékelés tükrében a támogatások kezdeti eredményeit, célirányosságát és a célok megvalósulásának mértékét vizsgálja. Felméri továbbá a pénzügyi források hasznosítását, valamint a felügyelet és a végrehajtás folyamatát.

(2) A félidős értékelés elvégzéséért a Bizottsággal és a tagállammal együttműködve az irányító hatóság felel. Az időközi értékelés minden közösségi támogatási kerettervre és minden támogatásra kiterjed. Az időközi értékelést független értékelő végzi, a 35. cikk (3) bekezdésével összhangban kell benyújtani az adott közösségi támogatási kerettervvel, illetve az adott támogatással foglalkozó támogatásfelügyeleti bizottsághoz, majd a 14. cikk (2) bekezdésében említett felülvizsgálat céljából, főszabály szerint három évvel a közösségi támogatási keretterv, illetve a támogatás elfogadása után, de legkésőbb 2003. december 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak.

(3) A Bizottság a korábban általa és a tagállam által közösen meghatározott feltételek alapján, a támogatás felülvizsgálata és a 44. cikkben említett tartalékelosztás céljából megvizsgálja az értékelés célirányosságát és minőségét.

(4) A félidős értékelés folytatásaként minden közösségi támogatási kerettervre és támogatásra vonatkozóan el kell készíteni annak naprakész változatát, és a későbbi támogatások előkészítése érdekében legkésőbb 2005. december 31-ig be kell fejezni.

43. cikk

Utólagos értékelés

(1) A már rendelkezésre álló értékelési eredmények alapján az utólagos értékelésben vizsgálni kell a források hasznosítását, a támogatásnak és hatásának eredményességét és hatékonyságát, továbbá le kell vonni a gazdasági és társadalmi kohéziós politikára vonatkozó következtetéseket. Az utólagos értékelés kiterjed a végrehajtás sikeréhez, illetve kudarcához hozzájáruló tényezőkre, valamint a teljesítményre és az eredményekre, beleértve ezek fenntarthatóságát is.

(2) Az utólagos értékelés elkészítéséért, a tagállammal és az irányító hatósággal együttműködésben, a Bizottság felel. Az értékelés a támogatásokra irányul, és független értékelő végzi. Legkésőbb a programozási időszak végét követő három éven belül kell elkészíteni.

IV. FEJEZET

TELJESÍTÉSHEZ KÖTÖTT TARTALÉK

44. cikk

A teljesítéshez kötött tartalék elosztása

(1) Minden tagállam, a Bizottsággal részletesen egyeztetve, minden célkitűzés tekintetében legkésőbb 2003. december 31-ig, a hatékonyságot, az irányítást és a pénzügyi lebonyolítást tükröző, valamint a félidős eredményeket a konkrét kezdeti célokhoz viszonyítva mérő, korlátozott számú monitoringmutatóra támaszkodva felméri az operatív programok, illetve egységes programozási dokumentumok teljesítését.

Ezeket a mutatókat, a Bizottsággal részletesen egyeztetve, a Bizottság által javasolt indikatív mutatójegyzék egészének vagy egy részének figyelembevételével a tagállam határozza meg, és a mutatókat a különböző meglévő éves végrehajtási beszámolókban, valamint a félidős értékelésről készült beszámolóban számszerűsíteni kell. A mutatók alkalmazásáért a tagállamok felelősek.

(2) Félidőben és legkésőbb 2004. március 31-ig a Bizottság, az érintett tagállamokkal részletesen egyeztetve, az egyes tagállamok javaslatai alapján, figyelembe véve az adott tagállam intézményi jellemzőit és megfelelő programozását, az egyes célkitűzések keretében kiutalja a 7. cikk (5) bekezdésében említett kötelezettségvállalási előirányzatokat az operatív programokra, az egységes programozási dokumentumokra, illetve azok sikeresnek ítélt prioritásaira. Az operatív programokat, illetve az egységes programozási dokumentumokat a 14. és a 15. cikkel összhangban kell kiigazítani.

V. CÍM

BESZÁMOLÓK ÉS NYILVÁNOSSÁG

45. cikk

Beszámolók

(1) A Szerződés 159. cikke alapján a Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának a gazdasági és társadalmi kohézió elérése terén megvalósított előrehaladásról, és az alapok, a Kohéziós Alap, az EBB, valamint az egyéb pénzügyi eszközök ehhez való hozzájárulásáról. Ez a beszámoló különösen a következőket tekinti át:

a) a gazdasági és társadalmi kohézió elérése terén megvalósított előrehaladás, beleértve a régiók társadalmi-gazdasági helyzetét és az abban észlelt változásokat, valamint a működőtőke mozgásának és az által a közösségi foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatásnak az elemzése;

b) az alapok, a Kohéziós Alap, az EBB és az egyéb pénzügyi eszközök szerepe, valamint más közösségi és nemzeti politikáknak e folyamat megvalósítására gyakorolt hatása;

c) a közösségi intézkedésekre és politikákra vonatkozó bármely javaslat, amelyet a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében szükséges elfogadni.

(2) Minden év november 1-je előtt a Bizottság beszámolót küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának e rendelet előző évi végrehajtásáról. Ez a beszámoló különösen a következőket tekinti át:

a) az egyes alapok tevékenységei, költségvetési forrásaik felhasználása és a támogatások koncentrációja, a Bizottság hatáskörébe tartozó egyéb pénzügyi eszközök igénybevétele és forrásaik koncentrációja; ez a vizsgálat a következőket tartalmazza:

- a lekötött és folyósított előirányzatok tagállamonkénti éves bontása az egyes alapok tekintetében, beleértve a közösségi kezdeményezéseken alapulókat;

- az innovációs tevékenységek és a technikai segítségnyújtás éves értékelése;

b) az alapokból származó támogatások egymással, valamint az EBB által nyújtott és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök révén történő támogatással való koordinációja;

c) amint rendelkezésre állnak, a 42. cikkben említett értékelések eredményei, feltüntetve a támogatások esetleges kiigazításait, és a 43. cikkben említett értékelések eredményei, valamint az alapok intézkedéseinek a 12. cikkben említett közösségi politikákkal való összhangjára vonatkozó értékelés;

d) az alapokból származó hozzájárulásban részesülő jelentős projektek jegyzéke;

e) a Bizottság által a 38. cikk (2) bekezdésével összhangban végzett ellenőrzések eredményei, valamint az ilyen ellenőrzésekből következő tanulságok, beleértve a megállapított szabálytalanságok számának és a szóban forgó összegeknek, valamint a 39. cikk (2) bekezdése alapján végzett pénzügyi korrekcióknak a feltüntetését;

f) a bizottságok által a 48-51. cikkel összhangban adott véleményekre vonatkozó információk.

46. cikk

Tájékoztatás ésnyilvánosság

(1) A 15. cikk (1) bekezdésében említett konzultáció érdekében a tagállamok biztosítják a fejlesztési tervek nyilvánosságát.

(2) A 23. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az irányító hatóság felel a támogatás nyilvánosságának biztosításáért és különösen a következőkért:

a) a lehetséges végső kedvezményezettek, a szakmai szervezetek, a gazdasági és szociális partnerek, a nemek közötti egyenlőséget előmozdító szervezetek és az érintett nem kormányzati szervezetek tájékoztatása a támogatás keretében nyújtott lehetőségekről;

b) a közvélemény tájékoztatása a Közösségnek az adott támogatás tekintetében betöltött szerepéről, és e támogatás eredményeiről.

(3) A tagállamok konzultálnak a Bizottsággal, valamint a 37. cikk (2) bekezdésével összhangban évente tájékoztatják az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott célokra vonatkozó kezdeményezésekről.

VI. CÍM

BIZOTTSÁGOK

47. cikk

Általános rendelkezések

(1) E rendelet végrehajtásában a Bizottságot négy bizottság segíti:

a) a Régiófejlesztési és Szerkezetváltási Bizottság;

b) a Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság;

c) az Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság;

d) a Halászati és Akvakultúra-ágazati Strukturális Bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszakot egy hónapban határozzák meg.

(3) a) A bizottságok elfogadják az eljárási szabályzataikat.

(4) A Bizottság a 45. cikkben említett beszámolókat a bizottságok elé utalja. Kérheti valamely bizottság véleményét bármely, az alapok keretében nyújtott támogatással kapcsolatos és az e címben nem szabályozott kérdésben. Ilyenek az elsősorban más bizottságokhoz tartozó kérdések.

(5) Minden bizottsági véleményre fel kell hívni az e címben említett többi bizottság figyelmét.

(6) Minden bizottság elkészíti eljárási szabályzatát.

(7) Az Európai Parlamentet a bizottságok munkájáról rendszeresen tájékoztatni kell.

48. cikk

Régiófejlesztési és Szerkezetváltási Bizottság

(1) A Bizottság védnöksége alatt létrejön a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt Régiófejlesztési és Szerkezetváltási Bizottság. Az EBB egy szavazati joggal nem rendelkező tagot nevez ki a bizottságba.

(2) A bizottság a 47. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban irányító bizottságként jár el a következő kérdések tekintetében:

a) az 53. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási szabályok.

Más bizottságokkal tanácsadó hatáskörük alapján a fent említett végrehajtási szabályokról az őket érintő mértékben konzultálni kell;

b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló, 1999. június 21-i 1261/1999/EK tanácsi és európai parlamenti rendelet 5. cikkében ( 13 ) említett végrehajtási szabályok;

c) a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi kezdeményezésre ("Interreg") és a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett közösségi kezdeményezésre ("Urban") vonatkozó iránymutatások;

d) a 22. cikk alkalmazása céljából előírt innovációs intézkedések különböző típusaira vonatkozó iránymutatások, az ERFA-ból származó támogatás esetében.

(3) A bizottság a 47. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban tanácsadó bizottságként jár el a következő kérdések tekintetében:

a) a 2. célkitűzésbe tartozó térségek listájának összeállítása és felülvizsgálata;

b) az 1. és a 2. célkitűzésbe tartozó közösségi támogatási kerettervek és az egységes programozási dokumentumban szereplő megfelelő információk;

c) a 23. cikknek megfelelő technikai segítségnyújtási intézkedéstípusok, az ERFA-ból származó támogatás esetében;

d) a 20-22. cikkel kapcsolatos egyéb kérdések.

49. cikk

A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság

(1) A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság minden tagállamból két kormányzati képviselőből, a munkavállalói szervezetek két képviselőjéből és a munkaadói szervezetek két képviselőjéből áll. A Bizottságnak a bizottságban elnöklő tagja ezt a hatáskörét egy vezető bizottsági tisztviselőre ruházhatja.

Minden tagállam számára az első bekezdésben említett vala mennyi képviselői kategóriában póttagot kell kinevezni. Egy vagy mindkét tag távolléte esetén a póttag teljes jogú tagként vesz részt az eljárásban.

A tagokat és a póttagokat a Bizottság javaslata alapján hároméves időtartamra a Tanács nevezi ki. A tagok és a póttagok újra kinevezhetők. A Tanács a bizottság összetételét illetően arra törekszik, hogy az érintett különböző csoportok arányos képviseletét biztosítsa. Az EBB, az őt érintő napirendi pontok tekintetében, szavazati joggal nem rendelkező tagot nevez ki.

(2) A bizottság:

a) véleményezi a Bizottságnak a 3. célkitűzésbe tartozó egységes programozási dokumentumokra és közösségi támogatási kerettervekre vonatkozó határozattervezeteit, valamint az ESZA-ból származó támogatás esetében, az 1. és a 2. célkitűzésbe tartozó közösségi támogatási keretterveket és az egységes programozási dokumentumokban szereplő megfelelő információkat;

b) véleményezi az 53. cikk (2) bekezdésében előírt végrehajtási szabályokat;

c) konzultációban vesz részt az Európai Szociális Alapról (ESZA) szóló, 1999. június 21-i 1262/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkében ( 14 ) említett végrehajtási szabályokra vonatkozóan;

d) véleményezi a 20. cikk (1)bekezdésének d) pontjában említett közösségi kezdeményezésre ("Equal") vonatkozó, valamint a 22. cikk hatálya alátartozó innovációs intézkedések különböző típusaira vonatkozó bizottsági iránymutatás-tervezeteket, az ESZA-ból származó támogatás esetében. A Bizottság a 20-22. cikk szerinti további kérdésekkel is fordulhat hozzá;

e) konzultációban vesz részt a 23. cikk szerinti technikai segítségnyújtási intézkedéstípusokra vonatkozóan, az ESZA-ból származó támogatás esetében.

(3) A bizottsági vélemények elfogadásához az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségére van szükség. A Bizottság tájékoztatja a bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.

50. cikk

Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság

(1) A Bizottság védnöksége alatt létrejön a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság. Az EBB egy szavazati joggal nem rendelkező tagot nevez ki a bizottságba.

(2) A bizottság a 47. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban irányító bizottságként jár el a következő kérdésekben:

a) az 1257/1999/EK rendelet 34., 50. és 53. cikkében említett végrehajtási és átmeneti szabályok;

b) a 20. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett közösségi kezdeményezésre ("Leader") vonatkozó iránymutatások.

(3) A bizottság a 47. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban tanácsadó bizottságként jár el a következő kérdésekben:

a) a 2. célkitűzésbe tartozó térségek listájának összeállítása és annak felülvizsgálata;

b) az 1. és a 2. célkitűzésbe tartozó régiók esetében a közösségi támogatási kerettervekre és az egységes programozási dokumentumokban szereplő megfelelő információkra vonatkozó bizottsági határozattervezetekben megtalálható agrárstrukturális és vidékfejlesztési támogatás részei;

c) az 53. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási szabályok;

d) a 23. cikk szerinti technikai segítségnyújtási intézkedéstípusok, az EMOGA-tól származó támogatás esetében;

e) a 20-22. cikkel kapcsolatos egyéb kérdések.

51. cikk

Halászati és Akvakultúra-ágazati Strukturális Bizottság

(1) A Bizottság védnöksége alatt létrejön a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt Halászati és Akvakultúra-ágazati Strukturális Bizottság. Az EBB egy szavazati joggal nem rendelkező tagot nevez ki a bizottságba.

(2) A bizottság a 47. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban irányító bizottságként jár el a következő kérdések tekintetében:

a) az 1263/1999/EK rendelet 4. cikkében említett végrehajtási szabályok;

b) a 22. cikk alkalmazása céljából előírt innovációs intézkedések különböző típusaira vonatkozó iránymutatások, a HOPE-ból származó támogatás esetében.

(3) A bizottság a 47. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban tanácsadó bizottságként jár el a következő kérdések tekintetében:

a) a 2. célkitűzésbe tartozó térségek listájának összeállítása és felülvizsgálata;

b) az 1. célkitűzésbe tartozó közösségi támogatási kerettervekre és egységes programozási dokumentumokban szereplő megfelelő információkra vonatkozó bizottsági határozat-tervezetekben szereplő halászati támogatás részei;

c) az 53. cikk (2) bekezdésében előírt végrehajtási szabályok;

d) a 23. cikk szerinti technikai segítségnyújtási intézkedéstípusok, a HOPE-ból származó támogatás esetében;

e) a 20-22. cikkel kapcsolatos egyéb kérdések.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) E rendelet nem érinti a Tanács vagy a Bizottság által a 2052/88/EGK és a 4253/88/EGK tanácsi rendelet alapján, vagy bármely egyéb, 1999. december 31-én az adott támogatásra irányadó jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását, illetve módosítását, beleértve teljes vagy részleges megszüntetését.

(2) Az alapokból a támogatásokhoz történő hozzájárulás iránt a 2052/88/EGK és a 4253/88/EGK rendelet alapján benyújtott kérelmeket a Bizottság az említett rendeletek alapján legkésőbb 1999. december 31-ig bírálja el és hagyja jóvá.

(3) A közösségi támogatási kerettervek és a támogatások kidolgozása során a Bizottság figyelembe vesz minden, a Tanács vagy a Bizottság által e rendelet hatálybalépése előtt már jóváhagyott, és az említett támogatási kerettervek és támogatások időbeli hatálya folyamán pénzügyi következményekkel járó intézkedést. Ezeknek az intézkedéseknek nem kell megfelelniük a 30. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak.

(4) A 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérve, az a ténylegesen kifizetett kiadás, amelyre vonatkozóan a Bizottság 2000. január 1-je és április 30-a között támogatási kérelmet vett kézhez, és amely az ebben a rendeletben megállapított valamennyi feltételnek megfelel, 2000. január 1-jétől az alapokból történő hozzájárulás által támogathatónak tekinthető.

A 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérve, az a ténylegesen kifizetett kiadás, amelyre vonatkozóan a Bizottság a Cseh Köztársaságtól, Észtországtól, Ciprustól, Lettországtól, Litvániától, Magyarországtól, Máltától, Lengyelországtól, Szlovéniától, illetve Szlovákiától a csatlakozás időpontját megelőzően támogatási kérelmet vett kézhez, és amely az ebben a rendeletben megállapított valamennyi feltételnek megfelel, 2004. január 1-jétől az alapokból történő hozzájárulás által támogathatónak tekinthető.

(5) Azokat a részösszegeket, amelyeket a Bizottság által 1994. január 1-je előtt jóváhagyott műveletekre vagy programokra kötöttek le, de amelyek tekintetében 2001. március 31-ig a Bizottság nem vett kézhez utolsó részlet kifizetése iránti kérelmet, legkésőbb 2001. szeptember 30-ig automatikusan vissza kell vonni és a jogtalanul kifizetett összegeket ez alapján vissza kell fizetni, a bírósági eljárás miatt felfüggesztett műveletek, illetve programok sérelme nélkül.

Azokat a részösszegeket, amelyeket a Bizottság által 1994. január 1-je és 1999. december 31-e között jóváhagyott programokra kötöttek le, de amelyek tekintetében 2003. március 31-ig a Bizottság nem vett kézhez utolsó részlet kifizetése iránti kérelmet, legkésőbb 2003. szeptember 30-ig automatikusan vissza kell vonni, és a jogtalanul kifizetett összegeket ez alapján vissza kell fizetni, a bírósági eljárás miatt felfüggesztett műveletek, illetve programok sérelme nélkül.

53. cikk

Végrehajtás

(1) E rendelet végrehajtásáért a Bizottság felel.

(2) A Bizottság a 48. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadja a 30., 33., 38., 39. és 46. cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat. Ezenkívül, ugyanazzal az eljárással összhangban, ha előre nem látott körülmények miatt szükségesnek látszik, e rendelet végrehajtására vonatkozóan egyéb szabályokat is elfogad.

54. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2052/88/EGK és a 4253/88/EGK rendelet, az 52. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, 2000. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozás e rendeletre történő hivatkozásnak minősül.

55. cikk

Felülvizsgálati záradék

A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, ezt a rendeletet legkésőbb 2006. december 31-ig felülvizsgálja.

Az említett javaslat nyomán a Szerződés 161. cikkében megállapított eljárással összhangban jár el.

56. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A 28., a 31. és a 32. cikket 2000. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

STRUKTURÁLIS ALAPOK

Kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2000-2006. közötti időszakban

(a 7. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

II. MELLÉKLET

STRUKTURÁLIS ALAPOK

Kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a csatlakozás időpontjától 2006-ig tartó időszakban a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében (a 7.cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

( 1 ) HL C 176., 1998.6.9., 1. o.

( 2 ) 1999. május 6-i hozzájárulás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) HL C 407., 1998.12.28., 74. o.

( 4 ) HL C 373., 1998.12.2., 1. o.

( 5 ) HL L 185., 1988.7.15., 9. o. A legutóbb a 3193/94/EK rendelettel (HL L 337., 1994.12.24., 11. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 374., 1988.12.31., 1. o. A legutóbb a 3193/94/EK rendelettel módosított rendelet.

( 7 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 8 ) HL L 375., 1989.12.23., 11. o. (PHARE). A legutóbb a 753/96/EK tanácsi rendelettel (HL L 103., 1996.4.26., 5. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 165., 1996.7.4., 1. o. (Tacis).

( 10 ) HL L 189., 1996.7.30., 1. o. (MEDA). A legutóbb a 780/98/EK tanácsi rendelettel (HL L 113., 1998.4.15., 2. o.) módosított rendelet.

( 11 ) HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

( 12 ) HL L 161., 1999.6.26., 54. o.

( 13 ) HL L 161., 1999.6.26., 43. o.

( 14 ) HL L 161., 1999.6.26., 48. o.