A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20321/2019/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:548. §, 6:549. §] Bírók: Csóka István, Molnár József, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.20891/2017/50., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20321/2019/6.* (ÍH 2019.93), Kúria Pfv.21413/2019/11.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.321/2019/6-I.

A Fővárosi Ítélőtábla az Olajos és Társa Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Olajos Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a Pivarnyikné dr. Juhász Emőke Ügyvédi Iroda; ügyintéző: Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében amelybe az alperes pernyertessége érdekében dr. Hevesi Áron kamarai jogtanácsos által képviselt alperesi beavatkozó beavatkozott, a Budapest Környéki Törvényszék 2019. február 27. napján meghozott 1.P.20.891/2017/50. számú ítélete ellen a felperes részéről 51. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 2.540.000 (kettőmillió-ötszáznegyvenezer) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 916.000 (kilencszáztizenhatezer) forint másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak külön felhívásra 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes végleges keresete szerint a Ptk. 6:519. §-a, 6:548. § (1) bekezdése, 6:549. § (2) bekezdése és a Vht. 236. § (1) bekezdése alapján 50.000.000 forint kártérítés és ennek 2016. május 23-tól a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A felperes kárigényét arra alapította, hogy a bírósági végrehajtóként eljáró alperes a 89.V.1681/2007. számon az ... Szeretetotthon Kht. adós ellen folyamatban volt végrehajtási eljárásban az adós tulajdonát képező .... szám alatti ingatlan online árverése során az értesítésre, illetve árverési hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályokat [Vht. 144-145. § és 159. § (4) bekezdése] megsértette. A 2016. május 23-i árverési jegyzőkönyv szerint az ingatlant 50.000.000 forint vételáron a "B" Kft. szerezte meg, azonban a végrehajtási kifogása folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Pkf.50.531/2017/6. számú végzésével 2017. június 22-én az árverést megsemmisítette. Időközben 2017. január 18-án elrendelték az adós felszámolását, a bíróság által 2017. szeptember 19-én ez okból megszüntetett végrehajtási eljárásban ezért követelése nem térült meg.

Az alperes és beavatkozója - az ok-okozati összefüggés, valamint a kár bizonyítottságának hiányára hivatkozással - a kereset elutasítását kérték. Az alperes arra hivatkozott, hogy hét árverést tartott eredménytelenül, és felhívásai ellenére a végrehajtást kérők nem kívánták követelésük beszámításával az ingatlant átvenni. Nem láthatta előre, hogy az adós felszámolását fogják elrendelni. Az ingatlan a megsemmisített árverés folytán az adós tulajdonában maradt, a felperes követelésének fedezetéül szolgált, a felperes kára ezért a követelése felszámolási eljárásban való bejelentésének elmulasztásával következett be.

Az elsőfokú bíróság előbb 49-I. számú végzésével elutasította a felperes 2018. december 12-i keresetváltoztatását, mellyel keresetét 48.126.943 forintról 50.000.000 forintra felemelte. Ezt követően hozott ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest az alperes javára 6.350.000 forint, a beavatkozó javára pedig 1.000.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, és kötelezte, hogy fizessen meg az államnak 1.500.000 forint illetéket.

Ítéletének indokolása szerint az alperes nem tette vitássá, hogy önálló bírósági végrehajtóként járt el a sérelmezett végrehajtási eljárásban és ezen eljárásban megsértette a Vht. 159. § (4) bekezdését azzal, hogy nem kézbesítette a felperes részére a 2016. április 14. és május 17. között megtartott ingatlan árverési hirdetményeket. Ezt egyébként a felperes végrehajtási kifogásának elbírálása során a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság az árverés megsemmisítéséről hozott határozatában is megállapította. Utalt arra, hogy a felperes a Ptk. 6:522. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vagyoni értékcsökkenésként érvényesítette a végrehajtási eljárás adósával szemben fennállt követelését. Az alperes pedig nem vitatta, hogy az adós 205.036.704 forint tartozásából a megsemmisített árverést követően nem térült meg semmi, figyelemmel arra, hogy a felperes a felszámolási eljárásban az igénybejelentésre előírt jogvesztő határidőt elmulasztotta.

A bíróság szerint ugyanakkor azt a felperes már nem bizonyította, hogy az árverés szabályszerű lebonyolítása esetén követeléséből legalább 50.000.000 forint megtérült volna. Kétséget kizáró bizonyossággal ugyanis csak azt lehetett megállapítani, hogy a másik végrehajtást kérő "B" Kft. az árverésen részt vett, és azon 50.000.000 forintig licitált volna, azt azonban már nem, hogy ennek eredményeként a végrehajtás a követelés megtérülésével zárul a végrehajtás megszüntetése előtt. Nem volt ugyanis kizárható, hogy az árverést az adós vagy a felperes megtámadja, hiszen egyikük sem kizárólag az árverési hirdetmény miatt élt jogorvoslattal, ráadásul az adós a végrehajtás elrendelése miatt is kifogással élt. Mindezek miatt pedig egyáltalán nem volt bizonyos, hogy a kifogás elbírálása a felszámolás elrendeléséig bizonyosan megtörtént volna.

A kártérítés Ptk. 6:519. §-ban és 6:521. §-ban meghatározott elemei közül a bíróság az ok-okozati összefüggés mellett a kár összegét sem találta bizonyítottnak. Álláspontja szerint ugyanis a felperes nem vezette le, hogy a sikeres árverés feltételezett eredményeként követelése a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint milyen mértékben térült volna meg, figyelemmel arra, hogy a végrehajtási eljárásban több végrehajtást kérő (...) is szerepelt. A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes és a beavatkozó perköltségének megtérítésére.

Az elsőfokú ítélettel szemben elsődlegesen annak megváltoztatása, és alperesnek 50.000.000 forint kártérítésben és késedelmi kamatában való marasztalása, másodlagosan a hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést.

Fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az alperes felelősségét megalapozó és a fellebbezésben részletesen felsorolt bizonyítékait nem értékelte, és meg sem indokolta, hogy azokat miért mellőzte. Álláspontja szerint az alperes egy több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkező végrehajtó, akinek pontosan tudnia kellett, hogy az árverést a Vht. előírásainak maradéktalan betartásával kell lefolytatni. Ebben az elvárható esetben pedig sem az adós, sem a végrehajtást kérők megalapozottan nem terjeszthettek volna elő végrehajtási kifogást, és az árverést a bíróság érvényesnek ítélte volna meg. Utalt arra, hogy már 2016. március 20-án kérte a végrehajtótól árverés kitűzését, és kizárt, hogy azt megtámadta volna, hiszen elemi érdeke volt, hogy követeléséhez mihamarabb hozzájusson. A végrehajtási kifogást kizárólag a végrehajtó által elkövetett súlyos jogsértések miatt terjesztette elő, a végrehajtó ugyanis jogsértő módon kizárta az árverésen való részvételből. Álláspontja szerint egyáltalán nem bizonyos, hogy az adós a törvényesen lefolytatott árverés vonatkozásában is jogorvoslattal él, minthogy az sem, hogy a végrehajtási kifogást a törvényszék a felszámolás elrendeléséig nem bírálja el. Valótlannak tartotta az alperesnek azt az állítását, hogy hétszeri felhívása ellenére sem élt a fedezeti ingatlan átvételének lehetőségével. A felhívások idején ugyanis még nem volt a követelés tulajdonosa. Állította továbbá, hogy a 2013-ban megtartott árverést csak azért támadta meg, mert végrehajtást kérőként az a faktoring cég szerepelt, amelynek az árverés idején a követelés már nem állt a tulajdonában.