A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27075/2014/19. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (GYÁMHATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5. §, 68. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 2. §, 3. §, 4. §, 50. §, 72. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 85. §, 86. §] Bíró: Szilágyi Ildikó

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

17.K.27.075/2014/19. szám

A bíróság a 4400 Nyíregyháza, Sólyom út 12. fsz. 1. szám alatti székhelyű dr. Jaczkovits Zita ügyvéd által képviselt (I. rendű felperes neve, címe) I. rendű, valamint a 4400 Nyíregyháza, Sólyom út 12. fsz. 1. szám alatti székhelyű dr. Jaczkovits Zita ügyvéd és (K. A. meghatalmazott hozzátartozó neve, címe) meghatalmazott hozzátartozó által képviselt (II.rendű felperes neve, címe) II. rendű felpereseknek - a dr. Dezső Bálint jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (alperes címe szám alatti székhelyű) alperessel szemben - kiskorú védelembe vétele tárgyában hozott gyámhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - melyhez a bíróság a 17.K.27.363/2014. számú ügyet egyesítette - alulírott napon, tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperesek kereseteit e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint illetékhatóság külön felhívására - az abban megjelölt időben és számlaszámra - fizessenek meg a Magyar Állam javára egyetemlegesen 60 000.- (azaz Hatvanezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a csatolt közigazgatási iratok, a felperesek keresetlevelei, az alperes ellenkérelmei, valamint a peres felek és képviselőik szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek 2009. augusztusában kötöttek házasságot. Házasságukból két gyermek született, (N. Z. gyermek neve) 2011. október 3. napján, valamint (J. V. gyermek neve) 2013. augusztus 23. napján.

(Kk. P. N. Z. gyermek neve) a kötelező BCG védőoltást a születése után a kórházban megkapta, azonban ezt követően egyszer sem vitték el a szülők a gyermeket az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadására.

(Kk. P. J. V. gyermek neve) születésekor a szülők már a kórházban nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy a gyermeket kizárólag az édesanyja jelenlétében vizsgálhatja az orvos. A kislány a szülők tiltása miatt a kórházban nem kapta meg már a BCG védőoltást sem, majd ezt követően a továbbiakra sem vitték el a szülők.

A család úgy került a gyámhivatal látókörébe, hogy a Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a XVI-R-082/00094-3/2013. ügyiratszámú jelzésével arról tájékoztatta a Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalát, hogy a szülők (N. Z. gyermek neve) nevű gyermeküket 2013. május 16-áig egyszer sem vitték el az életkorhoz kötött kötelező védőoltásainak a beadására, és a felvilágosítás ellenére is elutasítják a védőoltásoknak a gyermek számára történő beadását.

A Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete levelében arról is tájékoztatta a gyámhivatalt, hogy határozatban kötelezték a szülőket az elmaradt védőoltások beadására. Ennek végre nem hajtása miatt eljárási bírság kiszabására is sor került.

Ekkor még az anya második gyermekével, (J. V. gyermek neve) volt várandós.

A népegészségügyi intézet jelzése alapján a gyámhivatal hivatalból eljárást indított a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) 84. § (1) bekezdése alapján (P. N. gyermek neve) védelembe vétele tárgyában, melynek során beszerezte a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ javaslatát, és tárgyalást is tartott.

A gyermekjóléti központ a GYSZ-1. esetfelvételi lapon arról adott tájékoztatást, hogy a család az apa tulajdonában álló 63 m2 alapterületű lakásban él, mely esztétikusan berendezett, a gyermek életkorának, értelmi szintjének megfelelő játékszerekkel rendelkezik.

A gyermeket a családgondozó kiegyensúlyozott, vidám gyermeknek minősítette, az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett, közösségbe, baba-mama klubba, babaúszásra jár. A szülők úgy nyilatkoztak, hogy több szülővel tartják a kapcsolatot, akiknek gyermeke megkapta az életkorhoz kötött kötelező védőoltásait, és részben negatív személyes tapasztalataik miatt, valamint a témában beszerzett információk alapján alkotmányos jogukra hivatkozással elzárkóztak a kötelező védőoltások beadásától. A szülők arra is hivatkoztak, hogy több tekintetben sem kaptak felvilágosítást a mellékhatásokról, kockázatokról, összetevőkről, illetőleg allergiás reakciókról.

A családgondozó kizárólag a védőoltások beadásának hiánya miatt - a fertőző betegségek elleni védekezés, és egyéb megbetegedések elkerülése érdekében - tartotta szükségesnek a gyermek védelembe vételét.

A (N. Z. gyermek neve) háziorvosa által kiállított GYSZ-4. adatlap szerint a gyermek kötelező védőoltásai azért nem kerültek beadásra, mert ellenkezik a szülők elveivel. Egyéb, nem kötelező védőoltásokat sem kapott a gyermek, valamint az életkornak megfelelő, kötelező, rendszeres szűrések nem mindegyikén vett részt. A gyermek eddig még nem volt beteg, gyermekkori megbetegedéseken nem esett át.

A gyámhivatali eljárásban tárgyalás tartására is sor került, melyen II.rendű felperes neve szülő úgy nyilatkozott, hogy ismereteik alapján jelenleg nem kívánják oltatni (P. N. gyermek neve)ot. Tekintettel arra, hogy a gyermek idegrendszere még fejletlen, a védőoltásoknál használt vivőanyagok a gyermek szervezetébe jutva ártalmasak lehetnek, és nem is teljes mértékben nyújtanak védelmet a betegségekkel szemben. A gyermekjóléti szolgálattal és a családgondozóval való együttműködést vállalta, azonban úgy nyilatkozott, hogy a védőoltások (P. N. gyermek neve) részére történő beadásától csak abban az esetben nem zárkózik el, ha kikerülnek belőle a veszélyes anyagok.

(I. rendű felperes neve) szülő elmondta, hogy a védőoltásokkal kapcsolatban csak részleges tájékoztatást kaptak, nem kaptak megfelelő információkat a kockázatokról, esetleges mellékhatásokról és szövődményekről. Mivel a gyermek 3 éves koráig az idegrendszere fejlődésben van, amikor is kerülni kell a veszélyes anyagok szervezetébe jutását, addig nem szeretné beoltatni a gyermeket. A gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést szintén vállalta, de kijelentette, hogy az oltásokat a gyermek számára nem kívánják beadatni. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályhelyek ismeretében gyermeke nem veszélyeztetett, így nincs indoka a védelembe vételnek, mivel a védőoltások hiánya önmagában nem alapozza meg a gyermek testi fejlődésének veszélyeztetettségét.

A családgondozó a tárgyaláson fenntartotta írásban beterjesztett javaslatát.

A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központban az eset kapcsán esetmegbeszélés volt, ahol a gyermek védelembe vételét tartották indokoltnak.