3111/2014. (IV. 17.) AB végzés

bírói kezdeményezés visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 2011. január 7. napjától 2011. december 31. napjáig hatályban volt 33/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A Zalaegerszegi Törvényszék bírája az előtte 4.G.40.093/2012. szám alatt folyamatban lévő ügyben - az eljárás felfüggesztése mellett - kezdeményezte a már hatályon kívül helyezett, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvénynek (a továbbiakban: régi Bszi.) a 2011. január 7. napjától 2011. december 31. napjáig hatályos 33/A. §-a alaptörvény-ellenessége megállapítását és ügyében való alkalmazásának kizárását. Álláspontja szerint ezen támadott - az eljáró bíróság kijelölésének szabályait megállapító - rendelkezések tartalmilag teljesen azonosak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek (a továbbiakban: új Bszi.) a 2012. január 1. napjától 2012. július 16. napjáig hatályban volt 62-63. §-aival, melyeket az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB határozatában alaptörvény-ellenesnek és nemzetközi szerződésbe ütközőnek ítélt. Az indítványozó szerint egyetlen eltérés, hogy "az új Bszi. szerint a kijelölésre az OBH elnöke, addig a régi Bszi. alapján az OIT elnökének indítványára a Legfelsőbb Bíróság volt jogosult". Az indítványozó bíró szerint így a régi Bszi. 33/A. §-a az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe és a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközött és egyben nemzetközi szerződést, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezéseit is sértette.

[2] 2. Az Alkotmánybíróság először az indítványozó bíró indítványtételi jogosultsága tekintetében foglalt állást. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése értelmében, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

[3] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben - az indítványozó bíró állításával ellentétben - arra a megállapításra jutott, hogy a megjelölt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyben az eljáró bírónak nem kell alkalmaznia. A régi Bszi. 33/A. §-át - mint speciális kijelölési szabályt - a Legfelsőbb Bíróság alkalmazta, amikor a Zalaegerszegi Törvényszéket (Zala Megyei Bíróságot) kijelölte. A bíróság ugyan hivatalból vizsgálja illetékességét, és annak hiányát is hivatalból veszi figyelembe, de az indítványban kifogásolt kijelölés szabályainak az eljáró bíróság általi alkalmazása fogalmilag kizárt. Az eljáró bíróság, amennyiben illetékessége hiányát állapítja meg, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt egyéb jogkövetkezményeket alkalmazza.

[4] Tekintettel arra, hogy ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a megjelölt rendelkezéseket a bírónak nem kell alkalmaznia (lásd 6/2014. (II. 26.) AB határozat [14]), ezért az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt kérdések - így annak a kérdésnek, hogy valóban azonosítható-e az OBH elnökének és a Legfelsőbb Bíróságnak a pozíciója az ügyáthelyezés alaptörvényessége szempontjából - érdemi vizsgálatát mellőzte és az Abtv. 64. § d) pontja alapján a bírói kezdeményezést visszautasította.

Budapest, 2014. április 14.

Dr. Kovács Péter s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: III/374/2014.