A Kúria Mfv.10343/2012/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A munka-és pihenőidő nyilvántartásának olyannak kell lennie, hogy abból a törvényben előírtak megtartására egyértelmű következtetést lehessen levonni, ezeket a munkaidő nyilvántartásban a munkaidő-beosztásban történt változást megfelelően dokumentálni kell. A közölt munkaidő-beosztástól eltérő pihenőnapi munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül. 1992. XXII. Tv. 140/A. § (1), 1992. XXII. Tv. 126. § (1) a), 1992. XXII. Tv. 126. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.363/2010/25., *Kúria Mfv.10343/2012/4.* (BH 2013.8.226)

***********

Mfv.II.10.343/2012/4.szám

A Kúria a dr. Lassán Csaba ügyvéd, Simon Ügyvédi Iroda által képviselt felperes nek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság előtt indított és 2.M.363/2010/25. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem és a felperes által előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2.M.363/2010/25. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- Ft (Harmincezer forint) együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint külön felhívásra a Magyar Államnak 30.000,- Ft (Harmincezer forint) eljárási és 70.000,- Ft (Hetvenezer forint) felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes jogelődje 2009. november 10-én munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes ... szám alatti munkahelyén, majd bizonyítási eljárást folytatott le a munkáltató székhelyén. Ennek eredményeként elsőfokú határozatában megállapította, hogy

1. a munkáltató nem tartotta be a napi munkaidő mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

2. nem tartotta be a rendkívüli munkavégzés ellenértékének megfizetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

3. nem tartotta be a munkavállalók munkaidő-nyilvántartásának vezetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

Erre figyelemmel a felügyelőség igazgatója a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezte a munkáltatót és 4.000.000,- Ft munkaügyi bírságot szabott ki.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Ezt követően a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bíróságon, melyben az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az első jogsértés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a 11 óra pihenőidő biztosítása vonatkozásában előfordulhattak 20-40 perces eltérések a jelenléti íven vezetettek szerint, a valóságban azonban a munkavállalók ebben az időszakban már nem végeztek munkát, kizárólag saját vásárlásaikat, átöltözésüket bonyolították. A munkavállalók a jelenléti íven a munkakezdés időpontjaként a boltba történő érkezést írták be, mely nem felelt meg a tényleges munkakezdés időpontjának.

A határozat 2. pontja vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a kifogásolt esetekben nem a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésre, hanem a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 126. § (2) bekezdése szerinti "csúsztatásra" került sor, így az adott időtartamra túlmunkadíj nem illette meg a munkavállalókat.