A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.4827/2006/20. számú határozata fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 102. §, 103. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 5. §, 49. §, 50. §, 51. §, 71. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 2. §] Bírók: Berkiné dr. Lakatos Katalin, Pardi Ilona, Péczely Zoltán

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

7. M. 4827/2006/20.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a Túri és Társa Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe. üi: dr.Túri Aranka ügyvéd) által képviselt

felperes (felperes címe) felperesnek

a Jogi Főosztály (ügyintéző: dr. Szanyi András jogtanácsos) által képviselt

alperes (alperes címe )alperes ellen fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése és kártérítés iránt indított perben meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A bíróság a felperes fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címezve az első fokú bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

A felek a jogorvoslati haltáridő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezésnek tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltséggel kapcsolatos, vagy az kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul a másodfokú bíróság külön kérelemre bírálja el a fellebbezést tárgyaláson.

I n d o k o l á s:

I.

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 1979. január 1-jétől állt jogviszonyban az alperesnél, illetve annak jogelődjeinél. A közszolgálati jogviszonya a saját kezdeményezésére a per folyamán szűnt meg.

Az alperes, korábbi nevén ... t (a továbbiakban: ...) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása és felügyelete alatt álló, központi közigazgatási szervként működő szakigazgatási intézmény. Alaptevékenységei közül kiemelkedik a növényvédelemmel kapcsolatos állami szakfeladatok ellátása. Az alperes a szakfeladatait meghatározóan a felügyeleti szerv által jóváhagyott éves feladatterv végrehajtásával, kisebb részben az ... által közvetlenül előírt feladatok végrehajtásával valósítja meg.

A ... a Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint két igazgatóságra és ezen belül osztályokra tagolódik.

A ... Igazgatóság szervezeti egységei:

• ... Osztály

• ... Osztály

• ... Osztálya (...O) és (jelen jogvitát nem érintően: a i ... Osztály)

A felperes 2002. február 1-jétől 2006. június 26-ig osztályvezetői megbízással vezette a ... Osztályát.

A ...nál a növényvédelemhez kapcsolódó különböző feladatok között a rovartan szakterületéhez tartozó feladatok megjelentek a ... Igazgatósághoz tartozó ... Osztálynál és hatósági végrehajtási feladatként a ... Igazgatóság - előbbiekben felsorolt - három osztályánál. A ...O valamennyi szakterülethez (virológia,rovartan, stb.) kapcsolódott. A felperes közvetlen szakterülete a virológia.

A ... Osztályán külön "rovartanos" munkatárs csak 2006. március hónaptól kezdődően volt ... személyében - akit jelen perben nem vizsgálandó okból - nem köztisztviselőként, hanem megbízással foglalkoztattak. A rovartani szakértelem ettől kezdve ezen az osztályon is adott volt, de ahhoz nem kapcsolódott közvetlen aláírási jog.

A növényvédelemhez tartozó karanténkárosítók (másnéven: zárlati kártevők) felderítésével kapcsolatos feladat az alperes SZMSZ-e szerint a ... Igazgatóság 3 osztályának komplex feladata volt.

Karantén károsító: "Potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő, vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. A 7/2001. (I.17.) SZVM rendelet szerint a zárlati károsítók felderítése az országos jelentőségén túl "az egész Európai Unióra fontosak".

Felderítés: "Adott területen végzett felmérés annak meghatározására, hogy a keresett károsítók ott előfordulnak-e".

A felderítés: tervezés; végrehajtás és jelentés szakaszaiból áll. Abban az esetben, ha eleve a minisztérium jelöli ki a feladatot a felderítés a végrehajtással kezdődik.

A fegyelmi üggyel érintett esetben a "Rhagolatis cingulata" (amerikai keleti cseresznyelégy) volt az a ... megye területén már 2002-ben észlelt, de csak 2005-ben azonosított károsító, amelyre a felderítés vonatkozott.

A ... Főosztályának vezetője, mint felügyeleti szerv 2000. január 20-án a ... megyei ... levele alapján - amelyben magyarországi karantén károsítóként azonosították a Rhagolatis cingulatát - elrendelte az országos felderítés érdekében történő intézkedést. Ezt az utasítást "a végrehajtás elmulasztása miatt" a főosztályvezető 2006. június 21-én megismételte.