67/2012. (V. 18.) OVB határozat

országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítésének megtagadásáról

Az Országos Választási Bizottság - 2012. május 16-án megtartott ülésén - a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Szatmári Benő Zsolt (6237 Kecel, II. körzet 85.) az Árpádnépe Magyar Nemzeti Párt elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen - a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül - a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.

Indokolás

I. Beadványozó 2012. április 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvényeink és rendeleteink ne tehessenek különbséget a pártok között nagyságuk vagy a választásokon elért eredményeik alapján (mert ha vannak az egyenlők között egyenlőbbek akkor az nem demokrácia)."

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés - az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint - el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdés: mind a törvényekre, mind a rendeletekre vonatkozik. Így a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára, mert a "pártok nagysága" kifejezés értelmezhetetlen.

Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság - az Nsztv. 10. § c) pontjai alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek - az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a Ve. 117. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul.

Dr. Bordás Vilmos s. k.,

az Országos Választási Bizottság elnöke