Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

3/2010. (XI. 8.) Büntető jogegységi határozat

a terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány joghatásairól

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész indítványára lefolytatott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2010. év október hó 27. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány a büntethetőség elévülését nem szakítja félbe.

Indokolás

A legfőbb ügyész a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 440. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkörével élve a Be. 439. §-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulatára hivatkozva az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta abban az elvi kérdésben, hogy az ügyész által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 35. §-ának (1) bekezdése szerint félbeszakítja-e a büntethetőség elévülését.

Az e kérdést érintő ítélkezési gyakorlat megosztottságának alátámasztására a következő két határozatot hozta fel:

a) A Legfelsőbb Bíróság az 1997. évi november hó 5. napján meghozott Bfv.III.1.143/1997/5. számú (BH 1998/162. szám alatt a Bírósági Határozatokban is közzétett) végzésével - a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva - a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.74/1997/3. számú végzését hatályon kívül helyezte, s a terhelttel szemben indított büntetőeljárást - elévülés címén - megszüntette. Az eljáró tanács utalt arra, hogy a Btk. 35. §-ának (1) bekezdése nem az ügyfélnek, hanem az ügyben eljáró hatóságnak az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekményéhez fűz elévülést megszakító hatást. A vádirat benyújtását követően pedig az ügyész a büntetőperben már nem eljáró hatóság, hanem ügyfél, ebből következően az általa a terhelt terhére bejelentett rendes jogorvoslat nem szakítja félbe az elévülést. Más viszont a helyzet a felülvizsgálati indítvány esetében, azt ugyanis az ügyész büntetőügyben eljáró hatóságként terjeszti elő, ennélfogva annak elévülést félbeszakító hatása van. A konkrét ügyben azonban a felülvizsgálati indítvány benyújtásának időpontjában az elévülési idő eltelt, így az indítványnak nem lehetett a büntetőeljárás folytatását eredményező következménye.

b) A Legfelsőbb Bíróság a 2010. május 25-én kelt Bfv.III.1.002/2009/16. számú végzésével - a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványait elbírálva - a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, s a terheltekkel szemben magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárást - elévülés címén - megszüntette. A határozat indokolása szerint a felülvizsgálattal érintett terheltek esetében az elévülést félbeszakító utolsó eljárási cselekmény a 2006. augusztus 1-jei vádemelés volt. Az e napon újra elkezdődő elévülést nem szakították félbe a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványai sem, mert a vádemelést követően - ideértve az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése utáni időszakot is - az ügyész ügyféli eljárási pozícióban van, következésképpen büntetőügyben eljáró hatóságnak nem tekinthető.

A legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bíróság Bfv.III.1.143/1997/5. számú végzésében kifejtett állásponttal értett egyet. Érvelése szerint a fellebbezés és a felülvizsgálati indítvány joghatásának különbözősége a rendes és rendkívüli jogorvoslatok eltérő sajátosságából fakad. A rendkívüli jogorvoslatok esetében az alapeljárás befejezettsége folytán a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor nincs folyamatban olyan bírósági eljárás, amelyben az ügyész ügyfél pozícióban lenne. A terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítvány az újabb bírósági eljárás megindítását eredményező "kezdőirat", amely az elévülés félbeszakításának kiváltása szempontjából nem a fellebbezéssel, hanem a vádemeléssel esik egy tekintet alá. Minthogy célja a terhelt büntetőjogi helyzetének súlyosítása érdekében az eljárás újraindítása, a legfőbb ügyész indítványozta, hogy a jogegységi tanács határozatában mondja ki, miszerint az ilyen ügyészi felülvizsgálati indítvány benyújtása a büntethetőség elévülését félbeszakító eljárási cselekménynek tekintendő.

A jogegységi tanács az indítványt - minthogy az abban felvetett elvi kérdésben a jogegységi határozat meghozatalát maga is szükségesnek látta - alaposnak tartotta, az indítványozónak a jogkérdés megoldására vonatkozó javaslatával azonban nem értett egyet.

A Btk. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a büntethetőség elévülését félbeszakítja a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított eljárási cselekménye.

Büntetőügyben eljáró hatóság az, amely a bűncselekmény miatt a terhelttel szemben eljárási cselekményt - az eljárás előbbre vitelét szolgáló, a büntetőeljárási jogban szabályozott intézkedést - foganatosíthat. A vádemeléssel bezáróan ilyennek kell tekinteni az ügyészséget, azt követően pedig a bíróságot, mivel az eljárás bírósági szakaszában eljárási cselekmények elrendelésére és végrehajtására kizárólag a bíróság jogosult. A vádirat benyújtásával az ügyész ügyféli pozícióba kerül, mely eljárásjogi helyzete már nem jogosítja fel a terhelt ellen irányuló intézkedések megtételére, hanem arra csupán indítványt tehet. Ebből következően az alapeljárásban az ügyész által tett indítványok és rendes jogorvoslatok valóban nem alkalmasak az elévülés félbeszakítására.

Ugyanez a helyzet a rendkívüli jogorvoslatok esetében is. Ekként téves az indítványozónak az ezzel ellentétes érve, hogy a felülvizsgálati indítvány - mivel benyújtásakor nincs folyamatban olyan bírói eljárás, amelyben az ügyész ügyféli pozíciót töltene be - újabb eljárás megindítását eredményező "kezdőirat", ezért az elévülés félbeszakításának kiváltása szempontjából nem a fellebbezéssel, hanem a vádirattal esik egy tekintet alá.

A vádirattal az ügyész - mint a büntetőügyben a nyomozás során eljáró hatóság - a büntetőeljárás bírósági szakaszába juttatja az ügyet, amelynek keretében a bíróságnak a szükséges eljárási cselekmények elvégzését követően a vád kapcsán ügydöntő határozatot (bűnösséget megállapító vagy felmentő ítéletet, illetőleg megszüntető végzést) kell hoznia.

A jogerős ügydöntő határozat meghozatalával büntetőeljárás már valóban nincs folyamatban, a terhelt terhére szóló rendkívüli jogorvoslati indítványok (felülvizsgálati indítvány, perújítási indítvány) előterjesztésére vonatkozó ügyészi jogosultság azonban az alapeljárásban betöltött ügyféli pozícióból fakad ugyanúgy, mint a pótmagánvádló és a magánvádló esetében.

Az ügyfél által tett indítványokról pedig a bíróság dönt, így arról is, hogy az indítvány szerinti eljárási cselekményt (cselekményeket) foganatosítja-e vagy sem. Ebből következően nem az ügyész által rendkívüli jogorvoslat keretében a terhelt terhére előterjesztett indítvány, hanem a bíróságnak a terhelt ellen végrehajtott eljárási cselekménye szakítja meg az elévülést.

Az ellenkező álláspont ahhoz az elfogadhatatlan helyzethez vezetne, hogy a terhelt terhére a törvényben írt hat hónapos határidő eltelte után vagy ismételten előterjesztett felülvizsgálati indítvány újra indítaná az elévülési időt annak ellenére, hogy az indítványt - mint törvényben kizártat - utóbb a bíróság elutasítja.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Büntető Jogegységi Tanácsa a jogalkalmazás egységének biztosítását célzó jogegységi határozat meghozatalára [Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) pontja] vonatkozóan előterjesztett indítványnak helyt adva a Be. 443. §-ának (2) bekezdése értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Határozatát a Be. 445. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 2010. október 27.

Dr. Baka András s. k.,

a jogegységi tanács elnöke

Dr. Akácz József s. k.,

előadó bíró

Dr. Katona Sándor s. k.,

bíró

Dr. Édes Tamás s. k.,

bíró

Dr. Horváth Ibolya s. k.,

bíró

Tartalomjegyzék