32001R1148[1]

A Bizottság 1148/2001/EK rendelete (2001. június 12.) a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről

A BIZOTTSÁG 1148/2001/EK RENDELETE

(2001. június 12.)

a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 911/2001/EK rendelettel ( 1 ) módosított, a zöldség és gyümölcs piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 10. cikkére,

(1)

A legutóbb a 766/97/EK rendelettel ( 3 ) módosított, a zöldségek és gyümölcsök minőség-ellenőrzéséről szóló, 1992. július 29-i 2251/92/EGK bizottsági rendeletet ( 4 ) számos helyen módosítani kell a friss gyümölcs és zöldség kereskedelmében bekövetkezett fejlődés és nagyobb professzionalizmus, valamint az ágazat piacának közös szervezésében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében, továbbá, hogy egyértelművé tegyék az említett rendelet számos félreérthető részét. Az egyszerűsítés és az egyértelműség javítása érdekében a szabályokat teljesen újra kell fogalmazni, és a 2251/92/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(2)

A tagállamoknak ellenőrző szerveket kell kijelölniük, amelyek felelősek a megfelelőségi vizsgálatok elvégzéséért az értékesítés minden szakaszában. Tekintve a tagállamok igen különböző körülményeit, minden tagállamban e szervek valamelyikének kell felelősnek lennie az összes kijelölt szerv közötti kapcsolattartásért és tevékenységük összehangolásáért.

(3)

A megfelelési vizsgálatokat mintavétellel kell elvégezni, azokra a kereskedőkre összpontosítva, akiknél a legnagyobb a valószínűsége a minőségi előírásoknak nem megfelelő áruk előfordulásának. A tagállamoknak, nemzeti piacuk sajátosságaitól függően, szabályokat kell hozniuk az egyes kategóriákba tartozó kereskedők ellenőrzésének előtérbe helyezéséről. Az átláthatóság biztosítása érdekében ezekről a szabályokról értesíteni kell a Bizottságot. Mivel a kereskedők és azok főbb tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen eszköz a tagállamok elemzéséhez, nagyon fontos minden tagállamban létrehozni a frissgyümölcs- és zöldségkereskedők adatbázisát, a 2251/92/EGK rendelet alapján kialakított nyilvántartásnak megfelelően.

(4)

A harmadik országokba exportált gyümölcsnek és zöldségnek meg kell felelnie a minőségi előírásoknak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell ezt, és tanúsítaniuk kell a megfelelést, a friss gyümölcs és zöldség, valamint a száraz és szárított gyümölcsöknek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságán belül végzett szabványosításáról szóló Genfi Jegyzőkönyvnek, és a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó nemzetközi minőségi előírások alkalmazása OECD rendszerének megfelelően. A harmadik országokból behozott friss gyümölcsnek és zöldségnek meg kell felelnie a minőségi előírásoknak vagy legalább azokkal egyenértékű előírásoknak. Ezért a megfelelés ellenőrzését még azelőtt kell elvégezni, hogy az árukat beléptetik a Közösség vámterületére, kivéve azon kis tételek esetén, amelyeket az ellenőrző hatóságok alacsony kockázatúnak minősítenek. Egyes harmadik országokban, amelyek kielégítő garanciát nyújtanak a megfelelésre, az ellenőrzéseket e harmadik országok ellenőrző szervei is elvégezhetik. Ahol ezzel a lehetőséggel élnek, a tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a harmadik országok ellenőrző szervei által végzett ellenőrzések érvényességét, és tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeiről.

(5)

A feldolgozásra szánt termékeknek nem kell megfelelniük ezeknek a minőségi előírásoknak, ezért biztosítani kell, hogy ezeket nem értékesítik a piacon friss termékként. Az említett termékeket megfelelően fel kell címkézni, és egyes esetekben feldolgozási igazolást kell mellékelni hozzájuk, amely megjelöli a végső felhasználást, és lehetővé teszi az ellenőrzéseket.

(6)

A minőségi előírásoknak való megfelelés szempontjából vizsgált gyümölcsöket és zöldségeket az értékesítés minden szakaszában ugyanolyan típusú ellenőrzésnek kell alávetni. Erre a célra az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által javasolt vizsgálati iránymutatásokat kell elfogadni, amelyek összhangban állnak a megfelelő OECD javaslatokkal. Mindazonáltal a kiskereskedelmi értékesítési szakaszban történő ellenőrzésekre vonatkozóan különleges intézkedéseket kell megállapítani.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Frissgyümölcs- és -zöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendeletnek megfelelően a tagállamok az értékesítés minden szakaszában ellenőrzik a 2200/96/EK rendelet 7., 8. és 9. cikkében megállapított forgalmazási előírásoknak való megfelelést.

2. cikk

Illetékes szervek

(1) Minden tagállam kijelöl egy, az e rendelet által lefedett területeken történő koordinációért és kapcsolattartásért felelős illetékes hatóságot, a továbbiakban "a koordináló hatóság"-ot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal a következőket:

- az (1) bekezdés alkalmazásában kijelölt koordináló hatóság nevét, postai és e-mail címét,

- a 2200/96/EK rendelet 7. cikkének harmadik albekezdése alkalmazásában kijelölt ellenőrző szervek (a továbbiakban: "az ellenőrző szervek") nevét, postai és e-mail címét, valamint

- az egyes kinevezett ellenőrző szervek tevékenységi körének pontos leírását.

(3) A koordináló hatóság lehet az ellenőrző szerv vagy az ellenőrző szervek valamelyike, vagy bármely egyéb, az (1) bekezdésnek megfelelően kinevezett szerv.

(4) A Bizottság a tagállamok által kinevezett koordináló hatóságok listáját az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában hirdeti ki.

3. cikk

A kereskedői adatbázis

(1) A tagállamok olyan adatbázist állítanak össze a zöldség- és gyümölcskereskedőkről, amely az e cikkben meghatározott feltételek mellett felsorolja azokat a kereskedőket, akik a 2200/96/EK rendelet 2. cikkének alkalmazásában megállapított minőségi előírások alá tartozó friss zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkoznak.

"Kereskedő" minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a forgalmazási előírásoknak megfelelő friss gyümölcsöt vagy zöldséget birtokol, azzal a szándékkal, hogy azt a Közösség területén bemutassa vagy eladásra kínálja, értékesítse vagy bármilyen módon forgalomba hozza és/vagy harmadik országokba exportálja, akár saját felelősségére, akár egy harmadik fél megbízásából.

A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően a következő kereskedők bekerülnek az adatbázisba, vagy kimaradnak abból:

- azok a kereskedők, akiknek a tevékenysége mentesül a 2200/96/EK rendelet 3. cikke szerinti forgalmazási előírásoknak való megfelelés kötelezettsége alól,

- olyan természetes vagy jogi személyek, akiknek a zöldség- és gyümölcságazatban végzett tevékenysége áruszállításra vagy csak kis mennyiségek kiskereskedelmi értékesítésére korlátozódik.

(2) Ahol az adatbázist több elkülönülő elemből állítják össze, a koordináló hatóság biztosítja, hogy az adatbázis, annak elemei és azok frissítése egységes legyen. A frissítést különösen az ellenőrző szervek végzik, az értékesítés különböző szakaszaiban elvégzett ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával.

(3) Ez az adatbázis minden kereskedőre vonatkozóan tartalmazza a nyilvántartási számot, nevet, címet, a kereskedőnek az e rendelet 4. cikkében említett kategóriák valamelyikébe való besorolásához szükséges információt, különösen az értékesítési láncban elfoglalt helyét, a cég fontosságára vonatkozó információt, az egyes kereskedők korábbi ellenőrzései során tett megállapításokra vonatkozó információkat, csakúgy, mint bármely egyéb, az ellenőrzésekhez szükségesnek tartott információt.

(4) A kereskedőknek biztosítaniuk kell a tagállamok által az adatbázis létrehozásához és frissítéséhez szükségesnek ítélt információt. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek szabályozzák a nem az adott tagállam területén alapított, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők bekerülését az adatbázisba.

4. cikk

A megfelelés ellenőrzése a belső piacon

(1) A tagállamok bevezetnek egy, az értékesítés minden szakaszában alkalmazandó, mintavétellel járó ellenőrzést a kereskedők által birtokolt termékek forgalmazási előírásainak való megfelelésre vonatkozóan.

Ebben a rendszerben a tagállamok meghatározzák az ellenőrző szervek által elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát, a forgalmazási előírásoknak meg nem felelő árukat forgalmazó kereskedők kockázatelemzése alapján, amelyeknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a közösségi szabályoknak való megfelelést minden általuk előzetesen meghatározott kereskedői kategóriára. A kockázatelemzés különösen a cégek méretére, az értékesítési láncban elfoglalt helyükre, a korábbi ellenőrzések során tett megállapításokra és a tagállamok által meghatározott egyéb lehetséges paraméterekre terjed ki. A zöldség és gyümölcs előkészítésével és csomagolásával foglalkozó kereskedőket, különösen a termelési körzetekben, nagyobb arányú ellenőrzéseknek kell alávetni, mint az egyéb kategóriába tartozó kereskedőket. Ellenőrzések szállítás közben is végezhetők.

Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az ellenőrző szervek megnövelik az ellenőrzések gyakoriságát az érintett kereskedőkre vonatkozóan.

(2) A kereskedőknek az ellenőrző szerveket el kell látniuk minden olyan információval, amelyet az említett szervek az ellenőrzések megszervezése és elvégzése szempontjából szükségesnek ítélnek.

(3) A tagállamok a feladás szakaszában feljogosíthatják a kereskedőket arra - a feladott, forgalmazási előírások alá tartozó zöldség és gyümölcs magas és egységes megfelelési arányának garantálása mellett -, hogy használják a III. mellékletben szereplő mintát az egyes csomagok címkézéséhez. A felhatalmazás hároméves időszakra szól, és megújítható.

Továbbá az e lehetőség előnyeit élvező kereskedőknek:

- olyan ellenőrző személyzettel kell rendelkezniük, akik a tagállam által jóváhagyott képzésben részesültek,

- megfelelő felszerelésekkel kell rendelkezniük a termény előkészítéséhez és csomagolásához,

- kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az általuk feladott árura elvégzik a megfelelési ellenőrzést, és rendelkeznek olyan nyilvántartással, amelyben minden elvégzett ellenőrzés műveleteit rögzítik.

Ha a kereskedők már nem tudják garantálni a magas és egységes megfelelési arányt, vagy ha a fent említett feltételek valamelyike már nem teljesül, a tagállam visszavonja a kereskedő felhatalmazását a III. mellékletben szereplő minta használatára az egyes csomagok címkézésekor.

(4) A koordináló hatóság még e rendelet alkalmazását megelőzően közli a Bizottsággal az ellenőrzési rendszer (1) bekezdésben említett rendelkezéseit. Ez a közlés tartalmazza a kereskedők különböző azonosított kategóriáit és az ezek mindegyikére meghatározott ellenőrzési gyakoriságot, csakúgy, mint - indokolt esetben - a (3) bekezdés rendelkezései végrehajtásának részletes feltételeit, az 5. cikk (1) bekezdése rendelkezései végrehajtásának részletes feltételeit, beleértve a különböző érintett kereskedők ellenőrzésének minimális arányát. Haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az említett rendszer bármilyen későbbi módosításáról.

5. cikk

A kivitel helyén végzett megfelelési ellenőrzés

(1) A kivitel szakaszában az illetékes ellenőrző szerv megfelelési ellenőrzéssel biztosítja, hogy a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt termékek csak akkor hagyják el a Közösség vámterületét, ha megfelelnek a forgalmazási előírásoknak.

Az exportőröknek minden olyan információval el kell látniuk az ellenőrző szerveket, amelyet azok az ellenőrzések megszervezéséhez és elvégzéséhez szükségesnek ítélnek.

(1a) A tagállamok a második albekezdésben említett rendelkezéseket az alábbi feltételeknek megfelelő kereskedőkre alkalmazhatják:

a) kellő garanciát nyújtanak az általuk forgalmazott gyümölcs és zöldség állandó és nagy arányú megfelelőségére;

b) a tagállam által jóváhagyott képzésben részesült ellenőrző személyzettel rendelkeznek;

c) vállalják az általuk forgalmazott termékek megfelelőségének ellenőrzését;

d) vállalják, hogy nyilvántartást vezetnek az összes általuk végzett ellenőrzésről.

E kereskedők esetében a tagállamok az érintett kereskedők minden kategóriájára vonatkozóan és kockázatelemzésre alapozva meghatározhatják a kivitel szakaszában az illetékes ellenőrző szervezet által végzett megfelelőségi ellenőrzés alá vont szállítmányok és mennyiségek minimális arányát. Ezen aránynak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a közösségi szabályok betartását. Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az ellenőrző szervezetek az érintett kereskedőkre vonatkozóan megnövelik az ellenőrzött szállítmányok arányát.

(2) Az ellenőrző szerv az (1) bekezdésben említett ellenőrzési műveletek elvégzése után egy, az I. mellékletben leírt megfelelési igazolást bocsát ki minden olyan kivitelre szánt szállítmányra, amelyről úgy véli, hogy megfelel a forgalmazási előírásoknak. Ha a kivitelre szánt szállítmány több tételből áll, e tételek megfelelőségét egy közös igazoláson is fel lehet tüntetni, amely egyértelműen felsorolja az adott szállítmányt alkotó különböző tételeket.

Ha az (1a) bekezdésnek megfelelően a megfelelőségi igazolásban említett tételeket az illetékes ellenőrző szervezet nem ellenőrizte a kivitel szakaszában, az "Önellenőrzés (az 1148/2001/EK rendelet 5. cikkének (1a) bekezdése)" jelölést kell feltüntetni a tanúsítvány 13. (Megjegyzések) rovatában.

(3) Az illetékes vámhatóságok csak akkor fogadhatják el a kiviteli nyilatkozatot, ha:

- az árukhoz mellékelték vagy a (2) bekezdésben említett igazolást, vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említett igazolást, vagy

- az illetékes ellenőrző szerv megfelelően tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre kibocsátották a fent említett két igazolás valamelyikét.

6. cikk

A behozatal helyén végzett megfelelési ellenőrzés

(1) A harmadik országokból származó termékeket a szabad forgalomba bocsátás előtt ellenőrzik a forgalmazási előírásoknak való megfelelés szempontjából.

Az importőröknek el kell látniuk az ellenőrző szerveket minden olyan információval, amelyet azok az e cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (5) bekezdésében említett ellenőrzések megszervezéséhez és elvégzéséhez szükségesnek ítélnek.

(2) A 7. cikktől függetlenül a hivatalos ellenőrző szerv a behozatal helyén minden behozott tételre elvégzi a megfelelési ellenőrzést, és ha ezek a termékek megfelelnek a megkövetelt előírásoknak, kibocsát egy, az I. mellékletben meghatározott megfelelési igazolást. Ha a behozatalra szánt szállítmány több tételből áll, a tételek megfelelőségét egy közös igazoláson is fel lehet tüntetni, amely egyértelműen felsorolja az adott szállítmányt alkotó különböző tételeket.

(3) A vámhatóságok csak akkor hagyhatják jóvá a szabad forgalomba bocsátást, ha:

- az árukhoz mellékelték a (2) bekezdésben említett igazolást vagy a 7. cikk (3) bekezdésében említett igazolást, illetve a 8. cikk (2) bekezdésében említett igazolást, vagy

- az illetékes ellenőrző szerv a megfelelő módon tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre kibocsátották a fent említett igazolások valamelyikét.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés ellenére, ha az illetékes ellenőrző szervezet a behozatal helyén úgy ítéli meg, hogy kicsi a kockázata annak, hogy egyes tételek nem felelnek meg a forgalmazási előírásoknak, dönthet úgy, hogy e tételeket nem ellenőrzi. E célból a vámhatóságnak egy lepecsételt nyilatkozatot küld, vagy más módon tájékoztatja az említett hatóságot arról, hogy az elvégezheti a vámkezelési eljárást.

Az első albekezdés alkalmazásában az ellenőrző szervezet előre megállapítja a nem megfelelő tételek kockázatelemzési feltételeit, és kockázatelemzés alapján, a behozatali szakaszban az illetékes ellenőrző szervezet által elvégzendő megfelelőségi ellenőrzés során vizsgálandó szállítmányok és mennyiségek minimális arányát az általa meghatározott minden egyes behozatali típus tekintetében. Bármely, e bekezdés értelmében meghatározott aránynak minden esetben lényegesen magasabbnak kell lennie, mint a 7. cikk (5) bekezdése szerint alkalmazott arányok.

(4a) A (4) bekezdésnek a tagállamokban történő alkalmazása egységességének növelése érdekében a Bizottság közös iránymutatásokat dolgoz ki ennek alkalmazására vonatkozóan. A koordináló hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a (4) bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályokról, beleértve a (4) bekezdés második albekezdésében említett feltételeket és minimális arányokat, valamint az említett szabályok minden további módosítását.

7. cikk

A Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően harmadik országok által elvégzett ellenőrzések jóváhagyása

(1) Egy harmadik ország kérésére a Bizottság a 2200/96/EK rendelet 46. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően jóváhagyhatja a Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően az említett harmadik ország által elvégzett megfelelési ellenőrzéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyás azoknak a harmadik országoknak adható meg, amelyek ezt kérik, és amelyek területén a Közösségbe bevitt termékekre vonatkozóan eleget tesznek a közösségi forgalmazási előírásoknak vagy az azokkal legalább egyenértékű előírásoknak.

A jóváhagyás meghatározza a harmadik országnak azt a hivatalos szervét, amelynek felelősségi körébe tartozik az (1) bekezdésben említett ellenőrzési műveletek elvégzése. Ez a hatóság felel a Közösséggel való kapcsolattartásért. A jóváhagyásban szintén meghatározzák magukért az ellenőrzésekért felelős ellenőrző szerveket, a továbbiakban a "harmadik országok ellenőrző szervei"-t.

A jóváhagyás csak az adott harmadik országból származó termékekre, illetve egyes termékekre korlátozható.

Az (1) bekezdésben említett jóváhagyáshoz a Bizottság igénybe veheti a 2200/96/EK rendelet 40. cikke alapján a zöldség- és gyümölcságazatban létrehozott különleges ellenőrcsoportot, az annak ellenőrzésére irányuló helyszíni látogatásokhoz, hogy az érintett harmadik országban elvégzett ellenőrzési eljárások megfelelnek e cikk rendelkezéseinek, és az indokolt esetben javaslatokat tehet az adott harmadik ország által a Közösségbe bevitt áruk megfelelési szintjének növelése érdekében.

(3) A harmadik országok ellenőrző szerveinek hivatalos szerveknek vagy a (2) bekezdésben említett hatóság által hivatalosan elismerteknek kell lenniük, kielégítő biztosítékot kell nyújtaniuk, valamint rendelkezniük kell a szükséges személyzettel, felszereléssel és létesítményekkel a 9. cikk (1) bekezdésében említett módszereknek megfelelő vagy azokkal egyenértékű módszereknek megfelelő ellenőrzések elvégzéséhez.

A harmadik országok ellenőrző szervei minden egyes, a Közösség vámterületére való belépés előtt ellenőrzött tételre vonatkozóan kiállítják az I. mellékletben bemutatott megfelelési igazolást vagy bármely egyéb, a Közösség és a harmadik ország közötti megegyezésnek megfelelő formanyomtatványt. Ha a behozatalra szánt szállítmány több tételből áll, a tételek megfelelőségét egy közös igazoláson is fel lehet tüntetni, amely egyértelműen felsorolja az adott szállítmányt alkotó különböző tételeket.

Azokat a formanyomtatványokat, amelyeken az ennek a bekezdésnek a második albekezdésében előírt igazolásokat kiállítják, az (1) bekezdésben említett jóváhagyás keretein belül hozzák létre.

A igazoláson szerepelnie kell az "eredeti" szónak. Amennyiben további példányokra van szükség, azokra rá kell pecsételni a "másolat" szót. A Közösség illetékes hatóságai csak a igazolás eredeti példányát fogadják el érvényesnek.

A nyomtatvány mérete 210 × 297 mm; a hossza legfeljebb plusz 8, illetve mínusz 5 mm-rel térhet el ettől. A felhasznált papír fehér, famentes, írásra méretezett és legalább 40 g/m2 súlyú.

A formanyomtatványokat a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell kinyomtatni és kitölteni.

A formanyomtatványokat írógéppel vagy ehhez hasonló módon kell kitölteni.

A bejegyzéseket nem lehet kitörölni vagy átírni. Bármely módosítást a hibás rész áthúzásával és indokolt esetben a megfelelő tartalom beírásával kell elvégezni. Ezeket a változtatásokat az azt végző személynek a kézjegyévek kell ellátnia és a kibocsátó hatóságnak hitelesítenie kell.

Minden igazoláson fel kell tüntetni egy nyomtatott vagy nem nyomtatott sorszámot, amely lehetővé teszi az azonosítást, valamint az igazolást a kiállító hatóságnak le kell bélyegeznie és az erre felhatalmazott személynek vagy személyeknek alá kell írnia.

A kiállító hatóság minden általa kibocsátott igazolás egy példányát megtartja.

(4) A Bizottság felfüggesztheti a jóváhagyást, amennyiben úgy találja, hogy a tételek és/vagy a mennyiségek jelentős részében az áruk nem felelnek meg a harmadik ország ellenőrző szerve által kiállított megfelelési igazolásban szereplő információnak vagy az (5a) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések iránti kérelemre nem érkezett kielégítő válasz.

(5) A tagállamok a behozatal helyén az ebben a cikkben megállapított feltételeknek megfelelően behozott termékek esetén megfelelési ellenőrzések útján ellenőrzik az előírásoknak való megfelelést, minden érintett harmadik országra vonatkozóan, az említett feltételek alapján behozott szállítmányok és mennyiségek jelentős hányadán. Ennek az aránynak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa, hogy a harmadik országok ellenőrző szervei eleget tesznek a közösségi szabályoknak. A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikk (3) bekezdésében megállapított intézkedéseket alkalmazzák az ellenőrzött tételekre, amennyiben azok nem felelnek meg a forgalmazási előírásoknak.

Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokra derítenek fényt, a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják erről a Bizottságot, és az ellenőrző szervek e cikk rendelkezéseinek megfelelően növelik az ellenőrzött szállítmányok és mennyiségek arányát.

Ha valamely tagállam az e bekezdésben említett ellenőrzések költségeinek fedezésére díjat állapít meg, a díj szintjének tükröznie kell azt, hogy ezek az ellenőrzések a 6. cikkben említettekhez képest az ellenőrzött szállítmányok és mennyiségek alacsonyabb hányadára terjednek ki.

(5a) Amennyiben a (3) bekezdés második albekezdésének megfelelően kétségek merülnek fel az igazolás vagy az abban foglalt információ hitelességét illetően, utólagos ellenőrzést kell végezni.

A Közösség illetékes hatósága a harmadik országnak a (2) bekezdés második albekezdésében említett hivatalos kapcsolattartójához visszajuttatja az igazolást vagy annak egy másolatát, ha szükséges, az ellenőrzés okainak megadásával, és bármely olyan megszerzett információ megadásával, amely azt sejteti, hogy a igazolás nem hiteles, vagy hogy az abban szereplő adatok nem helyesek. Az utólagos ellenőrzések iránti kérelmeket a lehető leghamarabb a Bizottság tudomására kell hozni, az egyes kérelmek eredményével együtt.

Ha utólagos ellenőrzést kérnek, az érintett termékek importőre kérheti az illetékes ellenőrző szervektől a 6. cikkben említett megfelelési ellenőrzés elvégzését.

(6) A koordináló hatóság minden negyedévben, legkésőbb az érintett negyedévet követő negyedév végéig közli a Bizottsággal minden érintett harmadik országra és termékre vonatkozóan az (1) bekezdésnek megfelelően behozott tételek számát, az (5) bekezdésben említettek szerint a megfelelés szempontjából ellenőrzött mennyiségeket és azokat a tételeket, amelyekről az ellenőrző szervek úgy találták, hogy nem feleltek meg a harmadik ország ellenőrző szerve által kibocsátott megfelelési igazolásban szereplő adatoknak, minden említett tétel mennyiségének meghatározásával és a megállapításnak okot adó hiba típusával együtt.

(7) A vámhatóságok a koordináló hatóságot és/vagy az ellenőrző szervet ellátják minden olyan információval, amely e cikk rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges.

(8) E cikk alkalmazása a Közösség és az egyes érintett harmadik országok közötti igazgatási együttműködés eljárása létrehozásától függ.

Ezért az érintett harmadik országok elküldenek a Bizottságnak minden, az ellenőrzési műveletekhez kapcsolódó információt, különösen az ellenőrző szervek által használt bélyegzőlenyomatok mintáit és - indokolt esetben és késedelem nélkül - ezeknek az információknak bármilyen változását.

A Bizottság közli ezeket az információkat és bármilyen későbbi módosítást a tagállamok koordináló hatóságaival, akik tájékoztatják a vámhatóságokat és más illetékes hatóságaikat.

Miután létrejött az igazgatási együttműködés, és az érintett harmadik ország által közölt információ bármilyen jelentős módosítását követően, mind ennek az igazgatási együttműködésnek a keretében, mind a hivatalos kapcsolattartó és az ellenőrző szervek neve és címe tekintetében a Bizottság ebből a célból hivatalos értesítést tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában.

8. cikk

Feldolgozásra szánt termékek

(1) E rendelet alkalmazásában a feldolgozásra szánt termékek olyan, minőségi előírások alá tartozó friss zöldségek és gyümölcsök, amelyeket feldolgozóüzemekbe szállítanak, ahol az eredeti friss terméktől eltérő KN- besorolású termékekké dolgozzák fel őket.

(2) Az illetékes ellenőrző szervek a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt termékekre és a Közösségbe behozott, feldolgozásra szánt és ezért a 2200/96/EK rendelet 3. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a forgalmazási előírásoknak való megfelelés követelménye alá nem tartozó termékekre a II. mellékletben előírt feldolgozási igazolást állítanak ki. Biztosítják, hogy a (3) bekezdésben megállapított különleges címkézési rendelkezéseknek eleget tesznek.

(3) Behozatal esetén az illetékes ellenőrző szerv, a (2) bekezdésben említett bármilyen igazolás kibocsátása után, haladéktalanul elküldi az igazolás egy példányát a feldolgozás helye szerinti tagállam koordináló hatóságának, valamint bármilyen további, a feldolgozási folyamatok lehetséges ellenőrzéséhez szükséges információt. A feldolgozást követően a feldolgozó vállalkozás visszaküldi az igazolást az illetékes ellenőrző szervnek, amely biztosítja, hogy a termékeket ténylegesen feldolgozták.

(4) A feldolgozásra szánt termékek csomagolásán csomagonként egyértelműen fel kell tüntetni a "feldolgozásra szánt" szavakat vagy ennek megfelelő más szöveget. Az ömlesztve szállított, közvetlenül a szállítóeszközre rakodott áruk esetén ezt a jelzést az árukat kísérő dokumentumon kell feltüntetni, vagy a szállítóeszköz belsejében jól láthatóan elhelyezett figyelmeztető feliraton kell közölni.

(5) A tagállamok megtesznek minden általuk szükségesnek ítélt, különösen az egyéb érintett tagállamokkal való együttműködésre vonatkozó intézkedést, hogy elkerüljék, hogy bármely, a frisszöldség- vagy -gyümölcs-piacra szánt árut feldolgozásra szánt termékként szállítsanak el a termelési körzetből.

9. cikk

Ellenőrzési módszer

(1) Az e rendeletben előírt megfelelési ellenőrzéseket, kivéve a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén végzetteket, a IV. mellékletben leírt módszereknek megfelelően végzik el, kivéve, ha ez a rendelet másképpen rendelkezik.

A tagállamok különleges intézkedéseket állapítanak meg a megfelelés ellenőrzésére a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén.

(2) Ha az ellenőrök úgy találják, hogy az áruk megfelelnek a forgalmazási előírásoknak, az ellenőrző szerv kibocsáthat egy, az I. mellékletben meghatározott megfelelési igazolást. Ezt az igazolást minden esetben a behozatal vagy kivitel szakaszában állítják ki.

(3) Ha az áruk nem felelnek meg az előírásoknak, az ellenőrző szerv a kereskedő vagy annak képviselői számára megállapítja a meg nem felelést. Azokat az árukat, amelyekre vonatkozóan meg nem felelést állapítottak meg, az ellenőrző szerv felhatalmazása nélkül nem lehet mozgatni. Ez a felhatalmazás függhet az ellenőrző szerv által megállapított feltételek tiszteletben tartásától.

A kereskedők dönthetnek úgy, hogy áruik egy részét vagy egészét összhangba hozzák a megfelelési előírásokkal. Az összhangba hozott árukat addig nem lehet forgalomba hozni, amíg az illetékes ellenőrző szerv minden megfelelő eszközzel meg nem bizonyosodott arról, hogy az áruk valóban megfelelnek az előírásoknak. Ahol alkalmazható, csak akkor állítja ki az I. mellékletben meghatározott megfelelési igazolást a tétel egészére vagy egy részére, ha az áruk már megfelelnek az előírásoknak.

Ha valamely ellenőrző szervezet elfogadja valamely kereskedő arra vonatkozó kérését, hogy az árut azon tagállamtól eltérő tagállamban hozza összhangba a megfelelőségi előírásokkal, mint amelyben az áru nem megfelelőségét megállapították, a tagállamok minden általuk szükségesnek ítélt intézkedést megtesznek - különös tekintettel a tagállamok közötti együttműködésre - annak ellenőrzésére, hogy az áru összhangba került-e a megfelelőségi előírásokkal.

Ha az áru nem hozható összhangba a megfelelőségi előírásokkal és nem hasznosítják sem állati takarmányként, sem ipari feldolgozás alapanyagaként, sem más nem élelmezési célú felhasználás keretében, az ellenőrző szervezet szükség esetén felkérheti a kereskedőket a megfelelő intézkedések megtételére annak biztosítására, hogy az érintett termékek ne kerüljenek a piacra.

A kereskedők kötelesek a tagállamok által e bekezdés alkalmazásához szükségesnek ítélt minden információt rendelkezésre bocsátani.

10. cikk

Záró rendelkezések

(1) Annak a tagállamnak az ellenőrző szervei, amelynek területén nagyszámú, más tagállamból származó áru nem felelt meg az előírásoknak olyan hibák vagy romlás miatt, amelyet már a csomagoláskor fel lehetett volna fedezni, a meg nem felelésnek egészen a nagykereskedelmi értékesítési szintig - az elosztó központokat is beleértve - felfedezett eseteit haladéktalanul jelezni kell azon tagállamok hatóságainak, amelyeket ez valószínűleg érint.

(2) Ha egy harmadik országból való behozatal esetén a termékek nagy számban nem feleltek meg az előírásoknak, az érintett tagállam koordináló hatóságának azonnal értesítenie kell a Bizottságot és a többi olyan tagállam koordináló hatóságait, amelyeket ez valószínűleg érint, amelyek ezután saját területükön szükség szerint továbbítják ezt az információt. A Bizottságot az általa kijelölt elektronikus rendszeren keresztül kell értesíteni.

(3) E rendelet alkalmazásában, azon termékek esetében, amelyekre forgalmazási előírásokat fogadtak el, a számlákon és kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a minőségi osztályt, a termékek származási országát, és indokolt esetben azt a tényt, hogy azokat feldolgozásra szánták. Ez a követelmény nem vonatkozik a végső felhasználónak való kiskereskedelmi értékesítésre.

11. cikk

(1) A 2251/92/EGK rendelet hatályát veszti.

(2) A 2251/92/EGK rendelet 6. cikke értelmében a feladáskor az áruk ellenőrzése alól mentesülő kereskedők 2003. június 30.-ig használhatják az említett rendelet III. mellékletében előírt címkével ellátott csomagolást.

(3) A 2251/92/EGK rendelet 3. cikke (9) bekezdésének megfelelően kiállított ellenőrzési igazolások az adott igazolás 12. rovatában szereplő érvényességi határidő lejártáig érvényesek. A 2251/92/EGK rendelet 10. cikkének megfelelően kiállított feldolgozási igazolások 2002. január 31-ig érvényesek.

12. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

A 9. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési módszerek

Megjegyzés:

Az alábbi ellenőrzési módszerek az ENSZ/EGB (az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága) romlandó áruk szabványosításával és minőségjavítással foglalkozó munkacsoportja által elfogadott, a friss zöldség és gyümölcs minőségi ellenőrzésének végrehajtásáról szóló útmutatójának rendelkezésein alapulnak.

1. MEGHATÁROZÁSOK

a) Megfelelőségi ellenőrzés

Ellenőr által e rendelettel összhangban végrehajtott vizsgálat annak ellenőrzésére, hogy a zöldségek és gyümölcsök megfelelnek-e a 2200/96/EK rendeletben meghatározott forgalmazási előírásoknak.

Ez az ellenőrzés az alábbiakat foglalja magában:

- adott esetben az azonosság és a dokumentáció ellenőrzése: a tételt kísérő dokumentumok vagy tanúsítványok és/vagy az 1148/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése második albekezdésének harmadik francia bekezdésében és az 5. cikk (1a) bekezdésének d) pontjában említett jegyzék ellenőrzése, valamint az áruk és az e dokumentumokban szereplő adatok vizsgálata annak ellenőrzésére, hogy azok megegyeznek,

- a tételben található áruk fizikai vizsgálata mintavétel útján annak biztosítására, hogy a forgalmazási előírásban megállapított összes feltételnek megfelelnek, beleértve a kiszerelésre és a csomagok és a csomagolás jelölésére vonatkozó rendelkezéseket.

b) Ellenőr

Az illetékes ellenőrző szerv engedélyével rendelkező személy, aki olyan megfelelő és rendszeres képzésben részesül, amelynek révén képes a megfelelőségi ellenőrzés elvégzésére.

c) Szállítmány

Egy adott kereskedő által értékesítendő, egy dokumentumban meghatározott, az ellenőrzés időpontjában talált termék mennyisége. A szállítmány állhat egy vagy többféle típusú termékből: tartalmazhat egy vagy több tétel friss zöldséget és gyümölcsöt.

d) Tétel

A termék egy olyan mennyisége, amely egy adott helyen végzett ellenőrzés időpontjában az alábbiak tekintetében hasonló tulajdonságokkal rendelkezik:

- csomagoló és/vagy feladó,

- származási ország,

- a termék természete,

- a termék minőségi osztálya,

- méret (ha a terméket méret szerint osztályozzák),

- fajta vagy kereskedelmi típus (a szabvány vonatkozó rendelkezései szerint),

- a csomagolás típusa és a kiszerelés.

Ha azonban a szállítmányok ellenőrzése során nem lehet különbséget tenni a tételek között és/vagy nem lehet kimutatni különálló tételeket, az adott szállítmány összes árutétele egy tételként kezelhető, ha azok a termék típusát, a feladót, a származási országot, a minőségi osztályt és a fajtát vagy kereskedelmi típust (ha a szabvány előírja) tekintve hasonlóak.

e) Mintavétel

A megfelelőségi ellenőrző vizsgálat során valamely árutételből ideiglenesen vett kollektív minta.

f) Elemi minta

A tételből kivett csomag vagy - ömlesztett termék esetén - a tétel egy pontjáról vett mennyiség.

g) Teljes minta

A tételből vett több reprezentatív elemi minta, amelynek mennyisége elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a tétel értékelését minden feltétel tekintetében.

h) Másodlagos minta

Diófélék esetében a másodlagos minta a teljes minta egyes elemi mintáiból vett reprezentatív termékmennyiség, amelynek a tömege 300 gramm és 1 kg között van. Amennyiben az elemi minta csomagolt élelmiszerekből áll, a másodlagos minta egy csomag.

i) Összetett minta

Diófélék esetében az összetett minta a teljes mintában található összes másodlagos minta legalább 3 kg súlyú keveréke. A dióféléket az összetett mintában egyenletesen kell elkeverni.

j) Csökkentett minták

A teljes mintából vett termék reprezentatív mennyisége, amelynek mérete elegendő bizonyos egyedi feltételek értékeléséhez. Diófélék esetében a csökkentett minta az összetett mintából vett legalább 100 darab diót tartalmaz. Egy teljes mintából több csökkentett minta vehető.

k) Csomagok

Egy árutétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt. A csomagolás célja, hogy megkönnyítse számos értékesítési egység vagy termék laza vagy rendezett csoportjának kezelését és szállítását, hogy megakadályozza a fizikai kezelés és a szállítás okozta károkat. A közúti, vasúti, vízi és légi konténerek nem minősülnek csomagnak. Bizonyos esetekben a csomag egyben az értékesítési csomag is.

l) Értékesítési csomagok

Egy árutétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt. Az értékesítési csomagok csomagolása egy értékesítési egységet képez a végfelhasználó vagy végfogyasztó számára az értékesítés helyén. Az értékesítési csomagok körében előcsomagnak minősül az, amely az élelmiszert teljesen körülzárja vagy oly módon részben zárja körül, hogy a csomag tartalma nem változtatható meg a csomagolás felnyitása vagy módosítása nélkül.

2. A MEGFELELŐSÉGI ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁSA

a) Általános megjegyzés

A megfelelőségi ellenőrzés a tétel különböző pontjairól véletlenszerűen vett teljes minta fizikai ellenőrzésével végzett értékeléssel történik. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a tétel megfelel a teljes mintának.

b) Az árutételek azonosítása és/vagy általános benyomás szerzése a szállítmányról

A tételek azonosítását jelöléseik vagy egyéb szempontok alapján végzik el, mint pl. a 89/396/EGK tanácsi irányelvben ( 5 ) megállapított utalások alapján. A több tételből álló szállítmányok esetén az ellenőrnek általános benyomást kell szereznie a szállítmányról a kísérő dokumentumok vagy a szállítmányra vonatkozó nyilatkozatok segítségével. Ezt követően meghatározza, hogy a bemutatott tételek mennyiben felelnek meg az említett dokumentumokban szereplő információnak.

Amennyiben a termékeket be fogják rakodni vagy már berakodták egy szállítóeszközbe, ez utóbbi nyilvántartási számát használják a szállítmány azonosítására.

c) A termék bemutatása

Az ellenőr dönti el, hogy mely csomagokat kell ellenőrizni. A bemutatást a piaci szereplő vagy annak képviselője végzi. Az eljárásba tartozik a teljes minta bemutatása.

Amennyiben csökkentett vagy másodlagos mintákra van szükség, ezeket a teljes mintából maga az ellenőr választja ki.

d) Fizikai ellenőrzés

- A csomagolás és a kiszerelés értékelése az elemi minták alapján:

A csomagolást - beleértve a csomag belsejében használt anyagot is - a forgalmazási előírások rendelkezései alapján meg kell vizsgálni megfelelőség és tisztaság szempontjából. Ha csak bizonyos csomagolásfajták engedélyezettek, az ellenőr ellenőrzi, hogy ezeket használják-e.

- A jelölések ellenőrzése az elemi minták alapján:

Először arról győződnek meg, hogy a terméket ellátták-e a forgalmazási előírásoknak megfelelő jelöléssel. Az ellenőrzés során ellenőrzik a jelölés pontosságát és/vagy a szükséges módosítás mértékét is.

Az egyenként műanyag fólia védőcsomagolással ellátott gyümölcsök és zöldségek a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) értelmében nem tekinthetők előcsomagolt élelmiszernek, és nem feltétlenül szükséges a forgalmazási előírásoknak megfelelő jelölésük. Ilyen esetekben a műanyag védőcsomagolás felfogható a törékeny termékek egyszerű védelmeként.

- A termék megfelelőségének ellenőrzése teljes minta vagy összetett és/vagy csökkentett minta használatával:

Az ellenőr úgy határozza meg a teljes minta méretét, hogy képes legyen értékelni a tételeket. Véletlenszerűen választja ki az ellenőrizendő csomagokat, vagy ömlesztett termék esetén a tétel azon pontjait, ahonnan az egyedi mintákat kell venni.

Sérült csomagok nem használhatók a teljes minta részeként. Ezeket félre kell tenni, és amennyiben szükséges, külön vizsgálat alá lehet vetni, és külön jelentést lehet készíteni róla.

A teljes mintának az alábbi mennyiségekből kell állnia minden olyan esetben, amikor a szállítmányt nem találják kielégítőnek:

Csomagolt termék

Csomagok száma az árutételbenCsomagok szükséges száma
(elemi minták)
100-ig5
101–3007
301–5009
501–1 00010
1 000 felett15 (minimum)

Ömlesztett termék

A tétel mennyisége kg-ban vagy a csomók száma a tételbenElemi minták mennyisége kg-ban vagy a csomók száma
200-ig10
201–50020
501–1 00030
1 001–5 00060
5 000 felett100 (minimum)

Nagyméretű gyümölcs és zöldség esetén (egységenként 2 kg fölött) az elemi mintának legalább öt egységet kell tartalmaznia. Az 5-nél kevesebb csomagot tartalmazó vagy 10 kg-nál kisebb súlyú árutételek esetében az ellenőrzés a teljes árutételre kiterjed.

Amennyiben az ellenőr az ellenőrzést követően azt tapasztalja, hogy nem lehet döntést hozni, végezhet még egy ellenőrzést, és a végső eredményt megállapíthatja a két ellenőrzés átlagaként.

Egyes szempontok, mint a fejlettség és/vagy az érettség foka vagy a belső hibák megléte vagy hiánya ellenőrizhetők csökkentett minták alapján; ez különösen az olyan ellenőrzésre vonatkozik, amely tönkreteszi a termék kereskedelmi értékét. A csökkentett minta mérete a tétel értékeléséhez elengedhetetlenül szükséges legkisebb mennyiségre korlátozódik. Ha azonban hibákat fedeznek fel vagy gyanítanak, a csökkentett minta mérete nem haladhatja meg az ellenőrzés céljára először vett teljes minta méretének 10 %-át.

e) A termék ellenőrzése

A terméket az ellenőrzés idejére teljesen el kell távolítani a csomagolásból; az ellenőr csak a diófélék esetében vagy akkor mellőzheti ezt, ha a csomagolás fajtája és a kiszerelés módja lehetővé teszi a termék kicsomagolás nélküli ellenőrzését. Az egységesség, a minimumkövetelmények, a minőségi osztályok és a méret ellenőrzését a teljes minta alapján végzik, illetve a diófélék esetében az összetett minta alapján. Ha hibát fedez fel, az ellenőr darabszámban vagy tömegben kifejezve megállapítja azon termékmennyiség százalékos arányát, amely nem felel meg az előírásnak.

A fejlettségi és/vagy érettségi fokkal kapcsolatos feltételek ellenőrzése történhet a forgalmazási előírásban e célból meghatározott eszközök és módszerek használatával vagy az elfogadott gyakorlattal összhangban.

f) Jelentés az ellenőrzés eredményeiről

Adott esetben kiállítják a 9. cikkben említett dokumentumokat.

Amennyiben hibákat találnak, a kereskedőt vagy annak képviselőjét tájékoztatni kell a panasz okairól. Amennyiben a jelölések megváltoztatásával a termék megfelelhet az előírásnak, erről tájékoztatni kell a kereskedőt vagy annak képviselőjét.

Amennyiben hibákat találnak a termékben, jelezni kell az előírásnak nem megfelelő termék százalékos arányát.

g) A megfelelőségi ellenőrzés által okozott értékcsökkenés

Az ellenőrzést követően a teljes mintát a kereskedő vagy képviselője rendelkezésére bocsátják.

Az ellenőrző szerv nem köteles visszaszolgáltatni a teljes mintának az ellenőrzés során megsérült darabjait.

( 1 ) HL L 129., 2001.5.11., 3. o.

( 2 ) HL L 297., 1996.11.21., 1. o.

( 3 ) HL L 112., 1997.4.29., 10. o.

( 4 ) HL L 219., 1992.8.4., 9. o.

( 5 ) HL L 186., 1989.6.30., 21. o.

( 6 ) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32001R1148 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32001R1148&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02001R1148-20030309 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02001R1148-20030309&locale=hu

Tartalomjegyzék