1/1998. OIT szabályzat

a lakáscélú támogatásról

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. §-ának q) pontja, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 119. §-ának (1) és (3) bekezdése, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121. § (1) bekezdésének a) pontja és 123. §-a alapján a lakáscélú támogatásról a következők szerint rendelkezik.

1. § (1) A Szabályzat hatálya a bírákra és a bíróságokon, valamint az OIT Hivatalánál igazságügyi szolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra terjed ki.

(2) E Szabályzat alapján adható lakáscélú támogatás az igazságügyi szerv által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák közalkalmazottjai részére is.

2. § (1)[1] Az OIT által évente megállapított keretből elsősorban olyan lakás építéséhez, vásárlásához, önálló lakást eredményező toldaléképítéshez, valamint a meglévő lakás legalább fél lakószobával való bővítéséhez adható támogatás, amely a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg. Támogatás adható továbbá a lakás komfortfokozatának növeléséhez (korszerűsítés).

(2)[2] Az (1) bekezdéstől eltérően kivételesen felújításhoz és a méltányolható igényt meghaladó lakásszerzéshez is nyújtható támogatás, ha a kérelmező vállalja a kamatkedvezményből származó jövedelme utáni adó-és járulékfizetési kötelezettséget.

(3)[3] Ha a kérelmező és házastársa (élettársa), valamint a méltányolhatóság szempontjából figyelembe vehető, a kérelmezővel együtt költöző családtagok használati korlátozástól mentes lakástulajdonnal, vagy önálló bérleménnyel rendelkeznek, a kérelmező támogatásban akkor részesíthető, amennyiben a lakás elidegenítését, illetve a bérleti jogviszony megszűnését okirattal igazolja.

(4)[4] Amennyiben a kérelem felújításra, vagy nem méltányolható lakásigényre irányul, a kérelem csak akkor terjeszthető az OIT Hivatalához, ha a kérelmező vállalja a kamatkedvezményből származó jövedelme utáni adó-és járulékfizetési kötelezettséget.

(5)[5] A kérelmező a támogatást saját lakásproblémája megoldására kaphatja. Ha ő maga és az együtt költöző személyek lakásingatlannal rendelkeztek és azt 5 évnél nem régebben értékesítették, az értékesített lakás árát az új lakás árába (építési költségébe) be kell számítani, és támogatás csak a lakások értékkülönbözetének erejéig adható. A bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatban kapott térítést az elidegenített lakás eladási árával azonos módon kell számításba venni. Ha a kérelmező lakását elajándékozta, részére támogatás nem nyújtható.

(6)[6] Ha a kérelmező már részesült támogatásban, újabb támogatásban akkor részesülhet, ha az előző támogatást visszafizette és az újabb támogatást a szolgálati érdekek vagy a család körülményei különösen indokolják.

(7)[7] Általában ahhoz a lakásvásárláshoz (építéshez) nyújtható támogatás, amely a szolgálati hely szerinti településen, vagy annak legfeljebb 50 km-es körzetében van.

(8)[8] Ha a házaspárok (élettársi kapcsolatban élők) mindegyikére hatályos a szabályzat, saját jogon mindketten részesülhetnek támogatásban.

(9)[9] Önkormányzati lakás vásárlásához csak a kötelező előtörlesztés erejéig nyújtható támogatás.

(10)[10] Ha a (3) bekezdés szerinti feltétel nem áll fenn, de a várható eladási ár, illetve a bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos térítés összegének megjelölésével a kérelmező nyilatkozik a lakás elidegenítési, illetve a bérleti jogviszony megszűnési szándékról, a támogatás iránti kérelem elbírálható. A támogatás folyósítására azonban akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a támogatás engedélyezésétől számított 60 napon belül okirattal igazolja a lakás elidegenítését, illetve a bérleti jogviszony megszűnését, és az eladási ár, illetve a térítés összege lényegesen nem haladja meg az előzetesen bejelentett összeget. Rendkívüli esetben egy alkalommal a 60 napos határidő további 60 nappal meghosszabbítható.

2/A. §[11] A 2. § (1) bekezdésétől eltérően kivételesen a bíró részére - bírósági (hivatali) érdekből - második lakás vásárlása, építése, korszerűsítése, felújítása céljára is nyújtható visszatérítendő támogatás, ha az a)-d) pont feltételei együttesen teljesülnek.

a) Az új szolgálati hely más megyében, illetve a Fővárosban van és az igénylő az új szolgálati hely szerinti településen oldja meg lakáshelyzetét.

b) Az új szolgálati helyre kinevezett bíróval együtt a családja nem költözik.

c) A megvásárolandó, építendő, korszerűsítendő és felújítandó lakás legfeljebb 2 szobás.

d)[12] Kérelmező vállalja a kamatkedvezményből származó jövedelme utáni adó- és járulékfizetési kötelezettséget.

3. § (1) A támogatás iránti kérelmet szolgálati úton az OIT Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(2) A kérelmet - kivéve a megyei (fővárosi) bíróság és az ítélőtábla elnökének kérelmét - a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei (fővárosi) bíróság elnöke (a továbbiakban: a bíróság elnöke), illetve a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott vezető - az igazságügyi szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv álláspontjára figyelemmel - véleményezi, amennyiben a kérelmező annak tagja.

(3) A támogatást az 1. számú melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni. A kérelemhez csatolni kell az építési engedélyt, a tervdokumentációt, a költségvetést, a tulajdoni lap 60 napnál nem régebbi hiteles kivonatát, korszerűsítés esetén a tulajdoni lap kivonata mellett a költségvetést, a lakás vételére vonatkozó szerződést, vagy előzetesen az előszerződést, valamint a 2. § (3) bekezdésében meghatározott okiratot.

4. § (1)[13] Az OIT kinevezési hatáskörébe tartozók kérelmét és a 2/A. § szerinti igényeket - összeghatárra tekintet nélkül - az OIT bírálja el, az utóbbi igénynél figyelembe veszi az OIT Lakásügyi Bizottsága véleményét.

(2) A 300.000 Ft-ot meghaladó összegű támogatásra vonatkozó kérelmet - kivéve az OIT kinevezési hatáskörébe tartozók kérelmét - az OIT tagjaiból alakult bizottság bírálja el.

(3) A 300.000 Ft-ot meg nem haladó összegű támogatásra vonatkozó kérelmet - kivéve az OIT kinevezési hatáskörébe tartozók kérelmét - az OIT Hivatalának vezetője bírálja el.

5. § (1) A döntés a támogatás összegére és a támogatás visszafizetésének az időtartamára terjed ki. Támogatás legfeljebb 15 évre, részletekben visszafizetendő kamatmentes kölcsönként adható.

(2) A kérelem elbírálásánál az igazságszolgáltatáshoz fűződő érdekeket, a kérelmező lakáskörülményeit, családi, jövedelmi és vagyoni viszonyait kell figyelembe venni.

6. § (1) A Hivatal a kérelmezővel a döntés tartalmának megfelelő kölcsönszerződést köt.

(2)[14] A kölcsönszerződést azzal a feltétellel kell megkötni, hogy a szolgálati jogviszony a támogatás visszafizetésének az időtartama alatt fennáll. A támogatás szempontjából nem minősül szolgálati viszony megszűnésének, ha a támogatásban részesült a Bíróságok fejezetbe tartozó másik intézménynél lép szolgálati viszonyba. Ilyen esetben a 9. § (2) bekezdése szerinti értesítést az új szolgálati helynek is meg kell küldeni.

(3) A kölcsön visszafizetésének biztosítékául az ingatlanra a Hivatal javára jelzálogjogot, valamint vásárlás esetén az adásvételi szerződés alapján, a kérelmet elbíráló egyedi döntése szerint, elidegenítési- és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(4) A kölcsönszerződés lebonyolításával összefüggő pénzintézeti és ingatlan-nyilvántartási költségek az adóst terhelik.

(5) A kölcsön folyósítása és törlesztése pénzintézeten keresztül történik.

7. § A pénzintézethez utalt, de 6 hónapon belül igénybe nem vett támogatást vissza kell vonni.

8. § (1) A kölcsönszerződés megszegéséért felelős adós a kamatmentesség kedvezményét elveszti és a folyósítás időpontjától kezdődően az igénybevett összeg után, a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékű kamatot köteles fizetni.

(2) A kölcsönszerződés felmondása esetén, vagy az adós különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel,

a)[15] az OIT kinevezési hatáskörébe tartozók támogatása és a 2/A. § szerint nyújtott támogatás esetén az OIT,

b) a 300.000 Ft-ot meghaladó összegű támogatás esetén - kivéve az OIT kinevezési hatáskörébe tartozók támogatását - az OIT tagjaiból alakult bizottság,

c) a 300.000 Ft-ot meg nem haladó összegű támogatás esetén - kivéve az OIT kinevezési hatáskörébe tartozók támogatását - az OIT Hivatalának vezetője

a még vissza nem fizetett kölcsönt és (vagy) annak kamatát részben vagy egészben elengedheti, halasztást, részletfizetést engedélyezhet, hozzájárulhat a szerződési feltételeknek megfelelő további teljesítéshez, illetve a szerződés módosításához.

(3)[16] Az adós szolgálati viszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozás részletekben történő megfizetésének engedélyezését megfelelő jövedelmű készfizető kezes(ek) állításához kell kötni.

(4)[17] Támogatással terhelt lakásingatlan eladása (cseréje) esetén a jelzálogjognak az újonnan szerzett lakásingatlanra történő átjegyzése a szerződésben meghatározottnál magasabb összegű havi törlesztőrészlet megállapítása mellett is engedélyezhető.

(5)[18] Az OIT felhatalmazza az OIT Hivatalát arra, hogy hozzájárulást adjon - a lakáscélú támogatás fedezetéül az OIT Hivatala javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző sorrendben - a kereskedelmi bank javára az általa folyósítandó kölcsön, illetve szociálpolitikai kedvezmény biztosítását szolgáló jelzálogjog bejegyzésére, ha a lakáscélú (munkáltatói) támogatás és a kereskedelmi bank által folyósított kölcsön, illetve kedvezmény együttes összege nem haladja meg az ingatlan értékének felét.

Ha az említett tartozások együttes összege meghaladja az ingatlan értékének 50 %-át, a hozzájárulás kivételesen megadható, ha az adós a támogatás visszafizetésére megfelelő jövedelmű készfizető kezes(eke)t állít.[19]

(6)[20] Az (5) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, amikor újabb lakáscélú támogatás nélkül, pénzintézeti kölcsön igénybevételével második lakás szerzésére kerül sor, és a pénzintézet az általa folyósított kölcsön biztosítására - a lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjogot megelőzően - kíván jelzálogjogot bejegyeztetni.

9. § (1) A kölcsönszerződést a Hivatal készíti el és a kérelmező aláírása céljából a bíróság elnökének küldi meg, egyben intézkedik a kölcsön összegének a pénzintézethez történő átutalásáról.

(2) A Hivatal és a bíróság elnöke a kölcsönszerződéseket nyilvántartja. A bíróság elnöke a szolgálati jogviszony megszűnéséről és annak jogcíméről a Hivatalt 8 napon belül értesíti.

(3) A Hivatal a lakáscélú támogatási keretet központilag nyilvántartja, a pénzintézet elszámolása alapján a kölcsönökről analitikus nyilvántartást vezet.

10. § A Szabályzat 1998. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a még el nem bírált kérelmeknél is alkalmazni kell.