A Fővárosi Törvényszék G.41249/2010/47. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/G. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 13. §, 141. §, 164. §, 167. §, 177. §, 178. §, 182. §, 183. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 3. §, 84. §, 86. §, 87. §, 318. §, 339. §, 355. §, 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 4. §, 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 118. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 4. §, 2005. évi XLVII. törvény (Szaktv.) 29. §, 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. §] Bíró: Gáspár Mónika

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

GAZDASÁGI KOLLÉGIUM

26.G.41.249/2010/47.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a ... (...) jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szellemi termék értéke, jogellenes használata díja megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 4.000.000.- (négymillió) Ft perköltséget.

A le nem rótt 900.000.- (kilencszázezer) Ft kereseti illetéket a felperes köteles megfizetni az állam javára külön felhívásra.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságon 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő nélkül fellebbezést előterjesztő fél nyilatkozata hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálására tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

INDOKOLÁS:

A bíróság a peres felek előadásai, a becsatolt okiratok és a perben kirendelt I. Sz. T. szakvéleménye alapján a következő tényállást állapította meg.

Az 1994-től polgári objektumok őrzési, védelmi feladatait ellátó felperesi gazdasági társaság a ... által kiírt közbeszerzési pályázaton részt véve 1997. évben négy katonai objektum őrzését nyerte el vállalkozóként. A felperes 1999-ben megszerezve az ... tanúsítást, 2000-ben a ... címet, 2001-en az ... dokumentumnak való megfelelőséget, 2001-ben, 2002-ben további katonai objektumok őrzését nyerte el. A megrendelő szerződésbontását követően 2002. júniusában fővállalkozóként belépő, a megrendelő 2002. május 8-án kötött szerződés alapján katonai objektumok őrzés-védelmére kizárólagosan jogosult alperes kötött alvállalkozó gazdasági társaságokkal vállalkozási szerződéseket a katonai objektumok őrzésére, e körben 2002. május 22-én a felperessel, mint alvállalkozóval is a szerződésben meghatározott tizenöt objektum őrzés-védelmi szolgáltatása tárgyában, 2002. június 1. napi hatállyal, határozatlan időre, de azzal a külön kikötéssel, hogy az objektumok értékesítése, más irányú hasznosítása időpontjáig, illetve a haderőreformmal összefüggő stratégiai döntésben meghatározott időpontig hatályos a szerződés.

A felek között létrejött vállalkozási szerződés 8. pontja értelmében a felek kötelezettséget vállaltak, hogy üzleti kapcsolatuk során egymás tevékenységéről tudomásukra jutott bárminemű - nyilvánosan hozzá nem férhető - adatot, információt bizalmasan kezelnek, s biztosítják, hogy ahhoz harmadik fél ne juthasson hozzá; A felperes által már átvett (a ... nyilvántartási számú vállalkozási szerződésben szereplő objektumok őrzés-védelmével kapcsolatos, hatályban maradó) szolgálati utasításra is figyelemmel a többi objektum esetén a felperes köteles volt kidolgozni az adott objektum parancsnokával, vagy az általa megbízottal együttműködve szolgálati okmányokat, a szolgálati utasítás jóváhagyása az adott objektumért felelős parancsnok feladatkörébe tartozott, az alperesnek pedig ellenjegyeznie kellett. Az így kidolgozott szolgálati utasítok a szerződés elválaszthatatlan részévé váltak, egy-egy példány a felperest, illetve az alperest illette meg. A szerződés 1. számú melléklete 1. pontja, igénybevétel napi időtartama címszó alatt rögzítette az egyes objektumok meghatározott létszámú, fegyveres vagy fegyver nélküli vagyonőrökkel, őrkutyával avagy anélkül, 24 órás folyamatos őrzése főbb személyi, tárgyi követelményeit. E melléklet 2-3. pontjában foglaltak szerint a megrendelő helyi képviselője (az objektumért felelős parancsnok avagy az általa megbízott személy) biztosítani volt köteles mindazon információkat, adatokat, amelyek a szolgálati okmányok elkészítéséhez, az objektumok őrzés-védelme megszervezéséhez, az egyéb tevékenység kidolgozásához, naprakészen tartásához, a feladatok időarányos megvalósításához a felperes alvállalkozónak szükségesek; továbbá az őrség elhelyezési, szolgálati feltételeket a honvédségnél rendszeresített őrség által használt szokványok figyelembevételével; míg a felperes a hatályos jogszabályok, az ellenjegyzett szolgálati okmányok és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos szabályzatok alapján szolgálati helyekkel - objektumokkal - összefüggő őrzés-védelmi feladatok megbízható ellátását, az őrzés-védelmi feladat szervezését és ellenőrzését végzők nap bármely szakaszában való közvetlen beléptetését, az őrzéshez szükséges őrszemélyzetet, a személyi és tárgyi felszereléseket, az állomány szolgálatba vezénylését, a napi szolgálat tervezését, szervezését, a szolgálati okmányok vezetését, az objektumok szerint illetékes rendőrkapitányságok ügyeleteivel való összeköttetést, az állomány kiképzését, továbbképzését, annak ellenőrzését, annak költségeit, az őrszolgálatok ellátásáról való beszámoltatást volt köteles biztosítani.

A vállalkozási szerződést a felek több ízben - döntően az őrzendő objektumok és a felperest megillető díjazás tekintetében, de az igénybevétel napi időtartama címszó alatt szabályozottak körében is - módosították, 2002. augusztus 12-én azon rendelkezés beiktatásával, hogy a felperesre a katonai biztonsági ellenőrzéssel kapcsolatban ugyanazon követelmények vonatkoznak, mint az alperesre.