EH 2005.1211 Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását az erre vonatkozó különös alaki szabály megsértése miatt, életében az örökhagyó, mint szerződő fél maga is kérheti [Ptk. 629. § (2) bek. 656. §].
Dr. P. M. felperesi jogelőd az 1992. április 16-án kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg az általa lakott önkormányzati bérlakást, 35 évi részletfizetés kedvezményével, 649 100 forint vételárért.
A felperesi jogelőd 1992. június 9-én öröklési szerződést kötött az alperesekkel, amelynek alapján a lakás örökösévé az alpereseket nevezte, az alperesek pedig vállalták, hogy az örökhagyó megélhetése támogatásaként 500 000 forintot megfizetnek, törlesztik a havi vételárrészleteket, közös költséget és fedezik a lakás fenntartásával járó rendkívüli kiadásokat.
A szerződés két különálló lapra írt okirat, amelyet a második oldalon írtak alá a szerződő felek és a tanúk. A szerződés alapján az alperesek összesen 500 000 forintot adtak át a felperesnek és 2000. május 26-áig 1 701 147 forintot teljesítettek.
A felperesi jogelőd keresetében a szerződés alaki érvénytelensége alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte.
Az alperesek a szerződés érvénytelenségét elismerték, viszontkeresetükben elsődlegesen a Ptk. 5. § (3) bekezdés alkalmazásával az érvénytelenség kiküszöbölését, másodlagosan - jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva - az ingatlan 33/100 illetőségére tulajdonjoguk megállapítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felek által kötött öröklési szerződés érvénytelen. Kötelezte a felperesi jogelődöt, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek 1 701 147 forintot és ennek 1996. július 1. napjától a kifizetésig járó évi 20% kamatát, míg a viszontkeresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a perbeli szerződés a Ptk. 656. §-a szerint alkalmazandó 629. § (2) bekezdése alapján érvénytelen, mert a felek a két lapból álló okiratnak csak a második lapját írták alá. Az érvénytelen szerződés esetén a Ptk. 237. § (1) bekezdés szerint a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Az alperesek a szerződés alapján 2000. május 26-áig 1 701 147 forintot teljesítettek, ezért annak és az összeg középarányos kamatának megfizetésére kötelezte a felperesi jogelődöt azzal, hogy a jogelőd kamatfizetési kötelezettsége nem szűnt meg azáltal, hogy a felajánlott ellenértéket ügyvédi letétbe helyezte, mert az nem a Ptk. 287. § szerinti bírói letétbe helyezés és az alperesek nem estek késedelembe. A viszontkereset elutasítását pedig azzal indokolta, hogy a Ptk. 5. § (3) bekezdése alapján a szerződés érvényessé nem tehető, a felperes jogalap nélkül nem gazdagodott, hanem az érvénytelen szerződés alapján jutott ahhoz az értékhez, amelynek visszatérítésére a Ptk. 237. §-a alapján köteles.
Az ítélet ellen a felperesi jogelőd fellebbezett keresetének való helytadás, a kamatfizetési kötelezettség 2000. május 26-áig történő megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. Az alperesek fellebbezése a kereset elutasítására, továbbá viszontkeresetüknek való helytadásra irányult.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a keresetet elutasította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az ítélet indokolásában a kereset elutasítását a másodfokú bíróság azzal indokolta, hogy a felperesi jogelőd az öröklési szerződés érvénytelenségének elbírálását öröklési jogra alapítottan kérte. Öröklési jogi jogcímen csak a hagyaték megnyíltát követően és az arra jogosult megtámadása alapján kérhető a szerződés érvénytelenségének megállapítása. A felperes a Ptk. 653. § alapján ezen a jogcímen a szerződés érvénytelenségének megállapítását nem kérheti, csak élők közötti szerződés szabályai szerint támadhatná azt, ilyen jogcímre azonban nem hivatkozott.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával keresetének való teljes helytadás iránt a felperesi jogelőd terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyet a felülvizsgálati eljárásban perbe lépett jogutódja is fenntartott.
A felülvizsgálati kérelemben részletesen kifejtett jogi álláspont szerint a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, mert a Ptk. 653. §-ában foglalt rendelkezés nem képezi akadályát annak, hogy az örökhagyó alaki érvénytelenségi okra hivatkozva saját maga is támadhassa az öröklési szerződést.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem, az alábbiak szerint túlnyomó részt alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra utal, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül.
A felperesi jogelőd a perbeli szerződést a kötelező alakiság megsértése okából előállt érvénytelenségre hivatkozással támadta.
A Ptk. 655-658. §-aiban szabályozott öröklési szerződés a Ptk. 198. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kétoldalú jogügylet, azaz szerződés, ezért annak érvénytelenségét a bírói gyakorlat nem csupán a végrendelet érvénytelenségét eredményező öröklési jogi okokból, hanem a szerződések érvénytelenségére vonatkozó kötelmi jogi rendelkezések alapján, így pl. jóerkölcsbe ütközés, színleltség miatt is megállapíthatónak tartja (Pfv. V. 20.934/1995., Pfv. V. 20.586/1997.). A Ptk.-nak a szerződés alakjára vonatkozó általános kötelmi jogi szabályának, a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdésnek rendelkezése szerint: jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis. Az öröklési szerződésre vonatkozó 656. §-ának rendelkezése szerint a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kezű kézírásával készült, a Ptk. 629. § (2) bekezdésében írt alakiság pedig az, hogy a különálló lapokat a feleknek és a tanúknak alá kell írni. Ezeknek az alakiságoknak - értelemszerűen - a szerződés létrejöttétől kezdve érvényesülniük kell, és nemcsak az örökhagyó halála után.
A felperesi jogelőd a kötelező alakiság megsértésére hivatkozással kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Nincs olyan jogszabály, amely az élők között, a kötelező alakiság megsértésével létrejött szerződés érvénytelenségének megállapíthatóságát kizárná, így az öröklési szerződés érvénytelenségére az örökhagyó mint szerződő fél a Ptk. 217. § (1) bekezdésében és a Ptk. 656. § szerint meghatározott alakiság elmulasztása okából hivatkozhatott. Téves ezért a jogerős ítélet jogi álláspontja abban, hogy a felperesi jogelőd a szerződést öröklési jogi jogcímen és nem általános kötelmi jogcímen támadta. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a Ptk. 656. § utaló szabályára figyelemmel, a felek közötti szerződésnek az érvénytelenségét állapította meg.
Az elsőfokú bíróság a szerződés érvénytelensége folytán a Ptk. 237. §-át alkalmazva az eredeti állapot helyreállításáról helyesen rendelkezett, ugyanakkor elmulasztotta az öröklési szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba az 1997. évi CXLI. törvény alapján kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 28. § alapján bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséről való rendelkezést.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával a jogszabálysértő jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási törlésének kiegészítésével helybenhagyta.