A Kúria Kfv.37124/2013/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 9. §, 62. §, 75. §, 77. §, 78. §, 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet 11. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Rothermel Erika, Surányi József

A határozat elvi tartalma:

A fogyasztó megtévesztésére alkalmas magatartás, ha a reklámozó kategorikus, illetve piacelsőbbségi reklámállításokat közöl anélkül, hogy az ígéretek korlátairól bármilyen információt közreadna.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.124/2013/8.szám

A Kúria az S.B.G.&K. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szamosi Katalin ügyvéd, cím) által képviselt ... Vegyészeti Termelő és Forgalmazó Kft. (Felperes címe) felperesnek a Dr. ... jogtanácsos által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány utca 5.)alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Ítélőtábla 2012. november hó 7. napján kelt 2.Kf.27.024/2012/10. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 27. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.024/2012/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Az alperes a 2009. március 17. napján kelt Vj-145/2007/69. számú határozatában megállapította, hogy a felperes 2007. január 1. és 2007. szeptember 17. között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított egyes termékei kapcsán adott egyes tájékoztatásaival. A határozat kézhezvételétől számított 6 hónap elteltével megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását a Termék 1. és a Termék 2. termékcsalád jogsértő tájékoztatást tartalmazó termék csomagolásai vonatkozásában, ezen kívül a felperest 110.000.000 forint bírság és 1.596.000 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában hivatkozott az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2008. szeptember 1. előtt hatályos 8.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, 9.§, 62.§ (4) bekezdés, 75.§ (1) bekezdés, 77.§ (1) bekezdés d), f) és g) pont, 78.§ (1) és (3) bekezdés rendelkezéseire. A határozat érintette a Termék 1. R. Termékcsaládot, a Termék 2. termékcsaládot és a Termék 3. termékcsaládot.

Kifogás alá estek a televíziós reklámfilmekben, a nyomtatott sajtóban (több sajtótermékben) és a 2007 márciusi, több száz beltéri plakáton, szórólapokon megjelenő tájékoztatások, a termékek csomagolásain adott tájékoztatók, a folding cardok, trade hirdetések, ún. display.

Az alperes szakértői közreműködés mellett megállapította, hogy a felperes több reklámjában nem bizonyított, nem igazolható, nem teljes körű tájékoztatással ellátott, fenntartás és megszorítás nélküli kategorikus ígéretet fogalmazott meg, nem igazolt elsőségi állításokat tett, amelyek alkalmasak a fogyasztói döntés befolyásolására. Kifogásolta, hogy a tájékoztatókból nem derült ki, hogy az állítás szubjektív vagy objektív hatékonysági vizsgálat eredménye; a felperes a vásárlói bizalom megteremtéséhez a szubjektív vizsgálatok eredményeit használta fel a tájékoztatás során anélkül, hogy erre kifejezetten utalt volna.

A határozat az egyes Termék 3. termékek esetében azt tette kifogás tárgyává, hogy a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001.(XI.23.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 11.§ (1) bekezdésében foglaltak ellenére a felperes több - példálózóan kiemelt - esetben terápiás, illetve gyógyhatást tulajdonított termékeinek az egyes közléseiben, amelyet az általa használt tudományos kifejezések is erősítettek.

A Termék 3. M. vonatkozásában a határozat 124. pontjában megállapította, hogy a kisebb jelentőséggel bíró, szakmailag kifogásolható pontatlanság nem alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, míg a 125. pontban rögzítette, hogy a 2007. szeptemberében a nyomtatott sajtóban megjelentetett reklámjaival a felperes a fentiekben kifejtettek szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított.

A bírságkiszabás körében a Tpvt. 78.§ (1) és (3) bekezdéseit kiemelve súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértés több terméket érintett, jelentős reklámköltséggel járt, bár a reklámok nem kizárólag jogsértőnek minősülő elemet tartalmaztak; a tájékoztatásokkal elért fogyasztói kör jelentős volt, annak egy része egyéni problémái miatt az átlagosnál érzékenyebb; a jogsértéssel érintett időszak több hónapot ölelt fel. A felperes terhére értékelte azt is, hogy a felperes a kozmetikai piac egészének jelentős szereplője, magatartása felróható volt, mert az EüM rendelet alapján fokozott körültekintéssel kellett volna eljárnia. Azt, hogy a gyógyszertárban forgalmazott Termék 3. termékcsalád esetén a vásárlást megelőzően a fogyasztó további információkhoz juthatott, csak korlátozottan enyhítő körülményként vette figyelembe, mivel a jogsértőnek minősülő állítások tartalmának módosításához szükséges ismeretekkel maguk a gyógyszerészek sem feltétlenül rendelkeznek. Enyhítő körülményként értékelte, hogy a felperes a termékek csomagolásának módosítása során igyekezett figyelembe venni a versenyfelügyeleti eljárás tapasztalatait, valamint azt, hogy felperesnek a bírságon kívül további költségei merülnek fel.

A felperes keresete nyomán az elsőfokú bíróság a 2010. április 26. napján kelt 2.K.31.887/2009/15. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az alperes tévesen választotta meg az alkalmazandó jogot; nem a határozat meghozatalának időpontjában hatályos anyagi jogszabályokat alkalmazta. Erre figyelemmel a határozatot érdemben a továbbiakban már nem vizsgálta. A Fővárosi Ítélőtábla a 2010. október 27. napján kelt 2.Kf.27.423/2010/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Indokolása szerint az alperes helyesen választotta ki az alkalmazandó jogot, ezért a felperes kereseti kérelméről érdemben kell dönteni.

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatának a felperest bírság megfizetésére kötelező rendelkezését hatályon kívül helyezte, és e körben az alperest új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a másodfokú bíróság már jogerősen állást foglalt az alkalmazandó anyagi jog kérdésében. Megítélése szerint az alperes a döntését - a Grtv. rendelkezéseitől függetlenül - alapíthatta a Tpvt. rendelkezéseire. Az elsőfokú bíróság döntését egyfelől az alkalmazandó jogszabályok értelmezése, másfelől a perben kirendelt szakértő véleménye alapján hozta meg. A Tpvt. 2007. január 1. és szeptember 17. között hatályos 8.§-ának (2) bekezdés a) pontja alapján leszögezte, hogy a felperesnek kell figyelemmel lenni arra, hogy a fogyasztói döntés befolyásolására alkalmas tájékoztatásainak összhatása tömören, a laikusok számára is ugyanazt fejezze ki, mint amit a szakértő a hatékonysági tesztek alapján megállapíthat. Hangsúlyozta, hogy a tájékoztatás összhatásából ismertté kell válnia, hogy az adott terméknek tulajdonított pozitív hatás milyen kiindulási ponthoz képest jelenik meg, mert a viszonyítási alap is a kozmetikum hatékonyságához kapcsolódó lényeges tulajdonság. E körülménynek a gyógyszerek reklámozásával összevetve kifejezetten az eltérő forgalomba hozatali eljárás miatt van jelentősége, mivel az átlagos fogyasztó feltételezi, hogy a gyógyszerek forgalmazhatóságát szigorú hatósági kontroll előzi meg. A gyógyszerekre vonatkozó, az EUB C-249/09. számú döntésével összefüggő felperesi okfejtést ennek figyelembevételével sem ítélte relevánsnak.