A Kúria Köf.5031/2021/7. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 116. §, 139. § (1) bek., 140. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Patyi András, Varga Eszter, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

A Htv. 7. § g) pontja szerinti adózói teherviselő képességet nem általában az adóalany gazdálkodási, jövedelmi helyzetével vagy más körülményeivel, hanem csakis az adótárggyal összefüggésben értékelhető kapacitásához kapcsolhatóan lehet figyelembe venni.

A Htv. 7. § g) pontjának sérelme valósul meg azzal, ha az önkormányzat saját gazdálkodási követelményeinek érvényesítése során nem kellően veszi figyelembe a számításba vehető adóalanyi körnek az adótárggyal összefüggésben reálisan értékelhető teherbíró képességét.

Az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének értékelése az alkotmányos jogok általános érvényű (mindenkire kiterjedő) tiszteletben tartása és kötelezettségek érvényesülése keretei között történik.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5031/2021/7.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Varga Eszter bíró, Dr. Varga Zs. András bíró

Az indítványozó: Veszprémi Törvényszék

(cím1)

Az érintett Önkormányzat: Ajka Város Önkormányzata

(cím2)

Az érintett Önkormányzat képviselője: Dr. Várhelyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Várhelyi Attila)

(cím3)

Az ügy tárgya: Önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló 25/2015. (XI.30.) számú önkormányzati rendeletének 4. § b) pontja törvénysértő, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére, a kézbesítést követő nyolc napon belül, az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó bíróság előtt folyó per felperese 2017. június 6. napjától az helység1 helyrajzi szám1 helyrajzi számú "kivett üzemi terület" művelési ágú külterületi ingatlan tulajdonosa, melynek területe 92.342 m2, a telken építményadó köteles ingatlan nincsen.

[2] Ajka Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság 13/439-12/2020. számú határozatával a felperest 2019. és 2020. adóévekre vonatkozóan összesen 36.936.800 Ft telekadó megfizetésére kötelezte. Határozatában megállapította, hogy Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló 25/2015. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) 4. § b) pontja alapján Ajka Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén a telekadó éves mértéke külterületi telek esetén az adókötelezettség alá eső területrész után 200 Ft/m2, és az egyes adóévekre vonatkozóan ennek alapulvételével számította ki az építményadó összegét.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes VE/52/00659-2/2020. számú határozatával az elsőfokú határozatot a fellebbezési záradék és a fellebbezési illeték vonatkozásában részben megváltoztatta, de az ügy érdemében az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rögzítette, hogy az adóhatóságnak az irányadó Ör. rendelkezését kellett alkalmaznia. Miután a felperes esetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 19. § d) pont szerinti adómentességi feltétel 2019. január 1. napjától nem áll fenn, így az Ör.-ben írt mérték alapul vételével az elsőfokú hatóság helyesen számította ki a 2019. és 2020. évekre az építményadó összegét.

[4] A felperes az alperesi határozat ellen keresetet nyújtott be, amelyben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte, és indítványozta, hogy a bíróság a Kúria előtt indítson eljárást arra tekintettel, hogy a jelen perben alkalmazandó Ör. 4. § b) pontja a Htv. 7. § g) pontjába ütközik. Előadta, hogy 2017-ben szerezte meg a perbeli ingatlant 6.463.940 Ft vételárért, és állítása szerint az ingatlan értéke jelenleg is 7.500.000 Ft. Ehhez képest a telekadó mértéke évente 18.468.400 Ft összegű, ami nyilvánvalóan aránytalan.

[5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.