BH 2020.1.26 Az engedély nélkül kivágott fák pótlási mértéke nem tehető szankciós jellegűvé [1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 48. § (2) bek.; 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94/A. § (1) bek.; 346/2008. (XII. 30.) Korm. rend. 8. § (1), (4) bek.].

Indokolás

[1] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 30.K.33.117/2018. számú per tényállása szerint felperes a tulajdonában lévő ingatlanon 11 db fát vágott ki a polgármester engedélye nélkül. Az elsőfokú hatóságként eljáró Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat polgármestere határozatában ezek pótlásaként 10 db 18-20 cm törzskörméretű fa ültetését, valamint 18 948 681 forint pénzbeli megváltás megfizetését írta elő. A felperes fellebbezése alapján az elsőfokú hatóság határozatát a fapótlási kötelezettség vonatkozásában akként módosította, hogy négy darab engedély nélkül kivágott fa megváltásaként a saját telekre 12 db 18/20 cm, a közterületre 76 db 12/14 cm törzskörméretű faültetését írta elő. Az alperes a perben támadott határozatában a módosított elsőfokú határozatot helybenhagyta a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről szóló 31/2015. (IV. 29.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) 5. § (2) bekezdés e) pontja, 5. § (3) bekezdés a), b) pontjai és az 5. § (9) és (11) bekezdései alapján.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[2] A fenti tényállás alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2018. december 19-én kelt 30.K.33.117/2018/11. számú végzésében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján a per tárgyalását felfüggesztette, és indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 5. § (2) bekezdés e) pontja, valamint az 5. § (3) bekezdés b) és c) pontjai törvényességi vizsgálatára irányuló nemperes eljárást.

[3] Az Ör. 4. § (1) bekezdése és 5. § (1) bekezdése alapján a fás szárú növények kivágásához, metszéséhez, csonkolásához a tervezett műveletet megelőzően legalább 21 nappal kell kérni a polgármester engedélyét. A kivágott fa pótlásáról a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon az előírt határidőn belül kell gondoskodni. Az Ör. 5. § (2) bekezdése a) pontja alapján a fás szárú növények kivágása esetén a pótolt fás szárú növények visszapótlására a kivágott növények össz-törzskörméretének másfélszeresét kell alapul venni. Az e) pont szerint a pótlás mértéke engedély nélküli fakivágás esetén a kivágott fás szárú növények össz-törzskörméretének háromszorosra.

[4] A fás szárú növények pótlásának módját meghatározó Ör. 5. § (3) bekezdés b) és c) pontjai alapján, amennyiben a pótlandó fás szárú növények az a) pont szerinti ingatlanon nem vagy csak részben helyezhetők el, a vissza nem pótolt fák helyett közterületi ültetést, vagy pénzbeli megváltást kell előírni. A c) pont értelmében a fás szárú növények pótlását ültetéssel és pénzbeli megváltással együttesen is elő lehet írni. A pénzbeli megváltás mértékének meghatározásáról szóló Ör. 5. § (5) bekezdése előírja, hogy az előző évben a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat által közterületen elültetett, a 12/14 cm törzskörméretű legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskola árú ültetési költséggel és gondozási költséggel növelt - a polgármester által minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon közzétett - évi átlagárát kell alapul venni. A hivatkozott átlagárat az önkormányzat honlapján 2013. március 21-én közzétett hirdetmény szerint 66 200 Ft/darab összegben állapítja meg.

[5] Az indítványozó bíróság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48. § (2) bekezdésére, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1) és (4) bekezdésére, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtett álláspontja szerint az Ör. csak környezetvédelmi korlátozás tekintetében alkalmazhat szigorúbb előírást és nem a környezetvédelmi korlátozás betartása miatti jogkövetkezmény tekintetében. Márpedig az Ör. szabályozása alapján a magánterületen történt fakivágás a tulajdonosra nézve súlyosabb jogkövetkezményekkel jár, ami a magántulajdonból és a köztulajdonból eredő kötelezettségek tekintetében indokolatlan megkülönböztetéshez vezetnek.

[6] A bíróság álláspontja szerint kompenzációs intézkedésként pénzfizetést csak erre vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján lehetett volna megállapítani. A Kvt. 110. § (7) bekezdés 6. pontja felhatalmazása alapján olyan rendelet nincs, amely jelen ügyben kiszabható bírságról rendelkezne. Az Ör.-ben foglalt kötelezettségek megsértése miatt alkalmazandó jogkövetkezmény vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 142/C. §-ában írtak sem jöhetnek szóba, mert az Ör. már nem volt hatályban, amikor a Mötv. hivatkozott szabálya hatályba lépett.

[7] Az indítvány szerint a jelen ügyben megállapított pénzbeli kompenzáció bírság jellegű, melynek nincs felső határa, ezért az ellentétes a megalkotásakor még hatályos közigazgatási eljárás és hatósági szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94/A. § (1) bekezdésével.

[8] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján, a 42. § (1) bekezdése értelmében hívta fel az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.

[9] Az önkormányzat védiratot terjesztett elő, melyben kérte a bírói indítvány elutasítását. Az önkormányzat kifejtette, hogy tulajdonjogot korlátozó előírás a fakivágás engedélyhez kötése, valamint az Ör. 5. § (1) bekezdésében előírt pótlási kötelezettség, továbbá a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pótlási mérték, mely szakmai előíráson alapul. A fakivágásból adódóan kieső szén-dioxid megkötő és oxigéntermelő zöldterületet legalább olyan mértékben pótolni szükséges a kivágást követően, mint amilyen mértékben megvolt a fakivágás megelőzően.

[10] Az önkormányzat kiemelte, hogy tárgyi esetben nem a Ket.-ben meghatározott közigazgatási bírság szabályai alkalmazhatóak, hanem a Kvt. 48. § (1) és (2) bekezdése és a Korm. rendelet 8. § (1) és (4) bekezdései. Ehhez képest az Ör. 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pótlási kötelezettség nem minősülhet bírságnak, vagy bírság jellegű intézkedésnek, hanem a specialitás elvéből adódóan a Kvtv.-ben meghatározott, más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírás alkalmazásáról van szó. Így az Ör.-ben meghatározott másfélszeres pótlási mérték nem ütközik a Ket. 94/A. § (1a) bekezdésébe.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[11] Az indítvány részben megalapozott.

[12] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

[13] A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. Jelen indítvány (végzés) indokolása mindezeket a bíróság álláspontjaként tartalmazza.