2011. évi CXCIV. törvény

Az Országgyűlés az ország gazdasági stabilitása és a költségvetési fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának független vizsgálata, valamint az államadósság csökkentésének elősegítése céljából az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXX. cikke, 34. cikk (5) bekezdése, 37. cikk (6) bekezdése, 40. cikke és 44. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:[6]

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény alkalmazásában

a) fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására, vagy meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek javítására irányul,

b)[7] kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 12. pontja szerinti szervezet,

c)[8] kormányzati szektor egyenlege: az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet alapján számított egyenleg,

d)[9] középtávú költségvetési cél: a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet szerint készített aktuális konvergencia programban meghatározott célérték, ami összhangban van a stabilitási és növekedési paktum követelményeivel,

e)[10] strukturális egyenleg: a kormányzati szektor gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege.

f)[11] államadósság: az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon számított adósság.

II. FEJEZET

AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSE

1. Az államadósság mutató számítására vonatkozó rendelkezések[12]

2. §[13] Az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása során figyelembe veendő mindenkori államadósság mutatója (a továbbiakban: államadósság-mutató) olyan, százalékban kifejezett, egy tizedesig kerekített hányados, amely

a) számlálójában az államadósságnak,

b) nevezőjében a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló tanácsi rendeletben meghatározottak szerint számított bruttó hazai terméknek

e törvény szerinti értéke szerepel.

3. §[14]

2. Az adósságcsökkentés

3/A. §[15] (1)[16] A központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban, e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell dönteni.

(2) A kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy

a) összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével, és

b) annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint számított mértékének 3%-át.

(3) Az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő egyenleg számítási módját, - különös tekintettel a strukturális egyenleg számítására - és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

4. § (1)[17] A központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a költségvetési év utolsó napjára tervezett államadósság-mutató értékét.

(2)[18]

(2a)[19] A központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése, az államadósság csökkentésre vonatkozó európai uniós szabályok érvényesítése mellett legalább 0,1 százalékpontot érjen el.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során a viszonyítási év államadósság-mutatóját a viszonyítási év utolsó napján várható államadósság és a viszonyítási év várható bruttó hazai terméke, a költségvetési év államadósság-mutatóját a költségvetési év utolsó napján várható államadóság és a költségvetési év várható bruttó hazai terméke alapján kell számításba venni.

(3a)[20] A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)-(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor az államadósság-mutatónak az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét, az 5. § (1) bekezdése szerinti féléves felülvizsgálat elkészítését követően az államadósság-mutatónak a felülvizsgálatkor számított várható értékét kell számításba venni.

(3b)[21] Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerződés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósság-mutató meghaladja a viszonyítási év mutatójának értékét.

(4) Az (1) bekezdés által érintett szervezetek kötelesek a törvényben foglaltak végrehajtásához szükséges adatokat az államháztartásért felelős miniszter rendelkezésére bocsátani.

5. § (1) A Kormány a féléves adatok alapján felülvizsgálja az adósság-szabály érvényesülését, melynek eredményéről tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát és a Költségvetési Tanácsot. A felülvizsgálat eredményeként a Kormány a központi költségvetésről szóló törvény módosítására törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, ha

a) a viszonyítási év utolsó napján fennálló államadósság, illetve a viszonyítási év bruttó hazai termék előzetes tényadatai, vagy

b) az államháztartási, makrogazdasági folyamatok alapján a költségvetési év utolsó napján várható államadósság, illetve a költségvetési év bruttó hazai termék várható adata

olyan irányban tér el a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott adatoktól, amely az államadósság-mutató növekedését eredményezné.[22]

(2)[23]

5/A. §[24] (1)[25] A Kormány évente legalább két alkalommal, a tárgyévre és az azt követő négy évre vonatkozóan makrogazdasági és költségvetési előrejelzést készít, és azt, valamint annak módszertanát nyilvánosságra hozza. A 3/A. §-ban és az Áht. 29. §-a szerinti középtávú tervezésnek az így készült legfrissebb előrejelzésen kell alapulnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti makrogazdasági és költségvetési előrejelzést a Kormány a zárszámadáshoz kapcsolódóan értékeli. Ha az értékelés alapján a tényleges makrogazdasági és költségvetési folyamatok az (1) bekezdés szerinti előrejelzéstől négy egymást követő évben lényegesen eltérnek, a makrogazdasági és költségvetési előrejelzést alátámasztó módszereket, felvetéseket és vonatkozó paramétereket felül kell vizsgálni, és azt közzé kell tenni.

(3) Az előrejelzések, a felülvizsgálat részletszabályait és a közzététel módját a Kormány rendeletben határozza meg.

6. §[26] (1) A 4. § (3a) bekezdése alkalmazásakor az alábbi tényezők hatását nem kell figyelembe venni, amennyiben az államadósság-mutató kizárólag e tényezők együttes hatása miatt növekedne:

a) az európai uniós források utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges likviditáshiányából vagy bármely egyéb olyan okból keletkező államadósság többlet, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben,

b) a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtás, illetve annak visszafizetése miatt kialakuló többletfinanszírozási igényből, illetve finanszírozási igény csökkenésből következő államadósság többlet,

c) a 2. § szerinti államadósság-mutató számlálójának vagy nevezőjének számítási módszertanában bekövetkező, a központi költségvetési törvény elfogadása utáni változásából eredő államadósság többlet,

d) a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteknél az árfolyam változásából eredő államadósság többlet.

(2) A 4. § (1) bekezdése alkalmazásakor az (1) bekezdés szerinti tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

7. §[27] (1) Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében foglalt nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 3/A. § (2) bekezdés b) pontját és a 4. § (2a) bekezdését nem kell alkalmazni. Ha az (1) bekezdés szerinti eset a költségvetési év során következik be, a központi költségvetésről szóló törvény 5. § (1) bekezdése szerinti módosítása a 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott érték teljesítési kötelezettségének felfüggesztésére irányul.

3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok

8. §[28] (1) Az állam nevében kötött (2) bekezdésben felsorolt adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető.

(2) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d)[29] a jogszabályban meghatározott pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.

8/A. §[30] Mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, ha az államot terhelő olyan mértékű közvetlen kiadás keletkezik, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekben rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendők, a Kormány jogosult az Áht.-ban foglalt egyes intézkedések megtételére, vagy javaslatot tehet az ilyen kiadások teljesítéséhez szükséges, a 28. § szerinti fizetési kötelezettség törvényben történő megállapítására.

8/B. §[31] (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, Magyarország nem támogatja az Európai Unió saját forrás felső korlátainak rendkívüli és átmeneti megemelését, ha annak célja az Európai Unió nevében történő tőkepiaci hitelfelvételhez szükséges fedezet vagy garancia biztosítása.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében az Áht. 95. §-a nem alkalmazható.

9. § (1)[32] A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. E rendelkezést nem kell alkalmazni a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet igénybevételére, valamint az olyan adósságot keletkeztető ügyletre, amelyben valamennyi fél az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy, illetve kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha

a)[33] annak megadása - az engedélyt kérőtől függően - az államháztartás adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben előírt mértéke teljesítését nem veszélyezteti,

b) az adósságot keletkeztető ügylet a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet jogszabályban meghatározott kötelező feladata ellátásához szükséges fejlesztéshez vagy működési költséghez szükséges, és

c) a hitel felhasználásával megvalósítandó fejlesztés esetében a fejlesztés kiadásainak megtérülése valószínűsíti a hitel visszafizetését, és a hitel felhasználásának átfogó közgazdasági elemzése a hitel visszafizetése szempontjából megnyugtató eredményre vezet.

(3)[34] Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kormányzati szektorba sorolt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény (a továbbiakban: kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény) adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen a (4)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köthet. E rendelkezést nem kell alkalmazni a naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletekre.

(4)[35] A Kormány legkésőbb a költségvetési évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat Költségvetési Tanács számára, a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint történő benyújtásáig meghatározza azt az összeget (a továbbiakban: keretszám), amelyet a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény költségvetési év utolsó napján fennálló, az államháztartás központi alrendszerével, az államháztartás önkormányzati alrendszerével, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekkel szemben fennálló követelései és kötelezettségei kiszűrésével konszolidált adósságállománya nem haladhat meg. A Kormány a költségvetési év során - az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezésére - az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetése nélkül módosíthatja az előző évben meghatározott értéket.

(5)[36] A Kormány a (4) bekezdés szerinti keretszámot a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény a 8. § (2) bekezdés a)-e) pontjai szerinti adósságállománya, és a pénzügyi intézmény által elfogadott betétekből eredő adósságállománya együttes összegére határozza meg.

(6)[37] A Kormány (4) bekezdés szerinti döntéseit az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezi, állami tulajdonú kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény esetén annak tulajdonosi joggyakorlását ellátó szerv véleményének kikérésével. A Kormány döntései a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény legalább hároméves középtávú üzleti stratégiájának bemutatásával kezdeményezhetők.

(7)[38] Állami tulajdonú kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény esetén annak tulajdonosi joggyakorlását ellátó szerv gondoskodik a középtávú üzleti stratégiának, az éves üzleti tervnek, valamint az éves forrásbevonási tervnek a Kormány (4) bekezdés szerinti döntésével való összhangjáról. Egyéb esetben az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a keretszám kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézménnyel történő megismertetéséről.

(8)[39] A kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény a keretszám betartásának alakulásáról évente legalább négy alkalommal a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal adatot szolgáltat az államháztartásért felelős miniszternek. Amennyiben az egyes adatszolgáltatások közötti időszakban a keretszám betartását befolyásoló esemény következik be, vagy kockázat merül fel, arról a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert és tulajdonosi joggyakorlóját.

(9)[40] Amennyiben a (8) bekezdés szerinti adatok alapján az államháztartásért felelős miniszter az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetését jelzi előre, a Kormánynál az államadósságra vonatkozó követelmények betartásához szükséges intézkedést kezdeményezhet.

(10)[41] Az államháztartásért felelős miniszter a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése érdekében a keretszámtól eltérő adósságot keletkeztető ügyletet is engedélyezhet. A döntés során a miniszter mérlegeli az államadósság-mutató alakulását, a mutatóra vonatkozó követelmény veszélyeztetéséből vagy be nem tartásából eredő hatás összevetését a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása megőrzésének hatásával, a pénzügyi intézmény által a működőképessége tekintetében jelzett kockázatok mértékét.

9/A. §[42] (1) Az állam az államadósság terheinek csökkentése érdekében, az állam szabad pénzeszközeinek kezelése keretében kölcsönt nyújthat a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, amennyiben az nem veszélyezteti a 11. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását és a kölcsön felhasználásának átfogó közgazdasági elemzése a kölcsön visszafizetése szempontjából megnyugtató eredményre vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására új adósságot keletkeztető ügyletnél az államháztartásért felelős miniszter a 9. § szerinti hozzájárulásának megszerzésére irányuló folyamat keretében tehet javaslatot. Az államháztartásért felelős miniszter egyidejűleg az eredeti kezdeményezés szerinti adósságot keletkeztető ügyletről is döntést hoz, arra az esetre, ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet nem él e kölcsön lehetőségével.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter fennálló adósságot keletkeztető ügylet esetén is javaslatot tehet az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására a fennálló adósság kedvezőbb terhek melletti kiváltása érdekében.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására olyan pénzügyi feltételekkel kerülhet sor, amelyek biztosítják az állam számára az annak finanszírozása kapcsán felmerülő terhek megtérülését.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön teljesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján jár el.

10. §[43] (1) Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.

(2)[44] Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a Kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege nem haladja meg az adósság összegét.

(3)[45] Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat

a) jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalásához,

b) naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez,

c) olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely

ca) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál,

cb) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik,

cc) fejlesztési célt szolgál, és nem haladja meg a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot, valamint

d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, önkormányzat által megkötött, valamint az önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaság által a naptári éven belül keletkeztetett és lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódik.

(4) Az ugyanazon

a) fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó ügyletek értékét a (3) bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásakor,

b) adósnak nyújtott kezesség- és garanciavállalások értékét a (3) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor

egybe kell számítani.

(5) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.

(6)[46] Az (5) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem számítható be a naptári éven belül keletkeztetett és lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet, az európai uniós vagy nemzetközi szervezettől, illetve a központi költségvetésből elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügyletből, a víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettség összege.

(7) Az önkormányzat - uniós jogi aktusból következő vagy nemzetközi szervezettel szemben vállalt kötelezettségből eredő fejlesztés kivételével - nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az (5) bekezdés szerinti mértéket.

(8) Az önkormányzati társulás adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítését a társulásban részt vevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja.

(9)[47] Az önkormányzat az Áht. 96. § (1) bekezdésében és a 10/B.-10/D. §-ban foglaltaktól eltérően is vállalhat a Kormány előzetes hozzájárulásával kezességet és garanciát a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság által vállalt kötelezettségek biztosítására, amennyiben e kötelezettségek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódnak és nem minősülnek a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletnek. A Kormány előzetes hozzájárulása során a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításának indokait és annak az önkormányzat gazdálkodási helyzetére gyakorolt várható hatásait vizsgálja.

(10)[48] Az önkormányzatnak a (9) bekezdés szerinti kezesség-, illetve garanciavállalására vonatkozó kérelmét a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez és az államháztartásért felelős miniszterhez kell benyújtania.

10/A. §[49] Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag

a) jogerős és végrehajtható bírósági határozatban, vagy fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére, és

b) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására

köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.

10/B. §[50] (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:

a) az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,

b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és

c) teljesül a 10. § (2) és (5) bekezdése szerinti feltétel.

(2)[51] Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha

a) teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni, és

b)[52] a kezesség-, illetve garanciavállalás - a 10/E. § (3) bekezdés szerinti szerződésmódosításhoz vagy adósságmegújításhoz kapcsolódó kezesség-, illetve garanciavállalás kivételével - megfelel az Áht. 96. §-ának.

(3)[53] A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező összegű, illetve annál kisebb meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a Kormány a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel alkalmazásától eltekinthet.

(4) A Kormány az egyes ügyletekhez részben is hozzájárulhat vagy azokat elutasíthatja. A Kormány a több fejlesztési cél megvalósítását szolgáló ügyletek esetében a fejlesztési célok vizsgálata alapján fejlesztési célonként hozhat döntést. A Kormány a fejlesztési cél figyelembevételével dönthet úgy is, hogy az annak teljesülését szolgáló ügylethez az önkormányzat által tervezettnél alacsonyabb összegben járul hozzá.

(5)[54] A Kormány az (1)-(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy ha az önkormányzat a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha az ügylet, illetve a fejlesztés nem felel meg a gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás alapelvének, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott és emiatt központi költségvetési többletkiadást vagy önkormányzati költségvetési többletkiadást generálhat.

(5a)[55] A Kormány az (5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a hozzájárulásra vonatkozó döntés meghozatalát megelőzően, illetve az ügylet futamideje alatt a kormányzati ellenőrzési szerv útján ellenőrizheti.

(6)[56] A Kormány hozzájárulása az adósságot keletkeztető ügylet tárgyévben történő megkötésére, illetve a tárgyévben történő kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozik.

10/C. §[57] (1)[58] Az önkormányzat az Áht. 23. §-a szerinti költségvetési rendelet, illetve az Áht. 29/A. §-a szerinti kitekintő határozat elfogadását követően nyújtja be a Kormány hozzájárulása iránti kérelmét az adósságot keletkeztető ügylethez.

(2) Az önkormányzat a hozzájárulás iránti kérelméhez

a)[59] hitel felvételének szándéka esetén a pénzügyi szolgáltató és az önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét,

b)[60] kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Magyar Nemzeti Bank részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,

c) kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a befektető és az önkormányzat közötti, a kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét,

d) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesi szerződés, illetve a garanciaszerződés és a kezességgel, illetve garanciával biztosított ügyletről szóló szerződés tervezetét és az adósnak az ügylet futamidejének végéig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi információit,

e) egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat

mellékeli.

10/D. §[61] (1)[62] A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező, illetve annál kisebb összegű meglévő adósság visszafizetése, akkor kell a Kormány engedélyét kérni, ha

a) a szerződésmódosítást vagy adósságmegújítást követően előálló kondíciók mellett az ügylet a szerződésmódosítás vagy adósságmegújítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és

b)[63] a módosított vagy az új szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az új adósságot keletkeztető ügylet keletkeztetésének ütemezése az eredetihez képest bármely évben meghaladja az eredeti ütemezés szerint az adott év végéig keletkező kumulált adósságösszeget, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség a futamidő lejártáig bármelyik évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, a módosított szerződés az eredetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség, illetve a garancia összege nő.

(2) A szerződésmódosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti ügyletekre a 10/B. § (3) bekezdése szerinti ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

10/E. §[64] (1)[65] A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

a)[66] adósságot keletkeztető ügyletét - a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet, valamint az 50 millió forintot el nem érő ügylet kivételével, figyelemmel a 10. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egybe számítási szabályra is - az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint,

b) szerződésmódosítását és adósságmegújítását pedig olyan adósságot keletkeztető ügyletnek, amely a 10/D. § (1) bekezdése szerint

a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.

(2) A Kormány a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az adósságot keletkeztető ügylet visszafizetése

a) fejlesztési célú ügylet esetében - különösen a megvalósított fejlesztésből származó bevételek révén - biztosított,

b) működési célú ügylet esetében a gazdasági társaságot tulajdonoló önkormányzat támogatása nélkül biztosított.

(3)[67] A Kormány eltekinthet a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amennyiben a szerződés-módosítás vagy az adósságmegújítás során keletkező ügylet az eredetivel megegyező, vagy kedvezőbb kondíciót tartalmaz az ügyletet keletkeztető, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság számára.

(4)[68] A Kormány a (2) és (3) bekezdés szerinti hozzájárulását megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozásához kapcsolódik, vagy ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, valamint a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott.

10/F. §[69] (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság) esetében a tulajdonos önkormányzatot - a Kormány (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulása hiányában - a gazdasági társaság által kötött adósságot keletkeztető ügylettel összefüggésben nem terhelik fizetési kötelezettségek és ilyen kötelezettséget az önkormányzat önként sem vállalhat.

(2) A részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügylete kapcsán a tulajdonos önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulását kérheti. A hozzájárulás kérelmezésére és elbírálására a 10/E. §-ban foglaltak alkalmazandóak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályozás nem vonatkozik az olyan részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok adósságot keletkezető ügyleteire, amelyek cégformája nyilvánosan működő részvénytársaság.

III. FEJEZET

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT

4. Az Államadósság Kezelő Központ jogállása

11. § (1)[70] Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és a 8. § (2) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságának kezelése érdekében végzett pénzügyi műveletekről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik.

(2) Az ÁKK Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, részvényei névre szólók és forgalomképtelenek.

(3) Az ÁKK Zrt. tulajdonosa az állam, amelynek nevében az alapításhoz és a tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el.

(4)[71] Az ÁKK Zrt. működésére - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott állami vezetők az ÁKK Zrt. igazgatóságában és felügyelő bizottságában tisztséget viselhetnek.

(6) Az ÁKK Zrt. felügyelő bizottságának hatásköre nem terjed ki az államháztartás központi alrendszere adósságának kezelési stratégiája, az ezzel kapcsolatos teljesítménymutatók és a finanszírozási tervek véleményezésére.

12. § (1) Az ÁKK Zrt. vagyonával a jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik.

(2) Az ÁKK Zrt. bevételei:

a)[72] az államháztartás központi alrendszere adósságának a 8. § (2) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része kezelésével összefüggésben a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell az ÁKK Zrt. rendelkezésére bocsátani,

b) egyéb bevételek.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bevételhez kapcsolódó kamatot, jutalékot, díjat, egyéb költséget az ÁKK Zrt. a központi költségvetésről szóló törvénynek az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazó fejezete terhére számolhat el és fizethet ki.

(4) Az ÁKK Zrt. működése körében a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlát vezet.

(5)[73] Az ÁKK Zrt. a feladatai ellátásához a KELER Központi Értéktár Zrt.-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, valamint devizaszámlát, a Magyar Nemzeti Banknál vagy hitelintézetnél devizaszámlát vezethet.

4/A. Az Államadósság Kezelő Központ feladatai[74]

13. § (1) A központi költségvetés költségvetési hiányának finanszírozása érdekében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján

a)[75] a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján szervezi az államháztartás központi alrendszere adósságának a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terhére elszámolandó állampapír-kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást,

b) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az a) pont szerinti adósság finanszírozási stratégiáját,

c)[76] gondoskodik az államháztartás központi alrendszere adósságának a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terheinek kifizetéséről,

d) a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján az Áht. 76. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről,

e) szervezi a másodlagos állampapír-piacot,

f) a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedést, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali, határidős, fedezeti, csere és származtatott ügyleteket köt, továbbá letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el,

g) elemzi az a) pont szerinti adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait,

h)[77] közreműködik az államadósság számításában, tájékoztatást ad az államháztartás központi alrendszere adósságának a 8. § (2) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része alakulásáról, az állampapírpiac folyamatairól,

i) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit,

j) hitel-betét műveleteket végez,

k) közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában.

(2) Az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködésért a központi költségvetés terhére az alapügyben szereplő tőke összege legfeljebb 0,025 százalékának megfelelő díjazásban részesül. Az ÁKK Zrt. e feladatának és díjazásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) Az ÁKK Zrt. a 12. § (5) bekezdésében meghatározott értékpapírszámla elkülönített alszámláin - forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül - olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt hozhat létre, amely az (1) bekezdés f) pontja szerinti ügyletek tárgya lehet.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.

a) jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el,

b) a (2) bekezdésben meghatározott mértékű díj ellenében közreműködhet az állam, az önkormányzat, valamint ezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezete hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is - ellátásában,

c)[78] közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is - ellátásában,

d)[79] jogszabály felhatalmazása alapján az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára az állam nevében nyújtott, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott beruházást finanszírozó tőkeemelés megvalósításához kapcsolódó fizetési kötelezettségeket (beleértve az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 1. cikk 2. pontja szerinti fizetéseket is) teljesíthet az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet által meghatározott módon, összegben és ütemezés szerint;

e)[80] közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében.

f)[81] az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján ellátja a 9/A. § szerint az állam által a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nyújtott kölcsön teljesítésével kapcsolatos feladatokat.

(5) Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott, vagy állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. § a)-d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. § (2) bekezdés a), b), d), g) és h) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.

(6)[82] Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés, és az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett (5) bekezdés szerinti tevékenysége államadósság-kezelésnek minősül. Az ÁKK Zrt. államadósság-kezelésen kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. § (1) Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik. E feladatkörében az ÁKK Zrt. jogosult a 13. § (1) bekezdése szerinti műveletek végzésére. Az e tevékenységből származó kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.

(2)[83] Az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, azzal, hogy

a) a belföldön, nyomdai úton előállított értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapíron a kibocsátó állam képviseletében eljárva az államháztartásért felelős miniszter vagy a miniszterelnök aláírása szerepel,

b) az államháztartásért felelős miniszter a képviseleti jogát az ÁKK Zrt. útján is gyakorolhatja vagy írásban az ÁKK Zrt.-re vagy a Kormány más tagjára átruházhatja.

(2a)[84] A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban - ideértve a magánszektor beruházásaihoz kapcsolódó szerződésekkel összefüggő egyetértő nyilatkozat kiadását - az államot a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter képviseli, - amelynek során felel a szerződések előkészítéséért, megkötéséért, módosításáért, megszüntetéséért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért - azzal, hogy az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyok tekintetében a (2) bekezdés alkalmazandó.

(3) Az ÁKK Zrt. által az államadósság-kezelés körében megkötött ügylet az állam javára, illetve terhére megkötött ügyletnek minősül.

14/A. §[85] (1) Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismerése iránti igényt központi pénzügyi érdekből az adat keletkezésétől számított 2 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről Magyarország pénzügyi érdekeit és az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátásához fűződő érdeket mérlegelve az államháztartásért felelős miniszter dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 13. § (1) bekezdés h) pontja szerinti tájékoztatásra, valamint az éves finanszírozási tervről, illetve annak egyes részeiről és a finanszírozási stratégiáról az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott tájékoztatásra.

(3) A központi költségvetés tervezése során keletkező adat - ide nem értve az Áht. 22. § (3)-(5) bekezdése szerinti adatokat - megismerése iránti igényt központi pénzügyi érdekből a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének Kormány általi elfogadását követően az elfogadástól számított 10 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről az államháztartásért felelős miniszter a megtagadást megalapozó központi pénzügyi érdek mérlegelésével dönt.

IV. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS

5. A Költségvetési Tanács tagjai

15. § (1) A Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) testületként eljárva vesz részt a központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében.

(2) A Tanács kizárólag az Alaptörvénynek és a törvényeknek alárendelve végzi tevékenységét.

(3) A Tanács tagjai önállóan alakítják ki véleményüket, álláspontjuk képviseletében egymástól függetlenek.

(4) Az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés az Állami Számvevőszék elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti.

16. § A Tanács elnöke a költségvetési törvény és a költségvetési törvény módosításának tárgyalásakor jogosult részt venni az Országgyűlés és annak bizottságai ülésén, ott felszólalhat, véleményét kifejtheti.

17. §[86] A Tanács elnöke kivételével a Tanács tagja az e törvényben foglalt feladata ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosult.

18. § (1) A Tanács elnökének büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú, kiemelkedő szakmai ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkező közgazdász nevezhető ki.

(2)[87] A kinevezni tervezett személy a kinevezését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja a köztársasági elnök részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kinevezni tervezett személy a kinevezése előtt a köztársasági elnöknek a magyar állampolgárságát igazoló irat, a felsőfokú közgazdász végzettségét igazoló oklevél és a szakmai életútját bemutató önéletrajz benyújtásával igazolja az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítését.

(3) A Tanács elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(4)[88] A Tanács elnöke az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével lép hivatalba.

(5)[89] A Tanács elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, szerzői jogi védelem alá eső és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(6)[90] A Tanács elnöke feladatai ellátásáért illetményre és más juttatásokra jogosult. A Tanács elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított havi illetménye a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben a Tanács elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(7)[91] A Tanács elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(8)[92] A Tanács és a Tanács titkársága működésének, valamint a Tanács elnöke illetményének és egyéb juttatásainak pénzügyi fedezetét az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében kell megtervezni. A Tanács és a Tanács titkársága működésének biztosításával, az illetmény és az egyéb juttatások folyósításával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el.

19. §[93] A Tanács elnökének nem nevezhető ki olyan személy, aki tagja az Országgyűlésnek, a Kormánynak, illetve állami vezető, bíró, ügyész, kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy köztisztviselő, továbbá aki szolgálati jogviszonyban áll.

19/A. §[94] (1)[95] A Tanács elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a Tanács elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3)[96] A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága (a továbbiakban: mentelmi bizottság) tartja nyilván. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti a mentelmi bizottság elnökénél.

20. § (1) A Tanács elnöke az Alaptörvényben és e törvényben meghatározott, a Tanács tevékenységére vonatkozó hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa e tevékenysége során közölt tény vagy vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre, e tény vagy vélemény miatt a Tanács elnöke ellen bíróság, vagy más hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a Tanács elnökének polgári jogi felelősségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a Tanács elnökének nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.

(3)[97] A Tanács elnökének őrizetét csak tettenérés esetén lehet elrendelni, és vele szemben csak a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(4)[98] A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, a vádemelés után, illetve magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban a bíróság terjeszti elő a köztársasági elnökhöz. Az indítványt a Tanács elnökének tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a köztársasági elnökhöz.

(5) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

(6) A Tanács elnöke mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

(7) A Tanács elnöke köteles mentelmi jogának megsértését a köztársasági elnöknek haladéktalanul bejelenteni.

21. § (1) A Tanács elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatása lejártakor,

b) lemondással,

c) ha a megbízatásra méltatlanná vált,

d) ha a megbízatásra alkalmatlanná vált,

e) halálával.

(2) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel. A Tanács elnökének megbízatása a közlést követően, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi kézhezvételével szűnik meg.

(3) A megbízatásra méltatlan a Tanács elnöke, ha a kinevezését követően bekövetkező okból a 18. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezési feltételeknek már nem felel meg. A köztársasági elnök a megbízatásra méltatlanná válás megállapítására alkalmas körülmény tudomására jutását követően, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével haladéktalanul felhívja a Tanács elnökét, hogy a 18. § (2) bekezdésében meghatározott módon igazolja, hogy a kinevezési feltételeknek megfelel. Az igazolás elmulasztása vagy a kinevezési feltételeknek való megfelelés hiánya esetén a megbízatásra méltatlanná válás tényét a köztársasági elnök megállapítja.

(4) A megbízatásra alkalmatlanná válik a Tanács elnöke, ha feladatait legalább hatvan napon keresztül folyamatosan nem képes ellátni. A megbízatásra alkalmatlanná válás megállapításáról a köztársasági elnök dönt.

(5) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti esetben köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül kinevezi a Tanács új elnökét. Az elnök kinevezésére egyebekben a 18. § és 19. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A köztársasági elnök a 18. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot a 18. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából, az elnökjelölt kinevezéséről szóló döntés meghozatalának időpontjáig, illetve a megbízatásra méltatlanná válás megállapításáig kezelheti.

(7) A (3) és a (4) bekezdéssel a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.

22. § A Tanács elnöke

a) vezeti a Tanácsot,

b) összehívja a Tanács ülését és javaslatot tesz annak napirendjére,

c) képviseli a Tanácsot.

6. A Költségvetési Tanács feladatai[99]

23. §[100] (1) A Tanács

a)[101] az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, ennek keretében külön is vizsgálja

aa) a költségvetési hiány mértékét,

ab) a 3/A. § (2) bekezdésének való megfelelést, továbbá

ac) a Magyar Nemzeti Bank tőkehelyzete tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 166. § (3) bekezdésében meghatározottnak való megfelelést,

b) dönt az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulásról,

c) félévente véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról,

d) véleményt nyilváníthat a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatokról, ideértve a 28. § szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó törvényjavaslatot is,

e) véleményt nyilváníthat a központi költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek egyéb módon történő felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről,

f) megállapítja ügyrendjét.

(2) Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács tagjaként ellátandó feladatait a Tanács által tárgyalt kérdésekhez kapcsolódó elemzéseknek és megállapításoknak a Tanács rendelkezésére bocsátásával segíti.

24. §[102] (1) A Kormány

a) a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét és

b) a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvény tervezetét, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: tervezet] - részletes számításokkal alátámasztva - megküldi a Tanácsnak.

(2) A Tanács a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre észrevételt tehet, illetve - ha a tervezettel kapcsolatban, annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetése van - a tervezettel való egyet nem értését jelezheti.

(3) A Kormány a tervezetet a Tanács észrevételének kézhezvételét vagy a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlésnek.

(4)[103] Ha a Tanács a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a tervezettel kapcsolatos egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek. A Kormány a benyújtással egyidejűleg, a törvényjavaslat indokolásában tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy a Tanács észrevételei alapján milyen módosításokat hajtott végre a törvénytervezetben, illetve indokolja a Tanács észrevételeinek esetleges elutasítását. Ha a Tanács véleményében azt állapította meg, hogy a törvénytervezet szerinti kormányzati szektor egyenlege nem felel meg a 3/A. § (2) bekezdése szerinti követelményeknek, akkor a Kormány a törvényjavaslat indokolásában köteles értékelni a 3/A. § (2) bekezdése szerinti követelmények teljesítését.

(5) Az Országgyűlésnek benyújtott központi költségvetésről szóló törvényjavaslatra a Tanács észrevételt tehet.

7. A Költségvetési Tanács eljárása az államadósság mértékének vizsgálatában[104]

25. §[105] (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti tájékoztatása alapján vizsgálja a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének (a továbbiakban: államadósság-szabály) való megfelelését.

(2) A Tanács véleményét az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő egy napon belül - a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatról történő szavazást követő első tájékoztatás esetében három munkanapon belül - írásban közli az Országgyűlés elnökével.

(3) A Tanács olyan véleményét, amelyben azt állapítja meg, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az államadósság-szabálynak, az elfogadáshoz szükséges előzetes hozzájárulásának kell tekinteni, ha annak a Tanács által véleményezetthez képest változatlan szöveggel való elfogadására kerül sor.

(4) Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadása az államadósság-szabály megsértését eredményezné, véleményét részletesen indokolja.

(5) A Tanács (4) bekezdés szerinti véleménye alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat államadósság-szabálynak való megfelelését biztosító módosító javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a Tanács (4) bekezdés szerinti véleményének kézhezvételét követő három napon belül.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerinti eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a Tanács a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását meg nem adja. Az előzetes hozzájárulás megtagadása miatt megismételt eljárásban kizárólag a Kormány nyújthat be módosító javaslatot.

25/A. §[106] (1) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat elfogadásához, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné, a Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A Tanács a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat tárgyalása során történő tájékoztatására, az Országgyűlés és a Tanács eljárására, valamint a Kormány kötelezettségére a 25. §-t kell alkalmazni.

26. §[107] Ha a Tanács elnöke a Tanács előzetes hozzájárulására vonatkozó, 25. § és 25/A. § szerinti álláspontját határidőn belül írásban nem közli az Országgyűlés elnökével, a Tanács előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

8. A Költségvetési Tanács működése

27. §[108] (1) A Tanács véleményét az ülésein alakítja ki. A Tanács üléseit szükség szerint tartja. A Tanács ülései nem nyilvánosak.

(2) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Tanács döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

(3) A Tanács üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetére az ülés összehívásával és vezetésével a Tanács valamely más tagját bízza meg. Egyebekben a Tanács ülésein helyettesítésnek nincs helye.

(4) A Tanács az ülés napirendjén nem szereplő kérdést csak akkor tárgyalhat meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához.

(5) A Tanács döntését - az akadályoztatás esetét kivéve - a Tanács valamennyi tagja aláírja. A döntések nyilvánosak, azokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

V. FEJEZET

A KÖZTEHERVISELÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI, A PÉNZÜGYI JOGHÁTRÁNNYAL JÁRÓ JOGKÖVETKEZMÉNYRE ÉS A STABILITÁSI MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[109]

8/A. A közterhek[110]

28. § (1) Magyarországon minden természetes személy, jogi személy és más jogalany

a)[111] adó, járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, pótlék vagy más hasonló - az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli - rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség, továbbá

b)[112] az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért fizetendő felügyeleti díj, eljárási és felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség] teljesítésével járul hozzá a közös szükségletek fedezetéhez.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állam részére forintban kell teljesíteni az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget.

28/A. §[113] (1) A fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

a) végzett tevékenységet vagy

b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

(2) Nem keletkezik fizetési kötelezettség

a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után.

(3) Fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály katasztrófahelyzet, továbbá a jogalanyok széles körét érintő - veszélyhelyzetnek nem minősülő - az emberi életet veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség esetén, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakhoz képest a jogalanyokra kedvezőbb rendelkezést is megállapíthat.

29. § (1)[114] Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Fizetési kötelezettség előírása szempontjából a jogi személyek egyes típusait hátrányosan megkülönböztetni nem lehet.

(2)[115] Az (1) bekezdéstől eltérően - törvény felhatalmazása alapján - a Kormány rendeletben állapíthatja meg a pótlék mértékét. Igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat - törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg.

(3)[116] Törvény felhatalmazása alapján

a) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke és az Országos Atomenergia Hivatal elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat,

b)[117] a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben felügyeleti díjat

állapíthat meg.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adópolitikáért felelős miniszter a jogalanyok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben rendeletet alkothat az illeték megállapításának mellőzéséről és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokról.

30. § (1) Az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényben meg kell határozni, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi.

(2) Fizetési kötelezettségből származó bevétel államháztartáson kívüli szervezetet közvetlenül kizárólag törvény - igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet - kifejezett rendelkezése alapján illetheti meg.

31. § (1) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.

(2) A fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályban lévő jogszabályok által előírt fizetési kötelezettséghez képest jogalanyok utólagosan meghatározott csoportjának nem adható jogszabályban visszamenőlegesen olyan fizetési kedvezmény, mentesség, amely a fizetési kötelezettség összegét csökkenti, kivéve ha ez az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy nemzetközi szerződésnek való megfelelés miatt szükséges, vagy ha a kedvezmény vagy mentesség a fizetési kötelezettség teljesítésére köteles természetes személyek vagy más jogalanyok teljes körét megkülönböztetés nélkül érinti.

32. § Fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

33. § Új fizetési kötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy annak kivetésével, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggő adminisztrációs költségek ne legyenek aránytalanul magasak a fizetési kötelezettségből származó bevétel összegéhez képest, illetve azokat nem haladhatják meg.

34. § Nem kell alkalmazni a 32. §-t és a 33. §-t, ha

a) a fizetési kötelezettség az Európai Unió kötelező jogi aktusának való megfelelés miatt kerül megállapításra.

b)[118]

35. § A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmény, mentesség körét és mértékét, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt kizárólag ezzel azonos vagy hasonló életviszonyokat szabályozó törvényben lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni.

36. § (1) A természetes személy munkaviszonyból, munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelme (a továbbiakban együtt: munkával megszerzett jövedelem) után, annak alapul vételével teljesítendő olyan fizetési kötelezettséget, amely a központi költségvetés - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat - bevételét képezi, a jövedelem összegétől függetlenül, a jövedelem azonos arányában egységesen kell megállapítani.

(2) A munkával megszerzett jövedelem alapján a magánszemély, illetve a munkáltató, kifizető által teljesítendő fizetési kötelezettség terhének növelését, vagy a munkával megszerzett jövedelem alapján új fizetési kötelezettséget csak akkor lehet megállapítani, ha a munkával megszerzett jövedelem után a magánszemély, illetve ez alapján a munkáltató, kifizető által teljesítendő fizetési kötelezettség együttesen nem haladja meg a magánszemély munkával megszerzett jövedelmének az ez után a természetes személy által teljesítendő fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegét.

(3) Az olyan fizetési kötelezettség, ami természetes személy munkával megszerzett jövedelme után, annak alapul vételével a munkáltató, kifizető által teljesítendő, a természetes személyt társadalombiztosítási ellátásra sem közvetve, sem közvetlenül nem teszi jogosulttá, az ilyen fizetési kötelezettség mértékétől a természetes személy által igénybe vehető társadalombiztosítási ellátások mértéke nem tehető függővé.

37. § (1) A 36. § (1) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség megállapításakor a gyermekvállalás és -nevelés költségeit családi kedvezmény formájában kell figyelembe venni.

(2) A családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három- vagy több gyermek nevelése, gondozása esetén kell nyújtani.

(3) A családi kedvezmény gyermekenkénti mértéke nem lehet alacsonyabb a megelőző költségvetési évre megállapított mértéknél.

38. § A gazdálkodó szervezetet az elért eredménye alapján terhelő fizetési kötelezettség mértékét az adóalap összegétől függetlenül, az adóalap azonos arányában, egységesen kell megállapítani.

38/A. §[119] A 32-36. §-tól és a 38. §-tól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.

8/B. A bírságfizetési kötelezettség[120]

38/B. §[121] (1) Törvény jogellenes magatartással összefüggésben pénzügyi joghátránnyal járó jogkövetkezményt (a továbbiakban: bírságfizetési kötelezettség) állapíthat meg.

(2) Bírságfizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, a korlátlan enyhítés vagy a jogellenes magatartás csekély súlya miatt a kiszabás mellőzésének lehetőségét megállapítani kizárólag törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

(3) Törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapíthatja meg a bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait.

(4) A bírságfizetési kötelezettséget megállapító törvényben meg kell határozni, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi.

(5) A bírságfizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.

(6) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a bírságfizetési kötelezettséget, nem bővítheti a bírságfizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.

(7) Az e §-tól való eltérésre a 38/A. §-t kell alkalmazni.

39. §[122]

8/C.[123]

39/A. §[124]

39/B. §[125]

39/C. §[126]

8/D. Utólagos adófizetés[127]

39/D. §[128] (1) A személyi jövedelemadó alanyának minősülő természetes személy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2016. június 30-ig megszerzett, a (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott bevétele tekintetében választhatja, hogy adókötelezettségeit - az adózás rendjéről szóló törvénynek és a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek egyébként a bevételre irányadó rendelkezései helyett - a (4)-(7) bekezdés szerint teljesíti.

(2) A természetes személyt az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti következő adókötelezettségi jogcím alá eső jövedelem alapjául szolgáló bevételei tekintetében illeti meg:

a) egyéb jövedelem;

b) kamatjövedelem;

c) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;

d) csereügyletből származó jövedelem;

e) osztalékból származó jövedelem;

f) árfolyamnyereségből származó jövedelem;

g) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem;

h) vállalkozásból kivont jövedelem.

(3) A természetes személyt nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség az olyan jövedelem alapjául szolgáló bevételeivel kapcsolatban,

a) amelyet terhelő személyi jövedelemadót vagy személyijövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezés alapján a kifizető köteles megállapítani, vagy

b) amellyel összefüggésben a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adatszolgáltatásra vagy igazolás kiállítására kötelezett.

(4) A természetes személy (1) bekezdés szerinti választása esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék. A fizetendő adó a jövedelem és az adómérték szorzata. A természetes személy az (1) bekezdés szerinti választásával visszavonhatatlanul lemond arról, hogy a fizetendő adó megállapításakor a számított adót csökkentő bármely tételt (így különösen adókedvezményt vagy -beszámítást) vegyen figyelembe.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet a személyi jövedelemadón és a (7)-(8) bekezdés szerinti önellenőrzési pótlékon kívül e törvény szerinti más fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadóval összefüggő adókötelezettségeit a természetes személy, önadózás helyett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank útján teljesíti, amelyet az állami adóhatóság - a bank kérelmére - erre kijelölt. Az adókötelezettségek ilyen módon történő teljesítésének az a feltétele, hogy a bank által a természetes személy javára az adókötelezettségek teljesítése céljából megnyitott bankszámlán a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-ig (különösen befizetés vagy utalás alapján) jóváírják.

(7) A bank az adókötelezettségek teljesítésére szolgáló bankszámlát a természetes személy nyilatkozata alapján nyitja meg. A természetes személy az önellenőrzési pótlék megállapítása érdekében nyilatkozatában közli a bankkal, hogy a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet mely adóévben (vagy adóévekben) szerezte meg; ilyen közlés hiányában azt kell feltételezni, hogy a jövedelem megszerzése a nyilatkozattétel adóévét megelőző hatodik adóévben történt, és ennek megfelelően kell megállapítani az önellenőrzési pótlék összegét.

(8) A bank a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót és a (7) bekezdés alapján megállapított önellenőrzési pótlékot a (6) bekezdés szerinti jóváírást követő 8 napon belül megállapítja és levonja, valamint a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallásában bevallja és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a jövedelem megszerzésének adóévére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőtől a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallás benyújtására előírt határidőig terjedő időszakra kell felszámítani. A bank adóbevallásában a megállapított személyi jövedelemadó tekintetében a természetes személyre vonatkozó adatszolgáltatást nem teljesít.

(9) A bank a személyi jövedelemadó (7) bekezdés szerinti megállapításáról igazolást állít ki a természetes személynek, amelyben - szükség esetén az érintett adóévek szerinti megosztásban - feltünteti a személyi jövedelemadó és az alapjául szolgáló jövedelem, valamint a kapcsolódó önellenőrzési pótlék összegét. A banki igazolás bizonyítja, hogy a természetes személy az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeit jogszerűen teljesítette.

8/E. Részesedés kedvezményes megszerzése[129]

39/E. §[130] (1) A jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más forgalomképes tagi részesedés (a továbbiakban együtt: tagi részesedés) megszerzése az azt megszerző személynél - az e törvény szerinti fizetési kötelezettségeket megállapító törvények rendelkezéseitől eltérően, figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is - nem eredményezi e törvény szerinti fizetési kötelezettség keletkezését, ha

a) a megszerzett tagi részesedés legalább 10 százalékos részesedést biztosít az azt kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet saját tőkéjében és

b) a tagi részesedés 2017. június 30-ig történő átruházását közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt szerződés tartalmazza;

c) a tagi részesedés megszerzése ingyenesen történt, vagy a tagi részesedés vételárának teljesítése az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank által vezetett bankszámla megterhelésével 2017. június 30-ig megtörtént, amelyet az állami adóhatóság - a bank kérelmére - erre kijelölt;

d) a tagi részesedés megszerzését

da) az azt megszerző személy az e célra rendszeresített nyomtatványon 2017. június 30-ig bejelenti az állami adóhatóságnak, ha a tagi részesedés megszerzése ingyenesen történt, vagy

db) az azt megszerző személynek a c) pont szerinti bankszámlát vezető bank által kiállított igazolás bizonyítja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a tagi részesedést kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együtt nem működő államban rendelkezik székhellyel,

b) a jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott értékpapírt a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén forgalmazzák, vagy a tőzsdei forgalmazás engedélyezése iránti eljárás már folyamatban van, vagy

c) a tagi részesedés megszerzése - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés figyelmen kívül hagyása esetén - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem megszerzését eredményezi.

(3) A Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott tagi részesedés megszerzése esetén az (1) bekezdés rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha annak megszerzése belföldön székhellyel nem rendelkező jogi személytől, egyéb szervezettől, vagy belföldön állandó lakóhellyel nem rendelkező természetes személytől történt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részesedés megszerzését az adózó nem jelentheti be a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontja alapján az adóhatósághoz.

VI. FEJEZET

A NYUGDÍJRENDSZER ALAPVETŐ SZABÁLYAI

9. A nyugdíjrendszer alapelvei

40. § (1) Az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó halála esetén a jövedelembiztonságot megalapozza.

(2) Az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság nyugdíjjárulék fizetésen alapul.

(3) Az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését.

10. Az állami nyugdíjak és fedezetük

41. § (1) Az állami nyugdíjrendszerben ellátásként törvényben meghatározottak szerint

a) öregségi nyugdíj és

b) hozzátartozói nyugellátás

állapítható meg.

(2) Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. Törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a nők a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is jogosulttá válnak öregségi nyugdíjra.

(3) A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.

42. § (1) Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

11. Kiegészítő nyugdíjintézmények

43. § Az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása érdekében a tagok önkéntes részvételével - törvényben meghatározott feltételek szerint - kiegészítő nyugdíjintézmények működhetnek.

VII. FEJEZET

A pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében hitelintézeteknek vagy a Szanálási Alapnak nyújtható kölcsön[131]

44. § (1)[132] A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását lehetségesen veszélyeztető helyzetben az állam a szabad pénzeszközeinek kezelése keretében

a) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényt szerezhet,

b) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat, valamint

c) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapnak kölcsönt nyújthat.

(2) Az e §-ban foglaltak teljesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján jár el.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontja szerint szerzett értékpapírt Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek értékpapír-kölcsön ügylet keretében kölcsönadhatja.

(4)[133] Az államháztartásért felelős miniszter az értékpapírkölcsön-ügyletről vagy a kölcsönnyújtásról szóló döntését megelőzően javaslatot kér a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, amely tartalmazza

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetben

aa) a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,

ab) a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,

ac) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,

ad) a hitelintézet szavatoló tőke-helyzetéről szóló értékelést,

ae) a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és

af) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést;

b) az (1) bekezdés c) pontja esetben a Szanálási Alap kölcsönfelvételi szándékának MNB által értékelt indokoltságát.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtáshoz kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter a kölcsönfelvevő kötelezettségeként olyan feltételek teljesülését írja elő, amelyek biztosítják, hogy a kölcsön a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja.

(6) A (3) bekezdés szerinti értékpapírkölcsön-ügylethez kapcsolódóan a kölcsönbe adó legalább

a) a kölcsönbe vevő kötelezettségeként olyan feltételek teljesítését írja elő, amelyek biztosítják, hogy a kölcsönbe kapott értékpapír hasznosítása által elérhetővé váló pénzügyi forrás a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja, és

b) kölcsönzési díjat köt ki.

(7) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott ügylet az államháztartásról szóló törvény szerinti finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, amely költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként nem számolható el.

(8)[134] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kölcsönnyújtáshoz kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter a Szanálási Alap kötelezettségeként olyan feltételeket ír elő, amelyek biztosítják a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott fiskális semlegesség elvének teljesülését.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Felhatalmazó rendelkezések

45. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a)[135] az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez, továbbá kezesség- és garanciavállalásához történő kormányzati hozzájárulás részletszabályait, valamint a 10. § (5) bekezdésében meghatározott saját bevételek körét,

b) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletéhez történő miniszteri hozzájárulás részletes szabályait,

c) az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételei ÁKK Zrt. általi véleményezésének szempontjait, valamint az ÁKK Zrt. e feladatáért járó díj megállapításának feltételeit.

d)[136] a 10/E. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletéhez történő kormányzati hozzájárulás, valamint az erről benyújtandó önkormányzati kérelem részletszabályait.

e)[137] a 3/A. § szerinti feladatok végrehajtásának, valamint a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések részletes szabályait és azok közzétételének módját.

f)[138] a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény részére megállapított keretszám betartásának alakulásáról szóló adatszolgáltatás részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - a jogalanyok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben - rendeletben a fizetési kötelezettség megállapítására és teljesítésére vonatkozó kötelezettség mellőzését és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat meghatározhassa.

(3)[139]

(4)[140] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az utólagos adófizetés részletes szabályait - így különösen az adókötelezettségek teljesítésére jogosult bankok kijelölésére vonatkozó eljárás rendjét, valamint az adókötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó nyilatkozatokat és igazolásokat - rendeletben állapítsa meg.

(5)[141] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a részesedés kedvezményes megszerzésének részletes szabályait - így különösen az adókötelezettségek teljesítésére jogosult bankok kijelölésére vonatkozó eljárás rendjét, valamint a 39/E. § (1) bekezdés b) pont szerinti szerződésre és a 39/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bankszámla megnyitására vonatkozó részletes szabályokat - rendeletben állapítsa meg.

13. Hatályba léptető rendelkezések

46. § (1)[142] E törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-3. §, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5-35. §, a 37. §, a 39-45. §, a 47. §, az 53. §, az 54. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 36. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4)[143] A 4. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

(5)[144] A 38. § 2020. január 1-jén lép hatályba.

14. Átmeneti rendelkezések[145]

47. §[146] A közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvény kihirdetését követő 30. napig megnyitott Stabilitás Megtakarítási Számlán teljesített befizetéssel összefüggő adókötelezettségekre a 8/C. alcímnek a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvény kihirdetését követő 30. napot megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

48. §[147] (1) 2018. december 31-ig a 9. §-ban meghatározottaktól eltérően a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény háromszázhatvanöt napon túli futamidejű adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. A döntés során a miniszter mérlegeli az államadósság-mutató alakulását, a pénzügyi intézmény működőképességéhez szükséges és az intézmény fennálló kötelezettségeiből eredő forrásigény mértékét és ütemezését.

(2) A 9. § (4) bekezdése alapján a 2019. évre meghatározandó értéket a Kormány legkésőbb 2018. október 31-ig hagyja jóvá.

(3)[148] Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a 3/A. § (2) bekezdését a 2021-2023. költségvetési évben nem kell alkalmazni.

49. §[149] E törvény 10/F. §-át a 2020. január 1-jét követően megkötendő adósságot keletkeztető ügyletekre kell alkalmazni.

50. §[150] (1) A Tanács elnöke az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 19/A. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Tanács elnökével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

51. §[151] (1) A Tanács elnöke az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint - 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

52. §[152] E törvénynek a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIX. törvénnyel megállapított 8/B. §-t nem kell alkalmazni a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a magyar állam nevében vállalt, vagy a magyar államot bármilyen módon érintő kötelezettségei tekintetében.

52/A. §[153] Az e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 14. § (2) és (2a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését megelőzően nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejött szerződéses jogviszonyokban is alkalmazni kell.

52/B. §[154] A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított 23. § (1) bekezdés a) pontját 2023-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Tanács a Módtv.1. hatálybalépését követő hét napon belül véleményt nyilvánít arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank megfelelő tőkeellátottsága érdekében szükséges-e 2024-ben a központi költségvetés terhére térítést nyújtani.

52/B. §[155] E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10/B. § (5a) bekezdését a Módtv. hatálybalépése előtt jóváhagyott ügyletekre, illetve az azokhoz kapcsolódó fejlesztésekre is alkalmazni kell.

15. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

53. §[156] E törvény 6. alcíme, 7. alcíme és 8. alcíme, valamint az 52/B. §-a az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése, 8/A. alcíme és VI. Fejezete az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

16. Az Európai Unió jogának való megfelelés[157]

54. §[158] Az 1. § d)-e) pontja, a 3/A. § és az 5/A. § a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el.

[2] 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet

[3] 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról

[4] 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

[5] 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről

[6] Módosította a 2013. évi CXLII. törvény 1. § - a. Hatályos 2013.10.01.

[7] Módosította a 2015. évi LXXII. törvény 12. § a) pontja. Hatályos 2015.06.19.

[8] Beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[9] Beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[10] Beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[11] Beiktatta a 2019. évi CXVIII. törvény 59. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[12] Az alcím címét megállapította a 2019. évi CXVIII. törvény 60. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[13] Megállapította a 2019. évi CXVIII. törvény 61. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXVIII. törvény 69. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.

[15] Beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 2. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[16] Megállapította a 2017. évi CXLV. törvény 71. §-a. Hatályos 2017.11.21.

[17] Megállapította a 2019. évi CXVIII. törvény 62. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[18] Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXVIII. törvény 69. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.

[19] Megállapította a 2019. évi CXVIII. törvény 63. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[20] Megállapította a 2019. évi CXVIII. törvény 64. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[21] Beiktatta a 2012. évi CCVIII. törvény 31. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[22] A záró szöveget módosította a 2012. évi CXLI. törvény 8. § e) pontja. Hatályos 2012.10.10.

[23] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXII. törvény 13. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2015.06.19.

[24] Beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 4. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[25] Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 77. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[26] Megállapította a 2019. évi CXVIII. törvény 65. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[27] Megállapította a 2015. évi LXXII. törvény 6. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[28] Megállapította a 2019. évi CXVIII. törvény 66. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[29] Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 83. §-a. Hatályos 2022.07.28.

[30] Beiktatta a 2013. évi CXLII. törvény 2. § - a. Hatályos 2013.10.01.

[31] Beiktatta a 2022. évi LXIX. törvény 17. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[32] Módosította a 2019. évi CXVIII. törvény 68. § a) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[33] Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[34] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 55. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[35] Megállapította a 2019. évi CXVIII. törvény 67. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[36] Módosította a 2019. évi CXVIII. törvény 68. § b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[37] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 55. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[38] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 55. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[39] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 55. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[40] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 55. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[41] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 55. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[42] Beiktatta a 2023. évi LIII. törvény 65. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[43] Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 1. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[44] Módosította a 2016. évi LXVII. törvény 6. § 1. pontja. Hatályos 2016.06.18.

[45] Megállapította a 2023. évi LIII. törvény 66. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[46] Módosította a 2019. évi LXVI. törvény 89. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[47] Módosította a 2019. évi CXVIII. törvény 68. § c) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[48] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 56. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.07.26.

[49] Megállapította a 2016. évi LXVII. törvény 2. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[50] Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[51] Megállapította a 2016. évi LXVII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.06.18.

[52] Megállapította a 2018. évi CXXVII. törvény 3. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[53] Módosította a 2016. évi CXLII. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[54] Megállapította a 2023. évi CXIV. törvény 32. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[55] Beiktatta a 2023. évi CXIV. törvény 32. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[56] Beiktatta a 2016. évi LXVII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.06.18.

[57] Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[58] Megállapította a 2023. évi LIII. törvény 67. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[59] Módosította a 2018. évi XL. törvény 63. § 1. pontja. Hatályos 2018.07.26.

[60] Módosította a 2018. évi XL. törvény 63. § 2. pontja. Hatályos 2018.07.26.

[61] Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[62] Megállapította a 2016. évi CXLII. törvény 1. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[63] Megállapította a 2019. évi LXVI. törvény 87. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[64] Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[65] Megállapította a 2016. évi CXLII. törvény 2. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[66] Módosította a 2023. évi LIII. törvény 72. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[67] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 57. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[68] Beiktatta a 2023. évi LIII. törvény 68. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[69] Beiktatta a 2019. évi CX. törvény 77. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[70] Módosította a 2019. évi CXVIII. törvény 68. § d) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[71] Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 172. § - a. Hatályos 2014.03.15.

[72] Módosította a 2019. évi CXVIII. törvény 68. § e) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[73] Megállapította a 2017. évi LXXII. törvény 81. §-a. Hatályos 2017.06.17.

[74] Az alcímet beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 3. §-a. Hatályos 2014.12.30.

[75] Módosította a 2019. évi CXVIII. törvény 68. § f) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[76] Módosította a 2019. évi CXVIII. törvény 68. § g) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[77] Módosította a 2019. évi CXVIII. törvény 68. § h) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[78] Megállapította a 2014. évi XXXVII. törvény 159. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.07.21.

[79] Beiktatta a 2016. évi LXVII. törvény 5. §-a. Hatályos 2016.06.18.

[80] Beiktatta a 2012. évi CLI. törvény 150. § - a. Hatályos 2012.10.28.

[81] Beiktatta a 2023. évi LIII. törvény 69. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[82] Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 11. § (1) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[83] Megállapította a 2023. évi LIII. törvény 70. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[84] Megállapította a 2023. évi LIII. törvény 70. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[85] Beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 7. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[86] Módosította a 2012. évi XVII. törvény 5. § - a. Hatályos 2012.03.31.

[87] Módosította a 2012. évi CXLI. törvény 8. § f) pontja. Hatályos 2012.10.10.

[88] Módosította a 2012. évi CXLI. törvény 8. § g) pontja. Hatályos 2012.10.10.

[89] Megállapította a 2014. évi CI. törvény 91. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[90] Beiktatta a 2012. évi XVII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.31.

[91] Beiktatta a 2012. évi XVII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.31.

[92] Megállapította a 2012. évi CXLI. törvény 4. §-a. Hatályos 2012.10.10.

[93] Megállapította a 2016. évi LXIV. törvény 97. §-a. Hatályos 2016.07.01.

[94] Beiktatta a 2012. évi CLXXXIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2012.12.01.

[95] Megállapította a 2022. évi XVIII. törvény 33. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.08.01.

[96] Megállapította a 2022. évi XVIII. törvény 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.08.01.

[97] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 313. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[98] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 313. § b) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[99] Az alcímet módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (2) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[100] Megállapította a 2012. évi CXLI. törvény 5. §-a. Hatályos 2012.10.10.

[101] Megállapította a 2023. évi CXII. törvény 1. §-a. Hatályos 2023.12.23.

[102] Megállapította a 2014. évi XIV. törvény 97. § (1) bekezdése. A 157/2014. (IV. 18.) KE határozat alapján hatályos 2014.05.06.

[103] Megállapította a 2018. évi XL. törvény 59. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[104] Az alcímet módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (2) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[105] Megállapította a 2014. évi XIV. törvény 97. § (2) bekezdése. A 157/2014. (IV. 18.) KE határozat alapján hatályos 2014.05.06.

[106] Megállapította a 2014. évi XIV. törvény 97. § (2) bekezdése. A 157/2014. (IV. 18.) KE határozat alapján hatályos 2014.05.06.

[107] Megállapította a 2014. évi XIV. törvény 97. § (2) bekezdése. A 157/2014. (IV. 18.) KE határozat alapján hatályos 2014.05.06.

[108] Megállapította a 2014. évi XIV. törvény 97. § (3) bekezdése. A 157/2014. (IV. 18.) KE határozat alapján hatályos 2014.05.06.

[109] A címet módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (1) bekezdése 5. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[110] Az alcímet beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2014.12.30.

[111] Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (3) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[112] Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (3) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[113] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 14. § (16) bekezdése. Hatályos 2013.06.30.

[114] Megállapította a 2020. évi CXLVIII. törvény 41. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[115] Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (3) bekezdése 3. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[116] Megállapította a 2021. évi CXXXVI. törvény 195. §-a. Hatályos 2022.01.17.

[117] Megállapította a 2023. évi CIV. törvény 34. §-a. Hatályos 2024.02.17.

[118] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CXLII. törvény 3. § - a. Hatálytalan 2013.10.01.

[119] Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 5. §-a. Hatályos 2014.12.30.

[120] Az alcímet beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 6. §-a. Hatályos 2014.12.30.

[121] Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 6. §-a. Hatályos 2014.12.30.

[122] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2015.01.01.

[123] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXI. törvény 11. §-a. Hatálytalan 2017.01.18.

[124] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXI. törvény 11. §-a. Hatálytalan 2017.01.18.

[125] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXI. törvény 11. §-a. Hatálytalan 2017.01.18.

[126] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXI. törvény 11. §-a. Hatálytalan 2017.01.18.

[127] Beiktatta a 2016. évi CLXXI. törvény 8. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[128] Beiktatta a 2016. évi CLXXI. törvény 8. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[129] Beiktatta a 2016. évi CLXXI. törvény 8. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[130] Beiktatta a 2016. évi CLXXI. törvény 8. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[131] Módosította a 2014. évi XXXVII. törvény 159. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.07.21.

[132] Megállapította a 2014. évi XXXVII. törvény 159. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.07.21.

[133] Megállapította a 2014. évi XXXVII. törvény 159. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.07.21.

[134] Beiktatta a 2014. évi XXXVII. törvény 159. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.07.21.

[135] Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (1) bekezdése 9. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[136] Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 8. §-a. Hatályos 2014.12.30.

[137] Beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 9. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[138] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 60. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[139] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXI. törvény 11. §-a. Hatálytalan 2017.01.18.

[140] Beiktatta a 2016. évi CLXXI. törvény 9. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[141] Beiktatta a 2016. évi CLXXI. törvény 9. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[142] Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 10. § (1) bekezdése 10. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[143] Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.12.30.

[144] Megállapította a 2015. évi LXXII. törvény 10. § -a. Hatályos 2015.06.19.

[145] A címet beiktatta a 2016. évi CLXXI. törvény 9. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[146] Beiktatta a 2016. évi CLXXI. törvény 10. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[147] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 61. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[148] Beiktatta a 2021. évi XCIX. törvény 258. §-a. Hatályos 2021.12.01.

[149] Beiktatta a 2019. évi CX. törvény 77. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[150] Beiktatta a 2022. évi XVIII. törvény 34. §-a. Hatályos 2022.08.01.

[151] Megállapította a 2022. évi LVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2022.12.15.

[152] Beiktatta a 2022. évi LXIX. törvény 18. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[153] Beiktatta a 2023. évi LIII. törvény 71. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[154] Beiktatta a 2023. évi CXII. törvény 2. §-a. Hatályos 2023.12.23.

[155] A második 52/B. §-t beiktatta a 2023. évi CXIV. törvény 32. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[156] Módosította a 2023. évi CXII. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.12.23.

[157] Az alcímet beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 11. §-a. Hatályos 2015.06.19.

[158] Beiktatta a 2015. évi LXXII. törvény 11. §-a. Hatályos 2015.06.19.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése