1338/B/1992. AB határozat
a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvénynek a fenntartási illeték meg nem fizetésére és az ezzel kapcsolatos újra érvénybe helyezési kérelemre vonatkozó rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló bírói indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29. § (1) bekezdés c) pontja, 30. § b) pontja valamint a 30/A. § (2) bekezdésének "a türelmi idő [12. § (3) bek.] leteltét követő" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
A Fővárosi Bíróságon 3.Pk.20.398/1992. és 3.Pk. 27.234/1991. szám alatt újra érvénybe helyezési kérelmet elutasító OTH határozat megváltoztatása iránt indult eljárásban a bíróság a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (továbbiakban: Szt.) 29. § (1) bekezdés c) pontjának, 30. § b) pontjának, valamint a 30/A. § (2) bekezdése egyik rendelkezésének alkotmányellenességét észlelte.
Álláspontja szerint a szabadalmazott találmányon szabadalmi jog, "ipari tulajdonjog" áll fenn. A tulajdonhoz, valamint a szellemi alkotáshoz fűződő alkotmányos jogot sérti, hogy a fenntartási illeték - amely tartalma szerint igazgatási szolgáltatási díj - megfizetésével kapcsolatos mulasztás szankciójaként egyáltalán szóba jöhet az "ipari tulajdonjog", a szabadalmi jog megszűnése.
A szellemi tulajdonjogot sérti az is, hogy a fenntartási illeték fizetésével kapcsolatos mulasztás jogkövetkezményei gyakorlatilag elháríthatatlanok.
Gyakran előfordul ugyanis, hogy a fenntartási díj megfizetésének elmaradását a szabadalmas csak a szabadalmi oltalom megszűnését megállapító határozat alapján észleli, amelyet azonban esetenként csak röviddel a megszűnést követő három hónap lejárta előtt vagy egyenesen eltelte után kap kézhez.
Minthogy az újra érvénybe helyezési kérelem előterjesztési határidejének elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni, ilyenkor "nem működik" az újra érvénybe helyezés jogintézménye, mert a fél csak olyan időpontban szerez tudomást a díjfizetés elmaradásáról, amikor a hat hónapot követő három hónap eltelte miatt már nem élhet újra érvénybe helyezési kérelemmel.
Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a kifogásolt jogszabályhelyek sértik "az alkotmányos jogrend egyik alaptörvényének", a Polgári Törvénykönyvnek a 86. § (1) bekezdésbeli alapelvét.
II.
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 86. § (1) bekezdése szerint a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A (2) bekezdés kimondja, hogy a védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés, származásjelzés- és mintaoltalom) jog határozza meg.
Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható (Szt. 1. §).
A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (a továbbiakban: szabadalmas) - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosításra másnak engedélyt adjon [11. § (1) bek].
A szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj a bejelentés napjának megfelelő naptári napon esedékes. A fenntartási díjat az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni [Szt. 12. § (2)-(3) bek.].
Az ideiglenes illetőleg a végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha a fenntartási díjat a türelmi idő [Szt. 12. § (3) bek.] alatt sem fizették meg [Szt. 29. § (1) bek. c) pont, 30. § b) pont].
Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az Országos Találmányi Hivatal az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a bejelentő, illetőleg a szabadalmas a türelmi idő [Szt. 12. § (3) bek.] leteltét követő három hónapon belül kérheti az Országos Találmányi Hivataltól [Szt. 30/A. § (1)-(2) bek.].
III.
Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. A (2) bekezdés szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
A szabadalom intézményének elméleti megalapozására számos elmélet ismeretes (pl. tulajdoni elmélet, jutalomelmélet, publikációs szerződés koncepciója, ösztönzési elmélet). Az Alkotmánybíróságnak nem feladata, hogy az elméleteket értékelje, a tudományos vitákban állást foglaljon.
Az Alkotmány és az alkotmányos jogrendszer megfelelő védelemben részesíti az
Alkotmányban meg nem jelenő, egyéb nevesített jogokat is. A vagyoni jogok alkotmányos védelme az Alkotmánynak a tulajdonjogot oltalmazó rendelkezéseiből [Alkotmány 9. § (1) bekezdés, 13. § (1) bekezdés] következik [17/1992. (III. 30.) AB határozat].
Az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján az Szt. 29. § (1) bekezdés c) pontjával, illetőleg 30. § b) pontjával kapcsolatban azt kellett vizsgálnia, hogy a szabadalmi oltalom fennállásának a kifogásolt rendelkezésben foglalt feltételhez kötése sérti-e az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogot vagy - az indítványban felvetettek szerint - sérti-e a "szellemi alkotáshoz fűződő alkotmányos jogot".
A Ptk. a szellemi alkotásokat a személyek polgári jogi védelme körében szabályozza. A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll [Ptk. 86. § (1) bekezdés].
A szabadalmi oltalom a műszaki szellemi alkotások területére eső egyik speciális oltalmi fajta. Tárgya a szabadalmazható találmány. A feltaláló személyhez fűződő jogai forgalomképtelenek és elvileg időbeli korlátok nélkül érvényesíthetők. A feltalálót, illetőleg a szabadalmast a szabadalmi oltalom alapján megillető vagyoni jogok időben korlátozottak és forgalomképesek.
Az oltalom fenntartása a szabadalmas érdekkörébe tartozó kötelezettség. A fenntartási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség a szabadalmi jogviszony lényeges tartalma, a szabadalmi oltalom fenntartásának már a megadásakor is fennálló, törvényben rögzített feltétele.
Az Szt. 12. § (2) bekezdése szerint a szabadalmi oltalom tartamára fenntartási díjat kell fizetni. Ennek oka, hogy a szabadalmak megadása előzetes hatósági vizsgálatot igényel, a szabadalmak nyilvántartása és az ehhez szükséges szervezet működtetése, a nélkülözhetetlen dokumentáció biztosítása jelentős költségekkel jár. Ennek részleges fedezetét biztosítja a fenntartási díj.
Az Szt. 29. § (1) bekezdés c) pontja illetőleg 30. § b) pontja nem a már létező szabadalmi oltalmat korlátozza, hanem a szellemi alkotások védelmének ezt az eszközét meghatározott feltételhez köti. Sem a feltaláló sem más jogosult nem köteles szabadalmi bejelentést tenni, ezt az oltalmi formát igénybe venni. A feltalálót enélkül is megilletik a személyhez fűződő jogok.
A szabadalmi oltalom azonban a találmánnyal kapcsolatos vagyoni jogok érvényesítésének sem szükségszerű feltétele. A Ptk. 86-87. §-ai értelmében a törvény védi a közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat, a személyeket műszaki ismereteik és tapasztalataik tekintetében is védelem illeti meg, a jogosult azt is követelheti, hogy eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A jogosult általában szabadon döntheti el, hogy tesz-e szabadalmi bejelentést. Ha ilyen bejelentést tesz, azzal - a kizárólagos hasznosítási jogért "cserében" - önként vállalja a szabadalmi jogviszonyból eredő kötelezettségeket is.
Alkotmányossági szempontból a szabadalmi oltalom fenntartásának díjfizetéshez kötése, illetve a díjfizetés elmaradása miatti oltalommegszűnés hatályos szabályozása nem csorbítja az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogot.
IV.
A már korábban megállapított és a bejelentővel közölt fenntartási díjfizetési kötelezettség nem teljesítése a törvény erejénél fogva vezet az oltalom megszűnéséhez; ezzel kapcsolatban az OTH-nak nincs jogszabályban rögzített újabb felhívási kötelezettsége.
A jogalkotó az Szt. 30/A. §-ában, arra az esetre, amikor az illetékfizetés elmulasztását menthető ok idézte elő, külön eljárásban lehetővé tette a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését és az ilyen kérelem előterjesztésére három hónapos határidőt biztosított a bejelentőnek illetőleg a szabadalmasnak.
A jogszabály szerint a három hónapos határidő a türelmi idő leteltét követően veszi kezdetét. Ez objektív határidő. Attól függetlenül megkezdődik, hogy a késedelem alapjául szolgáló ok megszűnt-e, az akadály elhárult-e. A törvény értelmében közömbös az is, hogy a szabadalmi oltalomnak a türelmi idő leteltét követő megszűnéséről tudomást szerzett-e az illetékfizetésre kötelezett vagy a feltaláló.
Az illetékfizetéssel és az újra érvénybe helyezéssel kapcsolatban előre megismerhető tartalmú anyagi jogi illetve eljárási jogviszony jön létre. Az a körülmény, hogy az OTH esetenként késedelmesen hozza meg az oltalom megszűnését megállapító határozatot, önmagában semmilyen jogától nem fosztja meg a feltalálót illetve a szabadalmast.
Mivel az Alkotmány vizsgált rendelkezéséből nem következik olyan szabályozás szükségessége, amely lehetővé tenné azt, hogy a fenntartási illeték fizetése elmulasztásának jogkövetkezményét elhárítsák, az indítványban felhozottak alapján az Szt. 30/A. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenessége sem állapítható meg.
Budapest, 1993. december 14.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró