32009R1221[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete ( 2009. november 25. ) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1221/2009/EK RENDELETE

(2009. november 25.)

a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

Létrejön a Közösségen belüli vagy kívüli szervezetek önkéntes részvételét lehetővé tevő közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer, a továbbiakban: EMAS.

Az EMAS célja, hogy a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terv fontos eszközeként elősegítse a szervezetek környezeti teljesítményének folyamatos javítását a szervezetek saját környezetvédelmi vezetési rendszerének kialakítása és alkalmazása, az ilyen rendszerek teljesítményének szisztematikus, objektív és rendszeres időközönkénti értékelése, a környezeti teljesítményre vonatkozó tájékoztatás, a nyilvánossággal és más érdekelt felekkel folytatott nyílt párbeszéd, valamint a szervezetek munkavállalóinak aktív bevonása és megfelelő képzése révén.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "környezeti politika": egy szervezet környezeti teljesítményére vonatkozó, a felső vezetés által hivatalosan kifejezett átfogó szándékait és irányát jelenti a környezetvédelem terén, beleértve az összes vonatkozó környezetvédelmi jogi előírás betartását, valamint a környezeti teljesítmény folyamatos javítása iránti elkötelezettséget. Keretet biztosít a környezeti fellépésekhez és a környezeti célok és célkitűzések meghatározásához.

2. "környezeti teljesítmény": a szervezet vezetésének környezeti tényezőkkel kapcsolatos, mérhető eredményei;

3. "a jogszabályok betartása": a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírások - köztük az engedélyezési feltételek - maradéktalan teljesítése;

4. "környezeti tényező": a szervezet tevékenységeinek, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely hatással van, vagy hatással lehet a környezetre;

5. "jelentős környezeti tényező": olyan környezeti tényező, amely jelentős környezeti hatással jár vagy járhat;

6. "közvetlen környezeti tényező": a szervezet saját tevékenységeihez, termékeihez vagy szolgáltatásaihoz kapcsolódó olyan környezeti tényezők, amelyek felett a szervezet közvetlen irányítási ellenőrzéssel rendelkezik;

7. "közvetett környezeti tényező": a szervezet harmadik felekkel folytatott interakciójából eredő környezeti tényező, amelyet egy szervezet ésszerű mértékig befolyásolhat;

8. "környezeti hatás": a környezet bármilyen - akár kedvező, akár kedvezőtlen - változása, amely részben vagy egészben a szervezet tevékenységéből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból ered;

9. "környezeti állapotfelmérés": a szervezet tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos környezeti tényezők, környezeti hatások és a szervezet környezeti teljesítményének kezdeti átfogó elemzése;

10. "környezeti program": a környezeti célok és célkitűzések elérése érdekében bevezetett vagy előirányzott intézkedések, felelősségi körök és eszközök leírása, továbbá a környezeti célok és célkitűzések elérésének határideje;

11. "környezeti cél": a környezeti politikából eredő, átfogó környezeti cél, amelynek elérését egy szervezet tűzte ki maga elé, és amelyet, ha lehetséges, számszerűsítenek;

12. "környezeti célkitűzés": a szervezet egészére vagy annak részeire vonatkozó részletes teljesítménykövetelmény, amely a környezeti célokból ered, s amelyet a környezeti célok elérése érdekében kell meghatározni és teljesíteni;

13. "környezetvédelmi vezetési rendszer": az általános vezetési rendszer része, amely magában foglalja a szervezeti felépítést, a tervezési tevékenységeket, a felelősségi köröket, az eljárásokat, a környezeti politika kidolgozásának, bevezetésének, megvalósításának, vizsgálatának és fenntartásának folyamatait és eszközeit, valamint a környezeti tényezők kezelését;

14. "legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat": a szervezetek által az érintett ágazatban a környezetvédelmi vezetési rendszer leghatékonyabb végrehajtási módja, amely az adott gazdasági és technikai körülmények mellett a legjobb környezeti teljesítményt eredményezi;

15. "jelentős változás": a szervezet működésében, felépítésében, igazgatásában, eljárásaiban, tevékenységeiben, termékeiben vagy szolgáltatásaiban bekövetkező bármely változás, amely jelentős hatással van vagy lehet a szervezet környezetvédelmi vezetési rendszerére, a környezetre vagy az emberi egészségre;

16. "belső környezetvédelmi ellenőrzés": a szervezet környezeti teljesítményének, a környezet védelmét szolgáló vezetési rendszerének és eljárásainak szisztematikus, dokumentált, rendszeres és objektív értékelése;

17. "ellenőr": a szervezethez tartozó személy vagy személyek csoportja, vagy a szervezeten kívüli természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a szervezet nevében jár el és különösen az alkalmazott környezetvédelmi vezetési rendszer értékelését végzi, illetve megállapítja a szervezet környezeti politikájának és programjának való megfelelést, beleértve a környezetre alkalmazandó jogi előírásoknak való megfelelést is;

18. "környezetvédelmi nyilatkozat": a nyilvánosság és egyéb érdekelt felek számára nyújtott átfogó tájékoztatás egy szervezettel kapcsolatosan a következőkről: a) felépítés és tevékenységek; b) környezeti politika és környezetvédelmi vezetési rendszer; c) környezeti tényezők és hatások; d) környezeti program, környezeti célok, célkitűzések; e) környezeti teljesítmény, illetve a hatályos környezetvédelmi jogi előírásoknak való megfelelés a IV. mellékletben meghatározottak szerint.

19. "frissített környezetvédelmi nyilatkozat": átfogó tájékoztatás a nyilvánosság és más érdekelt felek részére, amely a legutóbbi érvényesített környezetvédelmi nyilatkozat frissítéseit is tartalmazza a szervezet környezeti teljesítményéről és az alkalmazandó környerzetvédelmi jogi kötelezettségeknek való megfelelésről a IV. mellékletben meghatározottak szerint;

20. "környezetvédelmi hitelesítő": a) a 765/2008/EK rendeletben meghatározott megfelelőségértékelő testület, vagy ezen testületek egyesülése vagy csoportja, amelyek e rendeletnek megfelelően akkreditációban részesültek; vagy b) természetes vagy jogi személy, illetve az ilyen személyek egyesülése vagy csoportja, amely a hitelesítés és érvényesítés végrehajtására feljogosító engedélyt szerzett ezzel a rendelettel összhangban;

21. "szervezet": a saját funkciókkal és igazgatással rendelkező, Közösségen belüli vagy kívüli társaság, vállalat, cég, vállalkozás, hatóság vagy intézmény, vagy ezek része, vagy kombinációja, függetlenül attól, hogy jogi személyiséggel rendelkezik-e, illetve a közjog vagy a magánjog alá tartozik-e;

22. "telephely": a szervezet irányítási ellenőrzése alatt álló adott földrajzi hely, ahol tevékenységet végeznek, terméket állítanak elő és szolgáltatásokat nyújtanak, beleértve az infrastruktúrát, berendezést és anyagokat; a nyilvántartásba vétel tekintetében a telephely a legkisebb figyelembe vehető egység;

23. "szervezetcsoport": egymással földrajzi közelségük vagy üzleti tevékenységük következtében kapcsolatban álló, adott környezetvédelmi vezetési rendszert közösen megvalósító független szervezetek csoportja;

24. "hitelesítés": a környezetvédelmi hitelesítő által végzett megfelelőség-értékelési eljárás annak bizonyítása érdekében, hogy a szervezet környezeti állapotfelmérése, környezeti politikája, környezetvédelmi vezetési rendszere és környezetvédelmi ellenőrzési eljárásai és végrehajtása összhangban álljanak e rendelet előírásaival;

25. "érvényesítés": a hitelesítést végző környezetvédelmi hitelesítő által adott arra vonatkozó megerősítés, hogy a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatában és frissített környezetvédelmi nyilatkozatában foglalt információk és adatok megbízhatók, hitelt érdemlők és helyesek, illetve, hogy azok megfelelnek e rendelet előírásainak;

26. "végrehajtó hatóságok": a tagállam által kijelölt illetékes hatóságok a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírások megsértésének felderítésére, megelőzésére és kivizsgálására, illetve adott esetben a szükséges végrehajtási intézkedések meghozására;

27. "környezeti teljesítménymutató": a szervezet környezetvédelmi teljesítményének mérését lehetővé tevő, egyedi kifejezési mód;

28. "kis szervezet": a) a mikro-, kis- és középvállalkozások a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban ( 1 ) meghatározottak szerint; vagy b) a kevesebb mint 10 000 lakost igazgató helyi hatóságok, illetve a kevesebb mint 250 személyt alkalmazó és legfeljebb 50 millió EUR éves költségvetéssel, vagy legfeljebb 43 millió EUR éves mérlegfőösszeggel rendelkező egyéb hatóságok, amelyek magukban foglalják a következőket: i. kormányzati vagy más közigazgatási szerv, közigazgatási tanácsadó testületek nemzeti, regionális és helyi szinten; ii. a nemzeti jog alapján közigazgatási jogköröket ellátó természetes vagy jogi személy, ideértve a környezettel kapcsolatos különleges kötelezettségeket, tevékenységeket és szolgáltatásokat; és iii. a b) pontban említett testület vagy személy ellenőrzése alatt a környezethez kapcsolódóan közfeladatokat vagy -jogköröket ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy;

29. "egyesített nyilvántartásba vétel": egy vagy több tagállamban vagy harmadik országban telephelyekkel rendelkező szervezet valamennyi vagy meghatározott számú telephelyének egyetlen egységes nyilvántartásba vétele;

30. "akkreditáló testület": a 765/2008/EK rendelet értelmében kijelölt nemzeti akkreditáló testület, amely felelős a környezetvédelmi hitelesítők akkreditálásáért és felügyeletéért;

31. "engedélyező testület": a 765/2008/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében kijelölt testület, amely felelős az engedélyek kiadásáért a környezetvédelmi hitelesítők számára, illetve a környezetvédelmi hitelesítők felügyeletéért.

II. FEJEZET

A SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

3. cikk

Az illetékes testület meghatározása

Az egy vagy több tagállamban, illetve harmadik országokban telephellyel rendelkező szervezet kérheti, hogy valamennyi, illetve egy meghatározott számú telephelyét egyetlen egyesített nyilvántartásba vétel során vegyék nyilvántartásba.

Az egyetlen egyesített nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet azon tagállam illetékes testületéhez kell benyújtani, amelyben a szervezet e bekezdés célját szolgáló székhelye, vagy vezetőségi központja található.

A Közösségen kívüli szervezetek nyilvántartásba vételi kérelmét, beleértve a Közösségen kívül telephelyekkel is rendelkező szervezetek egyesített nyilvántartásba vételi kérelmét is azon tagállam illetékes testületéhez kell benyújtani, amely nyilvántartásba vételt biztosít a Közösségen kívüli szervezetek számára a 11. cikk második albekezdésének megfelelően.

Ezeknek a szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a szervezet hitelesítését és a szervezet környezetvédelmi vezetési rendszerének érvényesítését végző környezetvédelmi hitelesítőt akkreditálták vagy engedélyezték abban a tagállamban, amelyben a szervezet a nyilvántartásba vételét kérelmezi.

4. cikk

A nyilvántartásba vétel előkészítése

A nyilvántartásba vételüket első alkalommal kérelmező szervezeteknek:

a) el kell végezniük a II. melléklet A.3.1. pontjában és az I. mellékletben meghatározott előírásoknak megfelelően a szervezet valamennyi környezetvédelmi tényezőjére vonatkozó környezeti állapotfelmérést;

b) a környezeti állapotfelmérés eredményének fényében az II. mellékletben említett előírásoknak eleget tevő, és - adott esetben - az érintett ágazat vonatkozásában a 46. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett legjobb környezetgazdálkodási gyakorlatot figyelembe vevő környezetvédelmi vezetési rendszert kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk;

c) a II. melléklet A.5.5. pontjával és a III. melléklettel összhangban a III. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelő belső ellenőrzést kell elvégezniük;

d) a IV. melléklet szerinti környezetvédelmi nyilatkozatot kell készíteniük. Amennyiben rendelkezésre állnak az adott ágazatra vonatkozó, a 46. cikkben említett ágazati referenciadokumentumok, a szervezet környezeti teljesítményének értékelésekor a vonatkozó dokumentumot figyelembe kell venni.

A szervezeteknek tárgyi vagy írásos bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy a szervezet megfelel a környezettel kapcsolatos valamennyi alkalmazandónak ítélt jogi előírásnak.

A szervezetek az illetékes végrehajtó hatóságtól vagy hatóságoktól vagy a környezetvédelmi hitelesítőtől tájékoztatást kérhetnek a 32. cikkel összhangban.

A Közösségen kívüli szervezetnek hivatkoznia kell a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban a hasonló szervezetekre alkalmazandó környezetvédelmi jogi előírásokra.

Amennyiben rendelkezésre állnak az adott ágazatra vonatkozó, a 46. cikkben említett ágazati referenciadokumentumok, a szervezet környezeti teljesítményértékelését a vonatkozó dokumentum alapján kell elvégezni.

5. cikk

Nyilvántartásba vétel iránti kérelem

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a 3. cikkel összhangban meghatározott illetékes testülethez kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) az érvényesített környezetvédelmi nyilatkozat elektronikus vagy nyomtatott formában;

b) a 25. cikk (9) bekezdésében említett, a környezetvédelmi nyilatkozatot érvényesítő környezetvédelmi hitelesítő által aláírt nyilatkozat;

c) kitöltött formanyomtatvány, amely legalább a VI. melléklet szerinti legszükségesebb adatokat tartalmazza;

d) adott esetben a vonatkozó díjak befizetésének igazolása.

III. FEJEZET

A NYILVÁNTARTÁSBA VETT SZERVEZETEK KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

Az EMAS-nyilvántartás meghosszabbítása

A nyilvántartásba vett szervezet legalább háromévente:

a) hitelesítteti a teljes környezetvédelmi vezetési rendszert és az ellenőrzési programot, valamint azok végrehajtását;

b) a IV. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően kidolgozza a környezetvédelmi nyilatkozatot és azt egy környezetvédelmi hitelesítővel érvényesítteti;

c) továbbítja az érvényesített környezetvédelmi nyilatkozatot az illetékes testülethez;

d) továbbítja az illetékes testülethez a kitöltött formanyomtatványt, amely legalább a VI. melléklet szerinti legszükségesebb adatokat tartalmazza;

e) adott esetben a nyilvántartás meghosszabbításáért díjat fizet az illetékes testület részére.

Az (1) bekezdés sérelme nélkül a közbeeső években egy nyilvántartásba vett szervezet:

a) az ellenőrzési program alapján elvégzi környezeti teljesítményének, illetve a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírásoknak való megfelelésének belső ellenőrzését a III. mellékletnek megfelelően;

b) a IV. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően frissített környezetvédelmi nyilatkozatot készít és azt egy környezetvédelmi hitelesítővel érvényesítteti;

c) továbbítja az illetékes testülethez az érvényesített frissített környezetvédelmi nyilatkozatot;

d) továbbítja az illetékes testülethez a kitöltött formanyomtatványt, amely legalább a VI. melléklet szerinti legszükségesebb adatokat tartalmazza;

e) adott esetben a nyilvántartás meghosszabbításáért díjat fizet az illetékes testület részére.

A nyilvántartásba vett szervezeteknek környezetvédelmi nyilatkozatukat és frissített környezetvédelmi nyilatkozatukat a nyilvántartásba vételtől számított egy hónapon belül, valamint a nyilvántartásba vétel meghosszabításának elvégzését követően egy hónappal a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

A nyilvántartásba vett szervezetek ezen előírásnak úgy is megfelelhetnek, hogy kérelemre biztosítják a hozzáférést a környezetvédelmi nyilatkozathoz és a frissített környezetvédelmi nyilatkozathoz, illetve úgy, hogy a környezetvédelmi nyilatkozathoz hozzáférést biztosító internetes oldalakra utaló linkeket hoznak létre.

A nyilvántartásba vett szervezetek meghatározzák az (1) bekezdés d) pontjában említett formanyomtatványokhoz való nyilvános hozzáférés módját.

7. cikk

Eltérés kis szervezetek számára

Az illetékes testület egy kis szervezet kérésére meghosszabbítja a 6. cikk (1) bekezdésében említett hároméves időtartamot négy évre, vagy a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyéves időtartamot két évre, amennyiben a szervezetet hitelesítő környezetvédelmi hitelesítő megerősíti valamennyi alábbi feltétel teljesülését:

a) nem áll fenn jelentős környezeti kockázat lehetősége;

b) a szervezet nem tervez a 8. cikkben foglaltak szerinti jelentős változást; és

c) nem áll fenn olyan jelentős helyi környezetvédelmi probléma, amelynek okozásához a szervezet hozzájárul.

Az első albekezdésben említett kérelem benyújtásához a szervezet a 6. cikkben található formanyomtatványokat használhatja.

8. cikk

Jelentős változások

9. cikk

Belső környezetvédelmi ellenőrzés

10. cikk

Az EMAS-logó használata

A 35. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az V. mellékletben szereplő EMAS-logót kizárólag a nyilvántartásba vett szervezetek használhatják, és kizárólag addig, amíg nyilvántartásuk érvényes.

A logón mindig fel kell tüntetni a szervezet nyilvántartásba vételi számát.

Az EMAS-logó nem használható:

a) a termékeken vagy azok csomagolásán; és

b) más tevékenységeket és szolgáltatásokat érintő összehasonlításokban, illetve ha fennáll annak lehetősége, hogy más környezetvédelmi termékcímkékkel összetéveszthetik.

A nyilvántartásba vett szervezet által közzétett minden környezetvédelmi tájékoztatáson feltüntethető az EMAS-logó, ha ez a tájékoztatás a szervezet legutóbbi környezetvédelmi nyilatkozatán vagy frissített környezetvédelmi nyilatkozatán alapul, és ha azt környezetvédelmi hitelesítő érvényesítette, és véleménye szerint az:

a) pontos;

b) megalapozott és ellenőrizhető;

c) releváns és megfelelő szövegösszefüggésben vagy keretek között került felhasználásra;

d) a szervezet általános környezetvédelmi teljesítményét jelzi;

e) nem áll fenn a félreértelmezés lehetősége; és

f) a teljes környezetvédelmi hatás szempontjából jelentős.

IV. FEJEZET

AZ ILLETÉKES TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

11. cikk

Az illetékes testületek kijelölése és szerepe

A tagállamok kijelölik az illetékes testületeket, amelyek felelelősek a Közösségben telephellyel rendelkező szervezetek e rendelettel összhangban történő nyilvántartásba vételéért.

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az általuk kijelölt illetékes testületek intézkedjenek és felelősek legyenek a Közösségen kívül telephellyel rendelkező szervezetek e rendelettel összhangban történő nyilvántartásba vételéért is.

Az illetékes testületek ellenőrzik a szervezetek nyilvántartásba vételét és nyilvántartásuk fenntartását, a felfüggesztést és a törlést is beleértve.

12. cikk

A nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos kötelezettségek

Az illetékes testület eljárásokat dolgoz ki a szervezetek nyilvántartásba vételére. Ezek különösen az alábbiakra vonatkozóan állapítanak meg szabályokat:

a) az érdekelt felek - beleértve az akkreditációs és engedélyező testületeket és az illetékes végrehajtó hatóságokat, valamint a szervezeteket képviselő testületeket - a nyilvántartást kérelmező vagy nyilvántartásba vett szervezetekkel kapcsolatos észrevételeinek mérlegelése;

b) a szervezetek nyilvántartásba vételének elutasítása, a nyilvántartásból való felfüggesztése, vagy törlése; és

c) határozatai elleni fellebbezések és panaszok rendezése.

Az illetékes testületek létrehozzák és vezetik a tagállamukban nyilvántartásba vett szervezetek nyilvántartását, amelyben tájékoztatnak a szervezetek környezetvédelmi nyilatkozatához és frissített környezetvédelmi nyilatkozatához való hozzáférés módjáról, és változások esetén havonta frissítik a nyilvántartást.

A nyilvántartás egy internetes oldalon nyilvánosan hozzáférhető.

13. cikk

A szervezetek nyilvántartásba vétele

Ha egy szervezet nyilvántartásba vételét kérelmezi, az illetékes testület nyilvántartásba veszi a szervezetet és a kérelmet nyilvántartási számmal látja el, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az illetékes testülethez benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem tartalmazza valamennyi, az 5. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett dokumentumot;

b) az illetékes testület ellenőrizte, hogy a hitelesítés és érvényesítés a 25., 26. és 27. cikknek megfelelően történt;

c) az illetékes testület a benyújtott tárgyi bizonyítékok, például az illetékes végrehajtó hatóság írásbeli jelentése alapján megbizonyosodott arról, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a szervezet a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírásokat megszegi;

d) érdekelt felek nem éltek panasszal vagy a panaszt kedvezően orvosolták;

e) az illetékes testület a benyújtott bizonyítékok alapján megbizonyosodott arról, hogy a szervezet megfelel e rendelet összes előírásának; és

f) a nyilvántartási díjat - adott esetben - megfizették az illetékes testület részére.

14. cikk

A szervezetek nyilvántartásba vételének meghosszabbítása

Egy illetékes testület meghosszabbítja egy szervezet nyilvántartásba vételét, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az illetékes testület megkapta a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett érvényesített környezetvédelmi nyilatkozatot, a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett érvényesített frissített környezetvédelmi nyilatkozatot vagy a 7. cikk (3) bekezdésében említett nem érvényesített frissített környezetvédelmi nyilatkozatot;

b) az illetékes testület a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 6. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően megkapta a megfelelően kitöltött formanyomtatványt, amely legalább a VI. melléklet szerinti legszükségesebb adatokat tartalmazza;

c) az illetékes testület nem rendelkezik bizonyítékkal arra, hogy a hitelesítés és érvényesítés nem a 25., 26. és 27. cikknek megfelelően történt volna;

d) az illetékes testületnek nem rendelkezik bizonyítékkal arra, hogy a szervezet ne teljesítené a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírásokat;

e) az érdekelt felek nem éltek panasszal vagy a panaszt kedvezően orvosolták;

f) az illetékes testület a benyújtott bizonyítékok alapján megbizonyosodott arról, hogy a szervezet megfelel e rendelet összes előírásának; és

g) adott esetben az illetékes testület megkapta a nyilvántartás megújításáért fizetett díjat.

15. cikk

Szervezetek felfüggesztése vagy törlése a nyilvántartásból

A nyilvántartásba vett szervezetet fel kell függeszteni vagy - adott esetben - törölni kell a nyilvántartásból, amennyiben a felszólítástól számított két hónapon belül nem nyújtja be az illetékes hatósághoz a következők valamelyikét:

a) az érvényesített környezetvédelmi nyilatkozatot, a frissített környezetvédelmi nyilatkozatot vagy a 25. cikk (9) bekezdésében említett, aláírt nyilatkozatot;

b) a szervezet által kitöltött formanyomtatványt, amely legalább a VI. melléklet szerinti legszükségesebb adatokat tartalmazza.

Amennyiben az illetékes testület úgy határoz, hogy felfüggeszti vagy törli a nyilvántartásba vételt, legalább a következőket kell figyelembe vennie:

a) milyen környezeti hatása van annak, hogy a szervezet nem teljesíti az e rendeletben előírt követelményeket;

b) annak előreláthatóságát, hogy a szervezet nem teljesíti az e rendeletben előírt követelményeket, illetve az ehhez vezető körülmények előreláthatóságát;

c) a szervezet korábban már elmulasztotta-e teljesíteni az e rendeletben előírt követelményeket; valamint

d) a szervezet sajátos körülményeit.

16. cikk

Az illetékes testületek fóruma

Az illetékes testületek felállítják az összes tagállam illetékes testületét magában foglaló fórumot, a továbbiakban "az illetékes testületek fóruma", amely évente legalább egyszer ülésezik a Bizottság képviselőjének jelenlétében.

Az illetékes testületek fóruma elfogadja saját eljárási szabályzatát.

Az illetékes testületek fóruma útmutatást dolgoz ki a Közösségen belüli és kívüli szervezetek e rendelet szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások egységességének a biztosítása céljából, beleértve a nyilvántartás megújítását, felfüggesztését és a szervezet nyilvántartásból való törlését is.

Az illetékes testületek fóruma az útmutatást tartalmazó dokumentumokat és a szakértői értékelésre vonatkozó dokumentumokat továbbítja a Bizottság részére.

Az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma által elfogadott harmonizációs eljárásokkal kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumokat a Bizottság adott esetben elfogadásra javasolja a 49. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban

Ezeket a dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

17. cikk

Az illetékes testületek szakértői értékelése

A Bizottság eljárást dolgoz ki a szakértői értékelések elvégzésére, beleértve a szakértői értékelés nyomán hozott határozatok elleni megfelelő fellebbezési eljárásokat.

Az ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az illetékes testületek fóruma eljuttatja a Bizottságnak és a 49. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott bizottságnak a szakértői értékelésről készült rendszeres jelentését.

A jelentést az illetékes testületek fóruma és az első albekezdésben említett bizottság általi jóváhagyást követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

V. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐK

18. cikk

A környezetvédelmi hitelesítők feladatköre

A környezetvédelmi hitelesítők a következőket hitelesítik:

a) e rendelet valamennyi követelményének a szervezet általi teljesítését az előzetes környezeti állapotfelmérés, a környezetvédelmi vezetési rendszer, a környezetvédelmi ellenőrzés és annak eredményei, valamint a környezetvédelmi nyilatkozat vagy a frissített környezetvédelmi nyilatkozat tekintetében;

b) a környezettel kapcsolatos hatályos közösségi, nemzeti, regionális és helyi jogi előírások szervezet általi teljesítését;

c) a szervezet környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javulását; valamint

d) az adatok és információk megbízhatóságát, hitelességét és helyességét a következő dokumentumokban: i. a környezetvédelmi nyilatkozat; ii. a frissített környezetvédelmi nyilatkozat; iii. az érvényesítendő bármilyen környezetvédelmi információ.

A szervezet nyilvántartásba vételének előkészítéséhez elvégzett hitelesítésnél a környezetvédelmi hitelesítő ellenőrzi, hogy a szervezet teljesíti-e legalább az alábbi követelményeket:

a) rendelkezik egy teljes mértékben működőképes környezetvédelmi vezetési rendszerrel a II. melléklettel összhangban;

b) rendelkezik egy teljes mértékben megtervezett és működő, az I. melléklettel összhangban álló ellenőrzési programmal, amely már olyan szinten működik, hogy legalább a legjelentősebb környezeti hatássokra kiterjed;

c) elvégezték a II. melléklet A. részében említett vezetői felülvizsgálatot; valamint

d) a IV. melléklet szerinti környezetvédelmi nyilatkozatot készítettek, és amennyiben rendelkezésre álltak, ágazati referenciadokumentumokat is figyelembe vettek.

A nyilvántartás 6. cikk (1) bekezdésében említett meghosszabbításának hitelesítése céljából a környezetvédelmi hitelesítő azt ellenőrzi, hogy a szervezet teljesíti-e az alábbi követelményeket:

a) a szervezet rendelkezik egy teljes mértékben működőképes, a II. melléklettel összhangban álló környezetvédelmi vezetési rendszerrel;

b) a szervezet rendelkezik egy teljesen működőképes, megtervezett ellenőrzési programmal, legalább egy teljesített ellenőrzési ciklussal a III. mellékletnek megfelelően;

c) a szervezet elvégzett egy vezetői felülvizsgálatot; valamint

d) a szervezet a IV. melléklet szerinti környezetvédelmi nyilatkozatot készített, és amennyiben rendelkezésre álltak, ágazati referenciadokumentumokat is figyelembe vett.

A nyilvántartás 6. cikk (2) bekezdésében említett megújításának hitelesítése céljából a környezetvédelmi hitelesítő azt ellenőrzi, hogy a szervezet teljesíti-e legalább az alábbi követelményeket:

a) elvégezte a környezeti teljesítmény, illetve a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírásoknak való megfelelés belső ellenőrzését a III. mellékletnek megfelelően;

b) a szervezet folyamatosan teljesíti a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírásokat, és folyamatosan javítja környezeti teljesítményét; valamint

c) a szervezet a IV. melléklet szerinti frissített környezetvédelmi nyilatkozatot készített, és amennyiben rendelkezésre álltak, ágazati referenciadokumentumokat is figyelembe vett.

19. cikk

A hitelesítés gyakorisága

A környezetvédelmi hitelesítő legalább tizenkét havonta érvényesíti a környezetvédelmi nyilatkozatban vagy a frissített környezetvédelmi nyilatkozatban szereplő adatokat.

Adott esetben alkalmazni kell a 7. cikkben meghatározott eltérést.

20. cikk

A környezetvédelmi hitelesítőkre vonatkozó előírások

Az e rendelet szerinti akkreditáció vagy engedélyezés elnyerése érdekében a leendő környezetvédelmi hitelesítőnek kérelmet kell benyújtania ahhoz az akkreditáló vagy engedélyező testülethez, amelytől az akkreditációt vagy az engedélyezést várja.

Ebben a kérelemben részletezni kell a kérelmezett akkreditáció vagy engedélyezés hatályát az 1893/2006/EK rendeletben ( 2 ) megállapított gazdasági tevékenységek osztályozására történő utalással.

A környezetvédelmi hitelesítő a kérelmezett akkreditáció vagy engedélyezés hatályát érintő szakmai alkalmasságát, tapasztalatait és technikai kapacitását megfelelően bizonyítja az akkreditáló vagy engedélyező testület előtt az alábbi területeken:

a) ez a rendelet;

b) a környezetvédelmi vezetési rendszerek általános működése;

c) a Bizottság által a 46. cikk értelmében kiadott, az e rendelet alkalmazására vonatkozó ágazati referenciadokumentumok;

d) a hitelesítés és érvényesítés tárgyát képező tevékenység szempontjából irányadó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási előírások;

e) a környezeti tényezők és hatások, beleértve a fenntartható fejlődés környezetvédelmi dimenzióit;

f) a hitelesítés és érvényesítés tárgyát képező tevékenység környezetvédelmi kérdések szempontjából irányadó műszaki vonatkozásai;

g) a hitelesítés és érvényesítés tárgyát képező tevékenység általános működése a vezetési rendszer megfelelőségének értékelése érdekében, a szervezetnek és termékeinek, szolgáltatásainak és műveleteinek a környezettel való kölcsönhatására tekintettel, beleértve legalább a következőket: i. a szervezet által alkalmazott technológiák; ii. a tevékenységek során használt terminológia és eszközök; iii. a működési tevékenységek és a környezettel való kölcsönhatásuk jellegzetességei; iv. a jelentősebb környezeti tényezők értékelésének módszertana; v. a környezetszennyezés csökkentése és a kárenyhítést szolgáló technológiák;

h) a környezetvédelmi ellenőrzési előírások és módszerek, beleértve a következők elvégzésének képességét: a környezetvédelmi vezetési rendszer hatékony hitelesítésének ellenőrzése, a megfelelő ellenőrzési megállapítások és következtetések meghatározása, szóbeli vagy írásos ellenőrzési jelentés készítése a hitelesítési ellenőrzés átlátható dokumentációja érdekében;

i) információellenőrzés, környezetvédelmi nyilatkozat és frissített környezetvédelmi nyilatkozat az adatkezelés, adattárolás és adatfelhasználás tekintetében, az adatok írásos és grafikus bemutatása az esetleges adathibák megítélésére, feltevések és becslések alkalmazása;

j) a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi dimenziói, beleértve a felhasználási és a felhasználás utáni környezeti tényezőket és környezeti teljesítményt, valamint a környezetvédelmi döntéshozatalt szolgáló adatok integritása.

Ha a szervezet környezetvédelmi hitelesítőként jár el, rendelkeznie kell a szervezeten belüli szervezeti felépítést és felelősségeket részletező szervezeti ábrával és a jogállást, a tulajdonviszonyokat és a finanszírozási forrásokat ismertető kimutatással.

A szervezeti ábrát kérésre hozzáférhetővé kell tenni.

21. cikk

Kiegészítő előírások azon környezetvédelmi hitelesítők számára, akik természetes személyek és a hitelesítés és érvényesítési tevékenységet önállóan végzik

A hitelesítést és érvényesítést végző környezetvédelmi hitelesítőként eljáró természetes személyek a 20. cikkben megállapított előírások teljesítésén túl rendelkeznek a következőkkel:

a) minden szükséges szakmai alkalmasság az engedélyezett területükön hitelesítési és érvényesítési tevékenység lefolytatására;

b) korlátozott hatályú engedély a személyes alkalmasságtól függően.

22. cikk

A harmadik országokban tevékenykedő környezetvédelmi hitelesítőkre vonatkozó kiegészítő előírások

A harmadik országra vonatkozó akkreditáció vagy engedélyezés elnyerése érdekében a környezetvédelmi hitelesítőnek a 20. és 21. cikkben meghatározott előírásokon túl a következő előírásoknak kell megfelelnie:

a) az akkreditáció vagy engedélyezés tárgyát képező harmadik ország környezetvédelmi törvényi, rendeleti vagy közigazgatási követelményeinek ismerete és megértése;

b) az akkreditáció vagy engedélyezés tárgyát képező harmadik ország hivatalos nyelvének ismerete és megértése.

A (2) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítettnek tekinthetőek, ha a környezetvédelmi hitelesítő bizonyítja, hogy az említett követelményeket teljesítő szakképzett személlyel vagy szervezettel szerződéses viszonyban áll.

Ez a személy vagy szervezet független a hitelesítendő szervezettől.

23. cikk

A környezetvédelmi hitelesítők felügyelete

A környezetvédelmi hitelesítők által végzett hitelesítési és érvényesítési tevékenység felügyeletét:

a) a környezetvédelmi hitelesítő akkreditálásának vagy engedélyezésének helye szerinti tagállamban az akkreditálást vagy engedélyezést odaítélő akkreditáló vagy engedélyező testület végzi;

b) harmadik országban a környezetvédelmi hitelesítő akkreditációját vagy engedélyét az említett tevékenységek tekintetében odaítélő akkreditáló vagy engedélyező testület végzi;

c) a környezetvédelmi hitelesítő akkreditálásának vagy engedélyezésének helyétől eltérő tagállamban a hitelesítés helye szerinti tagállam akkreditáló vagy engedélyező testülete végzi.

A felügyelet az irodában végzett ellenőrzésből, a szervezetek helyszíni felügyeletéből, kérdőívekből, a környezetvédelmi hitelesítő által érvényesített környezetvédelmi nyilatkozat vagy frissített környezetvédelmi nyilatkozat vizsgálatából, valamint a hitelesítési jelentés vizsgálatából állhat.

A felügyelet arányos a környezetvédelmi hitelesítő által vállalt tevékenységgel.

Ha a felügyelő akkreditáló vagy engedélyező testület úgy ítéli meg, hogy a környezetvédelmi hitelesítő által végzett munka minősége nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, írásbeli felügyeleti jelentést kell küldenie az érintett környezetvédelmi hitelesítőnek és azon illetékes testületnek, amelynek az érintett szervezet a nyilvántartásba vételi kérelmét benyújtja, vagy amely az érintett szervezetet nyilvántartásba vette.

További vita esetén a felügyeleti jelentést az akkreditáló vagy engedélyező testületek 30. cikkben említett fóruma számára kell eljuttatni.

24. cikk

A környezetvédelmi hitelesítők felügyeletére vonatkozó kiegészítő követelmények a nem az akkreditálás vagy engedélyezés helye szerinti tagállamban folytatott hitelesítési tevékenység esetében

Az egyik tagállamban akkreditált vagy engedélyezett környezetvédelmi hitelesítő a másik tagállamban folytatandó hitelesítési és érvényesítési tevékenységének megkezdése előtt legalább 4 héttel olyan értesítést küld ez utóbbi tagállam akkreditáló vagy engedélyező testületének, amely információkat tartalmaz a következőkről:

a) akkreditációjának vagy engedélyének részletei, szakértelme, különös tekintettel a környezetvédelmi jogi előírásoknak és a másik tagállam hivatalos nyelvének ismeretére, valamint adott esetben a csoport összetétele;

b) a hitelesítés és az érvényesítés időpontja és helye;

c) a szervezet címe és kapcsolattartási adatai.

Ezt az értesítést minden hitelesítési és érvényesítési tevékenység megkezdése előtt meg kell küldeni.

25. cikk

A hitelesítés és az érvényesítés teljesítésének feltételei

A környezetvédelmi hitelesítő az akkreditációja vagy engedélye szerinti szakterületen tevékenykedhet, a szervezettel kötött írásos megállapodás alapján.

A megállapodás:

a) meghatározza a tevékenység szakterületét;

b) meghatározza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a környezetvédelmi hitelesítő számára, hogy független szakmai módon működjön; valamint

c) kötelezi a szervezetet a szükséges együttműködés biztosítására.

A környezetvédelmi hitelesítőnek biztosítania kell, hogy a szervezet részei egyértelműen legyenek meghatározva, és feleljenek meg a tevékenységek tényleges megosztásának.

A környezetvédelmi nyilatkozatnak egyértelműen meg kell határoznia a szervezet azon különböző részeit, amelyeket hitelesíteni és érvényesíteni kell.

A környezetvédelmi hitelesítő írásos jelentést készít a szervezet számára a hitelesítés eredményéről, amely meghatározza a következőket:

a) a környezetvédelmi hitelesítő által végzett tevékenység szempontjából irányadó valamennyi kérdést;

b) az e rendeletben foglalt valamennyi követelmény teljesítésének leírását, beleértve az ezt alátámasztó bizonyítékokat, megállapításokat és következtetéseket;

c) az eredmények és célkitűzések összehasonlítása a korábbi környezetvédelmi nyilatkozatokkal, a szervezet környezeti teljesítményének értékelésével és a környezeti teljesítmény folyamatos javulásának értékelésével;

d) adott esetben a környezeti állapotfelmérésben, az ellenőrzési módszerben, a környezetvédelmi vezetési rendszerben, vagy bármilyen vonatkozó eljárásban feltárt technikai hiányosság.

Az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek való meg nem felelés esetében a jelentés tartalmazza továbbá az alábbiakat:

a) a szervezet meg nem felelésére vonatkozó megállapítások és következtetések, illetve a bizonyítékok, amelyeken ezek alapulnak;

b) a környezetvédelmi nyilatkozat vagy a frissített környezetvédelmi nyilatkozat tervezetére vonatkozó kifogások, valamint a környezetvédelmi nyilatkozat vagy a frissített környezetvédelmi nyilatkozat szükséges módosításainak vagy kiegészítéseinek részletei.

A hitelesítést követően a környezetvédelmi hitelesítő érvényesíti a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatát vagy a frissített környezetvédelmi nyilatkozatot, és igazolja, hogy az teljesíti az e rendeletben foglalt előírásokat, feltéve, hogy a hitelesítés és érvényesítés eredménye igazolja a következőket:

a) a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatában és frissített környezetvédelmi nyilatkozatában foglalt információk és adatok megbízhatók és helyesek, illetve megfelelnek az e rendeletben meghatározott előírásoknak; és

b) semmi nem utal arra, hogy a szervezet ne teljesítené a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírásokat.

Az egyik tagállamban akkreditált vagy engedélyezett környezetvédelmi hitelesítők a többi tagállamban is végezhetnek hitelesítési és érvényesítési tevékenységet az ezen rendeletben megállapított előírások szerint.

A hitelesítési vagy érvényesítési tevékenységet a tevékenység helye szerinti tagállam akkreditáló vagy engedélyező testülete felügyeli. Az akkreditáló vagy engedélyező testületet a 24. cikk (1) bekezdésében megjelölt időn belül értesíteni kell a tevékenység megkezdéséről.

26. cikk

A kis szervezetek hitelesítése és érvényesítése

A hitelesítési és érvényesítési tevékenységek során a környezetvédelmi hitelesítőnek figyelembe kell vennie a kis szervezetek sajátos jellemzőit, többek között a következőket:

a) rövid jelentéstételi útvonalak;

b) többfunkciós személyzet;

c) munkahelyi képzés;

d) a változásokhoz való gyors alkalmazkodás képessége; valamint

e) az eljárások korlátozott dokumentációja.

27. cikk

A harmadik országban végzett hitelesítés és érvényesítés feltételei

VI. FEJEZET

AKKREDITÁLÓ ÉS ENGEDÉLYEZŐ TESTÜLETEK

28. cikk

Az akkreditálás és engedélyezés működése

Az akkreditáló és engedélyező testületek megfelelő eljárásokat dolgoznak ki a környezetvédelmi hitelesítők akkreditálása vagy engedélyezése, akkreditálásának vagy engedélyezésének elutasítása, akkreditálásának vagy engedélyezésének felfüggesztése és visszavonása, illetve felügyelete terén.

Ezek az eljárások olyan mechanizmusokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek - ideértve az illetékes testületeket és a szervezeteket képviselő testületeket - a kérelmező és az akkreditált vagy engedélyezett környezetvédelmi hitelesítőkkel kapcsolatos észrevételeinek figyelembevételét.

A 765/2008/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek nyomon követésére vonatkozó szabályok és eljárások keretében az akkreditáló és engedélyező testületek felügyeleti jelentést készítenek az érintett környezetvédelmi hitelesítővel folytatott konzultációt követően, amennyiben a következők szerinti valamelyik határozatot hozzák:

a) a környezetvédelmi hitelesítő tevékenységeit nem teljesítette megfelelően ahhoz, hogy bizonyítást nyerjen, hogy a szervezet megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak;

b) a környezetvédelmi hitelesítő által végzett hitelesítés és érvényesítés e rendelet egy vagy több követelményét megsértette.

A jelentést a szervezet nyilvántartásának vagy nyilvántartásba vételi kérelmének helye szerinti tagállam illetékes testületének vagy adott esetben az akkreditációt vagy engedélyt odaítélő akkreditáló vagy engedélyező testületnek kell benyújtani.

29. cikk

Az akkreditáció vagy engedélyezés felfüggesztése és visszavonása

30. cikk

Az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma

Az akkreditáló és engedélyező testületek fórumának feladata, hogy gondoskodjon a következőkre vonatkozó eljárások egységességéről:

a) a környezetvédelmi hitelesítők e rendelet értelmében történő akkreditálása vagy engedélyezése, beleértve az akkreditáció, illetve engedély elutasítását, felfüggesztését vagy visszavonását;

b) az akkreditált vagy engedéllyel rendelkező környezetvédelmi hitelesítők által végzett felügyeleti tevékenység.

Az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma által elfogadott harmonizációs eljárásokkal kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumokat a Bizottság adott esetben elfogadásra javasolja a 49. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban.

Ezeket a dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

31. cikk

Az akkreditáló és engedélyező testületek szakértői értékelése

A környezetvédelmi hitelesítők e rendelet szerinti akkreditálása és engedélyezése tekintetében végzett szakértői értékelést, amelyet az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma szervez, rendszeresen, de legalább négyévente elvégzik, és magában foglalja a 28. és 29. cikkben megállapított szabályok és eljárások értékelését.

Valamennyi akkreditáló és engedélyező testületnek részt kell vennie a szakértői értékelésben.

Az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma eljuttatja a Bizottságnak és a 49. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott bizottságnak a szakértői értékelésről készült rendszeres jelentését.

A jelentést az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma és az első albekezdésben említett bizottság általi jóváhagyást követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

VII. FEJEZET

A TAGÁLLAMOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

32. cikk

Segítségnyújtás a szervezeteknek a környezetvédelemmel kapcsolatos hatályos jogi kötelezettségek teljesítése tekintetében

A segítségnyújtás a következőket foglalja magában:

a) a hatályos környezetvédelmi jogi előírásokra vonatkozó tájékoztatás;

b) a végrehajtó hatóságok meghatározása a vonatkozó speciális környezetvédelmi jogi előírások vonatkozásában.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes végrehajtó hatóságok értesítsék az illetékes testületet a nyilvántartásba vett szervezetek esetében a hatályos környezetvédelmi jogi előírások teljesítése terén tapasztalt hiányosságokról.

Az illetékes végrehajtó hatóság mihamarabb, de legfeljebb a hiányosság tudomására jutását követő egy hónapon belül értesíti az illetékes testületet.

33. cikk

Az EMAS népszerűsítése

34. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy tájékoztassák:

a) a nyilvánosságot az EMAS célkitűzéseiről és főbb alkotóelemeiről;

b) a szervezeteket e rendelet tartalmáról.

A tagállamok - adott esetben - szakmai kiadványokat, helyi folyóiratokat, reklámkampányokat és más alkalmas eszközöket használnak fel az EMAS általános megismertetésére.

A tagállamok különösen az ipari szövetségekkel, a fogyasztói szervezetekkel, a környezetvédelmi szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a helyi intézményekkel és más érdekeltekkel működhetnek együtt.

35. cikk

Népszerűsítő tevékenységek

A tagállamok az EMAS-t népszerűsítő tevékenységet folytatnak. E tevékenységek közé tartozhatnak az alábbiak:

a) az EMAS-ra vonatkozó tapasztalatok és a legjobb gyakorlat cseréjének ösztönzése az érintett felek körében;

b) az EMAS népszerűsítését célzó és a szervezetek rendelkezésére álló hatékony eszközök kidolgozása;

c) technikai támogatás nyújtása a szervezetek számára az EMAS-szal kapcsolatos marketingtevékenységük meghatározásához és végrehajtásához;

d) az EMAS népszerűsítését szolgáló, szervezetek közötti partnerségek ösztönzése.

36. cikk

A kis szervezetek részvételének ösztönzése

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a kis szervezetek részvételének ösztönzésére, többek között a következők révén:

a) az információhoz és különösen a számukra kidolgozott támogatási alapokhoz való hozzáférés elősegítése;

b) a részvételre ösztönző, ésszerű nyilvántartásba vételi díjak biztosítása;

c) a technikai segítségnyújtási intézkedések ösztönzése.

37. cikk

Csoportos és fokozatos megközelítés

A tagállamok ösztönzik a helyi hatóságokat, hogy az ipari szövetségekkel, a kereskedelmi kamarákkal és más érdekelt felekkel együtt egyedi segítséget nyújtsanak a 4., 5. és 6. cikkben említett nyilvántartásba vételi követelmények teljesítéséhez a szervezetek csoportjainak.

A szervezetcsoport minden tagját külön kell nyilvántartásba venni.

38. cikk

Az EMAS figyelembevétele más Közösségi jogszabályokban és eszközökben

A tagállamok a közösségi jogszabályok sérelme nélkül mérlegelik, hogy e rendelettel összhangban az EMAS keretében történő nyilvántartásba vétel:

a) hogyan vehető figyelembe az új jogszabályok kidolgozása során;

b) hogyan használható fel a jogszabályok alkalmazási és végrehajtási eszközeként;

c) hogyan vehető figyelembe a közbeszerzés és vásárlás során.

A közösségi - különösen a versenyre, adózásra és állami támogatásokra vonatkozó - jogszabályok sérelme nélkül, a tagállamok adott esetben intézkedéseket hoznak annak elősegítésére, hogy a szervezetek bejegyeztessék magukat az EMAS-nyilvántartásba, illetve nyilvántartásukat fenntartsák.

Az intézkedések közé tartozhatnak többek között az alábbiak:

a) szabályozási könnyítés, amely a nyilvántartásba vett szervezetet úgy tekinti, hogy teljesít egyes környezetvédelmi jogi előírásokat, amelyeket az illetékes hatóságok más jogi eszközökben határoztak meg;

b) jobb szabályozás, amely során valamely egyéb jogi eszközöket módosítanak azért, hogy megszűnjenek, enyhüljenek, illetve egyszerűsödjenek az EMAS-ban részt vevő szervezetek terhei a piacon szerepük és a versenyképességük növelése érdekében.

39. cikk

Díjak

A tagállamok díjakat számíthatnak fel, figyelembe véve a következőket:

a) a 32. cikk szerint a tagállamok által kijelölt és felállított testületeknek a szervezetek részére nyújtott tájékoztatási és a segítségnyújtási költségek;

b) a környezetvédelmi hitelesítők akkreditálásának, engedélyezésének és felügyeletének költségei;

c) az illetékes testületek által végzett nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás meghosszabbításának, felfüggesztésének és megszüntetésének költségei, valamint a Közösségen kívüli szervezetek esetében ezen eljárások lebonyolításának további költségei.

Ezek a díjak nem léphetik túl az ésszerűség határait, és a szervezet méretével és az elvégzendő munka mennyiségével arányosnak kell lenniük.

40. cikk

E rendelet megsértése

A tagállamok hatékony rendelkezéseket hoznak az EMAS-logó e rendelet rendelkezéseit sértő használata esetére.

A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 3 ) összhangban hozott rendelkezések alkalmazhatók.

41. cikk

A Bizottsághoz benyújtandó információ és jelentés

Az érintett tagállam kétévente jelenti a Bizottságnak az e rendelet értelmében hozott intézkedésekről szóló naprakész információkat.

E jelentésekben a tagállamok tekintetbe veszik a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 47. cikk értelmében benyújtott legfrissebb jelentést.

VIII. FEJEZET

A BIZOTTSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

42. cikk

Tájékoztatás

A Bizottság tájékoztatja:

a) a nyilvánosságot az EMAS célkitűzéseiről és főbb alkotóelemeiről;

b) a szervezeteket e rendelet tartalmáról.

A Bizottság fenntartja és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a következőket:

a) a környezetvédelmi hitelesítők és a nyilvántartásba vett szervezetek jegyzéke;

b) a környezetvédelmi nyilatkozatokat elektronikus formátumban tartalmazó adatbázis;

c) az EMAS-szal kapcsolatos legjobb gyakorlatok adatbázisa, beleértve többek között az EMAS támogatását szolgáló hatékony eszközöket és a szervezeteknek nyújtott technikai támogatás példáit;

d) azoknak a közösségi forrásoknak a jegyzékét, amelyek az EMAS bevezetését és a kapcsolódó projekteket és tevékenységeket támogatják.

43. cikk

Együttműködés és koordináció

A Bizottság szükség szerint elősegíti a tagállamok közötti együttműködést különösen a célból, hogy megvalósuljon a szabályok egységes és következetes alkalmazása a Közösségben a következők tekintetében:

a) a szervezetek nyilvántartásba vétele;

b) környezetvédelmi hitelesítők;

c) tájékoztatás és segítségnyújtás a 32. cikkben említettek szerint.

44. cikk

Az EMAS integrálása a Közösség egyéb politikáiba és eszközeibe

A Bizottság mérlegeli, hogy az EMAS keretében történő nyilvántartásba vételt e rendelettel összhangban:

1. hogyan veheti figyelembe az új jogszabályok kidolgozása és a hatályos jogszabályok felülvizsgálata során, különösen a 38. cikk (2) bekezdésében ismertetett szabályozási könnyítés és jobb szabályozás formájában;

2. hogyan használhatja fel eszközként a jogszabályok alkalmazása és végrehajtása során.

45. cikk

Kapcsolat egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekkel

A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem vizsgálatát követően és a 49. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárásnak megfelelően elismeri a környezetvédelmi vezetési rendszer vonatkozó részeit, illetve elismeri a tanúsító testületekre vonatkozó akkreditálási vagy engedélyezési követelményeket, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott tagállam:

a) kellő egyértelműséggel feltüntette a kérelemben a környezetvédelmi vezetési rendszerek vonatkozó részeit, illetve e rendelet megfelelő előírásait;

b) kielégítően bizonyította, hogy az érintett környezetvédelmi vezetési rendszer valamennyi vonatkozó része megfelel e rendelet előírásainak.

46. cikk

Referenciadokumentumok és útmutatók kidolgozása

A Bizottság a tagállamokkal és egyéb érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően ágazati referenciadokumentumokat dolgoz ki, amelyek a következőket tartalmazzák:

a) a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatot;

b) az adott ágazatok környezeti teljesítménymutatóit;

c) adott esetben a környezeti teljesítményszinteket azonosító kiválósági referenciaértékeket és értékelési rendszereket.

A Bizottság ágazatközi használatra szánt referenciadokumentumokat is kidolgozhat.

A Bizottság 2010 végéig munkatervet készít, meghatározva azon ágazatok tájékoztató jellegű jegyzékét, amelyeket az ágazati és ágazatközi referenciadokumentumok elfogadása során prioritásként fognak kezelni.

A munkatervet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik és rendszeresen frissítik.

A Bizottság felhasználói útmutatót tesz közzé, amely ismerteti az EMAS rendszerben való részvételhez szükséges lépéseket.

Ezen útmutatónak elérhetőnek kell lennie az Európai Unió intézményeinek minden hivatalos nyelvén és az interneten keresztül.

47. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely az e fejezet értelmében tett lépésekre és intézkedésekre vonatkozó információkat, valamint a 41. cikk alapján a tagállamoktól kapott információkat tartalmazza.

A jelentésnek tartalmaznia kell a rendszer környezetre gyakorolt hatásának értékelését és a résztvevők számának alakulását.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

A mellékletek módosítása

49. cikk

Bizottsági eljárás

50. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2015. január 11-ig felülvizsgálja az EMAS-t a működése során nyert tapasztalatok és a nemzetközi fejlemények fényében. A Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a 47. cikkel összhangban benyújtott jelentéseket.

51. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

A következő jogi aktusok a hatályukat vesztik:

a) a 761/2001/EK rendelet;

b) a Bizottság 2001. szeptember 7-i 2001/681/EK határozata a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos útmutatásról ( 4 );

c) A Bizottság 2006. március 1-jei 2006/193/EK határozata a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében az EMAS-logónak a szállítási vagy harmadlagos csomagoláson, kivételes esetként történő felhasználására irányadó szabályok megállapításáról ( 5 ).

Az (1) bekezdéstől eltérve,

a) a 761/2001/EK rendelet szerint létrehozott nemzeti akkreditálási testületek és illetékes testületek tovább folytatják tevékenységüket. A tagállamok e rendeletnek megfelelően módosítják az akkreditálási testületek és az illetékes testületek által követett eljárásokat. A tagállamok biztosítják, hogy a módosított eljárásokat végrehajtó rendszerek 2011. január 11-ig teljes mértékben működőképesek legyenek;

b) a 761/2001/EGK rendelettel összhangban nyilvántartásba vett szervezetek megmaradnak az EMAS-nyilvántartásban. A következő hitelesítésnél a környezetvédelmi hitelesítő elsősorban azt ellenőrzi, hogy a szervezet teljesíti-e az ezen rendeletben foglalt új előírásokat. Ha a következő felülvizsgálat 2010. július 11. előtt esedékes, a következő felülvizsgálat időpontját hat hónappal el lehet halasztani a környezetvédelmi hitelesítő és az illetékes testület beleegyezésével;

c) a 761/2001/EK rendelet szerint akkreditált környezetvédelmi hitelesítők az e rendelet szerint megállapított előírások betartásával folytathatják tevékenységüket.

52. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS

A környezeti állapotfelmérés a következő fő területekre terjed ki:

1. A szervezeti környezet meghatározása

A szervezet meghatározza azokat a külső és belső tényezőket, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolják környezetvédelmi vezetési rendszere kívánt eredményeinek elérésére való képességét.

Ezek a tényezők magukban foglalják a releváns környezeti feltételeket, úgymint az éghajlati körülményeket, a levegőminőséget, a vízminőséget, a természetes erőforrások rendelkezésre állását, a biodiverzitást.

Magukban foglalhatják továbbá többek között az alábbi feltételeket is:

- külső feltételek (például kulturális, társadalmi, jogi, szabályozási, pénzügyi, technológiai, gazdasági, természeti és versenykörülmények),

- a szervezeti jellemzőkhöz kapcsolódó belső feltételek (a szervezet tevékenységei, termékei és szolgáltatásai, stratégiai irányítása, kultúrája és adottságai).

2. Az érdekelt felek azonosítása, igényeik és elvárásaik meghatározása

A szervezet meghatározza a környezetvédelmi irányítási rendszer szempontjából lényeges érdekelt feleket, ezeknek az érdekelt feleknek az igényeit és elvárásait, valamint azt, hogy a szervezet ezen igények és elvárások közül melyeknek köteles, illetve melyeknek szándékozik megfelelni.

Amennyiben a szervezet úgy dönt, hogy önként elfogadja az érdekelt felek adott igényeit vagy elvárásait, amelyekre nem vonatkoznak jogi előírások, illetve egyetért azokkal, akkor azok megfelelési kötelezettségeinek részévé válnak.

3. A hatályos környezetvédelmi jogi előírások megállapítása

A vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogi előírások nyilvántartásának elkészítésén kívül a szervezet azt is meghatározza, milyen igazoló dokumentumok támaszthatják alá a különböző jogi előírásoknak való megfelelését.

4. A jelentős környezeti hatással járó közvetlen és közvetett környezeti tényezők megállapítása, és ezek közül a jelentősek meghatározása

A szervezet megállapítja az összes pozitív vagy negatív környezeti hatással járó közvetlen és közvetett környezeti tényezőt, lehetőség szerint számszerűsítve és minősítve, és valamennyi jelentősnek minősített tényezőről nyilvántartást készít. A szervezet meghatározza továbbá, hogy mely tényezők jelentősek a jelen melléklet 5. pontja szerint megállapított kritériumok alapján.

A közvetlen és közvetett környezeti tényezők megállapítása során fontos, hogy a szervezetek figyelembe vegyék a fő üzleti tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti tényezőket. Egy szervezet telephelyének és létesítményeinek környezeti tényezőire korlátozódó leltár nem elegendő.

A tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő közvetlen és közvetett környezeti tényezők megállapítása során a szervezet életciklus-szemléletet alkalmaz, figyelembe véve azokat az életciklus-szakaszokat, amelyeket képes ellenőrizni vagy befolyásolni. Ezek a szakaszok a szervezet tevékenységétől függően jellemzően magukban foglalják a nyersanyagbeszerzést, a vásárlást és beszerzést, a tervezést, gyártást, szállítást, felhasználást, az elhasználódást követő kezelést, valamint a végleges ártalmatlanítást.

4.1. Közvetlen környezeti tényezők

A közvetlen környezeti tényezők a szervezet olyan tevékenységeire terjednek ki, amelyek felett a szervezet közvetlen vezetői ellenőrzést gyakorolnak.

Valamennyi szervezetnek figyelembe kell vennie működésének közvetlen tényezőit.

A közvetlen környezeti tényezők a teljesség igénye nélkül magukban foglalják a következőket:

(1) a levegőbe történő kibocsátás;

(2) vízbe történő kibocsátás (ideértve a felszín alatti vizekbe történő beszivárgást is),

(3) szilárd és egyéb hulladékok, különösen pedig veszélyes hulladékok termelése, újrafeldolgozása, újrahasználata, szállítása és ártalmatlanítása;

(4) földhasználat és a talaj szennyezése;

(5) energia, természetes erőforrások (víz, állat- és növényfajok), valamint nyersanyagok felhasználása;

(6) adalékanyagok, segédanyagok és félig feldolgozott termékek felhasználása;

(7) helyi szempontok (zaj, rezgés, szag, por, látvány stb.);

A környezeti tényezők meghatározása során az alábbiakat is figyelembe kell venni:

- potenciális környezeti hatással bíró környezeti balesetek és egyéb vészhelyzetek (pl. vegyi balesetek), valamint potenciális környezeti hatást eredményező potenciális rendkívüli helyzetek kockázata,

- közlekedési szempontok az árukra és szolgáltatásokra, valamint a vállalati ügyben utazó személyzetre vonatkozóan.

4.2. Közvetett környezeti tényezők

Közvetett környezeti tényező egy szervezet és harmadik fél kölcsönhatásának eredményeként alakulhat ki, amelyet a szervezet észszerű mértékben befolyásolhat.

Többek között az alábbiak tartozhatnak ide:

(1) a termékek és szolgáltatások életciklusával kapcsolatos kérdések, amelyeket a szervezet képes befolyásolni (nyersanyagbeszerzés, tervezés, vásárlás és beszerzés, gyártás, szállítás, felhasználás, az elhasználódást követő kezelés és végleges ártalmatlanítás);

(2) beruházások, kölcsönök nyújtása és biztosítási szolgáltatások;

(3) új piacok;

(4) szolgáltatások választéka és összetétele (például közlekedési vagy vendéglátó-ipari szolgáltatások);

(5) igazgatási és tervezési döntések;

(6) a termékkínálat összetétele;

(7) a kivitelező, alvállalkozók, szállítók és alszállítók környezeti teljesítménye és gyakorlata.

A szervezetnek bizonyítania kell, hogy a beszerzési eljárásaival kapcsolatos jelentős környezeti tényezőket és hatásokat a vezetési rendszerben tekintetbe veszik.

A szervezetnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a szállítók és a szervezet nevében eljárók teljesítsék a szervezet környezeti politikáját a szerződés alapján végzett tevékenységek teljesítése során.

A szervezetnek mérlegelnie kell azt, hogy mekkora befolyást képes gyakorolni a közvetlen környezeti tényezőkre, valamint hogy milyen intézkedéseket hozhat a környezeti hatás csökkentése vagy a környezeti előny növelése érdekében.

5. A környezeti tényezők jelentőségének értékelése

A szervezet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékeli a tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő környezeti tényezők jelentőségét, és alkalmazza ezeket annak megállapítása céljából, hogy mely környezeti tényezőknek van jelentős környezeti hatása az életciklus-szemléletet figyelembe véve.

A szervezet által kidolgozott kritériumoknak figyelembe kell venniük a jogszabályi előírásokat, továbbá átfogónak, a független ellenőrzésre alkalmasnak, megismételhetőnek és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük.

E kritériumok megállapítása során a szervezetnek az alábbiakat kell figyelembe vennie:

(1) a környezet, így a biodiverzitás szempontjából okozott esetleges kár vagy előny;

(2) a környezet állapota (a helyi, regionális vagy globális környezet sebezhetősége);

(3) a tényező vagy hatás kiterjedése, előfordulásainak száma, gyakorisága és visszafordíthatósága;

(4) a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok megléte és követelményei;

(5) az érdekelt felek, köztük a szervezet munkavállalói nézetei.

A szervezet tevékenységei, termékei és szolgáltatásai függvényében egyéb lényeges elemek is figyelembe vehetők.

A megállapított kritériumok alapján a szervezet értékeli környezeti tényezőinek és azok hatásainak a jelentőségét. Ennek során a szervezetnek többek között a következőket kell figyelembe vennie:

(1) a szervezet jelenlegi adatai az anyag- és energiafelhasználásról, a hulladékokról és a kibocsátásokról, a környezeti kockázatok szempontjából;

(2) a szervezet környezetvédelmi jogszabályok által szabályozott tevékenységei;

(3) a szervezet beszerzési tevékenységei;

(4) a szervezet termékeinek tervezése, fejlesztése, gyártása, forgalmazása, szervizelése, felhasználása, újrahasználata, újrafeldolgozása és hulladékként történő ártalmatlanítása;

(5) a szervezet azon tevékenységei, amelyeknél a legjelentősebbek a környezetvédelmi költségek és a környezeti előnyök.

Amikor a szervezet értékeli tevékenységei környezeti hatásainak jelentőségét, figyelembe kell vennie a szokásos üzemi feltételeket, az újraindítási és leállási feltételeket és az észszerűen előrelátható vészhelyzeteket. Számításba kell venni a múltbeli, jelenlegi és a tervezett tevékenységeket is.

6. Korábbi események vizsgálatának eredményeként kapott visszajelzések értékelése

A szervezetnek figyelembe kell vennie a korábbi események vizsgálatának eredményeként kapott visszajelzéseket, amelyek befolyásolhatják a környezetvédelmi vezetési rendszer kívánt eredményeinek elérésére való képességét.

7. A kockázatok és lehetőségek meghatározása és dokumentálása.

A szervezet meghatározza és dokumentálja a környezeti tényezőivel összefüggő kockázatokat és lehetőségeket, megfelelési kötelezettségeit, valamint egyéb, az 1-4. pontban megállapított kérdéseket és előírásokat.

A szervezetnek azokra a kockázatokra és lehetőségekre kell összpontosítania, amelyek kezelése elősegítheti, hogy a környezetvédelmi vezetési rendszer elérhesse kitűzött céljait, megelőzheti a nem kívánatos hatásokat és a baleseteket, illetve hozzájárulhat a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javításához.

8. A jelenlegi folyamatok, gyakorlatok és eljárások vizsgálata.

A szervezet megvizsgálja a jelenlegi folyamatokat, gyakorlatokat és eljárásokat, és meghatározza, hogy melyekre van szükség a környezetközpontú irányítás hosszú távú fenntartásának biztosításához.

II. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETVÉDELMI VEZETÉSI RENDSZER KÖVETELMÉNYEI, VALAMINT TOVÁBBI KÉRDÉSEK, AMELYEKKEL AZ EMAS-BAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETEKNEK FOGLALKOZNIUK KELL

Az EMAS szerinti környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit az EN ISO 14001:2015 szabvány 4-10. szakasza határozza meg. Ezek a követelmények az A. részben is felsorolásra kerülnek.

A 4. cikkben a jelen melléklet konkrét pontjaira történő hivatkozások az alábbiak szerint értendők:

Ezenkívül az EMAS-t megvalósító szervezeteknek számos további kérdéssel is foglalkozniuk kell, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az EN ISO 14001:2015 szabvány 4. szakaszának számos eleméhez. Ezek a további követelmények jelen melléklet B. részében kerülnek felsorolásra.

A. RÉSZ
a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei az EN ISO 14001:2015 alapján
B. RÉSZ
az EMAS-t megvalósító szervezetekkel szembeni további követelmények
Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek teljesítik az EN ISO 14001:2015 (1) követelményeit, amelyek itt szerepelnek:
A.4. A szervezet környezete
A.4.1. A szervezet és környezetének megértése
A szervezetnek meg kell határoznia azokat a külső és belső tényezőket, amelyek lényegesek a szándékai szempontjából, és amelyek hatnak arra a képességére, hogy elérje a környezetközpontú irányítási rendszerétől várt eredményeket. Ezeknek a tényezőknek tartalmazniuk kell azokat a környezeti körülményeket, amelyekre a szervezet hatást gyakorol vagy amelyek képesek hatni rá.
A.4.2. Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése
A szervezetnek meg kell határoznia:
a) azokat az érdekelt feleket, amelyek lényegesek a környezetközpontú irányítási rendszer szempontjából;
b) ezen érdekelt felek lényeges szükségleteit és elvárásait (azaz követelményeit);
c) ezekből a szükségletekből és elvárásokból melyek lesznek megfelelési kötelezettségei.
A.4.3. A környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területének meghatározása
A szervezetnek az alkalmazási terület kialakításához meg kell határoznia a környezetközpontú irányítási rendszer határait és alkalmazhatóságát.
Ezen alkalmazási terület meghatározásakor a szervezetnek át kell gondolnia:
a) a 4.1. szakaszban hivatkozott külső és belső tényezőket;
b) a 4.2. szakaszban hivatkozott megfelelési kötelezettségeket;
c) szervezeti egységeit, funkcióit és fizikai határait;
d) tevékenységeit, termékeit és szolgáltatásait;
e) hatáskörét és felügyeleti, valamint befolyásolási képességét.
Miután az alkalmazási területet meghatározták, a környezetközpontú irányítási rendszernek a szervezet minden, az alkalmazási területen belüli tevékenységét, termékét és szolgáltatását magába kell foglalnia.
Az alkalmazási területet dokumentált információként kell fenntartani és az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.
A.4.4. A környezetközpontú irányítási rendszer
A szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie, fenn kell tartania és folyamatosan fejlesztenie kell a környezetközpontú irányítási rendszert a szükséges folyamatokkal és kölcsönhatásaikkal együtt, ennek a nemzetközi szabványnak a követelményeivel összhangban annak érdekében, hogy elérje a tervezett eredményeket, beleértve környezeti teljesítménye növelését.
A szervezetnek a környezetközpontú irányítási rendszer létrehozásakor és fenntartásakor át kell gondolnia a 4.1. és 4.2. szakaszban megszerzett ismereteket.
A.5. Vezetői szerepvállalás
A.5.1. Vezetői szerepvállalás és elkötelezettség
A felső vezetőségnek bizonyítania kell vezetői szerepvállalását és elkötelezettségét a környezetközpontú irányítási rendszer vonatkozásában azzal, hogy:
a) vállalja az elszámoltathatóságot a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéért;
b) biztosítja a környezeti politika és a környezeti célok meghatározását, valamint ezek összhangját a szervezet környezetével és stratégiai irányvonalával;
c) biztosítja a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek beépülését a szervezet üzleti folyamataiba;
d) biztosítja a környezetközpontú irányítási rendszerhez szükséges erőforrások rendelkezésre állását;
e) kommunikálja az eredményes környezetközpontú irányítás és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek való megfelelés fontosságát;
f) biztosítja, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer elérje tervezett eredményeit;
g) irányítja és támogatja a munkatársakat abban, hogy hozzájáruljanak a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez;
h) előmozdítja a folyamatos fejlesztést;
i) támogatást nyújt az egyéb lényeges Irányító szerepkörben lévőknek, hogy bizonyíthassák a felelősségi területeikhez kapcsolódó vezetői szerepvállalásukat.
Megjegyzés: Az „üzlet” kifejezést ebben a nemzetközi szabványban olyan széleskörűen lehet értelmezni, hogy azokat a tevékenységeket jelentse, amelyek a szervezet létezése céljából lényegesek.
A.5.2. Környezeti politika
A felső vezetőségnek olyan környezeti politikát kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania, amely környezetközpontú irányítási rendszerének meghatározott alkalmazási területén belül:
a) megfelel a szervezet szándékainak és környezetének, beleértve tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak jellegét, mértékét és környezeti hatásait;
b) keretet ad környezeti célok kitűzéséhez;
c) elkötelezettséget tartalmaz a környezet védelmére, beleértve a szennyezés megelőzését és más konkrét, a szervezet környezetére vonatkozó elköteleződés(eke)t;
Megjegyzés: A környezet védelmére vonatkozó, más konkrét elköteleződés(ek) tartalmazhatják a fenntartható erőforrás-felhasználást, a klímaváltozás enyhítését és a hozzá való alkalmazkodást, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmét.
d) elkötelezettséget tartalmaz a megfelelési kötelezettségei teljesítésére;
e) elkötelezettséget tartalmaz a környezetközpontú irányítási rendszer folyamatos fejlesztésére a környezeti teljesítmény növelése érdekében.
A környezeti politikát
— dokumentált információként kell fenntartani,
— a szervezeten belül kommunikálni kell,
— az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.
B.1. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása
A szervezetek kötelezettséget vállalnak környezeti teljesítményük folyamatos javítására.
Ha a szervezet egy vagy több telephelyből áll, mindegyik telephelynek, amelyre az EMAS alkalmazandó, teljesítenie kell az EMAS valamennyi követelményét, beleértve a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a környezeti teljesítmény folyamatos javítására vonatkozó követelményt is.
A.5.3. Szervezeti szerepek, felelősségek és hatáskörök
A felső vezetőségnek biztosítania kell a felelősségek és hatáskörök kijelölését a lényeges szerepekre és ezek kommunikálását a szervezeten belül.
A felső vezetőségnek ki kell jelölnie a felelősséget és hatáskört:
a) annak biztosítására, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer megfeleljen e nemzetközi szabvány követelményeinek;
b) a jelentéskészítésre a környezetközpontú irányítási rendszer teljesítményéről, beleértve a környezeti teljesítményt is, a felső vezetőség számára.
B.2. Vezetőségi képviselő(k)
A felső vezetés külön felső vezetőségi képviselő(ke)t jelöl ki, aki(k), egyéb felelősségi köreiktől függetlenül, meghatározott szerepkörrel, felelősségi körrel és hatáskörrel rendelkeznek a jelen rendeletnek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer biztosítása, valamint a felső vezetés felé a környezetközpontú irányítási rendszer teljesítményéről történő jelentéstétel tekintetében.
A felső vezetés képviselője a szervezet felső vezetésének tagja lehet.
A.6. Tervezés
A.6.1. A kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos tevékenységek
A.6.1.1. Általános előírások
A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie és fenn kell tartania a 6.1.1–6.1.4. szakaszok követelményeinek teljesítéséhez szükséges folyamato(ka)t.
A szervezetnek a környezetközpontú irányítási rendszer tervezése során át kell gondolnia:
— a 4.1. szakaszban hivatkozott tényezőket,
— a 4.2. szakaszban hivatkozott követelményeket,
— környezetközpontú irányítási rendszere alkalmazási területét; és meg kell határoznia a kockázatokat és lehetőségeket:

— a környezeti tényezőkkel (lásd a 6.1.2. szakaszt),
— a megfelelési kötelezettségekkel (lásd a 6.1.3. szakaszt),
— és a 4.1. és a 4.2. szakaszban meghatározott egyéb tényezőkkel és követelményekkel kapcsolatban, amelyekkel foglalkozni kell, ahhoz hogy:

— biztosítsák, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer el tudja érni az elvárt eredményeit,
— megelőzzék vagy csökkentsék a nem kívánt hatásokat, beleértve azt a lehetőséget, hogy a külső környezeti körülmények hatással vannak a szervezetre,
— folyamatos fejlesztést érjenek el.
A szervezetnek a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területén belül meg kell határoznia a lehetséges vészhelyzeteket, beleértve azokat, amelyeknek környezeti hatásuk lehet.
A szervezetnek dokumentált információt kell fenntartania:
— azokról a kockázatokról és lehetőségekről, amelyekkel foglalkozni kell;
— a 6.1.1–6.1.4. szakaszokban megkövetelt folyamatokról a szükséges mértékig, hogy meglegyen a bizalom a folyamatok tervezett végrehajtása iránt.
A.6.1.2. Környezeti tényezők
A szervezetnek a környezetközpontú irányítási rendszer meghatározott alkalmazási területén belül meg kell határoznia tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak azon környezeti tényezőit, amelyeket felügyelete alatt tud tartani és amelyeket befolyásolni tud, valamint a hozzájuk kapcsolódó környezeti hatásokat az életciklus-szemlélet átgondolásával.
A szervezetnek a környezeti tényezők meghatározásakor figyelembe kell vennie:
a) a változtatást, beleértve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat;
b) a rendkívüli körülményeket és az észszerűen előre látható vészhelyzeteket.
A szervezetnek meg kell határoznia, megalapozott kritériumok alkalmazásával, azokat a tényezőket, amelyeknek jelentős hatásuk van vagy lehet a környezetre, azaz a jelentős környezeti tényezőket.
A szervezetnek, megfelelő módon, tájékoztatnia kell jelentős környezeti tényezőiről a szervezet különféle szintjeit és funkcióit.
A szervezetnek dokumentált információkat kell fenntartania a következőkről:
— a környezeti tényezők és a kapcsolódó környezeti hatások,
— a jelentős környezeti tényezői meghatározására alkalmazott kritériumok,
— a jelentős környezeti tényezők.
Megjegyzés: A jelentős környezeti tényezők vagy kedvezőtlen környezeti hatásokkal (fenyegetésekkel) vagy kedvező hatásokkal (lehetőségekkel) kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket eredményezhetnek.
B.3. Környezeti állapotfelmérés
A szervezetek előzetes környezeti állapotfelmérést végeznek és dokumentálnak az I. mellékletben foglaltak szerint.
Az Unión kívüli szervezeteknek hivatkozniuk kell a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban a hasonló szervezetekre alkalmazandó környezetvédelmi jogi előírásokra.
A.6.1.3. Megfelelési kötelezettségek
A szervezetnek:
a) meg kell határoznia és hozzáférhetővé kell tennie a környezeti tényezőivel kapcsolatos megfelelési kötelezettségeket;
b) meg kell határoznia, mennyiben vonatkoznak ezek a megfelelési kötelezettségek a szervezetre;
c) figyelembe kell vennie ezeket a megfelelési kötelezettségeket, amikor kialakítja, bevezeti, fenntartja és folyamatosan fejleszti környezetközpontú irányítási rendszerét.
A szervezetnek dokumentált információkat kell fenntartania megfelelési kötelezettségeiről.
Megjegyzés: A megfelelési kötelezettségek kockázatokat és lehetőségeket eredményezhetnek a szervezet számára.
A.6.1.4. A tevékenységek megtervezése
A szervezetnek meg kell terveznie:
a) azokat a tevékenységeket, amelyekkel kezeli:
1. jelentős környezeti tényezőit;
2. megfelelési kötelezettségeit;
3. a 6.1.1. szakaszban azonosított kockázatait és lehetőségeit;
b) hogyan:
1. integrálja és vezeti be ezeket a tevékenységeket a környezetközpontú irányítási rendszerének folyamataiba (lásd a 6.2. szakaszt, a 7. és 8. fejezetet, valamint a 9.1. szakaszt), vagy más üzleti folyamatokba;
2. értékeli ezen tevékenységek eredményességét (lásd a 9.1, szakaszt).
Ezeknek a tevékenységeknek a megtervezésekor a szervezetnek át kell gondolnia technológiai lehetőségeit és pénzügyi, működési, valamint üzleti követelményeit.
B.4. A jogszabályok betartása
Az EMAS keretében nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba vételt kérő szervezetek igazolják, hogy teljesítették az alábbi feltételek mindegyikét:
1. azonosították az összes vonatkozó környezetvédelmi követelményt, és ismerik azoknak a szervezetet érintő hatásait;
2. biztosítják a környezetvédelmi jogszabályok betartását, beleértve az engedélyeket és az engedélyezett határértékeket, és ezt megfelelő módon igazolják;
3. olyan eljárásokat vezettek be, amelyek lehetővé teszik a szervezet számára a környezetvédelmi jogszabályok folyamatos betartását.
A.6.2. Környezeti célok és az elérésük megtervezése
A.6.2.1. Környezeti célok
A szervezetnek a lényeges funkciókhoz és szintekhez környezeti célokat keli kitűznie, figyelembe véve a szervezet jelentős környezeti tényezőit és kapcsolódó megfelelési kötelezettségeit, megfontolva a szervezet kockázatait és lehetőségeit.
Követelmény, hogy a környezeti célok legyenek:
a) összhangban a környezeti politikával;
b) mérhetők (ha megvalósítható);
c) figyelemmel kísérve;
d) kommunikálva;
e) megfelelően frissítve.
A szervezetnek dokumentált információt kell fenntartania a környezeti célokról.
A.6.2.2. Tevékenységek megtervezése a környezeti célok elérése érdekében
Környezeti céljai elérésének tervezésekor a szervezetnek meg kell határoznia, hogy:
a) mit fognak tenni;
b) milyen erőforrásokra lesz szükség;
c) ki lesz a felelős;
d) mikorra teljesülnek;
e) hogyan értékelik majd az eredményeket, beleértve azokat a mutatókat, amelyekkel a mérhető környezeti céljai teljesülésének előrehaladását kísérik figyelemmel (lásd a 9.1.1. szakaszt).
A szervezetnek át kell gondolnia, hogy a környezeti céljai elérésére irányuló tevékenységeket hogyan lehet beépíteni a szervezet üzleti folyamataiba.
B.5. Környezeti célkitűzések
A szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer és az ellenőrzési eljárások a közvetlen és közvetett tényezők figyelembevételével foglalkoznak a szervezet tényleges környezeti teljesítményével.
A környezeti célok és célkitűzések elérését szolgáló eszközök nem szerepelhetnek környezeti célkitűzésként.
A.7. Támogatás
A.7.1. Erőforrások
A szervezetnek meg kell határoznia és biztosítania kell a környezetközpontú irányítási rendszer kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához és folyamatos fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat.
A.7.2. Felkészültség (kompetencia)
A szervezetnek:
a) meg kell határoznia a szükséges felkészültséget azon személy(ek) esetében, akik a felügyelete alatt olyan munkát végeznek, amely hatással van környezeti teljesítményére és arra a képességére, hogy eleget tegyen megfelelési kötelezettségeinek;
b) biztosítania kell, hogy ezek a személyek felkészültek legyenek megfelelő oktatás, képzés vagy gyakorlat alapján;
c) meg kell határoznia a környezeti tényezőivel és környezetközpontú irányítási rendszerével kapcsolatos képzési szükségleteket;
d) ahol alkalmazható, intézkedéseket kell tennie a szükséges felkészültség megszerzésére, és értékelnie kell a végrehajtott intézkedések eredményességét;
Megjegyzés: Az alkalmazható intézkedések közé tartozhat pl.: a jelenlegi alkalmazottak képzése, mentorálása vagy áthelyezése; esetleg felkészült személyek kölcsönzése vagy szerződtetése.
A szervezetnek a felkészültség bizonyítékaként megfelelő dokumentált információt kell megőriznie.
B.6. A munkavállalók bevonása
1. A szervezetnek fel kell ismernie, hogy a munkavállalók aktív bevonása ösztönzője és előfeltétele a környezet folyamatos és sikeres fejlesztésének, valamint alapvető erőforrása a környezeti teljesítmény javításának és megfelelő módszere a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer szervezetben történő sikeres működtetésének.
2. A „munkavállalók bevonása” kifejezés magában foglalja a munkavállalók közvetlen részvételét, valamint a munkavállalóknak és képviselőiknek nyújtott tájékoztatást egyaránt. Ezért minden szinten ki kell alakítani a munkavállalói részvételi rendszert. A szervezetnek fel kell ismernie, hogy a vezetőség elkötelezettségének, fogékonyságának és aktív segítségnyújtásának kimutatása előfeltétele az említett folyamatoknak. Mindezek alapján a vezetőségnek megfelelő visszajelzést kell nyújtania a munkavállalók felé.
3. E követelményeken kívül a munkavállalókat vagy képviselőiket be kell vonni a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítását célzó folyamatba a következők révén:
a) előzetes környezeti állapotfelmérés,
b) a környezeti teljesítményt javító környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer kialakítása és bevezetése,
c) környezetvédelmi bizottságok vagy munkacsoportok létrehozása az információk összegyűjtésére és a környezetvédelmi felelős/a vezetés képviselői, valamint a munkavállalók és képviselőik részvételének biztosítására,
d) közös munkacsoportok kialakítása a környezetvédelmi cselekvési program és a környezetvédelmi ellenőrzés terén,
e) a környezetvédelmi nyilatkozatok kidolgozása.
4. E célra megfelelő részvételi formákat kell alkalmazni, például a javaslatok könyvének rendszerét, projektalapú csoportmunkát vagy környezetvédelmi bizottságok alakítását. A szervezeteknek ismerniük kell az e területen folytatott bevált gyakorlatról szóló bizottsági iránymutatásokat. Kérésükre a munkavállalók képviselőit is be kell vonni e folyamatba.
A.7.3. Tudatosság
A szervezetnek biztosítania kell, hogy a szervezet felügyelete alatt munkát végző személyek tudatában legyenek a következőknek:
a) a környezeti politika,
b) a munkájukhoz kapcsolódó jelentős környezeti tényezők és az ezekkel összefüggő tényleges vagy lehetséges környezeti hatások;
c) hozzájárulásuk a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez, beleértve a környezeti teljesítmény növekedésének előnyeit;
d) a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek való meg nem felelés következményei, beleértve a szervezet megfelelési kötelezettségeinek nem teljesítését.
A.7.4. Kommunikáció
A.7.4.1. Általános előírások
A szervezetnek folyamato(ka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a környezetközpontú irányítási rendszer szempontjából lényeges belső és külső kommunikációra, beleértve, hogy:
a) miről kommunikáljanak;
b) mikor kommunikáljanak;
c) kivel kommunikáljanak;
d) hogyan kommunikáljanak.
Kommunikációs folyamatának (folyamatainak) kialakításakor a szervezetnek:
— figyelembe kell vennie megfelelési kötelezettségeit,
— biztosítania kell a közzétett környezeti információk összhangját a környezetközpontú irányítási rendszerben keletkezett információkkal és azt, hogy megbízhatók legyenek.
A szervezetnek válaszolnia kell a környezetközpontú irányítási rendszerével kapcsolatos kommunikációkra.
A szervezetnek kommunikációjának bizonyítékaként dokumentált információt kell megőriznie, ahogy megfelelő.
A.7.4.2. Belső kommunikáció
A szervezetnek:
a) belső kommunikációt kell folytatnia, ahogy megfelelő, a környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatos lényeges információkról a szervezet különféle szintjei és funkciói között, beleértve a környezetközpontú irányítási rendszer változtatásait;
b) biztosítania kell, hogy kommunikációs folyamata(i) lehetővé tegye/tegyék a szervezet felügyelete alatt dolgozó személyek számára, hogy hozzájáruljanak a folyamatos fejlesztéshez.
A.7.4.3. Külső kommunikáció
A szervezetnek külső kommunikációt kell folytatnia a környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatos lényeges információkról, ahogy azt a szervezet kommunikációs folyamata(i) meghatározza/meghatározzák és ahogy a megfelelési kötelezettségei megkövetelik.
B.7. Kommunikáció
1. Fontos, hogy a szervezet nyílt párbeszédet folytasson a nyilvánossággal, a hatóságokkal és más érdekelt felekkel, beleértve a helyi közösségeket és ügyfeleket is, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásairól.
2. A nagyfokú átláthatóság biztosítása, valamint az érdekelt felekkel történő kellő bizalom kialakítása érdekében az EMAS keretében nyilvántartásba vett szervezetek nyilvánosságra hozzák a környezeti jelentés IV. mellékletében meghatározott környezeti információkat.
A.7.5. Dokumentált információ
A.7.5.1. Általános előírások
A szervezet környezetközpontú irányítási rendszerének tartalmaznia kell:
a) az ezen nemzetközi szabvány által megkövetelt dokumentált információkat;
b) a szervezet által a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez szükségesként meghatározott dokumentált információkat.
Megjegyzés: A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentált információi szervezetenként eltérő terjedelműek lehetnek a következőktől függően:
— a szervezet mérete valamint tevékenységeinek, folyamatainak, termékeinek és szolgáltatásainak típusa,
— az igény, hogy bizonyítsa megfelelési kötelezettségeinek teljesítését,
— a folyamatok összetettsége és kölcsönhatásaik,
— a szervezet felügyelete alatt munkát végző személyek felkészültsége.
A.7.5.2. Létrehozás és frissítés
Amikor dokumentált információt hoznak létre és frissítenek, a szervezetnek biztosítania kell a megfelelő:
a) azonosítást és leírást (pl. cím, dátum, szerző vagy hivatkozási szám);
b) formátumot (pl. nyelv, szoftververzió, grafika) és adathordozót (pl. papír, elektronikus);
c) az alkalmasság és a megfelelőség átvizsgálását és jóváhagyását.
A.7.5.3. A dokumentált információk felügyelete
A környezetközpontú irányítási rendszer és e nemzetközi szabvány által megkövetelt dokumentált információkat felügyelet alatt kell tartani az alábbiak érdekében:
a) elérhetők és használatra alkalmasak legyenek, ahol és amikor szükséges;
b) megfelelően védve legyenek (pl. bizalmasság elvesztésétől, helytelen használattól vagy sértetlenség elvesztésétől).
A dokumentált információk felügyeletéhez a szervezetnek a következő tevékenységeket kell megvalósítania lehetőség szerint:
— elosztás, hozzáférés, visszakeresés és használat,
— tárolás és megóvás, beleértve az olvashatóság megóvását,
— változásfelügyelet (pl. verziókezelés),
— megőrzés és selejtezés.
A szervezet által a környezetközpontú irányítási rendszer tervezéséhez és működtetéséhez szükségesként meghatározott, külső eredetű dokumentált információt megfelelő módon azonosítani kell és felügyelet alatt kell tartani.
Megjegyzés: A hozzáféréssel együtt járhat a döntés arról, hogy az engedély csak a dokumentált információ megtekintésére vonatkozik, vagy az engedély és a felhatalmazás a dokumentált információ megtekintésére és megváltoztatására egyaránt vonatkozik.
A.8. Működés
A.8.1. Működéstervezés és -felügyelet
A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie, felügyelet alatt kell tartania és fenn kell tartania azokat a folyamatokat, amelyek a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek teljesítéséhez, valamint a 6.1. és 6.2. szakasz szerinti tevékenységek megvalósításához szükségesek azáltal, hogy:
— meghatározza a folyamat(ok) működési kritériumait,
— megvalósítja a folyamat(ok) a felügyeletét összhangban a működési kritériumokkal.
Megjegyzés: A felügyeleti tevékenységek tartalmazhatnak műszaki intézkedéseket és eljárásokat. A felügyeleti tevékenységeket meg lehet valósítani egy hierarchiát (pl. kiküszöbölés, helyettesítés, adminisztratív eljárás) követve és alkalmazhatók önmagukban vagy kombináltan.
A szervezetnek felügyelet alatt kell tartania a tervezett változtatásokat és át kell vizsgálnia a nem tervezett változások következményeit, szükség szerint intézkedéseket téve a kedvezőtlen hatások enyhítésére.
A szervezetnek biztosítania kell, hogy a kihelyezett folyamatok felügyelet vagy befolyás alatt legyenek. Az ezen folyamat(ok)ra alkalmazandó felügyelet vagy befolyás típusát és mértékét meg kell határozni a környezetközpontú irányítási rendszerben.
Az életciklus-szemlélettel összhangban a szervezetnek:
a) felügyeleti tevékenységeket kell kialakítania, alkalmas módon, annak biztosítására, hogy a környezeti követelménye(i)vel megfelelően foglalkozzanak a termék vagy szolgáltatás tervezési és fejlesztési folyamatában, átgondolva az életciklus minden egyes szakaszát;
b) a termékek és szolgáltatások beszerzésére környezeti követelmény(eke)t kell meghatároznia, ahogy megfelelő;
c) kommunikálnia kell lényeges környezeti követelményeit a külső szolgáltatók felé, a vállalkozókat is beleértve;
d) át kell gondolnia az információnyújtás szükségességét termékei és szolgáltatásai szállításával vagy kiszállításával, felhasználásával, életciklusvégi kezelésével és végleges ártalmatlanításával kapcsolatos lehetséges jelentős környezeti hatásokról.
A szervezetnek a szükséges mértékben dokumentált információkat kell fenntartania annak érdekében, hogy meglegyen a bizalom a folyamatok tervezettnek megfelelő végrehajtása iránt.
A.8.2. Vészhelyzeti felkészültség és reagálás
A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie és fenn kell tartania a szükséges folyamato(ka)t arról, hogy hogyan fog felkészülni és reagálni a 6.1.1. szakasz szerint azonosított lehetséges vészhelyzetekre.
A szervezetnek:
a) fel kell készülnie arra, hogy tervezett intézkedésekkel megelőzze vagy enyhítse a vészhelyzetekből származó kedvezőtlen környezeti hatásokat;
b) reagálnia kell a bekövetkezett vészhelyzetekre;
c) intézkedéseket kell tennie, hogy megelőzze vagy enyhítse a vészhelyzetek következményeit, ezek legyenek arányosak a vészhelyzet nagyságával és a lehetséges környezeti hatással;
d) rendszeres időközönként ki kell próbálnia a tervezett válaszintézkedéseket, ahol ez megvalósítható;
e) rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia és módosítania kell a folyamato(ka)t és a tervezett reagálást, különösen vészhelyzetek bekövetkezése vagy próbák után;
f) biztosítania kell, megfelelő módon, a vészhelyzeti felkészültséggel és reagálással kapcsolatos információkat és képzést az érintett érdekelt felek számára, beleértve a szervezet felügyelete alatt munkát végző személyeket.
A szervezetnek a szükséges mértékben dokumentált információkat kell fenntartania annak érdekében, hogy meglegyen a bizalom a folyamat(ok) tervezettnek megfelelő végrehajtása iránt.
A.9. Teljesítményértékelés
A.9.1. Figyelemmel kísérés, mérés, elemzés és értékelés
A.9.1.1. Általános előírások
A szervezetnek figyelemmel kell kísérnie, mérnie, elemeznie és értékelnie kell környezeti teljesítményét.
A szervezetnek meg kell határoznia:
a) mit szükséges figyelemmel kísérni és mérni;
b) az érvényes eredmények biztosításához szükséges figyelemmel kísérési, mérési, elemzési és értékelési módszereket, ahogy alkalmazhatók;
c) azokat a kritériumokat, amelyekkel összehasonlítva a szervezet értékelni fogja környezeti teljesítményét, valamint a megfelelő mutatókat;
d) mikor kell a figyelemmel kísérést és mérést elvégezni;
e) mikor kell elemezni és értékelni a figyelemmel kísérésből és mérésből származó eredményeket.
A szervezetnek biztosítania kell, hogy kalibrált vagy igazolt(verifikált) megfigyelő- és mérőeszközöket alkalmazzanak és megfelelően karbantartsák azokat.
A szervezetnek értékelnie kell környezeti teljesítményét és a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességét.
A szervezetnek belső és külső kommunikációt kell folytatnia a környezeti teljesítményével kapcsolatos fontos információkról, ahogy azt a kommunikációs folyamata(i) meghatározza (meghatározzák) és ahogy a megfelelési kötelezettségei megkövetelik.
A szervezetnek megfelelő dokumentált információkat kell megőriznie a figyelemmel kísérés, mérés, elemzés és értékelés eredményéről bizonyítékként.
A.9.1.2. Az előírások betartásának értékelése
A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie és fenn kell tartania a megfelelési kötelezettségei teljesítésének értékeléséhez szükséges folyamato(ka)t.
A szervezetnek:
a) meg kell határoznia a megfelelés kiértékelésének gyakoriságát;
b) értékelnie kell a megfelelőséget és szükség esetén intézkednie kell;
c) fenn kell tartania helyzetének ismeretét és megértését a megfelelési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban.
A szervezetnek a megfelelés kiértékelésének eredményedről bizonyítékként dokumentált információkat kell megőriznie.
A.9.2. Belső audit
A.9.2.1. Általános előírások
A szervezetnek tervezett időközönként belső auditokat kell végeznie, hogy információkat szolgáltasson arról, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer:
a) megfelel-e:
1. a szervezet környezetközpontú irányítási rendszerére vonatkozó saját követelményeinek;
2. ezen nemzetközi szabvány követelményeinek;
b) eredményesen van-e megvalósítva és fenntartva.
A.9.2.2. Belső auditprogram
A szervezetnek a gyakoriságot, a módszereket, a felelősségeket, a tervezési követelményeket és a jelentéstételt tartalmazó belső auditprogramo(ka)t kell kialakítania a belső auditjaira vonatkozóan.
A belső auditprogram kialakításakor a szervezetnek figyelembe kell vennie az érintett folyamatok környezeti fontosságát, a szervezetre hatással lévő változásokat és a megelőző auditok eredményeit.
A szervezetnek:
a) minden egyes auditra pontosan meg kell határoznia az auditkritériumokat és az alkalmazási területet;
b) úgy kell kiválasztania az auditorokat, és végrehajtania az auditokat, hogy biztosítsa az auditfolyamat objektivitását és pártatlanságát;
c) biztosítania kell, hogy az auditok eredményeit jelentsék az illetékes vezetésnek;
A szervezetnek az auditprogram megvalósításáról és az auditeredményekről bizonyítékként dokumentált információkat kell megőriznie.
A.9.3. Vezetőségi átvizsgálás
A felső vezetőségnek tervezett időközönként át kell vizsgálnia a szervezet környezetközpontú irányítási rendszerét azért, hogy biztosítsa folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét.
A vezetőségi átvizsgálásnak tartalmaznia kell a következők megfontolását:
a) a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból származó intézkedések állapotát;
b) a változásokat:
1. a környezetközpontú irányítási rendszer szempontjából lényeges külső és belső tényezőkben;
2. az érdekelt felek szükségleteiben és elvárásaiban, beleértve a megfelelési kötelezettségeket;
3. a jelentős környezeti tényezőiben;
4. a kockázatokban és lehetőségekben;
c) a környezeti célok teljesülésének mértékét;
d) a szervezet környezeti teljesítményével kapcsolatos információkat, beleértve a tendenciákat:
1. a nemmegfelelőségekről és a helyesbítő tevékenységekről;
2. a figyelemmel kísérési és mérési eredményekről;
3. megfelelési kötelezettségeinek teljesítéséről;
4. az auditeredményekről;
e) az erőforrások megfelelőségét;
f) az érdekelt felek lényeges közlése(i)t, beleértve a panaszokat;
g) a folyamatos fejlesztés lehetőségeit.
A vezetőségi átvizsgálás kimeneteinek tartalmazniuk kell:
— következtetéseket a környezetközpontú irányítási rendszer folyamatos alkalmasságáról, megfelelőségéről és eredményességéről,
— döntéseket a folyamatos fejlesztési lehetőségekről,
— döntéseket a környezetközpontú irányítási rendszer változtatásaira vonatkozó igényről, beleértve az erőforrásigényeket is,
— intézkedéseket, szükség esetén, ha a környezeti célok nem teljesültek,
— lehetőségeket a környezetközpontú irányítási rendszer más üzleti folyamatokkal történő integrációjának fejlesztésére, szükség szerint,
— bármilyen változtatást a szervezet stratégiai irányvonalában.
A szervezetnek a vezetőségi átvizsgálások eredményeiről bizonyítékként dokumentált információkat kell megőriznie.
A.10. Fejlesztés
A.10.1. Általános előírások
A szervezetnek meg kell határoznia a fejlesztési lehetőségeket (lásd a 9.1., a 9.2. és a 9.3. szakaszt) és meg kell valósítania a környezetközpontú irányítási rendszere tervezett eredményeinek eléréséhez szükséges intézkedéseket.
A.10.2. Nemmegfelelőség és helyesbítő tevékenység
Amikor nemmegfelelőség fordul elő, a szervezetnek:
a) reagálnia kell a nemmegfelelőségre és ahogy alkalmazható:
1) intézkedést kell tennie annak felügyeletére és kijavítására;
2) foglalkoznia kell a következményekkel, beleértve a kedvezőtlen környezeti hatások enyhítését;
b) értékelnie kell, hogy szükség van-e intézkedésre a nemmegfelelőség okainak megszüntetésére annak érdekében, hogy az ne forduljon elő újra vagy máshol, a következők szerint:
1) a nemmegfelelőség átvizsgálása;
2) a nemmegfelelőség okainak meghatározása;
3) annak meghatározása, hogy léteznek-e, vagy előfordulhatnak-e hasonló nemmegfelelőségek;
c) végre kell hajtania minden szükséges tevékenységet;
d) át kell vizsgálnia minden végrehajtott helyesbítő tevékenység eredményességét;
e) el kell végeznie a változtatásokat a környezetközpontú irányítási rendszerben, ha szükséges.
A helyesbítő tevékenységeknek arányosnak kell lenniük a feltárt nemmegfelelőségek miatt jelentkező hatások jelentőségével, beleértve a környezeti hatás(oka)t.
A szervezetnek bizonyítékként dokumentált információt kell megőriznie:
— a nemmegfelelőségek jellegéről és minden, azok nyomán megtett intézkedésről,
— az összes helyesbítő tevékenység eredményéről.
A.10.3. Folyamatos fejlesztés
A szervezetnek folyamatosan fejlesztenie kell a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét a környezeti teljesítmény növelése érdekében.
(1)
A nemzeti szabvány e mellékletben közölt szövegének felhasználása az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) engedélyével történt. A nemzeti szabvány teljes szöveg megvásárolható a nemzeti szabványügyi testületektől, amelyek jegyzéke a CEN hivatalos honlapján érhető el. E mellékletről kereskedelmi céllal bármilyen típusú másolatot készíteni tilos.

III. MELLÉKLET

BELSŐ KÖRNYEZETVÉDELMI AUDIT

1. Az auditprogram és az ellenőrzések gyakorisága

1.1. A környezetvédelmi auditprogram

Az auditprogram biztosítja, hogy a szervezet vezetése megkapja azokat az információkat, amelyekre a szervezet környezeti teljesítményének és a környezetvédelmi vezetési rendszer hatékonyságának ellenőrzéséhez szüksége van, valamint ahhoz, hogy képes legyen igazolni, hogy ezek felett ellenőrzést gyakorol.

1.2. Az ellenőrzési program célkitűzései

A célkitűzések körébe tartozik elsősorban a fennálló vezetési rendszerek értékelése és annak ellenőrzése, hogy ez megfelel-e a szervezet politikájának és programjának, továbbá a környezettel kapcsolatos jogi és egyéb előírásoknak.

1.3. Az auditprogram hatóköre

Az egyes ellenőrzések, vagy - szükség esetén - az ellenőrzési ciklus minden egyes szakaszának általános alkalmazási körét egyértelműen meg kell határozni, amelynek során a következő adatok szükségesek:

(1) az ellenőrzés tárgyát képező területek;

(2) az ellenőrzés alá vont tevékenységek;

(3) a figyelembeveendő környezetvédelmi kritériumok;

(4) az ellenőrzés alá vont időszak.

A környezetvédelmi audit a környezeti teljesítmény értékeléséhez szükséges tényadatok felmérését foglalja magában.

1.4. A környezetvédelmi audit gyakorisága

A környezetvédelmi auditot vagy az ellenőrzési ciklust, amely a szervezet összes tevékenységét magában foglalja, szükség szerint, de legfeljebb 3 évente vagy, amennyiben a 7. cikkben említett eltérés érvényesül, 4 évente kell elvégezni. A tevékenységek ellenőrzésének gyakorisága az alábbiaktól függően változik:

(1) a tevékenységek jellegétől, nagyságrendjétől és komplexitásától;

(2) a kapcsolódó környezeti hatások jelentőségétől;

(3) az előző környezetvédelmi auditok során feltárt problémák fontosságától és sürgős voltától;

(4) a környezetvédelmi problémák előzményeitől.

A jelentősebb környezeti hatással járó, bonyolultabb tevékenységeket gyakrabban kell ellenőrzés alá vonni.

A szervezet évente legalább egyszer környezetvédelmi auditot végez, mivel ez segíti annak igazolását a szervezet vezetése és a hitelesítő előtt, hogy a vezetés a jelentős környezeti tényezők fölött ellenőrzéssel bír.

A szervezet elvégzi a következők ellenőrzését:

(1) a szervezet környezeti teljesítménye; valamint

(2) a szervezet megfelelése a környezettel kapcsolatos hatályos jogi és egyéb előírásoknak.

2. Audittevékenységek

Az audittevékenységek körébe tartozik a munkavállalókkal a környezeti teljesítménnyel kapcsolatban folytatott beszélgetés, az üzemi feltételek és berendezések vizsgálata, valamint a nyilvántartás, az írásba foglalt eljárások és más vonatkozó dokumentumok áttekintése. Ezeket a tevékenységeket az ellenőrzés alá vont tevékenység környezeti teljesítményének értékelése céljából kell elvégezni, annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a vonatkozó szabványoknak, előírásoknak, illetve a környezetvédelmi céloknak és célkitűzéseknek. Az ellenőrzés során az is megállapításra kerül, hogy a környezetvédelmi felelősségvállalás és környezeti teljesítmény irányítása céljából kialakított rendszer hatékony és megfelelő-e, és ezért az magában foglalja többek között az említett kritériumoknak való megfelelés szúrópróbaszerű ellenőrzését, az egész irányítási rendszer hatékonyságának felmérése céljából.

Az auditeljárásba különösen a következő intézkedések tartoznak:

(1) az irányítási rendszerek megértése;

(2) az irányítási rendszerek előnyeinek és hátrányainak felmérése;

(3) bizonyítékok gyűjtése annak bemutatására, hogy az irányítási rendszer hol működik és hol nem működik;

(4) a környezetvédelmi audit megállapításainak értékelése;

(5) az audit következtetéseinek megfogalmazása;

(6) az audit megállapításairól és következtetéseiről való jelentéstétel.

3. A környezetvédelmi audit eredményeiről és következtetéseiről való jelentéstétel

Az írásba foglalt auditjelentés alapvető céljai a következők:

(1) az audit hatókörének dokumentálása;

(2) a vezetés tájékoztatása arról, hogy milyen mértékben felel meg a szervezet környezeti politikája az előírásoknak, és milyen mértékű a szervezetnél a környezetvédelem terén elért haladás;

(3) a vezetés tájékoztatása a környezetre vonatkozó jogi és egyéb előírások betartásának helyzetéről, valamint a megfelelés tanúsíthatóságát biztosító intézkedések megtételéről;

(4) a vezetés tájékoztatása a szervezet környezeti hatásainak nyomon követését és enyhítését célzó intézkedések hatékonyságáról és megbízhatóságáról;

(5) adott esetben korrekciós intézkedések szükségességének igazolása.

Az írásbeli ellenőrzési jelentés tartalmazza az ezeknek a célkitűzéseknek való megfeleléshez szükséges információkat.

IV. MELLÉKLET

KÖRNYEZETI JELENTÉS

A. Bevezetés

A környezettel kapcsolatos információkat világos és következetes módon kell közzétenni és lehetőség szerint elektronikus formában is rendelkezésre kell bocsátani. A szervezetnek meg kell határoznia a legjobb formátumot ahhoz, hogy az információkat az érdekelt felek számára felhasználóbarát módon hozzáférhetővé tegye.

B. Környezetvédelmi nyilatkozat

A környezetvédelmi nyilatkozat tartalmazza legalább az alábbi elemeket és megfelel a következő minimumkövetelményeknek:

a) a szervezet tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak összefoglalása, adott esetben a szervezet kapcsolata valamely anyavállalattal, valamint az EMAS-nyilvántartás hatályának világos és egyértelmű leírása, beleértve az e nyilvántartásba vételben szereplő telephelyek jegyzékét is;

b) a szervezet környezeti politikája és környezetvédelmi vezetési rendszerét támogató irányítási struktúrájának rövid leírása;

c) az összes, jelentős környezeti hatást kiváltó közvetlen és közvetett, jelentős környezeti tényező leírása, a tényezők jelentőségének meghatározásához használt módszer rövid leírása, valamint az azokkal összefüggő hatások jellegének ismertetése;

d) a jelentős környezeti tényezőkkel és hatásokkal kapcsolatos környezeti célok és célkitűzések leírása;

e) a környezeti teljesítmény javítása, a célok és célkitűzések elérése és a környezettel kapcsolatos jogi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott és tervezett intézkedések leírása. Amennyiben rendelkezésre áll, hivatkozni kell a 46. cikkben említett ágazati referenciadokumentumokban szereplő, vonatkozó bevált környezetvédelmi vezetési gyakorlatokra;

f) A szervezetről rendelkezésre álló környezeti teljesítményadatok összegzése, tekintettel annak jelentős környezeti tényezőire. Jelentést kell készíteni az alapmutatókról és a C. szakaszban meghatározott konkrét környezeti teljesítménymutatóról. Környezetvédelmi célok és célkitűzések esetén közölni kell a vonatkozó adatokat;

g) hivatkozás azokra a főbb jogi rendelkezésekre, amelyeket a szervezetnek figyelembe kell vennie a környezettel kapcsolatos jogi előírások betartásának biztosítása érdekében, valamint a jogszabályok betartására vonatkozó nyilatkozat;

h) a 25. cikk (8) bekezdésében foglalt követelmények megerősítése, a környezetvédelmi hitelesítő neve és akkreditálási vagy engedélyezési száma, valamint az érvényesítés időpontja. a VII. mellékletben említett, a környezetvédelmi nyilatkozatot érvényesítő környezetvédelmi hitelesítő által aláírt nyilatkozat; A naprakész környezetvédelmi nyilatkozat tartalmazza legalább az e)-h) pontban meghatározott elemeket és megfelel az e pontokban foglalt minimumkövetelményeknek. A szervezetek dönthetnek úgy, hogy a szervezet tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival vagy az egyedi követelményeknek való megfelelésükkel kapcsolatos további tényszerű információkat foglalnak környezetvédelmi nyilatkozatukba. A környezetvédelmi nyilatkozatban szereplő összes információt a környezetvédelmi hitelesítő érvényesíti. A környezetvédelmi nyilatkozatot be lehet illeszteni a szervezet egyéb jelentéstételi dokumentumaiba (pl. a vezetés, a fenntarthatóság vagy a vállalatok társadalmi felelősségéről szóló jelentésekbe). Az ilyen jelentéstételi dokumentumokba való beépítés során egyértelmű különbséget kell tenni az érvényesített és a nem érvényesített információk között. A környezetvédelmi nyilatkozatot egyértelműen meg kell jelölni (például az EMAS-logó használatával), és a dokumentumnak rövid magyarázatot kell tartalmaznia az EMAS keretében végzett érvényesítési eljárásról.

C. Környezeti teljesítménymutatókon és minőségi információkon alapuló jelentéstétel

1. Bevezetés

Mind a környezetvédelmi nyilatkozatban, mind a naprakésszé tett környezetvédelmi nyilatkozatban a szervezetek jelentést tesznek a főbb közvetlen és közvetett környezeti tényezőkről az alább részletezett alapvető környezeti teljesítménymutatók és az egyedi környezeti teljesítménymutatók alkalmazásával. Abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre számszerű adatok, a szervezetek a 4. pontban leírt minőségi információkról tesznek jelentést.

A jelentés adatokat szolgáltat a tényleges felhasználásról és kibocsátásról. Ha a közzététel hátrányosan érintené a szervezet kereskedelmi és ipari információinak bizalmas jellegét, és amennyiben a titoktartást - jogos gazdasági érdek védelmében - nemzeti vagy közösségi jogszabály írja elő, a szervezet jelentésében ezen információkat indexálhatja, például egy 100-as indexszámú kiindulási év meghatározásával, amelyhez képest a tényleges felhasználás/kibocsátás alakulása megjeleníthető.

A mutatók:

a) valósághűen mérik fel a szervezet környezeti teljesítményét;

b) könnyen érthetők és egyértelműek;

c) lehetővé teszik az évenkénti összehasonlítást annak értékelése érdekében, hogy javult-e a szervezet környezeti teljesítménye; annak érdekében, hogy ez az összehasonlítás lehetséges legyen, a jelentésnek legalább 3 év tevékenységét fel kell ölelnie, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak;

d) lehetővé teszik az összehasonlítást az ágazati, nemzeti vagy regionális szinten irányadó értékelésekkel;

e) lehetővé teszik az összehasonlítást a vonatkozó jogi előírásokkal.

Ennek alátámasztása érdekében a szervezetnek rövid időn belül meg kell határoznia az egyes mutatók hatókörét (beleértve a szervezeti és tárgyi határokat, az alkalmazhatóságot és a számítási módszertant).

2. Alapvető környezeti teljesítménymutatók

a) Ezek az alapvető mutatók a következő alapvető környezeti területek teljesítményére összpontosítanak: i. energia, ii. anyag, iii. víz, iv. hulladék, v. földhasználat, tekintettel a biológiai sokféleségre, valamint vi. kibocsátások. Köteles ezenkívül beszámolni az alapvető környezeti teljesítménymutatókról. A szervezet azonban a jelentős környezeti tényezők és hatások összefüggésében értékelheti e mutatók helytállóságát. Ha valamely szervezet arra a megállapításra jut, hogy jelentős környezeti tényezői és hatásai tekintetében egy vagy több alapmutató nem helytálló, a szervezetnek lehetősége van arra, hogy ezen alapmutatókról ne tegyen jelentést. Ebben az esetben a szervezetnek a környezetvédelmi nyilatkozatban világos és indokolással ellátott magyarázatot kell adnia a jelentés hiányára.

b) Az egyes alapmutatók a következőkből állnak: i. az "A" szám az adott terület teljes éves felhasználását/kibocsátását jelzi; ii. a "B" szám a szervezet tevékenységét képviselő éves referenciaértéket jelzi; valamint iii. az "R" szám A és B arányát jelzi. A szervezetek mindegyik mutató esetében jelentik a három elemre vonatkozó adatot.

c) Az adott területre vonatkozó teljes éves felhasználás/kibocsátás mutatóját ("A" szám) az alábbiak szerint kell jelenteni: i. az energia vonatkozásában - a szervezet által fogyasztott energia éves összmennyiségének megfelelő "teljes közvetlen energiafogyasztás", - a szervezet által fogyasztott, megújuló energiaforrásokból előállított energia éves összmennyiségének megfelelő "teljes megújulóenergia-fogyasztás", - a szervezet által megújuló energiaforrásokból előállított energia éves összmennyiségének megfelelő "teljes megújulóenergia-fogyasztás". Ezt az utolsó elemet csak akkor kell feltüntetni, ha a szervezet által megújuló energiaforrásokból előállított teljes energia jelentősen meghaladja a szervezet által fogyasztott összes megújuló energiát, vagy ha a szervezet által előállított megújuló energiát a szervezet nem használta fel. Amennyiben különböző típusú energiát fogyasztanak, vagy megújuló energia esetében (mint például villamos energia, hő, üzemanyag vagy más), az éves fogyasztást vagy termelést adott esetben külön kell jelenteni. Az energiát lehetőleg kWh, MWh, GJ vagy más, az elfogyasztott energia típusának bejelentésére általában használt mérőszámokban kell kifejezni. ii. az anyag vonatkozásában - a "felhasznált kulcsfontosságú anyagok éves tömegárama" (kivéve az energiahordozókat és a vizet), lehetőleg tömeg mértékegységben (pl. kilogramm vagy tonna), vagy térfogatban (pl. m3) vagy az ágazatban általánosan használt más mértékegységben kifejezve. Különböző típusú anyagok használata esetén az éves tömegáramot adott esetben külön kell jelenteni. iii. a víz vonatkozásában - a "teljes éves vízhasználat" térfogategységben (pl. liter vagy m3) kifejezve, iv. a hulladék vonatkozásában - a "teljes éves hulladéktermelés" típus szerinti bontásban, lehetőleg tömeg mértékegységben (például kilogramm vagy tonna), vagy térfogatban (például m3) vagy az ágazatban általánosan használt más mértékegységben kifejezve. - a "teljes éves veszélyeshulladék-termelés" lehetőleg tömeg mértékegységben (pl. kilogramm vagy tonna), vagy m3-ben vagy az ágazatban általánosan használt más mértékegységben kifejezve, v. a földhasználatra vonatkozóan, tekintettel a biológiai sokféleségre - a földhasználat formái a terület mértékegységben (pl. m2 vagy ha) kifejezett biológiai sokféleség tekintetében: - teljes földhasználat - teljes lezáródott földterület - a telephely teljes természet-orientált területe - a telephelyen kívüli teljes természet-orientált terület A "természetvédelmi irányultságú terület" elsősorban a természet megőrzését vagy helyreállítását célzó terület. A természetvédelmi irányultságú területek elhelyezkedhetnek a telephelyen, és magukban foglalhatnak tetőt, homlokzatot, a vízelvezetőket vagy más olyan elemeket, amelyeket a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében terveztek, alakítottak át vagy kezelnek. A természetvédelmi irányultságú területek a szervezet telephelyén kívül is elhelyezkedhetnek, feltéve, hogy a terület a szervezet tulajdonában vagy irányítása alatt áll, és elsősorban a biológiai sokféleség előmozdításával foglalkozik. A biológiai sokféleség előmozdításával foglalkozó, közösen irányított területeket is le lehet írni, feltéve, hogy a közös irányítás hatókörét egyértelműen meghatározzák. "lezáródott földterület": minden olyan terület, amelyen az eredeti talajt lefedték (mint például az utak) és ezáltal vízhatlanná vált. Ez a vízhatlanság környezeti hatást gyakorolhat. vi. a kibocsátás vonatkozásában - az "üvegházhatást okozó gázok teljes éves kibocsátása", beleértve legalább a CO2, a CH4, a N2O, a HFC, a PFC, az NF3 és az SF6-kibocsátást, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, A szervezetnek fontolóra kell vennie, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását egy meghatározott módszertannak megfelelően, például az üvegházhatást okozó gázokról szóló jegyzőkönyv alapján jelentse be. - a "légszennyező anyagok teljes éves kibocsátása", beleértve legalább a SO2, a NOx és a PM-kibocsátást, kilogrammban vagy tonnában kifejezve,

d) A szervezet tevékenységét képviselő éves referenciaérték ("B" szám) feltüntetését ki kell választani és jelenteni kell a következő követelmények alapján: A "B" számnak: i. érthetőnek kell lennie; ii. olyan számnak kell lennie, amely a legjobban kifejezi a szervezet éves tevékenységét; iii. a szervezet sajátosságainak és tevékenységeinek figyelembevételével lehetővé kell tennie a szervezet környezeti teljesítményének pontos leírását; iv. közös referenciaértéknek kell lennie azon ágazat számára, amelyben a szervezet dolgozik, mint például a következő példák: - teljes éves tényleges kibocsátás - munkavállalók összlétszáma - összes éjszaka - az adott terület lakosainak száma (közigazgatás esetén) - a feldolgozott hulladék mennyisége tonnában (a hulladékgazdálkodási ágazatban működő szervezetek esetében) - az (energiaipari ágazatban tevékenykedő szervezetek számára) termelt energia összesen v. a bejelentett mutatók időbeli összehasonlíthatóságának biztosítása. A meghatározást követően a "B" számot fel kell használni a készülő környezetvédelmi nyilatkozatokban. A "B" szám megváltozására magyarázatot kell adni a környezetvédelmi nyilatkozatban. Az "B" szám megváltozása esetén a szervezetnek biztosítania kell, hogy az adatot legalább 3 éven keresztül össze lehessen hasonlítani az előző évekre vonatkozó mutatóknak az újonnan meghatározott "B" szám alapján történő újraszámításával.

3. Specifikus környezeti teljesítménymutatók

Minden szervezet évente jelentést tesz az alapvető üzleti tevékenységeihez kapcsolódó, mérhető és ellenőrizhető, és az alapvető mutatók által nem lefedett jelentős közvetlen és közvetett környezeti tényezők és hatások tekintetében elért teljesítményéről is.

A mutatókra vonatkozó jelentéstételt az e szakasz bevezetésében meghatározott követelményekkel összhangban kell végrehajtani.

Amennyiben rendelkezésre áll, az érintett ágazatspecifikus mutatók meghatározásának megkönnyítése érdekében a szervezet figyelembe veszi a 46. cikkben említett ágazati referenciadokumentumokat.

4. Jelentős környezeti tényezőkről szóló, minőségi információkon alapuló jelentés

Amennyiben egy jelentős közvetlen vagy közvetett környezeti tényező tekintetében nem állnak rendelkezésre számszerűsített adatok a jelentéstételhez, a szervezeteknek ezekről minőségi információk alapján kell jelentést tenniük.

D. Helyi számadási kötelezettség

Az EMAS szerint nyilvántartásba vett szervezetek készíthetnek egyesített környezetvédelmi nyilatkozatot a társaság különböző földrajzi helyeken működő telephelyei vonatkozásában.

Mivel az EMAS szándéka az, hogy biztosítsa a helyi számadási kötelezettséget, a szervezetek gondoskodnak arról, hogy minden egyes telephely jelentős környezeti hatásait egyértelműen meghatározzák és jelentsék az egyesített környezetvédelmi nyilatkozatban.

E. Az információk nyilvános hozzáférhetősége

A szervezetnek biztosítania kell, hogy bizonyítani tudja a környezetvédelmi hitelesítő számára, hogy a szervezet környezetvédelmi teljesítményében érdekelt bármely személy könnyen és szabadon hozzáférhet az B. és C. szakaszban előírt információkhoz. Az ilyen átláthatóság biztosítása érdekében a környezetvédelmi nyilatkozatot lehetőleg nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a szervezet honlapján.

A szervezetnek biztosítania kell, hogy az adott helyszínen vagy szervezeten található információkat közzétegyék azon tagállam vagy harmadik ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein, ahol a telephely vagy a szervezet található.

Ezen túlmenően a szervezeti környezetvédelmi nyilatkozat esetében a szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy (a nyilvántartásba vétel céljából) ez az információ a szervezet bejegyzése szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, illetve az Unió nyilvántartásba vételért felelős illetékes testülettel kötött megállapodás szerinti (egyik) hivatalos nyelvén vagy nyelvein rendelkezésre álljon.

A környezetvédelmi nyilatkozat további nyelveken is rendelkezésre bocsátható, feltéve, hogy a lefordított dokumentum tartalma összhangban van a környezetvédelmi hitelesítő által hitelesített eredeti környezetvédelmi nyilatkozat tartalmával, és egyértelműen megjelölésre kerül, hogy a hitelesített dokumentum fordítása.

V. MELLÉKLET

AZ EMAS LOGÓJA

1. A logó a következő szövegezés alkalmazásával a 24 nyelv bármelyikén használható: Bolgár: "Проверено управление по околна среда" Cseh: "Ověřený systém environmentálního řízení" Horvát: "Verificirani sustav upravljanja okolišem" Dán: "Verificeret miljøledelse" Holland: "Geverifieerd milieuzorgsysteem" Angol: "Verified environmental management" Észt: "Tőendatud keskkonnajuhtimine" Finn: "Todennettu ympäristöasioiden hallinta" Francia: "Management environnemental vérifié" Német: "Geprüftes Umweltmanagement" Görög: "επιθεωρημένη περιβαλλοντική διαχείριση" Magyar: "Hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer" Olasz: "Gestione ambientale verificata" Ír: "Bainistíocht comhshaoil fíoraithe" Lett: "Verificēta vides pārvaldība" Litván: "Įvertinta aplinkosaugos vadyba" Máltai: "Immaniggjar Ambjentali Verifikat" Lengyel: "Zweryfikowany system zarządzania środowiskowego" Portugál: "Gestão ambiental verificada" Román: "Management de mediu verificat" Szlovák: "Overené environmentálne manažérstvo" Szlovén: "Preverjen sistem ravnanja z okoljem" Spanyol: "Gestión medioambiental verificada" Svéd: "Verifierat miljöledningssystem"

2.

A logót az alábbiak szerint lehet használni: - három szín felhasználásával (Pantone No 355 zöld; Pantone No 109 sárga; Pantone No 286 kék), - fekete, - fehér, vagy - szürkeárnyalatos színben.

VI. MELLÉKLET

A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELHEZ SZÜKSÉGES ADATOK

(ezt az információt adott esetben meg kell adni)

1. SZERVEZET
Név
Cím
Helység
Irányítószám
Ország/tartomány/régió/autonóm közösség
Kapcsolattartó személy
Telefon
FAX
E-mail
Weboldal
A környezetvédelmi nyilatkozathoz vagy a frissített környezetvédelmi nyilatkozathoz való nyilvános hozzáférés módja
a) nyomtatott
b) elektronikus
Nyilvántartási szám
A nyilvántartásba vétel időpontja
A nyilvántartás felfüggesztésének időpontja
A nyilvántartás törlésének időpontja
A következő környezetvédelmi nyilatkozat időpontja
A következő frissített környezetvédelmi nyilatkozat időpontja
A 7. cikk szerinti eltérés iránti kérelem
IGEN – NEM
A tevékenység NACE-kódja
Munkavállalók száma
Forgalom vagy éves mérleg
2. TELEPHELY
Név
Cím
Irányítószám
Helység
Ország/tartomány/régió/autonóm közösség
Kapcsolattartó személy
Telefon
FAX
E-mail
Weboldal
A környezetvédelmi nyilatkozathoz vagy frissített környezetvédelmi nyilatkozathoz való nyilvános hozzáférés módja
a) nyomtatott
b) elektronikus
Nyilvántartási szám
A nyilvántartásba vétel időpontja
A nyilvántartás felfüggesztésének időpontja
A nyilvántartás törlésének időpontja
A következő környezetvédelmi nyilatkozat időpontja
A következő frisített környezetvédelmi nyilatkozat időpontja
A 7. cikk szerinti eltérés iránti kérelem
IGEN – NEM
A tevékenység NACE-kódja
Munkavállalók száma
Forgalom vagy éves mérleg
3. KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ
A környezetvédelmi hitelesítő neve
Cím
Irányítószám
Helység
Ország/tartomány/régió/autonóm közösség
Telefon
FAX
E-mail
Az akkreditáció vagy engedély nyilvántartási száma
Az akkreditáció vagy engedély hatálya (NACE-kódok)
Akkreditáló vagy engedélyező testület
Kelt 20 …/…/…
A szervezet képviselőjének aláírása

VII. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL

... (név).

EMAS környezetvédelmi hitelesítői nyilvántartási szám: ...

akkreditált vagy engedélyezett a következő hatáskörben: ... (NACE-kód)

kijelenti, hogy hitelesítette, hogy a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatában/frissített környezetvédelmi nyilatkozatában ( *1 ) szereplő telephely(ek) vagy az egész szervezet ... (név)

amelynek a nyilvántartási száma (ha rendelkezésre áll): ...

teljesíti-e a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet valamennyi előírását.

E nyilatkozat aláírásával igazolom, hogy:

- A hitelesítés és az érvényesítés végrehajtása teljességében megfelel a 1221/2009/EK rendelet előírásainak,

- a hitelesítés és az érvényesítés eredménye megerősíti, hogy semmi nem utal arra, hogy a szervezet ne teljesítené a környezettel kapcsolatos hatályos jogi előírásokat,

- a szervezet/telephely (*1) környezetvédelmi nyilatkozatának/frissített környezetvédelmi nyilatkozatának (*1) adatai és információi megbízható, hiteles és helyes képet adnak a szervezet/telephely (*1) összes tevékenységéről, a környezetvédelmi nyilatkozatban meghatározott alkalmazási körön belül.

Ezen okmány nem egyenértékű az EMAS keretében való nyilvántartásba vétellel. Az EMAS keretében történő nyilvántartásba vételt kizárólag a(z) 1221/2009/EK rendelet szerint illetékes testületek végezhetnek. Ezen okmány nem használható fel önálló nyilvános közleményként.

Kelt 20../.../...

Aláírás

VIII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 761/2001/EK rendeletEz a rendelet
1. cikk (1) bekezdés1. cikk
1. cikk (2) bekezdés a) pont
1. cikk (2) bekezdés b) pont
1. cikk (2) bekezdés c) pont
1. cikk (2) bekezdés d) pont
2. cikk a) pont2. cikk (1) bekezdés
2. cikk b) pont
2. cikk c) pont2. cikk (2) bekezdés
2. cikk d) pont
2. cikk e) pont2. cikk (9) bekezdés
2. cikk f) pont2. cikk (4) bekezdés
2. cikk g) pont2. cikk (8) bekezdés
2. cikk h) pont2. cikk (10) bekezdés
2. cikk i) pont2. cikk (11) bekezdés
2. cikk j) pont2. cikk (12) bekezdés
2. cikk k) pont2. cikk (13) bekezdés
2. cikk (1) bekezdés2. cikk (16) bekezdés
2. cikk (1) bekezdés i. pont
2. cikk (1) bekezdés ii. pont
2. cikk m) pont
2. cikk n) pont2. cikk (17) bekezdés
2. cikk o) pont2. cikk (18) bekezdés
2. cikk p) pont
2. cikk q) pont2. cikk (20) bekezdés
2. cikk r) pont
2. cikk s) pont első bekezdés2. cikk (21) bekezdés
2. cikk s) pont második bekezdés
2. cikk t) pont2. cikk (22) bekezdés
2. cikk u) pont
3. cikk (1) bekezdés
3. cikk (2) bekezdés a) pont első bekezdés4. cikk (1) bekezdés a) és b) pont
3. cikk (2) bekezdés a) pont második bekezdés4. cikk (3) bekezdés
3. cikk (2) bekezdés b) pont4. cikk (1) bekezdés c) pont
3. cikk (2) bekezdés c) pont4. cikk (1) bekezdés d) pont
3. cikk (2) bekezdés d) pont4. cikk (5) bekezdés
3. cikk (2) bekezdés e) pont5. cikk (2) bekezdés első bekezdés; 6. cikk (3) bekezdés
3. cikk (3) bekezdés a) pont6. cikk (1) bekezdés a) pont
3. cikk (3) bekezdés b) pont első mondat6. cikk (1) bekezdés b) és c) pont
3. cikk (3) bekezdés b) pont második mondat7. cikk (1) bekezdés
4. cikk (1) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés51. cikk (2) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés
4. cikk (4) bekezdés
4. cikk (5) bekezdés első mondat25. cikk (10) bekezdés első albekezdés
4. cikk (5) bekezdés második mondat25. cikk (10) bekezdés második albekezdés, második mondat
4. cikk (6) bekezdés41. cikk
4. cikk (7) bekezdés
4. cikk (8) bekezdés első albekezdés30. cikk (1) bekezdés
4. cikk (8) bekezdés második albekezdés30. cikk (3) és (5) bekezdés
4. cikk (8) bekezdés harmadik albekezdés első és második mondat31. cikk (2) bekezdés
4. cikk (8) bekezdés harmadik albekezdés utolsó mondat31. cikk (3) bekezdés
5. cikk (1) bekezdés11. cikk (1) bekezdés első albekezdés
5. cikk (2) bekezdés11. cikk (3) bekezdés
5. cikk (3) bekezdés első mondat12. cikk (1) bekezdés
5. cikk (3) bekezdés második mondat első francia bekezdés12. cikk (1) bekezdés a) pont
5. cikk (3) bekezdés második mondat második francia bekezdés12. cikk (1) bekezdés b) pont
5. cikk (4) bekezdés11. cikk (1) bekezdés második és harmadik albekezdés
5. cikk (5) bekezdés első mondat16. cikk (1) bekezdés
5. cikk (5) bekezdés második mondat16. cikk (3) bekezdés első mondat
5. cikk (5) bekezdés harmadik mondat17. cikk (1) bekezdés
5. cikk (5) bekezdés negyedik mondat16. cikk (3) bekezdés második albekezdés és 16. cikk (4) bekezdés második albekezdés
6. cikk (1) bekezdés13. cikk (1) bekezdés
6. cikk (1) bekezdés első francia bekezdés13. cikk (2) bekezdés a) pont és 5. cikk (2) bekezdés a) pont
6. cikk (1) bekezdés második francia bekezdés13. cikk (2) bekezdés a) pont és 5. cikk (2) bekezdés c) pont
6. cikk (1) bekezdés harmadik francia bekezdés13. cikk (2) bekezdés f) pont és 5. cikk (2) bekezdés d) pont
6. cikk (1) bekezdés negyedik francia bekezdés13. cikk (2) bekezdés c) pont
6. cikk (1) bekezdés második albekezdés13. cikk (2) bekezdés első mondat
6. cikk (2) bekezdés15. cikk (3) bekezdés
6. cikk (3) bekezdés első francia bekezdés15. cikk (3) bekezdés a) pont
6. cikk (3) bekezdés második francia bekezdés15. cikk (3) bekezdés b) pont
6. cikk (3) bekezdés harmadik francia bekezdés
6. cikk (3) bekezdés utolsó mondat15. cikk (8) bekezdés
6. cikk (4) bekezdés első albekezdés15. cikk (2) bekezdés
6. cikk (4) bekezdés második albekezdés15. cikk (4) bekezdés
6. cikk (5) bekezdés első mondat15. cikk (6) bekezdés
6. cikk (5) bekezdés második mondat15. cikk (8) és (9) bekezdés
6. cikk (6) bekezdés15. cikk (10) bekezdés
7. cikk (1) bekezdés28. cikk (8) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés első mondat12. cikk (2) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés második mondat12. cikk (3) bekezdés
7. cikk (3) bekezdés42. cikk (2) bekezdés a) pont
8. cikk (1) bekezdés első mondat10. cikk (1) bekezdés
8. cikk (1) bekezdés második mondat10. cikk (2) bekezdés
8. cikk (2) bekezdés
8. cikk (3) bekezdés első albekezdés10. cikk (4) bekezdés
8. cikk (3) bekezdés második albekezdés
9. cikk (1) bekezdés bevezető mondat4. cikk (3) bekezdés
9. cikk (1) bekezdés a) pont45. cikk (4) bekezdés
9. cikk (1) bekezdés b) pont45. cikk (4) bekezdés
9. cikk (1) bekezdés második albekezdés45. cikk (5) bekezdés
9. cikk (2) bekezdés
10. cikk (1) bekezdés
10. cikk (2) bekezdés első albekezdés38. cikk (1) és (2) bekezdés
10. cikk (2) bekezdés második albekezdés első mondat41. cikk
10. cikk (2) bekezdés második albekezdés második mondat47. cikk
11. cikk (1) bekezdés első albekezdés36. cikk
11. cikk (1) bekezdés első francia bekezdés36. cikk a) pont
11. cikk (1) bekezdés második francia bekezdés36. cikk c) pont
11. cikk (1) bekezdés harmadik francia bekezdés36. cikk b) pont
11. cikk (1) bekezdés második albekezdés első mondat37. cikk (1) bekezdés
11. cikk (1) bekezdés második albekezdés második mondat
11. cikk (1) bekezdés második albekezdés harmadik mondat37. cikk (2) bekezdés
11. cikk (1) bekezdés második albekezdés negyedik mondat37. cikk (3) bekezdés
11. cikk (2) bekezdés43. cikk (2) bekezdés
11. cikk (3) bekezdés első mondat41. cikk (2) bekezdés
11. cikk (3) bekezdés második mondat47. cikk
12. cikk (1) bekezdés a) pont
12. cikk (1) bekezdés b) pont35. cikk (1) bekezdés
12. cikk (1) bekezdés második albekezdés
12. cikk (2) bekezdés41. cikk (2) bekezdés
12. cikk (3) bekezdés
13. cikk40. cikk (1) bekezdés
14. cikk (1) bekezdés49. cikk (1) bekezdés
14. cikk (2) bekezdés
14. cikk (3) bekezdés
15. cikk (1) bekezdés50. cikk
15. cikk (2) bekezdés48. cikk
15. cikk (3) bekezdés
16. cikk (1) bekezdés39. cikk (1) bekezdés
16. cikk (2) bekezdés42. cikk (2) bekezdés
17. cikk (1) bekezdés
17. cikk (2), (3) és (4) bekezdés51. cikk (2) bekezdés
17. cikk (5) bekezdés
18. cikk52. cikk

( 1 ) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

( 3 ) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.

( 4 ) HL L 247., 2001.9.17., 24. o.

( 5 ) HL L 70., 2006.3.9., 63. o.

( *1 ) a nem megfelelő rész áthúzandó.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32009R1221 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32009R1221&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02009R1221-20230712 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02009R1221-20230712&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére