A Fővárosi Törvényszék Pf.637361/2012/7. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 152. §, 164. §, 167. §, 195. §, 206. §, 217. §, 229. §, 235. §, 239. §, 253. §, 366. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 296. §, 297. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 74. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 111. §, 112. §, 113. §, 120. §, 129. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 5. §, 56. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Király Róbertné dr. Johanovits Lívia, Kovács Zsuzsanna, Tulipán Mariann

A Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

47.Pf. .../2012/7.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

dr. Hidasi Gábor (....) ügyvéd által képviselt

I.rendű felperes neve(I.rendű felperes címe) I.r. és

II. r. felperes neve. (II.rendű felperes címe) II.r. felpereseknek

dr. Szabó Gyöngyi (fél címe 2) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

végrehajtás megszüntetése iránt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 2012. április 19. napján kelt 22.P. .../2011/34. számú ítélete ellen a felperesek a 37. és 39. számú fellebbezése folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és

az I. r. felperes ellen a .../2011. számon elrendelt és ....1981/2011. számon foganatosított végrehajtást,

a II. r. felperes ellen a

11068/.../2011. számon elrendelt és 221.V.../2011. számon foganatosított végrehajtást

11068/Ü/.../2011. számon elrendelt és 221.V..../2011. számon foganatosított végrehajtást

11068/Ü/.../2011 számon elrendelt és a 221.V..../2012. számon foganatosított végrehajtást megszünteti.

A végrehajtás elrendelésével és foganatosításával felmerült végrehajtási költséget a végrehajtást kérő köteles viselni és megfizetni.

Mellőzi a felperesek által alperesnek járó perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezést, és az alperest kötelezi, hogy fizessen meg 15 napon belül a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 1.905.000 (Egymillió-kilencszázötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Mellőzi a felperesek kötelezését az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt és az államnak egyetemlegesen megfizetendő 900.000 (Kilencszázezer) forint kereseti illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezését, és ennek, valamint 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéknek a megfizetésére az alperest kötelezi.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította, és kötelezte őket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 6.350.000 forint perköltséget, továbbá ugyancsak egyetemlegesen, az államnak, a személyes illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt 900.000 forint illetéket, külön felhívásra.

A 6-I. számú végzésével elrendelt, fél1 önálló bírósági végrehajtó előtt ....1981/2011. számon, míg fél2 önálló bírósági végrehajtó előtt 221.V..../2011. és 221.V.../2011. számon folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztését, és a 15. számú végzésével elrendelt, fél2 önálló bírósági végrehajtó előtt 221.V..../2012. számon folyamatban levő végrehajtás felfüggesztését megszüntette.

A lefolytatott bizonyítás alapján, a bizonyítékok 1952. évi III. törvény (Pp.) 206.§ (1) bekezdése szerinti mérlegelésével arra a megállapításra jutott, hogy a felperesek ellen végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtás megszüntetésének nincs helye az általuk hivatkozott okból, a Pp. 366.§-a és Pp. 369.§ a/ pontja, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XVI. törvény (Kjt.) 113.§-a, 115.§ (1)bek.- 117.§, 120.§ (1) bekezdése, a 129.§-a és 131.§ (1) bekezdése alapján.

Utalt a Pp. 195.§-ban foglaltakra, a közjegyzői okirathoz mint közokirathoz fűződő bizonyító erőre, illetve az ellenbizonyítás lehetőségére, és megállapította, hogy a felperesek a Pp. 164.§ (1) bekezdése ellenére nem bizonyították azt az állításukat, miszerint a közjegyzői okirat aláírására olyan módon került sor, hogy az idő előre haladására tekintettel kizárólag az utolsó oldal aláírása történt meg a felek részéről oly módon, hogy egyszerre nem is voltak jelen valamennyien, továbbá a közjegyző az okiratokat nem olvasta fel teljes terjedelmében.

A perbeli lízingszerződés közokirati formában tehát létrejött, így közokirati formában jött létre a vagyont terhelő jelzálogjogot alapító szerződés is. Nem bizonyítottak a felperesek olyan körülményt, amely a szerződés érvényességének, hatályosságának, közokirati jellegének megdöntésére alkalmas lett volna.

Indokát adta a cellainformáció beszerzésére vonatkozóan bizonyítási indítvány 2003. évi C törvény 159/A. § (3) bekezdésére tekintettel történt mellőzésének (2009. június 24. napján volt a szerződéskötés, a cellainformációra vonatkozó adatokat pedig egy évig köteles megőrizni azokat kezelése szolgáltató cég).

A bizonyítékok mérlegelése körében jelentőséget tulajdonított a közjegyzői okiratot szerkesztő fél3 közjegyzőhelyettes, tanú1, tanú2, tanú3 tanúk vallomásának, ami alapján megállapíthatónak találta a közjegyzőhelyettes azon töretlen gyakorlatát, miszerint a közjegyzői okirat az érintettek együttes jelenlétében felolvasásra és aláírásra, és így történt ez a perbeli esetben is.

Okfejtése szerint önmagában az a körülmény, hogy az alperes részéről eljáró tanú1 18.00 óra tájban e-mailt küldött, nem jelenti, hogy a szerződéskötési fázis lezárult és nem is alkalmas arra, hogy az, a szerződéskötési folyamat lezárásaként értékelhető legyen, valamint, hogy ebből a körülményből azt a következtetést vonja le a bíróság, hogy a szerződés felolvasása elmaradt. Lehetséges, hogy szünetet tartott a közjegyző, amikor az e-mailküldés történt, de ez jelen perben már nem volt megállapítható. Ezért arra figyelemmel, hogy a szerződéskötési eljárás végső időpontja nem volt meghatározható, mellőzte az okirat felolvasása iránti bizonyítási indítványát is a II. r. felperesnek. Megjegyezte, önmagában azon tényből, miszerint egy oldal felolvasása mennyi időt vesz igénybe, még nem lehetett volna következtetni arra, hogy az okirat felolvasása elmaradt, anélkül, hogy a szerződéskötés lezajlásának a kezdő és végső dátumát pontosan ismernénk.

Jelentőséget tulajdonított továbbá a felperesek nem következetes nyilatkozatainak, és ezekre részletesen rámutatott.

Kifejtette továbbá: önmagában az a körülmény, hogy létezik egy olyan közjegyzői okiratba foglalt okirat, amely magánokirati formában nem jött létre (a keretbiztosítéki jelzálogjogot alapító szerződés), a közjegyzői okirat közokirati hatályának megdöntésére, illetve a közjegyzői okirat érvényességének megkérdőjelezésére nem alkalmas. Erre tekintettel tényként állapította meg, hogy a vagyont terhelő jelzálogjogot alapító szerződés magánokirati formában nem létezik, azt az alperes sem vitatta, és a közjegyzőhelyettes is kifejtette tanúvallomásában, hogy nem köteles ellenőrizni, hogy a felek az okiratba foglaltak szerinti magánokiratokat megkötötték-e, illetve azok tartalma megegyezik-e a közokirati tartalommal. Ez a tény azonban a közokirati jelleg megdöntésére nem volt alkalmas, érvénytelenséget nem eredményez, ettől a záradékolt okirat még nem minősül jogszabályba ütközőnek.