A Kúria Kfv.37792/2012/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 138. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 3. §] Bírók: Dávid Irén, Kovács Ákos, Kovács András

A határozat elvi tartalma:

Ha az ingatlan-nyilvántartásba végrehajtási jog van bejegyezve, a bejegyzés ranghelyét követő időpontban adásvétellel szerzett tulajdonjog feltételes. Az ingatlanügyi hatóság az árverési vevő tulajdonjogát a feltétel teljesülésének elmaradása miatt minden más eljárás megkívánása nélkül saját hatáskörben köteles bejegyezni.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.792/2012/7.szám

A Kúria a Mihály Ügyvédi Iroda által képviselt I.r. felperesnek az SBGK Ügyvédi Iroda által képviselt II.r. felperesnek ... jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. augusztus 31. napján kelt 9.K.30936/2012/4. számon hozott jogerős ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 9.K.30.936/2012/4. számú és 9.K.34.068/2011/16. számú ítéletét, valamint az alperes 31.446/2/2011. számú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a Kúria az alperest, hogy fizessen meg az I-II. r. felpereseknek személyenként 15 nap alatt 30.000.-(azaz harmincezer) forint elsőfokú, valamint 50.000.-(azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A Budapest ... hrsz-ú, természetben a ... címen fekvő 10 m2-es tároló ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett (a továbbiakban: adós) tulajdonosa ellen végrehajtási eljárások folytak. Az ingatlanra annak előző tulajdonosa javára 2009. szeptember 29-én 77 millió forint, az adóhatóság javára 2010. április 7-én mintegy 36,5 millió forint erejéig végrehajtási jogot jegyeztek be. Eredménytelen árverés után a II.r. felperes és a perben nem álló házastársa és az adós között kötött 2010. június 28-i adásvételi szerződésre hivatkozva 2010. augusztus 2-án kérték egyenlő arányban tulajdonuk bejegyzését. Az ingatlant 2010. november 30-án 576.000.- forintért a II.r. felperes árverésen is megvette, és emiatt a végrehajtó 2011. március 17-én, majd a II.r. felperes április 5-én kérték a tulajdonjog árverési vétel címén való vevő bejegyzését. A beadvány elintézését az alperes a 2010. augusztus 2-án érkezett (az adásvételi szerződésről szóló) kérelem elintézéséig függőben tartotta. A függőben tartásra okot adó kérelmet teljesítve végül az alperes az ingatlan 1/2-ed részére a II.r. felperes, 1/2-ed részére a perben nem álló személy részére a javára tulajdonjogot bejegyezte, majd ezt az elsőfokú alperesi határozatot másodfokon a hatóság 2011. július 21-i 31446/2/2011. számú határozatával helybenhagyta. Indokolása szerint a II.r. felperes és a házastársa tulajdonjogának bejegyzése folytán az ingatlannak már nem az adós, hanem az adásvétellel szerzők voltak a tulajdonosai, ezért a felperesi kérelmek teljesítésének akadályát képezte, hogy az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzését nem az ingatlan tulajdonosaként bejegyzett személy terhére kérték. A határozat ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 49. §-án alapult, ami szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek.

A határozat felülvizsgálata iránt a felperesek önállóan nyújtottak be keresetet. Az I.r. felperes az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzését, a II.r. felperes a határozat megváltoztatásával tulajdonjogának árverési vétel jogcímén való bejegyzését, másodlagosan az ingatlan 1/2-ed részére vonatkozóan tulajdonjogának a nem az ő nevén nyilvántartott részére - árverés címén való bejegyzését kérte, harmad és negyedrendű kérelmeket is előadva, utóbbiakban lényegében a határozat hatályon kívül helyezését kérve. Az I.r. felperes keresetében előadta, hogy a végrehajtást kérő végrehajtási joga sérülne és a végrehajtás célja is meghiúsulna, ha az alperes határozata folytán az árverési vevő tulajdonjogát nem lehetne az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.