A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33643/2014/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.33.643/2014/5.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mándó Tibor ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) , dr. Végh Zsuzsanna főigazgató által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (címe.) alperes ellen, idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: 21000/137/00016624/7/2013 útd.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság alperes 2014. július 23.-án kelt 106-T-11309/10/2014 számú határozatát a 106-162587/13/2013-T elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg felperesnek 25.000 (azaz huszonötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperes 2013. november 19.-én a keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedély meghosszabbítása iránt nyújtott be kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal .... Kérelemre indult eljárásban az elsőfokú szerv felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét 2014. március 10.-én kelt 106-1-62587/13/2013-T számú határozatával elutasította. Ezt 2014. március 17.-én hirdették ki felperes jogi képviselője részére. Az elsőfokú szerv felperes tartózkodási engedély meghosszabbítás iránti kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (továbbiakban Harm. tv.) 13. § (1) bekezdés f) pontja, 17. §, 18. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, valamint a Harm. tv. Végrehajtására kiadott 114/2007 (V. 24.) Kormányrendelet 29. § (5) bekezdése, valamint 47. § (8) bekezdés b) pontja alapján elutasította, mivel felperes a tartózkodáshoz szükséges jogszabályban meghatározott feltételek fennállását nem igazolta, így nem rendelkezett magyarországi tartózkodása teljes időtartamára a megélhetést biztosító anyagi fedezettel, valamint tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal valótlan tényt közölt az elsőfokú döntés indokolása szerint.

Az elsőfokú határozattal szemben felperes jogi képviselője útján 2014. március 25.-én kelten fellebbezést nyújtott be az elsőfokú hatóságnál, amely fellebbezésre figyelemmel alperes 2014. július 23.-án kelt 106-T-11309/10/2014 számú határozatával az elsőfokú határozat helybenhagyása mellett a fellebbezést elutasította. Egyidejűleg az elsőfokú szerv tartózkodási engedélyt visszavonó határozatát a Harm. Törvény 13. § (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel, a 18. § (1) a) és b) pontjai, a Kormányrendelet 29. § (1), (5) és (6) bekezdései alapján hagyta helyben. A másodfokú határozatot felperesi jogi képviselőnek 2014. július 31.-én hirdették ki.

A fenti határozatokkal szemben felperes keresetlevelet nyújtott be alperesen keresztül a bírósághoz 2014. október 1.-jén érkezetten. Keresetében kérte alperesi határozatok bírósági felülvizsgálatát. Ennek során annak hatályon kívül helyezését és perköltséget igényelt. Álláspontja szerint felperes nem szolgáltatott hamis adatot, sem az elsőfokú hatóság, sem alperes részére, mivel benyújtott munkaszerződésben meghatározott feltételekkel dolgozott. Az abban foglalt összeg nettó részét kapta meg. A munkaszerződés benyújtásával egyidejűleg nem nyilatkozott arról, hogy munkaadója munka és járulékfizetési kötelezettségének eleget tett-e. Felperes munkáltatója gazdasági helyzetének következtében fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget. A másodfokú eljárásban csatolta a kereseti igazolást és a NAV tájékoztatását, amely fedte egymást. Felperes hivatkozott arra, hogy a benyújtott okiratok, amelyek ellentmondásban állnak a NAV tájékoztatásával, nem a per tárgyát képező határozat alapjául szolgáló eljárásban kerültek benyújtásra, így értelemszerűen nem alapozhatják meg a hamis adatközlést. Hivatkozott a bírói gyakorlatra is e tekintetben. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéleteire. Ennek értelmében a munkavállalónak nincs ráhatása a munkáltató működési körülményeire, többek között arra, hogy a munkáltató adójogi, vagy egyéb bejelentési kötelezettségeinek eleget tesz-e. Ha a munkáltató bármilyen adminisztratív kötelezettségét megszegi, a munkavállaló terhére az nem értékelhető.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, határozataiban írtak fenntartásával és perköltséget igényelt. Álláspontja szerint az eljárása során sem az anyagi jogi, sem az eljárásjogi szabálysértést nem követett el, a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. A rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességében értékelve hozta meg döntését, amely a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. Hangsúlyozta, hogy nem precedens jog van Magyarországon, minden kérelmet, engedélyt, illetve keresetet egyedileg kell vizsgálni és elbírálni. Felperes által hivatkozott bírói gyakorlat figyelmen kívül hagyja a hatályos vonatkozó jogszabály előírásokat, így az a felperesi álláspontot alátámasztására nem lehet eredményes. Téves felperesi képviselőnek az a nyilatkozása is, hogy alperesi hatóság a felperesi tudattartalmat az eljárás során vizsgálta volna. A felperesi hivatkozás a Harm. törvényre, a Kormányrendeletre és az Art.-ra kiterjedően sem helytálló. A döntés alapja okirati bizonyítékokkal egyértelműen alátámasztott tény volt. Így hamis adatközlés megvalósult, ezért a határozat megalapozott.

Felperes keresete az alábbiak szerint alapos.

A fenti tényállást a bíróság peres felek nyilatkozatai, alperesi közigazgatási iratok és a felek által csatolt okiratok alapján állapította meg.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 109.§ (1) bekezdése alapján az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.