A Gazdasági Versenyhivatal 190/2001/76 számú határozata erőfölény tárgyában. Eljárás alá vont: Diákhitel Központ Rt.

Vj-190/2001/76

Vj-190/2001/76

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában folyó eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen a kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó kereset terjeszthető elő.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal - egy egyetemi hallgató által tett bejelentést követően - hivatalból eljárást indított a Diákhitel Központ Rt. (a továbbiakban: DHK, székhely: 1063 Budapest, Bajnok u. 13.) mint eljárás alá vont ellen annak megállapítására: sérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénynek (a továbbiakban: Tpvt.) a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról rendelkező 21. §-át a DHK azon magatartása, hogy az általa nyújtott hitelt kizárólag a Postabank és Takarékpénztár Rt.-nél (a továbbiakban: Postabank) nyitott lakossági bankszámlára történő átutalással bocsátja a hitelfelvevő rendelkezésére. (Az említett bejelentéshez további bejelentés is társult az eljárásban.)

Az eljárás megindítása a Gazdasági Versenyhivatal részéről a Tpvt. 21. §-ának valószínűsíthető megsértése miatt történt, a versenyhatóság tehát egy magatartástilalmi szabály megsértésének gyanújával folytatott eljárást, utólagosan fellépve egy adott piaci magatartással szemben, az eljárás megindítását megelőzően tanúsított magatartás esetleges jogellenessége és szankcionálása tekintetében. E körülmény meghatározza a versenyhatósági eljárás természetét is, amennyiben az egy ún. jogsértési eljárás, amiből adódóan a vizsgált "elkövetési magatartás", illetőleg a tényállási elemek (így a DHK és a Postabank szerepe és viszonya, az állami jelenlét elemei is) megállapítása és következményei szempontjából a figyelembe vehető időszak az eljárás megindítását megelőző időszak.

I.

1. A DHK részvénytársasági formában működő szervezet, ugyanakkor nem profitszerzés érdekében működik. A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg a vizsgált diákhitel konstrukció tartalmát, a hitelezési tevékenység fő kérdéseit, a DHK státusát és feladatait, valamint nevesíti több ponton az állami szerepvállalást, annak mikéntjét. A Rendelet alábbi pontjait tartja a Versenytanács az ügy megítélése szempontjából külön is hangsúlyozandónak, tekintettel különösen az állami szerepvállalásra, a DHK adott tevékenységének állami tevékenység jellegére, és ehhez kapcsolódóan arra, hogy az eljárás alá vont vizsgált magatartása a Tpvt. értelmében mennyiben tekinthető piaci magatartásnak. A Versenytanács a maga elemzése során kizárólag a Tpvt. szerint releváns szempontokban foglal állást, és nyilvánvalóan nem térhet ki a vizsgált diákhitel konstrukció célszerűségének, társadalompolitikai szempontú, illetőleg valamiféle tágabb gazdaságpolitikai vagy pénzügypolitikai szempontú véleményezésére.

A Rendelet a diákhitel célját az egyén, illetve családja anyagi helyzetétől nem függő, egyenlő esélyek megteremtésében határozza meg, valamint az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságát fogalmazza meg kapcsolódó törekvéseként. E célok hosszú távon is biztonságos és költséghatékony megvalósítása érdekében - tekintettel a diákhitel rendszer társadalmi, gazdasági és költségvetési kihatásaira - a diákhitel rendszer állami kialakítása a megfelelő állami intézmények és állami tulajdonú szervezetek bevonásával történik, a Kormány döntése, a kondíciókat megszabó rendelkezése és felügyelete alapján.

A közhatalmi, kormányzati kondíciószabás és felügyelet, a kormányzati döntéshozatali jog fenntartása és a DHK döntéshozatali jogának nagymértékű korlátozása a Rendelet több pontjában is megjelenik. A beszedési számlát az adóhatóság vezeti. A hitel törlesztésének mértékét a Rendelet határozza meg, azt a DHK évenként a Kormány jóváhagyásával változtathat meg a jogszabályi keretek között. A törlesztési kötelezettség ellenőrzésére, a hátralék megfizetésére és behajtására az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény megfelelő rendelkezései az irányadók. A hallgatói hitellel kapcsolatos kamattámogatásról az Államháztartási Hivatal hoz határozatot. A hitelfelvevő javára fennálló túlfizetést a DHK a mindenkori költségvetési törvényben rögzített kamattal megnövelt összegben utalja vissza. A DHK rendszeresen tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról, az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A vállalt állami kezességről a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.

Maga a Rendelet meghatározza, hogy a DHK által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos tevékenységeket az Államadósság Kezelő Központ Rt. végzi, szintúgy a szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiaci eljárásokat, valamint az államilag garantált hitelek felvételének a megszervezését. A DHK - működésének fedezésén túl - az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az államilag garantált forrásbevonások vagy az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok alapján fennálló fizetési kötelezettségei teljesítésére használhatja fel. A DHK a Rendelet szerint a hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre, más üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat. Eljárás alá vont olyan speciális szervezet, amelynek a tevékenységére a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya nem terjed ki.

A Rendelet értelmében bizonyos szolidaritási elem is jellemzi a szabályozás szerinti diákhitel konstrukciót, ugyanis a kölcsönszerződés megszűnik és a hitelfelvevő teljes tartozása elengedésre kerül abban az esetben, ha a hitelfelvevő elérte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt, függetlenül attól, hogy van-e személyi jövedelemadó köteles jövedelme, valamint akkor is, ha a hitelfelvevő meghal.

2. A DHK előbb összegzett státusát és államilag, a kormányzat részéről megszabott, garantált és felügyelt működési kondícióit, valamint magát a DHK által ajánlott diákhitel feltételeit a versenyjogi megítélés szempontjából is tanulságos módon össze lehet vetni azzal a hallgatói hitellel, amit egy kereskedelmi bank piaci alapon kínál. A piacon lévő, piaci alapú, "rendes" kereskedelmi banki működés mellett nyújtott hallgatói hitel főbb jellemzői, a Rendelet szerinti diákhitellel való összevetés céljára, a következőkben összegezhetők (nyilvános szabályzat alapján). A kölcsön odaítélése egyedi hitelbírálat alapján történik, hitelképesség bírálat és esetlegesen fedezet igénylése mellett. A bank indokolás nélkül jogosult elutasítani a hitelkérelmet. Szükséges, hogy a hitelfelvevő a bank által meghatározott ideje már rendelkezzen lakossági folyószámlával (illetőleg egy adott kártyafajtával). A kamat piaci alapú, kezelési díj és hitelbírálati díj is terheli a kölcsönfelvevőt. A kölcsönösszeghez szemeszterenként lehet hozzájutni, a törlesztést szemeszterenkénti időszakokban kell megtörténjen. A kölcsönhöz haláleseti kockázati biztosítás tartozik. A bank a megítélt kölcsönt a banknál vezetett lakossági folyószámlára utalja. A bank munkaviszonnyal és jövedelemmel rendelkező adóstársat főszabályként bevon, csak abban az esetben tekint el ettől, ha a kölcsönfelvevő munkaviszonnyal rendelkezik és a bank által megfelelő nagyságúnak ítélt jövedelmét a banknál vezetett számlára utaltatja.